Ruténium felhőt észleltek szinte minden európai állam felett az elmúlt hetekben. A szakértők azt gyanították, hogy valamilyen orosz nukleáris létesítményben történhetett baleset.
Moszkva szokás szerint hallgatott. Egészen mostanáig amikor a Roszgidromet végül elismerte a Majak nevű nukleáris létesítmény közelében 986-szoros ruténium koncentrációt mértek! Ez a nukleáris létesítmény valaha szigorúan titkos katonai intézmény volt az Ural hegység déli részén. 1957-ben történt itt egy súlyos baleset, de még ma sem lehet pontosan tudni, hogy hány áldozatot követelt a nukleáris katasztrófa.
A Majak az utóbbi időben a nukleáris fűtőelemek újrahasznosításával foglalkozik.
Azt, hogy pontosan mi történt az oroszok természetesen nem közölték. A ruténium 106 nagy koncentrációban veszélyes lehet az egészségre, de az Európa feletti felhőben már nem érte el ezt az értéket.
A Greenpeace követeli, hogy az oroszok adják ki a nukleáris katasztrófa adatait, de aligha valószínű, hogy Moszkva ezt megtenné.
A csernobili katasztrófa óta aggasztja a külföldi szakértőket az orosz nukleáris létesítmények állapota,
de Moszkva igyekszik mindenkit megnyugtatni: minden a legnagyobb rendben van!
Egészen addig, amíg szeptember végén csaknem ezerszeres lett a ruténium koncentrációja a levegőben az Ural déli részén! Amiről sokáig hallgattak, majd novemberben egyszer csak beismerték – ahogy Csernobilban is történt annak idején …
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a dél-oroszországi Szocsiban találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, akivel megvitatta a háború utáni politikai rendezés aktuális kérdéseit – közölte a Kreml.
Putyin a találkozóról szóló beszámoló szerint a szíriai kormányerők terrorizmus elleni harcban elért sikereit méltatta (Oroszország a több mint hat éve tartó háborúban Aszad elnököt támogatja Szíriában). Az orosz elnök szerint a katonai szakaszról most már át kell térni a politikai rendezésre, és korábban ugyanerről adott ki közleményt Putyin és Trump az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcsértekezletén Vietnamban. Putyin jelezte, hogy miután beszélt Aszad elnökkel Szocsiban, felhívja Trumpot, hogy ismét egyeztessen vele a Közel-Keletről.
Putyin azt is megemlítette, hogy szerdán Szocsiban találkozik Recep Tayyip Erdogan török és Haszan Róháni iráni köztársasági elnökkel. Jelezte továbbá, hogy tárgyalni akar Tamím bin Hamad ász-Száni sejkkel, katari emírrel, Donald Trump amerikai elnökkel és regionális vezetőkkel.
Aszad, aki a beszámoló szerint munkalátogatást tett Oroszországban,
megköszönte Putyinnak a Szíriának nyújtott katonai és politikai támogatást.
Hozzátette, hogy továbbra is számítanak Oroszországra abban, hogy szavatolja a külső erők be nem avatkozását a politikai folyamatokba – hangoztatta a szíriai elnök.
Szíria jövője az egész Közel-Kelet számára meghatározó, de különböző érdekek ütköznek a rendezésben: Izrael például többször is megerősítette, hogy nem fogadja el, hogy Irán katonailag berendezkedjen az országban, Oroszország viszont ezt nemcsak, hogy elfogadja, de támogatja is.
A rohingják szisztematikus elnyomása már az apartheid szintjét éri el Mianmarban – ez áll az Amnesty International legfrissebb jelentésében, amely kétéves vizsgálat után készült el.
Rohingja menekültek a bangladesi határnál Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah
A Nyitott ketrecbe zárva címet viselő jelentés igyekszik a legutóbbi erőszakhullámot kontextusba helyezni. Augusztus vége óta a mianmari biztonsági erők gyilkosságai és gyújtogatásai elől több mint 600 000 rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe.
A vizsgálat az Amnesty közleménye szerint feltárta, hogy hatóságok hogyan korlátozzák az Arakán államban élő rohingják életének lényegében minden területét, és hogyan kényszerítették őket gettókba, ahol nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz. Olyan is előfordult, hogy az állam bizonyos területein a falvaikat is el kellett hagyniuk. Az Amnesty szerint
„a jelenlegi helyzet minden tekintetben kimeríti az emberiesség elleni bűncselekmények, azon belül is az apartheid tényállását”.
Anna Neistat, a szervezet kutatási igazgatója azt mondta: “A mianmari hatóságok jogellenesen elkülönítik a rohingja nőket, gyerekeket és férfiakat, és egy embertelen apartheid rendszert építettek ki. Naponta érik őket különböző jogsértések, az elnyomás pedig fokozódott az elmúlt években.”
A UNICEF korábbi jelentése alapján a rohingja gyerekek élete valóságos földi pokol. Erről ír az Amnesty jelentése is. Anna Neistat szerint „a rendszert arra találták ki, hogy annyira reménytelenné és embertelenné tegye a rohingyák életét amennyire ez csak lehetséges. A biztonsági erők elmúlt három hónapban végrehajtott etnikai tisztogatása csak egy újabb példa erre az elképesztően aljas bánásmódra.”
Rohingja kislány egy menekülttáborban Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah
A jelentés szerint a rohingják elnyomása évtizedekre megy vissza, de 2012 óta még inkább felerősödött. Akkor söpört végig Arakán államon az ország buddhista és muszlim közösségei közötti erőszak.
Az Arakán államban élő rohingják lényegében
a külvilágtól elzárva élnek, a szabad mozgáshoz való jogukat pedig durván megsértik azzal, hogy a nekik kijelölt falvakba és járásokba száműzik őket.
A korlátozások alapját törvények, “helyi rendeletek” és egyéb szabályok szövevényes hálója adja, amelyeket az állami hatóságok a jelentés szerint nyíltan rasszista módon végre is hajtanak.
Különleges utazási engedélyre van szükségük, ha másik járásba, vagy akár másik faluba akarnak menni. A kutatás közben az Amnesty munkatársai is a saját szemükkel látták, hogy egy határőr az egyik ilyen ellenőrzőpontnál egy rohingja férfit rugdos, és legalább egy statáriális kivégzést is dokumentáltak.
A határőrök egy 23 éves férfit lőttek agyon, amiért megsértette a kijárási tilalmat.
A rohingjáktól az orvosi ellátást is gyakorlatilag megtagadják, csak néhány kórházat vehetnek igénybe. Korlátozzák az oktatást is. A gazdáknak gyakran megtiltják, hogy a földjeiken dolgozzanak. Az alultápláltság és szegénység egyeduralkodó lett a rohingya közösségekben, amit tovább súlyosbít, hogy a hatóságok a humanitárius segélyeket sem engedik be ezekre a területekre.
Élelmiszersegélyre váró rohingja menekültek Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah
“Nagyon nehéz a helyzetünk, mert nincs mit ennünk.
Jobb lenne fogdában vagy börtönben, mert ott legalább van rendszeres ellátás.
De amúgy olyan, mintha egy börtönben élnénk.” – mondta egy 25 éves férfi.
A négynél több embert érintő gyülekezés tilos, különösen a muszlim többségű területeken, ami a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a rohingják nem tudnak közösen imádkozni sem. A mecsetekbe szintén nem mehetnek.
A jelentés szerint a diszkrimináció alapja a jogfosztottság: 1982-es állampolgársági törvény származásuk miatt megfosztotta a rohingjákat az állampolgárságuktól. 2016 óta a kormány megnehezíti, hogy a rohingja újszülötteket be lehessen jelenteni családjuk címére, pedig gyakran ez az egyetlen hivatalos bizonyíték, hogy Mianmarban élnek. Az állam északi részén lakók, akik nincsenek otthon az éves “népszámláláskor” azt kockáztatják, hogy törlik őket az összes hivatalos regiszterből. Így viszont a menekültek esetleges hazatérése szinte lehetetlen.
A párt szóvivője azt jelentette be, hogy holnap beadják az indítványt, amely Robert Mugabe alkotmányos elmozdítását célozza.
A kormánypárt egyben hivatalosan is értesítette a múlt heti katonai puccs nyomán házi őrizetbe helyezett Mugabét, hogy megfosztották pártelnöki tisztségétől.
Ezen – mint Mugabe főtitkára bejelentette – minden miniszter részvételére számítanak.
A párt már korábban jelezte: hétfő délig ad haladékot Mugabének arra, hogy önként lemondjon, különben alkotmányos eljárás keretében kezdeményezi leváltását. A párt egyik tisztségviselője szerint ez szerdáig meg is történhet.
Háromszáz nőt és gyereket gyűjtöttek össze egy táborban Ninive kormányzóságban – nyilatkozta a kormányzó helyettese az AFP hírügynökségnek. Ez lesz a második csoport, melyet kiutasítanak Irakból.
Több mint ezer olyan nőt és gyereket őriznek a különböző táborokban, akik Moszulban éltek, amíg a város az Iszlám Állam (ISIS) gazdasági fővárosa volt. A külföldi dzsihadista harcosok nagy része meghalt vagy elmenekült. Aki fogságba esett, azt Irakban állítják bíróság elé. A családtagokat viszont kiutasítják az országból.
