Fontos

Ütközet Jeruzsálemért

A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump a hétfői határidőig nem írta alá a tel-avivi amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését előíró törvény halasztását. Az erre vonatkozó elnöki bejelentés a napokban várható. Az amerikai külügyminisztérium utasította közel-keleti nagykövetségeit, hogy készüljenek fel a súlyos döntés miatti zavargásokra.

Sötét fellegek Jeruzsálem fölött
Fotó: Németh Róbert

1995-ben fogadta el a washingtoni képviselőház azt a törvényt, amely elrendeli, hogy Tel-Aviv-ból Jeruzsálembe költözzön az amerikai nagykövetség. A törvény egyik függeléke szerint a mindenkori amerikai elnök minden fél évben (június 1-jén és december 1-jén) fél évre elhalaszthatja a döntés életbe lépését. Ezzel a jogával minden évben élt is három amerikai elnök (Clinton, Bush, Obama), sőt Trump is egyszer. Váratlanul a múlt hét végén a Fehér Ház olyan híreket szivárogtatott ki, hogy

Donald Trump be fogja váltani egyik legfontosabb választási ígéretét: az izraeli nagykövetségének költöztetését.

Ennek nyomatékot adott Jared Kushnernek, Trump főtanácsadó vejének, közel-keleti megbízottjának a nyilatkozata, amelyben elmondta: az elnök döntött (bárhogyan is), és erről a döntéséről maga fog beszámolni.

Ez a zsidó állam nagy diplomáciai sikere lenne, hiszen a legnagyobb szövetségese tenne hitet amellett az izraeli álláspont mellett, hogy Jeruzsálem egységes város, Izrael fővárosa. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tekintik a jövőbeni palesztin állam fővárosának. A washingtoni lépés a „két állam” koncepció megvalósulását kérdőjelezné meg.

A Háárec szerint Amerika több szövetségese, így Szaúd-Arábia és Franciaország is figyelmeztette Trumpot:

az egyoldalú lépés a békefolyamatot fenyegetné.

A palesztinok is tiltakoznak, szerintük, ha Trump elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, azzal destabilizálná az egész régiót. Törökország pedig azt jelentette be: ebben az esetben megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Izraellel.

Mint majdnem minden világpolitikai jelentőségű lépésnek a hátterében, ebben is a vezérlő motívum a belpolitikában keresendő. Egészen közel jutottak Trumphoz ugyanis az amerikai különleges felhatalmazású ügyész, Robert Mueller vizsgálódásai az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás ügyében. Michael Flynn, tiszavirág életű nemzetbiztonsági főtanácsadó döntése, hogy együttműködik a Mueller-csapattal és kitálal, már akár az impeachment (ebben az esetben az elnök visszahívása, leváltása) veszélyét is kilátásba helyezi. Nem mellesleg,

Flynn vallomásából kiderült, hogy a Trump-kampánystáb „magasrangú tagja”, aki Flynnt utasította a washingtoni orosz nagykövet megkeresésére, éppen Jared Kushner volt.

Amerikai és izraeli hírforrások azt sem tartják kizártnak, hogy Trump vejét akár a letartóztatás is fenyegeti.

A Siratófal és a Templom-hegy
Fotó: Németh Róbert

Ilyen belpolitikai galiba miatt szoktak, főleg nagyhatalmak, látványos nemzetközi lépéseket tenni.

Az észak-koreai válság erre nem nagyon alkalmas,

mert atomfegyverek bevetésének veszélyével járhat és túlságosan is elhúzódhat. Egy szóval strapás és nem hozza meg az egyszeri, világraszóló sikert.

Jeruzsálem kérdése viszont erre a célra már jobban megfelel. A vele járó mellékhatásokkal (zavargások, újabb palesztin felkelés, terrorizmus) együtt.

Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki ellen korrupciós ügyekben vizsgálat folyik és aki ellen folyamatos tüntetések vannak Izraelben, ölbe tett kezekkel figyelheti a fejleményeket, hiszen neki is kapóra jönne egy diplomáciai áttörés.

Az emberkereskedelem elleni fellépést sürgeti az Európai Bizottság

0

A bizottság közleménye konkrét intézkedési javaslatokról is ír.

Azt is meghatározták, mely területeken van szükség azonnali intézkedésekre az EU és a tagállamok részéről, hogy ellehetetlenítsék az emberkereskedők üzletszerű tevékenységét, és jobban érvényre juttassák az áldozatokat megillető jogokat.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos azt mondta:

„A 21. században teljességgel elfogadhatatlan – Európában éppúgy, mint másutt –, hogy embereket kizsákmányoljanak, és úgy adjanak-vegyenek, mint valami árucikket.”

Arról is beszélt, hogy az EU jogi és operatív eszközöket fejlesztett ki az emberkereskedelem ellen, de több erőfeszítésre van szükség, mivel „a migrációs válság és a nemzetközi szintű biztonsági fenyegetések miatt az emberek kiszolgáltatottabbá váltak: könnyebben esnek áldozatul a bűnözői hálózatoknak, és könnyebb őket kizsákmányolni”.

Arra szólította fel a tagállamokat, hogy erőteljesebb nyomozói és ügyészi munkával lépjenek fel,

védjék jobban az áldozatokat,

és működjenek szorosabban együtt a nemzetközi partnerekkel.

A Bizottság 2018 végéig jelentésben számol majd be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért eredményekről.

Schulz a nagykoalícióról, Gabriel az EU reformjáról

0

Nem törvényszerű a nagykoalíció folytatása Németországban, a szociáldemokraták csakis „nyílt végű”, nem feltétlenül a kormányzati szerepvállalásra irányuló tárgyalásokat hajlandóak folytatni az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és testvérpártjával, a Keresztényszociális Unióval (CSU) – mondta Berlinben Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke.

Az elnökség ülése után tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az új kormány megalakítása nem sürgős feladat, mert Németországnak „cselekvőképes” ügyvezető kormánya van.

Elmondta, hogy a testület ellenszavazat nélkül elfogadta a csütörtökön kezdődő kongresszusra készített indítványt, miszerint az SPD készen áll megbeszélést folytatni a kormányzati együttműködés lehetőségeiről a CDU/CSU szövetséggel.

A szociáldemokraták a többi között egy – nemzeti szintű – „modern” bevándorlási törvény kidolgozásához, és a menekültek családegyesítési joga körüli viták „humánus” rendezéséhez is ragaszkodnak – mondta az SPD elnöke.

Közben, a szintén szociáldemokrata német külügyminiszter Párizsban az EU megreformálásáért szállt síkra. Sigmar Gabriel francia hivatali kollégájával, Jean-Yves Le Driannal találkozott.  Az elhúzódó német kormányalakításra utalva Gabriel óva intett a német Európa-politika megtorpanásától.  Mint mondta: Németországnak az európai reformmozgalom motorjának szerepét  a kormányalakítás fázisában is be kell töltenie.

Gabriel – aki Emmanuel Macron francia államfővel is egyeztetett – kiemelte: bárki is alakít kormányt Berlinben, Franciaország oldalára kell állnia. Egyben nagyszerű felvetésekként méltatta a francia elnök európai uniós reformelképzeléseit. A francia vezető a többi között azt javasolta, hogy az eurózóna országai nevezzenek ki egy közös pénzügyminisztert és alakítsanak ki egy közös költségvetést.

Menekült-bónusz a hazatérésre Németországban

0

„Otthon is vannak lehetőségek, ragadják ezeket meg!” – ezt tanácsolja azoknak a bevándorlóknak a német belügyminiszter, akiknek a menedékjogi kérelmét a hatóságok elutasították. A bevándorlók nagyrésze azonban azután sem hajlandó távozni, ha megkapta az elutasító végzést. Fellebbeznek. A várakozási idő újabb gondot jelent a német államnak, mely ezért most elhatározta: bónuszt kap az a család vagy egyén, aki lemond a fellebbezésről és hazatér.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva  emlékeztetett arra, hogy Szíriában végetértek a harcok, mert az Iszlám állam vereséget szenvedett. A lassan megkezdődhet az újjáépítés.

Németországba 2015-ben több mint egymillió bevándorló érkezett, a legtöbben Szíriából, a polgárháború elől menekültek. Németország szeretné hazaküldeni egy részüket, ezért a bónusz-program:

a családok 3000, az egyének pedig 1000 eurót kapnak, hogyha hazatérnek.

