Fontos

Orosz kémkedés Amerikában: informatikai Pearl Harbor?

0

Ugyanaz történt velünk, mint szeptember 11. előtt, egészen egyszerűen nem működött a fantáziánk: nem számítottunk rá – ezt mondta a CIA egykori igazgatóhelyettese.

Michael Morell volt az, aki George W. Bush elnököt tájékoztatta percről percre szeptember 11-én és az azt követő időszakban. 33 évet húzott le a CIA-nél. A választások előtt kilépett, és a kampány idején nyíltan Trump ellenfelét, Hillary Clintont támogatta.

Most a Politico európai kiadásának nyilatkozott, és azt mondta:

az amerikai kémelhárítás egészen egyszerűen nem gondolt arra, hogy az orosz hírszerzés beavatkozik az elnökválasztási kampányba.

Márpedig ez történt. Morell két dolgot tart különösen súlyosnak: az egyik Hillary Clinton magánlevelezésének fejtörése, a másik pedig az orosz hackerek beavatkozása egyes amerikai államok választási rendszerébe.

Morell szerint a grúziai háború változtatta meg Putyint, aki úgy érzi, az USA meg akarja buktatni. Ezért előre menekül. Trump egyébként ugyanígy érez – állítja a veterán CIA főnök. Az, hogy titkosszolgálati vezetők nyíltan bírálják az Egyesült Államok elnökét, üldözési mániát vált ki Donald Trump-ból.

Morell azt is mondta:

az a legfontosabb, hogy az elnököt kik tájékoztatják a világ ügyeiről.

Szerinte ezek az emberek, a hadügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó is profik, akik visszatarthatják Trumpot a kalandoktól.

Az orosz kémkedés ügyében Robert Mueller különleges ügyész, az FBI volt vezetője vizsgálatot folytat, ami akár Trumpot is elérheti.

Itt az EU közös védelmi rendszere

0

Huszonöt tagállam – köztük Magyarország – aláírta a PESCO-t, a közös védelmi programot.

Ezt még a lisszaboni szerződés határozta el, de hosszú évekig nem történt semmi. A közös határvédelem és az orosz fenyegetés most mégis rádöbbentett a tagállamokat:

itt az idő a katonai együttműködésre.

Azért vált ez most lehetővé, mert Nagy Britannia, amely elszántan ellenezte a közös védelmi terveket, kilépőben van az Európai Unióból. Az angolokon kívül az írek és a máltaiak maradtak még kívül a közös védelmi rendszeren. Ők szintén azt gondolják: ha védelem, akkor NATO.

A menekültválság és az orosz fenyegetés viszont rádöbbentette a 25 tagállamot, hogy csakis közösen lesznek képesek megvédeni az európai határokat. Ráadásul Donald Trump kétértelmű kijelentései arról, hogy az európai szövetségesek mennyire számíthatnak Amerikára nehéz helyzetben, megerősítették a brüsszeli döntés támogatását a tagállamokban.

Jean Claude Juncker szerint Csipkerózsika felébredt.

Jövőre 17 közös védelmi program indul el. Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere” történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy 25 tagállam zöld jelzést adott a közös védelmi politikának az Európai Unióban.

Putyin: Oroszország kivonja csapatait Szíriából

0

Előre be nem jelentett látogatást tett Szíriában az orosz elnök, aki találkozott Bassár el-Aszad szír elnökkel is egy orosz támaszponton. Putyin bejelentette: mivel az Iszlám Államot legyőzték, nincs már szükség orosz katonákra Szíriában.

„Utasítottam a hadügyminisztert és a vezérkari főnököt, hogy kezdjék meg az orosz alakulatok kivonását”

– mondta Putyin.

Az izraeli Háárec ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy

nem minden orosz katona hagyja el Szíriát,

hiszen Oroszország megőrzi hadi kikötőjét és légibázisát az országban. A szír diktátor egyébként jórészt az orosz (és az iráni) támogatásnak köszönheti, hogy hatalmon tudott maradni, sőt, jelenleg győzelemre áll.

Putyin csak egészen rövid időt töltött Szíriában, és tovább utazott Kairóba. Ott nemcsak az egyiptomi elnökkel találkozik, hanem a jordániai királlyal és Mahmúd Abbasz palesztin elnökkel is.

Azzal, hogy Donald Trump Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, nehéz helyzetbe hozta térségbeli szövetségeseit. Az orosz diplomácia nyilvánvalóan ezt az űrt igyekszik betölteni.

Az orosz vezérkari főnök szerint fölösleges hisztériát keltenek a koreai hadgyakorlatok

0

Valerij Geraszimov a közös amerikai-japán-dél-koreai hadgyakorlatról mondta ezt.

Valerij Geraszimov tábornok az első magasrangú orosz tiszt, aki hét év után Japánba látogat. Mielőtt találkozott volna Icsunori Onodera japán hadügyminiszterrel, a sajtónak azt mondta: az a kétnapos amerikai-japán-dél-koreai hadgyakorlat, amely jelenleg folyik,

csakis arra alkalmas, hogy növelje a feszültséget a Koreai-félszigeten.

Különösen azért, mert nemrég ért véget egy minden korábbinál nagyobb amerikai-dél-koreai hadgyakorlat. Geraszimov szerint ezzel csak a feszültség nő, de a megoldás nem körvonalazódik.

Oroszország álláspontja a válságban, hogy a világot atomháborúval fenyegető Észak Koreának le kell állítania nukleáris és rakétakísérleteit, de ezzel egyidőben szüneteltetni kell a nagy amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat is, amelyeket Phenjanban fenyegetésként értékelhetnek. Hírügynökségek szerint

Oroszország fokozta olajszállítását Észak-Koreának,

pedig az USA embargóra buzdít mindenkit.

Kína álláspontja hasonló: mindkét félnek engedményeket kell tennie. A kínai külügyi szóvivő szerint ördögi kör alakulhat ki, ha egyik fél sem enged. Nikki Haley, az USA ENSZ-nagykövete viszont kijelentette : ha Kína nem rendszabályozza meg Észak Koreát, akkor az USA a

„saját kezébe veszi az ügyet”.

Ez lehet az a katonai megelőző csapás, amellyel Trump már régóta fenyegetőzik. Csakhogy a sűrűn lakott félszigeten minden katonai akció kiszámíthatatlan kockázattal jár, mert a 12 milliós Szöul mindössze negyven kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.

Merénylet New Yorkban

0

Testre erősített csőbombával robbantottak a New York-i metrónál, a rendkívül forgalmas Port Authority buszállomásnál, reggel fél nyolckor. Négyen sérültek meg.

Egy rendvédelmi tiszt az AP-nek elmondta, hogy egy férfira erősített csőbomba robbant a peronon. A nem életveszélyes sérüléseket szerző merénylőt őrizetbe vették, terrortámadásként kezelik az ügyet.

A rendőrség egy 27 éves, Akayed Ullah nevű férfit nevezett meg a robbantóként.

Nem tudni, miért robbantott, őrizetbe vették.

A CNN úgy tudja, munkahelyén készítette a bombát.

Sarah Sanders, a Fehér Ház sajtótitkára a Twitteren azt írta, hogy Donald Trump amerikai elnököt tájékoztatták a robbanásról.

 

Netanjahu Európában győzködi a vezetőket

0

Az Európai Unió elítél minden zsidók elleni támadást, bárhol is történjen az – hangoztatta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozva. A régóta tervbe vett EU-izraeli tanácskozás fő témája Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése és az annak nyomán kialakult válság volt.

Az Európai Unió elítélte Trump döntését, mint amely ellentétes a békefolyamattal. Trump és Netanjahu szerint azonban a békefolyamat amúgy sincs sehol, vagyis az amerikai elnök jeruzsálemi döntésével nem tett mást mint konstatálta ezt.

Mogherini hangsúlyozta: az EU stratégiai partnernek tekinti Izraelt, de a jövőben

valamiféle globális rendezésre lenne szükség a zsidók és a palesztinok között, mert különben végképp elúszik a béke esélye.

Ugyanerre figyelmeztette Netanjahu izraeli miniszterelnököt korábban Párizsban Macron francia elnök, amikor félórás „őszinte beszélgetést” folytattak, mégpedig angolul. Ezért mondhatta Macron, hogy

„Give peace a chance!”

Mire gondolt a francia elnök? Trump Jeruzsálemet, mint az izraeli fővárost elismerő lépésével lángra lobbantotta a palesztin ellenállást. A mérleg eddig négy palesztin halott és több mint ezer sebesült. A muzulmán világban szinte mindenütt tüntetnek Amerika és Izrael ellen.

Macron szerint Trump hibát követett el. Most Izraelen a sor, hogy gesztust tegyen a palesztinoknak: ne engedélyezze újabb zsidó telepek létesítését Ciszjordániában. Ezzel talán újra megindulhatnának a tárgyalások a két fél között. Ám Netanjahu válaszul közölte:

Jeruzsálem 3000 éve Izrael fővárosa, éppen úgy, mint Párizs Franciaországnak.

Izrael üdvözölte  Trump döntését, és mint mondta: a palesztinoknak éppúgy, mint az egész  muzulmán világnak „el kell fogadniuk a realitásokat”.

Macron válaszában arról beszélt, hogy a békét a zsidók és a palesztinok között nem Amerika vagy Európa teremtheti meg, hanem a zsidók és a palesztinok vezetői. Ha nem adnak esélyt a békének, akkor a szembenállás könnyen elfajulhat.

Az Európai Unió éppúgy elítéli Trump jeruzsálemi döntését, mint Macron. Netanjahu viszont abban a hármas szövetségben bízik, amely az Egyesült Államokból, Izraelből és Szaúd-Arábiából áll. A béke tehát egyelőre nincs napirenden a Közel Keleten.

Majaki baleset: itt a közvetett bizonyíték?

0

Sugárszennyezett terület rehabilitációjára írtak ki közbeszerzést Majakban, abban a nukleáris hulladék-feldolgozóban, amely a legvalószínűbben felelőssé tehető az Európát szeptember végén elborító ruténium-szennyezésért – írja Facebook bejegyzésében Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A Roszatom és Oroszország hevesen tagadja, hogy bármi történt volna.

 

A Roszatom titokban, két hónappal a történtek után, november 29-én váratlanul kiírt egy közbeszerzést „radioaktívan szennyezett terület rehabilitációjára” annak a Majak 235-ös üzemnek a területén, ahol – bár tagadják – a legvalószínűbb magyarázat szerint olyan üzemzavar történt a nukleáris hulladék feldolgozása során, amely felelőssé tehető a ruténium-kibocsátásért.

Mint a FüHü is beszámolt róla, Ruténium felhőt észleltek szinte minden európai állam felett az elmúlt hetekben. A szakértők azt gyanították, hogy valamilyen orosz nukleáris létesítményben történhetett baleset. Moszkva szokás szerint hallgatott. Egészen mostanáig amikor a Roszgidromet végül elismerte a Majak nevű nukleáris létesítmény közelében 986-szoros ruténium koncentrációt mértek!

 

Rettegnek a rohingya nők

0

„Szisztematikus és mindenre kiterjedő”  –  röviden így foglalták össze a hírügynökségek azt, hogy a helyi hadsereg katonái rendszeres nemi erőszakot hajtottak végre a Mianmarból menekülő rohingya nőkkel szemben. 

Hiába állítja a mianmari kormány, hogy a nemzetközi szervezetek lejáratókampányának részét képezi az a több tucatnyi jelentés, amely a rohingyák ellen elkövetett atrocitásokról szól, napról napra gyűlik a bizonyíték, hogy államilag szervezett etnikai tisztogatás zajlik a muszlim kisebbség ellen. Legutóbb az keltett nagy visszhangot a nemzetközi médiában, hogy kiderült: a mianmari hadsereg katonái nemcsak elüldözik vagy felkoncolják a rohingyákat, hanem rendszeresen megerőszakolják a 13 és 35 év közötti nőket.

„Mindig napnyugta után érkeztek” – számolt be az egyik arcát eltakaró áldozat, aki Bangladesbe menekült az atrocitások elől. Már júniusban hét katona rontott be a házába, lefogta a nő férjét, akit aztán kikötöztek és kénytelen volt végignézni, ahogyan megerőszakolják a feleségét. Eközben a nőt bottal verték, majd a férjét lelőtték. A nő az erőszak következtében teherbe esett.

Nem egyedülálló esetről van szó: The Associated Press bangladesi menekülttáborokban készített interjúiból kiderült, hogy a megkérdezett nők közül

29-en estek áldozatul a mianmari katonák által elkövetett fizikai bántalmazásnak és szexuális erőszaknak

A lap úgy vélte, hogy az áldozatok száma akár tízszer több lehet, csak nem mernek nyilatkozni erről, mivel ez könnyen megbélyegezheti őket a muszlim közösségen belül is. Ráadásul ezek az esetek még 2016 őszén történtek, tehát az idén nyáron kibontakozó újabb rohingyák elleni pogromok, majd etnikai tisztogatások előtt.

Augusztus óta 600 ezer rohingya menekült el Mianmarból, 58 százalékuk gyerek. Az ENSZ és a jogvédő szervezetek etnikai tisztogatással vádolják a mianmari biztonsági erőket, de nagyon sok bírálat érte Aung Szan Szú Kji-t is, mivel a vádak szerint nem tesz semmit a védelmük érdekében.

Tranzakciós adóból finanszíroznák a klímaváltozás elleni küzdelmet

0

One Planet Summit- csúcstalálkozó a klímaváltozás ellen Párizsban. Ezt Emmanuel Macron francia elnök javasolta azt követően, hogy Donald Trump közölte: az USA kilép a nemzetközi klíma egyezményből.

A kedden megnyíló csúcsnak arról kell döntenie, hogy miből finanszírozzák az éghajlatváltozás elleni harcot, ha az USA nem fizet?

A fejlett államok 100 milliárd dollárt helyeztek kilátásba a szegény országok támogatására.

Amerika kilépésével nagy lyuk tátong, bár Emmanuel Macron megerősítette: Franciaország évi 5 milliárd eurót fizet 2020-tól kezdve. Hogy jön össze a többi pénz?

Négy francia miniszter azt javasolja: vezessenek be európai pénzügyi tranzakciós adót, és ebből finanszírozzák a klímaváltozás elleni harcot.

Az Európai Unióban már évek óta vitatják a tranzakciós adó ügyét- eddig minden eredmény nélkül.

A tagállamok érdekei nagyon eltérőek. A francia javaslatnak meglehetősen csekély az esélye a sikerre, de legalább felveti a problémát: azt, hogy miből finanszírozzák a klíma változás elleni harcot az USA kilépése után. Hiszen csak egy Földünk van, ahogy azt a One Planet Summit hangsúlyozza …

Újabb merénylet Jeruzsálemben

0

Egyre fokozódik a feszültség Donld Trump amerikai elnök Jeruzsálemet, mint izraeli fővárost elismerő bejelentése óta. A legfrissebb fejlemény, hogy magyar idő szerint éjjel egy palesztin férfi megkéselt egy izraeli biztonsági őrt Jeruzsálem fő-buszpályaudvarán, illetve fellángoltak az összecsapások a libanoni fővárosban lévő amerikai nagykövetség közelében.

 

Valamelyest ugyan lecsengeni látszanak a négy napja tartó utcai zavargások a palesztin területeken, de  a hosszú ideje érvényes amerikai Jeruzsálem-politika megváltoztatása újabb potenciális akadályokat emel a közel-keleti békefolyamat útjában – összegez a Reuters hírügynökség.

De nem csak a térségben, az egész világon komoly megmozdulásokra késztette az embereket a trumpi bejelentés.

Egyre több országban szerveznek szimpátia-tüntetéseket a palesztinok mellett – tudósít a Euronews, amely arra is emlékeztet, hogy szerda óta nem telt el úgy óra a Gáza övezetben, hogy a palesztinok ne tüntettek volna, vagy ne álltak volna szemben az izraeli katonákkal és ne néztek volna farkasszemet velük.

A megmozdulások és tüntetések a világban többnyire békések, egyelőre, de hangosak és határozottak. Komolyabb károkról, sérültekről nincsenek hírek. Többen azonban attól tartanak, hogy a békés demonstrációk nem biztos, hogy sokáig lesznek békések. A világ vezető politikai és vallási vezetői részéről elhangzó békítő szándékú nyilatkozatokkal szemben az Egyesült Államok és Izrael nem enged álláspontjából – emlékeztet a Euronews.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK