Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket keresi fel. Vele tart Mike Pence alelnök, Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis védelmi miniszter is.
Az egyre több hazai botrány után Fehér Ház úgy állítja be az utazást, hogy Trump megmutathatja jó kapcsolatát Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Abe Sindzó japán miniszterelnökkel. A New York Times szerint ez Japánban még sikerülhet is, Abe ugyanis amellett, hogy jobb szabadkereskedelmi megállapodást akar, növelné a nyomást Észak-Koreán.
Az Egyesült Államok azt is tervezi, hogy a terrorizmust támogató államok listájára teszi Észak-Koreát.
Kínában viszont Trump gondban lehet, a lap szerint az orosz vizsgálat is megnehezíti, hogy ott bármilyen eredményt érjen el. Pedig az ország kulcsszereplő a koreai kérdésben.
Tanácsadói szerint Trump arra is készül, hogy Vietnamban egy új regionális együttműködésről beszéljen, amelyet eredetileg a japánok vetettek fel, és a három térségbeli demokratikus nagyhatalom, Japán, Ausztrália és India, Kína kordában tartását célzó szövetsége lehetne. Az más kérdés, hogy ezt hogyan fogadják majd, miután
az USA nemrég kilépett a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból.
Mindenesetre az biztos, hogy amerikai elnök nem tett ilyen hosszú hivatalos látogatást Ázsiában 1991 óta – az akkor azzal ért véget, hogy George Bush (az idősebb) beteg lett és összeesett.
Mohamed Merah követte el az első dzsihádista terrortámadást Franciaországban, a 21. században. Testvérét, Abdelkadert terrorszervezet létrehozása miatt ítélték el.
Mohamed Merah Szíriában kapott kiképzést, majd hazatért és 2012. március 11. és 19. között hét embert ölt meg Toulouse-ban és közeli Montaubanban: három francia katonát, majd egy zsidó iskola három tanulóját és egy tanárát. Három nappal később kommandósok ölték meg.
Most testvérét és legjobb barátját állították bíróság elé, azzal a váddal, hogy mindketten részt vettek a terrorista csoport szervezésében, és a legjobb barát, Fettah Malki szerzett fegyvert és golyóálló mellényt a merénylőnek. A báty,
Abdelkader Merah volt a csoport vezetője, Oszama bin Ladennek nevezte magát.
Ő 2006-ban radikalizálódott, ő volt öccse mentora is.
Végig tagadta, hogy szerepe volt a merényletsorozatban, az utolsó szó jogán bocsánatot kért a hozzátartozóktól:
„Soha Nem akartam részt venni egy ilyen cselekményben. Megbocsátást kérek és ez a kérés őszinte. Remélem, hogy megbocsátanak”
Az ítélet szerint viszont mindketten részt vettek a terrorista szervezkedésben, a gyilkosságokban azonban nem, ezért Abdelkader Merah 20, Fettah Malki pedig 14 év börtönt kapott. Az ügyvédek elfogadták az ítéletet, az áldozatok családtagjai viszont elégedetlenek.
1995 óta a Merah-féle merényletsorozat volt az első dzsihádista terrortámadás Franciaországban. A per arra is rávilágított, hogy nem magányos merénylőként dolgozott, hanem egész hálózat állt mögötte.
Trumpnál a Twitter számít a fő kommunikációs felületnek, egy ideig mégis elérhetetlen volt a fiókja. Kiderült: a cég egy távozó alkalmazottja kapcsolta le.
Trumpot több mint 40 millióan követik a Twitteren, és rendszeresen rohan itt ki vélt vagy valós sérelmei miatt. Váratlanul azonban elérhetetlenné vált a fiókja, és csak 11 perc után állították helyre.
Az Iszlám Állam magára vállalta a New York-i gázolásos merénylet elkövetését, amelyben nyolcan vesztették életüket – ezt az an-Nabaa című internetes lapjukon tették közzé csütörtökön.
A lap szerint „a támadó egyike volt a kalifátus katonáinak”. A Nabaa nem közölt bizonyítékot az állítása alátámasztására – írja az MTI.
A hét éve az Egyesült Államokban élő, 29 éves üzbég származású férfit többrendbeli emberölés és külföldi terrorszervezetnek nyújtott támogatás címen helyezték vád alá.
Az incidens során meglőtt férfi azt kérte, hogy a kórházi szobájában kifüggeszthesse az Iszlám Állam zászlaját. A nyomozók az Iszlám Állam több ezernyi propagandaanyagát – videókat, szórólapokat, fotókat – találták meg mobiltelefonján, a többi között egy olyan videoklipet, amelyen a dzsihadisták lefejeznek foglyokat. Az amerikai hatóságok szerint a férfi az Egyesült Államokban radikalizálódott.
Előzetes letartóztatásba helyezte az eltávolított katalán kormány nyolc tagját a spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön Madridban.
Carmen Lamela bíró döntését azzal indokolta, hogy fennáll a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye. Ezért a bírósági tárgyalásról egyenesen öt különböző börtönbe szállítják a katalán politikusokat: Oriol Junqueras, volt elnök-helyettest, továbbá Jordi Turull, Josep Rull, Meritxell Borras, Joaquin Forn, Raül Romeva, Carles Mundó, Dolors Bassa volt tanácsosokat. Lamela egy kilencedik kormánytag, Santi Vila esetében 50 ezer euró (15,5 millió forint) óvadékot állapított meg, amelynek ellenében szabadlábon védekezhet – írja az MTI.
Santi Vila ügyvédje, Pau Molins az épületből távozóban a sajtónak elmondta: addig, amíg ügyfele ezt a pénzt nem fizeti ki, amire ezen a napon már nincs lehetőség, neki is börtönbe kell vonulnia.
Ő volt az egyetlen a katalán politikusok közül, aki a délelőtti tárgyaláson hajlandó volt válaszolni az ügyészek és a bíró kérdéseire is,
a többiek – élve ezzel a jogukkal – kizárólag védőügyvédeik által feltett kérdésekre feleltek. Santi Vila azelőtt lépett ki a katalán kormányból, hogy múlt pénteken a katalán parlament megszavazta volna a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.
Santi Villa volt katalán tartományi gazdasági miniszter érkezik a madridi központi bíróságra 2017. november 2-án. (MTI/EPA/Fernando Alvarado)
Jaume Alonso Cuevillas ügyvéd, aki több kormánytagot is képvisel, a tárgyalás után azt mondta, hogy a vádhatóság által felsorolt bűncselekmények nem állnak meg. Kifogásolta, hogy a bíróság a kényszerintézkedésekről egységesen döntött, nem mérlegelte az olyan egyéni körülményeket mint például az állandó gyógyszeres kezelés vagy a kiskorú gyermek. Továbbá, hogy az idézéseket kevesebb mint 24 órája kapták meg, mégis megjelentek, annak ellenére, hogy a védelemnek nem állt rendelkezésére elég idő a felkészülésére.
Nem jelent meg viszont a bíróságon a leváltott katalán elnök, Carles Puigdemont,
és kormányának négy másik tagja sem, akik mind Brüsszelben vannak. Közülük hárman kezdeményezték a bírónál, hogy videokonferencián tehessenek vallomást, ám kérésüket Carmen Lamela elutasította. A bíróság jelenleg még tanulmányozza, hogy az ügyészség kérésének helyt adva kezdeményezi-e európai elfogatóparancs kiadását ellenük. Puigdemont ügyvédje útján korábban azt üzente, hogy együttműködik a bírósággal, de Brüsszelben marad.
José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt az eltávolított katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. „Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött, az alkotmány teljes semmibevételével, október 27-én” – hangsúlyozta a főügyész.
A spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy Katalónia függetlenségének egyoldalú kikiáltása után oszlatta fel a katalán kormányt.
Akár 30 év börtönbüntetésre is ítélhetik a posztjukról eltávolított katalán vezetőket, akiket a spanyol Legfelsőbb Bíróság elé rendeltek. Csütörtökön délelőtt kellet megjelenniük, kihallgatásra. Kilencen eleget is tettek ennek. Lázadással, továbbá pénzügyi visszaéléssel vádolják őket az októberi vitatott függetlenségi népszavazás kapcsán.
A bíróság 13 vezető tisztségviselőt rendelt maga elé, valamint Carles Puigdemont. Kilencen megjelentek, négyen azonban a távol maradás mellett döntöttek. Miként Puigdemont már korábban jelezte, hogy nem tesz eleget a felszólításnak – jelentette a BBC. A jelenleg Brüsszelben tartózkodó elnök politikai pernek nevezte a bírósági végzést. Akár letartóztatási parancsot is kiadhatnak ellene, ha nem jelenik meg a Legfelsőbb Bíróság előtt. A vád, ha bebizonyosodik, maximum 30 év börtönbüntetést vonhat maga után.
Kihallgatásuk függvényében dönthet a bíró arról, hogy a nyomozás idejére őrizetbe vegyék-e őket. Egyben elrendelheti az útlevelük bevonását is.
Előzőleg egyébként Carmen Lamela bíró határozatában három napon belül összesen 6,2 millió euró (1,9 milliárd forint) letétbe helyezésére kötelezte az érintetteket, az október 1-i, illegálisan megrendezett függetlenségi népszavazás költségeire költött közpénz fedezeteként.
Minél inkább a paternalizmus, a lakosság újraelosztástól függése jellemzi egy ország kormányzását és közfelfogását, annál nagyobb a veszélye a szélsőséges, bevándorló-ellenességet is magában foglaló populista pártok előretörésének. Legalábbis így „fordítható le” az amerikai Cato Intézet gazdasági szabadságot mérő idei éves jelentése, amely a szociális kiadások mértéke és a szélsőségesség támogatottsága között vélt összefüggést.
Egyfajta libertárius, klasszikus szabadságpárti felfogású magyarázatot keresett és vélt találni az amerikai, washingtoni intézet, a Cato Institute arra, hogy miért tapasztalhatók nagy különbségek sok ország között abban, hogy mennyi bevándorló él náluk és mekkora a szélsőséges, bevándorló-ellenességgel is „házaló” pártok támogatottsága.
Arra a következtetésre jutottak ide jelentésükben (Economic Freedom of the World – Gazdasági szabadság a világban), hogy
nem feltétlenül van összefüggés oly módon, hogy ott a legerősebbek a populista pártok, ahol a legtöbb bevándorló él.
A Cato jelentése megállapítja, hogy a bevándorlók országokon belüli átlaga körülbelül 9 százalék, 46 százalék pedig a maximális érték a vizsgált 27 OECD-országban. A mellékelt ábrán az átlag bevándorlási részarány látható néhány országban az 1990-től 2014-ig terjedő időszakban. Feltűnő, hogy például Luxemburgé az egyik legnagyobb bevándorló tömeg, a lakosság körülbelül 34 százaléka, még sincs mérhető szélsőséges politikai jelenlét. Luxemburgon kívül a bevándorlási állomány Ausztráliában, Svájcban, Új-Zélandon és Kanadában is magas, a populizmus ezekben az országokban sem mindenütt számottevő.
A populista-jobb pártokrészesedése(átlag, %) és a bevándoroltak népességen belüliaránya(átlag, %) – 1990-2014
Forrás: Cato Institute
A 2017-es jelentésben az olvasható, hogy a modellek arra engednek következtetni:
a bevándorlás növekvő hatása a populista jobboldali pártok támogatottságára a nemzeti jólét magasabb fokának függvénye.
Vagyis a szociális kiadásoknak és a munkanélküli-járadéknak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított magasabb arányától függ. Például a bevándorló tömeg akkor növeli a populista jobboldal szavazati arányának valószínűségét, ha a szociális kiadások meghaladják a GDP 30 százalékát.
A nemzeti jólét mértékének meghatározásához először a kormányzat szociális kiadásait mérik meg a GDP arányában. Ezek magukban foglalják az állami és magánjellegű ellátásokat (egészség, család, aktív munkaerő-piaci programok, munkanélküliség, lakhatás, idősek, munkaképtelenséggel kapcsolatos juttatások és egyéb szociálpolitikai területek). Az OECD-országok átlagosan GDP-jük mintegy 22 százalékát költik a szociális jólétre, a maximális érték 35 százalék. Másodszor számba veszik a munkanélküli-ellátásokra fordított kiadásokat. Átlagosan az OECD-ben az ország GDP-jének mintegy 7 százalékát költik munkanélküli-ellátásokra, legfeljebb 27 százalékát.
A jelentés készítői megjegyzik azért, hogy adatok azt mutatják,
van némi bizonyíték arra,
hogy mindkét változó – a bevándorlók és a szélsőséges pártokra leadott szavazatok arányának változása – növekvő tendenciát mutat. Bár a 2000-es évek közepén a populista jobboldal szavazati aránya csökkent, a szavazati részesedés emelkedik a 2007 utáni időszakban. (Az elemzés még nem tartalmazza például a pár hete lezajlott német választás adatait, amely a szélsőjobb, bevándorlás-ellenes AfD előretörését – de nem áttörését – hozta, nem beszélve az osztrákoknál a Szabadságpárt – valószínűleg – kormányra kerüléséről.)
Azt állapította meg a Cato, hogy a bevándorló-népesség mérete együtt jár a populista-jobb pártok támogatásának növekedésével, ha a gazdasági szabadság alacsonyabb. Összességében eredményeik szerintük megerősítik azt a liberális érvet, amely szerint a gazdaságilag kevésbé nyitott társadalmakban – ahol magasabb a szociális védelem a magas adók révén – a bevándorlók növekedése éleszti a „jóléti sovinizmust”.
Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy a Cato szóhasználatában (a mutatók értelmezésében) a „gazdasági szabadság” az állam jelenlétének mértékétől függ, vagyis ebben az összefüggésben az élet túl sok területére „rátenyerelő” kormányzás értendő a kisebb gazdasági szabadság alatt.
„Magyarra” lefordítva tehát
ahol a lakosság széles körének nagy a függése az adóbevételek újraelosztásától,
ott üti fel fejét erőteljesebben a „jóléti sovinizmus”, és erősödnek meg a populista-szélsőséges pártok. Ez persze aztán „kiköveteli” a még nagyobb állami beavatkozást (védelmet), emelve a paternalista elvárást.
Másként reagált a New-yorki terrortámadásra Donald Trump, mint tették elődei hasonló merényletek hírére. A Fehér Ház jelenlegi lakója ugyanis elsősorban nem az áldozatok és a családtagjaik iránti részvétét fejezte ki, hanem még az eddigieknél is keményebb szavakkal, harciasabban fenyegetőzött bosszúval. Nyolc ember halt meg a Halloween-terrorban New Yorkban.
Donald Trump kilátásba helyezte a vízumlottó intézményének az eltörlését. A feltételezett merénylő ugyanis vízumlottó segítségével jutott az amerikai letelepedésre jogosultságot adó zöld kártyához – emlékeztet a CNN összefoglalója. Az üzbég származású Szajfullo Szajpov követte el a nyolc ember életét kioltó merényletet az amerikai nagyvárosban. Trump azt mondta:
„Küldjük Guantánamóra, komolyan fontolgatom, hogy ez legyen. Sokkal okosabbnak kell lennünk. Ravaszabbnak, és politikailag kevésbé korrektnek.”
Az amerikai elnök azonnali egyeztetéseket kezd a Kongresszussal a vízumlottó-program beszüntetéséről. Trump mindezt a kormányülés elején közölte, utalva arra, hogy az üzbég férfi 23 embert hívott maga után Amerikába – számol be a Euronews.
A vád: terrorcselekmény
Terrorizmussal vádolják a feltételezett elkövetőt. Szajfullo Szajpovot megsebesítették a rendőrök, a férfi tolószékben ülte végig kihallgatását a manhattani bíróságon. Elmondta, két hónapja tervezte a támadást, direkt választotta Halloween időszakát, hogy minél többen legyenek az utcákon, minél nagyobb pusztítást végezhessen. A hatóságok dzsihadista képeket és az Iszlám Állam propagandavideóit találták meg mobilkészülékein.
Hírek szerint a 29 éves támadó már az Egyesült Államokban radikalizálódott, és kapcsolatban állt az Iszlám Állammal.
Nyolc embert megölt, 11-et megsebesített egy üzbegisztáni származású merénylő, miután gyalogosok és biciklisek közé hajtott Manhattanben. 2001. szeptember 11. óta nem volt ilyen súlyos terrortámadás New Yorkban.
A terrorista egy bérelt kisteherautóval hajtott Manhattan délnyugati részén,
közel a szeptember 11-ei terrortámadás emlékhelyéhez
egy forgalmas bicikliútra, több embert elgázolt, majd egy iskolabusszal ütközött. Ezután a CNN szerint „Allah akbar”-t üvöltözve kiszállt a kocsiból, egy légpuskával és egy paintball-fegyverrel kezdett hadonászni, mire a rendőrök hasba lőtték. Most kórházban van.
A merényletben külföldiek is meghaltak:
öt argentin férfi és egy belga nő.
A terroristát azonosították: 29 éves, üzbég származású és Szajfullo Szajpovnak hívják.
Ő volt a merénylő Forrás: St. Charles County Department of Corrections
A CNN szerint 2010-ben érkezett Amerikába. Az NBC News szerint Floridában és New Jersey-ben is lakott korábban. Egy barátja azt mondta: felesége és gyerekei vannak, és sofőrként dolgozott. Az is kiderült, hogy Ohióban vett el egy akkor 19 éves, szintén üzbég lányt, 2013 márciusában.
Andrew Cuomo New York-i kormányzó azt mondta, szélesebb körű összeesküvésre nincs bizonyíték, vagyis nem volt egy nagyobb sejt tagja. Ugyanakkor a helyszínen egy üzenetet találtak, amelyben azt írta, hogy
a támadást az Iszlám Állam nevében követte el.
Üzbegisztánban több terrorszervezet is működik, köztük olyan is, amelyik kapcsolatban áll az Iszlám Állammal – a terrorszervezet pedig már korábban is felszólította hasonló támadásokra követőit. Azt még nem tudni, hogy Szajpovnak volt-e köze valamelyikhez korábban is. A nyomozók egyelőre az Iszlám Állam által inspirált merényletként kezelik a támadást.
A New York Times szerint az elmúlt két évben öt üzbég és egy kazah férfi ellen emeltek vádat azért, mert „anyagi támogatást” adtak az Iszlám Államnak. Azt sem tudni egyelőre, hogy Szajpovnak volt-e köze ehhez a vizsgálathoz. Az FBI egyelőre azt se árulja, hogy figyelték-e.
Andrew Cuomo New York-i kormányzó később bejelentette: Szajpov
valóban kapcsolatban állt az Iszlám Állammal,
de már Amerikában radikalizálódott.
Donald Trump a Twitteren azt írta: egy beteg és elmeháborodott ember követte el a támadást. Egy másik bejegyzésben pedig azt: „nem szabad megengedi, hogy az Iszlám Állam visszatérjen, vagy belépjen az országunkba, miután a Közel-Keleten és másutt is legyőztük őket”.
We must not allow ISIS to return, or enter, our country after defeating them in the Middle East and elsewhere. Enough!
Nem ez volt az első gázolásos terrortámadás sem, amelyet az Iszlám Állam nevében követtek el: Nizza óta Berlinen, Londonon, Stockholmon át Barcelonáig több ilyen történt.
Hármas csúcstalálkozót tartanak Teheránban, ahol Vlagyimir Putyin mellett Azerbajdzsán elnökét, Ilham Alijevet fogadják. Két fő téma van: a gazdaság és a térség katonai helyzete.
Mindhárom állam az olajra és a földgázra építette stratégiáját az elmúlt évtizedekben, de most az alacsony árak miatt felülvizsgálatra kényszerülnek. Nincs ugyanis miből finanszírozni hatalmi ambícióikat, azokból pedig van bőven.
Azerbajdzsán nem véletlenül vásárolt 5 milliárd dollárért fegyvereket Izraeltől az elmúlt években. Régóta tart a konfliktus Örményországgal, a vitatott terület, Hegyi Karabah miatt.
Irán tovább erősítené befolyását a Közel-Keleten,
főleg Szíriában – ezt viszont Izrael meg akarja akadályozni, ahogy ezt Benjamin Netanjahu el is mondta Putyinnak. Sőt, két hete az izraeli kormánytagok már azt mondták az orosz külügyminiszternek, hogy, ha iráni támaszpontok épülnek Szíriában, azokat le fogják bombázni.
Csakhogy
az oroszok régóta támogatják Iránt,
a támaszpontjaikat is orosz rakétavédelmi rendszer végi. Putyin és Netanjahu viszont nem akar konfliktust a két állam között. Az izraeli miniszterelnök ezért azt kérte Putyintól: figyelmeztesse Iránt.
Irán egyébként még nem döntött a szíriai támaszpontokról – az elnök másra költene inkább, de a keményvonalas Forradalmi Gárda ragaszkodik hozzájuk.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
