Az EU-nak cselekednie kell, ha meg akarja őrizni a hitelességét, ezért nem kizárt, hogy a támogatások felfüggesztésével reagál.
Ezt állapítja meg a Spiegel liberális német hetilap brüsszeli tudósítója. Andrej Babiš csehországi választási győzelme nyomán attól tart, hogy egy keleti jobboldali populista tömb – esetleg Ausztria támogatásával – mélyíteni fogja az EU megosztottságát. Múlt vasárnap, a csehországi választások óta Szlovákia a V4 legkisebb, és most már egyetlen tagja, ahol nem jobboldali populista áll az élen. Magyarország és Lengyelország után Babiš személyében immár Csehországban is jobboldali populista miniszterelnök vezeti az országot. Nem kizárt az sem, hogy a jövőben Ausztria is erősíti majd a visegrádi csoportot. Babiš már a választás estéjén kijelentette, hogy a menekültügyben egyeztetni fog Sebastian Kurz majdani osztrák kancellárral.
Az EU fennmaradó része számára mindez a lehető legrosszabbkor jön. A populisták nemrég szenvedtek vereséget Franciaországban és Hollandiában, az EU Bizottsága elérkezettnek látja az időt a reformokra, Emmanuel Macron francia elnök egyenesen „újraalapításról” beszél:
a képbe nagyon nem illene bele egy kelet-európai fundamentális ellenzék.
A szerző Werner Weidenfeld müncheni politológust idézi, aki szerint már régen megfigyelhető, hogy a visegrádi csoport a laza formációból „stratégiai csoporttá” alakulóban van, és Babiš megválasztása erősíti a csoport relevanciáját.
„A V4 ugyan nem tudja aláásni az EU-t, de sok szavazáson keresztbe fekszik majd, és ez kellemetlen lesz”
– mondta. Közben úgy tűnik, hogy különösen Franciaország és Németország erősen elszánt a reformokra, szükség esetén a „készségesek koalíciójával”, és emiatt Kelet-Európában attól tartanak, hogy egy kétsebességes Európában a lemaradók között lesznek. Weidenfeld azonban nem látja a hosszú távú megosztottság veszélyét. Szerinte, ha egy ilyen projekt sikeres, a többiek is be akarnak szállni. Addig azonban súlyos konfliktusok várhatók, például az unió alapvető értékeinek kérdésében.
Az EU testületeiben már többször hallatszottak olyan hangok, amelyek a strukturális támogatások folyósítását az alapvető értékek, valamint az Európai Unió Bírósága ítéleteinek tiszteletben tartásához kötné.
Magyarország és Lengyelország a legnagyobb támogatások nettó kedvezményezettje, és a pénzek elmaradása ott katasztrófával érne fel.
A politológus szerint az EU-nak cselekednie kell, ha meg akarja őrizni a hitelességét, ezért nem kizárt, hogy a támogatások felfüggesztésével reagál. Még az egyesült V4 is kicsi lenne ahhoz, hogy megakadályozza a miniszterek tanácsában minősített többséggel meghozható döntéseket, például a menekültek ügyében.
Ezen azonban Babiš szövetségesek szerzésével változtatni akar.
„Szükségünk van Ausztriára, Szlovéniára, Horvátországra és talán másokra is”
– mondta. Megállapította azonban: Orbán, Kaczyński és Babiš többnyire csak két kérdésben ért egyet: nem akar befogadni migránsokat, és az EU pénzét akarja. Egyéb kérdésekben azonban hamar megmutatkoznak az eltérések: példa erre a Donald Tusk megválasztása körüli bohózat.
A héten még egy számukra valóban fontos kérdésben: a kiküldött munkavállalók ügyében sem tudtak közös irányvonalat képviselni. Ami pedig Ausztriát illeti, sokak szerint aligha áll fenn a veszély, hogy Ausztria az új kormány alatt közeledne a visegrádi táborhoz. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben kijelentette: teljesen világos, hogy Kurz Európa-barát kormányt akar alapítani. Az Osztrák Szabadságpárt koalíciós részvételével kapcsolatban pedig Brüsszelben már rég nem kelt olyan aggodalmat, mint 2000-ben, amikor emiatt Ausztria egy időre az EU páriájává vált. Weber azt mondta: a bécsi koalíciós tárgyalásokat majd a tartalmuk alapján ítélik meg.
Spiegel