Eddig is járt személyenként 1200 euro minden felnőttnek, a gyerekek után gyerekenként ennek a fele. Most a bónusz nyilván megfontolásra készteti a bevándorlók egy részét. Csakhogy a német sajtó rámutat arra, hogy a felmérések szerint egy átlagos menekült 7000 eurót költött arra, hogy Németországba eljusson. Vagyis az új program sem igazán előnyös számukra . Ráadásul a helyzet a Közel-Keleten továbbra is bizonytalan. Minden percben kitörhet az újabb, még nagyobb háború – ezúttal Szaúd-Arábia és Irán között.

Németországban komoly belpolitikai válságot okoz a bevándorlás.

A szeptemberi választások óta Angela Merkel kancellár még mindig nem tudta megalakítani az új kormányt. Az előző koalíciós tárgyalások jelentős mértékben a bevándorlási ügyek miatt futottak zátonyra. Míg a markánsan jobboldali CSU ragaszkodott ahhoz, hogy legyen éves befogadási plafon, addig a bajor kereszténydemokraták szerint 200 ezer lehet a felső határ. A zöldek viszont ezt nem fogadták el. Merkel számára tehát sürgető a menekültproblémának legalább az átmeneti rendezése: ezért a bónusz a menekülteknek, ha hazatérnek Németországból a szülőföldjükre.

Véres karácsonnyal fenyegeti Európát és Amerikát az Iszlám Állam

0

A terrorszervezet vereséget szenvedett Szíriában és Irakban, de propagandaosztálya változatlan buzgalommal fenyegeti a világot. Ezúttal olyan posztereket tettek közzé, ahol a Mikulás térden állva könyörög az életéért egy állig felfegyverzett dzsihádista előtt.

A háttér pedig a szépen kivilágított Oxford Street Londonban, a Champs Élysée Párizsban vagy New Yorkban a Times Square. Más posztereken

dzsihádisták masíroznak Európa és Amerika nagyvárosainak utcáin a karácsonyi vásár kellős közepén.

Mindez persze csak propaganda, de az Iszlám Állam többször bebizonyította: képes annak ellenére vérfürdőt rendezni Európa egyes nagyvárosaiban, hogy fő erői visszaszorulóban vannak Irakban és Szíriában.

A terrorelhárítók attól tartanak Európában és Amerikában, hogy a szíriai és iraki harcokban megedződött dzsihádisták hazatérhetnek, hogy szülőföldjükön kövessenek el merényleteket. A francia védelmi miniszter legutóbb erről azt mondta, hogy a kémelhárítás szerint csak nagyon kevés francia állampolgársággal rendelkező harcos tért vissza Európába.

Ennek ellenére a terrorelhárító szolgálatok mindenütt nagyon készülnek a karácsonyra,

mert tudják: a terroristák mádják a látványos akciókat az olyan helyszíneken és időpontokban, melyeket a Közel-Keleten is jól ismernek. Ezért a terrorelhárító szolgálatok sehol sem veszik félvállról a fenyegetéseket.

Arról, hogy az Iszlám Állam milyen stratégiaváltásra kényszerülhet a vereségek után, itt írtunk bővebben.

Katalónia: kisebbségben a függetlenség-pártiak?

0

Romlottak a december 21-én esedékes regionális választásokon a Katalónai függetlensége mellett kiálló pártok esélyei – legalábbis ezt mutatják a hétfőn nyilvánosságra hozott közvéleménykutatási eredmények.

 

A Sociological Research Centre (CIS) legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) 25-26, az ERC (Katalán Köztársasági Baloldal) 32 és a szélsőbalos CUP (Népi Egység) 9 helyre számíthat a törvényhozásban. Ez 67 képviselői helyet jelentene a 135 tagú parlamentben, azaz nem lenne többségük a pro-függetlenség pártoknak – jelentette a Reuters.

A helyzet összetett és ellentmondásos, ahogy már az elmúlt hetekben-hónapokban kiderült.

Koreai-félsziget: A helyzet fokozódik

0

Ismét egyre feszültebb a helyzet a Koreai-Félszegeten: a múlt heti északi interkontinentális ballisztikus rakétakísérlet utáni hangos adok-kapokat követően ma hajnalba nagyszabású közös hadgyakorlatba fogott a térségben az Egyesült Államok és Dél-Korea. Mind többen tartnak egy atomháború veszélyétől.

 

Atomháborúba sodorhatja a térséget a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat. A phenjani külügyi szóvivő fenyegető szavait hasonlóan vészjósló hangnemben tolmácsolta az észak-koreai állami tévé terepszínbe öltöztetett műsorvezetője – jelentette a Euronews. Az Egyesült Államokban is mind többen vélekednek úgy, hogy az észak-koreai nukleáris kapacitás erősödése mind inkább fenyeget egy megelőző csapás megindításával. Kína külügyminisztere pedig – a sajátos kínai politikai szlengben sokatmondó – „sajnálatos”-ként minősítette, hogy két hónap viszonylagos nyugalom után ismét éleződött a helyzet a Koreai-Félszigeten – tudósított a Reuters.

Az Egyesült Államok légierője és a dél-koreai katonák közös gyakorlata mintegy válasz az északi kardcsörtetésre. A Euronews Fehér Házbeli forrásokra hivatkozva arra mutat rá, hogy a koreai háború kockázata napról-napra egyre valószínűbb.

Az Egyesült Államokra és az egész világra nézve most a legnagyobb fenyegetés Észak-Korea hitvány vezetése

– mondta Herbert Raymond McMaster, Trump tanácsadója. Hozzátette: Következésképpen együtt kell működnünk és együtt kell fellépnünk Kim Dzsong Un ellen. Tudatosítanunk kell, hogy minden erőfitogtatása zsákutcába taszítja őt és rendszerét.

A kemény fellépés röviddel azok után következett be, hogy Észak-Korea – fittyet hányva az ENSZ szankcióira – újabb nagy teljesítményű ballisztikus rakétát lőtt ki, amely akár az Egyesült Államok szárazföldi területeit is képes elérni. Erre válaszként eddigi legnagyobb – ötnapos – közös légi hadgyakorlatába kezdett Dél-Korea és az Egyesült Államok. 230 harci repülő – köztük több mint húsz, radarokkal érzékelhetetlen lopakodó gép – és 12 ezer amerikai katona vesz részt. Egyebek közt észak-koreai nukleáris és rakétatámadást szimulálnak, és annak elhárítását gyakorolják – jelentették a hírügynökségek.

Az MTI szerint a gyakorlatot már korábban eltervezték.

 

A pénzügyi reformok atyja bírálja a lengyel kormányt

0

A Bloomberg részletesen ismerteti Leszek Balcerowicz egykori lengyel pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes tanulmányát arról, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika mellett Lengyelország növekedése fenntarthatlan. Pedig a Bloomberg saját előrejelzése szerint 4,1%-os növekedés várható, amely magasabb mint az elmúlt években.

Az OECD és a Világbank is optimista Lengyelország gazdasági növekedését tekintve. Akkor mégis hol vannak a problémák, melyeket a liberális lengyel reformok atyja számonkér a jobboldali kormányon?

Leszek Balcerowicz szerint három megoldás között választhatott a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság pártja 2015-ben:

  1. Dinamikus gazdasági reformokat alkalmaz annak érdekében, hogy fennmaradjon a gyors növekedés. Ehhez külföldi beruházásokra van szükség, hiszen a huszonegyedik század technológiáját csakis így lehet meghonosítani Lengyelországban.
  2. Nem csinálni semmit- kockáztatva ezzel azt, hogy a gazdaság megindul lefelé, hiszen a növekedés korábbi feltételei megszűntek.
  3. Nem csinálni semmit a reformok terén, de ellenreformokat vezet be a lakosság lekenyerezése érdekében.

Balcerowicz szerint ezt a harmadik lehetőség valósult meg: növelték az állam szerepét a gazdaságban, kérdésessé tették a jogrendet, mely fékezheti a külföldi cégek beruházási kedvét. Közben pedig óriási szociális támogatást nyújtanak a családoknak, és ezzel komolyan próbára teszik az államkassza teherbíró képességét. Lengyelország külföldi adósságállománya 50%-ról 53%-ra nőtt – elsősorban a magas szociális kiadások miatt. Az állam megbénította a termőföld piacot és fokozza a befolyását a bank szektorban. Előtérbe kerültek az állami beruházások az iparban és a mezőgazdaságban, holott ezek általában gyenge hatékonysággal működnek, és nem versenyképesek a globális piacon.

Jelenleg szerinte azért pörög a gazdaság, mert a költségvetés nagy pénzeket ad a lakosságnak, de ha ez elfogy, akkor leáll a dinamikus növekedés – jósolja Balcerowicz, aki szerint Jaroslaw Kaczynski példaképe nem más, mint  Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Ehhez képest mind a Párizsban működő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), mind pedig a Világbank osztja a lengyel kormány optimizmusát. Nem aggódnak a növekedés megszakadása miatt bár problémákat természetesen látnak, de nem ott, ahol Balcerowicz. Mindenekelőtt arra mutatnak rá, hogy kimerültek Lengyelország munkaerő tartalékai, melyek a dinamikus növekedés alapját képezték. Ugyanakkor rámutatnak arra, hogy több mint egymillió ukrán vendégmunkás dolgozik már ma is az országban, és nem kizárt, hogy a brexit miatt néhányan hazatérnek Nagy-Britanniából is.

A Bloomberg megjegyzi, hogy az utóbbi időben kevesen hisznek már a liberalizmusban, mert a nagy pénzügyi válság 2008-2009-ben megrengette a belé vetett bizalmat. Olyan populista pártok kerültek előtérbe, melyek a hazai fogyasztás fellendítésében látják a megoldást. Ezért szavaztak bizalmat a választópolgárok Kaczynski-nak, és ezért van ellenzékben a liberális reformok atyja, Leszek Balcerowicz.

Mit keres még Orbán az Európai Néppártban?

0

A populista magyar miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozói előtt az Európai Néppárt vezetőivel egyeztet, de miért áll fenn még mindig ez a helyzet? – tette fel a szónoki kérdést Mark Rutte holland miniszterelnök.

A politikus az Európai Parlament liberális pártcsoportosulása, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) tanácskozásán szólalt fel, ahol a téma Európa jövője volt. Mark Rutte, aki nehéz választási harcban győzte le szélsőjobboldali populista ellenfelét – akit egyébként Magyarországon a kormánypárti sajtó nagy rokonszenvvel kísért – elítélte Orbán Viktort, amiért szembenáll Brüsszelel, és ezt teszi meg politikai kampányának alapjává.

A holland miniszterelnök arról beszélt, hogy

félti a populizmustól Európa jövőjét,

hiszen az nemcsak Hollandiában vagy Magyarországon, de sok más tagállamban is megmutatkozik.

A tanácskozáson felszólalt Christian Lindner is, a német szabaddemokrata párt, az FDP vezetője is, és cáfolta, hogy pártja euroszkeptikus álláspontra helyezkedni. (Az FDP volt az a párt, amely megfúrta a Jamaica-koaliciót Németországban). Lindner, aki a német Macronnak is neveznek, hangsúlyozta, hogy nem euroszkeptikus, de ragaszkodik ahhoz, hogy minden tagállam tegye rendbe a pénzügyeit, és csak utána szóljon bele az Európai Unió ügyeibe.

Ez kevéssé leplezett bírálat volt Emmanuel Macron francia elnök reformterveivel szemben is, aki szorosabb integrációt akar az eurozónában, közös költségvetéssel és közös pénzügyminiszterrel. Németországban csak félszívvel támogatják a reformot, mert nem akarják felvállalni Franciaország és néhány más tagállam hatalmas államadósságát, és az ebből adódó problémákat.

Mark Rutte holland miniszterelnök is bírálta Macron elképzeléseit, szerinte a szorosabb integráció nem megoldás a problémákra. „Ne prédikáljunk, mert azzal csak rontunk a dolgon. Brüsszel arra való, hogy azokat a problémákat, melyeket a tagállamok maguk nem tudnak megoldani, azt közösen tegyék meg. Az EU nem helyettesítheti a nemzetállamokat”- mondta Mark Rutte holland kormányfő, aki a Liberálisok és Demokraták Európáért tanácskozáson szólalt fel Amszterdamban.

Riasztó oltásellenességre figyelmeztetnek az orvosok

0

Egyre több szülő utasítja vissza, hogy HPV elleni oltást adasson be a lányának, amiért a közösségi médiát hibáztatják az orvosok. Pedig a kutatók szerint jelentősen vissza lehetne szorítani a méhnyakrákos esetek számát, ha minden fiatal lány megkapná az oltást.

A Guardian számolt be arról, hogy, Írországban, Dániában és Japánban is egyre többen döntenek úgy, hogy visszautasítják a vakcinát, amely az HPV (humán papillomavírus)  fertőzést, és ezzel együtt a méhnyakrák kialakulását hivatott megelőzni.

Nemrég Dublinban, az oltásellenesség egyik fellegvárában tartottak konferenciát az aggasztó tendenciáról, ahol többen megfogalmazták, hogy a közösségi média új fegyvert adott a védőoltások ellen kampányolók kezébe. Természetesen mindenfajta oltással kapcsolatban megjelennek ellenvélemények, de ebben az esetben kifejezetten nagy ellenállást figyeltek meg a szakemberek.

Az orvosok ragaszkodnak hozzá, hogy a vakcina biztonságos, de az ellene kampányolók szerint mellékhatásai neurológiai problémákhoz és különböző rohamokhoz vezet. Sok szülő képeket és videókat is cserél az interneten, amelyek szerintük bizonyítják, hogy az oltás veszélyes.

Margaret Stanley, a cambridge-i egyetem professzora szerint az ellenérzésekhez az is hozzájárul, hogy tinédzserkorú lányok kapják a védőoltást. Sok szülő attól tart, hogy akaratlanul is szabados szexuális életre bátorítja vele serdülő korú gyerekét, mivel szexuális úton terjedő betegséget előz meg az oltás. Ausztriában ezt azzal küszöbölik ki, hogy már kilencéves korban beadják a gyerekeknek az oltást, így nem kapcsolódik össze még gondolatban sem a szülőknél a promiszkuitás és a HPV elleni védettség.

A becslések szerint évente több mint fél millió új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, és 266 ezer ember halála köthető HPV-fertőzéshez.

A kutatók szerint ezek nagy része megelőzhető lenne az oltással, és egyes országokban, például Nagy-Britanniában már most is megfigyelhető, hogy csökkent a fertőzések, és az ennek következtében kialakuló, a rákot megelőző elváltozások megjelenésének a száma. Mivel sokszor fiatal nők halnak bele a méhnyakrákba, a halálesetek csökkenése akár már egy-két évtizeden belül jelentősen csökkenhet az oltás hatására a szakemberek szerint.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO idén májusban adott ki állásfoglalást, amelyben minden országot arra buzdít, hogy vegye be oltási programjába a HPV elleni védőoltást.

Magyarországon 2014-ben indult el az ingyenes védőoltásprogram hetedikes lányoknak,

ami azt jelenti, hogy a szülők kérésére ingyen adják be a HPV elleni vakcinát. Egyelőre azonban itthon is bizalmatlanság jellemző a programmal szemben. Magyarországon háromféle vakcina létezik, amelyek természetesen pénzért is beszerezhetők, és az oltást felnőtt korban is be lehet adni, hatásfokra akkora azonban akkorra már jelentősen csökken. Optimális esetben a szexuális élet megkezdése előtt érdemes beadatni a védőoltást, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ajánlása szerint a 9-15 éves korú lányok tartoznak a HPV elleni védőoltás fő célcsoportjába.

A HPV-nek több mint 130 ismert típusa van, a védőoltás a legveszélyesebb típusok ellen nyújt védelmet. Ez azért fontos, mert a 45 év alatti nők körében a méhnyakrák a második leggyakoribb rákfajta a világon, és majdnem az összes megbetegedést a HPV vírus okozza.

Magyarországon is hasonlóak a statisztikák: az ÁNTSZ beszámolója szerint 2008 és 2014 között évente átlagosan 1520 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak, és átlagosan 408 nő halt meg méhnyakrákban ezekben az években. A 15 – 44 éves nők körében a második leggyakoribb daganattípus volt a méhnyakrák 2008 és 2014 között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK