Fontos

Mit akar az USA Ukrajnában?

0

Putyin agressziója óta harmadszor látogat a Fehér Házba Volodimir Zelenszkij elnök, hogy megsürgesse az Ukrajnának szánt segélyt, melyet a republikánusok elleneznek. A 106 milliárdos segély csomagból 60 milliárdot kapna Ukrajna.

A jelenlegi helyzetben ha a republikánusok nem szavazzák meg a segélyprogramot, akkor az USA katonai költségvetéséből kell költeni erre. Ahogy a republikánus Vance szenátor fogalmazott: az ukránok azt akarják, hogy “az ő határaik védelmére költsünk a saját határaink védelme helyett!” A republikánus szenátor szerint az ukránoknak el kell fogadniuk a területet békéért elvet, mert

“senki sem gondolhatja komolyan, hogy katonailag legyőzik Oroszországot.”

Ugyanezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Buenos Airesben, ahol mindketten részt vettek az új szélsőjobboldali elnök beiktatásán. Donald Tusk, aki várhatóan hamarosan Lengyelország miniszterelnöke lesz, ennek alapján vádolta meg Orbánt Putyin érdekeinek szolgálatával.

Orbán Viktor emberei részt vesznek azon a republikánus tanácskozáson Washingtonban, amely egy következetes Ukrajna politika kialakítását célozza – már ahogy azt Trump hívei elképzelik.

Mi lesz az uniós támogatással ?

Orbán Viktor a hírek szerint megmondta Zelenszkij elnöknek, hogy nem támogatja azt az 50 milliárd eurós segély csomagot, melyet Ursula von der Leyen ígért meg Ukrajnának. Erről az uniós csúcsértekezleten ezen a héten szavaznak. Marcsenko ukrán pénzügyminiszter közölte: Ukrajna költségvetése nem működik nyugati támogatás nélkül, mert 29 milliárd eurós lyuk tátong rajta.

Orbán Viktor erről is tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel a múlt héten az Élysée palotában. A kiszivárgott hírek szerint Macron az uniós eurómilliárdok egy részének kiutalását ígérte meg Orbán Viktornak amennyiben nem akadályozza meg az ukrán segély megszavazását az Európai Unió e heti csúcstalálkozóján. Csakhogy hét uniós tagállam is közölte: nem ért egyet azzal, hogy a magyar kormány újabb uniós pénzeket kapjon.

Navracsics Tibor erre hivatkozva közölte a magyar pedagógusokkal, hogy

“a magyar költségvetés nem tudja előfinanszírozni a pedagógus bérek emelését.”

Ukrajnában a tanárok és más közalkalmazottak bérét az Európai Unió támogatásából fizetik. Ha tehát nincsen uniós támogatás, akkor nemcsak a hadsereg, de a civil szféra is lehetetlen helyzetbe kerülhet január elsejétől.

Tűzszünet a jelenlegi frontvonalon?

Ezt javasolja Vlagyimir Putyin, és erről tárgyal a CIA az orosz hírszerzéssel Törökországban. Korábban Zelenszkij elnök kijelentette: “Joe Biden elnök öt perc alatt békét köthetne a fejünk fölött, ha akarna, Oroszországgal, de mi ezt nem fogadnánk el.“

Most Zelenszkij látogatásának bejelentésekor a Fehér Ház megismételte, hogy nem tárgyalnak Putyinnal az ukránok feje fölött. Blinken külügyminiszter sikeresnek nevezte az ukrán hadsereg teljesítményét, és elmondta az amerikai közvéleménynek, hogy

a segély 90%-át amerikai vállalatok kapják meg vagyis “az amerikai gazdaságot pörgetik.”

Magában Ukrajnában presztízs csata zajlik Zelenszkij elnök és Zaluzsnij tábornok, vezérkari főnök között. Az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke állítólag elveszítette a reményt a katonai győzelemre, és tárgyalásokat kezdett Valerij Geraszimov tábornokkal, az orosz vezérkar főnökével. Amikor Putyin megindította a katonai támadást Ukrajna ellen, akkor Geraszimov tábornok nem helyeselte ezt. Mégiscsak a helyén maradt, sőt jelenleg ő irányítja a hadműveleteket Ukrajnában, ahol mindkét félnek óriási veszteségei vannak mind emberekben mind pedig hadianyagban. Az óriási áldozatok semmiféle eredményt sem hoznak, ezért a hadsereg mindkét oldalon hajlik a fegyverszünetre, de döntést természetesen a feje fölött hozzák meg. Valerij Zaluzsnij tábornok az USA-ban végezte katonai tanulmányainak egy részét, és jelentős politikai támogatottsággal rendelkezik mind Washingtonban mind pedig Kijevben. Zelenszkij elnök attól tart, hogy amerikai támogatással a vezérkari főnök kerülhet a helyére. Ukrajnában elnökválasztást kellene rendezni, de Zelenszkij kijelentette, hogy amíg tart a háború ilyenre nem kerülhet sor. A vezérkari főnök állítólag népszerűbb Ukrajnában mint Zelenszkij, aki többször is közölte: nem hajlandó tárgyalni Putyinnal!

Ebben a helyzetben érkezik Volodimir Zelenszkij a Fehér Házba, ahol az ugyancsak népszerűtlen Biden jövőre választás elé néz. Várható ellenfele Donald Trump pedig azt ígéri, hogy 24 órán belül rendezné az ukrajnai válságot. Ez csakis úgy lenne lehetséges, hogy az USA Ukrajna feje fölött megegyezne Vlagyimir Putyinnal.

Orbán, a Vastagbőr

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök röviden beszélgetett Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral Argentína újonnan megválasztott köztársasági elnökének beiktatási ünnepségén. A beszélgetés részletei nem ismertek.

Benjámin Netanjahu a Hamász harcosoknak: „Itt a vég, most add meg magad!”

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap arra szólította fel a Hamász terroristáit, hogy haladéktalanul tegyék le a fegyvert, azt állítva, hogy az elmúlt napokban számos tömeges megadással letették a fegyvert, amelyek a palesztin iszlamista mozgalom „végének kezdetét” jelzik.

Ne halj meg Yahya Sinouar miatt 

– szólította meg a Hamász harcosait Benjamin Netanjahu.

A Hamász-terroristák tucatjai veszítették el a kapcsolatot a terrorcsoport vezetésével, így nem maradt más választásuk, mint letenni a fegyvert és megadni magukat az izraeli erőknek a Gázai övezetben – jelentette vasárnap  a Katonai Rádió.

Miután a közösségi médiában elterjedtek a Dzsabalában és Hán Júniszban élő terroristákról készült képek, olyan jelentések jelentek meg, hogy az IDF „változásokat észlel a Hamász vezetésének magatartásában”.

Egy biztonsági forrás azt mondta a hadsereg rádiójának, hogy a Hamász magas rangú vezetői, akikről azt feltételezik, hogy a Gáza déli részén lévő Hán Juniszba menekültek,

„előnyben részesítik személyes túlélésüket, mint a Hamász parancsnoki és ellenőrzési műveleteinek túlélését”.

A Hamász zászlóaljak „kapituláltak” a gázai harcokban – közölte egy amerikai székhelyű intézet

Korábban vasárnap az amerikai székhelyű Háborús Tanulmányi Intézet egy X bejegyzésben úgy értékelte, hogy legalább hét Hamász-zászlóalj már kapitulált az IDF elleni harcban.

Ezenkívül hat zászlóalj „közel áll az összeomláshoz” – folytatta az Intézet. A Hamász gázai városának és az északi brigádoknak az összeomlása az északi övezet elesését jelezheti az izraeli erők számára.

Pénteken Yoav Gallant védelmi miniszter azt mondta az izraeli hadsereg katonáinak, hogy „úgy látja a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy Gázában a Hamász összeomlása kezdődött”.

Az IDF csapásokat mért a déli mecsetekre, és továbbra is a gázai alagutak ellen támad

Az IDF az elmúlt 24 órában több mint 250 terrorcélpontot támadott: földi, légi és haditengerészeti műveletek során – közölte az IDF vasárnap reggel.

Az izraeli erők rajtaütést hajtottak végre egy dél-gázai mecsetben, miután az izraeli légierő vadászgépei csapást mértek a mecset közelében található Hamász katonai kommunikációs központra.

Az izraeli katonák folytatták a földalatti alagútaknák felszámolását Hán Júniszban.

Orbán a Zelenszkij találkozó helyett Washingtonban és Brüsszelben egyaránt fúrja az Ukrajnának jutó támogatást

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig Ukrajna elnöke részt vesz Argentínában az új elnök, Javier Milei beiktatásán. A szélsőjobboldali elnök első látványos diplomáciai gesztusa az volt, hogy közölte: Argentína nem lép be a BRICS szövetségbe!

Az előző baloldali populista argentin kormányzat tervezte el a belépést Brazília – Oroszország – India – Kína és Dél Afrika szövetségébe, amely lényegében az Egyesült Államok világuralma ellen irányul. Javier Milei az argentin Trumpnak tekinti magát, és szeretné, hogyha hazájában felváltaná a hazai pesot az amerikai dollár. Argentínában jelenleg 140% fölött jár az infláció.

Orbán Viktor már tárgyalt Javier Milei-jel mindketten Donald Trump támogatása mellett foglaltak állást. Közben az Egyesült Államokban a The Atlantic folyóirat egyenesen arról értekezik, hogy Donald Trump amennyiben hatalomra kerül a jövő évi választás eredményeképp, akkor Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét tekinti majd normának. Orbán Viktort Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz hasonlóan egyszerűen diktátornak nevezi a The Atlantic hiszen olyan hatalmuk van, melyet az országon belül senki sem tud megkérdőjelezni.

A magyar és az ukrán nemzeti együttműködés rendszerét nemrégiben összehasonlította egy ukrán szociológus, és megállapította: nem sok különbség van. A hatalom mindenható és a korrupció általános jelenség. Ehhez képest Orbán Viktor Ukrajnát Európa legkorruptabb államának nevezte amikor Párizsban nyilatkozott a Le Point című hetilapnak. Ukrajna csakugyan korrupt, de Magyarország megelőzi ebben – írta ezzel kapcsolatban Guy Verhofstadt belga liberális képviselő az Európai Parlamentből.

Zelenszkij azért utazott el Buenos Airesbe, hogy biztosítsa Ukrajna támogatását Latin Amerikában.

Washingtonban Orbán emberei a republikánusokat győzködik: ne támogassák Ukrajnát!

A Guardian megtudta, hogy a republikánusok kétnapos zártkörű tanácskozást tartanak Washingtonban Ukrajnáról, és erre magyar szakértőket is meghívtak – Orbán Viktor támogatói közül. A konzervatív Heritage alapítvány rendezi a tanácskozást, amely Orbán miniszterelnök fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. A tanácskozás egyik fő szónoka Magor Ernyei, a Centre for Fundamental Rights nemzetközi igazgatója, ez az intézet hozta el a konzervatív republikánus konferenciát – CPAC – Magyarországra. A magyar külügyi intézet és a washingtoni magyar nagykövetség emberei is részt vesznek a tanácskozáson.

Washingtonban a magyar nagykövetség kiszivárogtatta,  hogy

“Orbán biztosra veszi, hogy az amerikai kongresszus nem szavazza meg Ukrajna támogatását, és ezért akarja blokkolni ezt a támogatást az EU csúcstalálkozón is Brüsszelben.”

Miért oly népszerűek manapság a populista politikusok?

Ezzel a kínos kérdéssel nemigen foglalkoznak a politológusok pedig csakis így lehetne megmagyarázni a Trump, Orbán vagy Milei jelenséget. Orbán Viktor az elsők között jött rá a nyugati világban, hogy a neoliberális globalizáció futószalagon termeli a lúzereket, akikkel azt közli: szegény vagy mert nem tudsz alkalmazkodni a villámgyorsan változó világhoz, melyet nálad sokkal okosabb emberek vezetnek. A frusztrált milliók számára olyan vezérek kínálják a kiutat, akik nem ortodox megoldást ajánlanak. Mi ez? Senki sem tudja pontosan: maga Orbán vagy Trump sem, de miután az ortodox út emberek milliói számára nem jelent mást mint a lúzer lét meghosszabbítását, ezért szívesen szavaznak akármilyen alternatívára. Hogy közben a vezér és csapata megtölti a zsebét? Hát aztán, ha nekem is juttat valamit. Orbán Viktor pedig a legutóbbi választás idején is több mint ezer milliárd forintot költött a választópolgárok megvásárlására. Akik meg is hálálták ezt újabb kétharmados többséggel. A recept egyelőre működik miközben a társadalmi különbségek egyre csak növekszenek. A GDP növekedés jórészét az elit vágja zsebre, amely gondosan ügyel arra, hogy juttasson választóinak is egy kisebb összeget a választások előtt. Az Osztrák – magyar monarchiában egy üveg pálinkával is meg lehetett vásárolni egy szavazatot, ma ennél valamivel több kell, de nem sokkal…

Trump egyből a busz alá lökné Zelenszkijt, ha bekerülne a Fehér Házba?

