Az esetleges előrehozott választás ellen foglalt állást szombaton Angela Merkel német kancellár, hangsúlyozva: bízik abban, hogy hamarosan új kormány alakulhat Németországban.
Merkel pártja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mecklenburg-elő-pomerániai tartományi tanácskozásán nyilatkozott az elmúlt napok – a német belpolitikát alapjaiban megrázkódtató – fejlemények után. A hét elején nyilvánvalóvá vált, hogy zátonyra futottak az úgynevezett Jamaica-koalíciót, a konzervatív CDU/CSU, a liberális FDP és a Zöldek kormányzati szövetségét célzó egyeztetések, majd a hét közepén a kereszténypártok eddigi nagykoalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) korábbi álláspontját módosítva bejelentette, hogy mégis kész tárgyalni a megrekedt kormányalakítási folyamat előmozdításáról. Ez utóbbiban nagy szerepet vállalt Frank-Walter Steinmeier államfő.
Szombati nyilatkozatában Merkel elutasítóan nyilatkozott az esetleges előrehozott választásokról. A kancellár szerint nem helyénvaló az, ha a pártok nem tudnak mit kezdeni a választási eredményekkel, és az embereket kérik arra, hogy újból válasszanak. „Kívánatos lenne, ha minél előbb új kormány alakulna” – jelentette ki a kancellár, utalva arra, hogy stabil és nem ideiglenes kormányt remél.
Frank-Walter Steinmeier államfő továbbra is oroszlánrészt vállal a belpolitikai patthelyzet feloldásában. Az elnöki hivatal közlése szerint Steinmeier a jövő hét közepén együttes tárgyalást tart Angela Merkellel, továbbá Horst Seehofer CSU-elnökkel és Martin Schulzcal, az SPD elnökével. A kezdeményezés megfigyelők szerint egyértelműen arra utal, hogy az előrehozott választások elkerülésére törekvő szövetségi elnök megpróbálhatja rávenni az eddigi nagykoalíció vezetőit a korábbi együttműködés folytatására.
A Sínai-félszigeti Bír-el-Abdban egy mecsetnél történt pénteki merénylet halálos áldozatainak száma 305-re nőtt. A halottak között 27 gyermek van. További 128 ember sebesült meg.
A támadók mintegy negyvenen voltak. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet zászlaját emelték magasba. Robbanóeszközöket vetettek be, majd a menekülőkre lőfegyverekkel lőttek. A sebesülteken segítőkre és a mentőautókra is golyózáport zúdítottak. A támadókon katonai jellegű egyenruha, egyeseken álarc volt, akin nem, az sűrű szakállat és hosszú hajat viselt.
A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett.
A mecsetben szúfi hívők is voltak, akiket gyakran támadnak meg az iszlám szunnita ágához tartozó radikálisok, főként az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet harcosai, mert hitehagyottaknak, bálványimádóknak tartják őket.
Szombaton elkezdődött Egyiptomban a meghirdetett háromnapos gyász. Abdel-Azíz esz-Szíszi egyiptomi elnök ezenkívül szombaton elrendelte, hogy építsenek egy mauzóleumot a halálos áldozatok emlékére, egyelőre azonban részleteket nem közölte erről.
Lengyelország szerte tízezrek vonultak az utcára, hogy összesen 114 városban felemeljék a hangjukat a bíróságok függetlensége mellett. Idén júliusban a tömegmegmozdulások a KOD (Komitet Obrony Demokracji vagyis Demokrcia Védelmi Bizottság) szervezésében már sikerrel akadályozták meg a három törvénytervezetből kettő életbe lépését, mert a tüntetők nyomására a köztársaság elnök nem írta őket alá.
Azóta Andrzej Duda köztársasági elnök irányításával folyik a törvények újrafogalmazása. Kiszivárgott hírek szerint a módosított szabályozás a korábbihoz hasonlóan korlátozná a bíróságok autonómiáját, függetlenségét és a politika alá rendelné vezetőik kinevezését.
Erre válaszul vonultak ismét az utcára a lengyelek, ahol a „szabad bíróságokat” , „szabad választásokat”, „szabad Lengyelországot”, “Helyünk a demokratikus Európában van” jelszó alatt követelték az igazságszolgáltatás „reformjának” nevezett, elsősorban a bíróságok személyi állományában tervezett tisztogatást és a bíróságok vezetésének a politika alá rendelését célzó folyamat leállítását.
A rendezvényeken a civil szervezetek mellett nagy számban vesznek részt az igazságszolgáltatás képviselői, bírók és jogászok. A legnagyobb és leghangosabb megmozdulásra pénteken este Varsóban a Plac Konstytucji, az Alkotmány terén került sor.
Lövöldözés miatt riasztották a rendőröket a londoni metró Oxford Circus állomásához. Az állomást kiürítették. Később a rendőrség közölte, hogy lövöldözés miatt riasztották őket.
A közösségi médiában megjelent amatőr videókon menekülő embereket és fegyveres rendőröket lehet látni. A BBC beszámolója szerint a rendőrség úgy reagált mint ahogy a terrorcselekményekre szokás. Közben lezártak még egy metróállomást is.
A Black Friday miatt zsúfolásig tele Oxford Street-i boltokat kiürítették és bezáratták.
A legfrissebb hírek szerint legalább 230 ember meghalt, amikor egy mecsetnél robbantottak, illetve lövéseket adtak le a gyülekezetre Egyiptom észak-sínai kormányzóságában.
A merénylet Bir al-Abed városában történt, nem messze El-Arístól, a kormányzóság központjától.
A helyi rendőrség beszámolója szerint a pénteki imára összegyűlő embereket támadták meg. Rengeteg a sérült is, a beszámolók több mint száz sebesültet említenek.
A Guardian arról ír, hogy a mecsetben az ima végén robbant a bomba, a kitóduló emberekre pedig négy katonai terepjáróból nyitottak tüzet.
A Sínai-félszigeten az elmúlt három évben rendszeressé váltak az iszlamista terrortámadások, de az egyelőre még nem világos, hogy ki áll a mostani merénylet mögött.
Robert Mugabe csütörtöki lemondása után pénteken letette hivatali esküjét az új zimbabwei elnök, Emmerson Mnangagwa, aki korábban az ország alelnöke volt.
Mnangagwa eskütételére több tízezren gyűltek össze a Harare stadionban. Az új elnök arról beszélt, hogy jövőre a terveknek megfelelően megtartják a választásokat.
„A feladat az, hogy újraépítsük az országot” – mondta a 75 éves Mnangagwa, aki a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió – Hazafias Front (ZANU-PF), azaz a kormánypárt jelölte volt az államfői tisztségre miután az országot 37 évig vezető Robert Mugabe egy katonai puccsot követően lemondott. Hozzátette, hogy az ország összes polgárát kívánja szolgálni bőrszínre, vallásra, származásra vagy politikai nézetekre való tekintet nélkül. Megígérte, hogy leszámol a korrupcióval és visszaadja a földművesek Mugabe idején elkobzott földjeit – írja a Guardian.
Emmerson Mnangagwa, az új zimbabwei alelnök (MTI/EPA/Kim Ludbrook)
Mnangagwa külföldre is üzent: azt kérte, hogy akik eddig büntették országát, gondolják ezt újra, utalva a szankciókra, amelyek az emberi jogok megsértése miatt sújtották Zimbabwét.
A Krokodilként becézett, és ravaszságáról híres Mnangagwa november elejéig az ország alelnöke volt,
de Mugabe menesztette ebből a tisztségéből, és ez robbantotta ki azt a politikai válságot, amely végül a hadsereg közbelépéséhez vezetett. Mnangagwa korábban hosszú ideig Mugabe bizalmasa volt, de a volt elnök felesége, Grace Mugabe felemelkedésével kiesett Mugabe kegyeiből. Mnangagwa tehát ugyanúgy része volt Mugabe rendszerének, amely Zimbabwéban gazdasági válságot okozott, és leépítette a demokráciát. Most viszont az ígérte, hogy demokratikus államot épít, és ehhez más országok segítségét is kérte.
Eskütétele után Constantino Chiwenga tábornok, a katonai puccs vezetője, és a biztonsági erők parancsnokai is hűséget fogadtak az új elnöknek. A beiktatáson Edgar Lungu zambiai elnök, Ian Khama botswanai vezető, Filipe Nyusi, Mozambik államfője, valamint Nickey Iyambo namíbiai alelnök is megjelent. A zimbabwei ellenzéki vezetők is részt vettek, köztük a Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) nevű tömörülést vezető Morgan Tsvangirai. Bár Jacob Zuma dél-afrikai elnök hiányzott a ceremóniáról, ő is gratulált már az új zimbabwei államfőnek.
Emmerson Mnangagwa a független Zimbabwe második elnöke lett (az afrikai állam 1980-ban nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától), és a jövő évi választásokig látja el az elnöki feladatokat. Mugabe a puccs után is az országban maradhat.
„Robotpilóta üzemmód” – röviden így jellemzik Donald Trump Ázsia-politikáját, amelyet sokak szerint tökéletesen szimbolizált az amerikai elnök november elején tett kelet-ázsiai körútja. Csakhogy egy valamit kifelejtenek: Obama 2014-es „kelet-ázsiai turnéját” sem lehetett egyértelmű sikerként elkönyvelni, sőt, egyes esetekben még jelentős visszalépés történt.
Donald Trump kelet-ázsiai útjának fő állomásai. A kép forrása: Link
Kihagyott ziccer
Ugyanakkor, ha a Trump 2017-es kelet-ázsiai útja összehasonlítjuk Barack Obama 2014-es április látogatásaival, akkor már lényegesebb különbségeket lehet felfedezni. Különösen azon a téren, hogy az egykori demokrata elnök mekkora elvárásokkal vágott neki a „turnéjának”: gyakorlatilag mindenhol jelentős változásokra számítottak. Csakhogy Obama-útja sok regionális szövetséges számára inkább csalódást okozott, mintsem elégedettséget.
Különösen Malajziában várták az elnököt. Forrás: Link.
Az első lényeges különbség Kína kapcsán vehető észre. Természetesen Trump esetében itt sem volt zökkenőmentes a dolog, de elmaradt a „nagy kereskedelmi háború” kirobbanása, nem kerültek szóba sem az emberi jogok, sem pedig a kínai külpolitika egyes vitás területei sem, mint például a Dél-kínai-tengeren zajló szigetépítések. Trump Észak-Korea kapcsán pedig Kína segítségét kérte, amit úgy tűnik, hogy meg is kapott, hiszen a rakétakísérletek leálltak és egyre kevesebb kínai árut, illetve nyersanyagot kap Phenjan.
A megfigyelők szerint az amerikai elnök egészen „baráti hangnemet” ütött meg Hszi Csin-ping kínai elnökkel szemben, aki cserébe nem győzte hangsúlyozni, hogy
„mindkét ország számára van hely a térségben”.
Ezzel szemben Obama 2014 áprilisában kihagyta Kínát és csupán novemberben látogatott el a kelet-ázsiai országba, de akkor is csak azért, mert az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) találkozóján vett részt. Ugyanúgy szembetűnő, hogy Obama régióban való utazásait a kínai média és politika sokkal hevesebben fogadta és negatívnak ítélte, mint most Trumpét.
Hagel egy alkalommal ujját felemelve – ami rendkívül barátságtalan gesztust jelent a diplomáciában – szólt be a kínai partnerének. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Ez korántsem volt véletlen: 2014 elején a dél-kínai-tengeren zajló szigetépítések, a kiterjesztett kínai azonosító övezet miatt rendkívül feszültté vált Peking és Washington viszonya. Ezzel párhuzamosan egy igencsak kemény diplomáciai incidens bontakozott ki a két fél között. Áprilisban Chuck Hagel akkori amerikai védelmi miniszter Kínában járt, ahol szokatlanul “harcias” szóváltásba keveredett a kínai kollégájával a Tajvannak eladott Perry osztályú fregattok és Japánnak nyújtott támogatás miatt. A kínai védelmi miniszter erre úgy reagált:
a kínai hadsereg azonnal mozgósítható, és képes bármely csatát megnyerni, ami ergo felért egy háborús fenyegetéssel
Lényegében egészen a novemberi Obama-Hszi találkozóig a két ország között rossz volt a viszony és akkoriban mindennaposnak számítottak a diplomáciai adok-kapok, valamint egymás politikájának folyamatos bírálata.
