Fontos

Schulz ante portas!

A német szociáldemokraták elnöke, akinek csütörtökön sikerült maga mögé állítani a párt kongresszusát, Európai Egyesült Államokat vízionál 2025-re. „Aki ez ellen van, egyszerűen távozni fog az unióból” – sommázott Martin Schulz, akinek németországi kormánycsináló szerepe egyszeriben felértékelődött. A magyar kormány őszinte sajnálatára.

Az Orbán-kormány a németországi választások eredményhirdetése után fellélegezhetett: ugyan nem az alig titkoltan favorizált szélsőjobb (AfD) vitte a prímet, habár jócskán megerősödött, hanem Angela Merkelék (CDU/CSU). És ami talán még fontosabb volt: a Martin Schulz vezette SPD fennállásának leggyengébb eredményét érte el, valószínűleg pártnak a nagykoalícióban történt megkopása következtében és éppen emiatt az egykori EU parlamenti elnök sietett szavazóit megnyugtatni, hogy márpedig nagykoalíció többé nem lesz.

A magyar kormány berkeiben nem alaptalanul nyugtázhatták, hogy az örökké jogállamisággal, demokráciával, sajtószabadsággal akadékoskodó Schulz a német ellenzék félhomályába veszik el.

Igen ám, de Merkeléknek nem jött össze az úgynevezett Jamaica-koalíció vagyis az uniópártok, a szabaddemokraták és a zöldek kormányalakítása, mert a Bundestagba most visszakerült liberálisok felálltak a tárgyalóasztalhoz. Hasonlóan több mostani magyar ellenzéki párthoz, ők is kivárnak és a következő, négy év múlva sorra kerülő választásokra koncentrálnak, jelenleg pedig megelégednek a nem túl jelentős ellenzéki szereppel és a képviselői juttatásokkal.

Ezek után három opció maradt Angela Merkel számára: új, előrehozott választások, ami a spórolós németeknél nem túl jó poén, a kisebbségi kormányzás, külső támogatással vagy ismét – nagykoalíció a szocdemekkel.

Kapkodás kizárva, hiszen a németeknél nincs határidő a kormányalakításra, az átmeneti Merkel-kabinet játszva viszi az üzletet. A kisebbségi kormányzáshoz is és a nagykoalícióhoz is Schulz és a pártja kell. A német államfő, Frank-Walter Steinmeier, aki szintén szocdem politikusként összesen nyolc évet volt külügyminiszter,

összehozta ismét Merkelt és Schulzot.

Mindent a stabilitás és a biztonság érdekében, értsd: hogy a szélsőjobb ne törjön még előbbre.

Csakhogy a hónapokkal ezelőtt karakánul nemet mondó Schulznak most egy piruettel éppen az igent kellett elfogadtatni a kongresszusi küldöttekkel. Nem volt egyszerű és még nehezebb lesz a tagsággal lenyeletni a békát (nemrégi felmérés szerint a szocdemek egy negyede támogatná csak a nagykoalíciót). De a pártelnök sikeresen vette ezt az akadályt is és megszerezte a kongresszusi jelöltek nyolcvan százalékának a bizalmát.

És meghirdette az Európai Egyesült Államokat!

Meg megüzente azoknak, akik ezt nem akarják (nem kell találgatni: Orbán és Kaczinsky), hogy fel is út, le is út.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni: Schulz olyan pozícióban van, hogy gyakorlatilag rajta múlik Angela Merkel következő mandátuma. Tehát ezért cserébe sokat kérhet, a külpolitika irányítását mindenféleképpen. Márpedig ebben a pillanatban, amikor Orbánékat szinte naponta hívják tetemre az unióban, Schulz megjelenése a színen egy valóságos rémálom.

A szocdem pártelnök konkrétan azt is mondta a kongresszuson, hogy Lengyelország szisztematikusan aláássa az európai értékeket, és az EU nem tud semmit tenni ez ellen, de Magyarország is egyre jobban eltávolodik az uniótól, részben azáltal, hogy nagy üzleteket köt Kínával.

A magyar államilag irányított sajtó erre gyorsan reagáltatta az éppen európai pávatáncot járó külügyminisztert és az olvasóik megnyugtatására megírták:

Szijjártó kellőképpen helyretette Martin Schulzot.

Mivel is? Ezzel a mondattal: Magyarország azzal, hogy a határvédelemre költött 800 millió eurót, a Németországgal legszolidárisabb európai állammá vált.

A tökéletlen mellébeszélés példája.

Martin Schulz: Európai Egyesült Államok kell 2025-re

0

Akinek pedig ez nem tetszik, az lépjen ki az Európai Unióból – így fogalmazta meg a véleményét a német szociáldemokraták konferenciáján Martin Schulz, aki korábban az Európai Parlament elnöke volt, most pedig újra az SPD elnökévé választották.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője hangsúlyozta: Lengyelország aláássa az európai alapelveket, Magyarország pedig mind jobban elszigetelődik az Európai Unióban. Schulz olyan európai alapszerződést sürgetett, amely a központ kezébe adna szinte valamennyi fontos döntést éppúgy, mint az Egyesült Államokban. Martin Schulz annak kapcsán beszélt az egységes Európáról, hogy pártja koalícióra készül Angela Merkel kancellárral.

Schulz európai terveiről megkérdezték Angela Merkelt is. Ő óvatosan csak annyit mondott, hogy 2025-ben „a jelenleginél sokkal szorosabb és hatékonyabb együttműködés kell főként Európa védelmében”. A készülő kormánykoalíció harmadik pártja, a bajor CSU egyáltalán nem fogadja el Schulz európai vízióját. Alexander Dobrindt, a bajor keresztény szociális unió egyik vezetője kijelentette: „Ha valaki meg akarja szüntetni a nemzetállamokat hét éven belül, az számomra európai radikális.”

Martin Schulzot a szociáldemokraták háromnapos kongresszusán felhatalmazták arra is, hogy tárgyalásokat folytasson a nagykoalícióról. Ugyan elnökké választása során ennek végét ígérte, de a jelenlegi politikai helyzetben változtatni kényszerül a nézetein, mert Németországnak még mindig nincsen kormánya, pedig a választásokat szeptemberben tartották. Ha Martin Schulz csakugyan Európai Egyesült Államokat akar 2025-re, akkor ehhez mindenképp szükség van egy erős Németországra, amely képes vezető szerepet játszani az integrációban.

Tusk szerint nem hatékony a kvóta, ezért új megoldás kell

0

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a jövő héten vitatják meg a migránskérdést, mely mélységesen megosztja a tagállamokat. Éppen ezért Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke levelet írt a tagállamok vezetőinek, melyben kompromisszumos megoldást javasol.

A levél vázlatát megszerezte a Politico, és eszerint a javaslat lényege az, hogy az Európai Unió vegyen búcsút a kötelező betelepítési kvótáktól, ez ugyanis nem működik a gyakorlatban, és csakis a tagállamok dönthessenek a bevándorlók befogadásáról.

„A kvótarendszer megosztja a tagállamokat, és nem is hatékony”

– állapítja meg Donald Tusk.

A kvóta alapján 160 ezer bevándorlót kellett volna arányosan áthelyezni az EU tagállamaiba a migrációban leginkább érintett déli országokból, de kevesebb mint 30 ezer embert fogadtak be más országok. Magyarország és Lengyelország pedig visszautasította a kvótát.

Tusk éppen ezért azt javasolja, hogy a tagállamok szavazzanak meg az eddiginél egy lényegesen nagyobb összeget a bevándorlási válság kezelésére, hogy ebből finanszírozzák a migrációval kapcsolatos kiadásokat az Európai Unióban.

A tagállamok vezetői a jövő héten tartják meg év végi csúcstalálkozójukat Brüsszelben, és ezen megvitathatják Donald Tusk kompromisszumos javaslatát. Ha elfogadják, akkor a magyar kormánypárt elveszíti egyik legfőbb választási érvét, mely szerint az Európai Unió tömegesen akar migránsokat betelepíteni Magyarországra.

Kinek a hatására hozta meg Trump a jeruzsálemi döntést?

0

Többen is befolyásolhatták: az alelnök, Mike Pence, egyik fő támogatója, a milliárdos Sheldon Adelson mellett az Amerikai Cionista Szövetség vezetője, Morton Klein is.

A Háárec szerint a 70 éves Klein Trump két volt szélsőjobboldali tanácsadója, Steve Bannon és Gorka Sebestyén régi barátja, évek óta küzdött azért, hogy az USA ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának – ami miatt szinte az egész világ tiltakozik.

Klein azt mondja magáról:

”Én vagyok a legfontosabb zsidó Washingtonban!”

Morton Klein pragmatikus politikus: azt mondja, hogy Gorka és Bannon szélsőjobboldali ugyan, de mindig kiállnak Izrael mellett. Ezért is hívta meg őket a cionista szervezet rendezvényeire. Arra is utal, hogy Gorka Sebestyént Izraelben is szívesen látják: amikor szeptemberben nagy biztonságpolitikai tanácskozást tartottak, akkor Gorka volt a fő szónok. Pedig akkor már kirúgták a Fehér Házból, ahol

nem ment át a nemzetbiztonsági átvilágításon.

Ez viszont nem zavarta az egyébként szintén szélsőjobboldali Avigdor Liebermant, Izrael hadügyminiszterét.

Morton Klein Gorkához hasonlóan a szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteket terjesztő portál, a Breitbart szerzője – a portál a faji felsőbbrendűséget hirdető nézeteket is terjeszti, de úgy tűnik, Kleint ez nem zavarja.

Jó barátai közé tartozik az USA nemrég kinevezett izraeli nagykövete, David Friedman is. Ő is elszánt híve annak, hogy Jeruzsálemben legyen az amerikai nagykövetség. Az érveket pedig ehhez Morton Kleintől kölcsönzi.

Megállapodás születetett a Brexit-tárgyalásokon

0

Pénteken Brüsszelbe érkezett Theresa May brit miniszterelnök, hogy tárgyaljon az Egyesült Királyság kiválásáról az Európai Unióból. A találkozó után Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy sikerült egyezségre jutni a főbb kérdésekről, és ez utat nyit az eredményes további tárgyalások felé.

Theresa May úgy fogalmazott a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón, hogy mindkét oldalnak engednie kellett, hogy eljussanak erre a pontra. Korábban Juncker is arról beszélt, hogy sorozatos kompromisszumok vezettek el idáig, és az EU-nak és az Egyesült Királyságnak is nehéz volt a folyamat. Juncker hangsúlyozta, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, de az Európai Bizottság szerint megvan a közös alap ahhoz, hogy megkezdődhessen a tárgyalások második szakasza.

A brit miniszterelnök elmondta, hogy

a Nagy-Britanniában tartózkodó hárommillió uniós állampolgár továbbra is úgy élhet majd az országban, mint a Brexit előtt.

Juncker pedig arról beszélt, hogy ugyanez igaz az EU-ban tartózkodó brit állampolgárokra, akiknek a jogai szintén érintetlenek maradnak.

A tárgyalások egyik kulcskérdése az volt, hogy mi lesz az Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódó határral. Az ezzel kapcsolatos megállapodásról részleteket még nem közöltek, Theresa May annyit mondott, hogy az Egyesült Királyság „alkotmányos és gazdasági integritásának” fenntartása mellett teszi lehetővé a nyitott határok megőrzését.

Miniszterelnök-csere Lengyelországban

0

Mateusz Morawiecki eddigi kormányfő-helyettes, fejlesztési és pénzügyminiszter váltja Beata Szydlót.

A döntést a jobboldali-populista kormánypárt, Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője jelentette be a párt vezetőségi ülése után. Azt mondta, Szydlo benyújtotta lemondását, és ezt el is fogadták, többek között

„a változó nemzetközi helyzettel összefüggő új kihívások”

miatt.

A PiS úgy döntött, hogy Szydlo a jövőben is „fontos, kiemelt posztot tölti be a lengyel kormányban”.

A miniszterelnök leváltásáról már hetek óta beszéltek, főleg azután, hogy Szydlo néhány napja gyakorlatilag búcsúüzenetet tett közzé a Twitteren. Lengyelország valódi vezetője azonban így is Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke marad.

Morawiecki 49 éves, minisztersége előtt nemzetközi bankárként dolgozott. Felügyelete alatt megnőtt az állami befolyás a lengyel bankvilágban, például az egyik legnagyobb bank, a Pekao SA visszavásárlásával.

Letartóztatási parancs a volt elnök ellen

0

Egy argentin szövetségi bíró adta ki a parancsot Cristina Fernández de Kirchner ellen. Azzal vádolják, hogy akadályozta az 1994-ben a Buenos Aires-i zsidó központ elleni, 85 halálos áldozatot követelő merénylet ügyében folytatott vizsgálatot.

Cristina Fernández de Kirchner
Fotó: MTI/EPA/David Fernandez

Cristina Fernández de Kirchner 2007 és 2015 között volt Argentína elnöke. Hazaárulás miatt folyik ellene eljárás, amiért megállapodott Iránnal, hogy a zsidó központ elleni merénylet megrendelésével vádolt magas rangú iráni tisztviselőket az argentin bírák Teheránban hallgassák ki, miután ezt Buenos Airesben nem tudták megtenni.

A vád Alberto Nisman ügyész által 2015 januárjában írt jelentésén alapszik, akit

négy nappal később holtan találtak meg, golyóval a fejében

– a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett.

Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek Buenos Aires-i székházát. A támadásban 85 ember meghalt, több százan megsebesültek. A merénylet elkövetését máig sem vállalta senki, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják.

Iránnal 2012-ben kötötték meg a paktumot, amelyet az ellenzéki tiltakozás ellenére a parlament is jóváhagyott. Az iráni parlament azonban nem fogadta el, és így nem is lépett életbe.

A nyomozás akadályoztatása miatt indított eljárást 2014-ben lezárták, majd 2017 elején újraindították. Az üggyel megbízott ügyész ezt azzal indokolta, hogy „bűnös tervet dolgoztak ki és valósítottak meg az iráni gyanúsítottak büntetlenségének biztosítására”.

Cristina Fernández de Kirchner, akit a bíró októberben hallgatott ki, „nagy bírósági botrányt” emlegetett. Azt mondta:

„Az üldöztetés célja, hogy megfélemlítsék az ellenzék tagjait.”

Kirchnert októberben megválasztották szenátornak, december 10-én kellene hivatalba lépnie. A letartóztatási parancs érvényesítéséhez előbb

a törvényhozásnak fel kell függeszteni a mentelmi jogát.

Ehhez a szenátus kétharmados többségére van szükség, amelynek rendkívüli ülését Mauricio Macri elnöknek kell összehívnia.

A bíró most elrendelte Hector Timmermann volt külügyminiszter és több más magas rangú vezető őrizetbe vételét is. A volt elnök ellen egyébként hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van.

Egyre nagyobb a tiltakozás Trump döntése miatt – Intifádát hirdetett a Hamász

0

A radikális iszlámista szervezet vezetője, Iszmáil Haníje hadüzenetnek nevezte Donald Trump döntését, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ezért intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. Az összecsapásokban már többen megsérültek. Rengeteg ország elítélte Trump döntését, igaz, volt olyan is, aki mellé állt.

Donald Trump az aláírás után
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Donald Trump tegnap jelentette be, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és oda költözik az amerikai nagykövetség. Utána egyébként aláírta a moratóriumot, amellyel elhalasztja a nagykövetség költözését, az ugyanis még éveket vesz igénybe.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte Trump döntését, szerinte ezt a majdani izraeli-palesztin békének is tartalmaznia kell. Szerinte több ország követni fogja ezt a lépést – a Times of Israel Magyarországot is megemlíti, miután

Magyarország nem támogatott egy olyan uniós közös nyilatkozatot, amely elítélte Trump lépését.

A palesztin vezetők ugyanakkor természetesen elítélték a döntést. Mahmúd Abbász elnök azt mondta: Amerika szembemegy a nemzetközi joggal, bátorítja a megszállást, az izraeli telepesépítkezéseket, és ezzel tovább távolodott a béketárgyalások közvetítői szerepétől, aláásva a kétállami megoldást. Szerinte az intézkedés arról szól, hogy az Egyesült Államok feladja az elmúlt évtizedekben a békefolyamat támogatásában betöltött szerepét.

Több palesztin politikai csoport tiltakozó menetekre hívta az embereket a nagyobb ciszjordániai városokban, ahol az üzletek is bezártak, mert a szerdán még csak iskolákra meghirdetett sztrájk csütörtökre általánossá szélesedett.

Amerikaellenes palesztin tüntetõk
Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh

A Gázát irányító iszlámista Hamász szóvivője azt mondta:

„Trump megnyitotta a pokol kapuit.”

A szervezet vezetője Iszmáil Haníje pedig arról beszélt: „December nyolcadikától, péntektől egy

új intifáda indítására szólítom fel a palesztin népet

a megszállással szemben, hogy kifejezze haragját a Jeruzsálemet érintő döntés miatt.”

Az első intifáda 1987 és 1993 között zajlott a palesztin területeken, ezalatt jött létre a Hamász. Tüntetéshullámok, összecsapások, kisebb támadások jellemezték, az oslói békefolyamat zárta le. A második 2000-ben kezdődött, miután a Palesztin Hatóságot vezető Jasszer Arafat az utolsó pillanatban elutasította a hosszú évek alatt kidolgozott béketervet, az akkori ellenzéki vezér Ariel Saron pedig provokatív módon felment a Templom-hegyre. A második intifáda brutális terrortámadásokat hozott, 2005-ig tartott, de iszlámista szervezetek utána is rendszeresen támadták Izraelt, főleg Gázából kilőtt rakétákkal. Harmadik intifádát többször is hirdettek már, néhányan a 2015-ben kezdődött késeléses terrortámadás-sorozatot is annak nevezték.

Az izraeli hadsereg szóvivője azt jelentette be, hogy Ciszjordániába vezényelnek több további zászlóaljat, más egységeket pedig készenlétbe helyez.

Donald Trumpot ábrázoló gúnyfigurát égetnek palesztinok a ciszjordániai Nábluszban
Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Több helyen már összecsapások is kitörtek palesztin tüntetők és izraeli katonák között. A Háárec szerint már legalább 19 sérültről tudni.

Nemzetközi reakciók

A reagáló országok többsége elítélte Trump döntését. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Jeruzsálemnek mind Izrael, mind a jövőbeli palesztin állam fővárosának kell lennie. Azt mondta:

„Trump döntése rosszabb időkbe vihet vissza bennünket, mint amelyekben most élünk.”

Angela Merkel szóvivője a kancellárt idézve azt írta: a német szövetségi kormány nem támogatja Donald Trump álláspontját, „mert Jeruzsálem státuszát egy kétállami megoldás keretében kell rendezni”. Theresa May brit miniszterelnök azt mondta: a döntés nem használ a térségbeli békekilátásoknak. Szerinte „Jeruzsálemnek végső soron az izraeli és a palesztin állam közös fővárosává kell válnia”. Emmanuel Macron francia elnök azt mondta: helyteleníti Trump bejelentését, és ezt az álláspontot Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsában is el fogja mondani.

Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta:

az amerikai döntés a helyzet általános romlásához vezet majd a palesztin-izraeli viszonyban és az egész Közel-Keleten,

és ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival.

Csehország viszont az Izrael és Palesztina közti béke megkötéséig Jeruzsálemet ismeri el a gyakorlatban Izrael fővárosának az 1967-es demarkációs vonallal kijelölt határok között – közölte a cseh külügyminisztérium. A nagykövetség áthelyezéséről egyelőre nincs szó.

Jeruzsálem
Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint érthetetlen, amit az amerikai elnök csinál, és „Trump bejelentése nem a kibékítésre, hanem a felforgatásra irányul”. A muszlim többségű Indonézia és Malajzia, valamint az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Irak vezetői is elítélték a döntést.

Az arab világból sokkal durvább reakciók is érkeztek. A libanoni Hezbollah egyik lapja „Halál Amerikára” feliratú címlappal jelent meg. Az Izraelt korábban többször megtámadó terrorszervezet vezetője, Haszan Naszrallah pedig azt mondta:

„Ma Palesztinában létezik egy erős, felhatalmazott ellenállás, amely több ezer rakétával rendelkezik, ezek csapást mérhetnek Tel-Avivra.”

A zsidó szervezetek közül sem mindegyik örül: az Egyesült Államok felnőtt zsidó lakosságának harmadát képviselő Reformzsidó Unió vezetőke szerint rosszul időzített a lépés, mert nincs átfogó terv az izraeli-palesztin békéről.

A Siratófal és a Templom-hegy
Fotó: Németh Róbert

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint csakis az Izrael és palesztinok közötti közvetlen tárgyalásokon lehet határozni Jeruzsálem státuszáról. Nyolc ország (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Svédország, Egyiptom, Szenegál, Bolívia és Uruguay) az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kérte az ügyben.

Meg kell ölni a brit dzsihádistákat a védelmi miniszter szerint

0

Gavin Williamson szerint így nem tudnának több gondot okozni.

A miniszter a jobboldali bulvárlapnak, a Daily Mailnek nyilatkozott. Szerinte egyetlen olyan dzsihádistát sem szabad visszaengedni Nagy Britannia területére, aki korábban elment harcolni az Iszlám Állam oldalán.

A terrorelhárítók körében nagy az aggodalom: az Iszlám Állam vereségei után hazatérhetnek a harcokban megedződött dzsihádisták, hogy aztán terrorakciókat kövessenek el Nagy Britanniában. Andrew Parker, a kémelhárítás főnöke azt mondta: 34 éves pályafutása alatt ilyen jelentős terrorveszélyt nem tapasztalt az Egyesült Királyságban. Azt is közölte a kormánnyal, hogy

kilenc terrorakciót hiúsítottak meg eddig ebben az évben.

A terrorelhárítók szerint körülbelül 800 brit ment Szíriába és Irakban harcolni, közülük mintegy 400 hazatért, őket figyelik a terrorelhárítók. 130-an meghaltak a harcokban. Maradt tehát körülbelül 270 olyan dzsihádista, akinek brit útlevele van.

„Őket semmiképp sem szabad visszaengedni Nagy Britanniába. Itt nagy valószínűség szerint terrorakciókat követnének el, ezért meg kell ölni őket”

– mondta a védelmi miniszter. Gavin Williamson azt is mondta: kész arra, hogy dróntámadásokat indítson a Közel-Keleten.

Letartóztatták a lengyel katonai hírszerzés egykori parancsnokát

0

Piotr Pytel tábornokot azzal gyanúsítják, hogy túlságosan jó kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal, és így intézte el a lengyel katonák hazajutását Oroszországon keresztül 2010-ben.

Ugyanezzel gyanúsítja a katonai ügyészség Piotr Pytel tábornok elődjét a katonai hírszerzés élén: Janusz Nosek tábornokot is.

Hogy miért éppen most jutott eszébe a katonai ügyészségnek ez a 2010-es ügy? Mert Piotr Pitel tábornok keményen bírálta Antoni Maczierewicz hadügyminisztert, aki szerinte súlyos hibákat követ el a lengyel hadsereg korszerűsítése terén.

Az ellenzék Varsóban a hadügyminiszter bosszújának tartja a kritikus tábornok letartóztatását.

Donald Tusk, aki jelenleg az Európai Unió elnöke, de korábban Lengyelország miniszterelnöke volt, kiállt mind a két tábornok mellett. Twitteren üzente meg a közvéleménynek Lengyelországban, hogy büszke arra, hogy a két lengyel tábornokkal együtt dolgozhatott.

Mind Piotr Pytel, mind pedig Janusz Nosek tábornokot kitűnő katonáknak és igaz hazafiaknak tartom – hangsúlyozta Donald Tusk. Jaroslaw  Kaczynski, a jelenlegi kormányzat erős embere, halálos ellenségének tekinti Donald Tuskot.

Jaroslaw Kaczynski ugyancsak halálos ellenségnek tekinti Vlagyimir Putyint, akit azzal gyanúsít, hogy parancsot adott ikertestvére meggyilkolására.

Lengyelország akkori elnökének a gépe Szmolenszk környékén zuhant le akkor amikor úton volt Katyn felé.

Katynban megemlékezést tartottak az ott meggyilkolt lengyel tisztek sírjánál. Kaczynski elnök gépe lezuhant. Mindenki meghalt. Jaroslaw Kaczynski szerint az FSZB, az orosz titkosszolgálat akciójáról volt szó. Az oroszok ezt cáfolják és azt állítják : a gép azért zuhant le, mert a ködben kísérelte meg a leszállást Szmolenszk környékén Oroszországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK