Fontos

Oroszország megerősíti Vlagyivosztok rakétavédelmét

0

S 400-as rakétavédelmi rendszert állítottak rendszerbe Vlagyivosztok körül, mert attól tartanak, hogy bármelyik pillanatban háború törhet ki a Koreai-félszigeten. Vlagyivosztok mindössze 130 kilométerre van Észak-Korea határától.

Az orosz aggodalom érthető, hiszen Észak Korea épp most jelentette be, hogy háborús tettnek tartja az újabb ENSZ-szankciókat, amelyek az olajszállítások korlátozását és a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazaküldését jelentik.

Észak Koreában a titkosszolgálat feladata, hogy a szankciókat kijátszva pénzt szerezzen az országnak.

Ennek érdekében minden eszközt megragadnak, komoly nyereségre tettek szert például a bitcoinnal is.

Észak-Korea szerint háborúval érnek fel az újabb szankciók

0

Az ENSZ Biztonsága Tanácsa amerikai javaslatra szavazott meg újabb szankciókat Észak-Korea ellen. Az ország szerint ezek háborús cselekményt és teljes gazdasági blokádot jelentenek.

Az ENSZ BT a legutóbbi észak-koreai rakétateszt miatt hozott újabb szankciókat, amelyeket a kínaiak és az oroszok is megszavaztak. Ezek szerint 90 százalékkal

csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját.

A határozat felszólítja az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 24 hónapon belül küldjék haza valamennyiüket. A cél, hogy megfosszák az észak-koreai rezsimet a vendégmunkások által hazaküldött pénztől. Az eredeti javaslatban 12 hónap szerepelt.

Az észak-koreai külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok retteg Észak-Korea nukleáris erejétől, és

„egyre eszeveszettebbül hozza meg egyre szigorúbb szankcióit az ország ellen, és gyakorol rá nyomást”.

Az ország szuverenitása súlyos megsértésének tartják az újabb szankciókat, „a Koreai-félsziget és a térség békéjét, stabilitását megsértő háborús cselekménynek”. Szerintük az ország fegyverei nem sértik a nemzetközi jogot és védelmi jellegűek. De azt is írják:

„Az Egyesült Államoknak egy pillanatra sem szabad elfelejtenie, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (…) atomfegyvereivel képes komolyan fenyegetni az amerikai kontinenst.”

A közleményben a szankciókat megszavazó államokat is megfenyegetik, azt írják nagy árat fizetnek majd.

Volt tengerészgyalogos készült merényletre San Franciscóban

0

Egy fedett FBI-ügynökkel beszélgetett arról, hogyan lehetne csőbombát készíteni. Azért figyelték, mert korábban kifejezte szimpátiáját az Iszlám Állam iránt.

A 25 éves Everitt Aaron Jameson nyolc éve kapott kiképzést, de leszerelték, mert nem vallotta be, hogy asztmást. Ezután kamionsofőrként dolgozott. Egy népszerű turista célponton, a Pier 39-nél akart támadni a BBC szerint, hogy minél több embert megöljön karácsony idején. Bombát is akart készíteni, csakhogy

erről egy fedett ügynökkel beszélgetett

A házkutatás során fegyvereket és egy, a támadást vállaló levelet is találtak. Ebben Donald Trump jeruzsálemi döntéséről írt.

Jamesont szeptember óta figyelték, mert a közösségi médiában az Iszlám Államot támogató bejegyzéseket tett közzé. Az október 31-ei, New York-i támadás után is arról írt, hogy támogatja a merényletet. Azért a Pier 39-et választotta, mert

ott mindig rengetegen vannak.

A közel-keleti vereségei után új stratégiára kényszerülő Iszlám Állam korábban felszólította híveit, hogy karácsonykor kövessenek el merényletet azokban az országokban, amelyek tagjai az ellene harcoló koalíciónak.

Sokkal többen haltak meg a Tienanmen téren, mint eddig gondolták

1

Legalább 10 ezer halottja volt a Tienanmen téri mészárlásnak 1989-ben, ez derült ki egy most nyilvánosságra hozott brit dokumentumból. A téren a kínai katonák a tömegbe lőttek, majd tankokkal a demokráciát követelő tüntetők közé hajtottak.

Forrás: Flickr / Michael Mandiberg

A nyolcvanas években indult egy liberális politikai változásokat követelő diákmozgalom a kommunista Kínában. A letartóztatások miatt a mozgalom meggyengült, de 1989-ben újra erőre kapott. Májusban Mihail Gorbacsov Pekingbe látogatott, ezután naponta több százezren tüntettek Pekingben a Tienanmen téren, vagyis a Mennyei Béke terén.

A kínai vezetők június 4-én úgy döntöttek, véget kell vetni a tüntetéseknek. A katonák a tömegbe lőttek, majd

tankokkal a tüntetők közé hajtottak.

A kínai vezetés a hónap végén azt közölte: 200 civil és a rendvédelmi erők több tucatnyi tagja halt meg. Nem hivatalosan több száz áldozatról beszéltek. Most azonban előkerült Nagy-Britannia akkori pekingi nagykövete, Alan Donald titkos távirata, amelyet az AFP is elolvashatott. Ebben azt írja:

„A legszerényebb becslés szerint minimum 10 ezren haltak meg”.

Jean-Pierre Cabestan a hongkongi Baptista Egyetem Kína-szakértője szerint hiteles a brit nagykövet által közölt szám. Az Egyesült Államokban az utóbbi években a titkosítás alól feloldott dokumentumok szinten hasonló nagyságrendről számolnak be.

Alan Donald azt írja: amikor megérkeztek a katonák,

„a diákok azt hitték, hogy még egy órájuk van távozni, de a páncélosok öt perc múlva rájuk támadtak”.

A távirat szerint „a hadsereg csapatszállító páncélos járművei tüzet nyitottak a tömegre (…), mielőtt átgázoltak volna rajta”. A nagykövet „egy közeli baráttól, az államtanács egyik jelenlegi tagjától” kapta az értesülést.

Néhány hónapja az is kiderült, hogy Alan Donald már egy májusi táviratában írt arról, hogy a kínai vezetés arra készül, hogy a tüntetők közé lőjön. Kérte, hogy ezt az értesülést osszák meg Margaret Thatcher miniszterelnökkel is. Ez meg is történt. Thatcher két héttel később, a mészárlás után azt mondta: „megrázta és felháborította” a hír.

Amerika felfegyverzi Ukrajnát

1

Az Egyesült Államok Javelin tipusú tankelhárító rakétákat szállít Ukrajnának, és ezzel szakít az Obama-korszakkal, amikor nem engedélyezték ilyen fegyverek eladását.

Attól tartottak, hogy fegyverkezési verseny alakul ki az ukrán hadsereg és a kelet-ukrajnai lázadók között, akiket Oroszország támogat. Az oroszok egyébként máris tiltakoztak. Az amerikaiak azt mondták: a tankelhárító rakéták védelmi célokat szolgálnak.

Idén sokkal több civil halt meg a kelet-ukrajnai harcokban.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter már az EBESZ bécsi konferenciáján jelezte december hetedikén, hogy a Trump-kormány fokozza Ukrajna támogatását. Azt is mondta: mindenki számára világos, hogy a lázadókat Oroszország támogatja.

A Trump-kormány kezdetben azért tartózkodott az ukrán hadsereg felfegyverzésétől, mert meg akart egyezni Oroszországgal, ennek az esélye viszont eltűnt. Tillerson azt is mondta:

szó sem lehet róla, hogy mérsékeljék az Oroszország elleni szankciókat.

Az Európai Unió is nemrég döntött úgy, hogy meghosszabbítja a szankciókat. Ezeket azért vezették be, mert 2014-ben az oroszok annektálták az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet.

Döntött a bíróság: Trump túllépte hatáskörét

0

A beutazás korlátozásáról szóló rendeletébe tett így egy amerikai fellebbviteli bíróság szerint. A beutazási tilalom nem vonatkozhat olyan emberekre, akiknek erős kötődésük van az Egyesült Államokhoz.

Az elnöki rendelet Iránból, Szíriából, Jemenből, Líbiából, Szomáliából, Csádból, valamint Észak-Koreából és Venezuelából korlátozta volna a beutazást addig, amíg szigorúbb ellenőrzési rendszert vezetnek be.

Korábban Trump két elnöki rendeletet is hozott erről, de a bíróságon mindkettő elbukott.

A harmadik változatot jóváhagyta a szövetségi legfelsőbb bíróság, de októberben két szövetségi bíró is felfüggesztette az elnök rendeletét. A kormány emiatt a 9. kerületi fellebbviteli bírósághoz fordult, amelynek az illetékességi köre több tagállamra kiterjed.

Ez a fellebbviteli bíróság most úgy döntött: a beutazási tilalom nem vonatkozhat olyanokra, akiknek „igazolhatóan jóhiszemű viszonya van az Egyesült Államokkal”. A döntés szerint az elnöknek joga van szabályozni a bevándorlók belépését az országba, de ez a jog nem korlátlan, és Trump

„ezúttal ismét túllépte a ráruházott hatalmi jogkört”.

A bíróság döntése addig nem lép érvénybe, amíg a valószínűsíthető fellebbezésről nem dönt a Legfelsőbb Bíróság.

A globális felmelegedés még súlyosabbá teheti a migrációs válságot

0

Ha folytatódik a felmelegedés, akkor egymillió migráns is érkezhet évente az Európai Unióba 2100-ra.

A felmelegedés katasztrófát okoz a mezőgazdaságban a szegény afrikai és ázsiai országokban, és ennek következtében tömeges migráció indulhat meg a gazdag Európa felé – jósolja két amerikai tudós, akik a Science című tudományos szaklapban tették közzé a kutatásaik eredményét. Az Európai Unióba 2000 és 2014 között átlagosan 350 ezer migráns érkezett a 128 vizsgált államból, és ez a szám évi egymillióra növekedhet 2100-ra, ha ilyen ütemben folytatódik tovább bolygónk felmelegedése.

Ha 4,5-5 Celsius fokkal lesz melegebb mint jelenleg, akkor a bevándorlók száma 188 százalékkal növekszik majd.

Ha viszont a nemzetközi klímaegyezményt betartanák, és csak 2 Celsius fok lenne a hőmérséklet növekedése, akkor a bevándorlók száma is kevésbé nőne: 28 százalékkal lennének többen, akik az Európai Unióban jelentkeznek munkáért és élet lehetőségért.

Viszont aligha valószínű, hogy a nemzetközi klímaegyezmény előírásai teljesülnek, hiszen az USA kilépett belőle. Ez pedig azt is jelenti, hogy Amerika nem finanszírozza azokat az erőfeszítéseket, melyek az üvegházhatás csökkentésére irányulnak. Így Afrika és Ázsia szegény államai magukra maradnának a problémával, és ez elkerülhetetlenül tömeges migrációhoz vezet – hangsúlyozza a New Yorki Columbia egyetem két kutatója.

Madridnak sikerült: megágyazott a katalán függetlenségnek

Ha meg kellene választani 2017 legügyetlenebb kormányát, akkor ezt a büszke titulust a spanyol vinné el, hiszen sorozatos ostoba lépéseivel helyzetbe hozta a katalán szakadárokat. Rendőröket küldött az amúgy törvénytelen, de senkire nézve se kötelező katalán népszavazásra, feloszlatta a tartomány parlamentjét, bezáratta a függetlenségpárti vezetőket. Kíváncsian várjuk, hogyan lehetne ezt még fokozni.

A tegnapi, a Madrid által kierőszakolt választásokon a függetlenségpártiak abszolút többséget szereztek, de két mandátummal kevesebb van a tarsolyukban. Ellenfelük a Ciudadanos (Állampolgárok), egy nacionalizmus-ellenes liberális alakulat lett a legerősebb párt, de nem kormányzóképes.

A választások legnagyobb vesztese a spanyol konzervatív kormányfő, Mariano Rajoy, akinek a keménykedései miatt fajult el a helyzet Barcelonában és a többi katalán városban. Tulajdonképpen a helyi választások kiírása csak akkor lett volna Madrid számára politikailag hasznos, ha bebizonyosodott volna, hogy a függetlenségpártiak kisebbségben vannak Katalóniában. Ergo: felejtsük el a szeparatizmust. Csakhogy pont az ellenkezője történt:

a nacionalisták nem veszítettek, sőt nyertek, habár egy picit meggyengültek.

Sőt, a spanyol kormányfő konzervatív pártjának helyi szervezete alaposan leégett a mostani megmérettetésen. Ennek visszaható ereje is lesz és országos szinten is meggyengítheti Rajoyt.

Az ügy legnagyobb pikantériája a Brüsszelbe menekült, korábban menesztett katalán elnök, Carles Puigdemont esete. Ellene tovább is elfogatóparancs van érvényben. Emiatt a választási kimenetel tudatában már úgy nyilatkozott, hogy kész találkozni Mariano Rajoy spanyol kormányfővel Spanyolországon kívül az Európai Unió bármelyik tagállamában.

Brüsszeli sajtótájékoztatóján Puigdemont elmondta, egykori kormányának négy, ugyancsak Belgiumban tartózkodó tagjával együtt vissza fog térni Spanyolországba, ha megkapják a megfelelő garanciákat a helyi hatóságoktól.

Puigdemont egyébként ismét a függetlenségi pártok elnökjelöltje lehet,

ami újabb bonyodalmakat okozhat Madrid és Barcelona amúgy is bonyolult viszonyában.

Ami a központi kormány szempontjából pozitív lehet, az az a tény, hogy a függetlenségi pártok csupán a katalán választók alig felét tudhatják maguk mögött. Tehát a megosztottság szinte teljes. Ilyen körülmények között még egyszer aligha lehet elhamarkodottan függetlenséget kikiáltani. De ha Madrid továbbra is a keménykedést választja a már ismét legitim partnerekké előre lépett Puigdemont-csapattal szemben a párbeszéd helyett, akkor Katalónia előbb-utóbb független lesz.

Hiába fizet a kormány, egyre kevesebb migráns megy haza Németországból

0

Csaknem a felére csökkent az önként hazatérő migránsok száma az idén – írja a Die Welt, mely hozzáteszi: mindez annak ellenére történt, hogy a kormány jelentősen megemelte a juttatásokat azoknak, akik vállalják, hogy önként hazatérnek.

Tavaly több mint 50 ezer migráns távozott önként német földről, azok közül, akiknek elutasították a menedékkérelmét. Idén ez a szám nem éri el a 28 ezret. Pedig a német kormány mindent megtesz azért, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot. Thomas de Maiziere belügyminiszter bejelentette: 3000 eurót kap az a család, amely önként távozik. 1000 eurót pedig az, aki egyedül jött Németországba, de nem kapta meg a menedékjogot. Ez nem kevés összeg, de a migránsok átlagosan 6-7000 eurót fizettek ki azért, hogy Németországba jussanak, vagyis számukra mindenképp anyagi veszteség is a hazatérés.

Közben a migránskérdés egyre jobban megosztja a közvéleményt és a pártokat Németországban. Angela Merkelnek még mindig nem sikerült kormányt alakítania annak ellenére, hogy a választásokat szeptemberben megnyerte. Az egyik legfőbb vitakérdés a migránsok ügye: míg a bajor CSU igyekszik a minimumra csökkenteni az érkező és maximumra növelni a távozó migránsok számát, addig a baloldali pártok a befogadás fontosságát hangsúlyozzák.

Angela Merkel jelezte:

a koalíciós tárgyalásokat az ünnepek után folytatják és legkorábban január közepén lehet eredmény.

Addig pedig állnak az ügyek és nemcsak Berlinben. Az Európai Unióban sem képzelhető el semmiféle komoly változás vagy reform Németország nélkül.

A brexit utáni időkre készül a brit diplomácia

0

Miközben Theresa May miniszterelnök közös védelmi egyezményt ír alá Lengyelországgal, Boris Johnson brit külügyminiszter Moszkvában tárgyal. Öt év óta ez az első ilyen látogatás az orosz fővárosban.

Londonban nemcsak gazdaságilag, de a diplomáciában is készülnek a brexitre. Mit jelent a független brit diplomácia?

Például azt, hogy miközben az Európai Unió brüsszeli bizottsága beindítja a jogi atombombát a lengyel kormánnyal szemben, Theresa May miniszterelnök nyugodtan Varsóba megy és ott tárgyal a lengyel vezetőkkel. Közös védelmi egyezményt ír alá a lengyelekkel akkor, amikor az EU épp azt ünnepli, hogy végre sikerült közös védelmi stratégiát megalkotnia. Varsóban, ahol mindinkább a lengyel szuverenitást hangsúlyozzák az uniós érdekekkel szemben, örömmel fogadnak minden hasonló kísérletet.

Moszkvát és Londont pedig sok minden szembeállította egymással az elmúlt öt évben. Európában elsősorban Ukrajna volt a vízválasztó: Nagy-Britannia sem fogadta el a Krím annektálását, a másik forró pont pedig Szíria volt: míg az oroszok jelentős katonai erőkkel támogatták Bassár-el Aszad elnököt, addig Nagy-Britannia az USA-hoz hasonlóan a másik oldalon állt. Van tehát miről tárgyalnia Boris Johnson brit külügyminiszternek Moszkvában, ahol örülnek annak, hogy az USA egyik fontos szövetségese náluk vendégeskedik miközben, miközben az amerikaiakkal több szempontból is feszült az oroszok kapcsolata.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK