Fontos

Orosz kapcsolatairól kérdezte Trump vejét a bizottság

0

Amerikai sajtóértesülések szerint meghallgatta Jared Kushnert, Donald Trump amerikai elnök vejét és tanácsadóját az a vizsgálóbizottság, amely a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány orosz szálait vizsgálja.

A CNN, a The New York Times és az AP is úgy értesült szerda este, hogy Kushner találkozott a Robert Mueller különleges ügyész vezette testülettel, és a meghallgatáson elsősorban arról esett szó, hogy milyen szerepet játszott az orosz kapcsolatokban Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó. A bizottság főként azt vizsgálja, hogy

az orosz kapcsolatok befolyásolták-e a tavalyi kampányt a később megválasztott Trump javára.

A meghallgatásról kevés részlet szivárgott ki. A források abban értenek egyet, hogy Muellerék azt próbálták tisztázni, milyen információkkal rendelkezik Kushner Flynn orosz kapcsolatairól. Trump vejének ügyvédje annyit közölt, hogy ügyfele mindenben együttműködik a témára vonatkozó vizsgálatok lefolytatóival.

A 73 éves Rober Muellert, aki hosszú ideig volt az FBI igazgatója is, májusban bízták meg az Oroszországot érintő átfogó vizsgálat irányításával. A vezetése alatt álló bizottság mások mellett éppen Kushner és Flynn orosz kapcsolatait vizsgálja.

Jared Kushnerről tudni lehet, hogy ifjabb Donald Trumppal együtt tavaly tavasszal találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel. Flynn-nek, aki Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója volt, februárban azért kellett lemondania, mert az amerikai kormányzatot is félrevezette Oroszország Washingtonban akkreditált nagykövetével folytatott találkozójáról.

A vizsgálat miatt Trump is egyre nagyobb bajban lehet.

Védelmet kérnek a máltai EP-képviselőknek

0

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke védelmet kért a hét máltai képviselő számára, miután egyiküket korábban életveszélyesen megfenyegették.

Tajani nemrég hasonló levelet kellett, hogy küldjön Lengyelországba, ahol szimbolikusan felakasztottak egy szélsőjobboldali tüntetésen néhány olyan lengyel EP-képviselőt, aki a jobboldali-populista varsói kormányt bírálta Brüsszelben.

Néhány hete Máltán felrobbantották egy oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia autóját. Előtte

ő is életveszélyes fenyegetéseket kapott, az Európai Parlament gyanúja szerint ezek részben kormányzati körökből érkeztek.

Az újságíró ugyanis gyakran foglalkozott a kormányt is érintő kínos ügyekkel: az azeri korrupciós botránnyal vagy a Panama Papírokkal.

Az Európai Parlament korábban már követelte Joseph Muscat máltai miniszterelnöktől, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a hatóságok fényt derítsenek az újságírónő meggyilkolásának körülményeire.

Németország nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával

0

Hiába követeli ezt az amerikai kormány.

Az USA arra szólított fel minden államot, amelynek vannak diplomáciai kapcsolatai Észak-Koreával, hogy szakítsák meg azokat, és utasítsák ki az észak-koreai munkásokat. A külügyi szóvivő külön kiemelte Németországon, és különösen fontosnak nevezte, hogy az EU legfontosabb állama lépjen a kérdésben.

Az uniós tagállamok közül Németország mellett Nagy Britanniának és Svédországnak is van nagykövetsége Észak-Koreában.

A Deutsche Wellének most Jürgen Hardt, aki a német kormánypártban a transzatlanti kapcsolatokat koordinálja, azt mondta: ez hiba lenne. Szerinte

„csakis diplomáciai megoldás lehetséges.

Ha lemondanánk erről, akkor nem maradna más, mint az orosz és a kínai nagykövetség Phenjanban.”

Németországhoz hasonlóan Oroszország is közölte: esze ágában sincs megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával.

A hágai ítélet után fellángol a horvát nacionalizmus

Kolinda Grabar-Kitarović sajtótájékoztatón azt állította, hogy a boszniai háborúért kizárólag Szerbia a felelős és szerinte Horvátország senkit sem támadott meg. Az elnökasszonynak pechje van: a történelmi tények ellene szólnak és a hágai törvényszék szerdai legsúlyosabb megállapítása éppen az volt, hogy Horvátország agressziót követett el Bosznia-Hercegovinával szemben. De hát ő nem is a történészekhez és a hágaiakhoz szólt, hanem a választókhoz.

Kolinda Grabar-Kitarovic
Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

„A hágai Nemzetközi Törvényszék nem Horvátország és a horvát nép felett ítélkezett; Horvátország nem volt agresszor és éppen ez az ország tette a legtöbbet az egységes Bosznia-Hercegovina megmaradásáért” – mondta Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő zágrábi sajtóértekezletén.

A köztársasági elnök sajtótájékoztatón kommentálta a Horvátország szempontjából kedvezőtlen ítéletet, illetve az egyik elítélt, Slobodan Praljak tábornok tárgyalóteremben elkövetett öngyilkosságát.

A hágai ítélethirdetéskor a horvát elnök Izlandon járt, de megszakította útját és hazautazott. Sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy

a horvátok védekeztek elsőként a nagyszerb agresszió ellen.

„Horvátországot Slobodan Milošević volt jugoszláv és szerb elnök »Nagy Szerbiája« és a jugoszláv néphadsereg támadta meg, Horvátország senkit se támadott meg” – hangsúlyozta Grabar-Kitarović. Az államfő úgy látja: „Horvátország (élén Franjo Tudjman akkori elnökkel) az Egyesült Államokkal karöltve tett a legtöbbet Bosznia-Hercegovina területi egységéért és államként való fennmaradásáért, minden tekintetben elismerte az ottani függetlenségi referendumot.”

Elég furcsán értelmezi a horvát államfő egy állam területi egységének támogatását, ha közismert, hogy

Zágráb anyagilag, fegyverekkel és néha saját csapataival segítette a szakadár boszniai horvát bábállamot

(Herceg Bosna), amelynek vezetőit most ítéltek el, másodfokon is, 111 éves börtönbüntetésre. Ezt pontosan olyan badarság, mintha Putyin orosz elnök azt állítaná, hogy Moszkva tett a legtöbbet Ukrajna területi egységéért.

Slobodan Praljak mérget ivott a bíróságon
Fotó: MTI/AP/Nemzetközi Törvényszék

A mai sajtóértekezleten a horvát államfő részvétét fejezte ki Slobodan Praljak családjának, hangsúlyozva, hogy a tábornok inkább feláldozta az életét, mint hogy elítéltként élje az életét olyan cselekmények miatt, amelyekről hitte, hogy nem követte el azokat. „Tette mély nyomot hagy a horvát nép szívében, a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek pedig örök dilemmát hagyott, hogy teljesítette-e feladatait”.

Mladić, Karadžić és a többi szerb martalóc a szerbek szívében hagy mély nyomokat, Praljak, Gotovina és a többi pedig a horvátok szívében.

Praljak munkásságáról egy bizonyosat el lehet mondani: rendezői teljesítménye előbb a mostari régi Neretva-híd felrobbantásában, majd látványos hágai öngyilkosságában csúcsosodott ki.

Legyünk igazságosak: Kolinda Grabar-Kitarović józanabb hangnemet is megütött: „Nekünk, horvátoknak képeseknek kell lennünk elismerni, hogy egyes boszniai nemzettársaink bűncselekményeket követtek el és hogy azért felelniük kell… mindettől függetlenül Bosznia-Hercegovina minden polgárának, különösen a föderációban élő horvátoknak és bosnyákoknak felül kell emelkedni mindezen.”

Ez még jól is hangzik, ha nem lenne közismert, hogy a boszniai (nacionalista) horvát vezetés éppen ismét egy harmadik, ezúttal horvát entitás megalapítását készítené elő. És náluk Zágráb jóváhagyása nélkül aligha történik valami.

Trump Kína segítségével fékezné meg Észak-Koreát

0

A legújabb észak-koreai rakéta kísérlet után az USA elnöke újra felhívta Hszi Csinping kínai elnököt. Arra akarta rávenni, hogy gazdasági embargóval kényszerítse Kim Dzsong Unt: hagyjon fel nukleáris és rakéta kísérleteivel.

A kínaiak egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy gazdasági embargót alkalmazzanak Észak Koreával szemben. Trump ezért a kereskedelmi kártyát is elővette Peking figyelmeztetésére.

