A Bundestagba bejutott szélsőjobboldali AfD képviselője elismerte, hogy korábban antiszemita videókat készített.
Peter Felser cége 2001 és 2003 között olyan fajgyűlölő és antiszemita videókat készített a neonáci Republikánus párt számára, melyeket betiltottak Németországban. A holokauszt tagadása Németországban bűncselekménynek számít.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung megkérdezte az Altetnative für Deutschland (AfD) képviselőjét, hogy mit gondol ma a videókról. Falser, akinek pártja a harmadik helyen végzett a választásokon Németországban, elismerte, hogy a videókat lehet úgy értelmezni, hogy „azok tagadják a holokausztot, a zsidók tömeges kiirtását”. Hozzátette, hogy ma már sajnálja, hogy ezeket a videóját elkészítette.
Az AfD képviselői között több olyan személy is van, aki korábban neonáci csoportokban fejtett ki aktivitást. Ezeket a csoportokat hivatalból figyeli az alkotmányvédő hivatal, melynek feladata az, hogy védelmezze a demokráciát és megakadályozza szélsőséges csoportok aktivitását Németországban.
Csang Jang a hadsereget irányító katonai bizottság politikai osztályának vezetője volt.
A háromcsillagos tábornok már nem kapott meghívót a kínai kommunista párt októberi kongresszusára. Csang Jang egyszerre bukott meg az ugyancsak 66 éves Fang Feng-huj vezérkari főnökkel. Mindkettőjüknek szép jövőt jósoltak, de a korrupcióellenes kampány végzett velük. Csang Jang nem várta meg az ítéletet:
pekingi lakásában felakasztotta magát.
Hszi Csin-ping elnök a pártkongresszuson bejelentette, hogy folytatódik a korrupcióellenes kampány, mert enélkül a kormányzó kommunista párt elveszítené a nép bizalmát. Öt év alatt a kampány nem kímélte a legfelső vezetést sem.
Hihetetlenül nagy pénzeket találtak a nyomozók: Kína egykori belbiztonsági főnökének elkobzott családi vagyonát összesen 90 milliárd jüanra, azaz átszámítva 3500 milliárd forintra becsülték.
Elemzők szerint
a korrupcióellenes kampány egyik fő célja az, hogy Hszi Csin-ping megszabaduljon vetélytársaitól a vezetésben.
Hírszerzői források szerint a pekingi vezetés tagjai mind milliárdosok amerikai dollárban is, de ezt csak akkor veszik észre a korrupcióellenes nyomozók, ha erre utasítást kapnak az elnöktől. Akinek Csang és Fang eltávolítása a katonai vezetésből azt is lehetővé tette, hogy hozzá lojálisabb embereket ültessen a helyükre.
Egykori uniós biztosok és német expénzügyminiszter követelik nyílt levélben, hogy állítsák le a Magyarországnak szánt uniós kifizetéseket. Indokul a jogállam sérelmét és a korrupciót hozzák fel. Jávor Benedek EP-képviselő szerint komolyan kell venni a figyelmeztetést.
Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének címezve köröztetnek nyílt levelet az Európai Parlamentben korábbi európai tisztségviselők, követelve a kifizetések azonnali leváltását, mondván az uniós támogatásokat a Fidesz saját újraválasztására akarja használni. A hvg.hu értesülését a Független Hírügynökségnek megerősítette Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője.
Szerinte
figyelmeztető jel, hogy az EU-ban széles körben elterjedt vélemény
mindaz, ami a levélben olvasható, ezért ezt nagyon komolyan kell venni.
A levél aláírója Hans Eichel, Németország volt pénzügyminisztere, Pascal Lamy, Francaiország volt uniós biztosa, valamint Franz Fischler és Yannis Paleokrassas volt uniós biztosok.
Azt kérik az Európai Bizottság elnökétől, hogy ideiglenesen függessze fel a támogatások kifizetését Magyarországnak. Kivéve az összeg azon részét, amely közvetlenül érkezik Brüsszelből a kedvezményezettnek.
Az elmúlt évek során úgy alakították át Magyarország teljes intézményi és jogi rendszerét, hogy lényegesen könnyebben lehessen
a kifizetések jelentős részét közvetlenül vagy közvetve bizonyos üzleti és politikai körökhöz
juttatni – így kezdődik Eichelék indoklása. „Teszik ezt annak ellenére, hogy hátrányos a magyar társadalom számára”.
Szerintük a Fidesz gyakorlatilag átvette a főügyészséget és az Alkotmánybíróságot, miközben az ország alaptörvényét kedvére változtatja a hatalom. A sajtószabadságot kiüresítették, a média döntő többsége fideszes befolyás alatt áll, és az információkhoz való hozzáférést számos új jogszabály hátráltatja. Az egyetemek elvesztették függetlenségüket. A civil szervezetek zaklatása és fojtogatása évek óta tart.
Beszédes, hogy a magyar kormány visszautasította az EU korrupcióellenes kezdeményezését, az Európai Ügyészség felállítását.
Az állami beruházások több, mint 95 százaléka használ fel részben EU-s pénzeket, s a magyar kormány igyekszik idén és jövőre lehívni a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban neki járó összegeket. Úgy látják, hogy ennek oka a Fidesz választási esélyeinek növelése, elfeledkezve arról, mi lesz, ha 2018 tavaszára kiürül a kassza.
Az aláírók úgy ítélik meg, ez hátrányos az üzleti világnak, a pénzek elköltésének siettetése ezen túl csökkenti a hatékonyságot és növeli a korrupciós kockázatot. Emiatt különösen sürgős számukra az ügy.
Gajus Scheltema korábbi holland nagykövetet idézik, aki diplomáciai botrányt kavaró nyilatkozatot adott idén a 168 órának. Ezek szerint „nem finanszírozhatunk korrupciót, és nem tarthatunk életben egy korrupt rezsimet”. A pénz leállítását követelők azt is idézik Scheltemától, hogy a fejletlen magyar régiók támogatása továbbra is szolidaritási kérdés. Ez azonban közvetlenül a bizottság feladata lenne.
A fentiek miatt javasolják azt, hogy ideiglenesen állítsák le a kifizetéseket, és minden támogatást állítsanak helyre, amint biztosítottak a demokratikus alapok és felléptek a korrupció ellen.
Az Európai Bizottság feladata, hogy megvédje az unió pénzügyi érdekeit, és a szervezetnek eleget kell tennie kötelezettségének
Magyarország kapcsán minden további késlekedés nélkül
– zárul a levél.
Nyilván nem indul emiatt eljárás Magyarország ellen, mert az aláírók nem tagjai az EP-nek, tehát kívül vannak az uniós intézményrendszeren – mondta Jávor Benedek. Szerinte viszont éppen emiatt mindenféle kötöttség nélkül fogalmazhatják meg véleményüket. Fontos dolog, hogy ilyen emberek szerint ennyire súlyos a helyzet Magyarországon – fűzte hozzá.
Bűnügyi nyomozást követel az Amnesty International a Shell ellen arra hivatkozva, hogy az olajvállalat tettestárs volt az emberi jogok megsértésében Nigériában az 1990-es években.
A brit-holland gyökerekkel rendelkező nemzetközi cégtől származó több száz dokumentum alapján a Shell partner volt abban, hogy erőszakkal hallgattassák el az olajkitermelés ellen tiltakozókat – írja a Guardian. Az Amnesty International szerint
kínzásokban, gyilkosságokban és nemi erőszakokban volt tettestársa a hadseregnek az olajvállalat,
amely azonban tagadja a vádakat.
A dokumentumok egy részét a Shell egy polgári per kapcsán volt kénytelen nyilvánosságra hozni, és olyan bizonyítékok is vannak benne, amelyek korábban ismeretlenek voltak.
A Guardian olyan szemtanúkról számol be, akik azt állítják, hogy a Shell egy saját, inkognitóban dolgozó rendőrökből álló egységet irányított, amelyet a nigériai biztonsági erők képeztek ki. Ez az után történt, hogy Ken Saro-Wiwa vezetésével (akit 1995-ben kivégeztek) az olajkitermelés ellen, és a helyiek jogaiért küzdő aktivisták elérték, hogy a Shell visszavonuljon az ogonik lakta régióból 1993-ban.
Ennek ellenére a vállalat mégis új vezeték lefektetésébe kezdett a területen, és az ezt követő tiltakozások ellen az állam brutálisan lépett fel: több mint ezer embert megöltek, és több tízezren váltak hajléktalanná, miután
egész falvakat pusztítottak el.
Az Amnesty szerint a Shell bátorította a hadsereget a tüntetők elleni minél határozottabb fellépésre, annak ellenére is, hogy tudták, ez gyilkosságokkal, kínzásokkal és nemi erőszakkal jár együtt. Szerintük vitán felül áll, hogy a jogsértések elkövetésében a nagyvállalat kulcsszerepet játszott, és elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy bűnügyi nyomozást lehessen folytatni a cég ellen.
Ezért arra kérték az érintett országokat, Nagy-Britanniát, Hollandiát és Nigériát, hogy fontolják meg egy esetleges büntetőper indítását a cég ellen (polgári perek már többször indultak a Shell ellen, és ezek meg is állapították a cég felelősségét).
Mianmar és Vatikán mindössze fél éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, de Ferenc pápa már el is látogatott a délkelet-ázsiai országba. Ő az első pápa Mianmarban, ahol körülbelül 700 000 katolikus él. Ám sokan amiatt tartják érdekesnek a pápa látogatását, mert arra kíváncsiak, hogy vajon szóba hozza fogja-e hozni a helyi muszlim közösség, vagyis a rohingják helyzetét.
Ferenc pápa a november 26-tól egészen december 2-ig tartó délkelet-ázsiai útja keretében legelőször Mianmarba repült. A rangoni repülőtéren mintegy 30 ezren várták, köztük a mianmari püspökök és a kormány egyes vezető személyiségei. Innen Najpjidót városába utazott tovább, és a tervek szerint
találkozni fog a kormányfői feladatokat ellátó Aung Szan Szú Kji államtanácsossal,
Htin Kjav államfővel, Min Aung Hlaing vezérkari főnökkel, valamint befolyásos buddhista vezetőkkel. Ferenc pápa szerdán szabadtéri misét mutat be egy ranguni sportpályán.
Augusztus óta 600 ezer rohingja menekült el Mianmarból, 58 százalékuk gyerek. Az ENSZ és jogvédő szervezetek etnikai tisztogatással vádolják a mianmari biztonsági erőket, de nagyon sok bírálat érte Aung Szan Szú Kji-t is, mivel a vádak szerint nem tesz semmit a védelmük érdekében.
A pápai látogatás egyik legnagyobb kérdése, hogy Ferenc pápa használni fogja-e a rohingja szót, mivel a mianmari katolikus közösség vezetői azt kérték tőle, hogy kerülje az országban elismert státussal nem rendelkező kisebbség megnevezését, mert azzal már lényegében állást foglal a kérdésben. Greg Burke szentszéki szóvivő azt nyilatkozta, hogy Ferenc pápa útja
„diplomáciai szempontból nagyon érdekes út lesz”.
Ezt ugyanis arra értette, hogy viszonylag kevés dolgot fognak közvetíteni: csak Ferenc pápa megérkezését, valamint a Bangladesben és Mianmarban bemutatott pápai misét. A pápa már korábban jelezte, hogy azért vállalkozott a mianmari útra, hogy segítsen feloldani a konfliktust a buddhista többség és a muszlim kisebbség között.
Az egyházi vezető csütörtökön a szomszédos Bangladesben folytatja térségbeli útját. Szombaton részt vesz egy dakkai vallástalálkozón, ahol a rohingja közösség tagjai is jelen lesznek.
Évekig nem várható komoly előrelépés a kelet-ukrajnai konfliktusban, erről beszéltek szakértők a Friedrich Ebert Alapítvány és a CEU Európai Szomszédsági Tanulmányok Központjának közös konferenciáján, Budapesten. Egyrészt azért, mert jövőre várhatóan újraválasztják Putyint, és az orosz külpolitikában az elnök hozza a döntéseket. Másrészt azért, mert 2019-ben Ukrajnában is elnökválasztás lesz, és Putyin nem akar Porosenko ukrán elnöknek ajándékot adni. Pedig az oroszok és az EU közti kapcsolatok javításának az ukrán konfliktus a kulcsa.
Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia Helyzetelemző Központjának és a Stratégiai Kutatóközpontnak osztályvezetője, aki néhány hete interjút is adott a Független Hírügynökségnek, arról beszélt, Oroszországban az elnök szerepe meghatározó a külpolitikában. Ő jelöli ki a stratégiai célokat, és azt is, hogyan kell ezeket végrehajtani.
Oroszországban jövőre elnökválasztást tartanak, de
Vlagyimir Putyin minden valószínűség szerint hivatalban marad.
Így aztán valamennyire kiszámítható, mi következhet, ahogy Szergej Utkin fogalmazott: róla legalább lehet tudni, hogy milyen egyezményekre hajlandó és milyenekre nem. Utkin szerint minden bizonnyal kemény marad a Nyugattal szemben – ő és tanácsadói ugyanis azt hiszik, hogy ha nem azok, akkor a Nyugat könnyen manipulálja őket.
A kapcsolatok fejlődési lehetősége viszont korlátozott:
nem lehet elfelejteni az elmúlt évek konfliktusait.
Ugyanakkor Oroszország nem csak Nyugatra néz: Szergej Utkin szerint a következő években valószínűleg az ázsiai országokkal való kapcsolatokat akarja inkább megerősíteni: nem csak Kínával, hanem több másik országgal is.
Ahogy fogalmazott a nyugati kapcsolatokról két forgatókönyv van: az egyik szerint 10-15 év múlva is ugyanazokkal a problémákkal fognak küzdeni, a másik szerint viszont a világ rendkívül gyorsan változik, így az országok közti kapcsolatok is, és egyre kevesebb értelme van régi, örökölt konfliktusokra koncentrálni, nem lehet azokat a külpolitika fókuszába állítani, mert az gazdasági veszteségekkel jár. Szerinte
nem lesz egyszerű túllépni a konfliktusokon, de meg kell ezt tenni, mert mindkét félnek előnyös lenne.
Arról is beszélt, hogy Oroszországban sokan versenynek tekintik az orosz-európai kapcsolatokat, zéró összegű játszmának, vagyis olyannak, amelyben az egyik fél nyeresége a másik valamilyen szintű vereségével jár.
Rácz András, a Pázmány Péter Egyetem docense arról beszélt, hogy meglátása szerint az orosz-uniós kapcsolatokat meghatározó kelet-ukrajnai konfliktusban
többször is változott az oroszok álláspontja az elmúlt években.
Az első forgatókönyv az volt, hogy térjen vissza Viktor Janukovics, a második, hogy ismétlődjön meg a krími forgatókönyv, a harmadik, hogy jöjjenek létre kvázi-független államok, a negyedik pedig az, hogy maradjon egy újabb befagyott konfliktus, limitált háború a térségben, ami gyengíti Ukrajnát.
Oroszbarát szakadár fegyveresek a kelet-ukrajnai Luhanszkban Fotó: MTI/EPA/Alekszandr Jermocsenko
Szerinte idén szeptembertől újabb változás látszik: ennek jele Putyin javaslata, hogy jöjjenek ENSZ-békefenntartók, majd egy újabb, hogy cseréljenek foglyokat.
Ugyanakkor
a Krím kérdésében nincs semmi fejlemény,
így viszont kérdés, hogy mi lesz a szankciókkal, hajlandó-e a Nyugat bármilyen engedményre, ha az oroszok csak Kelet-Ukrajnában tesznek lépéseket.
Rácz András arról is beszélt, hogy az orosz elnökválasztásig valószínűleg semmi nem történik, ráadásul aztán 2019-ben Ukrajnában is elnökválasztás lesz – ezt pedig az oroszok szinte biztosan megvárják, mielőtt bármit is lépnének. Ahogy a szakértő fogalmazott:
Putyin nem akar ajándékot adni Porosenkónak.
Bárhogy is alakuljon a helyzet, egy probléma mindenképp marad: a háború után újjá is kéne építeni a területet, mert hatalmas a pusztítás – több milliárd dollár kell ehhez, 1,5 és 15 milliárd dollár közötti becslések vannak. Ennek kifizetéséhez pedig komoly nemzetközi segítség kell, amiből az oroszokat sem lehet kihagyni.
Samuel Greene, a londoni Királyi Oroszország Intézet igazgatója szerint márciusban valóban újraválasztják majd Putyint, utána viszont
kezdődik a verseny, hogy ki lehet az utódja,
mert 2024-ben nem indulhat megint, ez is befolyásolhatja a Nyugattal való kapcsolatokat. A külpolitikában szerinte nem nagyon várható változás. Beszélt arról is, hogy Oroszország ugyan kijött a recesszióból, elkezdett nőni a gazdaság, de ez nem fenntartható, szükség lenne forrásokra, befektetésekre, kedvező hitelekre. Ezért a következő években az várható, hogy megoldásokat próbálnak keresni, hogy megszabaduljanak a szankcióktól.
Samuel Greene szerint fontos az Amerikával való viszony is, a Trump-kormány nem tehet komoly engedményeket az oroszoknak, nincs abban a helyzetben, de ha más kormány lesz, annak sem lesz nagy mozgástere az oroszokkal való kapcsolatok terén.
Deák András György, az Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének kutatója Oroszország keleti kapcsolatairól, elsősorban az Eurázsiai Gazdasági Unióról beszélt (amelynek öt tagja van: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán). Szerinte
a szövetséget ahhoz az állapothoz lehet hasonlítani, ahol az európai integráció a nyolcvanas évek elején állt,
közös, de nem egységes piacról lehet beszélni.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a volt szovjet tagországok egymás közti kereskedelme, bár továbbra is jelentős, de folyamatosan csökken. Ezekben az országokban viszont a külföldön dolgozók által hazaküldött pénznek fontos szerepe van a gazdaságban – Oroszország az öt, legtöbb bevándorlót vonzó ország közé tartozik.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök Fotó: MTI/EPA pool/Kreml/Szputnyik/Konsztantyin Zavrazsin
Beszélt a Kelet-Ázsiával és a csendes-óceáni térséggel való kapcsolatokról is, amelyek egyre fontosabbak. Szerinte Oroszország megpróbálja többoldalúvá tenni a kínai-kelet-ázsiai kapcsolatokat, mert most kicsit egyoldalúak – a kínaiak például sokat fektetnek be Oroszországban, fordítva viszont ez egyelőre nem igaz. Szerinte az is kérdés:
marad-e csak gazdasági orientációjú ez a keleti fordulat, vagy túlmegy ezen.
Tony van der Togt, a holland Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója annyit tett ehhez hozzá, hogy az eurázsiai unió gyenge intézményrendszere és a tagországok eltérő érdeke megnehezíti a szorosabb együttműködést. Ahogy mondta
van olyan vélemény is, hogy az EU Moszkvába vezető útja Pekingen keresztül vezet.
Abban mindegyik kutató egyetértett, hogy a mostani környezetet szerencsétlennek és sokszor kiszámíthatatlannak lehet leírni, és rengeteg a kihívás, de azokra lehetne válaszokat találni.
Távozni szándékozik a hatalomból Ramzan Kadirov, Csecsenföld immár tíz éve teljhatalmú ura. A Rosszija 1-nek adott hétfői interjújában közölte: „Itt voltam, amikor harcolni kellett, de most már megteremtettük a békét és a stabilitást”.
A még mindig fiatal, 41 éves csecsen vezérnek Vlagyimir Putyin az eszményképe.
„Ha parancsot adna rá, akkor szívesen meghalnék érte”
– nyilatkozta korábban Kadirov.
A Kadirov család sokáig szemben állt az oroszokkal a véres harcok idején, amikor Putyin parancsára tűzzel és vassal csináltak rendet Csecsenföldön. Aztán a család átállt Putyin oldalára, cserébe az orosz elnök rájuk bízta Csecsenföld irányítását.
Kadirov apja szintén Csecsenföld vezetője volt, ő egy terrortámadásban halt meg. Fia hihetetlen brutalitással számolt le a lázadókkal, akik közül sokan az iszlamista irányzatokhoz csatlakoztak. A 12 gyerekes Ramzan Kadirov a hívő muszlim szerepében tetszeleg.
Vlagyimir Putyin aligha értene egyet hű csecsen vezérének távozásával. Megkérdezték erről Dmitrij Peszkovot, Putyin szóvivőjét, aki katonásan így válaszolt :
Ramzan Kadirev Csecsenföld vezetője, és az is marad.
Putyin jövőre negyedszer is megpályázza az elnöki posztot. Minden bizonnyal szüksége van egy hű támogatóra Csecsenföldön is, ahol aligha találna jobb oroszbarát vezért mint Ramzan Kadirov.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a katalánok 71%-a szeretné, hogy Katalónia maradjon része Spanyolországnak. Csak 24% van azon a véleményen, hogy mindenáron ragaszkodni kell a függetlenséghez, amelyet a helyi vezetés bejelentett az október elsejei népszavazásra hivatkozva. A helyi parlamentben is a függetlenség hívei vannak többségben.
A Metroscopia közvélemény kutató intézet 1800 ember megkérdezésével készítette a felmérést. Az El Pais című lapban közzétett közvélemény-kutatás azt tudakolta: ki hogyan szavazna a függetlenségről.
A központi kormány azt reméli, hogy kiírt választásokon a függetlenség hívei veszítenek és Katalónia továbbra is Spanyolország része marad. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök úgy nyilatkozott:
döntő fontosságú lehet a részvétel aránya.
A közvélemény-kutatás szerint a választópolgárok több mint 80%-a az urnákhoz járul majd a december 21-re kiírt választásokon.
16+1 avagy miért szól a vészcsengő Brüsszelben, ha a kínai miniszterelnök közép és kelet-európai vezetőkkel találkozik Budapesten? Politikai és gazdasági okai is vannak.
A kínaiak a Nagy Selyemút program keretében terjeszkednek Nyugat felé, és ebben a programban Közép- és Kelet-Európa 16+1 jelzéssel szerepel. Ezt a 120 milliós országcsoportot egységesnek tekintik Kínában, ahol az államok jórészét jól ismerik még azokból az időkből, amikor a szocializmus építése folyt a régióban. A kínaiak beruházásainak összege egyelőre még szerény ebben a térségben: valamivel több mint 8 milliárd dollár. „Van olyan ország a térségben, mely egy centet sem kapott Kínától” –mondta Matura Tamás, a Corvinus egyetem oktatója, aki a Politico című brüsszeli lapnak nyilatkozott. De akkor miért szólal meg mégiscsak a vészcsengő Brüsszelben, ha a kínaiak nyomulnak Közép és Kelet Európában?
Az első ok gazdasági, a második politikai.
„Helyeseljük a kínaiak beruházását, ha az megfelel az EU előírásainak” – jelentette ki az EU pekingi képviselete, amikor szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése kínai pénzből. Ennek eredményeképp a két főváros közti távolság nyolc óráról háromra csökkenne. Lehetővé válna a kínai tehervonatok gyorsabb bejutása az Európai Unió területére.
De akkor mégis miért idegesek mégiscsak Brüsszelben?
Azért, mert a kínaiak pénzügyi befektetési politikája teljesen átláthatatlan a külső megfigyelő számára. Görögországban a pireuszi kikötő mutatta meg, hogy a kínaiak csakis a saját rendszerük alapján működnek, és nemigen ügyelnek arra, hogy milyenek az EU előírásai. Persze figyelnek rájuk, de sokkal inkább azért, hogy megkerüljék, semmint azért, hogy betartsák őket. Azonkívül a kínaiak szívesen ígérnek, de a valóságban csak nagyon lassan adnak pénzt, és azt sem ingyen.
Peking nem is titkolja, hogy a Nagy Selyemút nemcsak gazdasági, de diplomáciai és politikai program is.
Kína ma a világ legnagyobb kereskedője és arra készül, hogy utolérje az Egyesült Államokat. Céljai elérése érdekében felhasználja az európaiakat is – szépen csendben megosztva őket. A kínaiak figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy a magyar miniszterelnök – néhány más közép- és kelet-európai állam vezetőjéhez hasonlóan – szembekerült Brüsszellel. Ezért is rendezik Budapesten ezt a 16+1 konferenciát.
Trump amerikai elnök amikor a közép- és kelet-európai vezetőkkel akart találkozni, akkor Varsót választotta. A lengyelek, éppúgy mint a magyarok, sok kérdésben szembeállnak Brüsszellel. Az EU központjában attól tartanak, hogy a kínaiak éppúgy mint az Egyesült Államok meg akarja osztani az európai államokat, gyengítve ezzel az uniós integrációt. Ez már csak azért is érthető, hiszen Washingtonhoz vagy Pekinghez képest a közép-európai és kelet-európai államok törpék. Ám Brüsszellel szemben más a helyzet. Ezért szól a vészcsengő Brüsszelben akkor amikor a kínai miniszterelnök a közép- és kelet-európai vezetőkkel tárgyal, akik sok kérdésben szembeállnak Brüsszellel és gazdasági és politikai támogatást remélnek Pekingtől.
Az már csak hab a tortán, hogy a közép és kelet-európai vezetők többsége markánsan antikommunista miközben az 1,4 milliárd lakosú Kínát 68 esztendeje a kommunista párt vaskézzel irányítja.
A világot egykor maga alá gyűrű európai és angolszász gazdasági dominancia elmúlása együtt jár e kultúrkör értékeinek háttérbe szorulásával? A pesszimista forgatókönyv szerint igen, a fehér ember által kialakított világrendet egy távoli, kínai civilizáció dominanciája veszi át. A pacifista és demokratikus jogállamok helyett egy katonai erejét folyamatosan építő kommunista diktatúra válik a Föld vezető hatalmává – írja a pozsonyi Új Szóban Kollai István.
A szerző azt követően, hogy megállapítja Kína már elkötelezettebb például klímaváltozás ügyében, mint az USA és már a nemzetközi szabadkereskedelem egyik élharcosa, sőt népességpolitikájában is a nyugati trendet követi, megállapítja:
„Mindezek a nyugatias attitűdök nem változtatnak azon, hogy formálisan diktatúráról, egypártrendszerről van szó. Nem változtat azon sem, hogy óriási fegyverkezési programot visz végbe, és folyamatos területi vitái vannak Japánnal, nem beszélve Tajvanról. De hál’ istennek, láttunk már nem bevetett atombombákat; lehet, hogy ezek a fegyverek is erőt fognak demonstrálni, de nem fognak eldördülni.”
Az Új Szó publicistája szerint állítólag a zimbabwei diktátor, Robert Mugabe megbuktatása mögött is kínai jóváhagyás áll: Peking már nem nézte jó szemmel, hogy valamiféle nemzeti-kommunista ideológiával fenyegette a külföldi befektetéseket.
Ha tényleg Kína áll a diktátor bukása mögött, „akkor ahhoz képest meglehetősen vértelenre sikerült a puccs; a hadsereg láthatóan ügyelt erre. Ha ez a kínai módi, akkor humánusabbra sikerült, mint a valaha Európa által támogatott, majd kegyvesztetté vált Kadhafi vagy Mubarak kiiktatása.”
„Lehet, hogy végül éppen Kína terjeszkedése révén válik globálisan elfogadottá néhány, eredetileg Európából elindult gondolat? A helyét nem találó iszlám világgal, vagy a káoszba süllyedő Afrikával szemben Kína fogja képviselni a fenntartható fejlődés, az átjárható határok vagy a népességrobbanás megállíthatóságának ideáit? Ebben az esetben lehetséges, hogy a zsugorodó európai civilizáció utolsó hódításait hajtja végre Kína, immár kínai köntösben, kínai módra és kínai kivitelezésben” – írja Kollai István a pozsonyi Új Szóban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