Húsbavágó kérdést tett fel egy biztonságpolitikai tanácskozáson a NATO egykori főtitkárhelyettese, aki jelenleg a European Council of Foreign Relations munkatársa: mit kezdene Donald Trump visszahódítaná a Fehér Házat, és döntenie kellene arról: mit kezdjen Zelenszkijjel, milyen legyen az USA viszonya a NATO-hoz?

Trump jelenleg azt ismételgeti, hogy 24 órán belül rendezné az ukrajnai válságot. Az ex elnök azt nem mondta meg, hogy miképp gondolja ezt megoldani, de valójában mégiscsak elárulta a receptet amikor kijelentette:

“a háborút úgy lehetett volna elkerülni, hogy Ukrajna átadta volna az orosz többségű területeket Oroszországnak.”

Volodimir Zelenszkij elnök többször is elutasította a békéért területet elvet, de azt elismerte, hogy Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha a kijevi vezetés feje fölött lepaktálna Putyinnal. A CIA és az orosz hírszerzés rendszeresen egyeztet Törökországban olykor a főnökök William Burns és Szergej Nariskin tábornok is jelen vannak. Ők jól ismerik egymást hiszen korábban William Burns az USA nagykövete volt Moszkvában.

Jelenleg a republikánusok blokkolják az Ukrajnának szánt amerikai segélyt.

Moszkva sasszemmel figyeli a washingtoni fejleményeket, és a frontokon Ukrajnában szemmel láthatóan húzza az időt. Washingtonban sokan gondolják úgy, hogy Putyin meg akarja várni az amerikai választások eredményét, mert abban reménykedik, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba.

Mi lesz a NATO-val, ha Trump visszatér?

Az ex elnök azzal henceg, hogy megmondta az európai vezetőknek:

”csakis akkor számíthattok az USA védelmére egy orosz támadás esetén, ha kifizettétek a számlákat!”

Trump egy választási gyűlésen egyenesen azt a hazugságot terjesztette, hogy

“Amint megfenyegettem a NATO európai tagállamainak vezetőit, máris dőlni kezdett a pénz az USA kasszájába, többszáz milliárd dollárról beszélek”

– hangsúlyozta az ex elnök.

Miről volt szó valójában? Arról, hogy a NATO európai tagállamai nem teljesítették vállalásukat, mely szerint a GDP 2%-át költik minden évben katonai célokra. Csakhogy azóta ez a trend megfordult: Putyin Ukrajna elleni agressziója után minden európai NATO tagállam jelentős mértékben fokozta katonai kiadásait.

A New York Times megkérdezte Trump ex elnököt, hogy mit is jelent programjában az a mondat, hogy “alapjaiban kívánom újraértékelni a NATO-t”?

Trump írásban ezt a kétértelmű választ adta:

”Minden amerikai elnöknek kötelessége az, hogy biztosítsa: az Egyesült Államok szövetségei az amerikai nép védelmét szolgálják, és nem teszik hiába kockára amerikai katonák életét és az USA hadikiadásait.”

Trump támogatói szerint az ex elnök blöfföl, mert nem akar kilépni a NATO-ból.

“Trump nem lép ki, de ráveszi a többi tagállamot, hogy fizessenek többet. Ez népszerű javaslat az amerikai  füleknek” – mondta a New York Timesnak Lindsey Graham szenátor, Trump lelkes támogatója.

Robert O’Brien, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója osztja ezt a véleményt:

”Trump tudja, hogy a NATO-nak milyen nagy a katonai jelentősége az Egyesült Államok számára, de úgy érzi, és joggal, hogy a németek és mások átvernek bennünket, és velünk fizettetik meg a saját védelmüket.”

John Bolton, aki 2018-19-ben volt Trump nemzetbiztonsági tanácsadója arról írt a memoárjában, hogy az elnököt folyamatosan le kellett beszélni arról a tervéről, hogy az USA-t kivezesse a NATO-ból.

A washingtoni kongresszus előtt van egy közös demokrata-republikánus törvényjavaslat, amely megtiltaná az elnöknek, hogy kivezesse az Egyesült Államokat a NATO-ból a kongresszus jóváhagyása nélkül.

Trump célpontja valójában az Európai Unió

2018 nyarán Trump ellenségként bélyegezte meg az Európai Uniót mondván “amit a kereskedelemben ellenünk tesznek, az olyan mintha az ellenségeink lennének.”

