Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább van rá reális esély, ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Péntek kora reggel fejeződött be a rendkívül hosszúra nyúlt nem hivatalos tárgyalás Angela Merkelék konzervatívjai és Martin Schulz szociáldemokratái között. A két blokk elsősorban a bevándorláspolitika, a kormányzati költések és az adók tárgyában egyeztetett és elkészítette a hivatalos tárgyalások tervezetét.
A terv két legfontosabb eleme a befogadható menedékkérők számának évi 200 ezer főben való maximalizálása és a családegyesítés útján érkezők ezer fős havi limitje.
Angela Merkel és Martin Schulz a délben tartott közös sajtótájékoztatón elmondták, hogy optimisták a nagykoalíciót illetően, továbbá burkoltan reagáltak is a választók frusztráltságára a centrista pártok bevándorláspolitikájával kapcsolatban.
Némtország „új kezdetéről” beszéltek és a francia kapcsolat szorosabbra fűzését jelölték meg elsőszámú prioritásként.
Továbbá mind Merkel, mind pedig Schulz hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az ország szociális kohézióját.
Habár a hivatalos tárgyalások melletti döntés közelebb vitte a feleket a koalícióhoz, a kormányalakítás elég távolinak tűnik. A hivatalos egyeztetések megkezdése előtt a szociáldemokratáknak például meg kell erősíteniük a megegyezést a január 21-i különleges pártgyűlésükön is, ha pedig a valószínűleg hosszú hetekig tartó hivatalos tárgyalások során megegyezésre jutnának a felek, Schulzék akkor is ragaszkodnak ahhoz, hogy azt még megszavaztassák pártjuk tagságával is.
Ennek fényében leghamarabb március végén alakulhat meg az új kormány, de ha nem sikerül koalícióra lépni, akkor új választásokat írhatnak ki. Merkel kereszténydemokratáinak tudniillik nincsen más opciójuk a szociáldemokrata koalíción kívül, mert az úgynevezett Jamaica-koalíció a Zöldekkel és a liberális szabaddemokratákkal már novemberben megbukott.
Donald Trump azon csattant fel, hogy miért jön olyan sok ember az általa „pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.
Az amerikai elnök csütörtökön, egy, az ovális irodában tartott találkozón beszélt erről a Washington Post beszámolója szerint. Ezen mindkét párt képviselői jelen voltak, hiszen egy migrációval kapcsolatos megállapodásról volt szó. Az elnök megjegyzése az afrikai országokból, illetve Haitiről és El Salvadorból érkező bevándorlókra vonatkozott.
A Fehér Ház nem tagadta, hogy valóban elhangzott az elnök becsmérlő mondata,
ehelyett egy közleményt adtak ki, amellyel igyekeztek elvenni a megjegyzés élét.
A Raj Shah szóvivőtől származó szövegben az áll, hogy az Trump elnök soha nem a külföldiek, hanem az amerikaik érdekeit tartotta szem előtt, és olyan, tartós megoldást hozó bevándorlási politikáért harcol, amely azokat az embereket fogadja be, akik hozzájárulnak az Egyesült Államok gyarapodásához.
A csütörtöki megbeszélésen az úgynevezett átmeneti védelmi státusz visszaállításáról volt szó, amely például a természeti katasztrófák által sújtott országok polgáraira vonatkozna. A héten a Trump-adminisztráció bejelentette, hogy visszavonják ezt az engedélyt több mint 200 ezer El Salvador-i bevándorlótól, akik még az 1991-es földrengés miatt érkeztek az országba. Korábban például a haiti bevándorlók engedélyét is visszavonták, így több százezer embert fenyeget a deportálás veszélye.
Mégsem nyitja meg az új amerikai nagykövetséget Donald Trump februárban, Londonban. Az amerikai elnök mindezt azzal indokolta, hogy elődje, Barack Obama rossz üzletet csinált.
Trump szerint Obama áron alul adta el a nagykövetség nagyszerű helyen lévő előző ingatlanát, és drágán építtette fel az újat. A Guardian viszont emlékeztetett, hogy a nagykövetség áthelyezésének ötlete még George Bush idején, 2008-ban született meg. Trumpot Theresa May brit miniszterelnök hívta meg állami látogatásra, amikor megválasztották az USA elnökének.
Végül a látogatás terve által okozott felháborodás közepette az a döntés született, hogy inkább egy rövidebb, kevésbé formális találkozóra látják vendégül az elnököt. Az is felmerült, hogy Trump a királynőnél is látogatást tesz, de nem adnak a tiszteletére formális, nagyszabású bankettet. De most ezek, az állami látogatásnál jóval szerényebb tervek is jó időre veszni látszanak. Trump helyett ugyanis Rex Tillerson külügyminiszter fogja megnyitni a nagykövetséget.
Reason I canceled my trip to London is that I am not a big fan of the Obama Administration having sold perhaps the best located and finest embassy in London for “peanuts,” only to build a new one in an off location for 1.2 billion dollars. Bad deal. Wanted me to cut ribbon-NO!
Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul Miloš Zeman államfő egy másik dolog miatt is aggódhat: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.
December 6-án Miloš Zeman köztársasági elnök fogadta az októberi csehországi választások győztesét, Andrej Babišt. Azzal bízta meg őt, hogy egy hét alatt állítsa fel az új cseh kormányt, amelyet a „csehországi Trumpnak” nevezett, de korrupciós és az egykori csehszlovák titkosrendőrséggel kapcsolatos (StB) botrányokba belekeveredett oligarchának sikerült teljesíteni. A független szakértőkből és az ANO párt győzteseiből álló kormánnyal, akik között vannak egészen érdekes miniszterek, Zeman teljes mértékben meg volt elégedve nemcsak szakmai szempontból, hanem azért is, mert így a zsebében érezhette az ANO-ra szavazó cseh állampolgárok voksát.
Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Elakadt tisztára mosás
Az egyetlen kérdésnek az tűnt, hogy vajon a cseh képviselőház (Csehország kétkamarás – szenátus és parlament) mennyire lesz hajlandó bizalmat szavazni az új kabinetnek. Habár a frissen felállított Babiš-kormány megkapta az olyan politikai pártok hallgatólagos támogatását, mint a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM), a cseh parlamentbe került többi hat mozgalom vehemensen elutasította az ANO programjait. Az elemzők és a szakértők figyelmeztettek, hogy Babiš és Zeman egyaránt tisztában voltak ezzel a ténnyel, ezért is hagyták január 10-ra a végleges döntést.
Ám a szerda este tartott parlamenti ülést hirtelen meg kellett szakítani, amelynek egyetlen napirendi pontja az új kormánnyal kapcsolatos bizalmi szavazás volt. Azért lett vége, mert a képviselők képtelenek voltak megállapodni abban, hogy vajon meghallgassák-e Jirí Komárek volt rendőrnyomozót, aki állítólag kulcsinformációkkal rendelkezett a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű korrupciós ügyben. Ráadásul olyan dolgokat közölt volna, amikkel tisztázni lehetett volna az ANO párt vezetőjének és alelnökének Jaroslav Faltýnek szerepét. Sőt, ezután egyfajta
politikai összeesküvésnek és ANO-ellenes lejáratásnak minősítették volna az egész ügyet, amelyet a belpolitikai ellenfeleik kreáltak
Az SPD és a KSČM szintén követelte a rendőrnyomozó kihallgatását, de a Civil Demokrata Párt (ODS) javaslatára megszakították az ülést és jövő hét keddre halasztották a szavazást. Ez önmagában nem volt váratlan esemény, hiszen számítani lehetett arra, hogy az ellenzéki pártok nem fogják támogatni és valamilyen módon meghiúsítják vagy elhúzzák a kérdést. Viszont, ami igazán megdöbbentette az ANO pártot és a cseh politikát, az Zeman felszólalása volt.
Habár a köztársasági elnök „jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének:
Amennyiben Babiš nem szerzi meg legalább 101 képviselő szavazatát, ami a kormányzáshoz kell, akkor nem fogja támogatni a miniszterelnöki kinevezését.
Több sem kellett az ANO vezetőjének, aki azzal válaszolt, hogyha jövő hét kedden ismét kudarcot vall a kormányprogram elfogadása, akkor január 17-én benyújtja a lemondását. Ebben az esetben viszont idén várható egy (újabb) parlamenti választás Csehországban. A Babišhoz tartozó médiumok (Lidové noviny, Mladá fronta Dnes) máris elkezdték felelősségre vonni Zemant annak „árulásáért”. Babiš csütörtökön bejelentette, hogy a kialakult vitájuk ellenére rá adja a voksát. Azért azt még odaszúrta, hogy „ez az ő személyes véleménye és döntése, nem pedig az ANO-é”. Valamint burkoltan emlékeztette Zemant a korábbi szóbeli megállapodásukra: azért érdemes a miniszterelnök bizalmára, mert
„nem lop és betartja a szavát”.
Zeman szerdai kijelentéseit először az államfő sorozatosan botrányokat okozó természetének számlájára lehetne írni, ami már egészen megszokott a cseh politikában. Csakhogy nem a legjobb az időzítés volt a részéről: 2018. január 12-én és 13-án tartják a csehországi elnökválasztások első fordulóját. Zeman már tavaly márciustól elkezdte gyűjteni a támogatókat és 103 000 szavazó aláírását sikerült megszereznie. Mivel nem a képviselők és a szenátorok támogatását kapta meg, ezért szeretett arra hivatkozni, hogy az „erős népakarat” következtében, a lakosság támogatása miatt és a feleségének köszönhetően szállt ismét ringbe az elnöki székért.
A cseh-japán szülőktől származó Tomio Okamura, akárcsak 2013-ban, idén is indult volna az elnöki székért. Most viszont – minő meglepetés – Zeman mellé állt. A kép forrása: Youtube.
Vele együtt további nyolc személynek sikerült elegendő támogatót szereznie ahhoz, hogy indulhasson „Csehország következő köztársasági elnöke” címért. Eléggé színes lett a paletta: Michal Horáček vállalkozó és dalszövegíró; Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke; Vratislav Kulhánek, a Škoda-művek egykori igazgatója; Jiří Hynek, cseh hadiipari vállalat elnöke; valamint Petr Hannig zenész, az „Észszerűek” (Rozumní) nevű párt vezetője; Mirek Topolánek volt polgári demokrata miniszterelnök (2006-2009); Marek Hilšer orvos.
Miloš Zeman győzelme biztos volt, de a felmerések szerint egyszer sem érte el az 50 százalékot (átlagosan 32-35 százalék), amivel megúszható lenne a második forduló. Ez pedig a január elején tartott közvélemény-kutatások szerint még komoly meglepetéseket okozhat. A Cseh Televízió által január első hetében, 1503 cseh bevonásával végzett felméréséből kiderült, hogy két államfőjelölt erősödött meg igazán. Az egyik Horáček, aki képes lehet megszorongatni Zemant a második fordulóban. Miközben a vállalkozó az első körben 12,5 százalékot kapna, addig a második forduló esetében már a voksok 46 százalékára számíthat, ami mindössze csak két százalékkal lenne kevesebb, mint amennyit a jelenlegi cseh elnök kapna.
Michal Horáček standja Brnoban. A kép forrása: Wikimedia Commons
Ám ennél még érdekesebb, hogy Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke és egyetemi professzor míg az első körben 27,5 százaléknyi szavazatot gyűjtene be, addig a másodikban már 48,5-t, ezzel legyőzve Zemant. Természetesen erre azt lehetne mondani, hogy a Zemannal és Babiš-sal rossz viszonyban lévő Cseh Televízió szándékos mért ilyen adatokat, de ez nem magyarázat arra, hogy a többi közvélemény-kutató cég – már hónapokkal ezelőtt – szintén hasonló eredményeket közölt. Sőt, a STEM nevű közvélemény-kutató csoport
hat százalékos előnyt mért Drahoš javára
,miközben a megkérdezettek 10 százaléka nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.
Katedrából a politikába
Az első érdekesség Drahoš indulásával kapcsolatban, hogy akárcsak legfőbb riválisát, őt sem támogatták cseh politikusok, képviselők és szenátorok, csak a cseh választók. Az elsők között jelentette be jelöltségét, de augusztusra már sikerült 141 000 aláírást összegyűjtenie. Ami azt jelenti, hogy nagyobb a lakossági támogatottsága, mint a „népakaratra” hivatkozó Zemannak.
Jiří Drahoš. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
A tudományos hátterű politikus önmagát centralistának állítja be, aki Nyugat-barát, elutasítja a kínai befektetések növelését és Oroszország-ellen bevezetett uniós szankciók folytatását akarja. Többször is megerősítette EU-pártiságát, szerinte a bennmaradásról, a NATO-ról vagy bármilyen más cseh geopolitikai kérdésről nem szabadna népszavazást tartani.
Ugyanakkor nem lenne (esélyes) csehországi államfőjelölt, ha nem bírálta volna Brüsszelt vagy nem mutatna némi euroszkepticizmust. Az euró bevezetését nem tartja járható útnak és nem híve a mélyebb integrációnak sem. Ám az igazán marginális vitapontot a migráció jelenti, amelyben (nagyjából) megegyezik a véleménye a többi V4-el:
„A schengeni határrendszer külső védelmének megerősítése; a migárciót kiváltó okok kezelése a helyszínen és a kötelező uniós kvóták elutasítása”
Bőkezű anyagi támogatást kapott cseh üzletemberektől és a tudományos élet neves alakjai (csillagászoktól, a vegyészeken át egészen az egyiptológusokig) álltak ki mellette. Az oktatással, tudományos fejlesztésekkel és egészségüggyel kapcsolatos nézeteivel nagyon sok támogatót szerzett magának az értelmiségi és az egyetemi végzettségűek körében. Gyakran kritizálta a többi jelöltet, mint például Topoláneket, de a legtöbb beszólást Zemannak tartogatta. A jelenlegi államfő természetesen érzi, hogy Drahoš személyében egy komoly kihívója akadt, ezért azt az epés megjegyzést tette a riválisára:
„úgy viselkedik mint Hillary Clinton és úgy is fogja végezni, mint az amerikai elnökjelölt”.
A ma kezdődő csehországi elnökválasztások sokáig egy lejátszott meccsnek tűnhettek. Ugyanakkor Zeman nemrég tett megnyilvánulásai ismét gondoskodtak arról, hogy a korábban biztosra vett ANO-támogatás ingadozzon, hiszen ők könnyen „pálfordulásként” értelmezhetik az államfő Babišhoz intézett szavait. Ráadásul Drahoš egy olyan dilemmát jelent Zemannak, akire ő egyáltalán nem számított: ugyanúgy élvezi a szavazók bizalmát; maga köré gyűjtötte azokat, akiknek már elegük van a jelenlegi elnök folyamatos botrányaiból és pejoratív megnyilvánulásaiból; valamint egyszerre képes megszólítani az euroszkeptikus/migrációellenes cseh választókat és a Nyugat-barát, liberális „értelmiségi krémet”.
Mihai Tudose egy szerdai nyilatkozatát pontosította. Az így hangzott: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”.
Mihai Tudose román miniszterelnök csütörtökön az egyik közösségi portálon tett bejegyzésében közölte: románként és kormányfőként elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról.
A miniszterelnök ezzel a Realitatea hírtelevíziónak szerda este adott nyilatkozatát pontosította. Úgy vélte: az autonómia sérti Románia alkotmányát, amely már az első paragrafusában biztosítja a román állam egységes és oszthatatlan voltát.
„A Székelyföld autonómiájáról szóló viták törvénytelenek, és nem kell ezeket komolyan venni.
Ezek csupán a Románia egységének a destabilizálására tett kísérletek a centenárium (Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának a centenáriuma) évében” – pontosította Mihai Tudose miniszterelnök.
A miniszterelnök a Realitatea hírtelevíziónak adott szerda esti telefoninterjúban többek között kijelentette: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”. A kijelentést sérelmező Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke kijelentette: Mihai Tudose jelezheti, hogy nem ért egyet egy nyilatkozattal vagy egy politikai projekttel, „de nem küldheti akasztófára azokat, akik nem értenek egyet vele”.
Az erdélyi magyar sajtó a miniszterelnök nyilatkozatának egy pontatlan átiratára hivatkozva úgy idézte a miniszterelnök kijelentését, hogy „ha a székely zászlót felvonják az ottani intézményekre, akkor ők is ott fognak lógni a zászló mellett”.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető „abszolút kompetens és már érett politikus”, aki a nukleáris robbanótöltet és a nagy hatótávolságú rakéta létrehozásával „megoldotta stratégiai feladatát” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz média vezetőivel csütörtök este tartott moszkvai találkozóján.
„(Kim Dzsong Un) megoldotta stratégiai feladatát: van nukleáris robbanótöltete, és van globális, 13 ezer kilométer hatótávolságú rakétája, amely gyakorlatilag a földgömb bármely pontját, vagy mindenesetre a valószínű ellenfél területének bármely pontját képes elérni” – mondta.
Putyin úgy vélekedett, hogy
Kim érdekelt a helyzet „letisztulásában, elsimításában és megnyugtatásában”.
Az orosz elnök szerint most a realitásokból kiindulva, óvatosan, tárgyalásos úton kell megoldani a Koreai-félsziget atommentesítésének feladatát. Úgy vélekedett, hogy ez végeredményben megvalósítható, ha a folyamat összes részvevője, köztük az észak-koreaiak is biztosak lehetnek abban, hogy biztonságuk nukleáris fegyver nélkül is szavatolható.
Borisz Nyemcov meggyilkolt orosz ellenzéki politikusról nevezik el a washingtoni orosz nagykövetség épületével szembeni kis teret az amerikai főváros önkormányzatának döntése alapján.
A washingtoni önkormányzat 13 tagja – tizenegy demokrata párti és két független politikus – egyhangúlag szavazta meg a kis tér átnevezését. Szerdán azonban még csupán első olvasásban fogadták el a javaslatot.
A tér új névtábláját február 27-én, Nyemcov meggyilkolásának harmadik évfordulóján avatják fel.
Addig a hely változatlanul Wisconsin sugárút 2650 néven szerepel.
Nyemcovot 55 éves korában, 2015 februárjában ölték meg öt lövéssel a Kreml közelében, néhány órával azután, hogy ő Oroszország Ukrajnában történt katonai beavatkozása miatti demonstrációra szólított fel. 2017 nyarán egy orosz bíróság öt embert talált bűnösnek a gyilkosságban. Magát a gyilkost, Zaur Dadajevet, aki hátba lőtte a politikust, húsz év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, bűntársaira pedig 6-tól 11 évig terjedő börtönt szabtak ki. A Kreml tagadta, hogy köze lett volna a gyilkossághoz.
Washingtonban sem az önkormányzati politikusok, sem a szintén demokrata párti Muriel Bowser polgármester újságírók megkeresésére nem volt hajlandó kommentálni a döntést. A Politico című lap azonban megjegyezte: nyilvánvalóan Moszkvának szóló jelzésről van szó.
Aláírta az oroszországi hír- és hírelemző műsorok közvetítésének betiltásáról rendelkező törvényt Andrian Candu moldovai házelnök.
A törvény értelmében tilos azoknak a hírmagyarázó, katonai vagy politikai tartalmú rádió- és tévéműsoroknak a közvetítése, amelyek a határokon átnyúló televíziózásról szóló európai egyezményt nem ratifikáló országokban készültek – Oroszország nem ratifikálta az egyezmény. Szórakoztató tartalmú műsorokat továbbra is lehet sugározni.
A külföldi propagandával szembeni harcról szóló törvény aláírásának jogával az alkotmánybíróság ruházta fel a házelnököt, miután azt az oroszbarát Igor Dodon elnök kétszer is elutasította. Az alkotmánybíróság szerint ugyanakkor köteles jóváhagyni, miután a parlament kétszer is elfogadta.
A parlamentben ugyanis az Európa-pártiak vannak többségben,
ők fordultak az Alkotmánybírósághoz, amely úgy döntött, hogy a törvényt a házelnök vagy a miniszterelnök is aláírhatja. Az oroszok természetesen bírálták a törvényt.
Arról, hogy Magyarországon hogy jelenik meg az orosz propaganda, itt olvashat bővebben.
A munkajogi reform, több száz törvény, a kötelező védőoltások, a közszolgálati televízió és rádió előfizetési díjának eltörlése, valamint egy új nyugdíjrendszer létrehozása – ezekről szólhat a március 4-ei olaszországi választás kampánya.
Silvio Berlusconi (MTI/EPA/Julien Warnand)
Luigi Di Maio, az ellenzéki, populista Öt Csillag Mozgalom miniszterelnök-jelöltje jelentette be, hogy
a párt, ha kormányra kerül, 400 törvényt töröl el.
A választókra bíznák a „felesleges” törvények kiválasztását: az olaszok egy külön erre indított honlapon tehetik meg javaslataikat. Emellett új nyugdíjrendszerre is készülnek: 41 év munkaviszony után bárki nyugdíjba mehetne.
Eddig a populista párt az egyetlen, amely miniszterelnök-jelöltet állított, ami egyébként az olasz választási rendszerben nem is kötelező.
A jobboldali pártszövetség „reklámarca” ugyan Silvio Berlusconi volt miniszterelnök, de ő nem indulhat, mert adócsalásért elítélték.
A szövetségben Berlusconi párta, a Hajrá, Olaszország mellett az Olasz Testvérek és a szélsőjobboldali Északi Liga szerepel. Berlusconi azt mondta: megvan a jelöltje miniszterelnöknek, de nem mondja el, hogy ki az. Korábban amúgy három embert is megnevezett: Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét, Mario Draghit, az Európa Központi Bank elnökét, valamint Leonardo Gallitelli olasz csendőrtábornokot is, de
ők mind visszautasították.
Berlusconi azt is bejelentette, hogy ők a Matteo Renzi kormánya által bevezetett munkajogi reformot törölnék el. Az Északi Liga vezetője, Matteo Salvini pedig arról beszélt, hogy ha kormányra kerülnek, eltörlik a kötelező védőoltásokat. Beatrice Lorenzin egészségügyi miniszter erre úgy válaszolt, hogy az olaszokat Salvini hozzá nem értése ellen kellene beoltani.
A Matteo Renzi vezette balközép Demokrata Párt is előállt egy programponttal: ők a közszolgálati rádió és televízió 1954-ben bevezetett éves előfizetési díját törölnék el, amely tavaly 90 euró (27 ezer forint) volt.
Az olasz parlamenti választások március 4-én lesznek.
Az EU-val folytatott párbeszéd remélhetőleg csökkenti a lengyel bírósági reform kapcsán felmerült félreértéseket – ezt mondta Varsóban külföldi tudósítóknak Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.
A nemrég hivatalba lépett kormányfő, akinek egyik első útja Budapestre vezetett, azt mondta: a párbeszéd szempontjából pozitív volt a tegnap este Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Frans Timmermans bizottsági alelnökkel tartott megbeszélés. A lengyel kormány továbbra is arra törekszik, hogy részletesen megmagyarázza a folyamatban lévő bírósági reformmal kapcsolatos álláspontját.
Szerinte a bírósági reform a bírói függetlenség, a bíróságok hatékonysága, az eljárások objektivitása és átláthatósága miatt egyaránt fontos, ráadásul a lengyel bírósági rendszert az 1989-es rendszerváltás óta nem reformálták meg. Ennek következménye szerinte többek között az, hogy a bírák „egy zárt csoportot” alkotnak, és máig vannak köztük olyanok, akik még a kommunizmus idején kegyetlen ítéleteket hoztak.
Az EU szerint ugyanakkor az új törvény sérti a bírói függetlenség elvét
Morawiecki beszélt arról is, hogy Lengyelországban magas az Európai Unió támogatottsága. Szerinte a kormánya ragaszkodik a jogállamisághoz és a demokráciához.
Több elemző szerint egyébként Morawiecki azért került a kormány élére, mert a korábbi miniszterelnökkel, Beata Szydlóval szemben jobban szót tud érteni az uniós vezetőkkel. Az ország valódi vezetője azonban továbbra is Jaroslaw Kaczynski.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
