Fontos

Az olasz választások, Lombardia és a fehér faj

0

Az olasz választásokat izgalommal figyelik Brüsszelben is hiszen a 60 milliós Itália az EU egyik alapító nagyhatalma. A politikai patthelyzet akadályozhatja az olasz gazdaság megreformálását éppúgy, mint az eurozóna átalakítását, melyet Macron francia elnök szorgalmaz elsősorban.

Attilio Fontana szeretne Lombardia elnöke lenni, és erre meg is van minden esélye. Az Északi Liga politikusát sokan támadják, de talán még többen támogatják amikor a migránsok ellen beszél: „Meg kell védenünk a fehér fajt! Ha hagyjuk, hogy a migráns invázió folytatódjon, akkor az elpusztíthatja az egész civilizációnkat!”- mondta választási kampánya során Attilio Fontana, aki hozzátette:” ez nem rasszizmus, nem idegengyűlölet hanem egyszerű racionális következtetés!” A kritika hallatán a politikus visszakozott egy kissé, de mondanivalója lényegén nem változtatott.

Silvio Berlusconi, aki sokáig Itália kormányfője volt és ma is Lombardia erős emberének számít, megvédte politikus társát és szövetségesét. A veterán vezér „szerencsétlen kifejezésnek” nevezte a fehér faj védelmét, de utána azt mondta: „ne a szavakon lovagoljunk hiszen az európai identitás a tét!”

A migráns kérdés az egyik legfőbb témája az olasz választásoknak hiszen Itália az EU egyik frontállama. A baloldali kormány egyezményt kötött a líbiai milíciákkal, hogy állítsák meg a migráns inváziót még Líbiában. Ezt az egyezményt sok emberi jogi szervezet bírálja, de az olasz jobboldal helyesli pontosabban kevesli.

Március negyedikén tartják a választásokat Olaszországban. Ekkor döntenek Lombardia politikai jövőjéről is. Az országos választás teljesen bizonytalan: a populista Öt csillag legalább annyi szavazatra számíthat, mint a most kormányon levő baloldal. A mérleg nyelvét Silvio Berlusconi ex miniszterelnök alkothatja. Az olasz választásokat izgalommal figyelik Brüsszelben is hiszen a 60 milliós Itália az EU egyik alapító nagyhatalma. A politikai patthelyzet akadályozhatja az olasz gazdaság megreformálását éppúgy, mint az eurozóna átalakítását, melyet Macron francia elnök szorgalmaz elsősorban.

Juncker: nem háborúzunk Lengyelországgal

0

„Nem arról van szó, hogy mindenáron szankciókkal akarjuk büntetni Lengyelországot. A hetes cikkely nem erről szól. Bizonyos alapelveket hangsúlyoz” – jelentette ki Jean Claude Juncker Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke a jelek szerint fontosnak tartotta, hogy tudassa a fentieket a lengyel közvéleménnyel.

 

Az Európai Bizottság bevetette a jogi atomfegyvert, a hetes cikkelyt Lengyelországgal szemben, mert Varsó jogi reformjait elfogadhatatlannak tartja. A lengyelek kaptak három hónapot arra, hogy átgondolják a helyzetet.

„Párbeszéd folyik köztünk. Fogadtam Lengyelország új miniszterelnökét”

–  közölte Jean Claude Juncker.

A három hónap leteltével a brüsszeli bizottság javaslatot tehet arra, hogy alkalmazzák a hetes cikkelyt, amely átmenetileg felfüggesztheti egyik vagy másik tagállam szavazati jogát, illetve korlátozhatja az uniós pénzek felvételének lehetőségét. Magyarország mellett Lengyelország kapja a legtöbb pénzt az Európai Uniótól. Mindez nem akadályozza meg sem a budapesti, sem pedig a varsói kormányt abban, hogy hevesen támadja Brüsszelt.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök már többször jelezte: semmiképp sem szavazza meg a hetes cikkely alkalmazását Lengyelországgal szemben.

Mi verte ki annyira a biztosítékot Brüsszelben, hogy a jogi atomfegyver bevetését is fontolóra vették? Lengyelország jogi reformjai, amelyek az igazságszolgáltatást a politikai szolgálólányává tennék. Az EU alapelvei szerint ez elfogadhatatlan, mert az igazságszolgáltatás függetlensége az uniós tagság fontos feltétele. Ha a lengyel igazságszolgáltatás reformja mégiscsak végbemegy, akkor a jogi állapotok Oroszországra emlékeztetnek majd, ahol Putyin elnök az ügyészeket és bírákat éppúgy irányítja, mint a katonákat vagy a rendőröket.

Kínai vakondok ügyködött a CIA-ban?

0

New Yorkban a Kennedy repülőtéren letartóztattak egy korábbi CIA ügynököt. Azzal gyanúsítják, hogy a kínaiaknak dolgozott és lebuktatott több tucat CIA informátort Kínában.

Az amerikai hírszerzés pekingi irodáját 2012-ben alapjaiban rengette meg egy botrány, melynek következtében kínai kapcsolataik jórészét elveszítették. A kínaiak túlságosan is sokat tudtak arról, hogy mit is csinál a CIA Pekingben és Kína más részein.

Az FBI kezdetben nem tudta, hogy vajon a kínaiak hekkerek révén hatoltak-e be a CIA rendszerébe vagy pedig dolgozott ott egy vakondok. A vizsgálat most ért véget. Ezért tartóztatták le Jerry Shun Ching Lee-t a Kennedy repülőtéren, New Yorkban.

A kínai származású férfi amerikai állampolgár lett, miután szolgált az USA hadseregében. 1994-ben lépett be a CIA-ba, ahol fokozatosan emelkedett a ranglétrán. 2007-ben kilépett, mert úgy érezte : feljebb már nem juthat. Az amerikai kémelhárítás gyanúja az, hogy ekkor kereste meg őt a kínai titkosszolgálat, és az egykori CIA ügynök vállalta az együttműködést. De az is lehet, hogy már a kínaiak megbízásából lépett be az amerikai hadseregbe és utána a CIA-ba. A kínaiak híresek arról, hogy szeretnek hosszútávon gondolkodni. Alaposan felépítenek egy karriert a titkosszolgálatban, amely Kínában közvetlenül az első számú vezető – jelenleg Hszi Csinping elnök – irányítása alatt áll.

Női miniszterelnök jön Romániában

0

Váratlan javaslattal álltak elő a szociáldemokraták a kormányfő, Mihai Tudose lemondása után Romániában. A kormányzópárt Viorica Dăncilă Európai Parlamenti képviselőt jelöli a megüresedett posztra – tudósított a Euronews. Hét hónap alatt a harmadik miniszterelnököt kell beiktatnia az államfőnek.

Az 54 éves politikus Teleorman megyéből jön, ahogy a szociáldemokrata pártelnök, Liviu Dragnea is, de jelentős politikai szerepvállalása eddig nem volt. A megyei nőszervezet, illetve egy városi szervezet elnöksége után a szociáldemokraták országos nőszervezetének irányítását bízták rá.

A Zöldek frakciója plenáris vitát javasolt a témáról.

Az Európai Parlament alelnöke, Ioan Mircea Pașcu az Euronews kérdésére azt magyarázta, hogy szerinte az államfő el fogja fogadni ezt a jelölést, mert nincs oka, és igazából lehetősége sem arra, hogy visszautasítsa. Az alkotmányban ugyanis benne van, hogy az elnöknek ki kell neveznie azt, akit a kormánypárt vagy a kormánykoalíció miniszterelnöknek javasol. Miután a kormánypártnak továbbra is jelentős többsége van a parlamentben, teljesen indokolatlan lenne kiírnia előrehozott választásokat.

Úgyhogy előrehozott választások csak akkor lesznek, ha azt valaki készakarva kiprovokálja.

Nem készülhet független választási felmérés Oroszországban

0

Nem közölhet az elnökválasztásra vonatkozó adatokat a kampány során a legnagyobb orosz független közvélemény-kutató intézet, a Jurij Levada Független Elemzőközpont, mivel külföldi ügynökké minősítették.

A Levada központot 2016. szeptember 5-én, nem sokkal a parlamenti választások előtt jegyezte be külföldi ügynökként az orosz igazságügyi minisztérium, arra hivatkozva, hogy több kutatását külföldi, egyebek között amerikai kormányzati forrásból származó pénzekből végezte. Ebben a minőségében a központ december 18. óta

nem tehet közzé olyan adatokat, amelyek a március 18-ai elnökválasztásra vonatkoznak,

egyebek között nem publikálhat majd exit-pollokat sem. A választás lebonyolítása után az intézet visszatérhet majd a voksolásra vonatkozó felmérések közléséhez.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a törvény értelmében külföldi ügynökként a Levada valóban nem közölhet a választásokra vonatkozó adatokat, és felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszországban több más közvélemény-kutató intézet is működik. Az intézetet Lev Gudkov igazgató szerint a vonatkozó jogszabály megszegése esetén

pénzbírsággal, sőt betiltással sújthatják.

A központ igazgatója a Vedomosztyinak azt mondta, hogy a felméréseket azért el fogják végezni.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet szerint egyébként Putyinra az oroszok 73,8 százaléka szavazna 67 százalékos voksolási hajlandóság mellett, ha jövő vasárnap tartanák a választásokat. A VCIOM szerint Pavel Grugyinyin, a kommunisták elnökjelöltje a szavazatok 7,2, Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták vezére pedig 4,7 százaléka kapná. A magát ellenzéki jelöltnek nevező Kszenyija Szobcsak, Putyin egykori mentorának lánya 1, Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt alapítója 0,6, Borisz Tyitov vállalkozási ombudsman, a Növekedés Pártjának vezetője pedig 0,3 százalékon áll.

A legismertebb és legnépszerűbb ellenzéki jelölt, Alekszej Navalnij valószínűleg nem indulhat a választáson.

A Központi Választási Bizottság által jóváhagyandó hivatalos elnökjelöltek listája a hónap végén áll majd össze. A parlamenten kívüli pártok elnökjelölt-aspiránsainak a szavazólapra való felkerülésükhöz 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük, a parlamenti pártok esetében erre nincs szükség.

Nem engedtek be egy orosz propagandistát a francia elnök sajtótájékoztatójára

0

Emmanuel Macron francia elnök Calais városába látogat, ahol menekültpolitikáját kívánja igazolni a gyakorlatban. Ebből az alkalomból előzetes tájékoztatót tartottak az újságíróknak az Élysée-palotában. Az orosz RT tudósítóját nem engedték be.

Kevin Bergnek van sajtóigazolványa, de a biztonsági ember azt mondta neki:

„Maga nem újságíró. Ide csak újságírók mehetnek be.”

Korábban is előfordult már hasonló az RT tudósítójával: Macron római látogatása során sem engedték be. Az elnök ugyanis harcot hirdetett a propaganda és az álhírek ellen.

A tavalyi elnökválasztási kampány során Oroszország nyíltan támogatta Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent, még a Kremlben is fogadta. Orosz hackerek pedig feltörték a Macron-kampánystáb levelezését.

Az orosz propaganda és fő fegyvere, az RT (erről itt olvashat bővebben) rendszeresen közöl Franciaországot is érintő álhíreket. Macron kormánya már törvényjavaslatot és készít ezek ellen, sőt, közös uniós fellépést is sürget.

Újabb politikai gyilkosság a Balkánon

A világsajtó címoldalokon számol be Oliver Ivanović koszovói szerb politikus meggyilkolásáról. Belgrádban terrorista cselekménynek minősítették az esetet, a Brüsszelben tartózkodó szerb delegáció megszakította a tárgyalásokat a koszovói albánokkal és hazautazott. A gyilkosság csak néhány nappal azután történt, hogy kihirdették: március 4-én helyhatósági választások lesznek a szerb fővárosban.

Oliver Ivanovićra öt golyót lőttek mozgó kocsiból ma reggel Kosovska Mitrovicában, a szerbek lakta északi részen. A politikussal eddig ismeretlen tettesek éppen abban a pillanatban végeztek, amikor pártjának épületébe akart belépni.

A rendőrség a tetthely közelében talált egy felgyújtott járművet, közölte a Beta hírügynökséggel a Koszovói Rendőrség regionális vezetője, Željko Bojić, aki azt is elmondta: gyaníthatóan kapcsolat van a rendszámtábla nélküli jármű és a gyilkosság között.

Hashim Thaci, koszovói elnök és a többi vezető is elítélte a gyilkosságot.

Aleksandar Vučić szerb államfő összehívta a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülését Ivanović meggyilkolása miatt, majd utána úgy nyilatkozott: terrorista támadás történt és levélben kérte a Koszovóban székelő nemzetközi szervezeteket, az UMNIK-ot és az EULEX-et, hogy a szerb vizsgáló szervek is részt vehessenek a nyomozásban.

Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó Irodájának igazgatója kijelentette: a szerb küldöttség megszakította a szerb-koszovói tárgyalásokat és azonnal hazautazott Brüsszelből a gyilkosság miatt.

„Ez egy terrorista bűncselekmény, amelynek elkövetőjét meg kell büntetni” – jelentette ki Đurić újságíróknak Brüsszelben, hozzátéve: a gyilkosság kísérlet, hogy a Koszovón élő szerbeket káoszba taszítsák.

Majd jött a szokásos megfogalmazás:

„Ez az egész szerb nép elleni támadás, egy kísérlet, amelynek célja az összetűzések poklába lökni a nemzetet”.

Rade Radovanović közismert belgrádi újságíró a Független Hírügynökségnek azt nyilatkozta: nincs kizárva, hogy a gyilkosság mögött a szerb és a koszovói albán alvilág áll. A kettő között ugyanis szoros az együttműködés.

A hatvannégy éves Ivanovićot 2016-ban az Európai Unió jogi és igazságügyi missziójának (EULEX) bírósága háborús bűnök, egyebek mellett gyilkosság miatt kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, tavaly azonban a koszovói fellebbviteli bíróság az ügy újra tárgyalását rendelte el. A koszovói politikus harminchárom hónapot töltött előzetes letartóztatásban, később házi őrizetben volt.

A mérsékelt koszovói szerb politikus feletti ítélet annak idején általános meglepetésként hatott, hiszen Ivanović kimondottan demokratikus beállítottságú szociáldemokrata politikus volt, az albánokkal való kiegyezés egyik legfőbb szószólója. A súlyos büntetést azért rótták ki rá, mert 1999 áprilisában egyenruhás katonaként állítólag részt vett Koszovszka Mitrovica albánok lakta déli részének „tisztogatásában”, amely során civileket is gyilkoltak. Tény, hogy Ivanović sohasem volt ínyére a mostani szerb hatalomnak, akkor sem amikor radikálisoknak nevezték magukat és most sem, amikor haladóknak.

A gyilkosság kiváltotta indulatokat bizonyosan jól kihasználják a szerb kormánypártok a soron következő belgrádi helyhatósági választásokra.

Itt ugyanis Aleksandar Vučićéknak nincs elsöprő többségük. Olyannyira, hogy hónapokig azt latolgatták: csupán egy évvel az előző választások után a belgrádival egyidejűleg parlamenti erőpróbát is rendeznek, hogy az államfő népszerűségét kihasználva kerüljék el az esetleges belgrádi kudarcot.

A gyilkosság miatt most lehet határozottan intézkedni: nemzetbiztonsági ülést összehívni, terrorizmust emlegetni, megszakítani a tárgyalásokat a koszovóiakkal, egyszóval megvédeni az ismét megtámadott nemzetet.

Az EU veheti át a vezető szerepet a világkereskedelemben

0

Erről beszélt az Európai Unió kereskedelmi biztosa a Reuters tudósítójának néhány nappal azelőtt, hogy Davosban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel.

„Az amerikaiak saját magukat lőtték lábon azzal, hogy kivonulnak a világkereskedelemből. Ha nem ők határozzák meg a szabályokat, akkor mi fogjuk azt megtenni más államokkal együtt!”- mondta Cecilia Malström, aki három éve az EU kereskedelmi biztosa.

„Az EU megoldja a brexit válságot és minthogy Amerika visszalép, ezért mind többen hozzánk fordulnak vezetésért vagy partneri kapcsolatért.” Amióta Donald Trump ül a Fehér Házban, azóta az USA kivonult az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből, a párizsi klímaegyezményből.

Washington azzal fenyegetőzik, hogy felmondják a Nafta egyezményt, melyben Észak Amerika kereskedelmét szabályozták az USA, Kanada és Mexikó részvételével.

Lekerült a napirendről az EU – USA szabadkereskedelmi egyezmény. De amit Malström a legrosszabbnak tart, az nem más, mint a WTO elleni támadás. Decemberben a WTO tanácskozásán az USA megvétózta új bírák küldését abba a tanácsba, mely a nemzetközi kereskedelmi vitákat rendezi. Ha így megy tovább, akkor ez ellehetetleníti a világkereskedelmi szervezet működését.

Az EU megteszi, amit megtehet a világkereskedelem védelme és fejlesztése érdekében: szabadkereskedelmi egyezményt kötött Kanadával, elfogadott egy szabadkereskedelmi egyezményt Japánnal, mely még nem végleges. Idén pedig tárgyal Mexikóval illetve a Mercosur államokkal egy szabadkereskedelmi egyezményről. Az EU – Trumppal ellentétben – a globális kereskedelem fellendítésére törekszik – kölcsönös előnyök alapján.

Hszi Csin-ping kínai elnök pedig tavaly Davosban hosszú beszédben állt ki a globális szabadkereskedelem mellett.

Ráadásul ez három nappal azelőtt hangzott el, hogy Donald Trumpot beiktatták volna Washingtonban.

„Brilliáns volt Hszi Csin-ping elnök beszéde Davosban. Csakhogy a szép szavakat nem követték tettek. A gyakorlatban nem tapasztaljuk azt, hogy a kínaiak könnyítenének azokon a feltételeken, melyek a külföldiek üzleti lehetőségeit jelentik Kínában. Sőt, az EU azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb az európai befektetők dolga Kínában. Hszi Csin-ping nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni mindannak, amit a szabadkereskedelem érdekében elmondott Davosban”- hangsúlyozta az EU kereskedelmi biztosa.

Cecilia Malström ott lesz Davosban a világkereskedelmi fórumon. Ez egy EU-biztos szempontjából nem igazán meglepő. Annál inkább az, hogy az anti-globalista húrokat pengető Donald Trump is elmegy Davosba. „Mit fog ott mondani, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy

az EU továbbra is kiáll a szabadkereskedelem mellett.

Mi szeretnénk, hogyha az Egyesült Államok is ezt tenné, és errefelé vezetné a világot. Ha nem hajlandó erre, akkor mi, az EU tesszük ezt meg.!”- jelentette ki Cecilia Malström.

Betartja-e Moszkva az Észak-Korea elleni szankciókat?

0

Minden észak-koreai vendégmunkást haza kell küldeni 2019. december végéig. Új munkavállalási engedélyeket addig sem szabad kiadni.

Így döntött az ENSZ Biztonsági Tanácsa, mely ily módon próbálja meg befolyásolni Észak Korea fegyverkezését és háborús politikáját. Oroszország megszavazta a szankciókat, de vajon betartja-e? Ennek próbált utánajárni a CNN amerikai hírtelevízió, melynek értesülései szerint

több 50 ezer észak-koreai vendégmunkás dolgozik jelenleg Oroszország területén.

Ezek a vendégmunkások, akik sokak szemében rabszolgának tűnnek, évente több mint 500 millió dollárt küldenek haza a családjuknak. Persze a fizetésük 80%-át lenyúlja az állam. Ennek ellenére az észak-koreai vendégmunkások kitüntetett helyzetben vannak azokkal a társaikkal szemben, akik otthon dolgoznak látástól vakulásig – nevetségesen kis pénzekért.

A CNN riporterei becserkésztek egy olyan orosz gyárat Szentpéterváron, ahol észak-koreai vendégmunkások is dolgoznak. Nem sokat tudtak meg, hiszen teljes nyilatkozati tilalom van. Nyilatkozott viszont a moszkvai szenátus külügyi bizottságának az elnöke: „a szankcióknak, melyeket kimondanak Észak Korea vagy Oroszország ellen, nem sok értelme van. Soha nem tapasztaltam, hogy bármi is ilyen hatással lett volna ránk”- mondta Konsztantyin Koszacsev szenátor.

