Fontos

A függetlenségpártiak megőrizték többségüket a katalán választásokon

0

A liberálisok és a függetlenségi pártok is győzelmüket ünneplik Barcelonában a katalán parlamenti választások után. Az eredmény nagy csapást jelent a spanyol kormánynak.

A csütörtökön megtartott régiós választás eredményeképpen a függetlenséget támogató pártok megőrizték abszolút többségüket Katalóniában. A három szeparatista párt 70 helyet kap a 135 fős katalán parlamentben. Carles Puigdemont pártja, az Együtt Katalóniáért 34, a Katalán Köztársasági Baloldal 32, a Nép Egység pedig 4 képviselőt küldhet.

Közben viszont a szavazatok 98 százalékos feldolgozottságánál a 37, tehát a legtöbb mandátumot nyerő Ciudadanos is ünnepel: Inés Arrimadas a párt listavezetője úgy értkelte az eredményt, hogy megnyerték a választásokat. Szerint ma még nyilvánvalóbb, hogy a függetlenségi folyamat nem jelent jövőt minden katalán számára, hiszen most először a párbeszédet támogató párt tudott nyerni.

Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) vezetője viszont csalódottságának adott hangot, amiért az egység pártjainak nem sikerült megszerezniük a többséget a függetlenségi pártokkal szemben.

A katalán válság miatt kiemelten fontos választáson 80 százalékos rekordrészvételt mértek – írja a Guardian. Az eredmények tovább élezik a katalán megosztottságot, a spanyol kormány számára pedig fájó lehet a függetlenségpártiak jó szereplése.

A függetlenségi mozgalom vezéralakja, Carles Puigdemont korábbi katalán elnök viszont továbbra sem léphet be az országba, ahol letartóztatnák. Ő úgy értékelte az eredményt, hogy a választások megmutatták a katalán emberek erejét.

Kezdődik minden újra a katalánoknál? A függetlenségpártiak szerezhetik meg a többséget

0

Az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális, középutas párt győzelmét, de a függetlenségi pártok lehetséges parlamenti többségét mutatja a katalán választásokon az exit poll felmérés, amelyet La Vanguardia című napilap tett közzé az urnazárást követően.

A GAD3 közvélemény-kutató cég 3200 ember megkérdezésével a nap folyamán végzett felmérése szerint a függetlenségi pártok – a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) és Népi Egység (CUP) – közösen 67-71 mandátumra számíthatnak a katalán törvényhozásban.

(MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Carles Puigdemont leváltott katalán elnök Brüsszelben kisérte figyelemmel az elõrehozott  parlamenti választások eredményét.

A kormányzóképes többséghez 68 mandátum szükséges a 135 fős parlamentben.

A Ciudadanos, a Katalán Szocialista Párt (PSC) és a konzervatív Néppárt (PP) közösen 55-62 képviselői helyhez juthat a felmérés szerint.

A szavazatok 26 százalékának elnyerésével a Ciudadanos lehet a választások győztese, második helyen 22,5 százalékkal a függetlenségi ERC juthat be az új törvényhozásba, harmadikként a függetlenségi Junts pel Sí végezhet 19 százalékos támogatottsággal az exit poll szerint.

A GAD3 felmérésében őket követik a katalán szocialisták 15 százalékkal, majd a baloldali Katalónia közösen (Catalunya en común) 7 százalékkal, és a függetlenségi CUP következik 5 százalékkal.

Utolsó lehet a választásokon a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt 4,5 százalékos támogatottsággal.

A felmérés a választási részvételt 84 százalékra tette.

Az ENSZ-közgyűlés elítélte Trump Jeruzsálem-döntését

0

Az ENSZ Közgyűlése 128 támogató és kilenc ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadta a Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését elítélő határozattervezetet. Huszonegy állam nem vett részt a voksoláson.

Nemmel szavazott az Egyesült Államok és Izrael mellett Guatemala, Honduras, Togo, Mikronézia, Nauru, az óceániai Palau és a szintén óceániai Marshall-szigetek.

Az ENSZ-közgyűlés annak ellenére fogadta el a határozatot, hogy Trump előző nap az amerikai támogatások megvonásával fenyegette meg a testületben ellene szavazó államokat.

Az ENSZ Közgyűlésének határozatai jogilag nem kötelezőek, de nagy politikai súlyuk van.

A határozat „érvénytelennek és semmisnek” nyilvánította az amerikai elnök döntését, amellyel Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el.

(MTI/EPA/Justin Lane)

A közgyűlés vitájában az amerikai ENSZ-nagykövet újfent azzal fenyegette meg a 193 tagországot és az egész világszervezetet, hogy amennyiben megszavazzák Trump döntésének elítélését, Washington megvonja a támogatást.

Nikki Haley leszögezte: az ENSZ egyetlen voksolása sem változtat az Egyesült Államok döntésén, miszerint áthelyezi nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, mert „ez a helyes lépés”.

Kifejtette: az Egyesült Államok „úgy fog emlékezni erre a napra, mint amelyen támadás érte a Közgyűlés részéről azért, mert szuverén nemzetként gyakoroltuk jogunkat”. Majd hozzátette: „Emlékezni fogunk erre a napra, amikor majd ismét felkérnek bennünket, hogy a világ legnagyobb támogatójaként fizessük be hozzájárulásunkat az ENSZ-nek”.

Több tízmillió a pártok büntetése

0

Több tízmillió forint az összege azoknak a büntetéseknek, amelyekkel a számvevőszék megbüntetni tervezi ellenzéki pártokat. Ugyanazzal az indokkal, a piacinál olcsóbb irodabérlet miatt. Az érintettek politikai megrendelésről beszélnek. Az ÁSZ szerint minden törvényes.

Amint azt megírtuk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a piacinál alacsonyabb irodabérleti díj miatt tervezi megbüntetni az LMP-t, az Együttet és a Párbeszédet és a DK-t. Azóta jelentkezett a Liberálisok is. A büntetések összege már több tízmillió forint. A büntetés akkor válik véglegessé, ha az ÁSZ megkapja a pártok észrevételeit és elutasítja azokat. Fellebbezés nincs.

Orbán és rezsimje retteg a bukástól – közölte Juhász Péter, az Együtt elnöke, aki vérlázítónak tartja, hogy az ÁSZ a Fidesz pártállami módszereit kiszolgálva, adminisztratív eszközökkel próbálja ellehetetleníteni az ellenzéki pártokat a 2018-as választások előtt.

Putyini világ épül, közép-ázsiai illiberális országokban jellemző a politikai ellenfelek ilyen módszerekkel történő kiiktatása. Az Együtt hivatali hatalommal való visszaélésnek tartja az ÁSZ akcióját.

Ha megkapja a jelentéstervezetben foglalt 19 milliós büntetést az Együtt, akkor

januárban és februárban nem lesz pénze semmire.

Éppen ezért az Együtt adományokat vár.

Az ÁSZ szerint az Együtt a piaci árnál 50 százalékkal kevesebbért bérli irodáját. Juhász Péter leszögezte: törvényesen bérlik az irodát, 2014 októbere óta változatlan jogi és pénzügyi konstrukcióban. Az iroda egy része képviselői iroda, így a Parlament fizeti. Az Együtt és az Országgyűlés is a piaci árat fizeti az ingatlanért.

Abból is jól látszik a számvevőszék büntetésének politikai indíttatása, hogy az Együtt irodabérlési szerződését már 2014-es vizsgálatoknál is látták, akkor mégsem volt ellene semmi kifogásuk – mondja Juhász.

A párt végleges jelentés után

kellő időben feljelentést tesz,

valamint nemzetközi szervezetekhez és a diplomáciai testülethez fordul.

A Liberálisokat is megbüntette az ÁSZ, több, mint tízmillióra – tudatta a párt. Szerintük egyértelmű és nyilvánvaló, hogy a szervezet

a Fidesz megrendelésére járt el,

és a büntetések miatt veszélybe került az ellenzék választási részvétele. A Liberálisok évek óta ugyanazt a gazdálkodási gyakorlatot követik, az ÁSZ a legutóbbi ellenőrzés során semmi kivetnivalót nem talált a könyvelésünkben.

A Fodor Gábor vezette párt Guy Verhofstadthoz,

az ALDE európai parlamenti frakciójának vezetőjéhez fordul,

és arra kérik a többi ellenzéki pártot, hogy hasonlóképpen járjanak el nemzetközi partnereiknél, jelezzék jogtalan büntetésüket európai pártcsaládjuk felé. A cél, hogy az Európai Unió vezetői is értesüljenek arról, az Orbán-kormány hogyan lehetetlenítené el az ellenzéki pártok működését, illetve indulását a választáson.

Az Állami Számvevőszék csak az ellenőrzött szervezetek „észrevételezése” után véglegesíti és hozza nyilvánosságra az érintett pártok gazdálkodásáról szóló jelentését – közölte az ÁSZ.

A közlemény szerint az ÁSZ júliusban nyilvánosságra hozott ellenőrzési ütemtervének megfelelően az LMP, a DK, az MSZP, a Magyar Liberális Párt, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért Párt 2015. és 2016. évi ellenőrzéséről szóló jelentéstervezeteket észrevételezése megküldte az érintetteknek. A második fél évre vonatkozó ütemtervben szerepelt még az MSZP és a Jobbik ellenőrzése is (a Fideszé és a KDNP-é nem).

Az ÁSZ a pártok ellenőrzését a rendszerváltás óta, az érintettek számára is nyomon követhető ütemezés szerint végzi – tudatták.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy 2014. január 1-jén módosult a pártok tiltott támogatására vonatkozó szabályozás. Tilos jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása, és tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül az, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel szolgáltatásokat. Ilyen a plakátkihelyezés, a ingatlanbérlet és a könyvelési szolgáltatás.

Ha egy párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles meghatározni annak értékét. Ha ezt nem teszi meg, az értéket az ÁSZ állapítja meg.

Az ÁSZ a Jobbikot is megbüntette politikai plakátok helyeinek a tarifaárnál olcsóbb bérlésére hivatkozva. Az összbüntetés meghaladja a 660 millió forintot. A jelentéstervezetből hiányzik az állítás bizonyítása.

Nem jó helyre megy a támogatási pénz

Az erőteljes kormányzati szándék ellenére a feldolgozóipar a gazdaságon belül változatlanul egyötödnyi súlyú, ennél nagyobb baj, hogy óriási rés tátong a kisebb és a nagy cégek között – írja a GKI. Háromszorosára nőtt az egy munkahelyre jutó közpénz, de ez se a jövőt szolgálja.

A magyar ipar – ezen belül is főként a feldolgozóipar – a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás első évtizedének egyik sikertörténete. Az ezredfordulóra a nemzetgazdasági ág maga mögött hagyta az átalakulás idejének válságát és – elsősorban a külföldi működőtőke betelepülésének köszönhetően – a gazdaság motorjává vált. A lendület azonban a következő évtizedben elveszett, az ekkor megszerzett előnyös pozíció a következő időszakban erodálódott – olvasható a GKI Zrt. elemzésében.

A feldolgozóipar 2002-ben már a bruttó nemzeti termék 18,5 százalékát állította elő Magyarországon. A válság következtében ez az arány 2010-ben némileg mérséklődött, majd a kormányzati újraiparosítási kampány – elsősorban az ennek keretében folyósított támogatások – nyomán 2016-ban 19,9 százalékra emelkedett. A GKI

várakozásai szerint egyelőre így is marad.

2002-ben már a járműiparnak volt a legnagyobb szerepe a feldolgozóipari bruttó termelési érték előállításában (17,2 százalék), majd ez tovább növekedett 2010-ben 19,1 százalékra. Időközben azonban az elektronikai ipar dinamikája még magasabb volt, és 2010-re átvette a legnagyobb ipari alág rangját 22 százalékos súllyal. Az ekkor már folyamatban lévő, de csak ezután működébe lépő nagy autógyári beruházások nyomán 2016-ban ismét a járműgyártás volt a legnagyobb alág 30 százalékkal, az elektronikai ipar súlya pedig – a gyártás egy részének leépítése miatt is – csak 11,9 százalék lett.

Az autógyárak emisszió-hamisítási botránya viszont ekkor a járműipart rengette meg és felgyorsította a korábbi magas olajárak miatt beindult kutatás-fejlesztési tevékenységet az alternatív hajtások irányába.

A GKI kutatói úgy vélik, hogy az utóbbi két évben

a járműipar elvesztette húzóágazat jellegét

és alapvető átalakuláson megy át, aminek kimenete még nem látható. A magyarországi autógyárak és járműipari beszállítók most komoly alkalmazkodási kihívás elé néznek. Egyelőre a különféle bejelentésekből úgy tűnik, hogy az ágazat szereplőiben megvan a szándék és a képesség megfelelni az új kihívásoknak.

Közben a magyar iparban ismét lendületbe jött az elektronikai ipar, de a 2017-2018-as években az ipari növekedés szélesebb alapokon nyugszik (több ágazat vesz részt benne) és kiegyensúlyozottabb lesz, mint az előző hat évben.

Komoly gondot okoz azonban, hogy az iparvállalatok szférájában – más üzleti szektorokhoz hasonlóan – hasadék tátong a nagyvállalati szféra és a kisebb cégek világa között. A nagy cégek gyakran külföldi tulajdonban vannak, de az igazi különbség az a vállalatok között, hogy bekapcsolódtak-e a nemzetközi értékláncokba, vagy sem. Ez pedig méretgazdaságossági okok miatt elsősorban a nagyvállalatok előtt nyitva álló lehetőség.

A kisebb cégeknek lehetne fontos szerepük a hazai piac kiszolgálásában, de hatékonysági problémáik miatt gyakran nem képesek hely- és vevőismereteikből, méretükből adódó rugalmasságukból, gyors innováció-abszorpciós képességükből adódó versenyelőnyeiket kihasználni.

Ezek a cégek támogatásokra szorulnak (ez részben fejlesztéspolitikai eszközökkel, részben célzott piacvédelemmel valósul meg) és így persze a politika foglyaivá válnak, ami tovább rontja hatékonyságukat és versenyképességüket.

Forrás: GKI

A GKI számításai szerint háromszorosára nőtt az egy új munkahelyre jutó költségvetési támogatás: 2006 és 2010 között négymillió, 2015-16-ban már 12 millió forint volt. Sőt, a támogatások részaránya megnégyszereződött a vállalati beruházásokon belül. Ráadásul e téren is a járműipar áll az élen, míg az egyre nagyobb szerepet betöltő infokommunikáció a sor végén kullog pár százalék részesedéssel.

A GKI ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem járt jó úton a 8+8 év iparpolitikája, amikor a nagyvállalatok munkahelyteremtését és a kisvállalatok exportját támogatta. Alapvető piaci szerepek, technológiai adottságokból fakadó üzleti modellek keveredtek össze bizonyos voluntarista elképzelésekkel. Ahhoz, hogy a magyar ipar kevésbé függjön néhány nemzetközi nagyvállalat helyzetétől és terveitől, elsősorban mozgási szabadságot, információs és képzési támogatást kell nyújtani a hazai cégeknek, nem pedig bizonyos tevékenységek és piacok felé terelni őket.

Különösen igaz ez a beköszöntő negyedik ipari forradalomnak nevezett átalakulás idején, ami lényegében az infokommunikációs technológiák értékláncokat és üzleti modelleket átformáló hatását hozza magával.

Lengyel és kelet-európai horgászoknak a belépés tilos!

0

Nemrégiben a The Guardian írt arról a feliratról, amely egy brit horgászparadicsom bejáratánál fogadja a látogatókat: lengyel és kelet-európai horgászoknak a belépés tilos.

A lap tudósítója felhívta a brit horgászparadicsom központját Oxford grófságban, és ezt a választ kapta: most tél van, nem fogadunk horgászokat. A felirat továbbra is kint van, de kinek mi köze hozzá: ez magánterület.

A 35 éves Rado Papiewski, aki évek óta él Nagy Britanniában, a hatóságokhoz is fordult már ebben a furcsa diszkriminációs ügyben, de elutasították, mondván: magánterületen mindenki azt ír ki, amit akar.

Van egy tízéves kisfiam. Imád horgászni, mit mondjak neki? – kérdi a lengyel férfi, aki nem hagyja annyiban: országos kampányt indít a diszkrimináció miatt.

A horgászszövetség támogatja. Annak ellenére, hogy tisztában vannak vele: a diszkrimináció nem teljesen alaptalan.

A lengyel és kelet-európai horgászok ugyanis a kifogott halat megsütik és megeszik. Nagy-Britanniában viszont vissza kell dobni a halat a vízbe, hogyha védett halfajtáról van szó.

A kelet-európai bevándorlókkal szemben fokozódott az ellenséges hangulat a brexit népszavazás után. Egy lengyel férfit London rossz hírű külvárosában agyon is vertek, pusztán azért, mert a kiejtése alapján megállapították, hogy a felmenői nem britek voltak. Akkor Boris Johnson külügyminiszter elutazott Varsóba, hogy megnyugtassa a lengyel közvéleményt: biztonságban van a lengyel kolónia Nagy Britanniában. Több mint 800 ezer lengyel él jelenleg a szigetországban, ők alkotják a legnagyobb külföldi közösséget, megelőzve az indiaiakat. Sok munkás úgy érzi Nagy-Britanniában, hogy a lengyelek és más kelet-európaiak elveszik az ő munkáját, mert olcsóbban is elvállalnak sok mindent, amire a helyiek kevésbé hajlandók.

A brexit tárgyalások egyik kritikus pontja a Nagy Britanniában élő uniós polgárok ügye. A lengyel kormány abban reménykedik, hogy sok jó szakember hazatér, mert nem vállalja az életet a brexit utáni Nagy Britanniában. Ezek a remények egyelőre nem váltak valóra: a döntő többség kivár. Csak azután dönt, hogy kiderül: mi vár rájuk a brexit után.

Van, aki már döntött, mint Rado Papiewski, a lelkes horgász. Ő mindenképp maradni és horgászni akar. Különösen a kisfiának akarja bebizonyítani , hogy Nagy Britanniában, a demokrácia őshazájában nem tilthatnak ki valakit egy horgász paradicsomból csak azért, mert Lengyelországban vagy más kelet-európai országban született.

Európa érdekeit sértik Trump reformjai

0

Trump adóreformja ellentétes a nemzetközi joggal és károsan hat a globális gazdaságra és kereskedelmi háborúhoz vezethet- legalábbis ettől tartanak az Európai Unióban.

Washingtonban a szenátus megszavazta a Trump-reformot és aligha kétséges, hogy a képviselőház is így tesz majd. A német közszolgálati média, a Deutsche Welle ezzel kapcsolatban megírja, hogy öt európai hatalom pénzügyminiszterei közös levelet küldtek Stephen Mnuchin amerikai pénzügyminiszternek, melyben részletesen elemezték a Trump-reformok várható hatását a globális kereskedelemre és persze mindenekelőtt az EU és Amerika kapcsolatára. Németország, Nagy Britannia, Franciaország, Spanyolország és Olaszország pénzügyminiszterei szerint a Trump-reform sérti a WTO alapelveit, melyek a világkereskedelmet szabályozzák. America First- hirdette és hirdeti Trump, de veszélyes lehet, ha az Egyesült Államok nem veszi figyelembe a mások érdekeit. Különösen nagy gond ez az Európai Unióban, melynek legfontosabb partnere még mindíg az Egyesült Államok.

Az európai pénzügyminiszterek mindenekelőtt azt kifogásolják Trump reformjaiban, hogy az nem veszi figyelembe, hogy az EU és az USA közötti kereskedelemben a forgalom felét a cégen belüli szállítások jelentik. Márpedig ezeket 20 százalékos különadó terhelné abban az esetben, ha a külföldön működő leányvállalat nem az USA szabályai szerint adózik. Vagyis ezzel arra akarják rávenni az amerikai cégeket, hogy vigyék haza a termelést külföldről.

Ez diszkriminációt jelent és nem felel meg a WTO szabályainak, melyeket az USA aláírt.

Ugyanez a probléma a pénzügyi szféra számára kijelölt 10 százalékos különadóval.

Ez a cégen belüli átutalásokat sújtaná, vagyis büntetné a külföldön működő amerikai, és az USA területén működő európai cégeket.

A harmadik ilyen probléma a licenc díjak ügye: ha egy amerikai cég exportra használja fel a licencet, akkor csak 12,5 százalékos adót kell fizetne míg különben 21 százalékot. Ez diszkrimináció, hiszen burkolt exporttámogatást jelent- írták az európai pénzügyminiszterek.

Az EU brüsszeli bizottságának négy vezetője hasonló tartalmú levelet küldött Washingtonba.

Mind a két levél nemcsak az USA pénzügyminiszteréhez ment el, de a washingtoni honatyákhoz is. Válasz nem jött, vagy legalábbis a sajtó nem tud erről viszont a washingtoni szenátus megszavazta a Trump-reformot. Aligha kétséges, hogy Amerika tovább halad a nagyhatalmi önzés útján. Kérdés, hogy mit szól ehhez a világ legnagyobb kereskedője, az Európai Unió és Kína, mely a globális kereskedelemben már megelőzte Amerikát, hogy a többi országról már ne is beszéljünk…

A Deutsche Welle közszolgálati médiának nyilatkozó szakértők nemigen hagytak kétséget afelől, hogy a Trump reformok súlyosan sértik Európa érdekeit. Arról, hogy mit lehetne tenni az amerikai önzéssel szemben, természetesen megoszlanak a vélemények, de abban mindenki egyetért, hogy az EU semmiképp sem hagyhatja szó nélkül azt, hogy Trump az adóreformmal súlyosan belegázolt európai szövetségeseinek gazdasági érdekeibe.

Katalónia megint választ

0

Fej fej mellett állnak a függetlenség hívei és ellenfelei Spanyolország legfejlettebb tartományában, ahol október 10-én kikiáltották a függetlenséget.

Ezt a központi kormányzat Madridban nem ismerte el, ezért az alkotmány 155-ik cikkelyét alkalmazta, mely rendkívüli helyzetekben lehetővé teszi, hogy felfüggesszék a tartományok autonómiáját Spanyolországban.

Rajoy miniszterelnök egyben választásokat írt ki december 21-re.

Mindenki belefáradt a véget nem érő vitákba. A turizmus visszaesett és több bank és vállalat áthelyezte a székhelyét más tartományokba. Az Európai Unió ugyanis jelezte: ha Katalónia független lesz, akkor kikerül az integrációból. Vagyis újra pályáznia kell, ha azt akarja, hogy az EU teljes jogú tagja legyen. Katalónia függetlenségét senki sem ismerte el, de sok helyen követik nagy figyelemmel a mai választást, hiszen annak eredménye kihat az egész Európai Unióra. Sőt azon kívül is sok államban élnek nemzeti vagy vallási kisebbségek, melyek számára példaértékű lehet a katalán válság megoldása.

A probléma az, hogy a választás egyáltalán nem biztos, hogy meghozza a megoldást.

Lehet, hogy Katalónia kormányozhatatlanná válik. A politológusok teljesen tanácstalanok: legalább 75 százalékos részvételét arányt várnak, de a bizonytalanok száma nagy, ezért a végeredményt senki sem meri megjósolni Katalóniában, ahol előrehozott választáson mérik össze erejüket a függetlenség hívei és ellenfelei Spanyolország legfejlettebb tartományában.

Melbourne: gyalogosok közé hajtott egy gépkocsi

0

Az eset a csütörtök reggeli csúcsforgalomban történt a melbourne-i Flinders Street-i pályaudvar közelében. Az incidensben 19 ember megsérült.

A rendőrség közölte, hogy a gépkocsi vezetőjét őrizetbe vették. Kórházi források szerint tizenkét embert a helyszínen láttak el, hét sérültet kórházba szállítottak. Egyikük egy kisgyermek, aki a fején sérült meg, állapota súlyos.

A rendőrség egyelőre nem nyilatkozott, hogy baleset vagy terrorcselekmény történt-e. Creina O’Grady, a rendőrség szóvivője későbbre ígért részleteket.

A dpa német hírügynökség úgy tudja, hogy egy fehér Suzuki városi terepjáró (SUV) áthaladt a tilos jelzésen helyi idő szerint a kora esti csúcsforgalom idején, amikor a környék tele volt bevásárlókkal és vakációzó gyerekekkel. A gépkocsi a gyalogátkelőn áthaladó gyalogosok közé hajtott, és csak akkor állt meg, amikor egy terelőoszlopnak ütközött.

Az incidens hasonlónak tűnik a januári gázoláshoz, amikor ugyanezen a helyen egy férfi hajtott a tömegbe, hat ember halálát okozva, és harminc embert megsebesítve. A sofőr, Dimitrious Gargasoulas ellen hat rendbeli emberölés miatt indult eljárás.

Phenjan tagadja, hogy ők állnának a zsarolóvírus mögött

0

Phenjannak nincs köze semmiféle kibertámadáshoz, közölte csütörtökön az észak-koreai külügyminisztérium egyik szóvivője.

Ez volt az első phenjani reagálás, amióta a Trump-kormányzat kedden hivatalosan Észak-Koreát tette felelőssé a WannaCry zsarolóvírus-támadásért, melynek során májusban több ország egészségügyi, közigazgatási és pénzügyi szektorát érte támadás.

 – Ahogyan már többször is leszögeztük, semmi közünk a kibertámadáshoz, és nem látjuk szükségesnek, hogy minden esetben reagáljunk az Egyesült Államok ilyen képtelen vádjaira – mondta a szóvivő. – Az amerikai vádak komoly politikai provokációt jelentenek Észak-Korea ellen, amelyeket Phenjan sosem fog eltűrni – tette hozzá.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK