Az Agyaghadsereg megtekintésével kezdte meg látogatását Kínában Emmanuel Macron francia köztársasági elnök.
Ez diplomáciai gesztus, hiszen a Nagy Selyemút épp innen, Hszianból indult Európa felé. Ide érkezett annak idején Marco Polo is. Hszi Csin-ping kínai elnök pedig erre az ősi emlékre hivatkozva hirdette meg az Új Nagy Selyemút programot. Ennek a lényege az, hogy
Kína döntő szerepet kíván játszani a globális gazdaságban.
Emmanuel Macron azt szeretné, ha Európa és ezen belül Franciaország kiemelt partner lenne. Ha Amerika kivonul, akkor Kínának Európára nagyobb szüksége van – ez Macron javaslatának lényege.
Csakhogy Amerika csak szavakban vonul vissza, a valóságban mágnesként vonzza a hatalmas kínai piac. Donald Trump nemrég járt Kínában, ahol megkülönböztetett figyelemmel fogadták: ebédelhetett a Tiltott városban, Pekingben, ahova csak nagyon kevés külföldi vendéget engednek be.
Trump ugyanazt akarta, mint most Macron:
növelni az eladásokat és csökkenteni a kereskedelmi deficitet.
Franciaország esetében ez több mint 36 milliárd euró. A kínaiak persze okosan versenyeztetik a külföldi partnereket. Tudják, hogy Macron a többi között az Airbus gépekből akar még többet eladni Kínának. Pekingben erre épp most jelentették be, hogy Kína maga is közepes távolságra használható repülőgépet fejlesztett ki, amelyet az USA-val együttműködve kíván elterjeszteni a világban.
Vagyis Macronnak nem lesz könnyű dolga kínai partnereivel, akik tisztában vannak azzal, hogy potenciálisan a világ legnagyobb piacát irányítják.
Jared Kushner májusban Izraelben és Szaúd-Arábiában járt apósa, Donald Trump társaságában. Épp ekkor fektetett be a családi ingatlancégébe 30 millió dollárt egy izraeli vállalat.
Kushner a Fehér Ház egyik legbefolyásosabb emberének számít, közel-keleti ügyekben állítólag ő hozza meg a legfontosabb döntéseket. Ő javasolta például, hogy az USA és Izrael aktívan támogassa Szaúd-Arábia Irán-ellenes erőfeszítéseit.
A New York Times most arról ír, hogy amikor Kushner Trumppal épp a Közel-Keleten járt,
a családi cége 30 millió dolláros befektetést kapott egy izraeli biztosítótól.
Kushner törvényt valószínűleg nem sértett, a saját részvényeit ugyanis eladta, miután apósa elnök lett, ő pedig állást kapott a Fehér Házban, arra pedig nincs bizonyíték, hogy személyesen járt közben a befektetés ügyében. Az üzlet ugyanakkor
tovább gyengítheti az amerikai kormány törekvését, hogy elfogulatlan közvetítőnek tekintsék a régióban
– amit már eleve nehéz elfogadtatni, miután Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Kushnernek egyébként nem csak a pénzügyeit firtatják egyre többen, hanem az orosz kapcsolatait is – többek között az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás után nyomozó bizottság. Ráadásul sokat ír róla a legújabb, Trump elnökségéről szóló amerikai botránykönyv is.
A Guardian véleményrovatának szerzője írja ezt. Szerinte, ha a két ország illiberális demokráciát akar építeni, akkor az Európai Unión kívül és EU-s források nélkül kell megtenniük.
Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke Orbánnal (MTI/EPA/Pawel Supernak)
Will Hutton közgazdász-politológus, az Oxfordi Egyetemhez tartozó Hertford College igazgatója több mint 15 éve ír hetente véleménycikket az egyik legtekintélyesebb brit lapnak, a Guardiannek. Most Magyarország és Lengyelország illiberális szövetségéről ír.
Hutton szerint nem látni, hogy a konzervatív nacionalizmus térnyerése hogyan érhetne jó véget. Ahogy írja: ezek a rendszerek olyan „nemzeti közösségeket” akarnak létrehozni, amelyeket egy-egy ellentmondást nem tűrő vezér irányít, és amelyek küzdenek a külföldi befolyás ellen. Csakhogy
ez belpolitikai elnyomáshoz, haveri kapitalizmushoz, korrupcióhoz, a rasszizmus terjedéséhez és nemzetközi konfliktusokhoz vezet.
Hutton szerint Oroszország és Kína fektették le az ilyen rendszerek alapjait, de ilyenek működnek Törökországban és Indiában, a lengyel és magyar vezetők pedig valósággal csodálják ezeket a gondolatokat – ahogy szerinte Donald Trump és sokan a brexit-párti brit konzervatívok közül is. Szerinte arra a dolgozó rétegre támaszkodnak, amely félti a munkáját és fenyegetve érzi életszínvonalát. Ezekre a félelmekre építenek más európai konzervatív nacionalista pártok a német AfD-től a dán Néppártig. Ahogy Hutton fogalmaz:
„Európának újra a legsötétebb démonaival kell szembenéznie.”
Azt írja: az Európai Unión belül a Fidesz viszi ebben a vezető szerepet. Az alkotmány átírásával létrejött az a rendszer, amelyet Orbán Viktor „illiberális demokráciának” hív, írja Hutton, aki szerint az a célja, hogy olyan egypártrendszer jöjjön létre, ahol kisöprik a kereszténységgel nem összeegyeztethető értékeket, nincsenek fékek és ellensúlyok, kontrollálják a médiát, a baráti oligarchák pedig állami szerződésekből szerzik a vagyonukat.
Hutton szerint „bűzlik az egész”, Orbán mégis meg tudja tartani a hatalmát a muszlim bevándorlókkal való fenyegetés és a törékeny gazdaság miatt.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egyik első útja Magyarországra vezetett MTI Fotó: Illyés Tibor
Arról is ír, hogy 2015 óta Lengyelország is egyre inkább erre az útra lépett, de decemberben az Uniónak elege lett: a hetes cikkely életbe léptetését a „legagresszívebb lépésnek” nevezi, amelyet az EU valaha egy tagállama ellen tett. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Magyarország valószínűleg megvétózna bármilyen szankciót Lengyelország ellen.
Hutton megemlíti Orbán 2014-es tusnádfürdői beszédét. Azt írja,
a magyar miniszterelnök számára a 2008-as pénzügyi válság a nyugat és a liberális értékek végét jelentette, amelyek ellen küzdeni kell.
Hutton szerint 1989-ben az Európai Unió arra jutott, hogy ha erős demokratikus intézmények jönnek létre Kelet-Európában, akkor elterjednek a demokratikus értékek is. Ezért is vették fel tagnak, több más állammal együtt, 2004-ben Magyarországot és Lengyelországot is.
Azt írja: az Unió jogosan keménykedik Lengyelországgal, és meg kell nyernie ez a csatát:
„Ha Magyarország és Lengyelország illiberális demokráciát akar építeni, akkor ezt az EU-n kívül és az EU pénze nélkül kell megtenniük.”
Szerinte Orbán téved, amikor a kínai és az orosz gazdaságot ünnepli, beszédeivel pedig csak Magyarországnak okoz károkat. Az Uniónak ugyanakkor mindent meg kellene tennie, hogy csökkenjenek az emberek félelmei, amelyet a mozgás szabadságával kapcsolatban éreznek – minden tagállamnak meg kellene adni például a jogot, hogy ne engedjen be bevándorlókat.
Ahogy fogalmaz: nyitottnak kell lenni, de nem a végtelenségig, ez ugyanis csak a populista, nacionalista jobboldalnak ad muníciót, és olyan erőket hoz létre, amelyet az Uniót magát is fenyegetik.
Összefoghat a bal- és a jobboldal Olaszországban. Legalábbis, ez derül ki abból az interjúból, melyet a baloldali kormány pénzügyminisztere adott Olaszország legnépszerűbb lapjának, a Corriere della Seranak.
Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a pénzpiacok máris idegesek, mert nem szeretik a politikai bonyodalmakat. És különösképp nem szeretik a populista pártokat, melyeket nem lehet kiszámítani.
Márpedig az ország jelenlegi legnépszerűbb pártja az Öt Csillag, melyet az európai populizmus tipikus példájának lehet mondani.
Ők számíthatnak a legtöbb szavazatra a választásokon márciusban. A második helyen áll a jelenlegi baloldali kormánypárt. Harmadik Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia.
A baloldali kormány pénzügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy nem zár ki semmiféle koalíciót, de Silvio Berlusconi pártját és személyét már ismeri a világ, míg az Öt Csillag eddig csak ellenzékben szerepelt. Más kérdés, hogy
Berlusconi sem tartózkodott mindig a populizmustól.
Különösen akkor nem, amikor felvetette, hogy Olaszországnak ki kellene lépnie az eurozónából és vissza kellene térnie a lírához. Ezzel az elképzeléssel teljesen lejáratta magát az Európai Unió vezetői előtt. Visszatérése a kormányba tehát nem lenne épp problémamentes.
Olaszország különben is az EU beteg embere. Államadóssága meghaladja az 1300 milliárd eurót és csak nehezen kezelhető. Ha megindul a kamatok emelkedése, akkor egyenesen kezelhetetlenné válik. Pier Carlo Padoan is utalt erre, amikor hangsúlyozta: az országnak újabb reformokra van szüksége. Más kérdés, hogy az olasz választók mit gondolnak ezekről a pénzügyi reformokról, melyek rontják a munkavállalók esélyeit és javítják a tőke pozícióit Olaszországban.
Az általános iskolákban többé nem lehet angolt tanítani Iránban, mert az ország Legfelső Vezetője szerint a korai angoltanulás könnyen megfertőzi nyugati eszmékkel a diákokat.
Ali Khámenei ajatolláh szerint az angoltanítás utat nyit a Nyugat kulturális inváziójának. Erre hivatkozva vasárnap az állami televízióban az oktatási tanács vezetője közölte, hogy az állami és a nem állami általános iskolákban is tilos mostantól angolul tanítani a diákokat – írja a Reuters.
Közben a Forradalmi Gárda vasárnap bejelentette, hogy véget vetettek a több mint egy hete tartó rendszerellenes tüntetéseknek, amelyeken már az ajatolláh távozását is követelték az utcára vonuló emberek. Összesen 1000 és 1800 közé tehető a letartóztatott tüntetők száma (hivatalos adatok még vasárnap sem voltak), köztük mintegy 100 diák is van, de a hivatalos beszámolók szerint a többségüket már elengedték. A demonstrációkban vasárnap estig 22 ember halt meg.
A Forradalmi Gárda az Iránon végigsöprő tüntetéshullámért továbbra is az Egyesült Államokat, Izraelt és Szaúd-Arábiát teszi felelőssé. A demonstrációkkal kapcsolatos részletes elemzésünket ide kattintva olvashatja.
Donald Trump amerikai elnök telefonon megvitatta az észak-koreai és az iráni helyzetet Emmanuel Macron francia államfővel.
A beszélgetést Donald Trump kezdeményezte, és még szombaton került rá sor, de a Fehér Ház csak vasárnap este adott ki róla közleményt.
A Fehér Ház szerint a beszélgetés célja az volt, hogy aláhúzza az Egyesült Államok, Dél-Korea és a nemzetközi közösség elkötelezettségét Észak-Korea atomfegyver-mentességének megteremtésében.
„A két államfő egyetértett abban is, hogy a széleskörű tüntetések Iránban a rezsim kudarcát jelzik, amely népe szükségleteinek kielégítése helyett a nemzet gazdagságát a terrorizmus és harciasság finanszírozására fordítja külföldön” – olvasható a közleményben.
Ausztráliában az iszonyatős hőség miatt kialakuló bozóttüzek, Észak-Amerikában a hóviharok okoznak problémát, és Magyarországon is szokatlan dolgokat művel az időjárás: vasárnap megdőlt a nappali országos melegrekord.
Épületeket pusztítottak el és embereket sodortak veszélybe a bozóttüzek szombaton Ausztráliában, amelynek három államát sújtja a több mint 40 Celsius-fokos hőhullám. Melbourne-ben futótüzek lobbantottak lángra néhány külvárosi építményt, és Victoria állam egy másik részén pedig a hőség egy 10 kilométeres szakaszon megolvasztotta az autópályát.
Tűzoltók a Melbourne Carrum Downs nevû külvárosában pusztító bozóttûz helyszínén 2018. január 6-án. Victoria állam különbözõ részein mintegy 400 ház áramellátása szakadt meg, és ötven tûzesetet jelentettek, ezeket a tûzoltóknak sikerült megfékezniük. (MTI/EPA/James Ross)
Közben az Egyesült Államokban a száz éve nem látott hideghullám okoz problémákat. Vasárnapra már húsz halálos áldozata volt a sarkvidéki hidegnek: az USA északkeleti partvidékén a légi közlekedés időlegesen megbénult, és továbbra is ítéletidőre kell számítani, ami mintegy 100 millió embert érint.
Szombaton New Hampshire-ben mínusz 40 Celsius-fokot is mértek.
Jeges szélviharok sújtják Maine, New Hampshire, Vermont, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania és Maryland államokat.
Boston látképe január 6-án. Az Egyesült Államokban utoljára egy évszázada tapasztalt hideghullám fõként az ország középnyugati részét és a keleti partvidéket sújtja, és súlyos fennakadásokat okoz a közúti és légi közlekedésben. (MTI/EPA/John Cetrino)
Indiában és Kínában is szokatlanul hideg van: Uttar Prades indiai szövetségi tagállamban, ahol mintegy 200 millió ember él, a minimumhőmérséklet 6-7 Celsius fok közé süllyedt péntekre, ami fele az ilyenkor megszokottnak. A meteorológusok további lehűlést jeleznek előre, ami azért veszélyes, mert a fűtés sem megoldott a térségben, Kínában pedig már több halálos áldozata is van a havazásnak.
Spanyolországban több ezer, a karácsonyi szabadságok után útrakelő ember rekedt a kocsijában vasárnap hajnalra a havazás miatt. A legrosszabb helyzet az AP6-os országút Madrid és Segovia közötti szakaszán alakult ki, ahol százak kényszerültek arra, hogy járművükben töltsék az egész éjszakát. A spanyol hadsereg vészhelyzeti alakulata (UME) 250 katonát küldött az autósok kiszabadítására.
Járművek vesztegelnek a hóesésben az AP6-os autópályán, a közép-spanyolországi San Rafael közelében 2018. január 7-én. (MTI/EPA/Delfin Garcia)
Magyarországon január 7-én eddig 17,6 Celsius-fok volt a legmagasabb maximum hőmérsékleti érték, amelyet 2001-ben Kiskunhalason mértek. Most ennél 1 tized fokkal melegebb volt Mohácson, így
az új január 7-ei melegrekord 17,7 fok lett
– közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-vel.
Ráadásul vasárnapra virradóra 10 foknál magasabb hőmérsékletet is mértek, így ismét megdőlt az országos napi hajnali melegrekord is. Eddig ezen a napon 9,9 Celsius-fok volt a legenyhébb hőmérsékletet, amelyet Pápán mértek 1994-ben. Most viszont Dunaújvárosban csak 10,2 fokig hűlt le a levegő, így ez lett az új január 7-ei legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord. Szombaton is megdőlt a hajnali és a nappali melegrekord is, az ország több pontján 17 foknál melegebb volt.
A következő napokban még marad a szokatlanul enyhe idő, azután viszont fokozatos lehűlés várható, a hétvégén hó is lehet.
A két német testvérpárt, a CDU és a CSU közös törvényjavaslatot készít elő, melynek célja az, hogy elejét vegye az iszlám vallású migránsok antiszemita akcióinak Németországban.
Amikor Donald Trump bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, sok muszlim is részt vett azokon a tüntetéseken, melyeken izraeli zászlót égették el, és kétségbevonták Izrael jogát a létezésre.
Heiko Maas német igazságügyi miniszter szerint ez megengedhetetlen. A Merkel vezette konzervatív pártszövetség január 27-én, a holokauszt emléknapján szeretné bemutatni a tervezetet a Die Welt szerint. A törvény leszögezné, hogy annak, aki megkérdőjelezi Izraelt, vagy elutasító a zsidósággal szemben, nincs helye Németországban.
Maas elmondta: tanfolyamokat szerveznek a bevándorlóknak, melyeken elmagyarázzák, hogy az antiszemitizmus hogyan vezetett el a holokauszthoz Németországban, illetve a németek által megszállt Európában.
A migrációs kérdések az egyik fő pontját jelentik azoknak koalíciós tárgyalásoknak, melyek újrakezdődtek Németországban a CSU, a CDU és a között.
Több mint három hónap telt el a német választások óta, és az országnak még mindig nincs új kormánya. Angela Merkel vasárnaptól megint tárgyalóasztalhoz ül, és újrakezdődnek a koalíciós tárgyalások.
Az ötnapos tárgyalássorozat Merkel pártja, a kereszténydemokrata CDU mellett a napokban saját tanácskozást tartó testvértpárt, a bajor CSU és a szociáldemokrata SPD vesz részt. Sok elemző szerint ez Merkel utolsó esélye arra, hogy stabil koalíciót alakítson ki.
Angela Merkel pártja 12 éve irányítja az országot, ebből nyolc éven keresztül a balközép SPD volt a koalíciós partnere. A párt vezetője, Martin Schulz azonban a rossz választási eredmények kapcsán fogadkozott, hogy nem lép újra koalícióra a CDU-val, inkább ellenzékbe vonul.
Merkel – akinek pártja a választási eredmények alapján nem kormányzóképes egyedül – ezután megpróbálkozott egy másik, eddig példátlan koalícióval, amelyet a tárgyalásokban résztvevő pártokról „Jamaica-koalíciónak” neveztek. Ebben a liberális FDP és a zöldek lettek volna a CDU partnerei, de a kezdeményezés novemberben elbukott.
Az újabb „nagykoalíció” kialakítása viszont a szociáldemokratákkal azért nehézkes, mert az érdekek számos ponton eltérnek. A legfontosabb ügyek, amelyekben a mostani tárgyalások során közöt pontokat kellene találni, az a migráció, az Európai Unió és a szociális ellátások kérdése. A cél az, hogy legalább húsvétra megalakulhasson az új kormány.
A tárgyalásokat beharangozó cikkében a Guardian megjegyzi, hogy a CDU és a CSU között sem teljesen harmonikus a kapcsolat, és a bajor párt elnöke, Horst Seehofer még azt is megkockáztatta, hogy a koalíciós tárgyalások megkezdése előtt az EU és Merkel migrációs politikájának leghangosabb kritikusát, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt lássa vendégül pártja kongresszusán.
Angela Merkel a gyenge választási eredmények és az egyre növekvő kormányalakítási nyomás miatt nem túl erős pozícióból vág neki a tárgyalásoknak.
Manfred Weber, a bajor keresztényszociális unió egyik vezetője végső megoldást emlegetett a migránskérdésben azon a csúcstalálkozón, melyen a CSU a koalíciós tárgyalásokra készül elő, és Orbán Viktor is részt vesz rajta.
A magyar miniszterelnök a tanácskozás díszvendége, és ki is használta az alkalmat Angela Merkel bevándorlási politikájának bírálatára.
Manfred Weber pedig arról beszélt, hogy végső megoldás kell európai szinten migránsügyben. Nem az Endlösung kifejezést használta, mint Hitler a zsidók kiirtása kapcsán, hanem a finale Lösungot, de a kettő ugyanazt jelenti. Weber ezért a Twitteren mentegetőzött az ügyben.
In aller Klarheit: die absichtliche Missinterpretation meiner Aussage hier ist völliger Unsinn und nicht im geringsten von mir beabsichtigt. Es geht gerade im Gegenteil darum, dass es 2018 eine gemeinsame europäische Lösung im Sinne der Hilfe für Menschen in Not braucht. https://t.co/kLu616ohGV
védelmébe vette Orbán Viktor meghívását is a csúcstalálkozóra,
amit a bajor keresztényszociális unió több vezetője is bírált. Horst Seehofer, bajor miniszterelnök, a CSU elnöke a tanácskozáson azt hangsúlyozta, hogy milyen fontos a párbeszéd más uniós tagállamokkal, hiszen a kérdést csakis európai szinten lehet megoldani. Ehhez pedig valamennyi uniós állam hozzájárulása kell. Seehofer Bajorország gazdasági jövőjét is felvázolta. Hangsúlyozta, hogy szeretne létrehozni egy új közép-európai szövetséget, mely Bajorországból, Ausztriából, Magyarországból és még néhány más államból állna.
„Bajorország számára Közép Európa fontosabb mint a Nyugat hiszen a kereskedelmünkben a közép-európai országok nagyobb szerepet játszanak mint mondjuk Nagy-Britannia vagy Franciaország”- jelentette ki.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
