Fontos

Már nem vizsgálják a választási csalásokat Amerikában

0

Donald Trump amerikai elnök rendeletileg feloszlatta a 2016-os elnökválasztáson történt esetleges csalásokat vizsgáló bizottságot.

A rendelet aláírását a Fehér Ház közleményben jelentette be, azt a több mint tucatnyi tagállamot okolva a bizottság eredménytelenségéért, amelyek nem akartak információkat szolgáltatni a választók személyes adatairól.

A Sarah Huckabee Sanders szóvivő által aláírt közlemény leszögezi: „Az adófizetők pénzén folytatott, véget nem érő jogi csatározások helyett Donald J. Trump elnök ma rendeletet írt alá a Bizottság feloszlatásáról, és felkérte a belbiztonsági minisztériumot, hogy a kezdeti megállapítások áttekintésével határozza meg a további eljárást”.

„A nyilvánvaló választási csalások ellenére is sok tagállam visszautasította az adatok átadását a Választások Tisztességét vizsgáló Elnöki Tanácsadó Bizottságnak” – mondta Huckabee Sanders.

A bizottságot és tevékenységét már felállításától kezdve viták övezték.

Egyes, elsősorban a Demokrata Párttal rokonszenvező elemzők úgy vélték, hogy a vizsgálat a republikánusok eszköze a kisebbségi választók elbátortalanítására vagy akár Donald Trump hivatkozási alapja is lehet egy esetleges választási vereség esetén.

Trump később többször is megismételte, hogy az elnökválasztáson 2-5 millió ember illegálisan szavazott,

s így kapott vetélytársa, a demokrata párti Hillary Clinton többséget az egyéni választói szavazók (popular vote) tekintetében.

Donald Trump soha nem szolgált konkrét bizonyítékokkal, az AP amerikai hírügynökség pedig meg nem nevezett tanulmányokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy „a választási csalások rendkívül ritkák voltak”.

Orosz légicsapások: két tucat civil halt meg Szíriában

0

Legalább 23 civil halt meg szerdán a szíriai fővároshoz közeli, ostromlott kelet-gútai térségben, többségük az orosz légierő csapásai következtében.

„Huszonhárom civil halt meg szerdán Kelet-Gútában, 18-an közülük a Miszrába városát ért orosz légicsapásokban, a többiek pedig a rezsim által lövetett két másik városban” – közölte a francia hírügynökséggel Rámi Abder-Rahmán, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja vezetője.

A Nagy-Britanniában működő, kiterjedt helyi aktivistahálózatra támaszkodó megfigyelőcsoport szerint a halálos áldozatok között három gyermek, tizenegy nő van és egy „fehérsisakos” önkéntes, a lázadó övezetekben működő mentőszolgálat soraiból. A szerdai támadásoknak több tucat sebesültje is volt.

Rámi Abder-Rahmán szerint a Dzsais al-Iszlam lázadó csoport által ellenőrzött Miszrábában

belvárosi lakóépületeket értek az orosz légicsapások, miközben a lázadók főhadiszállása a város szélén található.

Dúma egyik kórházában a francia hírügynökség tudósítója saját szemével látta, amint a mentők sebesülteket vittek be, többségükben nőket és gyermekeket.

A lázadó erők utolsó „fellegvárát”, a Damaszkusz melletti Kelet-Gúta térségét 2013 óta tartják ostromzár alatt Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatai. Nemzetközi jogvédő és segélyszervezetek számtalan alkalommal figyelmeztettek, hogy a mintegy 400 ezer lakosú, hatalmas térségben fenntarthatatlan állapotok uralkodnak, rengeteg embert került az éhezés szélére, mások pedig a gyógyszerhiány miatt kerültek válságos állapotba.

Újabb halálos áldozata van a szerbiai kanyarójárványnak

0

Egy kétéves niši kisgyermek halt bele a kanyaró szövődményeibe. Az elmúlt tíz napban ő a második áldozat Szerbiában. December végén egy harmincéves belgrádi fiatalember esett áldozatul a kanyaró okozta szövődményeknek. Az orvosok szerint Vajdaságban nincs ok az aggodalomra, és ez elsősorban a jó oltottsági aránynak köszönhető, ami Vajdaságban átlagosan 90, Szabadkán pedig mintegy 95 százalékos.

Most egy kétéves kisfiú halálát okozta az évtizedeken át legyőzöttnek hitt fertőző betegség. A gyermeket tíz napig lélegeztetőgép segítségével tartották életben, de az orvosok nem tudták megmenteni, mert a vírus a tüdejét és a szívét is megtámadta. Dejan Milojević, a niši Gyermekklinika intenzív osztályának főorvosa megerősítette: az érintett kisgyerek nem volt beoltva kanyaró ellen, és a tüdeje is gyengébben volt kifejlődve. A kanyarónál gyakoriak a szövődmények – állítja Dr. Nebojša Bohucki, járványügyi szakorvos: „A kanyaró egy súlyos betegség, körülbelül 30 százalékban bír lenni valamilyen szövődmény, mint tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, középfülgyulladás és így tovább, de valamikor a kanyaró halálos kimenetelű is lehet.”

Szerbia déli részében az oltottsági arány alig 60-70 százalékos. Országszerte több, mint 700 kanyarós beteg van, a legtöbbjük Dél-Szerbiában, de Belgrádban is már 200 fertőzöttet vettek nyilvántartásba. A szakorvos hozzátette: várhatóan tovább emelkedik a kanyarós megbetegedések száma.

Pannon RTV

Trump a palesztinoknak: nem kaptok pénzt, ha nem tárgyaltok Izraellel!

0

„Miért adunk nekik milliókat, ha nem hajlandóak folytatni a béketárgyalásokat?!”- tette fel a költői kérdést Twitteren az Egyesült Államok elnöke.

Az amerikai elnök december 6-én ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A palesztinok, akik saját fővárosuknak tekintik Jeruzsálemet, felháborodtak Trump döntésén. Mahmud Abbasz elnök közölte: nem kíván találkozni Mike Pence amerikai alelnökkel, akit Trump a Közel-Keletre akart küldeni. Erre válaszul az amerikaiak lemondták az alelnök látogatását. Ugyanakkor a tervek szerint január 21-én mégiscsak elutazik Mike Pence a Közel-Keletre.
Mennyire súlyos ez a fenyegetés ?
Nikki Haley, az USA nagykövete már megfenyegette a palesztinokat, hogy felfüggesztik a menekült táborok támogatását, amelyre tavaly az Egyesült Államok 368 millió dollárt költött. Más forrásból is kapnak pénzt a palesztinok Amerikától. A USAID tavaly 316 millió dollárt utalt át nekik a terrorizmus ellenes harc címén. Ezt a pénzt a palesztinok a biztonsági alakulatok megerősítésére fordítják.
A palesztinok szerint az USA immár nem közvetít köztük és Izrael között, hiszen Jeruzsálem kérdésében egyértelműen a zsidó állam mögé állt. Amerika viszont Irán ellenes egységfrontot szeretne létrehozni a Közel-Keleten a szunnita arab államok és Izrael részvételével. Irán – Trump döntésére válaszul – a palesztinok fővárosának ismerte el Jeruzsálemet.

Az iráni rezsim az utcákra küldte a híveit

0

Egyre nagyobb méreteket öltenek a tüntetések Iránban. December 28-a óta már több tucatnyi perzsa városban voltak zavargások, amelyek a meg nem erősített információk szerint eddig legalább 21 halálos áldozatot követeltek. Azonban most még kiterjedtebbé válthatnak az összecsapások: a rezsim aktivizálta a híveit. 

Ali Hamenei ajatolláh, Irán Legfelső Vezetője szerdán reggel a néphez intézett beszédében felszólította a kormány és a konzervatív tábor támogatóit, hogy tüntessenek a rendszer védelme érdekében. Felhívása után már azonnal több tízezres megmozdulások vették kezdetüket, amely során „Vezető, mi készen állunk” vagy a „Halál az összeesküvőkre” jelszavakat skandálták, miközben több tucatnyi iráni zászlót és Hamenei arcképét lobogtattak az utcákon. Az összeesküvők alatt olyan külső hatalmakat értettek, mint az Egyesült Államok, Izrael, Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia.

„Készen állunk vérünket áldozni a vezetőnkért” – 

idézte az AFP a tüntetőket, rámutatva arra, hogy komoly és véres összecsapások várhatóak a rendszert megdöntésért tüntetők és azt megvédeni kívánó hívek között.

December 28-án a tojásárak megnövekedése miatt kirobbant tüntetések rendszerellenes megmozdulásokba csaptak át. A helyszíni beszámolók szerint 21 ember vesztette életét az összecsapásokban, ebből ketten a biztonsági szolgálatok tagjai voltak. 450 tüntetőt tartóztattak  le Teheránban, de a becslések szerint több száz embert zártak börtönben a közel-keleti országban.

Az iráni tüntetések: a kép forrása Twitter.

A régióban egyre inkább vezető szerepre törő Iránban 2009 óta nem voltak ekkora tüntetések a hatalom ellen – ugyanakkor a mostaniak még jelentősen elmaradnak a kilenc évvel ezelőttiektől. Ám egyes vélemények szerint a mostani tüntetések ugyanúgy fognak végződni, mint akkor: 2009-ben Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök sikeresen állította maga mellé a kormány támogatóit, az alsóbb fővárosi réteget és a vidéki irániakat, akikkel együtt leverték a rendszerellenes tüntetéseket.

Trumpnak nagyobb gombja van

0

Donald Trump amerikai elnök kedden azt mondta, hogy az Egyesült Államok atomtámadás indítására szolgáló gombja „sokkal nagyobb és sokkal hatásosabb” mint az, amely Kim szerint örökké az asztalán van.

„Nekem nagyobb gombom van, mint Kim Dzsong Unnak” – közölte újabb Twitter-bejegyzésben Trump, az észak-koreai vezető újévi köszöntőjére reagálva, amelyben a phenjani rezsim vezetője ismét azt hangoztatta, hogy Észak-Korea mostanra képessé vált az Egyesült Államok területének bármely részére csapást mérni nukleáris fegyvereivel, s ezért Amerika soha többé nem lesz képest támadást indítani országa ellen.

Trump leszögezte, hogy

az ő íróasztalán lévő, atomfegyver bevetésére utasító nyomógomb „sokkal nagyobb” és „sokkal hatásosabb”,

mint az észak-koreai vezetőé. „Tájékoztatná valaki őt a kiszipolyozott és kiéheztetett rezsimjéből arról, hogy nekem is van Nukleáris Nyomógombom, de az enyém sokkal nagyobb és sokkal hatásosabb, mint az övé, és az én Nyomógombom működik!”.

Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kedden délután a világszervezet székházában újságíróknak arról beszélt, hogy Washington kész további szankciókra is, abban az esetben, ha Phenjan újabb rakétakísérleteket hajtana végre.

Ismét van forró drót a két Korea között

0

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető utasítást adott arra, hogy közép-európai idő szerint szerda reggel 7 óra 30 perckor állítsák helyre a két Korea közötti kommunikációs forródrótot, amelyet Phenjan két éve megszüntetett, és amelyen most Észak-Korea téli olimpiai részvételéről tárgyalnának hivatalosan.

„Gyakorlati kérdésekről fogunk tárgyalni esetleges olimpiai küldöttségünkkel kapcsolatban” – közölte Li Szon Gvon, a két Korea közötti ügyekért felelős phenjani hivatal vezetője egy tévé- és rádióközleményben.

Dél-Korea az előző nap tett javaslatot magas szintű tárgyalásokra a két ország között arról, hogy Észak-Korea vegyen részt februárban a téli olimpián a dél-koreai Phjongcshangban. Előzőleg, újévi köszöntőjében Kim Dzsong Un azt mondta, kész párbeszédet kezdeni Szöullal, és mérlegelni fogja, hogy országa részt vegyen-e az olimpián.

Cso Mjung Gjon dél-koreai országegyesítési miniszter kedden közölte: a kormány azt javasolja, hogy január 9-én Panmindzsonban tartsanak magas szintű egyeztetéseket a kétoldalú tárgyalások újraindítása jegyében.

Ezen a határ menti településen írták alá a koreai háborút (1950-1953) lezáró tűzszüneti megállapodást.

A két ország közötti tárgyalások újraindításával kapcsolatban azonban Csoj Hjun Szo dél-koreai védelmi minisztériumi szóvivő emlékeztetett arra, hogy eddigieknél részletesebb választ várnak a július óta tett tárgyalási javaslataikra. Li Szon Gvon szerdai közleményében azonban nem esett szó arról, hogy Phenjan elfogadja-e Szöul javaslatát a január 9-ei tárgyalásokra.

A kommunikációs forródrót fizikailag mindig létezett. Phenjan azért állította le a működését 2016 februárjában, mert így tiltakozott az ellen, hogy Dél-Korea bezárta a két ország közös ipari komplexumát.

Több tucatnyi halott egy perui buszbalesetben

0

A mélybe zuhant egy autóbusz a tengerparti sziklákon kanyargó országútról kedden Peruban, a szerencsétlenségben a busz legalább 46 utasa meghalt.

Az autóbusz 57 utassal a perui fővárosba, Limába tartott, amikor helyi idő szerint dél tájban egy kamionnal ütközött, és mintegy 80 méter magasból a köves tengerpartra zuhant. A szerencsétlenségnek hat túlélője van.

Az eset a Panamericana Norte országúton, a Limától mintegy 70 kilométerre északra lévő Pasamayo településnél történt, egy olyan veszélyes szakaszon, amelyet a helyiek csak „Ördögkanyarnak” hívnak.

A mentést nehezítette, hogy a mélyben lévő partszakaszra út nem vezet.

A rendőrség és a tűzoltóság helikopterekkel közelítette meg a helyszínt, és szállította a közeli kórházakba a hat, súlyosan sérült túlélőt.

Pedro Pablo Kuczynski perui elnök nyilatkozatban fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak, nagyon szomorúnak nevezve, hogy ismét ilyen léptékű szerencsétlenség történt az országban.

Peru útjain gyakoriak a balesetek, 2016-ban több mint 2600-an vesztették életüket a dél-amerikai ország közútjain.

Megöltek egy ukrán jogvédőt

0

Komoly felháborodást váltott ki az ukrán társadalomban és már politikai üggyé vált egy jogásznő és jogvédő aktivista brutális meggyilkolása. A 38 éves Irina Nozdrovszkát hétfőn találták holtan egy Kijev melletti falunál egy folyóban, sajtójelentések szerint testén több késszúrással, nyakán vágásokkal.

Az ügyben Pavlo Klimkin külügyminiszter is megszólalt. Kijevben az országos rendőrség székháza előtt több százan tüntettek. Az ukrán diplomácia vezetője a Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta: a jogásznő ellen elkövetett gyilkosság kihívás jelent az államnak, és egyben tesztje a társadalomnak a tekintetben, hogy képes-e megvédeni a női aktivistákat és igazságot szolgáltatni. Klimkin véleménye szerint – ami a női jogokat illeti – Ukrajnában az elmúlt évben nem javult a helyzet a családon belüli erőszak, valamint a nőknek a politikai életben betöltött szerepét tekintve.

A kijevi amerikai nagykövetség szintén kedden a Twitteren a bűnügy mielőbbi felderítésére szólította fel az ukrán hatóságokat.

A 38 éves Irina Nozdrovszkát hétfőn találták holtan egy Kijev melletti falunál egy folyóban, sajtójelentések szerint testén több késszúrással, nyakán vágásokkal.

A jogásznő lánytestvére 2015-ben egy olyan közúti balesetben halt meg, amelyet egy Kijev megyei járási bíró egyik rokona okozott.

A kijevi rendőrkapitányság előtt tüntetők meggyőződése, hogy a jogásznőt bosszúból ölték meg, mert sikerült elérnie, hogy a befolyásos bíró rokonát tegyék felelőssé a balesetért. A felbőszült demonstrálók kis híján megverték Dmitrij Cenov Kijev megyei rendőrfőnököt, aki közéjük ment tájékoztatni őket a nyomozás állásáról.

Vjacseszlav Abroszkin országos rendőrfőnök helyettese ígéretet tett arra, hogy a hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek a tettes, vagy a tettesek kézre kerítése érdekében. „Nem vagyunk istenek, nem garantálhatjuk, hogy minden bűncselekményt képesek vagyunk feltárni” – mondta.

A hivatalos orvosszakértői jelentés még nem készült el

a jogásznő halálának körülményeiről, így a hatóságok jelenleg a gyilkosság négy indítékát vizsgálják. Eszerint az említett autóbaleset ügyében folytatott eljárásban játszott szerepéért, vagy más jogászi tevékenységéért ölhették meg Nozdrovszkát. Nem zárták ki azt sem, hogy nemi erőszakot próbáltak elkövetni rajta, továbbá a negyedik verzió szerint garázdaság áldozatául esett.

Adóviták kereszttüzében a leendő német koalíció

0

Csökkentsük a társasági adót! Ezt javasolja a jobboldali CSU néhány nappal azelőtt, hogy újrakezdődnének a kormányalakítási tárgyalások Berlinben. A bajor keresztényszociális unió azzal indokolja meg adócsökkentési javaslatát, hogy Donald Trump ugyanezt tette az Egyesült Államokban.

Vagyis, hogyha Németország nem követi a példát, akkor Amerika könnyen adóparadicsommá válhat a német vállalkozók és befektetők számára. Ez is a célja Donald Trump adó reformjának. Erre már Wolfgang Schäuble, egykori pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet, amikor az új kormány előtt álló feladatokat próbálta meg felvázolni. Csakhogy a CSU politikus jelenleg a parlament elnöke és Angela Merkelt támogatja abban, hogy kormányt tudjon végre alakítani Berlinben.

Csakhogy ehhez a CDU -CSU szövetség nem elég. Kellenek még a szociáldemokraták is, akik hallani sem akarnak az adóreformokról.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek miközben a bérből és fizetésből élők úgy érezhetik: miközben ők szorgosan adóznak, a tőkepénzesek megint jók járnak – munka nélkül! A szociáldemokraták pedig szilárdan elhatározták az elmúlt évek kudarcai után, hogy elszántan képviselik a munkavállalók érdekeit. Nem épp könnyű feladat Angela Merkel számára koalíciót létrehozni ilyen partnerekkel.

Akiket nemcsak az adó fizetés kérdése oszt meg, de a migránsok problémája is. A CSU minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést akar és minél kevesebb migránst addig a szociáldemokraták jóval engedékenyebbek ebben a kérdésben.

Kompromisszumkészséget senki sem mutat.

A CSU ezt azzal fejezi ki, hogy meghívták csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukra Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök az elmúlt két évben gyakran bírálta Angela Merkel migránspolitikáját. Brüsszelben, többször összecsapott Martin Schulz-cal, aki akkor az Európai parlament elnöke volt, jelenleg  pedig a szociáldemokraták vezetője Németországban. Most pedig Orbán Viktor lesz a díszvendég a CSU csúcson, melyet közvetlenül a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt rendeznek meg egy elhagyott kolostorban, Bajorországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK