Milos Zeman cseh államfő a hétvégi választások után előbb szeretne konzultációkat folytatni a parlamenti alsóházba bejutott pártok vezetésével, s az új képviselőház ülését csak a voksolás utáni 30. napra tervezi összehívni. A cseh államfő ezt azzal indokolta, hogy tudtával néhány párt a házelnök megválasztásának a megnehezítését, ha úgy tetszik szabotálását tervezi. A képviselőház elnökének megválasztása nélkül lehetetlenek a további politikai lépések – mutatott rá.
A tegnap kezdődött kétnapos választáson a cseh parlament alsóházának 200 képviselői mandátumáért 31 párt és mozgalom több mint 7500 jelöltje verseng. A közel nyolcmillió választópolgárnak nagyjából 60-65 százalékát várják az urnákhoz. Az eredmény szombat estére várható. A nagy esélyes – ahogy azt a FüHü is megírta – az Andrej Babiš vezette ANO mozgalom. A prágai sajtó szerint győzelme szinte biztosra vehető. A legújabb felmérések szerint kétszer annyi mandátuma lehet a populista politikusnak, aki nem mellesleg az ország második leggazdagabb embere, mint az eddig legerősebb pártnak, a szociáldemokratáknak.
A Euronews összefoglalója szerint ami igazán kérdés, az a támogatottság mértéke, ugyanis attól függ, hány koalíciós partnerre lesz szüksége a kormányalakításhoz. A kampány alatt a nagy pártok szinte kivétel nélkül elzárkóztak a Babissal való együttműködéstől, mert EU-támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt eljárás van ellene folyamatban.
A második helyre a felmérések a Cseh Szociáldemokrata Pártot vagy a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártot jósolták. Nyolc-kilenc párt parlamentbe jutásával számolnak.
Mi jöhet?
A hatályos cseh alkotmány szerint mivel a választásokat október 20-án és 21-én tartják, az új képviselőház alakuló ülésének legkésőbb november 20-án kell elkezdődnie. Ha Zeman tartani fogja magát mostani kijelentéséhez, akkor pontosan úgy fog eljárni, ahogy négy éve, a 2013-as képviselőházi választások után – írja az MTI prágai tudósítója.
A választék
Portálunk korábban részletesen bemutatta az indulókat, s összefoglalta a választással magával kapcsolatos tudnivalókat.
A populista Babiš győzelme szinte biztos, de nehéz lesz összeállítania egy koalíciós kormányt. Segíthet neki a kiszámíthatatlan államfő, Zeman, aki akár parlamenti többség híján is kinevezheti.
A voksolás hagyományosan kétnapos. A választóhelyiségek pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton reggel nyolctól délután kettőig lesz nyitva. A mintegy 8 millió cseh választópolgárnak nagyjából 60-65 százalékát várják az urnákhoz. A választás eredményének bejelentése szombaton az esti órákban várható.
A választások nagy esélyese az Andrej Babiš vezette ANO mozgalom. A prágai sajtó szerint győzelme szinte biztosra vehető. A legújabb felmérések szerint kétszer annyi mandátuma lehet a populista politikusnak, aki nem mellesleg az ország második leggazdagabb embere, mint az eddig legerősebb pártnak, a szociáldemokratáknak.
A választási kampány során a nagy pártok szinte mindegyike azt állította, hogy nem hajlandó együttműködni Babissal, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban EU-támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt.
Emiatt hosszú koalíciós tárgyalások várhatók a választások után. Bizonytalansági tényező Miloš Zeman oroszbarát államfő is, akinek italozási szokásai és sokszor modortalan viselkedése a cseh sajtó bulvárrészét gazdagítják. Nos, Zemannal már megesett, hogy olyan kormányalakítót bízott meg, aki mögött nem volt parlamenti többség. Ez most is megtörténhet, ha Babišsal esetleg senki sem akarnak koalícióra lépni.
A második helyen a felmérések szerint várhatóan a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) vagy Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) végez. Nyolc-kilenc párt parlamentbe jutásával számolnak.
Sok hasznos információt kaptunk a menedékkérőktől is – mondta a német Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke, Hans Georg Maassen.
Szerinte az Iszlám Állam visszaszorulása Szíriában és Irakban azzal jár, hogy visszatérhetnek Európába azok a fiatalok, akik csatlakoztak a terrorszervezethez. Azt mondta:
„Ezek a dzsihádisták
komoly harci tapasztalatokkal rendelkeznek,
és átitatta őket a terrorizmus eszméje, ezért veszélyt jelenthetnek Németországban.”
Egy másik veszélyre is felhívta a figyelmet: az informatikai háborúra. Ezt elsősorban az oroszok folytatják a nyugati világ ellen, de az utóbbi időben megnőtt Irán aktivitása is.
Maassen mind a két fő veszélyforrással kapcsolatban kiemelte, hogy várják a lakosság bejelentéseit és tippjeit, hogy megakadályozhassák a terrorakciókat Németországban.
Továbbra sem tudni, hol bujkál Abu Bakr al-Bagdadi, a terrorszervezet vezetője, akire 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki az amerikai külügyminisztérium.
Miután az Iszlám Állam elvesztette fővárosát, Rakkát, újból felmerült a kérdés, hol rejtőzhet a szervezet vezetője.
Abu Bakr al-Bagdadi Fotó: MTI/EPA/Iszlám Állam
Abu Bakr al-Bagdadi volt az, aki újjáépítette a terrorszervezetet, és 2014 júliusában kikiáltotta a kalifátust.
Ekkor jelent meg először és utoljára a nyilvánosság előtt.
Idén júniusban az oroszok azt állították, hogy egy szíriai légicsapásban megölték, de hamar kiderült, hogy ez nem igaz. Szeptemberben aztán ki is adott egy hangüzenetet, amelyen az Egyesült Államokat szidta, és további harcra biztatta a dzsihádistákat.
Az októberi csehországi választásokon igencsak nagy a tülekedés, amit jól szimbolizál az a tény, hogy idén rekordszámú párt indul: a cseh választási bizottság összes harmincegy mozgalmat regisztrált. A legfontosabb és legérdekesebb pártokat mutatjuk be.
A Cseh Szociáldemokrata Párt (Česká strana sociálně demokratická – ČSSD)
A cseh szociáldemokraták nyerték meg a 2013-as választásokat, mivel a voksok 20 százalékát sikerült begyűjteniük, amellyel 50 ülőhelyet szereztek a cseh Képviselőházban. Az arányos választási rendszer miatt kormánykoalíciót kötöttek az ANO-val és a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárttal (KDU-ČSL). Csehország miniszterelnöke Bohuslav Sobotka lett.
Habár sokáig úgy tűnt, hogy a Sobotka-kormánynak a cseh politikában szokatlan módon sikerül nagyobb kormányválság átvészelnie a hivatali idejét, 2017 májusában majdnem megbukott. Az ANO-val való konfliktus miatt Sobotka lemondott, de ezt Miloš Zeman köztársasági elnök nem fogadta el, így a kormányfő visszavonta a döntését. Ugyanakkor kijelentette, hogy az októberi választásokon nem indul újra a miniszterelnöki posztért, és helyette a cseh diplomáciáért és külügyekért felelő Lubomír Zaorálek lett a szocialisták kormányfőjelöltje.
Bohuslav Sobotka
A cseh szociáldemokratákra jellemző, hogy erősen EU-pártiak.
Támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel.
Több cseh médium szerint Sobotka és a szociáldemokraták jelentik a „leggyengébb láncszemet” a visegrádi négyekben, és inkább az olyan regionális együttműködéseket helyezik előtérbe, mint a slavkovi háromszög (S3). Ígérték, hogy a havi átlagbért 50 százalékkal megemelik, egy új adórendszert vezetnek be és hatékonyabb egészségügyet működtetnek.
A népszerűségük jelenleg 10 és 15 százalék közötti, de a cseh közvélemény-kutatások az esetükben mérték a legnagyobb visszaesést a 2013-as évi felmérésekhez képest.
2. ANO – Elégedetlen Polgárok Akciója (Akce nespokojených občanů – ANO; de cseh nyelvben az ANO igent jelent)
Jobb lesz – Politikai mozgalom
Egy viszonylag új pártról van szó, amely rövid időn belül a szociáldemokraták legnagyobb riválisa lett. A pártot a szlovák származású Andrej Babiš milliárdos alapította 2012-ben, és az egy évvel később tartott képviselőházi választásokon már 47 képviselői helyet kaparintott meg a cseh törvényhozásban. Az ANO a kormánykoalíció tagja lett, Babiš megkapta a pénzügyminiszteri posztot, és a párt két évvel később az európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád teljes jogú tagjává vált.
A párt elnökét nem véletlenül hasonlítják Donald Trump amerikai elnökhöz:
Mivel azonban Babiš a pénzügyminiszteri pozícióját a nagyvállalatok igényeinek kielégítéséhez és a saját tulajdonában lévő vállalatok támogatásához használta fel, ezért megromlott a viszonya a koalíciós partnerével. Az ügyeletei miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) már 2015-től nyomozást folytatott ellene.
Végül Babiš 2017 májusában mondott le a pénzügyminiszteri posztról és azóta az ANO vezetője csak a kampánnyal foglalkozott. Ugyanakkor
ez nem jelenti azt, hogy ne került volna újabb botrányos ügyekbe.
Legutóbb október elején indítottak Babiš és Jaroslav Faltýnek, a politikai mozgalom alelnöke ellen büntetőeljárást a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) miatt, amely során a szabadidő- és kongresszusi központ építésekor 580 millió forintnyi összegű uniós támogatással éltek vissza. Továbbá kiderült: nemcsak tagja volt az egykori Csehszlovák Kommunista Pártnak, hanem a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete által közzétett dokumentumok szerint az StB (egykori csehszlovák titkosszolgálat) Bureš álnevű ügynökeként jelentett is.
Mindezek ellenére Babiš népszerűsége töretlennek tűnik Csehországban. Önmagát centralistának nevezi, de
az ANO sokkal inkább egy olyan populista politikai mozgalom, amely elsősorban a profitot és az üzleti érdekeket tartja a szem előtt, az ideológiai színezet a háttérbe szorul.
Babiš gyakran tesz elit- és EU-ellenes nyilatkozatokat, mindenért Csehországot érintő problémáért Brüsszelt hibáztatja. A politikai programjában ígérte a jövedelemadó-terhek csökkentését, a tanítók fizetésének és a nyugdíjak jelentős megemelését, több száz kilométernyi autópálya megépítését, valamint
olcsóbb csapolt sört a kocsmákban.
Támogatottságát a közvélemény-kutatások 25 és 30 százalék közé teszik.
3. Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (Komunistická strana Čech a Moravy – KSČM)
Sarló és kalapács helyett cseresznye.
Az egykori Csehszlovák Kommunista Párt jogutóda, amely nyíltan felvállalja elődje politikai és ideológiai örökségét. 1990 óta rendszeresen bejutnak a cseh Képviselőházba, sőt nem egyszer második helyen végeztek. 2013-ban 33 mandátumot szereztek meg, amelynek köszönhetően a harmadik legnagyobb parlamenti párttá és legnagyobb ellenzéki mozgalommá váltak.
„Igazi” marxisták,
nagyon erős euroszkepticizmus és kapitalizmusellenesség jellemzi őket.
A választási programjukban nagyobb szociális szerepvállalást, a biztonság és védelmi kiadások növekedését, brüsszeli bürokraták elleni fokozottabb harcot, munkanélküliség megszüntetését, államosítást és az egyház kárpótlások, illetve tulajdonok felülvizsgálatát ígérik. Az ifjúsági szervezetét egy időre betiltották és majdnem a párt is így járt 2011-ben. Jelenlegi támogatottságuk 10 százalék fölötti.
4. A közvélemény-kutatások szerint a negyedik és az ötödik helyen két párt váltogatja egymást:
ODS
A Civil Demokrata Párt (Občanská demokratická strana – ODS) és az ebből kilépett tagok által 2009-ben alapított TOP 09 (Tradice Odpovědnost Prosperita – Hagyomány Felelősség Prosperitás). A jelenleg Petr Fiala által vezetett ODS-t a liberális konzervativizmust, a gazdasági liberalizmust, és az euroszkepticizmust képivselik. Ennek egyfajta fordított tükörképe a a TOP 09: ők gazdasági konzervativizmust, Európa-barátságot és konzervatív liberalizmust hirdetik.
TOP 09
Mindkét párt „büszkélkedhet” egy-egy híres cseh politikussal: az ODS jelölte volt az euroszkepticizmusáról híres második csehországi elnök, Václav Klaus; a TOP09 alapítói közé tartozott Karel Schwarzenberg herceg, aki Milos Zemannal szemben elvesztette a 2013-as elnökválasztást.
5. A csehországi választások két legérdekesebb indulója:
Az egyik a Kalózpárt (Pirátská strana). Ők 2009-ben alakultak meg, de eddig soha nem tudták átlépni az egy százalékot. Az Ivan Bartoš által vezetett liberális párt komoly népszerűségre tett szert a városi értelmiség és az egyetemi diákság körében, a közvélemény-kutatások 7-8 százalékot jósolnak nekik. A közvetlen demokrácia hívei, támogatják a teljes átláthatóságot, a marihuánafogyasztás és -forgalmazás feltételeinek megváltoztatását akarják (saját cseh kábítószergyártó vállalatok alapításával), a szabadság védelmét és a digitális társadalom megvalósítását hirdetik.
47 százalékos átalányadó bevezetéséről szóló elképzelésük volt.
Tomio Okamura. A kép forrása: Twitter.
Ideológiai szempontból ennek tökéletes ellentéte a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (Svoboda a přímá demokracie – SPD). Ők jobboldali populisták, bevándorló- és iszlámellenesek. Egyik legfontosabb céljuk a „CzExit” végrehajtása, ami az ország kivezetését jelentené az Európai Unióból. Ami igazán érdekes a párt esetében, hogy a tokiói születésű Tomio Okamura vezeti, akinek édesapja japán, édesanyja morvaországi.
Az SPD már 2016 októberében meglepetést okozott, amikor az önkormányzati választásokon a jelöltjeik majdnem minden megyei közgyűlésbe bekerültek. Ők, vagy a hozzájuk köthető személyek szervezik a legnagyobb a bevándorlás- és iszlámellenes megmozdulásokat, illetve performance-okat Csehországban. Egyes felmérések szerint az SPD támogatottsága elérheti a 10 százalékot is.
Október 20-án és 21-én parlamenti választásokat tartanak Csehországban. Ennek apropójából a Független Hírügynökség egy összefoglalóval készült a cseh politikai rendszerről és a választáson induló legérdekesebb és legnagyobb pártokról.
Csehországban kétkamarás parlament működik: egy 200 fős Képviselőház; illetve a 81 fős Szenátus. Ma és holnap a cseh választók a Képviselőház összetételéről döntenek, mivel a szenátusi választások már 2016 októberében lezajlottak. A Képviselőház tagjait négyévente közvetlenül választják meg.
A szavazás nyílt, nem országos listán zajlik és arányos. Csehország 14 választási körzetre van felosztva: minden régióban csak a nagyobb pártok indítanak jelölteket, míg a kisebb pártok és mozgalmak általában csak helyi szinten indulnak. Egy szavazó négy jelöltre adhatja le a voksát. A parlamenti bejutási küszöb öt százalék, de amennyiben pártszövetségek alakulnak akkor ez mindig további öt százalékkal emelkedik, tehát két párt összefogása esetén 10, a háromnál 15, stb. százalékot kell szerezniük.
A győztes párt vagy pártszövetség alakíthat kormányt, és annak vezetője lesz majd Csehország miniszterelnöke. Az arányosan rendszer következtében széles kormánykoalíciókra van szükség az ország vezetésére.
A legfontosabb pártokkal egy külön elemzésünkben foglalkozzunk, amely itt olvasható.
Tetszettek volna előbb meggondolni! – üzente az Európai Unió vezetőinek az orosz elnök a Valdaj klub tanácskozásán Szocsiban.
Vlagyimir Putyin arra célzott, hogy korábban Koszovó az Európai Unió és az Egyesült Államok aktív közreműködésével nyerte el a függetlenséget Szerbiától. Most pedig sem az Unió, sem az USA nem támogatja Katalónia kiválását Spanyolországból.
Azonban
vannak a két helyzet között különbségek, amelyekről Putyin nem beszélt.
Koszovó lakosságának 90%-a albán, és a háborús időkben a szerb hadsereg brutálisan elnyomta őket. Több százezren kényszerültek menekülésre az alig kétmilliós tartományból, ahol rémuralmat tartottak fenn Milosevics csapatai.
Katalóniában viszont erről nincs szó, hiába lépett fel a spanyol rendőrség brutális erőszakkal a népszavazás ellen. A függetlenség hívei és ellenfelei nagyjából hasonló számban élnek a tartományban.
elítélte a populista nacionalizmust, a protekcionizmust a kereskedelemben és azt, hogy összeesküvés-elméletek és kitalációk irányítják a politikát.
Arról is beszélt, hogy veszélyes, ha a verbális zaklatás és az előítéletek bekerülnek a közbeszédbe.
Barack Obama most először jelent meg kampányrendezvényen azóta, hogy lejárt elnöki mandátuma. Ő a közbeszéd hangneméről és tartalmáról is beszélt.
A charlottesville-i neonáci tüntetésre és erőszakra utalva azt mondta New Jersey-ben, olyan dolgok kerültek elő, amelyekről azt hitték, hogy már rég megszabadultak tőlük. Azt mondta: „ez a 21. század, nem a 19.”
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Virginiában pedig arról beszélt, hogy
„Olyan emberekről beszélünk, akik szándékosan dühítenek fel tömegeket, démonizálnak embereket, akikkel nem értenek egyet”,
600 ezer rohingja menekült el Mianmarból, 58 százalékuk gyerek. Ők most túlzsúfolt menekülttáborokban élnek Bangladesben, a UNICEF jelentése szerint.
Rohingja menekült gyerekek ételosztásra várnak egy bangladesi menekülttáborban. Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah
A mianmari hadsereg augusztus végén kezdett tisztogató hadműveletbe Arakán államban, miután rohingja felkelők támadtak meg több rendőrséget. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa etnikai tisztogatással vádolta meg a mianmari kormányt. Az országban a rohingja kisebbséget hosszú idő óta elnyomják.
„Sok, Bangladesben élő rohingja gyerek
olyan borzalmaknak volt tanúja Mianmarban, amilyeneket egy gyereknek sohasem volna szabad látnia,
és mindannyiukat elképzelhetetlen veszteségek érték” – írta közleményében Anthony Lake, az UNICEF igazgatója.
Azt is írta:
emberkereskedők visszaélhetnek a menekült gyerekek sebezhetőségével.
„Ezek a gyerekek elhagyatottnak, elszigeteltnek érzik magukat, ráadásul nincsenek eszközeik a támogatás vagy segítség felkutatására” – mondta a jelentés szerzője egy genfi sajtótájékoztatón.
Az UNICEF tanulmányában gyerekrajzok is szerepelnek helikopterről tüzelő, zöld ruhás férfiakról és vérben úszó emberekről.
Hétfőn Genfben adománygyűjtő konferenciát tartanak a rohingják megsegítésére; az ENSZ és segélyszervezetek szerint
434 millió dollárra (körülbelül 113 milliárd forintra) lenne szükség.
Ebből tiszta vizet, élelmet, szállást, higiéniai eszközöket és a járványmegelőzés jegyében oltóanyagokat biztosítanának a menekülttáborok lakóinak.
Minden indoklás nélkül vette őrizetbe a terrorelhárítás Isztambulban, a repülőtéren az ismert török üzletembert és aktivistát, Osman Kavalát.
Hivatalosan semmit sem közöltek arról, hogy mivel vádolják. Egy kormánypárti lap, a Günes meg is fogalmazta a vádat: a Vörös Sorosként emlegetett Kavala a Nyugat ügynöke. Orbán Viktorhoz hasonlóan Recep Tayyip Erdoğan török elnök is Nyugat-ellenes kampányt folytat, csak brutálisabb eszközökkel. Több ezer magániskolát bezárattak, és sok egyetemet is erre kényszerítettek. A megmaradt oktatási intézményekből ezerszámra bocsátják el a tanárokat.
A 61 éves dúsgazdag üzletember, Osman Kavala az Anadolu Kültür nevű szervezet elnöke, amely a kulturális sokszínűségért kampányol.
A sikertelen tavalyi török puccs után tevékenysége semmiképp sem illik bele a hivatalos nacionalista-iszlamista vonalba.
Annál kevésbé, mert azt hirdette, hogy Törökországnak megbékélésre kell törekednie a nemzeti és vallási kisebbségekkel, mindenekelőtt a kurdokkal és az örményekkel. Kulcsszerepet játszott abban, hogy normalizálódtak a kapcsolatok Örményországgal, és többször is aláírt olyan petíciókat, melyek a kurdokkal való megbékélést szorgalmazták.
A kormánypárti lap egyenesen azzal vádolja most Kavalát, hogy kapcsolatban állt a Kurdisztáni Munkáspárttal, amelyet terrorista alakulatnak tekintenek ma Törökországban.
Azt is szemére veti a kormánypárti lap a letartóztatott üzletembernek, hogy pénzelt egy ellenzéki lapot, a Birgünt. Törökországban jelenleg a média 90 százaléka a hatalom ellenőrzése alatt áll.
Az Európai Unióban aggodalommal figyelik a fejleményeket, mert a tekintélyes személyiség letartóztatása azt mutatja, hogy Erdoğan rendszere folyamatosan semmibe veszi az emberi jogokat és brutálisan leszámol azokkal, akiket ellenfeleinek tekint. A megszigorított büntető törvénykönyv szerint hét napon keresztül lehet valakit előzetesben tartani minden indoklás nélkül Törökországban.
Angela Merkel német kancellár a mostani uniós csúcson felvetette: az EU csökkentse azokat a pénzeket, melyeket a Törökország csatlakozásáról folyó tárgyalásokra költ, hiszen mind nyilvánvalóbb az, hogy a török elnök nem kíván megfelelni az európai normáknak.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Az egyik a Kalózpárt (Pirátská strana). Ők 2009-ben alakultak meg, de eddig soha nem tudták átlépni az egy százalékot. Az Ivan Bartoš által vezetett liberális párt komoly népszerűségre tett szert a városi értelmiség és az egyetemi diákság körében, a közvélemény-kutatások 7-8 százalékot jósolnak nekik. A közvetlen demokrácia hívei, támogatják a teljes átláthatóságot, a marihuánafogyasztás és -forgalmazás feltételeinek megváltoztatását akarják (saját cseh kábítószergyártó vállalatok alapításával), a szabadság védelmét és a digitális társadalom megvalósítását hirdetik.
