Legalább 18 ember meghalt és 29 megsebesült, miután négy öngyilkos merénylő robbantott egy imahelyen Nigéria északkeleti részén.
Két férfi és két nő hajtotta végre a merényletet, az imahelyre belépve robbantották fel magukat. A merénylet elkövetését egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta, de
a végrehajtás helyszíne és módja a Boko Haramra utal.
A támadás Maiduguri városától 40 kilométerre történt – Maiduguri az egyik fő helyszíne a nigériai kormányerők és a Boko Haram közti harcoknak. Ezekben az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren haltak meg, 2,3 embernek pedig el kellett menekülnie otthonról.
A háború teljesen tönkretette a Csád-tó térségének gazdaságát, ezért 7 millió embert fenyeget élelmiszerhiány.
Erről Avigdor Lieberman hadügyminiszter beszélt, miközben Irán már építi is katonai támaszpontját Szíriában.
A légi felvételek tanúsága szerint az al Kiswa támaszponton folynak építkezések, melyek arra utalhatnak, hogy Irán ott tartósan be akar rendezkedni – írja a BBC. A támaszpont mindössze 13 kilométerre van Damaszkusztól vagyis a szíriai fővárost védelmező orosz rakétarendszer megakadályozhatja az ellene indított támadásokat. Ennek azért van nagy jelentősége, mert mind Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu mind pedig a hadügyminiszter, Avigdor Lieberman többször megerősítette: nem tűrik el az iráni katonai jelenlétet határaik közvetlen közelében. Erről Vlagyimir Putyin orosz elnököt is tájékoztatta márciusban Netanjahu, amikor Szocsiban találkoztak.
Az izraeli légierő viszonylag rendszeresen hajt végre támadásokat katonai célpontok ellen Szíriában, de minden ilyen eset előtt időben tájékoztatja az oroszokat, nehogy közvetlen katonai konfliktusba kerüljön a két állam.
A Haaretz beszámolója szerint viszont nemcsak az al Kiswa támaszpont nyugtalanítja Izrael vezetőit, hanem a tartuszi kikötő is, ahol korábban gyakran kötöttek ki orosz hadihajók. Ezekből jelenleg kevesebb állomásozik a szíriai kikötőben, ezért a helyüket most iráni tengeralattjárók és más hadihajók foglalták el a Moszad információi szerint. Ezekről pedig Irán akár rakétacsapást is mérhetne Izraelre.
A feszültség tehát nem enyhül a Közel-Keleten az Iszlám Állam összeomlása után sem, bár Trump és Putyin legutóbb közös nyilatkozatban ismerte el: Szíriában nem lehetséges katonai megoldás.
Rabszolgavásárt rögzített a CNN nem messze Tripolitól, Líbia fővárosától. 500-700 dinárt kérnek egy-egy erős, munkaképes rabszolgáért. Az ENSZ értékelése szerint borzalmas körülmények között élnek a bevándorlók Líbiában.
Zeid Raad al-Huszein, az ENSZ emberi jogi biztosa körutat tett Líbiában, hogy megszemlélje, milyen körülmények között élnek a bevándorlók az országban. Borzalmas tapasztalatokról számolt be, a minden emberi joguktól megfosztott szerencsétleneket hangárokba zsúfolják össze, ahol a legelemibb szükségletek biztosítása sem történik meg.
Gyakori a kínzás, a verés, a nemi erőszak.
Mindez jelentős részben összefügg azzal az egyezménnyel, melyet Olaszország kötött Líbiával a migránsokkal kapcsolatban – hangsúlyozza az ENSZ emberi jogi biztosa.
Korábban Olaszország azt közölte Líbiával, hogy csökkentik a bevándorlók számát, akik tengeri úton eljuthatnak Európába. Az olasz belügyminiszter nyíltan ünnepelte a megállapodást, hiszen a líbiai partok fokozott őrzése miatt – amelyet ez EU is támogat anyagilag – sokkal kevesebb menedékkérő érkezett Olaszországba, ahol a menekülttáborok már így is megteltek. Csakhogy a bevándorlók találtak más útvonalakat, és Líbiában sokszor brutális módszerekkel akadályozzák meg a népvándorlást Európa felé.
Az ENSZ emberi jogi biztosa szerint felháborító a migránsok helyzete Líbiában, és a nemzetközi közösség nem tehet úgy, mintha nem látná, milyen „elképzelhetetlen borzalmaknak” vannak kitéve ezek az emberek.
A Dark Web, vagyis az internetnek az a része, melyet csak különleges szoftver segítségével lehet megközelíteni, ma is mindent árul, ami illegális: kábszert, fegyvert vagy épp útlevelet.
A Flashpoint nevű biztonsággal foglalkozó magáncég körképet készített arról, hogy mihez mennyiért lehet hozzájutni manapság a világhálón. Az amerikai útlevél a legkelendőbb a hivatalos papírok közül. Ha valaki „autentikus fotókópiát” akar venni, akkor 4-55 euróértmegteheti. Ezzel aztán jelentkezhet az amerikai hatóságoknál mondván: elveszítette az útlevelét. Minthogy a fotókópia „autentikus”, ezért meglehetősen olcsón lehet igazi útlevélhez jutni. De hogyha valaki nem akar a hatóságokkal bajlódni, akkor ott a lopott útlevelek piaca. 2520-4200 euró egy igazi amerikai útlevél. Ez már szép pénz különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy EU útlevél csak 170 euróba kerül! Ennél még az orosz útlevél is drágább, 420 euró.
A másik igen kelendő cikk a ransomware.
Az olyan szoftver, amely blokkolja a rendszert mindaddig amíg a tulaj váltságdíjat nem fizet. Ennek ára 67-85 euró naponta. Egy hónapra 1180-1700 euró. Hekkert is lehet bérelni, 60 euro/ nap áron.
A rendőrség mindenütt tisztában van azzal, hogy életveszélyes a Dark Web. Ezért az FBI és az Europol bezáratott két híres Dark Web helyet, az AlphaBay-t és a Hansa-t. Itt minden kapható volt a fegyvertől a kábszeres át a hamis papírokig.
A terrorelhárítók attól tartanak, hogy iszlamista terroristák könnyen szerezhetnek ilyen helyeken új identitást és fegyvert.
Épp ezért az AlphaBay és a Hansa működtetői nagyon súlyos börtönbüntetésre számíthatnak.
A precedens a Silk Road. A Kaliforniában működő Selyemút 2013-ban zárt be az FBI hathatós közreműködése révén. A főnököt is elkapták: Ross Ulbrich-ot életfogytiglanra ítélte az amerikai bíróság, mert szinte mindent árult, ami illegális a Dark Web-en vagyis ott, ahova csak a Tor vagy más anonim szoftver segítségével juthat el a kábszerre, fegyverre vagy épp hamis útlevélre vágyó ismeretlen ismerős …
További erőfeszítéseket sürgetett a párizsi klímavédelmi egyezmény teljesítéséhez Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő Bonnba, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ülésén.
Fotó: MTI/EPA/Armando Babani
Angela Merkel azt mondta:
a klímaváltozás az egész emberiség jövőjét meghatározó kihívás.
A 2015-ös Párizsi Megállapodás „csak a kezdet”, az első lépés lehet, és már most látni, hogy az eddigi vállalások nem elegendőek legfőbb céljának eléréséhez, ahhoz, hogy az 1,5 és 2 fok közötti sávban maradjon a globális középhőmérséklet emelkedése – mondta.
A nehezen haladó koalíciós tárgyalásokra utalva arról is beszélt, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem Németországban is súlyos vitákkal jár. Szerinte az éghajlat felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlen a szénre alapozott energiatermelés visszaszorítása – vagyis a széntüzelésű erőművek legalább egy részének bezárása -, ami azonban munkahelyek megszűnéséhez és súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet.
Németországnak is többet kell tennie vállalásai teljesítéséhez,
ami „egyáltalán nem egyszerű” – mondta, kiemelve, hogy sok munka van még hátra ahhoz, hogy elérjék 2020-ra kitűzött céljukat.
Németország azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti a felmelegedést okozó gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását 2020-ra. A legutóbbi becslések szerint az eddigi intézkedésekkel legfeljebb 32 százalékos kibocsátáscsökkentést lehet elérni.
Angela Merkel szerint nemcsak 2020-ra, hanem hosszabb távra kell tekinteni. Megerősítette: Németország legfőbb célja, hogy 2050-re csaknem teljes mértékben 80 és 90 százalék közötti kibocsátáscsökkentést érjen el, vagyis csaknem teljes mértékben átálljon az éghajlat alakulását nem befolyásoló, „klímasemleges” működésre.
Emmanuel Macron az Európai Unió tagországainak összefogását sürgette, kiemelve, hogy
EU-nak az párizsi egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie a klímaváltozás elleni küzdelemben,
így a többi között pótolnia kell az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) pénzügyi támogatásából azt az összeget, amelyet az amerikaiak megvontak. Bejelentette, hogy Franciaország hajlandó befizetésének emelésére.
Azt is mondta: Franciaország a Párizsi Megállapodás sikeréhez azzal is hozzájárul, hogy
2021-ig bezárja valamennyi széntüzelésű erőművét.
Az egyezmény aláírásának második évfordulójára, december 12-re a francia fővárosba összehívott nemzetközi konferencia témáira utalva azt mondta: fel kell lépni azért, hogy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében legkevesebb 30 euróra (9400 forint) emelkedjen egy tonna szén-dioxid-kibocsátás ára, és meg kell akadályozni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre nem áldozó, és ezért olcsóbban termelő országok előnyre tegyenek szert „dömpingáron” forgalmazott termékeikkel.
A konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak, például arról, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről. A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják majd el, Katowicében.
A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet-emelkedés az iparosodást megelőző szinthez képest.
Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.
A katonaság vette át a hatalmat Zimbabwében. Előbb a TV-t szállták meg, majd a parlamentet, bíróságokat és az állami igazgatás főbb épületeit. Robert Mugabe, Afrika legrégebb ideje uralkodó diktátora, a világ legidősebb államfője, házi őrizetbe került.
Bécs, 2014. november 3. Robert Mugabe Fotó: MTI/EPA/Roland Schlager
Azt, hogy Mugabe házi őrizetben van, Jacob Zuma dél-afrikai elnök jelentette be, miután telefonon beszélt a zimbabwei elnökkel. Azt mondta neki:
őrizet alatt tartják, de jól van.
A hadsereg vezetői azt jelentették be korábban, hogy az elnök köreihez tartozó bűnbandák ellen akarnak fellépni, és nem katonai puccsról van szó. Egy tábornok a tévében azt is mondta: az elnök és családja biztonságban van.
Harare, 2017. november Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
A BBC szerint a főváros, Harare északi részén, ahol Mugabe és több kormánytisztviselő is él, korábban lövöldözést lehetett hallani, többen robbanásokról is beszámoltak. A CNN helyszíni tudósítói szerint
az utcákon nyugalom van,
egyedül a bankoknál látni sorokat, a főbb csomópontokon pedig katonák vannak, a kormányhivatalokhoz és a parlamenthez vezető utakat lezárták. A Guardiannek ellenzéki politikusok azt mondták:
Mugabe még a héten lemond.
Erről számolt be a News24 nevű dél-afrikai tévé is.
Emmerson Mnangagwa Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
A hatalomátvétel előzménye egyik kiváltó oka az lehetett, hogy a múlt héten Mugabe leváltotta az alelnököt, Emmerson Mnangagwát, így felesége, Grace Mugabe lett a legesélyesebb arra, hogy férje helyébe lépjen. Mnangagwa külföldre menekült, de a Guardian szerint a napokban hazatért, Grace Mugabe viszont állítólag Namíbiában van.
Ő egyébként az elmúlt időszakban komoly bázist épített ki magának a kormánypártban és annak ifjúsági szervezetében, így viszont konfliktusba került a függetlenségi háború veteránjaival, aki kezdtek kiszorulni a vezető tisztségekből. Ezért Constantino Chiwenga vezérkari főnök már hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy beavatkozik a politikába.
Grace Mugabe Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
Ennek érdekessége, hogy
a vezérkari főnök előtte Kínában járt,
márpedig Kína régóta támogatta Mugabe rendszerét, hiába bírálta a nemzetközi közösség a rendszeres jogsértések miatt. A kínai külügyi szóvivő csak annyit mondott: a tábornok útja előre tervezett volt, a rendszeres kétoldalú katonai cserelátogatások része.
A zimbabwei függetlenségi háború veteránszövetségének vezetője felszólította az afrikai országokat és a nyugati hatalmakat, hogy a hatalomátvétel után állítsák helyre kapcsolatukat az országgal. Szerintük egy szakadék szélén álló országot kellett megmenteni.
Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
Az ellenzéki pártok egyelőre nem álltak nyíltan a puccs mellé, de nem is ítélték el, az alkotmányos demokráciához való békés visszatérést sürgetik. A legnagyobb ellenzéki párt közleményében azt írta:
reméli, hogy a beavatkozás stabil, demokratikus és haladó nemzetállam megteremtéséhez vezet.
A 93 éves Robert Mugabe 1980-ban a függetlenség kikiáltásakor lett miniszterelnök, két évvel később elnök, hét év múlva pedig összevonta a kormányfői és az elnöki posztot, és azóta is diktátorként vezeti az országot.
Közben azonban az egykor gazdag országban egyre nagyobb lett a szegénység, egyre többen éheztek, a helyi valuta teljesen elértéktelenedett. Mugabé egyre könyörtelenebb eszközökkel tudta csak megtartani a hatalmát: szabad sajtó nem létezik, az ellenzéket elnyomták.
Egy időben szívesen vette, ha Hitlerhez hasonlították.
Közben pedig minden problémáért a fehér külföldieket, elsősorban az egykori gyarmatosító briteket tette felelőssé. A kilencvenes évek végén elvették a nagybirtokosok földjét, többet meg is öltek közülük. A földeket Mugabe bizalmi emberei kapták meg, akik nem értettek a mezőgazdasághoz, így a termelés tovább csökkent.
Mugabe Hitlerhez hasonló bajuszt is viselt Fotó: MTI/EPA/Taurai Maduna
Az elnök népszerűsége is zuhant, külföldi megfigyelők szerint már a 2008-as választást már az első fordulóban elvesztette. Azonban elérte, hogy második fordulót írjanak ki, a vérengzések miatt pedig ellenfele attól visszalépett.
Most alelnöke eltávolításával már a feleségének való hatalomátadást készíthette elő – elemzők szerint azért is őt akarta utódjának, hogy megússza a felelősségre vonást.
Magyarország után Lengyelország ellen is megszavazták az unió jogi atombombájának tartott hetedik cikkely alkalmazásának előkészítését.
Szerdán az Európai Parlamentben (EP) az erről szóló szavazáson 438 képviselő támogatta a néppártiak, szociáldemokraták, liberálisok és zöldpártiak közös kezdeményezését, 152 ellenezte, 71 pedig tartózkodott.
A határozatban azt írják, hogy
az elmúlt időszakban zajló lengyelországi történések egyértelműen az uniós értékek komoly megsértését jelentik.
Az EP ezért utasítja a belügyi, az állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról. A különjelentésről aztán majd ismét szavazást fognak tartani egy strasbourgi ülésen és ha ezt megszavazzák (ekkor már négyötöd kell) , akkor a hetedik cikk szerinti eljárás indul. A szavazati jog megvonásához az Európai Tanácsban egyhangú döntés szükséges. Magyarország többször jelezte, hogy Lengyelország esetében vétózni fog.
Korábban a lengyel alkotmánybíróság azt nyilatkozta, hogy
Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására
Így reagáltak Frans Timmermansnak, az EB alelnökének Strasbourgban elhangzott szerda délelőtti kijelentéseire, amikor a lengyel jogállamiság helyzetéről volt szó. Többek közt azt mondta, hogy a lengyel politikai vezetésnek vissza kellene állítania az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását.
A lengyel alkotmánybíróság szerint az Európai Bizottságot semmilyen előírás nem jogosítja fel arra, hogy „egy szuverén állam jogrendjét alakítsa”, Lengyelország az Európai Unió tagjaként – a többi tagállamhoz hasonlóan – nem mondott le szuverenitásáról.
Néhány hónappal ezelőtt egyszer már a tanács elé terjesztették a lengyel kérdést, és Frans Timmermans akkor arról számolt be, hogy az uniós tagállamok többsége támogatta a fellépést Lengyelországgal szemben. Ennek oka, hogy a varsói kormány szorosabban kezdte ellenőrizni a közmédiát és megnyirbálta az alkotmánybíróság hatáskörét.
Alighogy távozott az Egyesült Államok elnöke a kínai fővárosból, Peking közölte, hogy különleges elnöki megbízott utazik Észak-Koreába.
Kína könnyűszerrel meg tudná akadályozni Észak Korea ámokfutását – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, amikor Pekingben tartózkodott. Úgy tűnik a kínai vezetés megszívlelte a tanácsát: a Kínai Kommunista Párt Nemzetközi Osztályának vezetőjét küldik Phenjanban, hogy Kína álláspontját képviselje. Hszi Csin-ping kínai elnök hivatalosan még sohasem tárgyalt Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral, de Észak-Korea kapcsán már egyre több az egyetértés az amerikai és a kínai diplomácia között. Peking szintén azt akarja, hogy az észak-koreai diktátor fejezze be a nukleáris és rakéta kísérleteit, melyek egyre jobban fenyegetik a régiót, illetve az egész világot.
Kína Észak-Korea egyetlen jelentősebb szövetségese. Peking betartja az egyre szigorúbb ENSZ-szankciókat, vagyis nem vesz szenet és vasércet Észak-Koreától. Washington azt is el szeretné érni, hogy Kína akadályozza meg Észak-Korea olajellátását, de erre Peking nem hajlandó,hiszen ily módon a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszere totálisan összeomlana. Ez pedig veszélyes egy olyan ifjú diktátor esetében, aki állandóan világháborúval fenyegetőzik.
Mit javasol Peking Amerikának és Észak Koreának?
Azt, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. Trump ugyan jelezte Pekingben, hogy ez nem kizárt, de megismételte azt a washingtoni álláspontot, hogy ennek előfeltétele az észak-koreai nukleáris és rakéta kísérletek leállítása. Phenjan viszont azt várja el az USA-tól, hogy vessen véget a kelet-ázsiai hadgyakorlatoknak. Ehhez képest alig hagyta el Trump elnök a régiót, máris amerikai tengerészeti hadgyakorlat kezdődött Észak-Korea közelében.
Helyi idő szerint szerda hajnalban a zimbabwei hadsereg puccsot hajtott végre. Egyelőre tagadják a hatalomátvételt, de helyi beszámolók szerint a katonák a kaszárnyákból az utcákra vonultak. Vajon ezzel véget ért Robert Mugabe, Afrika leghosszabb ideig hatalmon lévő diktátorának uralma?
A nemzetközi hírügynökségek egyelőre még szűkszavúak az eseményeket illetően és csupán az államcsínyt végrehajtók által közzétett információkra hagyatkoznak. A hadsereg képviselői szerda hajnalban elfoglalták a ZBC állami televíziót, ahol közzétették nyilatkozatukat, miszerint átvették az ország irányítását. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a dél-afrikai ország elnöke körül álló „bűnözői csoportokat” csak így tudják eltávolítani.
Magát a puccs szót nem használták, illetve tagadták, hogy ehhez hasonló dolgot hajtottak volna végre. Ennek ellenére a The Guardian arról számolt be, hogy katonai járművek szállták meg a parlamentet, bíróságokat és az állami igazgatás főbb épületeit. Ugyanúgy őrizetbe vették Ignatius Chombo pénzügyminisztert és a Mugabe pártjának (Zimbabwei Afrikai Nemzeti Egység – Hazafias Front ZANU-PF) vezető tagjait. Elmondásuk szerint az elnöknek nem esett baja, de nem adtak ki semmiféle tájékoztatást hollétével kapcsolatban.
Egyelőre még folynak a találgatások, hogy mi váltotta ki a hadsereg lépését. A legtöbb médium szerint Emmerson Mnangagwa alelnök menesztése miatt került sor: az elnöknek rendkívül megromlott a viszonya „Krokodil” gúnynévvel illetett, eredetileg kijelölt utóddal, akinek nemrég távoznia kellett az országból és hívei ellen pedig eljárást indítottak. Mugabe ezért múlt héten a feleségét, Grace Mugabe nevezte ki örökösének, mert így lényegében a hatalom a családban maradna, illetve mentesülne a jogsértések miatti felelősségre vonás alól.
A külföldre menekült ellenzék reményét fejezték ki abban, hogy Zimbabwe
„stabil, demokratikus és haladó nemzetállammá válik”
Constantino Chiwenga vezérkari főnök miután visszatért Pekingből, nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy beavatkozik a politikába, mert értékelése szerint tisztogatás zajlik a kormánypárton belül a függetlenségi harcban részt, háborús veterán vett tagok ellen
A belgrádi felső bíróság öt, illetve hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt négy vádlottat, akik 2008-ban felgyújtották az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövetségének épületét. A bíróság döntése értelmében három személyt felmentettek a vádak alól.
A büntetést csak akkor hajtják végre, ha az elítéltek két éven belül újabb bűncselekményt követnek el, írja a B92.
A 2008 februárjában a szerb parlament előtt megszervezett Koszovó Szerbiáé elnevezésű tiltakozás után, 18 óra 30 perc körül az elkövetők szervezetten érkeztek meg az amerikai nagykövetség elé, kővel, fáklyával és más tárgyakkal dobálták meg az épületet, amely következtében az épület kigyulladt és az újvidéki Zoran Vujović életét vesztette. Az amerikai nagykövetséget ért kár összege mintegy 900.000 dollár, de a nagykövetség nem kért kártérítést.
Az említett nagygyűlésen felszólalt Vojislav Koštunica szerb kormányfő, Tomislav Nikolić radikális és Ivica Dačić szocialista pártvezető, több szerb miniszter valamint Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő is. A gyújtó hangú szónoklatokat követően indult el a tömeg az amerikai nagykövetség épülete felé.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