Ekkortájt mondta azt is, hogy

“ha kinézek az ablakon New Yorkban, akkor rengeteg Mercedest, BMW-t és Audit látok , de Berlin utcáin alig jár amerikai autó.”

Mindez ma már a múlt: Putyin agressziója  csapást mért a német iparra, amely az olcsó orosz energiára alapozta jövőjét, közben pedig megjelentek a Teslak a német utakon, sőt a Tesla gyár is Berlin mellett.

Biden elnök valójában folytatta Trump America First programját, amellyel sikeresen gyengítette meg vetélytársait kivéve Kínát.

A NATO európai tagállamai számára katasztrofálisak az ukrajnai háború következményei, mert gazdaságuk lemarad a globális versenyben miközben nekik kell jórészt finanszírozniuk a Putyin agressziója elleni háborút, amely őket teszi elsősorban tönkre. Az Európai Unió elveszítette a versenyképességét az USA-val szemben, és ezzel a felzárkózás perspektívája is eltűnt. Közbe pedig állandóan növelni kell a hadikiadásokat. Nem véletlen, hogy Németországnak, az Európai Unió zászlós hajójának nincs jövő évi költségvetése pedig már csak néhány nap van hátra az évből.

Közben pedig az Európai Unió nem tudja, hogy miből finanszírozza Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatási csomagját, melyet a brüsszeli bizottság főnökasszonya Ukrajnának ígért.

Diáklány lövöldözött az iskolában Oroszországban

Egy nyolcadikos lány tüzet nyitott egy embert megölt, többet megsebesített, majd magával is végzett Brjanszk városában – jelentette a TASZSZ hírügynökség Moszkvából.

Eddig a hír, amely mint cseppben a tenger, jól jellemzi azt a feszültséget, mely a háborúzó Oroszország mindennapjaiban jelen van. Putyin 2022 február 24-én indította meg csapatait Ukrajna ellen, hogy “rendet csináljon ott.” Az akció látványos kudarcot vallott, de az orosz propaganda azóta is azt harsogja, hogy “igaz célok érdekében jogos a fegyverhasználat.” Vagyis meg lehet, sőt meg is kell ölni azokat, akik másképp gondolkodnak, viselkednek mint mi. Ha erre és a fegyver használatra tanítják a diákokat is Oroszországban, akkor nemigen lehet csodálkozni, hogy egy diáklány is fegyverrel akarja megoldani a problémáit. Éppúgy mint az Egyesült Államokban.

Szép nap ez a halálra

Ezt mondta két diák a Columbine középiskolában az USA-ban, ahol valóságos mészárlást végeztek az iskolában mielőtt velük is végeztek volna. 1999 április 20-a volt a szép nap a halálra amikor a két végzős diák végrehajtotta gyilkos és öngyilkos akcióját Colorado államban az USA-ban. A két ifjú gyilkos egy évig készült a véres akcióra, melyet szinte be is jelentettek hiszen az iskolai dolgozataikban dicsőítették az erőszakot. Egyikük ezzel a címmel adott be dolgozatot: Fegyverek az iskolában. A másik gyilkos diák verset írt arról, hogy egy kilőtt puskagolyó miképpen látja a világot.

A páros szorgosan gyakorolt egy közeli domboldalon, a céllövészettel azt akarták elérni, hogy minél több legyen az áldozat, minél “nagyobbat szóljon az ügy.”

Eredetileg azt tervezték, hogy az iskola éttermében bombát robbantanak, és a túlélőket lelövik, de utolsó percben lebuktak. Csak a kis teljesítményű bombák robbantak fel, melyek aztán felhívták a figyelmet a nagyobb robbanó szerkezetekre. Ezekután a két fiú fegyvert fogott, és megöltek 13 diákot és tanárt, további 20-at pedig megsebesítettek. Ez volt az első ilyen iskolai gyilkosság sorozat, amely miatt Columbine mészárlásnak hívják azóta is az Egyesült Államokban az iskolai lövöldözést amikor a diákok fegyverrel akarják megoldani a problémákat. Végül a két Columbine diák gyilkos öngyilkos lett éppúgy mint az orosz diáklány Brjanszkban. Pszichológusok szerint ezek öngyilkos akciók, amelyre kamaszkorban sokan érezhetnek kísértést mindenütt a világon. Csakhogy fegyverhez jutni egyáltalán nem könnyű a legtöbb országban, de az Egyesült Államok ebből a szempontból kivételt jelent. Most már úgy látszik, hogy az értelmetlen és megnyerhetetlen háborúban álló Oroszország is.

Orbán: “Ukrajna közismerten Európa egyik legkorruptabb országa”

A magyar kormány a többi között amiatt sem támogathatja Ukrajna Európai Uniós tagságát, mert Orbán szerint ott a legnagyobb a korrupció – nyilatkozta a párizsi Le Point című hetilapnak a magyar miniszterelnök, aki Macron elnöke vendége volt a francia fővárosban.

Bagoly mondja verébről, hogy korrupt

– egy ukrán szociológus nemrég összehasonlította Ukrajna és Magyarország nemzeti együttműködési rendszerét, és meglepő hasonlóságot talált. Mindenekelőtt azt, hogy a korrupció nem esetleges hanem rendszerszintű mind a két országban. Abban tökéletesen igaza van a magyar miniszterelnöknek, hogy Ukrajna Európa egyik legkorruptabb állam, de a Transparency International szerint Magyarországot csak Bulgária múlja felül vagy alul korrupcióban, még Románia is kicsit jobban áll amióta Laura Codruta Kövesi tisztogató kampányt folytatott. Ő most az európai főügyészség vezetője, Orbán Viktor a szuverenitásra hivatkozva nem lép be oda. Az ő helyzetében ez nagyonis érthető. A magyar választópolgárok pedig joggal kérdezheti: mibe kerül ez nekünk?

Orbán Viktor stratégiai partneri együttműködést javasol Brüsszel és Ukrajna között. A magyar miniszterelnök hisz abban, hogy a háború után újrakezdődhet az együttműködés az Európai Unió és Oroszország között.

Ez aligha valószínű hiszen az Egyesült Államok stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, és ugyanezt várja el az Európai Uniótól is. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor kedvéért változtatnának ezen.

Önálló európai védelem kell

Ezt hangsúlyozta Orbán Viktor amikor a párizsi Le Pointnek nyilatkozott. Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak európai hadsereget akar, és nem kíván az “USA vazallusa“ lenni. Csakhogy Orbán Viktor kedves lengyel barátai elvetik az európai megoldást, és csakis a NATO-ban bíznak. A NATO és az USA számára a mi térségünkben csakis Lengyelország és Románia számít. Mindkét állam maximálisan az együttműködés híve az Egyesült Államokkal. Orbán magánvéleménye a NATO-ban nem oszt és nem szoroz. Az Európai Unióban viszont igen. A magyar miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy a jövő heti uniós csúcstalálkozón nem támogatja majd Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

A Fehér Ház elítéli az amerikai muszlim vezető „sokkoló, antiszemita” kijelentéseit

A Fehér Ház „a leghatározottabban” elítéli a „sokkoló, antiszemita” kijelentéseket, amelyek a tegnapi napon az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának (CAIR) alapítójának és ügyvezető igazgatójának a Hamász október 7-i Izrael elleni sokkoló támadásait követően napvilágra kerültek.

Nihad Awad a múlt hónapban Chicagóban az Amerikai Muzulmánok Palesztináért (AMP) kongresszusán mondott beszédében, hogy

„örül, hogy az emberek megtörik az ostromot és ledobják saját földjük bilincseit, és szabadon sétálnak be a földjükre, amelyet nem járhattak be”

– utalva a két hónappal ezelőtti példátlan támadásra, amikor a Hamász vezette terroristák ezrei törtek át az enklávé izraeli határán, és 1200 embert mészároltak le, és mintegy 240-et túszul ejtettek.

„És igen, Gáza lakosságának joga van az önvédelemhez, joga van megvédeni magát, és igen, Izraelnek, mint megszálló hatalomnak nincs joga az önvédelemhez.

Andrew Bates, a Fehér Ház szóvivője szerint „A Hamász által október 7-én elkövetett szörnyű, brutális terrortámadások – ahogy Biden elnök mondta – „gyűlöletesek” voltak, és „hamisítatlan gonoszságot” képviselnek. Október 7-e volt a leghalálosabb nap a zsidó nép számára a holokauszt óta.”

„Az aznapi atrocitások megdöbbentik a lelkiismeretet, ezért soha nem felejthetjük el azt a fájdalmat, amelyet a Hamász oly sok ártatlan embernek okozott. Ártatlan családok szenvednek, és gyászolják szeretteiket, és vannak olyan családok is, akik azóta is gyötrelmes szenvedésben mindent megtesznek, hogy túszul ejtett szeretteiket visszakapják” – áll Bates közleményében.

„Minden vezető felelőssége, hogy az antiszemitizmust felhívja, bárhol is felkapja gyűlöletes fejét” – mondja.

Miről tárgyalt az ukrán hadügyminiszter Washingtonban?

Biden elnök republikánus zsarolásnak nevezte, hogy az ellenzék nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros támogatást. Részben emiatt érkezett Washingtonba Rusztem Umerov ukrán hadügyminiszter és Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke.

Biden elnök republikánus mögött pontosan tudja Ukrajna beismert veresége megágyaz a jövő évi választás biztos vereségének, amire valljuk be enélkül is megvan a reális esélye. esélye. Korábban Zelenszkij elnök lemondott arról, hogy személyesen próbálja meggyőzni a republikánusokat arról, hogy Ukrajna az amerikai támogatás nélkül nem tud kitartani Oroszországgal szemben. Amikor Zelenszkij elnök nemrég Washingtonban tárgyalt, akkor a katonai hírszerzés vezetője, Budanov még azt mondta amerikai partnereinek, hogy télen is folytatják az offenzívát Oroszországgal szemben, de erről ma már szó sincsen. Zaluzsnij tábornok, a vezérkar főnöke közölte, hogy ehhez nincsen meg az ereje az ukrán hadseregnek. Támadás helyett Valerij Zaluzsnij tábornok titkos tárgyalásokba bocsátkozott a másik Valerijjel, Geraszimov orosz vezérkari főnökkel. Az alku, amelyet előkészítenek egy fegyverszünet a jelenlegi frontvonalon, melyet később követhetnének a béketárgyalások.

Oroszország beleegyezne abba, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, de csak akkor, ha az észak-atlanti szervezet nem állomásoztat olyan rakéta erőket ukrán földön, melyek közvetlenül fenyegethetnék Moszkvát.

Az orosz-ukrán határ ugyanis olyan közel van az orosz fővároshoz, hogy a védőknek nem lenne idejük felkészülni egy nukleáris rakéta csapásra.

Zelenszkij kontra Zaluzsnij

Az ukrán államfő attól tart, hogy a vezérkari főnök a helyére pályázik – állapítja meg a Carnegie alapítvány elemzése. Az ukrán offenzíva kudarca ugyanis veszélyes játékot indított el Kijevben: ki a felelős azért, hogy az ukrán hadsereg nem érte el a várt eredményt, és defenzívába szorult? Zaluzsnij tábornok a londoni Economistban nyíltan kimondta: zéró esélye van egy ukrán katonai győzelemnek! Zelenszkij elnök erre sietett közölni, hogy a vezérkari főnök túlságosan is pesszimista, és azt hangsúlyozta, hogy ő a hadsereg főparancsnoka, ő dönthet az offenzíváról. Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, aki most Washingtonban tárgyalt, igyekezett úgy beállítani az egészet, hogy mindez orosz manipuláció eredménye: Moszkva akarja szembe állítani egymással a katonai és a polgári vezetést Kijevben.

Közben azonban az új hadügyminiszter, Rusztem Umerov, aki most szintén Washingtonban tárgyalt, elkezdte szépen csendben félreállítani azokat a tábornokokat, akik Zaluzsnij vezérkari főnököt támogatták.

Az ukrán parlament védelmi bizottságában Zelenszkij pártjának képviselője egyenesen azt indítványozta, hogy mentsék fel tisztségéből a vezérkari főnököt! A parlament elnöke elsimította az ügyet, de jól mutatja az elnök és a vezérkari főnök ellentétét, hogy már nyíltan is szembeszállnak egymással bizalmi embereiken keresztül. Az ellenzék igyekszik kihasználni a vitát a katonai és polgári vezetés között, nemzeti egységkormányt javasolnak – éppúgy mint Izraelben. Zelenszkijnek ezt esze ágában sincsen elfogadnia hiszen nem vált olyan népszerűtlenné mint Benjamin Netanjahu, akit a közvélemény azzal vádol, hogy Izraelt felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása.

Porosenko ex elnök mindenesetre aktivizálja magát, ezért akart tárgyalni Orbán Viktorral, de ezt a katonai titkosszolgálat megakadályozta.

Porosenko továbbra is népszerűtlen, ezért az ellenzék Zaluzsnij tábornokot akarja szembeállítani Zelenszkij elnökkel.

Az államfő álláspontja az, hogy ameddig a háború tart, addig nem lehet elnökválasztást rendezni. Csakhogy közben Oroszországban elnökválasztást tartanak, melyet Putyin mindenképp megnyer-erről a titkosszolgálat gondoskodik. Zelenszkij szerint egy ilyen csaló választáson megerősített elnök elveszíti minden legitimitását. Az oroszok többsége ezt valószínűleg nem így látja, ezért Kijevben sem reménykedhetnek Putyin bukásában. De akkor miben bízhatnak? Ukrajna pénzügyminisztere nyíltan megmondta: nagy lyuk tátong a költségvetésben, melyet csak a nyugati segítség tömhet be. Egyelőre sem Washingtonban sem Brüsszelben nem alakult ki konszenzus az ukrán támogatásról, a költségvetésnek viszont január elsejétől működnie kellene Kijevben. Közben pedig Tél tábornok inkább az oroszokat segíti a fronton Ukrajnában.

Kitiltják a dízel és benzines autókat Stockholm belvárosából 2025-től

0

Csakis elektromos járművek és egyes hibrid teherautók hajthatnak be Stockholm centrumába 2025 január elseje után – közölte a közszolgálati televízió. Hozzáfűzték, hogy 2025 első félévében döntenek a további szigorításról.

Ilyen szigorú döntést ilyen rövid határidővel még egyetlen európai főváros sem hozott- hangsúlyozza a Bloomberg. Athén, Párizs és Madrid a dízel autók kitiltását tervezi. Londonban azzal büntetik a dízel és benzin autósokat, hogy fizetniük  kell azért, ha be akarnak hajtani bizonyos védett zónákba.

“Mi jobb élet és munka körülményeket akarunk teremteni azoknak, akik a belvárosban élnek“

– nyilatkozta Stockholm közlekedési tanácsosa a közszolgálati televíziónak.

Ismertette a Karolinska Intézet felmérését, mely szerint: azoknak a gyerekeknek a tüdő kapacitása gyengébb, akik a svéd főváros forgalmas utcáin nőnek fel. Már hat hónapos korban érzékelhető a különbség a stockholmi gyerekek hátrányára.

“Ez elfogadhatatlan! Ezért tiltjuk ki a dízel és benzin autókat a belvárosból”

– hangsúlyozta Stockholm közlekedési tanácsosa.

A zöld párti politikus sietett hozzátenni:

“Megvan ehhez a politikai többségünk.”

Korábban Stockholm óvárosára is ki akarták terjeszteni a tilalmat, de a politikai viták miatt ezt elvetették. Stockholm városi tanácsában ugyanis sokan felvetették: vajon minden helyben lakó polgárnak lesz-e elég pénze arra, hogy lecserélje dízel vagy benzines autóját elektromosra?

Átállnak-e ennek hatására az elektromos autózásra a svédek? – kérdi a Bloomberg. Ez nagy kérdés még ebben a gazdag országban is, ahol sokan megélhetési gondokkal küszködnek az infláció miatt. Az elektromos autók pedig drágák.

Az év elején a Mobility Sweden szervezet még azt jósolta, hogy az új autók 40%-a elektromos lesz az idén, de menetközben ezt 35%-ra módosította. Mindenütt másutt is azzal küszködnek Európában, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a klímaváltozás elleni küzdelem ambiciózus céljai veszélybe kerültek.

Rishi Sunak brit miniszterelnök, akinek kormányzó konzervatív pártja jelenleg népszerűtlenebb mint az ellenzéki Munkáspárt, nemrég bejelentette, hogy a zöld átmenet programját enyhítik, és csak 2035- re tervezik a dízel és benzines autók kitiltását. Ez ötéves csúszást jelez a korábbi ambiciózus tervhez képest.

Norvégia az élen

Ez a skandináv állam az egyetlen, amely profitál az energia válságból Európában, és emiatt nem is küzd olyan gazdasági problémákkal mint az európai államok többsége. A norvég állam minden eszközzel támogatja az áttérést az elektromos autózásra. Oslóban a főváros környezetvédelmi ügynöksége kitiltja a dízel és benzines teherautókat a belvárosból 2025-re, és 2027-től már ilyen autók sem hajthatnak be a belvárosba. Az elektromos autózás egyik előnye az, hogy jóval csendesebb mint a dízel vagy benzin járművek, ezért a boltok és szupermarketek éjszaka is feltölthetők lesznek.

Oslóban egyébként már most is működik az a rendelet, amely átmenetileg kitilthatja a dízel járműveket a városból, ha a levegő szennyezettsége túllépi a veszélyes mértéket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK