Egyszerre három repülőgép-hordozóval rendez hadgyakorlatot az Egyesült Államok, amire tíz éve nem volt példa.
Scott Swift tengernagy, az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának főparancsnoka azt közölte, hogy a hadgyakorlatot a nyugat-csendes-óceáni térségben rendezik meg szombattól jövő keddig. A manőverek pontos helyszínét nem árulta el.
„Ritka lehetőség, hogy egyszerre két repülőgép-hordozó anyahajóval tartsunk hadgyakorlatot, de még ritkább, hogy hárommal” – fogalmazott Swift.
Hangsúlyozta, hogy több repülőgép-hordozó csapásmérő képességét próbára tevő hadgyakorlat rendkívül összetett feladat, és erőteljes bizonyítéka a csendes-óceáni flotta egyedülálló képességeinek, a térség biztonsága és stabilitása iránti szilárd elkötelezettségének. Az AP amerikai hírügynökség a védelmi minisztérium meg nem nevezett tisztségviselőire hivatkozva azt jelentette, hogy
a hadgyakorlattal a Trump-kormány eltökéltségét kívánja demonstrálni Észak-Koreának.
A manőverekben a Japánban állomásozó USS Ronald Reagan, a San Diegoban lévő USS Theodore Roosevelt és a Washington államban, a bremertoni haditengerészeti támaszponton állomásozó USS Nimitz anyahajó vesz részt.
Az ázsiai körúton lévő Donald Trump elnök a hadgyakorlattal egy időben keresi fel ázsiai körútja két utolsó állomását, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket.
Oroszországban a jobboldalnak az antiszemitizmus régóta kedvenc vezérelve volt. A cári időkben a titkosrendőrség irányításával szerveztek pogromokat! Csak a baloldali mozgalmak vállaltak szolidaritást az üldözött kisebbséggel! Ugyanez volt a helyzet a polgárháborúban, ahol a fehérek válogatás nélkül gyilkoltak zsidókat.
Kell-e csodálkoznunk azon, hogy a parasztok szánakozás nélkül nézték, hogy a csendőrök elviszik a zsidókat a falujukból, ha visszaemlékeztek arra, hogy korábban zsidók törtek be a faluba, agyonverték a papot, és azzal fenyegetőztek, hogy a templomból mozit csinálnak?! – írta Bayer Zsolt, akit a baloldali izraeli lap a Haaretz idéz és megemlíti, hogy Bayer a Fidesz alapító tagja. Milyen szerepük volt valójában a zsidóknak a nagy októberi szocialista forradalomban és a bolsevik mozgalomban? A kérdést a Haaretz Boruch Gorinnak tette fel, aki kiállítást rendezett erről a témáról Moszkvában.
2012-ben létesült a Zsidó Múzeum és Kulturális Központ Moszkvában, amely nemrég megkapta az UNESCO tolerancia díját. Minthogy a világ most emlékezik a nagy októberi szocialista forradalomra, ezért a múzeum igazgatója elérkezettnek látta az időt, hogy erről a korábban tabunak tekintett témával is foglalkozzon. Ugyanis nyilvánvalóan nemcsak Bayer Zsolt feszegette ezt a témát, de
ezzel indokolta meg a holocaustot a náci vezérkar is.
Tehát mennyire volt jelentős a zsidók szerepe november 7-én?
A hatalomátvételt a zsidó Trockij szervezte, aki a helyi szovjet elnöke volt Petrográdban. Később ő lett a vörös hadsereg megszervezője és a bolsevik kormány első hadügyminisztere. Rajta kívül is voltak zsidók a vezérkarban: Jakov Szverdlov, aki a bolsevik párt szervező titkára volt, és akiről később egy várost neveztek el. Grigorij Zinovjev, aki a Kommunista Internacionálé vezetője volt vagyis azért volt felelős, hogy a kommunista világforradalom kitörjön. Lev Kamenyev, aki a betegeskedő Lenin helyettese volt a kormányfői poszton. Karl Radek, aki a sajtót irányította. Vagy Mojszej Urickij, a csekista (bolsevik titkosszolgálat, a Cseka) vezető, akiről elnevezték Leningrád leghíresebb terét. Gorin, a Zsidó Múzeum igazgatója tehát
egyáltalán nem tagadja, hogy a zsidók nagy szerepet játszottak a forradalomban. Utána azonban felteszi a teljesen jogos kérdést: vajon miért?
Oroszországban a jobboldalnak az antiszemitizmus régóta kedvenc vezérelve volt. A cári időkben a titkosrendőrség irányításával szerveztek pogromokat! Csak a baloldali mozgalmak vállaltak szolidaritást az üldözött kisebbséggel! Ugyanez volt a helyzet a polgárháborúban, ahol a fehérek válogatás nélkül gyilkoltak zsidókat. Különösen így volt ez Ukrajnában, ahol a nyomorgó parasztokat a fehér hatalom ráuszította a zsidókra. A zsidóknak tehát nem volt választásuk! – hangsúlyozza a kiállítás rendezője. Vagy kivándorolnak vagy megvárják amíg a fehérek végeznek velük! Így nem csoda, ha sok zsidó lépett be a bolsevik pártba. De ugyancsak sok zsidó volt a mérsékelt polgári pártokban vagy a mensevikek között, akik erős fenntartásokkal fogadták a forradalmat.
Nem volt tehát választása a cári Oroszországban élő zsidó közösségnek, amely a forradalom idején a legnépesebb volt az egész világon. Izrael természetesen akkor még egyáltalán nem létezett.
A Balfour-nyilatkozat (angol külügyminiszter, ugyancsak 1917-ben), mely később lehetővé tette Izrael megalakulását épp az októberi forradalom előtt jelent meg. Ez tette lehetővé a zsidók csoportos kivándorlását. A polgárháborúban a zsidók többsége ugyanis azzal a dilemmával került szembe, hogy vagy meghal vagy kivándorol!
Ha maradni akart, akkor a vörösökhöz kellett csatlakoznia
– mondta Borich Gorin, a moszkvai Zsidó Múzeum igazgatója, aki kiállítást rendezett arról, hogy mi is volt valójában a zsidók szerepe az októberi forradalomban és az azt követő polgárháborúban Oroszországban.
Az ország nyugati részében, ahol 1945 óta tilos bármilyen antiszemita propaganda, kevés bejelentés érkezik. A keleti részen, a volt NDK-ban viszont annál több. A keleti részeken sokkal népszerűbb a szélsőjobboldal mint a nyugati területeken.
A 15 éves Emilia S. osztálytársai Drezdában elkezdték egymást Heil-lel üdvözölni. Majd azzal dicsekedtek, hogy a mobitelefonjukat pontosan 88%-ra töltötték fel. A 88 ismert náciszimbólum Németországban, mert a H az ABC nyolcadik betűje. Így a 88 valójában Heil Hitlert jelent. Aztán egy nap köröztek egy képet, amely egy füstölgő tüzet ábrázolt, ezzel a felirattal: zsidó családi fotó! Erre már a lány szólt a többieknek, hogy mindennek van határa. A többség kinevette. Ezért a rendőrségnek jelentette az esetet. Németországban a rendőrségnél van egy külön részleg az ilyen típusú bejelentések kivizsgálására. Az ország nyugati részében, ahol 1945 óta tilos bármilyen antiszemita propaganda, kevés bejelentés érkezik. A keleti részen, a volt NDK-ban viszont annál több. A keleti részeken sokkal népszerűbb a szélsőjobboldal mint a nyugati területeken, ahol a mérsékelt irányzatok vannak döntő fölényben.
Épp Németország keleti felének szomorú állapota ösztönözte a Meggyilkolt Európai Zsidók alapítványt, hogy 2000 eurós civil kurázsi díjjal jutalmazza a 15 éves Emília S. drezdai diáklányt. A lány közölte, hogy a pénz egynegyedét átutalja egy olyan 14 éves zsidó fiúnak, akit tettleg bántalmaztak az osztálytársai a származása miatt Németországban.
Mi lesz, ha az Egyesült Államok elnöke feszegetni kezdi az emberi jogok helyzetét a Fülöp-szigeteken? – kérdezték Duterte elnököt mielőtt elindult volna az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcstalálkozójára, melyet két nap múlva Vietnamban tartanak meg.
„Ha Trump felveti az emberi jogok kérdését, akkor ezt válaszolom majd neki:
ezt hagyjuk!”
– válaszolta az újságírói kérdésre a nagyszájú Duterte elnök, aki Donald Trumphoz hasonlóan gyakran penget populista húrokat.
A közeljövőben a két egykorú, korai hetvenes éveiben járó elnök kétszer is fog találkozni: egyszer a vietnami kikötővárosban, Da Nangban, ahol november 10-én és 11-én az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállaminak államfői tartanak csúcstalálkozót. Majd pedig a délkelet-ázsiai ország után Trump a Fülöp-szigetekre is ellátogat, ahol befejezi a 12 napos ázsiai körútját.
A Fülöp-szigeteken Duterte elnök háborút hirdetett a kábítószer-fogyasztás és kereskedelem ellen. Eddig több mint 3900 ember vesztette életét ebben a harcban: a többségüket mindenfajta bírói ítélet nélkül öltek meg. Gyakran maga Duterte is azzal dicsekszik, hogy még polgármester korában lelőtt egy helyi gengsztert, aki kábítószert árult. Nagyon nem kell tartania attól, hogy az emberi jogok témáját Trump komolyan feszegetni fogja, mert ez inkább elődje, Barack Obama kedvenc témája volt. Trump többször is elismerően beszélt a hozzá hasonló vérmérsékletű elnökről: „hihetetlenül jó munkát végzett a fülöp-szigeteki kábítószer ellenes harcban!”
Nem mindenki örül az új román korrupcióellenes törvénynek, és a legtöbb kritikus hang Brüsszel felől érkezik.
Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke tárgyalt Románia igazságügyi miniszterével, Tudorel Toaderrel. Az uniós vezető elmondta, hogy az Európai Bizottságot aggasztja az az új román törvény, mely a korrupció ellenes harc irányítását kivenné a köztársasági elnök kezéből. Jelenleg az államfő jogkörébe tartozik a korrupcióellenes főügyész kinevezése, de az új jogszabály ezt a jogot a parlament kezébe adná.
Frans Timmermans elmondta, hogy az új törvényt a Velencei Bizottsághoz küldik, hogy az mondjon róla szakmai véleményt. A Velencei Bizottság a strasbourgi Európa Tanács intézménye, mely tekintélyes jogászokból áll. Korábban több magyar és lengyel jogszabályt is kapott véleményezésre, de Románia helyzete egy picit eltér ettől a két országétól. Románia ugyanis Bulgáriával együtt 2007-ben lépett be az EU-ba, és vállalta, hogy Brüsszel ellenőrzi a korrupcióellenes harcot. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte a románoknak, hogy mire ő 2019-ben távozik az elnöki székből, addigra Románia is kikerül a különleges korrupcióellenes vizsgálódás köréből.
Közben Romániában folyamatosan tüntetnek a kormány korrupcióellenes törvénye ellen. A hétvégén több mint húszezren tiltakoztak Románia városaiban, most pedig a Dacia gyár dolgozói is kifejezték a nemtetszésüket a törvénnyel szemben. A munkások nemcsak az új korrupcióellenes törvényt bírálják, hanem azt az új jogszabályt is, miszerint a jövőben a munkavállalókat a társadalombiztosítási járulék befizetésére kötelezik, miközben eddig ez csak a munkaadók kötelezettsége volt Romániában.
Egy meglepően zavaros és kevésbé követhető ügyről rántotta le a leplet a Donald Trump és közvetlen körének oroszországi összefonódásait feltáró különleges amerikai bizottság. Ráadásul ennek a szálnak most magyar vonatkozásai is vannak.
Carter Page, Donald Trump amerikai elnök Oroszország-ügyi külpolitikai szakértőjét még múlt héten hallgatta meg a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett bizottság, amely azt vizsgálja, hogy Moszkva miképp avatkozott be a tavalyi amerikai elnökválasztásokba. Ugyanakkor csak tegnap hozták nyilvánosságra a jegyzőkönyvet, amelyből kiderült, hogy az egész ügynek van egy eléggé érdekes magyar szála is.
Carter Page 2016 augusztusában azért utazott Budapestre, hogy ott találkozzon Szemerkényi Réka egykori washingtoni nagykövettel és más magyar kormányzati képviselőkkel. Habár hivatalosan energetikai és goenergetikai kérdésekről tárgyaltak volna, ami annak tükrében nagyon érdekes, hogy a geotermikus energia részesedése a hazai energiafelhasználásban 0,5 százalék körüli, az FBI szerint az utazás valódi céljai mind a mai napig rejtély. Sőt, elképzelhetőnek tartják, hogy az egész magyar út csupán „fedőtörténetként” funkcionált, mert a háttérben az orosz kormányhoz közel álló személyekkel találkozott.
Page a vizsgálóbizottság előtt végig rendkívül zavarosan beszélt a budapesti útjáról, ködösített, keveset mondott és gyakran hárította el a válaszadást azzal, hogy nem emlékszik a részletekre. Többször belebonyolódott a saját mondandójába: egyszer „Magyarországon való kikapcsolódást”, másszor viszont „üzleti utat” emlegetett. Ugyanúgy először nem tudta megmondani a nagykövet pontos nevét sem, vagy az sem rémlett neki, hogy csak kizárólagosan az energetikai témákról beszéltek-e.
“A (magyar) nevek viszonylag hosszúak és bonyolultak”
– ezzel próbálta Page kimagyarázni azt, hogy miért nem emlékszik még azoknak a magyar kormánytagok nevére, akikkel Szemerkényi Rékával együtt találkozott Budapesten. (Az Index.hu értesülései szerint Megyesy Jenő, a magyar miniszterelnök Amerika-ügyi főtanácsadója beszélt Trump emberével.)
Természetesen szóba került Oroszország is. A vizsgálóbizottság megkérdezte a külügyi szakértőtől, hogy az amerikai-orosz viszony, illetve az Oroszország szembeni szankciók megszüntetése szintén szóba kerültek-e? Erre nem tudott egyértelmű válasszal szolgálni. Csupán annyit mondott, hogy „általános külpolitikai dolgokról” folytatottak eszmecserét.
Ugyanakkor az amerikai média megjegyezte: Page burkoltan elismerte, hogy Budapesten találkozott egy orosz személlyel is. Habár a külügyi tanácsadó arra hivatkozott, hogy sokan tartózkodtak egy kávézóban, azt nem tagadta, hogy a jelenlévők között lehetett egy orosz is. Sőt, hozzátette:
„Tudja, mintha homályosan beugrana, hogy röviden odaköszöntem valakinek ebben a kontextusban a kávézóban.”
Az esettel kapcsolatban azért nagy a vizsgálódás, mert Page pár hónappal a magyarországi látogatása előtt, Moszkvában járt. Ez az amerikai hatóságoknak is feltűnt, és ezután engedélyt kaptak arra, hogy megfigyeljék őt. 2016 decemberében pedig újra az orosz fővárosban járt, valamint elmondása szerint szintén ugyanabban a hónapban kazahokkal és oroszokkal találkozott Londonban.
A német alaptörvénnyel ellentétes, hogy csak fiúnak vagy lánynak lehet anyakönyvezni az újszülötteket – áll az Alkotmánybíróság szerdán közzétett határozatában. Ez a harmadik vagy transzneműek számára teszi lehetővé a nem megválasztását. A módosításra bő egy éve van a német jogalkotónak.
Jövő év december 31-ig kell akként módosítani a német anyakönyvezési szabályokat, hogy azok lehetővé tegyék a fiú vagy lány mellett harmadik nem választását – adta közre határozatát az Alkotmánybíróság A polgári jogról szóló törvénynek lehetővé kell tennie a harmadik nem választását címmel – hívta fel a figyelmet az azonnali.hu.
A karlsruhei testület a személyiségi jog általános elveiből és a diszkrimináció tilalmából vezette le döntését. Indoklása szerint
a személyiségi jogok azokat is védik, akik tartósan nem sorolhatók be se a férfi, se a női nembe.
A határozatból az is kiderül, hogy a német jogban nincs kodifikálva az általános személyiségi jog, ezt az ítélkezési gyakorlat alakítja az emberi méltóság tiszteletben tartásának követelménye alapján. Az alkotmányjogi panasz nyomán elfogadott döntés értelmében a diszkrimináció tilalmába is ütközik a hatályos szabály, amely az anyakönyvezést csak a ma ismert két nem alapján teszi lehetővé.
A német parlamentnek jövő év végéig kell módosítania a törvényi előíráson, oly módon, hogy az tegye lehetővé a „köztes” vagy „különböző” neműkénti anyakönyvezést. Az Alkotmánybíróság azt is kiemeli, hogy az alaptörvény nem írja elő a személyi állapot számszerűsített formáját (vagyis személyi számmal jelölését a nemnek), és azt se, hogy a nemi azonosság része legyen a személyi állapot jogi szabályozásának.
Tizenharmadik alkalommal rendezték meg az európai vallási vezetők magas szintű találkozóját, amelynek Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke volt a házigazdája. Ezúttal erre a Jean-Claude Juncker elnök által március 1-jén a bizottsági fehér könyvvel elindított, Európa jövőjéről szóló, jelenleg is folyó vita keretében került sor.
A Lisszaboni Szerződés 17. cikkében előirányzott, egyházakkal, vallási közösségekkel és világnézeti szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszéd részét képező magas szintű ülésen az értékekkel és a kormányzással kapcsolatos kérdések kerültek terítékre. A résztvevők Európa emberi dimenziójáról is eszmét cseréltek, különösen a szociális és a környezetvédelmi vonatkozásairól, valamint arról,miképp építhető a kontinens a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság alapelveire. A Bizottság felkérte a vezetőket arra, hogy vegyenek részt az Európa jövőjével foglalkozó együttgondolkodási folyamatban.
„A felekezeti szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszéd – a világnézeti szervezetekkel folytatott párbeszédhez hasonlóan – lehetővé teszi számunkra, hogy különféle nézőpontokból vizsgáljuk meg közös jövőnk kérdését.
Inkluzív párbeszéd segítségével alakíthatjuk ki legjobban a közös jövőnk irányvonalát.”
– szögezte le Frans Timmermans.
Az Európai Bizottság és a különböző egyházak, vallási szervezetek és közösségek, illetve világnézeti szervezetek között rendszeresek a magas szintű találkozók.
2009 óta a Lisszaboni Szerződés is előírja az egyházakkal, a vallásokkal, a vallási közösségekkel és a világnézeti szervezetekkel való párbeszéd fenntartását.
Márciusban a Bizottság egy fehér könyv előterjesztésével együttgondolkodási folyamatot kezdeményezett Európa jövőjéről. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy Európa városaiban és régióiban párbeszédet folytat a különböző csoportokkal annak érdekében, hogy ösztönözze az Európa 2025-ös kilátásairól szóló vitát.
Donald Trumpot 2016. november 8-án választották meg amerikai elnöknek. Az azóta eltelt egy évben nem tudta betartani legfontosabb kampányígéreteit, de folyamatosan sértődött támadásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen. Az elnök népszerűsége több évtizedes mélyponton van, az amerikaiak kétharmada úgy gondolja, semmit nem ért el megválasztása óta.
Fotó: MTI/EPApool/Ota Kijosi
Az egész világot, sőt, ahogy a Brookings Intézet írja elemzésében, saját támogatóit is meglepte Donald Trump, amikor egy évvel ezelőtt megnyerte az amerikai elnökválasztást. Győzelmi beszédében azt mondta: be kell gyógyítani a sebeket, és egységessé kell tenni az országot – egy évvel később az ország még megosztottabb, mint volt, az elnökségének eddig eltelt időszakát teljes káosz jellemzi.
Újfajta elnöki stílust vezetett be: teljesen kiszámíthatatlan, sértődékeny és nárcisztikus, az elnöki intézményt pedig gyakorlatilag a Twitteren működteti, ahol
rendszeresen kirohanásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen, akiket sokszor útszéli stílusban sérteget,
ami után a stábjának kell magyarázkodnia. Olyan is volt, hogy teljesen értelmetlen szöveget sikerült posztolnia:
Közben pedig a fő kampányígéretei közül gyakorlatilag egyet sem sikerült betartania.
A populista, elitellenes szólamokkal teli kampány után az egyik első próbálkozása az volt, hogy megtiltsa több, muszlim többségű ország állampolgárainak a beutazást Amerikába. Alá is írt egy rendeletet, amelyet azonban a bíróságok visszadobtak. Ezután újra próbálkozott – ezt is visszadobta egy bíróság. Egyelőre egy sokkal engedékenyebb verzió léphetett életbe.
Egyik fő ígérete az volt, hogy visszavonja az Obamacare-t, amelynek köszönhetően több millióval nőtt azon amerikaiak száma, akiknek van egészségbiztosítása (igaz, ezért másoknak többet kell fizetni, mint eddig). A helyettesítésére vonatkozó terv azonban már a Képviselőházon is nagyon nehezen ment át,
a Szenátusban pedig végképp elbukott.
Szintén hangsúlyos ígérete volt, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határra, amelyet „majd a mexikóiakkal fizettet ki”. Utóbbira esélye sincs, a fal építéséhez ugyan továbbra is ragaszkodik, de ahhoz előbb a szövetségi költségvetésben kell forrást találni rá.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok kilép több szabadkereskedelmi megállapodásból, többek között az észak-amerikaiból és a csendes-óceániból. Utóbbiból ki is lépett, az elsővel kapcsolatban most inkább arról van szó, hogy újratárgyalják.
Fotó: MTI/EPA/ISP pool/Olivier Douliery
Megígérte azt is, hogy javítja az orosz-amerikai kapcsolatokat, hogy újratárgyalja az iráni atomalkut, hogy „illegális bevándorlók millióit” telepíti ki, hogy Jeruzsálembe költözteti Tel Avivból az amerikai nagykövetséget Izraelben. Ezekből sem lett semmi.
Mint ahogy
hosszasan lehet sorolni a többi kampányígéretét is, amelyet nem tudott betartani:
nem csökkent a személyi jövedelemadó, nem engedélyezte újra a kínzást a vallatásoknál, nem tudott munkahelyeket visszahozni külföldről, nem építette újjá „Amerika infrastruktúráját”, és, hiába állítja az ellenkezőjét, nem mért vereséget az Iszlám Államra.
Tulajdonképp egy olyan fontos ígérete volt, amelyet maradéktalanul betartott – és amivel nagy nemzetközi felháborodást okozott. Kiléptette ugyanis az országot a párizsi klímaegyezményből.
Trump a külpolitikában is következetlen, egyedül a gazdaság teljesít jól – ennek viszont még Barack Obama kormánya rakta le az alapjait.
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Közben ráadásul folyamatosan támadja a médiát, amely szerinte ellenséges vele. A charlottesville-i neonáci erőszak után pedig két napig tartott neki, hogy elítélje, hogy egy fehér fajvédő kocsijával az ellentüntetők közé hajtott, de utána újra inkább „mindkét fél által elkövetett” erőszakról beszélt – ez régi szélsőjobboldali kapcsolatai miatt nem is annyira meglepő.
Kampányígéreteit annak ellenére sem sikerült teljesítenie, hogy pártjának többsége van a Képviselőházban és a Szenátusban is. Viszont
több republikánus szenátorral is összeveszett,
sokszor pedig még saját emberei is ellentmondtak neki, például a Puerto Rico-i adósság, vagy az iráni atomalku kapcsán.
Stábjából állandó vitákról szivárogtak ki hírek, és már 16 fontos ember távozott onnan: többek között Steve Bannon főstratéga, Reince Priebus kabinetfőnök és Sean Spicer szóvivő.
El kellett köszönnie nemzetbiztonsági tanácsadójától, Michael Flynntől is, majd hiába rúgta ki az FBI igazgatóját, létrejött egy bizottság, amely a választásokba való orosz beavatkozást vizsgálja. A legnagyobb veszélyt Trumpra ez a vizsgálat jelenti – az ABC News és a Washington Post felmérése szerint az amerikaiak majdnem fele gondolja azt, hogy Trump is követett el bűncselekményt az ügyben. Kampánystábjának több tagját már vád alá helyezték, a hírek szerint Michael Flynnre is ez vár.
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Ezek után tulajdonképp nem is meglepetés, hogy Donald Trump népszerűsége mélyponton van. A Washington Post és az ABC News közös felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 37 százaléka gondolja azt, hogy jó elnök, 59 százalék szerint viszont rosszul végzi a dolgát. Hasonló eredményt hozott a CNN felmérése is (ők 36, illetve 58 százalékot mértek). Vagyis
70 éve nem volt Trumpnál népszerűtlenebb elnök
hivatali idejének ezen szakaszában.
Az amerikaiak kétharmada szerint Trump semmilyen jelentős eredményt nem ért el a megválasztása óta.
Állandósult kirohanásai ellenére azonban, ahogy a Brookings Intézet is írja, az amerikai demokráciát nem fenyegeti veszély, a fékek és ellensúlyok jól működő rendszere ugyanis Trumpot is kordában tudja tartani, hiába fenyegeti a demokrácia alappilléreit, a szabad sajtót és a bíróságokat. Ahogy írják:
„Trump lehet, hogy úgy beszél, mint egy diktátor, de az alkotmány jól működik és megakadályozza, hogy valóban az legyen.”
Fico visszaszorulása, súlyos megaláztatást szenvedő szlovák neonácik, független jelöltek diadalmenete, jobboldali ellenzék megerősödése – leginkább ezeket emelték ki a szlovákiai és a nemzetközi médiumok a hétvégén tartott szlovák megyei választásokkal kapcsolatban. Pedig könnyen előfordulhat, hogy hosszabb távon egy másik párt lesz a mostani választások legnagyobb vesztese.
Az egyfordulóssá vált szlovák kerületi, de köznyelvben megyeinek (župa) nevezett választásokon olyan eredmények születettek, amelyek a szakértőket is meglepték és a szlovák politikai élet szereplőit pedig mélyen elgondolkodtatták. (Szükséges megjegyezni: ez elsősorban azért volt így, mert Szlovákiában betiltották, hogy két héttel a választások előtt nyilvánosságra hozzák a közvélemény-kutatások eredményeit). Már eleve az is csodaszámba ment, hogy a mai napig ispánnak (župan) nevezett kerületi vezetőkről és a megyei testületekbe delegálandó képviselőkről szóló választásokon a szavazókorú lakossága 30 százaléka vett részt. Ez elsőre még rendkívül alacsonynak tűnhet, de figyelembe véve az elmúlt éveket, különösen 2013-ben mért 20 százalékos részvételi arányt, igencsak meglepő fordulat.
Kemény pofonok
A Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) elnöke számára egy valóságos katasztrófának ér fel az eredményt (a több mint 300 jelöltből mindössze 2-en jutottak be a megyei testületekbe). Habár a szélsőségesek visszaszorítása megtörtént, más jelentősebb sikert a szlovákiai kormánypártok sem nagyon könyvelhettek el.
A Robert Fico vezette szociáldemokrata Smer számára komoly pofont jelentett, hogy Eperjes és Kassa megyéket elvesztette, amelyek korábban a szlovák miniszterelnök egyik legfontosabb bázisai voltak. Hiába volt az utolsó pillanatig szoros a verseny, Pozsonyról szintén le kellett mondaniuk. A kormánypártok (Szlovák Nemzeti Párt – SNS, és Most-Híd) által támogatott jelöltek csupán Nyitra megyében (Milan Belica), és Trencsénben (Jaroslav Baska) arattak győzelmet.
Az SNS számára még inkább elkeserítő volt az eredmény. 245 jelöltet állítottak ki, köztük saját megyejelölteket is, de még a párt korábbi fő hátterének számító Zsolna megyében is leszerepeltek, ahol a megyei testületbe mindössze 5 saját képviselőt delegálhatnak. Ezt kerületet szintén az ellenzék vitte el, sőt, Szlovákia történetében most először került nő az „ispáni székbe”. Ennek ellenére Andrej Danko, az SNS elnöke,
sikerről beszélt, mivel szerinte 2013-hoz képest növekedett a megyei önkormányzatba beválasztott képviselőik száma.
Omladozó híd
Azonban Bugár Béla a koalíciós partnerével ellentétben már nem volt annyira optimista. Az általa vezetett Most-Híd vegyespárt országos szinten mindössze 10 mandátumot szerzett, miközben négy évvel ezelőtt még 16 volt ez a szám. Jelentősebb eredményt csak a kassai megyében értek el, ott hat jelöltjüket választották be a közgyűlésbe.
Viszont minden más téren a párt komoly kudarcokkal volt kénytelen szembenézni. A besztercebányai és a nagyszombati kerületeket leszámítva, sehol sem sikerült mandátumot szerezniük, még a pozsonyiban sem. Ugyanúgy vereségként ér fel, hogy a nagyszombati megyében indított önálló elnökjelöltjük, Rigó Konrád mindössze 6000 voksot kapott, jelentősen alulmaradva a riválisnak számító politikai mozgalommal, a Magyar Közösség Pártjának jelöltjével szemben. Berényi József ugyanis közel 20 000 szavazatot gyűjtött be, miközben a Most-Híd erőforrásokat és energiákat nem kímélve egy intenzív lejáratókampányt folyatott ellene.
Jelenleg a Most-Híd vezetésében úgy érzik, hogy a Smer meggyengülése rájuk nézve is végzetes következményekkel járhat. A vegyespárt elnökét ugyanis 2016 márciusában tartott szlovák parlamenti választások óta amiatt támadják (nemcsak az MKP vagy a magyar kormány részéről), hogy „árulást követett el”, amikor koalícióba lépett a felvidéki magyar kisebbséggel korábban – legalábbis Ján Slota idejében – rendkívül ellenséges SNS-el.
Habár ezt a Most-Híd vezetése igyekezett ezt úgy kommunikálni, mint „csak így tudják megakadályozni az esetleges magyarellenes intézkedések bevezetését, féken tartják a szélsőségeseket, valamint a felvidéki magyarság érekeit könnyebben tudják érvényesíteni a kormányból, mint ellenzékből”, úgy tűnik, hogy mostanra ez az érv már nem elegendő a mobilizálásra. Sőt, a Bugárral kapcsolatos ellenérzéseket csak tovább növelték, hogy az elmúlt hónapokban Danko többször úgy nyilatkozott a párt elnökéről, mint akivel „baráti kapcsolatokat ápol” vagy a második legtehetségesebb – természetesen önmaga után – politikusnak nevezte az országban.
A megyei választások utáni megrendültség és „hogyan tovább kérdés” tökéletesen kiérezhető a Most-Híd nyilatkozataiból. A sajtóosztály az eredmények kapcsán csupán azt nevezte örömtelinek, hogy
„meggyengültek a szélsőségesek és sokan járultak uránhoz”.
Ezzel párhuzamosan igyekeztek az ellenzék eredményeit is kisebbíteni. Például a 165 bejutott független képviselővel kapcsolatban Bugár megjegyezte, hogy „néhányan még nemrég más pártokban voltak. Ez katasztrófa. Nemsokára meglátjuk, mit jelent függetlennek lenni. Mitől és kitől függetlenek? Hiszen a megyéket irányítani kell“
Ugyanúgy egy rádiós vitában látványosan összekülönbözött Richard Sulíkkal, a legerősebb szlovákiai ellenzéki pártnak tartott Szabadság és Szolidaritás (SAS) vezetőjével, amikor a Most-Híd pártjának gyenge teljesítményére próbáltak magyarázatot adni.
Újratervezés?
Bugár Béla. A kép forrása: Wikimedia Commons
Természetesen annyira nem rossz a helyzet Most-Híd számára, mint ahogyan a legtöbb helyen lefestik. Például az MKP-val szemben továbbra is az a legnagyobb helyzeti előnye, hogy a Most-Híd benn van a parlamentben és a kormánykoalíció tagja.
Habár a mostani kerületi választások több ellentétet is felszínre hoztak a kormánypártok között, többek közt ezért indultak külön színekben a kormánypárti „ispánjelöltek”, a hétvége után Ficonak nem marad más lehetősége, mint kiküszöbölni a csorbát. Ehhez pedig mindenképp szüksége van a koalíciós partnereire, nem engedheti meg, hogy most egy vita szétforgácsolja őket. Sőt, mivel már olyan vélemények is elhangzottak a Smer részéről, hogy eltörölnék a kerületeket, az alkotmánymódosításhoz nélkülözhetetlen lenne az SNS és a Most-Híd támogatása.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy a pártban szükséges lesz bizonyos fokú változásokat eszközölni. Valószínűleg felhagynak a rendkívül költséges, lejárató kampányokkal, amelyek pont visszafele sültek el. A kevésbé ismert jelöltek, mint például a nagyszombati Rigó Konrád államtitkár, helyett pedig az ismertebb arcokra vagy a kerületi választáson jelentős sikereket elérő Karol Pataky kassai jelöltre fognak építeni.
” Fiatal embereket próbáltunk ott ki, akik még semmilyen választáson nem voltak jelöltek. Tanulnunk kell belőle, és megyünk tovább”
-ezzel magyarázva a rossz eredményeket Bugár.
A Most-Híd regionális téren eddig is gyengén vagy mérsékelten szerepelt, ezért valószínűleg látva a sorozatos kudarcokat, a pártvezetés inkább az országos politikára fog koncentrálni. Nem elképzelhetetlen, hogy egész Nyugat-Szlovákiát beáldozzák, hiszen Bugár szerint ezek a kerületek passzívak voltak, és helyettük az ország középső és keleti részére érdemes összpontosítani a figyelmet és az erőforrást.
Mindenesetre a mostani megyei választások a Most-Híd számára egy komoly figyelmeztetéssel érnek fel: a párt jövőbeli sorsa szorosan összekapcsolódott Smerrel. Vagyis ha Fico bukik, akkor magával ránthatja Bugárt is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