A most kiutasításra váró csoportban 13 különböző ország állampolgára van jelen. Javarészt török, azeri, tádzsik vagy orosz – csecsen nemzetiségű – állampolgárságú családtagokról van szó. Az Irakkal szomszédos Szíriában az oroszok már át is vettek egy kisebb csoportot, akiket visszavisznek a kelet-európai országba. Csecsenföldön jelenleg Ramzan Kadirov az úr, aki együttműködik az orosz kormánnyal és a hatóságokkal. Nemrég kijelentette:
„Olyan törvényeket kellene hozni Oroszországban, amely nemcsak a dzsihadista fegyvereseket sújtaná halálbüntetéssel, hanem azokat is, akik harcosokat toboroznak az iszlamista szervezetekbe.”
Így a külföldi harcosok családtagjainak megbüntetését is lehetővé tennék Csecsenföldön, illetve egész Oroszországban.
Az ISIS külföldi dzsihadista harcosainak egyharmada az egykori Szovjetunió területéről érkezett. Ezekben az országokban komolyan aggasztja a terrorelhárító szervezeteket, hogy az összeomló terrorszervezet tagjai hazatérhetnek és hazájukban hajtanának végre terrorakciókat, hogy megdöntsék a fennálló rendet.
A nők helyzetének javításáért áll ki az Európai Bizottság – egy ma kezdődő kétnapos tanácskozáson is az ezzel kapcsolatos teendőket vitatják meg széles körben. A most megjelent Eurobarometer felmérés lehangoló képet fest.
„A nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai döntéshozatalban és az üzleti világban. Továbbra is Unió-szerte átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Továbbra is széles körben elterjedt a nők elleni erőszak, ami napjaink társadalmában tisztességtelen és elfogadhatatlan!”
– hangoztatta Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos. Annak kapcsán beszélt, hogy az Európai Bizottságnak az alapvető jogokról szóló idei éves kollokviuma központi témája a következő címet viseli: „A nők jogai nyugtalan időkben”.
A kollokvium politikusokat, kutatókat, újságírókat, nem kormányzati szervezeteket, aktivistákat, valamint az üzleti élet és nemzetközi szervezetek képviselőit hívja egybe annak megvitatására, hogy miként lehetne legjobban előmozdítani és védelmezni a nők jogait az EU-ban.
A kétnapos tanácskozásonmegvitatandó fő témák között szerepel a szexuális zaklatás, a nők elleni erőszak, a nemek közötti bérszakadék, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly.
Az ugyancsak ma közzétett új Eurobarométer felmérés hangsúlyozza, hogy
az uniós tagállamokban még nem valósult meg a nemek közötti egyenlőség.
A Bizottság a nemek közötti bérszakadék felszámolása céljából konkrét intézkedéseket jelent be cselekvési tervében, amelyet hivatali idejének 2019-es lejártáig meg kíván valósítani – olvasható a kiadott közleményben. Emellett ma cselekvési tervet terjeszt elő 2018–2019-re vonatkozóan a nemek közötti bérszakadék kezelése céljából.
Az Eurobarométer felmérés szerint a célok és a valóság igencsak eltérőek. Eszerint ugyanis az európaiak:
mintegy 90 százaléka a nemek közötti egyenlőség előmozdítását nemcsak a társadalom és a gazdaság szempontjából, hanem saját magára nézve is fontosnak tartja.
körülbelül a fele úgy gondolja, hogy több nőnek kellene politikai döntéshozatali pozícióban lennie: tízből heten támogatják a nők és férfiak politikában való egyenlő képviseletének biztosítását célzó jogi intézkedéseket.
több mint nyolcvan százalék szerint a férfiaknak ugyanúgy ki kellene venniük a részüket a házimunkából és a gyermekgondozási célú szülői szabadságból.
90 százaléka elfogadhatatlannak tartja, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, 64 százalékuk pedig a változás lehetővé tétele céljából támogatja a fizetések átláthatóságát.
Ön szerint a nemek közötti egyenlőség megvalósult az Ön hazájában? (Forrás: Eurobarometer)
Bár kezdetben a befektetők aggodalmaskodtak, de később felülkerekedett az a vélemény, hogy a németek kormányalakítási kudarca nem befolyásolja jelentősen az eurozóna gazdasági kilátásait – állapítja meg a Bloomberg. A német tőzsdén csökkentek az árfolyamok, de az európai összesített részvényindex nem változott, azaz a befektetők beárazták Merkel kancellár kudarcát.
Már a választási eredmények is megmutatták, hogy Németországban nehéz lesz kormányt alakítani, de mindenki bízott Angela Merkel tárgyalási képességeiben. A kancellárasszony azt mondta Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két hónap alatt összehozza az új kormányt. Ez azonban nem sikerült. A Jamaika koalíció megbukott.
A két fő vitatéma a bevándorlás és az energiapolitika volt. A bajor CSU ragaszkodott ahhoz, hogy Németország mindenképpen kerüljön el egy újabb menekült inváziót, és legyen felső határa az egy év alatt beengedett bevándorlók számának. Ezt végülis Angela Merkel pártja, a CDU elfogadta, a két potenciális koalíciós partner, a liberálisok és a zöldek viszont nem.
Hasonló ellentétek mutatkoztak meg a másik kérésben, energetikai ügyekben is. A zöldek ragaszkodnak az atommentes Németországhoz, míg a keresztény pártoknak ez nem olyan sürgető cél.
Angela Merkel 2005 óta irányította Németországot, Európa első számú nagyhatalmát. Politikai jövője most kérdésessé vált, de a befektetők többsége úgy ítéli meg, hogy az eurozóna és benne Németország gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, függetlenül attól, hogy a kormányalakítási tárgyalások befuccsoltak Berlinben
Robert Mugabe, eltávolítani próbált, de elvben még hatalomban lévő elnöke nem hajlandó lemondani, szerinte pártja kongresszusának kell majd döntenie a sorsáról. Robert Mugabe húszperces beszédében nem ment neki az őt megpuccsoló hadseregnek, amelynek egyébként ő a vezérkari főnöke.
Bizonytalanság uralkodik az afrikai országban azt követően, hogy Mugabét először a hadsereg házi őrizetbe helyezte, majd tömegek követelték a távozását, s végül, a hétvégén pártja, a Zanu-PF leváltotta. Mugabe mindezek ellenére nem hajlandó megválni a posztjától: egy húsz perces beszédben közölte, hogy leváltani őt a párt kongresszusa illetékes csupán. A kongresszus ülése nemsokára egyébként esedékes lesz, s Mugabe állította, hogy ő fogja azt elnökölni.
A Zanu-PF erre reagálva bejelentette, hogy meg fogják fosztani a hatalomtól – erre legközelebb kedden kerülhet sor, akkorra van ugyanis beütemezve a parlament ülése.
Mugabe megpróbál hízelegni a hadseregnek, amelynek ellene irányuló lépéseit megértéssel fogadta. Mint beszédében mondta: vannak pró és kontra érvek, de megérti a hadsereg motivációit.
Németországban zátonyra futottak a koalíciós tárgyalások. Az eddig is kormányzó, a szeptemberi választásokon is a legtöbb szavazatot elnyerő CDU-CSU pártszövetség a zöldekkel és a liberálisokkal készült kormányzásra, de utóbbiak kihátráltak az egyeztetésből hétfőre virradóra. Angela Merkel meglepődött, de máris tájékoztatta az államfőt a kudarcról.
A Euronews tudósításából kiderül, hogy az FDP elnöke szerint nem jutottak dűlőre Németország modernizációja ügyében, márpedig egy szerintük rossz megoldásban nem kívánnak részesek lenni, akkor inkább egyáltalán nem vállalnak kormányzati szerepet. Christian Lindner úgy látja, fel kellene adniuk alapelveiket és minden mást is, amin évek óta dolgoznak. Úgy döntöttek, nem hagyják cserben a választóikat azért, hogy beálljanak egy olyan program mögé, amelynek helyességéről maguk sincsenek meggyőződve. Jobb sehogy sem, mint rosszul kormányozni. A viszontlátásra – ezzel fejezte be.
Angela Merkel ezt másképp látja. Őt váratlanul érte a liberálisok döntése. Azt mondta hétfőn hajnalban, hogy azt hitte, azon az úton haladnak, amely elvezet a koalíciós megállapodáshoz. Úgyhogy bár minden tisztelete a szabaddemokratáké, nagyon sajnálják, hogy nem találták meg a közös nevezőt.
Miután Angela Merkel nem vár a bejelentéssel, miszerint a tárgyalások kudarcba fulladtak, nyilvánvalónak látszik, hogy nem vállalkoznak kisebbségi kormányzásra a zöldekkel. És mivel a szocialisták egyelőre tartják magukat ahhoz, hogy ellenzékben maradnak, az a legvalószínűbb, hogy újabb választások jönnek Németországban. Elemzők szerint ez nem veszélytelen tekintettel a szélsőjobb jókora szeptemberi sikerére, illetve a politikai bizonytalanság gazdaságromboló hatására.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
„A nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai döntéshozatalban és az üzleti világban. Továbbra is Unió-szerte átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Továbbra is széles körben elterjedt a nők elleni erőszak, ami napjaink társadalmában tisztességtelen és elfogadhatatlan!” 