Vonakodó szövetségesek
Az Egyesült Államok kelet-ázsiai szövetségeseinek meglátogatása során szintén felfedezhetőek érdekes különbségek. Trump Japánban és Dél-Koreában nem győzte hangsúlyozni, hogy Washington nem fordít hátat nekik, jobban elköteleződött az együttműködés iránt, nyíltan támogatta mindkét ország ballisztikus programját, újabb vadászégepéket és légvédelmi rendszerek leszállítását ígérte meg.
Abe Shinzó japán miniszterelnök hanyagolta azokat a kereskedelmi kérdéseket, amelyek komoly ellentétet jelentenek a két ország viszonyában. (Ezzel szemben az amerikai elnök nem finomkodott). A Csendes-óceáni térségben kialakított szabadkereskedelmi övezet (Trans-Pacific Partnership-TPP), pedig szintén nem volt a fő témák között. Ez volt Obama idejének egyik legfontosabb és legnagyobb külpolitikai projektje, ami úgy tűnt, hogy sikerrel végződött, de 2017 elején Trump látványosan hátat fordított az egésznek.
Kavagoe, 2017. november 5. Donald Trump amerikai elnök (b) és Abe Sindzó japán miniszterelnök mutatja az együttmûködésük jelképeként aláírásukkal ellátott sapkákat a Kaszumigaszeki golfpályán, a Tokiótól északnyugatra levõ Kavagoe városnál. MTI/EPA pool/Franck Robich
Amikor azonban Obama 2014-ben Japánban járt, akkor pont Shinzóék voltak a legjobban a TPP ellen és számos gazdasági vita árnyékolta be a találkozót. Tokió a protekcionista törekvései miatt nem írta alá a szerződést, mert a japán vezetés féltette az agrártermék (búza, rizs, tejtermékek, és cukor) importvám-szintjeit, miközben az amerikai autóipar nem volt hajlandó csökkenteni a vámokat, mivel tartott a japán riválistól. Az ellentéteket nem sikerült feloldani, ami miatt a szabadkereskedelmi övezet szóló szerződés aláírásáig 2016 februárjáig kellett várni. Shinzó ezután is csak a belpolitikai helyzet miatt volt hajlandó megváltoztatni a korábbi álláspontját
Tokió más téren sem volt elégedett Obama 2014-es útjával, mivel az is csalódást keltett, hogy habár az elnök szerint a vitatott Szenkaku-szigetek (kínaiul Tiaojü-szigetek) “amerikai védelmet” élveznek, egyben leszögezte, hogy az Egyesült Államok hivatalosan nem foglal állást a japán-kínai szigetviták ügyében, s Japán „önállóan nem dönthet” a kérdésben.
Obama és Trump dél-koreai útjának legfőbb témája az északi szomszédban uralkodó állapotok, rakétakísérletek és Kim Dzsongun diktátor „megregulázása” voltak. Csakhogy az előző amerikai elnök látogatása után látványosan megromlottak kapcsolatok Szöul és Washington között, és az akkori miniszterelnök-asszony – azóta a „szektás” és korrupció ügyek miatt megbukott – Pak Kunhje a Fehér Ház számára nem éppen kedvező diplomáciai manővereket hajtott végre.
Kibékíthetetlen ellentétek. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Az amerikai külpolitikának nem sikerült meggyőznie Dél-Koreát a TTP-hez való csatlakozásról, amelynek okai nemcsak gazdaságiak voltak: a dél-koreaiak a „történelmi előzmények” és akkoriban a Japánnal kapcsolatos szigetviták – alig 0,3 négyzetkilométer nagyságú Takesima (koreaiul Tokdó) szigetek miatt – hallani sem akart olyan szervezetről, amelyben Tokió lenne az egyik vezető szereplő.
Ráadásul Pak Kunhje elégedetlen volt Obama észak-koreai politikájával is, amelynek következtében Dél-Korea látványosan elkezdett közeledni Kína felé. A két ország Július elején a kínai elnök Hszi Csin-ping Szöulban járt, ahol találkozott Pak Gun Hje dél-koreai államfővel. Megállapodtak arról, hogy fokozzák a stratégiai és a kereskedelmi együttműködést, s 2015-re 300 milliárd dollárra növelik a kétoldalú kereskedelem nagyságát.
Pak Kunhje találkozója Hszi Csin-pinggel. Olyanra korábban még nem volt példa, hogy egy kínai elnök előbb utazzon Dél-Koreába, mint Észak-Koreába.
A legnagyobb nyertes
A többi ország esetében már ilyen lényeges különbségek nem fedezhetőek fel. Trump nem volt Malajziában, helyette az amerikai külpolitikában egyre fontosabb szerepet betöltő Vietnamot választotta, amit viszont Obama még 2014-ben kihagyott. Ám, ami mindkét elnök turnéjának „fénypontja”: a Fülöp-szigetek.
Obama látogatása során egy tíz évre szóló védelmi megállapodást írt alá a Fülöp-szigetekkel: a paktum értelmében az amerikai hadsereg ideiglenesen szárazföldi csapatokat, repülőgépeket és haditengerészeti egységeket állomásoztathat a délkelet-ázsiai ország bizonyos támaszpontjain. Május elején pedig nagyszabású közös hadgyakorlatot tartottak a Dél-kínai-tengeren, Luzon térségében és azóta sem csökkent a katonai együttműködés intenzitása. Washington Manila szinte minden kezdeményezését támogatta és a nemzetközi térben is kiállt az ország mellett.
Csakhogy 2016. június 30-án hivatalba lépett Rodrigo Duterte elnök után, aki látványosan tett az emberi jogokra, rendkívül feszültté vált a viszony a demokráciára érzékeny Obamával. Ezért Manila erőteljesen Kína és Oroszország felé orientálódott: a szigetvitákat nem a nemzetközi bíróságon oldják meg, Duterte Pekingben 24 milliárd dollár összefüggő befektetésről állapodott meg, Moszkvától pedig 6000 kézifegyvert vásárolt.
Csak saját felelősségre: Duterte azt énekli Trumpnak, hogy „az én világomban te vagy a fény”.
Ezért a filippínói elnök számára nagyon kedvező volt az amerikai elnök látogatása, hiszen ismét folytathatja az egyensúlyozást az Egyesült Államok és Kína között. Dutertének nagyon tetszett, hogy Donald Trumpnak a mai napig kiáll az igencsak vitatott drogellenes hadjárata mellett, többször kedvezően nyilatkoztak egymásról, és Washington állandóan hangsúlyozta Fülöp-szigetek geopolitikai fontosságát, amit nem írhatnak felül „holmi értékrendbeli különbségek”. A találkozón együtt bírálták Obama-politikáját és kerülték az emberi jogok kérdését is és a közeljövőben valószínűleg tovább mélyül ez a barátság.
Önmagát felülmúlva
Kétségtelen, hogy van igazság abban, miszerint Trump kelet-ázsiai útja esetében nem lehet átütő sikerről beszélni. Ezzel párhuzamosan viszont túl nagy csalódást sem keltett, mivel Obamával ellentétben nem támasztottak vele szemben nagy elvárásokat. Sőt, bizonyos mértékben a jelenlegi elnök kijelentései inkább megnyugvást hoztak a régió egyes államfői számára.
Ugyanis Donald Trumpnak sikerült úgy „végigturnéznia” Kelet-Ázsiát, hogy egyrészt megnyugtatta a szövetségeseit azzal, miszerint a korábbi ígéreteivel ellentétben nem fogja cserbenhagyni őket, de egyben elkerülte azt is, hogy Kínával komolyabban konfrontálódjon, sőt, rávegye Pekinget egy bizonyos fokú együttműködésre Észak-Korea kapcsán.
Ez pedig már önmagában siker, hiszen jóval több annál, mint amennyit az út előtt el lehetett volna várni tőle.
Angela Merkel is résztvesz az EU csúcson, mely a keleti partnerkapcsolatokkal foglalkozik, és ez is azt mutatja, hogy Németország milyen jelentőséget tulajdonít az egykori szovjet tagállamoknak – mondta Johannes Hahn bővítési biztos a Deutsche Wellének.
Angela Merkel – a kormányalakítási gondjai miatt – nem ment el a legutóbbi EU csúcstalálkozóra, melyet Göteborgban tartottak a szociális helyzetről. Most hat egykori szovjet tagállamot hívtak meg Brüsszelbe: Ukrajnát, Fehéroroszországot, Georgiát, Moldovát, Azerbajdzsánt és Örményországot.
Aljakszandr Rihoravics Lukasenka fehérorosz elnök nem vesz részt, hiába hívták, pedig az országa szerződést kíván kötni az Európai Unióval, és az EU nyitott is erre. Jelenleg az EU nincs olyan állapotban, hogy új tagokkal bővüljön, ráadásul olyanokkal, akik mindent megígérnek, hogy pénzt kaphassanak, majd nem nagyon teljesítenek semmit sem – véli Hahn. „Ezért most az ígéretek teljesítésének időszaka kell, hogy következzen”- hangsúlyozta a bővítési biztos.
„Az célunk, hogy az EU keleti határai közelében jólétben élő és sikeres államok legyenek”
– hangsúlyozta Johannes Hahn bővítési biztos, aki a keleti partner kapcsolatokkal foglalkozó brüsszeli csúcstalálkozó alkalmából nyilatkozott a Deutsche Welle közszolgálati médiának.
Mosolyogva válaszolgatott az újságírók kérdéseire Párizsban Beata Szydlo lengyel miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök közös találkozójuk után. Pedig nem is olyan rég Macron kijelentette, hogy Lengyelország jobb kormányzatot érdemel mint a mostani.
Erre akkor Szydlo azzal vágott vissza, hogy Macron, aki a tervezett lengyel igazságügyi reformot is bírálta, túl fiatal és túl arrogáns.
De Franciaország és Lengyelország ellentéte korábban kezdődött azzal, hogy tavaly Varsóban lemondtak egy nagy francia fegyverüzletet. 50 Caracal helikopter helyett amerikaikat vásárolt a lengyel légierő, erre válaszul pedig Francois Hollande akkori elnök és Jean-Yves Le Drian akkori hadügyminiszter lemondta varsói látogatását. Macron pedig a kihelyezett munkahelyek ügyében is támadta Lengyelországot, és el is érte, hogy szigorítsák a rendszert. Lengyelország – Magyarországgal együtt – tiltakozott.
Most viszont úgy tűnik, hogy hosszas csatározás után megpróbálják elásni a csatabárdot, és a sajtótájékoztatón a különbségek helyett már a közös értékekről beszéltek. A csütörtöki párizsi találkozón egy új megállapodás is szóba került: Beata Szydlo kilátásba helyezte, hogy Lengyelország tengeralattjárókat vásárol Franciaországtól. Emellett meghívta Macront, hogy jövőre amikor a függetlenség századik évfordulóját ünneplik, látogasson el Lengyelországba. A francia elnök ezt mosolyogva meg is ígérte.
A nyolc halász egy kis csónakban utazott, és azt állítják, hogy véletlenül kötöttek ki Japánban, miután gondjaik támadtak a tengeren.
Az észak-koreai férfiakat a Japán északi részén található Jurihondzsó kikötőjében találták meg csütörtök este – írja a BBC. A rendőrség őrizetbe vette és kihallgatta őket. A halászok arról számoltak be, hogy véletlenül sodródtak japán területre, miután „gondjaik támadtak” a csónakkal.
Az eset nem példátlan, a japán partiőrség gyakran lát Észak-Koreától távolra sodródott halászhajókat, de az már ritkább, hogy ki is kelljen menteni a halászokat a csónakjaikból. Viszont olyan eset is volt már, hogy olyan sokáig sodródtak a szerencsétlenül járt halászok a tengeren, hogy már csak a holttesteiket találták meg a japán hatóságok.
A nyolc férfi (akik egyébként tintahalra halásztak) azonban jól van, a rendőrség beszámolója szerint saját lábukon el tudták hagyni a csónakot. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy visszatérnek-e hazájukba.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
