A kompon 251 ember utazott, az áldozatok és eltűntek száma egyelőre nem ismert.
Egy helyi rádió híradása szerint a balesetnek három halálos áldozata van. A parti őrség csónakokat és helikoptereket vezényelt a baleset helyszínére a mentéshez.
Mazurek emellett meggyőződését fejezte ki, hogy a hetes cikk szerinti eljárás végén esetleg Lengyelország ellen kiszabandó szankciókat – melyek elfogadása előtt az EU-tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség – Magyarország ellenezni fogja.
Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió – reagált Mateusz Morawiecki kormányfő szerdán arra, hogy Európai Bizottság (EB) kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárás elindítását Varsóval szemben.
A Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban – hangsúlyozta Morawiecki a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-fiókjára feltett nyilatkozatában. A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben „nyitottságra és becsületességre van szükség” – tette hozzá.
Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével.
A lengyel kormányfői hivatal szóvivője ezt követően megerősítette:
Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel.
Az EB döntését, miszerint az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást indítanak el, egyúttal három hónapot adva Varsónak a brüsszeli testület által szerdán megfogalmazott újabb ajánlások megvalósítására, több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette.
„A két esztendeje zajló konstruktív dialógus ellenére megállapítottuk, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Lengyelország súlyosan megsérti az Európai Unió – az uniós szerződés 2. cikkében említett – értékeit”
– olvasható az EB hivatalos nyilatkozatában. Emiatt az uniós intézmény szerdán javaslatot tett a szerződés 7. cikkelyének alkalmazására Varsóval szemben.
Frans Timmermans, az EB alelnöke szerint a Jog és Igazságosság (PiS) az elmúlt két évben 13 olyan törvényt vezetett be, amellyel az EB szerint a lengyel állam beavatkozik a szabad igazságszolgáltatásba. Az egyik legaggasztóbb reformnak tartják azt, hogy a lengyel kormány kinevezheti a Legfelsőbb Bíróság tagjait. Timmermans figyelmeztette Varsót, hogy mivel a lengyel kormány eddig ignorálta az Európai Unió három figyelmeztetését, ezért kellett ilyenfajta eszközökhöz folyamodniuk.
Az Európai Tanácsnak most az a feladata, hogy megállapítsa, hogy Varsó valóban súlyosan megsérti-e az Európai Unió szerződésének pontjait. Erről majd a tagállamok szavaznak, és a határozat elfogadásához négyötödös – vagyis jelenleg legalább 22 tagállam – egyetértése szükséges. Továbbá az Európai Parlamentnek szintén áldását kell adnia az EB javaslatára.
Amennyiben elfogadásra kerül a határozat, akkor az ET úgynevezett minősített többséggel (a tagországok összlakosságának legalább 65 százalékát képviselő 20 tagállam egyetértésével) akár úgy is határozhat, hogy felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződések alkalmazásából származó egyes jogait, beleértve a varsói kormányt a Tanácsban megillető szavazati jogokat.
A Tanácsnak a későbbiekben – szintén minősített többséggel – kell határoznia arról, hogy visszavonja a tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó döntését, amennyiben „az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be”.
Kanada két legnagyobb népességű államában jelentős létszámú zsidó közösség él. Ők panasszal fordultak a rendőrséghez, mert antiszemita támadásoknak voltak kitéve – jelezték a hatóságok Montrealban és Torontóban. Erre válaszul üzente Justin Trudeau miniszterelnök a Twitteren keresztül:
Michael Mostryn, a B’nai Brith elnöke azt nyilatkozta a sajtónak, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az antiszemita feliratok a zsinagógák falán. Ezekért elsősorban a szélsőjobboldali csoportokat hibáztatja. A kanadai sajtó még mindig nem zárta le a milliárdos zsidó házaspár halálának ügyét. A Sherman-házaspár a zsidó közösség oszlopos tagja és fontos támogatója voltak. A rendőrség szerint valószínűleg az történt, hogy a férj megfojtotta feleségét, utána pedig önmagával végzett. A házaspár gyerekei nem fogadják el ezt a verziót, hiszen szüleik már előkészítették a floridai telelésüket újév idejére.
Ők azt gyanítják, hogy a házaspár halála összefügghet az antiszemita jelenségekkel Kanadában. Alan Bright rabbi a Hanuka és a Karácsony alkalmából elítélte azt, hogy bárkit is a vallása miatt érjen diszkrimináció az észak-amerikai országban.
„A szabadság eszméje sérül meg akkor, ha a Hanuka és a Karácsony idején szélsőségek nézetek kerülnek előtérbe és bárkit a hite miatt fenyegethetnek Kanadában!”
– jelentette ki a rabbi.
Hosszú elemzést tett közzé a Guardian arról, hogy az orosz jogrendszer egyre kevésbé ösztönzi a bántalmazott nőket arra, hogy jogi úton próbálják megvédeni magukat erőszakos férjükkel vagy élettársukkal szemben. A családon belüli erőszakról szóló törvény módosításai már azt is lehetővé teszik, hogy a nőkkel fizettessék meg a büntetésként kirótt bírságot, amennyiben az elkövető nem teszi meg azt, és közös számlája van a házastársával. Sok nő már csak emiatt sem fordul bírósághoz: nem akarja anyagi veszteséggel is tetézni a bajt – írja a brit lap.
A jelenleg hatályos törvény szerint az olyan erőszak, amely csak zúzódásokat és vérzést okoz, de nem jár csonttöréssel, tizenöt nap börtönnel vagy 30 ezer rubel pénzbírsággal büntethető akkor, ha az elkövető egynél többször nem veri meg a párját vagy a gyerekét évente. Korábban viszont enyhébb esetekért is két év börtön járhatott.
Ha pedig a férfi nem vonul börtönbe, hanem pénzbüntetést kap, azt pedig nem fizeti ki, akkor még az is előfordulhat, hogy végül a bántalmazott feleségnek kell ezt megtennie. Ráadásul
Egy bántalmazott nőkkel foglalkozó civil szervezet szerint a februári törvénymódosítás óta sokkal rosszabb lett az áldozatok helyzete, és jövőre valószínűleg a statisztikákon is meglátszik majd, hogy kevesebben tesznek feljelentést. Ez viszont nem azért van, mert a családon belüli erőszak is kevesebb lett Oroszországban, hiszen még mindig nagyon súlyos a helyzet. A magyarázatot abban látják, hogy a nők egyre kevésbé merik jogi útra terelni ezeket az ügyeket, hiszen az egész család rosszul járhat vele (pedig eddig is körülbelül az esetek 3 százaléka került bíróságra).
Külön családon belüli erőszakra vonatkozó törvény idén év eleje óta már nem is létezik az országban, pedig a domesticviolence.ru adatai szerint Oroszországban nagyobb eséllyel lesz egy nő erőszakos bűncselekmény áldozata otthon, mint az utcán. Azt írják, hogy a rendőrség általában már csak akkor hajlandó beavatkozni, ha késsel fenyegetik a nőket, pedig több mint 16 millió nő lesz bántalmazás áldozata évente, és
A domesticviolence.ru nevű oldalt létrehozó aktivisták azért küzdenek, hogy ismét legyen a családon belüli erőszakra vonatkozó törvény Oroszországban, mert szerintük ez kell a bántalmazás visszaszorításához.
A februári törvénymódosítás értelmében a könnyebb sérüléssel járó esetek nem számítanak bűncselekménynek, csak az, ha valaki évente többször, súlyosan bántalmazza a párját vagy a gyermekét. Ellenkező esetben csak szabálysértésről van szó. A módosítás támogatói ezt azzal indokolták, hogy a korábbi törvény túlzottan beavatkozott a családok szentnek és sérthetetlennek tartott ügyeibe, és akár a túl heves vitákért vagy a szigorú gyereknevelésért is börtön járhatott.
A családon belüli erőszak dekriminializációja ellen már év eleje óta heves tiltakozások voltak Oroszországban, de ennek ellenére a törvény megmaradt ebben a formájában.
A szavazást a szenátus galériáján tartózkodó látogatók hangos tiltakozással megzavarták. Mike Pence alelnöknek többször arra kellett kérnie a terembiztosokat, hogy állítsák helyre a rendet. Közben a Capitolium előtt a rendőrség nagy létszámban volt jelen, mert arra számítottak, hogy az utcán is heves tüntetések lesznek.
A képviselőháznak ismét szavaznia kell a tervezetről – valószínűleg ez szerdán megtörténik -, mert a szenátus, amikor órákkal korábban áttekintette azt, apróbb szabálytalanságokat talált a szövegben, amelyeket törölnie kellett belőle, s így a jogszabály megváltozott.
A mintegy 500 oldalas törvényjavaslat három pontja ellentétes volt a szenátus szabályaival,
és egyszerű többséggel ebben a formában nem, csak háromötödös szavazással lehetett volna elfogadni. A republikánusok nem rendelkeznek ennyi mandátummal a kongresszus felsőházában.
Ha a képviselőház szerdán elfogadja a tervezetet, akkor Trump elnök azonnal alá is írhatja.
Štefan Markuš szlovák tudós, író és egykori nagykövet a szlovák Pravda oldalán megjelent véleménycikkében sikeresnek nevezte a magyar kormány „nemzeti konzultációját”: lehet, hogy csak valamivel több, mint kétmillióan küldték vissza a kitöltött kérdőíveket (a Fidesz állítása szerint 2 301 463-an), de a többség mégiscsak egyetértett a Fidesz-KDNP álláspontjával.
A szerző rámutatott arra, hogy hiába feszül komoly ellentét a magyar kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő, vagyis a Jobbik között, Soros Györggyel ellen hajlandóak összefogni. Ez bizonyítja egyrészt az a tény, hogy a szlovák médiában rendszeresen „ultrajobboldalinak nevezett párt” októberben feljelentette az amerikai milliárdost, mivel szerintük „Soros szét akarja verni a magyar alkotmányos rendszert”. Másrészt pedig december 12-én a két párt együtt szavazta meg a magyar Országgyűlésben „az Európai Parlament (EP) a Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szembeni” határozati javaslatot. Markuš külön kiemelte, hogy ebben a határozatban az egész uniós kvóta- és menekültrendszert már eleve a „Soros-tervnek” keresztelték el.
A szerző ezután azon töprengett, hogy vajon kinek van igaza. Vajon tényleg létezik a Soros-terv, ahogyan azt a magyar kormány állítja, vagy az egész csak a figyelemelterelésére szolgál az ország valódi problémáiról? Mennyire van valóságalapja az amerikai milliárdos nyakába varrni az egész menekültválságot?
A magyar kormány már egy jó ideje azt állítja, hogy van egy ilyen összeesküvés, a „nemzeti konzultáció” és a kampányhadjárat pont ennek a bebizonyítását szolgálta. Az egykori nagykövet szerint Budapest azt hiszi, hogy az EP határozatának nyílt elutasításával egy kemény üzenetet küldött Brüsszelnek: a kötelező betelepítést nem elfogadható a „Szent István-i korona öröksége alapján működő országban”. A magyar Országgyűlésben Németh Szilárd volt az, aki erőteljesen hirdette a „Soros-terv” létezését, és folyamatosan bírálta azokat a társait akik „nem hisznek ebben az összeesküvésben”.
– idézte a Fideszes képviselőt a szerző, amikor Szabó Szabolcs nyíltan megkérdőjelezte az összeesküvés terv létezését. Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) elnöke levélben fordult a kormányhoz, amelyben a „Soros-terv” iránt érdeklődött. Ha valóban van ilyen, akkor a kormánynak kötelessége erről tájékoztatni részletesen a lakosságot. Ám ez nem történt meg, csupán a téves és eltúlzó kormányzati propagandahadjárat, ami miatt a magyarországi baloldal nem hisz az összeesküvésben és emiatt folyamatosan azt kapja a másik oldaltól, hogy ők valójában is a Soros-terv végrehajtói.
Ám Markuš a cikkben nem rejtette véka alá a Sorossal kapcsolatos kritikus megjegyzéseit sem, ami elsőre furcsának tűnhet, hiszen eddigi tudomásunk szerint egyszer sem bírálta az amerikai milliárdost, illetve az írásaiban a szlovák olvasók előtt többnyire a magyar kormány állításait tagadta. A szerző úgy látja, hogy Soros György a nyilatkozataival és az írásaival
Ezekben ugyanis maga Soros nem cáfolta vagy tagadta, hogy lennének tervei a menekülteket illetően, vagy ne létezne egyfajta „saját megoldási javaslata” a migrációs válsággal kapcsolatban – vélte Markuš. Ugyanúgy, amikor az elmúlt hetekben a Soros által támogatott szervezetek elkezdték szlovákra is lefordítani és megjelentetni az amerikai milliárdosnak a migrációs válság esetleges megoldásáról szóló javaslatait, akkor azzal közvetve elismerték a „Soros- terv” létezését.
Markuš azzal zárta a cikkét, hogy a kormány intenzív propagandája ellenére továbbra is sokan úgy vélik Magyarországon, hogy a Soros-terv illúzió és utópia, és erőteljesen megosztja a közvéleményt, valamint a társadalmat. Ezért ilyenfajta környezetben lehetetlen rendes vitát folytatni a témáról, pedig más európai országok – köztük Szlovákia számára is – fontos lenne megtudni: „A Soros-terv mítosz vagy valóság?”
A szakértő korábbi Magyarországról szóló elemzése.
Európai bársony kesztyű, de valójában nemzeti-etnikai vasököl!”- így fogalmazta meg véleményét az új osztrák kormány tervéről a külügyi államtitkár Rómában. Benedetto della Vedova szerint ellentétes az uniós alapelvekkel, ha egy ország polgárait etnikai alapon különböztetik meg.
Az első világháborút lezáró békeszerződések miatt került a tartomány Olaszországhoz. Sokáig heves volt a szembenállás Rómával Dél Tirolban mindaddig amíg Olaszország széleskörű autonómiát nem biztosított a tartománynak.
Az új osztrák kormány kezdeményezése, hogy állampolgárságot ad a németül beszélő olasz polgároknak felszíthatja az ellentéteket Dél Tirolban. Ezért írta Twitteren az olasz kormány európai ügyekkel megbízott államtitkára, hogy sohasem jó az, ha a szélsőjobboldali pártok bekerülnek a kormányba, mert akkor ott ilyen döntések születnek. Egyetértek írta szintén Twitteren Guy Verhofstadt, aki a liberális frakciót vezeti az Európai Parlamentben.
Az amerikai hírszerzés szerint Észak-Koreában a titkosszolgálat megkapta a feladatot Kim Dzsong Un-tól, hogy zavarja meg a nagy rendszereket Amerikában és másutt a nyugati világban. A zsaroló vírusok kórházak, bankok és más intézmények rendszerét blokkolta. A cél nemcsak az volt, hogy Észak Korea megmutassa: immár képes az informatikai hadviselésre is hanem pénzt is akartak szerezni.
A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert számtalan szankció sújtja nukleáris és rakétafejlesztési programja miatt. Ez a fegyverkezési program méregdrága.
Az észak-koreai hackerek már megmutatták a tudásukat, amikor 2013-ban blokkolták a Sony kaliforniai informatikai rendszerét. A Sony ugyanis filmet készített Kim Dzsong Un diktátor meggyilkolásáról. A japán cég kénytelen volt egyezkedni sz észak-koreaiakkal, hogy újrainduljon az informatikai rendszer. Azóta az Egyesült Államokban, Japánban vagy Dél Koreában nagyon is komolyan veszik Észak Korea informatikai felkészültségét.
Korábban lesajnálták a világtól elzárkózó rendszert, ahol még az internet is csak kevesek kiváltsága, de aztán kiderült:
Észak-Korea informatikusai képesek arra, hogy megbénítsanak nagy rendszereket a nyugati világban.
Legutóbb a bitcoin-biznisz kapcsán derült ki: Észak Korea titkosszolgálata többmillió dollárt szerzett úgy, hogy megcsapolta a rendszert, mely pedig az informatika élvonalában halad…