Washingtonban a kereskedelmi minisztérium dömpingváddal illette a kínai alumínium ötvözeteket, melyek tavaly 604 millió dollárral szerepeltek az Egyesült Államok behozatalában. Az összeg jelentéktelen, de a figyelmeztetés nem az – hívja fel a figyelmet Reuters hírügynökség.

Különösen azért nem, mert ezúttal nem egy cég, hanem a kormány lépett. Az amerikai cégek persze nem véletlenül óvatosak: félnek a visszacsapástól. Kína ugyanis a világ elsőszámú kereskedelmi hatalma, óriási belső piaccal.

Amikor ezt az amerikaiak valamilyen okból „elfelejtik”, akkor Pekingben a külügy siet erre felhívni a figyelmüket.

Trump elnök emiatt nem is nagyon sietett valóra váltani választási ígéretét, vagyis azt, hogy 45 százalékos külön vámmal sújtanák a kínai áruk importját. Ehhez tudni kell, hogy

2016-ban az USA kereskedelmi deficitje meghaladta a 350 milliárd dollárt Kínával szemben,

szeptemberben pedig minden havi rekordot megdöntött a különbség a behozatal és a kivitel között.

Trump nemrég Pekingben még minden szépet és jót elmondott a két óriás viszonyáról. Magával vitt egy videót, melyen unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi bácsit és nejét. (Hszi Csinping Kína első embere, aki a legutóbbi pártkongresszuson megerősítette pozícióját. Kína elnöke az utóbbi időben a szabadkereskedelem bajnokaként viselkedik, szemben Trump elzárkózó politikájával).

A Kína elleni kampány mögött a kereskedelmi főképviselő, Robert Lighthizer áll, aki már a nyáron nekiment a kínaiaknak a szerzői jogok ügyében. A,úgy egyáltalán nem alaptalanul: Kína ebben a tekintetben ugyanis maximálisan negligálja a nyugati normákat. Vagyis, igyekszik mindent lekoppintani anélkül, hogy ezért akár egy centet is fizetne. A buzgó kereskedelmi főképviselőt aztán mégis leállították. Trump ugyanis Pekingbe készült, ahol díszebédet adtak a tiszteietére a Tiltott városban, a császárok és a kommunista csúcs vezetők lakhelyén – ez ritka diplomáciai kegynek számít. Sok mindent meg is ígértek Trumpnak, aki valójában egy valamire nagyon számított: Észak Korea megrendszabályozására!

Egy darabig úgy látszott, hogy megy is a dolog: Kim Dzsong Un rezsimje szeptember 15 óta nem hajtott végre új rakéta vagy nukleáris kísérletet. Aztán Észak Korea fellőtte új interkontinentális rakétáját, amely állítólag az USA-t is elérheti. Vagyis a megrendszabályozás nem mondható sikeresnek.

Washington azt várja Pekingtől, hogy alkalmazzon olajembargót Észak Korea ellen, vagyis kényszerítse térdre Phenjant.

Kína erre szemlátomást nem hajlandó. Ha ugyanis összedőlne a kommunista diktatúra Észak Koreában, annak beláthatatlan következményei lennének az egész térségben. Kína határainál pedig megjelennének az amerikai járőrök. Ehhez végképp nem ragaszkodnak Pekingben. Trump most újra kereskedelmi háborúval fenyeget, igaz, nagyon óvatosan. Az alumínium ötvözet ügy a maga 604 millió dollárjával egy próba-léggömb. Sok függ Peking válaszától hiszen a kínaiak jók tudják: csakis úgy előzhetik meg Amerikát, ha nyitva tartják a globális piacot, és ott nyomják le az Egyesült Államokat.

Felgyújtotta magát egy tibeti szerzetes Kínában

0

A 63 éves buddhista szerzetes az ellen tiltakozott, hogy hazája nagy részét Kína megszállva tartja.

A londoni székhelyű Free Tibet (Szabad Tibet) szervezet közleményében a szerzetes egyik barátjára hivatkoztak, aki szerint a 63 éves Tenga vasárnap a Szecsuan tartománybeli Kardze megyében lobbantotta lángra ruháját,

miközben azt kiabálta, hogy

„Szabadságot akarunk Tibetben”.

A biztonsági erők eloltották a tüzet, a férfit pedig elvitték. Egyelőre nem tudni, hogy túlélte-e az önégetést.

Mintegy 150 tibeti áldozta fel magát 2009 óta. Április óta ez volt az első önégetés a régió tibeti buddhista közösségében.

Életfogytiglant kapott 29 katonatiszt Argentínában

0

A 29 egykori katonatisztet az argentin katonai diktatúra idején 1976-83 között általuk elkövetett emberiesség elleni bűntettekért ítélték el.

Az elítéltek között volt fregattkapitányok is vannak, mint a „halál szőke angyalaként” hírhedtté vált Alfredo Astiz, Jorge „Tigris” Acosta és az egykor Serpico néven emlegetett Ricardo Cavallo. Ők a már korábban kapott életfogytiglani szabadságvesztésüket töltik.

Az öt éve kezdődött óriásperben 52 volt katona és titkosszolgálati ügynök, valamint néhány civil ült a vádlottak padján.

A bíróság csaknem 800 tanút hallgatott meg a haditengerészet egykori műszaki iskoláján (ESMA) történt eseményekről, ahol a börtönné és kínzóközponttá alakított épületegyüttesben illegálisan tartották fogva, kínozták és gyilkolták meg a diktatúra ellen hangjukat felemelő embereket.

Emberi jogi csoportok becslései szerint mintegy 5000 ember vetettek az ESMA börtöneibe, és a foglyok közül alig 250-en élték túl a szörnyű megpróbáltatásokat.

Tizenkilenc vádlottat 8-25 év börtönre ítéltek. Hat embert mentettek fel, köztük Juan Alemannt, a diktatúra egyik pénzügyminiszterét, és annak a néhány civilnek az egyikét, akiket a jogsértések kitervelésével vádoltak.

A vádak részét most először képezték az egykor „haláljáratok”, amikor repülőgépekről élve dobtak foglyokat a tengerbe a Río de la Plata öbölben.

Az ESMA-ban született

gyermekeket elvették szüleiktől, és katonacsaládok fogadták örökbe,

megfosztva őket személyazonosságuktól.

A hét évig tartó katonai diktatúra idején becslések szerint mintegy 30 ezer embert öltek meg Argentínában.

Schöpflin védi a mundér becsületét

0

Az EuroNews portál terjedelmes cikkben ismertette Magyarország és az EU viszonyának jelenlegi helyzetét, orosz nyelvű kiadásában cikket közölt Magyarország jobbra csúszásáról és ugyancsak nagy terjedelemben közölte egy vita ismertetését, amelyen Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője találkozott a portál felkérésére Judith Sargentini, az EP holland képviselőjével, az Európai Parlament jelentéstevőjével az európai értékek magyarországi megsértésével kapcsolatban folyó vizsgálatban.

Az első kérdés az volt, hogy Orbán Viktor és Az Erő és Elszántság szervezet retorikája erősen hajaz egymásra, vajon ez azt jelenti-e, hogy elmosódóban van a határ a Fidesz és a szélsőjobb között? Schöpflin szerint ez egyáltalán nem jelenti ezt, csak Orbán Viktor ellenfelei állítják ezt vagy 25 éve, és persze rárepül a nyugati sajtó. Schöpflin azt mondta, a menekültáradat azért csökkent, mert Magyarország kerítést épített, és hangsúlyozta, hogy a muzulmánok nagy tömegű magyarországi letelepedése elfogadhatatlan neki, mind a magyar közvélemény túlnyomó többsége számára, ezért ennek eldöntése demokratikus választás tárgya. Magyarország jobbra csúszik, mindazzal, ami ehhez tartozik, vagyis az alapvető szabadságjogok megsértésével, a szexuális, etnikai stb. kisebbségek diszkriminálásával – állapította meg a vitavezető, a portál egyik munkatársa, és azt kérdezte Sargentinitől, hogy ezt vizsgálja-e? A jelentéstevő azt mondta: számos olyan ügyet vizsgálnak, amely a jog uralmának megsértését sejteti. „Ide tartozhat a felsőoktatási törvény, vagy ahogyan Magyarország nem fogadja el a migrációval kapcsolatos európai szabályozást, hogy mi a helyzet a szólásszabadság terén, hogy miért zárnak be újságokat, vagyis hogy ha a jog uralmáról és a demokráciáról van szó, látunk-e rendszerszerű romlást Magyarországon” – mondta a jelentéstevő. Schöpflin kifejtette: nagyon örül a vizsgálatnak, amely várhatóan radikális eredményre jut, és így remekül illik a jövő évi választások előtti kampányba, egyebekben pedig azt demonstrálja, hogy a 7. cikkely meglehetősen használhatatlan. Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért akar az EU tagja maradni, miközben Orbán Viktor beszédeiből ítélve ki nem állhatja azt, Schöpflin azt mondta: a tagsággal Magyarország egy biztonsági és egyebeket nyújtó szervezeten belül van, és ez a javára válik, akkor is, ha komoly nézeteltérések vannak az európai család tagjai között, amelyeket a Nyugat nem ismer fel. „Soha nem fogjuk Közép-Európát nyugati országokká tenni, és a Nyugat nem fogadja el nagyon eltérő európai múltunkat. Arra gondolok, hogy a nyugati államok – talán Svájc kivételével – mind gyarmattartók voltak, és nem ismerik el, hogy Magyarország három birodalom része volt, és nem terheli a gyarmattartással kapcsolatos bűntudat. Nem azt mondom, hogy Sargentini képviselő nyugat-európai értékek tiszteletben tartását vizsgálja, hanem hogy minden országnak megvan a maga interpretációja, nem lehet egyszerűen homogenizálni az egészet, hacsak nem vezetnek be lenini típusú európai rendszert, ez pedig nem fog bekövetkezni”. Schöpflin György a továbbiakban egyebek között azt fejtegette, hogy Közép-Európa hangját nem hallják meg az unióban, pedig ahhoz, hogy valaki megértse, mi történik itt, meg kell hallgatni azoknak a véleményét is, akiket nem szeretnek. És ha a jog uralmáról van szó, akkor azt az egész EU-ban egyenlően kell vizsgálni, hiszen sok helyen vannak problémák – mondta a képviselő, és felsorolt ilyeneket. Sargentini felajánlotta, hogy Schöpflinnel közösen kész vizsgálni a máshol jelentkező gondokat, mert azokat is napirenden kell tartani, de most arról van szó, hogy szabadon meg kell vitatni, mi megy rossz úton Magyarországon, és nem elég kifogás arra mutogatni, hogy másutt is vannak gondok. Végül erre a Fidesz EP-képviselője azt válaszolta: csak azt akarta mondani, hogy ha a készülő jelentést komolyan akarják venni, akkor el kell fogadni, hogy van egy közös európai jogi tér, és nem szabad kettős mércét alkalmazni, mert jelenleg ez történik. „Tehát ne csodálkozzon, ha az emberek azt mondják, hogy ez politikai döntés, hogy fogást találjanak Magyarországon, nem pedig jogi, vagy igazságszolgáltatási ügy, és nincs köze a jog uralmához, hanem a jog uralmát eszközként használják a Fidesz-kormány elleni támadásra” – mondta Schöpflin.

Egy színházi rendező, aki felrobbantotta a mostari hidat

0

A délszláv háborús bűnök kivizsgálására 24 évvel ezelőtt alapított Hágai Törvényszék utolsó ítélethirdetésekor, az egyik elítélt, Slobodan Praljak, az egykori Herceg-Bosna nevű boszniai horvát bábállam vezérkari főnöke, mérget ivott és a kórházba szállítása után, meghalt. Legemlékezetesebb haditette az volt, hogy felrobbantatta a Mostar főleg bosnyákok illetve horvátok lakta negyedét összekötő, régi, a Neretva folyót átívelő hidat. Indoklásként azt hozta fel, hogy csak így tudta megakadályozni, hogy a bosnyákok ne indíthassanak támadást a horvát lakosság ellen.

Slobodan Praljak 1945. január 2-án született a boszniai Čapljinaban. 1970-ben szerzett diplomát a zágrábi műszaki egyetemen, 1971-ben a zágrábi bölcsésztudományi karon és 1972-ben pedig a színház, televízió és film akadémián. A délszláv háborúig színházi rendezőként dolgozott Zágrábban, Eszéken és Mostarban, valamint több filmet és dokumentumfilmet is rendezett.

1991-ben önkéntesként csatlakozott a boszniai horvát fegyveres erőkhöz és vezérőrnagyi rangot szerzett, majd 1993-ban a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) vezérkari főnökévé választották.

A hágai törvényszék 2006-ban kezdődő pere óta Praljak – munkatársai segítségével – 18 könyvet adott ki, amelyben dokumentálta és elemezte a horvát és a boszniai háborút.

A hágai nemzetközi törvényszék még öt boszniai horvát háborús bűnöst is elítélt másodfokon. Az év végén a törvényszék befejezi működését, melynek fő célja az volt, hogy megbüntessék a délszláv háborúk legfőbb bűnöseit, akik többszázezer ember halálát idézték elő és több mint egymillió civilt késztettek menekülésre az egykori Jugoszláviából.

Korrupciós kémregény Moszkvában

0

Szecsin átvert! – fogalmazta meg kissé sarkosan a véleményét Alekszej Uljukajev, akit tavaly tartóztattak le a Rosznyeft irodájában. A vád szerint az egykori gazdasági miniszter 2 millió dollárt kért azért, hogy jóváhagyja a Rosznyeft egyik jogilag meglehetősen problematikus felvásárlását 2014-ben.

Akkor az állam rá akarta tenni a kezét a Bashnyeft olajvállalatra, mely Jevtusenkovnak, a dollármilliárdos oligarchának a tulajdonában volt. Hogy megy ez Putyin Oroszországában? Jevtusenkovot megvádolták pénzmosással. Az oligarcha értette a finom célzást és lemondott a cégéről a Rosznyeft javára. Ezek után csodák csodájára megszűnt ellene a vád pénzmosás ügyében.

De hogy került képbe a gazdasági miniszter?

Alekszej Uljukajevnek kellett jóváhagynia a felvásárlást. A vád szerint ezért kért 2 millió dollárt Szecsintől, a Rosznyeft főnökétől. Igor Szecsin korábban a katonai hírszerzésnél szolgált és jó viszonyt ápol Putyin elnökkel, aki a KGB-ben alapozta meg karrierjét. A miniszter szerint Szecsin csapdába csalta őt. Tudtán kívül felvételeket készített a tárgyalásokról. Csakhogy a bemutatott hangfelvételek nem jelentenek egyértelmű bizonyítékot. Kettejük párbeszéde ugyanis nagyértékű borokról és ritka vadhúsokról szól. A rendőrségnek elég volt ennyi: amint a miniszter kilépett a Rosznyeft főnökének az irodájából, letartóztatták. A vád megvesztegetés kikényszerítése. Mit mond erre a miniszter? „Ugyan már! Nem voltam én olyan erős pozícióban Szecsinnel szemben!

Ő sokkal közelebb állt Putyin elnökhöz!”

Jellemző a moszkvai perre, hogy a koronatanú, Igor Szecsin valahogy sohasem ér rá arra, hogy szembesítsék a miniszterrel. Jogi képviselője most arra hivatkozott, hogy Olaszországban tárgyal. De mi szüksége van Putyin elnöknek ilyen kirakatperre Moszkvában? A Bloomberg hírügynökség tudósítója utal arra, hogy hamarosan választásokat tartanak Oroszországban. Putyin újra indul – ezúttal negyedszer. Népszerűsége a hivatalos felmérések szerint töretlen. Ám az is kétségtelen tény, hogy amióta az olaj ára mélyrepülésbe ment át, azóta stagnál az életszínvonal. A korrupció viszont nem csökken! Sőt, a lakosság szerint még növekedett is. Bűnbakra tehát szükség van. Ezért rendeznek Moszkvában először olyan korrupciós kirakatpert, melynek vádlottja Putyin egykori gazdasági minisztere. Aki hiába állítja, hogy Putyin régi jó barátja Igor Szecsin, a Rosznyeft állami olajcég főnöke alaposan átverte, minden bizonnyal csinos börtönbüntetés elé néz. Putyin pedig készülhet a választásokra hiszen megmutatta: nemcsak külföldön sikeres a diplomáciában, a Közel-Keleten vagy másutt mondjuk Magyarországon, hanem otthon is lesújt a korrupcióra még hogyha ezért egykori miniszterét kell is beáldoznia…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK