Ezt állapította meg megjelenés előtt álló könyvében Ilja Jablokov, a Leedsi Egyetem kutatója, aki feldolgozta, hogyan használja az összeesküvés-elméleteket Vlagyimir Putyin arra, hogy hatalmon maradjon.
Jablokov Budapesten, a Political Capital által szervezett eseményen beszélt kutatásának eredményeiről, amelyek a júniusban megjelenő Fortress Russia (Oroszország-erőd) című könyvében olvashatóak majd. Többek között azt mondta:
az összeesküvés-elméletek kiválóan alkalmasak arra, hogy megosszák a társadalmat.
Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy csak marginalizált csoportok használnák őket. Ahogy fogalmazott, „az összeesküvés-elmélet politikai eszköz lett”, a használói ezekkel különböztetik meg magukat a „veszélyes másoktól”.
Arra is jók, hogy választások idején mobilizálják az embereket,
és aláássák az ellenfelek reputációját.
A konteók történelméről Jablokov azt mondta: a 18. század végén kezdtek igazán terjedni, akkor még főleg a szabadkőművesekről szóltak, Oroszországban pedig a 19. század közepén, a krími háború jelent meg az a vonulat, aminek a hatása máig érezhető: hogy a Nyugat veszélyes és Oroszország romlására tör. Ehhez hozzájárult, hogy az országban akkor zajlott a nemzetépítés is, így a gondolat, hogy a Nyugat az ellenség, az identitás része lett. A 20. században aztán az Egyesült Államok kezdte el a Nyugat szerepét betölteni.
A legfontosabb dátum azonban 1991, a Szovjetunió összeomlása.
Ezután ugyanis extrém vagyoni egyenlőtlenség alakult ki, vagyis tömegek elszegényedtek, néhányan pedig nagyon meggazdagodtak. Az is traumát okozott, hogy maga a Szovjetunió gyakorlatilag néhány nap alatt összeomlott.
Moszkva az 1991. augusztusi puccs idején Fotó: Wikimedia Commons / David Broad
Az ezzel kapcsolatos konteók sokáig csak a szélsőségesek körében terjedtek, de 1998-99-ben megjelentek a parlamentben is. Borisz Jelcint többek között azzal vádolták, hogy összeesküdött Mihail Gorbacsovval, hogy leépített az ország katonai erejét, és hogy népirtást hajtott végre az oroszok ellen – persze mindezt a Nyugat érdekében.
Ahogy Ilja Jablokov fogalmazott, az összeesküvés-elméletek ezzel a politika fősodrába kerültek, a 2000-es években pedig már intézményesültek is.
Az orosz kormány is elkezdett Nyugat-ellenes konteókat terjeszteni,
főleg azért, hogy ellenzéki vezetők reputációját rombolja. Az egyik első áldozat az olajmágnás, Mihail Hodorkovszkij lett, akiről az a pletyka terjedt, hogy nyugati támogatással puccsot készít elő.
A fő lökést azonban a volt szovjet tagállamok forradalmai adták: megjelent az összeesküvés-elmélet, miszerint
a színes forradalmak valójában a Nyugat eszközei, hogy romlásba döntsék és feldarabolják Oroszországot,
amit párhuzamba állítottak 1991-gyel is. Vlagyimir Putyin pedig egyre inkább rájátszott ezekre a teóriákra, például amikor a Krím megszállása után arról beszélt, hogy a Szovjetunió összeomlása után sok orosz maradt a határokon túl, és őket meg kell védeni.
A konteókat a 2012-es választás előtt is széles körben használták:
a Putyin-ellenes tüntetőket a Nyugat ügynökeinek bélyegezték,
akik újabb színes forradalmat akarnak, az ellenzéki vezetőket nyugatpárti összeesküvőként ábrázolták, akik káoszt akarnak teremteni.
Az ukrajnai háború kapcsán pedig Ilja Jablokov szerint már áradtak a különböző összeesküvés-elméletek, főleg az állami médiában.
Ilja Jablokov a végén Magyarországgal is tett egy kis összehasonlítást: azt látja, hogy a kormány itt is támogatja az összeesküvés-elméletek terjedését, sőt, szerinte sokkal „agresszívebb, paranoidabb” módon. Ahogy fogalmazott: Putyin ennél sokkal elegánsabb, ő csak felvet témákat, amiket aztán mások fejtenek ki.
A baljós hírt Juncker, a brüsszeli bizottság elnöke közölte Lengyelország új miniszterelnökével, aki részt vett az EU csúcson Brüsszelben. A brüsszeli bizottság azért kívánja alkalmazni a hetes paragrafust, mert a jogi reformok Lengyelországban veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét márpedig ezt az EU fontos alapelvnek tekinti.
Jean Claude Juncker azt közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, hogy már csak néhány napjuk van a jogi reform visszavonására. A brüsszeli bizottság december 20-án javasolni fogja a hetes paragrafus alkalmazását a tagállamoknak, ha nem változik semmi. Mateusz Morawiecki miniszterelnök sajtóértekezleten közölte: valószínűnek tartja a hetes paragrafust alkalmazását hazája ellen, de ezt igazságtalan lépésnek nevezte. Korábban Merkel német kancellár és Macron francia elnök a támogatásáról biztosította a brüsszeli bizottság kezdeményezését Lengyelországgal szemben.
Bár Németország és Franciaország az EU két vezető hatalma, de az ő támogatásuk kevés ahhoz, hogy a hetes paragrafust alkalmazzák is. Ezt a tagállamok négyötödének meg kellene szavaznia, ez 22 szavazatot jelent. Orbán Viktor többször közölte: Magyarország semmiképp sem szavazza meg a hetes paragrafus alkalmazását Lengyelország ellen. A hetes paragrafus felfüggeszti a tagállam uniós jogait vagyis képviselői nem vehetnek részt a döntések meghozatalában és a tagállam nem kaphat uniós pénzeket sem. Ilyen büntetést eddig az EU egyetlen tagállammal szemben sem alkalmazott. Ha bevetik a jogi atomfegyvert, akkor Lengyelország lehet az első áldozat, ha a brüsszeli bizottság megkapja a megfelelő támogatást a hetes paragrafus alkalmazásához.
Két hónappal a választások után létrejött a kormánykoalíció Bécsben: a Néppárt a Szabadságpárttal alakíthat kormányt. A két pártvezér, Sebastian Kurz és Heinz Christian Strache együtt jelentette be a nevezetes eseményt.
A koalíciós programot szombaton megszavazza a két párt, majd hétfőn a köztársasági elnök dönthet arról, hogy kinevezi-e a jobboldali-szélsőjobboldali kormányt. A Szabadságpártot egykor neonácik alapították, és vezérük, Jörg Haider állandóan bírálat tárgyát képezte az Európai Unió brüsszeli központjában. Most Sebastian Kurz, aki eddig külügyminiszter volt közölte: a jövőben nem a külügyminiszter hanem ő, a kancellár foglalkozik az uniós ügyekkel. Helyettese a Szabadságpárt főnöke, Heinz Christian Strache lesz.
A legfontosabb tárcát, a pénzügyit a Néppárt kapja, de sok stratégiailag fontos minisztérium kerül a Szabadságpárt ellenőrzése alá. Például a külügy, a belügy és a hadügy!
A külügy élére egy hivatásos diplomata, Karin Kneissl kerülne.
Ő Franciaországban a híres Ena főiskolán szerezte egyik diplomáját. A belügy vezetője várhatóan Herbert Klickl lesz, akit Ausztriában jól ismernek, mert ő volt az elhunyt pártvezér, Jörg Haider beszédírója, akit ellenfelei Goebbelshez hasonlítottak. A baloldal tüntetést tervez az új kormány ellen, amely meg akarja reformálni a munka törvénykönyvét: csökkenteni kívánja a munkavállalók jogait! A munkaidő szabályozás például úgy változik, hogy újra lehet 12 órás munkaidőt alkalmazni Ausztriában. A gazdagok számára viszont adócsökkentést tervez a kormány. Radikálisan csökkenteni kívánják az illegális bevándorlást. Ez biztonságunk növelésének alapja – hangsúlyozza a koalíciós közlemény. Ausztriában jelentős muzulmán közösség él, melyhez 85 ezer migráns csatlakozott 2015-ben. Ha megalakul az új osztrák kormány, akkor Ausztriának lesz a világon a legfiatalabb vezetője, hiszen Sebastian Kurz, az új kancellár mindössze 31 éves.
Egy kutatócsoport többéves munkával derítette ki, hogy a terroristák által használt fegyverek többsége Kínából, Oroszországból és Kelet-Európából származott. Sokszor amerikai közvetítéssel kerültek hozzájuk – hiába szánták őket épp az ellenük harcoló csoportoknak.
Fotó: Dabik
Azt korábban is lehetett tudni, hogy az Iszlám Állam sok fegyvert szerzett az iraki hadseregtől, főleg, amikor 2014-ben lerohanta Moszult. A Conflict Armament Research (CAR) hároméves kutatómunka alapján készült jelentése azonban azt is feltárta, hogy
több országból érkeztek fegyverek a dzsihádistákhoz,
méghozzá jóval több, mint amit a hadszíntéren zsákmányoltak.
A kutatócsoport a helyszínen, tehát Irakban és Szíriában végezte a munkáját 2014 júliusa és 2017 decembere között. Több mint 40 ezer, az Iszlám Állam által használt fegyvert, lőszert, robbanószert vagy alkatrészt tudtak megvizsgálni.
A jelentés szerint
a terroristák által használt fegyverek egy részét pont azoknak a mérsékelt csoportoknak szánták, amelyek az Iszlám Állam ellen is harcoltak.
Az Iszlám Állam által használt eszközök 90 százaléka Kínából, Oroszországból és Kelet-Európából érkezett, de sok olyat is találtak, amelyek az Egyesült Államok vagy Szaúd-Arábia küldött. Olyan fegyvereket is találtak, amelyek más háborús területekről, például Líbiából kerültek Irakba és Szíriába.
James Bevan, a CAR igazgatója azt mondta: rövid távú politikai célok érdekében több állam fegyvereket juttat bizonyos csoportoknak, „amelyek felett csak alig vagy egyáltalán nem gyakorolnak kontrollt”. Így aztán ők a fegyvereket gyakran tovább is adják.
Damien Spleeters, a jelentést író csoport vezetője szerint az is kiderült, hogy
„az Iszlám Állam ipari mennyiségben gyártott saját maga is fegyvereket és robbanóeszközöket”,
köszönhetően az így kialakult ellátócsatornáknak. A vizsgált fegyverek nagy része új, az elmúlt tíz évben gyártották, és a szíriai háború 2011-es kezdete után kerültek a régióba.
Például azok a romániai gyártóktól vásárolt rakéták is, amelyeket az amerikaiak a szíriai felkelőknek szántak, de találtuk belőlük a dzsihádistáknál Kelet-Szíriában és az iraki Fallúdzsánál is – ahol aztán pont az amerikaiak által az iraki hadseregnek adott tankok és Humvee-k ellen használták őket.
Egy másik példát is leírnak: 2015 decemberében Bulgária páncéltörő rakétákat adott el az amerikai hadseregnek – nem telt bele két hónap, hogy azok az iraki Ramadiban bukkanjanak fel. De ugyanebből a szállítmányból való fegyvereket találtak a mérsékelt szíriai felkelőknél is.
Pedig, ahogy a Washington Post írja, a szerződések elvileg tiltották, hogy az amerikai hadsereg továbbadja ezeket a fegyvereket.
A jelentésből az is kiderül, hogy
a terrorszervezet komoly logisztikai hálózatot is működtetett.
Ezen keresztül a bombákhoz szükséges anyagokat, amelyek egy részét Törökországban szerezték be, gyorsan tudták egyik helyről a másikra eljuttatni. Azt, hogy mekkora mennyiségű fegyvert milyen szervezetten mozgattak, Spleeters már úgy jellemezte:
„ez a terrorizmus ipari forradalma”.
A jelentésben azt is írják, hogy bár az Iszlám Állam elvesztette két legfontosabb városát, Moszult és Rakkát, még mindig nagy mennyiségű fegyverrel rendelkezik.
Erről Frank-Walter Steinmeier német államfő Izrael berlini nagykövetségén beszélt. Hozzátette, hogy aki antiszemita, az nem német.
„Az antiszemitizmus újra megmutatta gonosz arcát”- mondta Steinmeier arra a tüntetésre utalva, melynek során izraeli zászlókat égettek el Berlin Neunkölln városrészében. „Aki Izrael zászlóját elégeti, az kétségbe vonja Izrael létét, ez pedig elfogadhatatlan”- hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier.
A tüntetők azellen tiltakoztak, hogy Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Steinmeier elnök nem rejtette véka alá a véleményét az izraeli nagykövetségen, hogy ő sem ért egyet Trump döntésével. A német államfő szerint ez fokozza a feszültséget és megnöveli az antiszemitizmus veszélyét.
A németországi központi zsidó tanács elnöke arra kérte a törvényhozást, hogy szigorítsa meg a törvényeket. Jelenleg ugyanis a rendőrök nem avatkozhatnak közbe, ha zászlókat égetnek. Josef Schuster azt kérte a német honatyáktól, hogy a jövőben a zászlóégetés is számítson bűncselekménynek Németországban.
A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) csütörtökön 3-2 arányban megszavazta annak a szabályozásnak a visszavonását, amelyet még 2015-ben Barack Obama elnöksége alatt hoztak, és az internet semlegességét, azaz a netsemlegességet biztosította.
Két éve azért hozták a szabályozást, mert az Egyesül Államok kommunikációjának nagy része már az interneten zajlott, így szükségessé vált az internetszolgáltatók átfogóbb ellenőrzése. A szabályozás biztosította az internet szabadságát, amely a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szélessávú internetszolgáltatóknak tilos volt letiltaniuk különböző internetes tartalmakat, illetve nem juttathattak előnyhöz tartalomszolgáltatókat például azáltal, hogy tartalmaikat gyorsabban elérhetővé teszik a fogyasztók számára.
A három republikánus szavazattal viszont vége az egyenlő internetezésnek. A bizottság republikánus elnöke feleslegesnek, sőt, kontraproduktívnak tartja a netsemlegességet eddig biztosító szabályozást, véleménye szerint a mostani döntéssel a fogyasztókat segítik és támogatják a piaci versenyt, írja a The New York Times.
A szavazás óta többen is felemelték a hangjukat az ügyben. Steve Huffman, a Reddit vezetője szerint például most az internetszolgáltatók kezébe adták a döntést, hogy kijelöljék a nyerteseket és a veszteseket a tartalomszolgáltatók közül.
Ez úgy működik, hogy az adott tartalomszolgáltató cég, mondjuk a filmek és sorozatok streamelésében utazó Netflix, fizet az internetszolgáltatóknak, hogy az ő tartalmaik gyorsabban érjenek el a felhasználókhoz. Ebben az esetben a felhasználó valószínűleg a Netflixet fogják választani még akkor is, ha mondjuk vannak sokkal fejlettebb szolgáltatást nyújtó cégek is a piacon. Ennek megfelelően nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben az új, innovatív megoldásokkal előrukkoló cégek nem tudnak majd érvényesülni, mert nem a fejlettség fog számítani, hanem az, hogy ki tud magának előnyt vásárolni az internetszolgáltatóknál.
Magyarország egyébként nagyjából jól áll a netsemlegesség terén, igaz, néhány népszerűbb szolgáltatás, mint például a Facebook és a Waze ingyenesen érhető el bizonyos mobilinternetes csomagokban.
Az orosz elnök üdvözölte az amerikaiak „realista fordulatát”. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kedden jelentette be, hogy hajlandóak minden előfeltétel nélkül tárgyalóasztalhoz ülni Észak-Korea diplomatáival.
Korábban az Egyesült Államok ragaszkodott ahhoz, hogy csak akkor lehet tárgyalni, ha Észak-Korea felfüggeszti a nukleáris és rakétakísérleteket. Az USA azt kérte Kínától és Oroszországtól, hogy ne szállítsanak olajat Észak-Koreának, és ezzel kényszerítsék az ifjú diktátort a tárgyalások elfogadására. Ebből semmi sem lett: mind Peking mind Moszkva elutasította az amerikai kérést. Sőt Oroszország még növelte is olajszállítását Észak-Koreába.
Trump és Putyin telefonbeszélgetése előtt egy nappal az orosz elnök úgy nyilatkozott, hogy kizárólag Trump ellenfelei állítják: Oroszország aktívan támogatta a jelenlegi amerikai elnök megválasztását. Trump megköszönte Putyin kiállását.
Washingtonban viszont egyre jobban szorul a hurok az elnök nyaka körül. Mind pénzügyeit mind pedig oroszországi útjait nagyítóval vizsgálja Robert Mueller volt FBI igazgató és csapata. Ahogy egyre közelebb kerül Trumphoz, az elnök szövetségesei és ügyvédi csapata igyekeznek megkérdőjelezni Mueller, és ezzel együtt a vizsgálat megbízhatóságát.
Salma Hayek egy, a New York Timesban megjelent cikkben számolt be arról, hogy miket kért tőle a több színésznő által is szexuális zaklatással vádolt producer, Harvey Weinsten a Frida forgatása alatt.
A Salma Hayek főszereplésével készült 2002-es film a mexikói festőművész, Frida Kahlo életéről szólt, és 6 Oscar-jelölést ért el. Salma Hayek a szerdán megjelent cikkben úgy fogalmazott, hogy vele is évekig szörnyetegként viselkedett a producer. Leírja, hogy többen is megkeresték már a szexuális zaklatási botrányok kirobbanása óta, hogy mondja el a saját tapasztalatait a producerrel, de eddig képtelen volt rá. Végül a többi nő bátorsága meggyőzte, és beszámolt arról, hogy Weinstein éjszakánként megpróbált bejutni a szobájába, megpróbálta rávenni, hogy zuhanyozzanak együtt, hogy masszírozza meg, és még orális szexet is ajánlott neki.
A visszautasításoktól feldühödött producer egyszer közölte vele, hogy megöli, máskor megpróbálta szabotálni a film létrejöttét, és olyan is volt, hogy azzal alázta meg Salma Hayeket forgatás közben, hogy az egyetlen erénye a szexuális vonzereje, ebből pedig semmi sem jön át a Fridában, és ezen változtatni kell.
Weinstein végül ultimátumot adott neki:
azt mondta, ha Salma Hayek nem csinál meg egy meztelen jelenetet egy másik színésznővel, nem jöhet létre a film.
A film megmentése érdekében Hayek vállalkozott is erre, de a forgatás előtt idegösszeomlást kapott. Végül nyugtatókat kellett beszednie, hogy megcsinálja a jelenetet.
Azt írta, a traumatikus élmények ellenére végig jóban maradt Weinsteinnel, és megpróbált csak a jó emlékekre koncentrálni a filmmel kapcsolatban. Salma Hayek azzal zárta a cikket, hogy amíg nincs teljes egyenlőség a filmiparban, mindig feltűnhetnek majd a producerhez hasonló ragadozók.
Egy héttel ezelőtt Miloš Zeman cseh köztársasági elnök fogadta Andrej Babišt, az októberi választásokon legtöbb szavazatot begyűjtő ANO párt vezetőjét. Az „atyai jótanácsokon” kívül az államfő felkérte a leendő miniszterelnököt, hogy december 13-ig állítsa fel az új cseh kormányt. Ez a mai napon megtörtént, ám továbbra is kérdés maradt: vajon hosszú életű lesz a cseh „szakértői” kormány?
Szerda délelőtt a szokásos ceremóniákkal vette kezdetét az új cseh kormány hivatalba lépése. Az új miniszterek megjelentek a csehszlovák államalapító Tomáš Gregor Masaryk Lánechben lévő sírjánál, és koszorút helyeztek rajta. A szimbolikus eseményen Zeman köztársasági elnök szintén részt vett. Ezután a kabinetek vezetői visszatértek Prágába, hogy megtartsák az első kormányülésüket, amely fél négykor vette kezdetét. Előtte még Zeman a prágai várban, azaz Hradzsinban fogadta a 14 minisztert és Andrej Babišt, és egyenként felkérte őket a tálcák vezetésére. Azon nyomban megnyugtatta a jelenlévőket:
„Akkor is támogatni fogom a most felállított kormányt, ha a januári képviselőházi (parlamenti) gyűlésén nem kapnak bizalmat”
Zeman arra célzott, hogy a most felállt Babiš-kormánynak január 10-én a törvényhozás elé kell terjesztenie programját, amit a képviselőháznak szintén el kell fogadnia. Ha ez nem történik meg, akkor a cseh államfő ismét az ANO vezetőjét bízná meg a kormányalakítással, sőt, több időt adna neki erre.
Milos Zeman cseh államfõ (j) miniszterelnökké nevezi ki Andrej Babis milliárdost, a cseh képviselőházi választáson győztes ANO mozgalom elnökét Prágában. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Koalíciós játékok
A cseh sajtóban már az októberi választások óta számtalan fejtegetés látott napvilágot a leendő cseh kormány összetételét illetően. Ezek a prognózisok rendszerint arról szóltak, hogy a 200 fős csehországi parlamentben 78 helyet szerző, és a voksok közel 30 százalékát begyűjtő ANO kivel fog majd koalícióra lépni. Számtalan variáció merült fel, komoly pénzösszeggel fogadtak egyes kombinációkra, illetve számos vitát eredményezett egy-egy bizarrnak tűnő forgatókönyv is. Ezzel kapcsolatban még a Független Hírügynökség is felsorolt pár eshetőséget.
Most viszont úgy tűnik, hogy az utolsónak tartott prognózis valósul meg: vagyis az ANO-nak egyetlen politikai párttal sem sikerült megállapodnia a közös kormányzásról. Csupán homályos, kormányon kívüli támogatásban bízhat majd a a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) részéről, de ez sem garantált még teljesen.
Így maradt a többnyire párton kívüli, függetlenekből és „újoncokból” álló szakértői kormány felállítása. Ami pedig röviden így néz ki:
15 cseh miniszterből jelenleg kilencen párton kívüli szakemberek.
Két tálca mindjárt áldozatul is esett Babiš-kormánynak, amely azóta nem kevés gúnyos megjegyezés forrása: megszűnt az emberi jogi és a tudományos kutatásokért felelős minisztérium.
Régi motorosok
Legelőször azokkal kell kezdeni, akiket Babiš megtartott az előző kormányból.
Immáron harmadszor neveztek ki nőt cseh védelmi miniszternek: Karla Šlechtovát, aki eddig a regionális fejlesztési miniszter volt Csehországban. A politikus már november végén elismerte a cseh közszolgálati televízióban, hogyha tárcát kap a szakértői kormányban, akkor az biztosan a hadügy lesz. Nincs katonai múltja, tőle a cseh védelmi költségvetés rendbetételét várják, hiszen Šlechtová azzal szerzett hírnevet, hogy sikeresen és botrány nélkül hívta le a 2007-2013 időszakra vonatkozó uniós fejlesztési forrásokat, ami cseh viszonylatban valóban heroikus teljesítmény.
Šlechtová a hadügyminiszteri pozícióból Martin Stropnický védelmi minisztert váltja fel, ám neki sem kell aggódnia a munkája miatt, igaz, kicsit megváltozott a munkaköre. Stropnický lesz a cseh diplomáciai vezetője, vagyis az ő feladata lesz a közép-európai országot megfelelően lavírozni a nemzetközi térben, de legfőképp az Európai Unióban, különösen most, hogy Brüsszel a Prága – akárcsak Budapest és Varsó – ellen indított kötelezettségszegési eljárást a második fázisba léptette.
Stropnický egy igazi veterán a cseh politikában. Az eredetileg színész, rendező, dalszövegíró (rengeteg tv filmet és sorozatot készített) rövid ideig kulturális miniszter és nagykövet (Portugália, Olaszország) volt. Egyike az ANO alapítóinak, 2017 februárjától pedig a párt alelnökévé nevezték ki. Oroszellenes álláspontot képvisel, gyakran kritizálja Moszkvát a külpolitikája miatt, és híve a NATO-ban való szorosabb együttműködésnek. Ugyanakkor a cseh belpolitikában bevándorlóellenes kijelentéseket tesz, illetve pártolja a megállapodást a kommunistákkal és a szélsőjobbal.
Ugyanúgy posztján marad Robert Pelikán igazságügyi miniszter, akivel kapcsolatban gyakran megjegyezték, hogy nem autóval, hanem kerékpárral jár dolgozni a munkahelyére. Ugyanakkor ő más miatt vált ismertté az országban: elutasította, hogy megfosszák mentelmi jogától Babišt és és Jaroslav Faltýnek, ANO alelnökét a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) ügy miatt, de ezt nem tudta megakadályozni. Most sokan aggódnak amiatt, hogy a miniszterelnök korrupciós ügyeivel kapcsolatos eljárásoknak hirtelen vége szakad és a folyamatban lévő nyomozásokat szintén felfüggesztik.
A cseh pénzügyminiszter a korábban helyettesi pozíciót betöltő Alena Schillerová lesz. A jogász végzettségű nő akkor került a politika közelébe, amikor Babiš pénzügyminiszter körül egyre gyűlni kezdtek a viharfelhők. Miután Bohuslav Sobotka szocialista miniszterelnök vezette kormány idén májusban lemondatta Babišt a pozíciójáról, úgy tűnt, hogy a helyettese veszi át a tálcát. Ám az akkori kormányfő és cseh média szerint Schillerová nem volt más, mint az egykori pénzügyminiszter meghosszabbított karja, ezért Sobotkáék megakadályozták, hogy átvegye Babiš helyét. Ugyanakkor a rossz nyelvek szerint valójában mindvégig fordított volt a helyzet:
Schillerová állt minden adóval és pénzüggyel kapcsolatos cseh törvény hátterében, rendkívüli állhatatossággal vitte keresztül az elképzeléseit, még néha magával Babiš-sal is szembement.
Tovább folytathatja eddigi munkáját Richard Brabec környezetvédelmi miniszter és Dan Ťok közlekedési miniszter, aki nem mellesleg vezető funkciót töltött ABB Energetic Systems vagy a francia Alstom vállalatokban.
A „Páncéltörő” Alena Schillerová egyik hírhedté vált képe…
Üde színfoltok
Ugyanakkor majdnem kétszer több „újonc” van a szakértői kormányban, mint ahány tapasztalt miniszter. Sőt, még nem is mindegyik miniszter esetében született végleges döntés, ezekről Babiš majd a jövő héten fogja tájékoztatni a nagyérdeműt.
A 65 éves független Ilja Šmídet tették meg a kulturális miniszternek, aki azzal szerzett hírnevet, hogy zenét komponál és (úja)megalapította a prágai filharmonikus zenekart. Tomáš Hüner nevezték ki az iparügyi és a kereskedelmi tálca élére. Az ő személye amiatt lehet érdekes, mert a cseh energetikai óriás (ČEZ) felső köreiben dolgozott évekig, ezért abban bíznak, hogy majd az ország energetikai kérdéseire koncentrál majd, különösen az atomenergetikára Jaroslava Němcovát nevezték ki munkaügyi és Klára Dostálovát pedig fejlesztési miniszternek.
Azonban a mostani Babiš-kormányban két tálcavezető személye a legérdekesebb, mégpedig az egészségügyi és a belügyi miniszteré. Adam Vojtěch viszi majd a cseh egészségügyet, aki korántsem ismeretlen Csehországban és Szlovákiában: egészen a döntőig jutott a 2005-ös tehetségkutató versenyen. Ráadásul
csehországi „Kennek”, vagyis Barbie partnerének becézik őt a kisfiús kinézete miatt.
A saját albumot is kiadó Vojtěch a jogász és médiaszak elvégzése után Babiš médiacégénél (MAFRA) kezdett el dolgozni, mint ügyvéd. Egyre szorosabb kapcsolatba került az egykori pénzügyminiszterrel, aki felvette őt a tálcához, majd a 2017-es választások idején Vojtěch dolgozta ki a párt egészségügyi programját. Vele kapcsolatban azt is rebesgetik, hogy Babiš egyfajta mentorrá vált a fiatal politikusnak, mintha a kormányfő máris a potenciális utódjaként tekintene rá.
A „legproblémásabb tag” alighanem Lubomír Metnar egykori rendőr és kitüntetett nyomozó, aki egy rasszista inditatásból elkövetett gyújtogatási ügyet derített fel. A belügyminisztériumban dolgozott helyetteseként, valamint több vállalat vezetésében is jelen volt. Ám amiatt vált hírhedté, hogy 2017-ben pár hónapra csatlakozott a Biztonság, Felelősség és Szolidaritás (BOS) nevű mozgalomhoz.
Ez azonban egy deklaráltan
„NATO és EU-ellenes, nyíltan oroszbarát politikát folytató párt Csehországban”
Metnar azóta igyekszik elbagatellizálni a korábbi kijelentéseit és tagadja is, hogy valaha egyetértett volna a nyugati integrációs szervezetekből való kilépéssel, sőt, pont emiatt lépett ki három hónap után mozgalomból. Ennek ellenére továbbra is megmaradtak az aggodalmak a személyét illetően, hiszen arról suttognak, hogy a Kreml Csehországgal és Közép-Európával kapcsolatos elképzeléseit fogja megvalósítani. Ráadásul mivel ő lett a rendőrség vezetője, így a cseheknél szintén érzékenynek számító migrációs kérdésekben szintén Putyin érdekeinek megfelelően cselekedhet, ami tovább gyengítheti az EU-t.
Habár sikerült határidőre felállítani a Babiš-kormányt, a cseh sajtó nagy része mégis arra számít, hogy januárban nem kapnak bizalmat és valószínűleg jövőre előrehozott választásokat fognak tartani Csehországban. Csakhogy ebben az esetben egy időben tartanák az elnökválasztást is, és egy elutasított kormány egészen érdekes helyzetet teremthet az országban. Ezért korántsem véletlen, hogy Zeman sürgeti a megállapodást és mindenképp Babišt támogatja: az ANO szavazóinak megnyerésével ugyanis kényelmesen megvan a többség ahhoz, ismét ő kerüljön az államfői székbe.
Grigorij Rodcsenkov doktor az FBI hatására vádolta meg hazáját a dopping tesztek meghamisításával- állította Vlagyimir Putyin, aki az év végén válaszolt a sajtó szigorúan szűrt kérdéseire.
Rodcsenkov doktor vezette Moszkvában a dopping ellenőrző szervezetet, mely lehetővé tette, hogy az orosz sportolók doppingoljanak a téli olimpián Szocsiban és másutt is. Rodcsenkov doktor Amerikába szökött, ahol a befogadásért cserébe leleplezte a nagy csalást: az FSZB, a titkosszolgálat segítségével meghamisították a dopping teszteket. Emiatt számtalan orosz sportolót tiltottak el a versenyzéstől.
Az oroszok nem indulhatnak saját zászló alatt a jövő évi téli olimpián Dél Koreában.
A WADA, a nemzetközi dopping ellenőrző testület ma is arra gyanakszik, hogy az orosz versenyzők valahogy csalhatnak, ezért nem fogadják el a hazai dopping teszteket csakis a külföldieket.
Vlagyimir Putyin szerint hiba volt kinevezni Rodcsenkovot a moszkvai dopping ellenőrzés élére.
Szerinte Rodcsenkov nővére kábítószer-csempész volt az USA-ban, és az FBI ezen a címen cserkészte be őt.
„Én dolgoztam a titkosszolgálatnál, és tudom, hogy miképpen is megy ez! Jelenleg az FBI teljesen ellenőrzése alatt tartja Grigorij Rodcsenkovot. Ki tudja, hogy mit adnak be neki?”- mondta Putyin újságírói kérdésre válaszolva Oroszország nagy dopping botránya kapcsán. Arról, hogy minden bizonnyal ő adott engedélyt a dopping tesztek meghamisítására Vlagyimir Putyin orosz elnök természetesen egy kukkot sem szólt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Immáron harmadszor neveztek ki nőt cseh védelmi miniszternek: Karla Šlechtovát, aki eddig a regionális fejlesztési miniszter volt Csehországban. A politikus 
Stropnický egy igazi veterán a cseh politikában. Az eredetileg színész, rendező, dalszövegíró (rengeteg 
Ugyanúgy posztján marad Robert Pelikán igazságügyi miniszter, akivel kapcsolatban gyakran megjegyezték, hogy nem autóval, hanem kerékpárral jár dolgozni a munkahelyére. Ugyanakkor ő más miatt vált ismertté az országban: elutasította, hogy megfosszák mentelmi jogától Babišt és és Jaroslav Faltýnek, ANO alelnökét a 
