Habár a világ nagy része elítélte a Katalán Köztársaság pénteki kikiáltását, nem mindenki volt ennyire elutasító a katalán vezetés lépését illetően: a szeparatista csoportok, politikusok és autonóm terület üdvözölték a lépést, miközben néhány ország is eléggé érdekesen nyilvánult meg az üggyel kapcsolatban.
A világ 193 országa közül egy sem fogadta el a független Katalóniát vagy ismerte el önálló állanként. Az Európai Unió tagállamainak (többsége) egyértelműen elutasította a katalán parlament „egyoldalú aktusát, vagyis Katalán Köztársaság október 27-i kiállítását”. (Magyarország pedig Spanyolország belügyének tekintette az esetet). Csakhogy néhány állam – nemcsak Európában – nem egyértelműen áll hozzá a kérdéshez és néha egész furcsa nyilatkozatokat tesznek ez ügyben, és a Független Hírügynökség összegyűjtötte ezeket az országokat és megnyilvánulásokat.
Belgium
Korántsem véletlen, hogy Carles Puigdemont Belgiumba menekült, miután a spanyol kormány aktiválta a spanyol alkotmánynak a katalán területetek autonómiáját megszüntető 155. cikkelyét, ami gyakorlatban azt jelentette, hogy Madrid menesztette a teljes katalán vezetést, átvette az irányítást a helyi rendőrség felett és már néhány függetlenségpárti katalán vezető ellen eljárás indítottak . A nyugat-európai országban ugyanis Theo Francken, a flamand származású menekültügyi és migrációs államtitkár egy televíziós interjúban
„belga politikai menedékjogot ajánlott Carles Puigdemontnak és a többi katalán vezetőnek”
Ezzel együtt Geert Bourgeois, a flamand ügyek vezető miniszter szintén támogatását fejezte ki a katalánok önrendelkezési jogát illetően, bár hozzátette, hogy a Katalán Köztársaság elismerése elsősorban a belga föderális kormány döntési joga. A belga kormány többi tagja rövid időn belül elítélte ezek a megnyilvánulásokat: Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy Francken megjegyzése csak „olaj volt a tűzre”, miközben Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt „bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott. Ennek ellenére a belga miniszterelnök nem utasította el egyértelműen Katalónia függetlenségét, csupán arról beszélt, hogy „békés megoldást kell találni az ügyre, egy olyat, amely a hazai és a nemzetközi rendszerrel összefüggésben van.”
Szlovénia
Nem Belgium volt az egyetlen az Európai Unióban, amely másképp fogalmazta meg a hivatalos álláspontját a „katalán-kérdést” illetően. Szlovéniában a múlt héten eléggé árnyaltan fogalmazott az ország első elnöke, Milan Kučan is. Az interjújában elutasította azt a közvélekedést, hogy bármiféle hasonlóság lenne Katalónia és Szlovénia függetlenségi harca között, hiszen Spanyolországot nem lehet az egykori Jugoszláviához hasonlítani, ahol „szlovénoknak morális kötelességük volt fellázadni”.
Ugyanakkor elismerte, hogy „minden népnek meg van a lehetősége arra, hogy békés és demokratikus keretek között megszerezze az önrendelkezéshez való jogot”, és a katalánok sem kivételek ez alól. Sőt, ezzel együtt felszólította a szlovén kormányt, hogy tartsa tiszteletben ezt az alapelvet, még akkor is, ha „ezzel valakit esetleg feldühítenének”. A volt elnök nem volt egyedül a véleményével : Jan Skoberne, a Szociáldemokrata Párt helyettes vezetője még október közepén azt írta ki a Twiterre, hogy „Szlovénia az elsők között fogja elismerni a független Katalóniát”. Sőt, reagálva a kommentekre hozzátette azt is, hogy a katalánok önrendelkezési jogát
A spanyol kormány terrorja csak megerősítette
A múlt hét pénteki katalán proklamáció után a szlovén kormány szintén kétértelműen fogalmazott: a belgákhoz hasonlóan nem foglalt állást Spanyolország területi integritása mellett és nem utasította el egyértelműen Katalán Köztársaság megalakulását. Lényegében elismerték „minden nemzet univerzális és elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezéshez”, természetesen betartva a helyi törvényeket, a demokratikus standardokat és a nemzetközi előírásokat.
Finnország
Habár Finnország hivatalosan nem ismerte el az önálló Katalóniát, mégis néhány nemzetközi néhány hírügynökség és lap azt pedzegeti, hogy a következő napokban fordulat állhat be ezen a téren. Elsősorban Mikko Kärnä lapföldi képviselőre és az országot vezető liberális-konzervatív Centrum párt tagjára hivatkoznak, aki már a kezdettől fogva kiemelt támogatója a katalán önállamiságnak, gratulált a katalánoknak és a közösségi oldalán lévő profilképét pedig az Ibériai-félszigeten lévő régió „színeibe öltöztette”. Csakhogy a politikus nem elégedett meg ennyivel, mivel bejelentette, hogy a finn parlamentben indítványozta Katalónia elismerését, és ha elfogadják, akkor ezen a téren Helsinki hajlandó lesz szembemenni az Európai Unióval is.
Argentína
Ugyan nem európai ország, de mindképp figyelemreméltó Argentína hozzáállása is. Akárcsak a Skandináv-félsziget országában, a latin-amerikai államban egy képviselő szintén azt indítványozta, hogy hivatalosan ismerjék el a Katalán Köztársaságot. A Baloldali és Munkásfront (Frente de Izquierda y de los Trabajadores) egyik képviselője, Juan Carlos Giordano javaslata nemcsak azt tartalmazta, hogy Argentína álljon ki a katalánok mellett, hanem széleskörűen ítéljék el és jegyzékben tiltakozzanak a spanyol kormány „durva és erőszakos intervenciója ellen”.
Bár ez eddig nem történt meg, mégis figyelemre méltó az, hogy az argentin kormány nem utasította el, de el sem ismerte a Katalónia függetlenségét, lényegében nyitva hagyva az egész kérdést. Buenos Aires reakciójának hátterében leginkább az áll, hogy hiába jelentették be tavaly az argentin-spanyol politikai és gazdasági kapcsolatok „újraindítását„, azóta sem történt előrelépés és nem rendeződött a két ország viszonya. Továbbá Argentínában 175 000-en beszélnek katalánul és itt van az egyik legnagyobb, legerősebb és legnagyobb befolyással rendelkező diaszpóra is, ezért nem alaptalan feltételezés, hogy miattuk volt ennyire közömbös az argentin kormány a „spanyol állam területi integritását illetően”.
Gambia
Az összefoglaló végére pedig mindenképp meg kell említeni Gambia esetét: ez a nyugat-afrikai ország mégsem ismerte el Katalán Köztársaságot, miközben korábban elterjedt a hír, hogy Banjul volt az első, amely megtette ezt a lépést. Csakhogy kiderült, hogy ismeretlen tettesek Gambia külügyminisztériumának nevében egy hamis Twitter-fiókat nyitottak és ezen keresztül közölték a „gambiai kormány hivatalos kiállását a katalán állam mellett”. A gambiai kormány nem sokkal később egy közleményben tudatta, hogy ilyesmiről szó sincs, valaki szándékosan akarta befeketíteni „Banjul és Madrid közötti jó viszonyt, amelynek alapja az egymás szuverenitásának tiszteletben tartása”.
