Az észak-rajnai-vesztfáliai rendőrség arabul is kitette újévi Twitter-üzenetét, ezen háborodott fel a szélsőjobboldali, populista Alternatíva Németország parlamenti képviselője.
Beatrix von Storch azt írta: „Mi a pokol folyik ebben az országban? Hogyhogy a rendőrség arabul üzen? Azt hiszik, hogy ezzel ezt a barbár, muszlim, csoportosan erőszakoló hordát meg lehet puhítani?”
Válaszul a rendőrség feljelentette a képviselőt, közösség elleni izgatás miatt,
a Twitter pedig 12 órára blokkolta a fiókját, mivel megsértette a rasszista tartalmak közlésére vonatkozó tilalmat.
Németországban egyébként tavaly törvényt fogadtak el az internetes gyűlöletbeszéd elleni fellépésről, a felelősség nagyobb részét a szolgáltatókra hárítva. A közösségi média óriáscégeit, tehát a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot, akár 50 millió euróra (több mint 15 milliárd forintra) is büntethetik, ha nem távolítják el a gyűlöletkeltő tartalmakat.
Csütörtök óta folyamatosak a tüntetések Iránban, kezdetben az áremelkedések miatt tiltakoztak sokan, de azóta már politikai követeléseket is hangoztatnak. A tüntetésekről már az állami hírügynökség is beszámolt, azt közölve, hogy egy rendőr is meghalt. A zavargásoknak már legalább 20 halálos áldozata van.
Fotó: MTI/EPA
A Tasznim hírügynökség szerint a rendőrt egy vadászpuskával felfegyverkezett tüntető ölte meg Nadzsafábád városában, rajta kívül állítólag egy másik rendőrt is megtámadtak és felgyújtottak. Az állami tévé a vasárnapi tüntetések után több mint 50 városból mutatott be felvételeket: feldúlt bankfiókokról, betört kirakatokról, felborított autókról és egy feltehetően felgyújtott tűzoltóautóról. A tévé szerint „mintegy tíz ember” halt meg. Az is elhangzott:
„Néhány tüntető megpróbálta elfoglalni a helyi rendőrkapitányságokat és laktanyákat, de a biztonsági erők ellenálltak.”
Az áldozatok száma azonban tovább nőtt, több tüntetőt agyonlőttek, de olyanok is voltak, akik akkor haltak meg, amikor a demonstrálók egy rendőrörsre támadtak.
A rendőrök tucatnyi városban lőttek a tüntetők közé.
Több száz embert letartóztattak, ennek ellenére a közösségi médiában további tüntetésekre hívják az irániakat. A Reuters szerint a kormány korlátozta az Instagram és a Telegram elérhetőségét.
Haszan Róháni államfő közben figyelmeztette a tiltakozókat, azt mondta: az irániaknak jogukban áll bírálni a hatóságokat, de a zavargókra lecsapnak, és „a kormány nem lesz türelmes azokkal szemben, akik kárt tesznek a közvagyonban, megsértik a közrendet és zavargást szítanak a társadalomban”.
Fotó: MTI/EPA
A tüntetéseken már Irán valódi vezetője, Ali Hamenei ajatollah elleni jelszavak is elhangoztak.
Az iráni közben többek között az izraeli titkosszolgálatot is megvádolta, hogy ők szervezik a tüntetéseket. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ezt úgy kommentálta: „nevetséges”. Donald Trump viszont a támogatásáról biztosította a tüntetőket.
A Közel-Keleten egyre inkább vezető szerepre törő Iránban 2009 óta nem voltak ekkora tüntetések a hatalom ellen – ugyanakkor a mostaniak még jelentősen elmaradnak a kilenc évvel ezelőttiektől.
A menekültek befogadása és integrációja volt a központi témája Ferenc pápa január elsején, a béke világnapján tartott beszédének. A Szent Péter bazilikában tartott újévi misén a katolikus egyházfő arról beszélt, hogy az együttérzés nem elég: befogadni, védelmezni, felemelni és integrálni kell az érkezőket.
„A békéért, amelyre mindenkinek a joga van, sok menekült és migráns az életét kockáztatja egy gyakran hosszú és veszélyes úton. Kérem önöket, ne vegyék el tőlük a reményt” –mondta a pápa.
Közben – mint a Euronews is jelentette – az ünnepek alatt is tovább érkeztek az illegális bevándorlók a Földközi-tengeren. Karácsony másnapján százharmincnégy afrikait, mentett ki a tengerből egy olasz civil szervezet hajója. Görögországban, Leszbosz szigetén száznál több illegális migráns ért partot január elsejére virradóra.
2018 döntő év lesz Európa számára. Ha Franciaország és Németország együttműködik, akkor Európa globális szereplővé válhat, mely egyenrangú az USA-val és Kínával – erről beszélt Emmanuel Macron francia elnök újévi köszöntőjében. Angela Merkel valamivel korábban ugyancsak hitet tett amellett, hogy Franciaországgal együttműködve megújítják Európát. Csakhogy Németországban egyelőre nincsen kormány.
„Késlekedés nélkül megalakítom az új kormányt”- ígérte Angela Merkel.
A kancellárasszonynak nem lesz könnyű dolga, mert két partnere: a bajor CSU és a szociáldemokrata párt sok kérdésben homlokegyenest ellenkező nézetet vall. Ilyen például a menekültkérdés.
Jellemző, hogy a CSU a koalíciós tárgyalások előtt csúcstalálkozót tart, melynek díszvendége Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz. Ő pedig ebben az ügyben szembeszállt Merkel kancellárral is, de méginkább Martin Schulz-cal. A szociáldemokraták vezetője korábban az Európai parlament elnöke volt. Ebben a minőségében éles polémiát folytatott menekültügyben, és sok más kérdésben is a magyar miniszterelnökkel.
Ha Martin Schulz lesz az alkancellár és a külügyminiszter az új német kormányban, akkor a magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak érdekes időszakra kell felkészülnie. Ha pedig megindulnak a Merkel-Macron páros reformtervei, akkor Magyarországnak döntenie kell: belép-e az eurózónába, ahol a változások zajlanak vagy kívül marad.
Aki kimarad, az lemaradhat. A kétsebességes Európában a második vonalnak nem sok jut majd – ezt mind Németország mind pedig Franciaország egyértelművé tette. Csakhogy a Merkel-Macron páros reformjaihoz mindenképp kell egy német kormány. A választásokat szeptemberben tartották, de kormány még mindig nincs. Angela Merkel a politikai túléléséért küzd: ha nem tud összehozni egy működőképes koalíciót a CDU-CSU-SPD trióból, akkor minden bizonnyal végetér a Merkel-korszak Németországban. Emmanuel Macron francia elnök pedig egyedül kevés egy átfogó uniós reformhoz.
Legalább tízen meghaltak a tüntetések négy napja alatt Iránban – jelentette a CNN a helyi állami médiára hivatkozva. A félhivatalos hírügynökség négy halottról adott számot. A megmozdulások folytatódnak. Az iráni elnök a várakozások szerint a nap folyamán újabb beszédet tart, csillapítandó a helyzetet.
Sok a sebesültek is a 2009. óta a legsúlyosabb tüntetéssorozaton – jelentette már korábban a Reuters. A közösségi oldalakon újabb tüntetésre szóló felhívások keringenek.
Az ország délnyugati területén fekvő Izeh városban tartott tüntetés résztvevői közül kerültek ki ezúttal az áldozatok – jelentette a félhivatalos INA hírügynökség egy helyi önkormányzati képviselőre hivatkozva. Azt azonban nem tudni, hogy ki lőtt, a tüntetők vagy rendőrség.
Mint a FüHü is beszámolt róla, az elmúlt napokban ezrek vonultak az utcákra Irán több városában a rossz gazdasági helyzet miatt kirobbant tüntetések keretében. Az iráni gazdaság helyzete ugyan javult azóta, hogy 2015-ben megköttetett az atom-kiegyezés, ám ez nem csorgott le az átlag iráni szintjére, a munkanélküliség továbbra is magas, az infláció meghaladja a tíz százalékos szintet – s a szikra hiányzott már csak ahhoz, hogy az emberek az utcákra vonuljanak. Ez a szikra a tojás és a baromfi árának 40 százalékos emelése volt, amit egyébként az ázsiai madárinfluenzára fogott a kormány.
Megfigyelők kiemelik, hogy 2009 óta nem fordult még elő olyan eset, amikor a félkatonai Forradalmi Gárda és társszervezetei ne avatkoztak volna be a lakosság tüntetés-sorozatába. Egyes vélemények szerint azért, mert a mostani tüntetés-sorozat a viszonylag mérsékeltnek tartott, az atommegállapodást tető alá hozó elnök, Hassan Rouhani pozícióit gyengíti.
Nem múlik el nap anélkül, hogy ne érkezzen valamilyen jelzés a koreai-félszigeten kialakult feszült helyzetről. Miközben az elmúlt napokban az Észak-Koreának illegálisan, az ENSZ BT-embargót megsértve juttatott olajszállítmányokról olvashattunk híreket, szilveszter éjjel a kommunista rezsim első számú embere gondoskodott a feszültség szinten tartásáról. Igaz, pozitív üzenetre is futotta a részéről.
Kim Dzsongun fenyegetőzéssel búcsúztatta az ó- és indította az újévet: a szöuli vasútállomáson elmondott, a televízióban közvetített beszédében megismételte, hogy rakétáival elérheti az Egyesült Államok bármely részét, amelynek az indítógombja az íróasztalán van.
Ugyanakkor mintha békejobbot is nyújtott volna Dél-Koreának.
Az észak-koreai vezető ugyanis hangsúlyozta, hogy nyitott a párbeszédre déli szomszédjával, s lehetőségként vetette fel, hogy elküldi sportolóit a szöuli téli olimpiára.
Egyetlen korcsolyapárosról van egyébként szó, mivel csak ők vívták ki a jogot az olimpiai részvételre. Jelenleg ők a béke szimbólumai a koreai félszigeten, ahol a háború kitörése óta (1950) nincs béke csak fegyverszünet.
Mint emlékezetes, Dél-Korea korábban többször jelezte, hogy kedvezően fogadna egy északi gesztust, elnöke pedig a közelmúltban azt javasolta, hogy halasszák el az amerikaiakkal szokásos éves hadgyakorlatot a februárban esedékes olimpiai játékok utáni időre. Észak az ilyen hadgyakorlatokat rendre háborúra való felkészülésként értelmezi.
Wolfgang Schäuble nem ért egyet a szociáldemokraták vezetőjének, Martin Schulz-nak a tervével, hogy 2025-re létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, s akinek ez nem tetszik, annak fel is út, le is út az EU-ból. A német parlament elnöke szerint „ez enyhén szólva is rövidtáló terv”.
„A nagy változások idején az embereknek szükségük van biztonságérzetre, és ezt sokak számára a nemzeti hagyományok jelentik” – nyilatkozta Schäuble a Tagespiegel am Sonntag című lapnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne csináljunk semmit, épp ellenkezőleg.
„Nyugodt időkben fenyeget annak a veszélye, hogy elkényelmesedünk, pedig a gyorsan változó világ ezt nem engedi meg a számunkra”
– hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Aki négy fő problémát emelt ki, amelyek miatt Európa nem állhat le az integráció útján: a migrációt, Donald Trump adóreformját, az afrikai problémákat és a globalizáció nagy kérdéseit, mindenekelőtt Kína és India előretörését.
Mi lehet a megoldás? Wolfgang Schäuble kiállt Emmanuel Macron francia elnök reformterve mellett. Ennek az az előnye, hogy úgy fejleszti az európai integrációt, hogy nem kell hozzá az alapszerződés módosítása. Azokat az államokat, melyek nem kívánnak részt venni a Macron-féle reformokban, és nem akarnak belépni az eurózónába, nem zárják ki az Európai Unióból. Csak épp a második vonalba kerülnek: ez a kétsebességes Európa terve. Angela Merkel német
kancellár korábban támogatásáról biztosította Macron tervét.
Wolfgang Schäuble még pénzügyminiszter korában korántsem lelkesedett ennyire Macron tervéért, pedig az azt is jelentené, hogy az eurozóna államainak egységes költségvetése és pénzügyminisztere lenne. A közös pénzügyminisztert nyilvánvalóan Németország, az eurozóna legerősebb állama adná. Nagy lemondás ez Franciaország részéről, de nem véletlenül: cserébe Németország garanciát vállalna a franciák csillagászati államadósságáért. És itt persze nemcsak Franciaországról van szó, hanem az eurozóna más olyan tagállamairól mint Olaszország vagy Görögország. Pénzügyminiszterként Wolfgang Schäuble mindig határozottan ellenezte, hogy Németország felelősséget vállaljon mások államadósságáért. Most parlamenti elnökként viszont a Macron terv mellett tört lándzsát.
„Macron igen – Schulz nem” – ezt üzente a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt Schäuble.
Nem hiányzott ez a nyilatkozat Angela Merkel kancellárnak, aki január elején kezdi újra a koalíciós tárgyalásokat Martin Schulz-cal. Éppen elég baja van állandó partnerével, a CSU-val, amely a koalíciós tárgyalások előtt csúcsértekezletet tart. Díszvendég ezen Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz.
Panamai zászló alatt 5100 tonna olaj szállítására alkalmas hajót fogott el a dél-koreai parti őrség. Korábban egy hongkongi hajó járt ugyanígy. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa részleges olajembargót rendelt el Észak-Korea ellen, mely állandóan atomháborúval fenyegeti a világot.
Az olajszállító hajók elfogása nyilatkozatháborút robbantott ki Észak-Korea olajembargójáról.
Peking ismét kategorikusan cáfolta Donald Trump amerikai elnök állítását arról, hogy megszegné az olajembargót Észak-Koreával szemben. Korábban az Egyesült Államok elnöke Twitteren azzal vádolta meg Kínát, hogy olajat szállít Észak Koreának az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tiltása ellenére. A határozatot Kína is megszavazta, noha korábban ellenezte az olajembargót Észa-Koreával szemben.
Az amerikaiak azért javasoltak olajembargót a világtól elzárkózó kommunista rendszer ellen, mert Kim Dzsongun szinte naponta fenyegeti a világot atomháborúval. Washington abban bízik, hogy ezzel térdre kényszerítheti Észak-Koreát, amely gyors ütemben fejleszti nukleáris erejét és rakéta-fegyverzetét. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és kérte: Oroszország se szállítson olajat Észak-Koreának. Korábban amerikai hírszerzői jelentések arról számoltak be, hogy Oroszország átvette Kína szerepét Észak-Korea olajellátásában.
„Számomra csak egy dolog fontosabb a kereskedelemnél, és ez a háború”
–nyilatkozta Trump a New York Times-nak. Az Egyesült Államok nemrég közzétett stratégiai elképzelései szerint két ellenfele van az USA-nak: Kína és Oroszország. Trump a választási kampány során azt ígérte: javítani fogja a kapcsolatokat Oroszországgal, de szigorú lesz Kínával a kereskedelmi dömping miatt. Ám a gyakorlatban ennek az ellenkezője történt: újabb szankciókat vezettek be Oroszország ellen, miközben Trump nemrég Pekingben a Tiltott városban ebédelt a kínai vezetőkkel. Ilyen megtiszteltetésre a kínaiak csak nagyon kevés külföldi vezetőt tartanak érdemesnek. Mostanra viszont valóságos nyilatkozatháború alakult ki Trump és Peking között Észak-Korea olajembargója miatt.
Kínában pedig szépen lassan elkezdtek felkészülni arra, hogy nukleáris konfliktus robbanhat ki a koreai félszigeten.
Már halálos áldozatai is vannak az iráni tüntetés-sorozatnak: két demonstráló meghalt éjszaka – jelentette az AP egy félhivatalos hírügynökségre hivatkozva vasárnap. A csütörtökön a rossz gazdasági helyzet miatt kezdődött megmozdulásokhoz hasonló tüntetés-sorozat nem volt a vitatott 2009-es választások óta az iszlám államban.
A BBC által közzétett videón – ahogy a közösségi médián keringő felvételeken is – látszik, hallatszik, ahogy lövések dörrennek és tüntetők elbuknak.
Ezrek vonultak az utcákra Iránban az elmúlt napokban, köztük a fővárosban. Legalább ötven tüntetőt letartóztattak, ismerték be hivatalosan. A félhivatalos ILNA hírügynökség ugyanakkor azt jelentette, hogy csak egyetlen városban, a fővárostól 280 kilométerre fekvő Arakban 80 ember került őrizetbe.
Emelte a tétet, hogy az amerikai elnök is „beszállt” az iráni belpolitikai eseménybe, többször is tweetelt már a többi között azt üzenve Teheránnak, hogy „A világ figyel!”
Many reports of peaceful protests by Iranian citizens fed up with regime’s corruption & its squandering of the nation’s wealth to fund terrorism abroad. Iranian govt should respect their people’s rights, including right to express themselves. The world is watching! #IranProtests
Az iráni gazdaság ugyan javult azóta, hogy 2015-ben megköttetett az atom-kiegyezés, amelynek eredményeként Irán korlátozta az urániumdúsítási tevékenységét annak fejében, hogy több nemzetközi szankciót feloldottak ellene. Teherán azóta ismét értékesíthet kőolajat a nemzetközi piacokon és többtízmilliárd dollárért rendelhetett repülőgépeket.
Ám ez nem csorgott le az átlag iráni szintjére, a munkanélküliség továbbra is magas, az infláció meghaladja a tíz százalékos szintet – a szikra hiányzott már csak ahhoz, hogy az emberek az utcákra vonuljanak. Ez a szikra a tojás és a baromfi árának 40 százalékos emelése volt, amit egyékbént az ázsiai madárinfluenzára fogott a kormány.
Megfigyelők kiemelik, hogy 2009 óta nem fordult még elő olyan eset, amikor a félkatonai Forradalmi Őrség és társszervezetei ne avatkoztak volna be a lakosság tüntetés-sorozatába. Egyes vélemények szerint azért, mert
a mostani tüntetés-sorozat a viszonylag mérsékeltnek tartott, az atommegállapodást tető alá hozó elnök, Hassan Rouhani pozícióit gyengíti.
Az elemzésünk harmadik részével lezárjuk a 2017-es esztendő legfontosabb külpolitikai eseményeiről szóló sorozatunkat. Ez pedig az év legfontosabb választásaival foglalkozik, amelyek közül nem egy jelentős kihatással lehet a hazánkra is.
Ebbe a kategóriába kerültek a 2017-es esztendő legfontosabb választásai, amelyek között van parlamenti, elnöki és népszavazási is. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy csak azok esetében hirdettünk dobogósokat, amelyek már teljes mértékben lezárultak. Épp ezért nem került bele sem a szeptemberi német és az októberi cseh választás, mivel bár mindkettő kiemelt jelentőségű és Magyarországra nézve sem lényegtelen, de még mindig nem sikerült felállítani, vagy elfogadtatni az új kormányt.
III. helyezett: Kurd népszavazás
Az Irakban élő kurdok nagy reményekkel vágtak neki a 2017-es esztendőnek. Az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet egymás után vesztette el a területeit, miközben a kurd fegyveresek (pesmergák) által uralt települések nagysága megnőtt, illetve egyre nagyobb arányban részesültek az iraki kőolajexportból. Ám, ami igazán nagy elvárásokat támasztott a kurdok körében, az a szeptember 25-re kiírt népszavazás volt. Maszúd Barzáni vezette Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) óriási kockáztatott vállalt: a sikertelenség esetén nemcsak elveszthette volna a hatalmát Kurdisztánban, hanem megszüntették volna a régió autonómiáját, nem beszélve egy közös iraki-iráni-török hadművelet megindításáról.
A választási arány – a katalántól eltérően – meghaladta a 72 százalékot. A kurd szavazók több mint 93 százaléka igennel voksolt a függetlenségre, amelyet valóságos népünnepély követett. Ám az örömük nem tartott sokáig: Ankara, Bagdad és Teherán azonnal mozgásba lendült. Alkotmányellenesnek minősítették a népszavazást, leállították a kereskedelmet és a légiforgalmat. Az iraki kormány októberben hadműveletet indított, amely során a hadsereg a síita milíciákkal együttműködve bevonult minden olyan területre, amelyet korábban a kurdok foglaltak el az ISIS-től. A pesmergák egy-két kivételtől eltekintve nem vállalták a fegyveres harcot és nem tört ki az iraki-kurd háború sem.
Azóta pedig a fokozatosan romlik a helyzet Kurdisztánban. Erbíl a népszavazás eredményének a felfüggesztés mellett döntött, és a párbeszéd folytatását helyezte előtérbe. Barzáni október 29-én bejelentette lemondását, és két nappal később 12 év után távozott a hatalom éléről. Még most is Damoklész kardjaként lebeg a kurdok felett, hogy esetleg Bagdad elveszi tőlük az autonómiát. Ezzel párhuzamosan pedig az indulatok sem csitultak a régióban: pár hete folyamatosan zajlanak a több halálos áldozatokkal járó összecsapások a kurdisztáni városokban, amelyek általában az ellentétes politikai táborba tartozó kurdok között törnek ki.
II. helyezett: Osztrák parlamenti választások
Szokatlanul intenzív választási kampány zajlott 2017-ben Ausztriában, ahol a bevándorlástól kezdve a magyar munkavállalók kérdésén át egészen Soros György támogatásáig bezárólag szinte minden felmerült. (Csak ott éppen a szocialista párt „Sorosozott”). Ez megtette a hatását: közel 80 százalékos volt a részvétel az október 15-i választásokon. A legtöbb szavazatot (31,6%) az Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta, a szociáldemokraták (SPD) lettek a másodikok (26,9%), alig megelőzve a szélsőjobboldali Szabadságpártot (FPÖ), akik 26 százalékot gyűjtötték be.
Sebastian Kurz. Kép forrása: MTI/EPA/Christian Bruna
Ennek ellenére több mint két hónapig tartott, amíg a győztes Sebastian Kurznak – akit nem egy német nyelvű lap „Baby-Hitlernek” csúfolt – sikerült egy működőképes kormányt felállítania. A legtöbb vita ugyanis a migráció kérdésében merült fel, mivel az ÖVP határozottan kiáll a határvédelem szigorítása és a balkáni útvonal lezárása mellett. Ugyanúgy a visegrádi négyekkel való együttműködés és Magyarországhoz való viszony is szintén a kérdéses ügyek között volt. Sőt, egyesek még Orbán Viktor miatt is összevesztek, hogy ki ápol jobb viszonyt a magyar miniszterelnökkel…
Végül aztán december 18-án beiktatták a korábbi külügyminiszteri tárcát vezető Kurzot. Csakhogy bekövetkezett az, amitől az osztrák baloldal és az Európai Unió egyaránt tartott: a győztes a FPÖ vezetőjével Heinz-Christian Strache alakított kormányt. Ráadásul ők kapták meg a belügyi, hadügyi és a külügyi posztot és mindkét párt szinte teljes mértékben egyetért a migráció kérdésében. Egyelőre még Brüsszel nem tudja miképp viszonyuljon az újonnan felállított kormányhoz, de egy dolog biztos: Orbán már nyíltan hangot adott annak, hogy az osztrák választások a „magyar irányvonal” helyességét bizonyítják és Bécs a visegrádi négyek mellé fog állni, vagy akár csatlakozni.
I. helyezett: Franciaországi elnökválasztások
Lélegzetvisszafojtva figyelte a világ a 2017-es franciaországi elnökválasztások első fordulóját. A brexitből és Trump megválasztásából kiindulva sokan nem tartották kizártnak, hogy a negatív trend eléri Franciaországot is: a szélsőjobboldali Marine Le Pen nyeri meg a az elnökválasztásokat, hiszen politikáját a korábbi baloldali elit elleni lázadásra és a bevándorlóellenességre építette, amely az elmúlt években az elkövetett iszlamista merényletek következtében jelentősen megerősödött a nyugat-európai országban.
Ezzel szemben komoly meglepetés érte a világot: az alig egy éve megalapított En Marche centrista és szociálliberális párt vezetője, az akkor éppen negyven éves Emmanuel Macron győzelmet aratott. Már az első körben a szavazatok 24 százalékát gyűjtötte be, és a május 7-i második fordulóban pedig a szavazóképes francia lakosság 66 százaléka adta rá a voksát. Macron május 14-én Franciaország legfiatalabb elnöke lett, aki körül azóta egy valóságos kultusz alakult ki. Igaz, még a mai napig gúnyolódnak azon, mert elvette feleségül a nála huszonnégy évvel idősebb egykori tanárát, Brigitte Trogneuxot.
Emmanuel Macron új jelszava: „Tegyük naggyá a bolygónkat”. Kép forrása: MTI/EPA/Reuters pool/Philippe Wojazer.
Ám a visegrádi négyek szempontjából korántsem jó hír Macron megválasztása: a francia elnök az ún. slavkovi hármas erősítésével nyíltan ennek az együttműködésnek a megosztásra játszik. Folyamatosak a vitái Lengyelországgal az ott zajló belpolitikai folyamatok miatt, de nyáron még Orbán Viktor is beszólt neki. Így miközben a v4-ek Kurzzal valószínűleg egy fontos szövetségesre tettek szert, addig Macron személyében egy új ellenfélre, aki szereti magát Európa, sőt mit több a nyugati világ új vezetőjének beállítani.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