A külügyi bizottság elnöke természetesen azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország betartja a szankciókat, melyeket megszavazott a Biztonsági Tanácsban. A CNN viszont arra mutat rá, hogy

semmiféle statisztika sincs az Oroszországban dolgozó észak-koreaiak számáról.

Velük kapcsolatban az 50 ezres szám is csak becslés. A tényeket ebben az esetben is a majdnem mindenható titkosszolgálat ellenőrzi, és persze szorgalmasan titkolja. Ugyanúgy, mint az orosz olajszállítások ügyét. Az amerikai hírszerzés szerint az oroszok nemcsak, hogy nem csökkentették az olajszállítást Észak-Koreába, hanem még fokozták is.

Moszkva természetesen tagad, pedig az amerikaik figyelmét az is felkeltette, hogy Putyin dicsérte Kim Dzsongun diplomáciáját, mellyel megpróbál éket verni az USA és Dél-Korea közé.

A kanadai Vancouverben most konferenciát tartanak a koreai helyzetről. A dolog szépséghibája, hogy csakis az USA és szövetségesei vannak jelen. Sem Oroszország, sem Kína, sem Észak-Korea nem képviselteti magát.

Amióta Trump az elnök, visszaesett az USA turizmusa

0

Spanyolország előretört, és megszerezte az ezüstérmet a turistacélpontok között megelőzve az Egyesült Államokat. Ez derült ki a Turisztikai Világszervezet sajtóértekezletén.

Kevés konkrét szám hangzott el, hiszen a végleges adatok csak valamikor tavasszal lesznek hozzáférhetőek, de már most is látszik, hogy Spanyolország kiválóan szerepelt tavaly. Több mint 82 millió külföldi turista kereste fel a dél-európai országot annak ellenére, hogy terroristák augusztusban merényletet hajtottak végre az egyik legnépszerűbb turistacélpont, Barcelona kellős közepén. Ezenkívül ősszel megindult a politikai harc Katalónia függetlenségéért, ami sok tüntetéssel és sztrájkkal járt.

Mariano Rajoy miniszterelnök mégis büszkén jelenthette be, hogy

több mint 82 millió külföldi kereste fel Spanyolországot,

míg tavaly csak 75 millióan voltak. Európa általában jól szerepelt: Franciaország, melyet a korábbi években a terrorakciók szintén veszélyeztettek, megőrizte első helyét.

Az egész világon jól ment ennek az iparágnak, tavaly 7 százalékkal több volt a külföldi turista a világban. Európában 8 százalékos volt a növekedés.

Az Egyesült Államok tavaly a második helyen végzett, és esélye volt arra, hogy megszerezze az aranyérmet,

hiszen a fő vetélytárs, Franciaország súlyos problémával küzdött. Szinte naponta szerepelt a hírekben valamilyen terrorakcióval vagy fenyegetéssel. Ez pedig nem igazán vonzza a turistákat. Aztán jött Donald Trump, és egycsapásra minden megváltozott. Az USA olyan benyomást kezdett kelteni a külföldiekben, hogy ott fajgyűlöletre és ellenséges érzületre számíthatnak, olyannyira, hogy Trumpnak többször is cáfolnia kellett azt, hogy rasszista lenne.

Trump jelentősen megszigorította az ellenőrzést a határokon. Egyes államok polgárait egészen egyszerűen kitiltotta az Egyesült Államokból. (Elsősorban olyan muszlim többségű országokról van szó, ahonnan esetleg dzsihádisták is érkezhetnek). A jövő sem látszik reménykeltőnek az amerikai turizmus számára. Trump épp mostanában jelentette ki, hogy nem akar bevándorlókat látni „pöcegödör” országokból. Sok állam magára vette a sértést.

Ezzel szemben Európa továbbra is a nyitottságot hangsúlyozza,

noha itt sokkal több a merénylet is. Mégis Emmanuel Macron francia elnök büszkén játssza el az anti-Trump szerepet. Ez nem tesz rosszat Franciaország vonzerejének sem. A franciák bíznak is abban, hogy sokáig megőrzik az első helyet a világ turizmusában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK