Újabb fontos ember távozik a szlovák miniszterelnök környezetéből a Kuciak-gyilkosság miatt, méghozzá egyik legközelebbi munkatársa, Roman Šipoš, Robert Fico irodavezetője. A tegnapi fáklyás felvonulás a meggyilkolt oknyomozó újságíró, Ján Kuciak és élettársa, Martina Kušnírova emlékére kormányellenes tüntetéssé alakult.
Marek Maďarič kulturális miniszter, Viliam Jasaň, a nemzetbiztonsági tanács titkára és Mária Trošková, a miniszterelnök asszisztense után újabb kulcsember hagyta el Robert Fico stábját. A Denník N információi szerint Roman Šipoš, aki 2015 óta Fico egyik legközelebbi munkatársa volt, benyújtotta felmondását.
Roman Šipoš 2015 óta vezette a miniszterelnöki irodát, korábban a Szlovák Demokratikus Baloldal (SDĽ – ezt a pártot a Smer magába olvasztotta) parlamenti képviselője, majd az építésügyi minisztérium államtitkára volt. Šipoš a Denník N-nek megerősítette, hogy benyújtotta felmondását, április 1-jével távozik a kormányhivatalból.
„Miután a Denník N február 26-án közölte cikkét azokról a súlyos tényekről, amelyek két fiatal ember halálával hozhatóak összefüggésbe, azonnal, amint előre nem tervezett családi kötelezettségeim lehetővé tették, személyesen találkoztam a miniszterelnökkel. Ezen a rövid találkozón felvetettem a munkaviszonyom április 1-jei dátummal történő felbontását” – nyilatkozta a lapnak Šipoš. Állítása szerint döntését arra az információra alapozta, miszerint Ján Kuciak és jegyese halála összefügghet az olasz maffia szlovákiai jelenlétével.
Šipoš ezzel tovább gyarapította azok számát, akik az elmúlt napok eseményei nyomán elhagyták Robert Fico táborát. Elsőként Marek Maďarič kulturális miniszter, a Smer korábbi alelnöke jelentette be lemondását, majd ideiglenes visszavonulásáról tájékoztatott az olasz maffiához köthető vállalkozókkal korábban kapcsolatot ápoló Viliam Jasaň és Mária Trošková, akik a kormányhivatal alkalmazottai voltak. Mindeközben a Híd már Robert Kaliňák belügyminiszter távozását követeli.
Védővámok bevezetését fontolgatja az EU az acél- és alumíniumtermékekre – közölte az Európai Bizottság reagálva arra, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette: a jövő héttől 25 százalékos importvámot vezet be ezekre az árukra. Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi főbiztosa annyit közölt a Financial Times tudósítása szerint, hogy bármilyen ellenintézkedés előtt megvárják a formális washingtoni bejelentést.
Korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hasonló lépéseket helyezett kilátásba, Sigmar Gabriel német külügyminiszter erre fel is szólította az unió vezetőit.
Trump szerint a védővám „jó dolog”, egy hasonló uniós vagy kínai lépés azonban könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet. Malmström a Financial Timesnak arról beszélt, dominóhatást válthat ki a csütörtök este bejelentett intézkedés.
Nem lelkesednek Trump ötletéért a piacok sem: a tőzsdék világszerte eséssel reagáltak a bejelentésre. Ráadásul az sem biztos, hogy az amerikai gazdaság profitál egy ilyen vámból: Európa legnagyobb háztartásigép-gyártója, a svéd Electrolux bejelentette, hogy felfüggeszti Tennessee-be tervezett gyára megvalósítását. Ezzel egy 250 millió dolláros üzlet hiúsulhat meg.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy akár már a jövő héten 25 százalékos importvámot vezet be az acél és 10 százalékot az alumínium bevitelére. Trump szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától.
Az izraeli rendőrség öt órán át egyidejűleg hallgatta ki Benjámin Netanjahu miniszterelnököt és feleségét, Sara Netanjahut a Bezeq távközlési vállalat korrupciós ügyében.
Reggel néhány tucat, Netanjahu lemondását követelő tüntető várta a rezidenciához érkező nyomozókat, akik a környező épületeken elhelyezett feliratokon a korrupt vezetők távozásáért demonstráltak. Benjámin Netanjahuhoz a rezidenciára mentek a rendőrök, Sara Netanjahut pedig a 433-as, fehérgalléros bűnözéssel foglalkozó egység székházában hallgatták ki eskü alatt, gyanúsítottként.
Aviháj Mandelblit legfőbb ügyész első alkalommal engedélyezte a házaspár egy időben történő kihallgatását, miután eddig ezt a más ügyekben szokásos rendőrségi eljárást megtagadta.
Mandelblitet ezért számos szakértő bírálta az izraeli médiában, azt állítva, hogy a kormányfő védelmében felrúgta a törvény előtti egyenlőség alapelvét, és lehetőséget teremtett a Netanjahu házaspárnak vallomásaik összehangolására.
Mandelblit Bezeq-ügyben megváltozott magatartását az is okozhatta, hogy a közelmúlt egyik botránya szerint az izraeli rendőrség azzal is megvádolta Nir Hefecet, Netanjahu korábbi kommunikációs igazgatóját, hogy 2015-ben, a főügyészválasztás előtt egy közvetítő révén felajánlotta Hila Gerstelnek, az állást megpályázó egyik bírónőnek a főügyészi hivatalt. Cserébe Gerstelnek vádemelés nélkül kellett volna lezárnia a miniszterelnök felesége, Sara ügyeit. Az izraeli médiában az ügy kipattanása óta többen is feltették a kérdést, hogy vajon Mandelblit hasonló feltételekkel nyerte-e el tisztségét.
A pénteki kihallgatáson a kormányfőnek arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy a médiaügyi minisztérium élén azért hozott-e a közérdekkel ellentétes, a Bezeqnek kedvező döntéseket, hogy cserébe a vállalat tulajdonában álló, népszerű Walla honlapon kedvezőbb színben tüntessék föl a Netanjahu házaspárt, valamint hogy hozott-e a céggel kapcsolatos döntéseket – ahogy a rendőrség véli – azután, hogy Saul Elovics főrészvényessel ápolt baráti kapcsolatai miatt ettől kifejezetten eltiltotta a legfőbb ügyész.
A Netanjahu házaspárral egy időben szintén kihallgatták a mintegy egymilliárd sékel értékben Netanjahu médiaügyi minisztersége idején kormányzati kedvezményeket kapott Saul Elovicsot, a Bezeq főrészvényesét, valamint Nir Hefec egykori médiaügyi tanácsadót.
Következő fázisába lépett a Lengyelország elleni uniós eljárás: Az Európai Parlament üdvözölte az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Varsóval szemben.
Az EP március 1-jén tartott plenáris ülésén Lengyelország és a jogállamiság helyzete volt a fő téma. Még 2017 novemberében elfogadott állásfoglalásukban a parlamenti képviselők azt jelezték, hogy szerintük veszélyben vannak az alapvető demokratikus és európai értékek a közép-európai országban. Ezért aztán a 7. cikk alkalmazását kérték, hogy így akadályozzák meg a helyzet továbbromlását. Tavaly decemberben az Európai Bizottság pedig egyetértett az EP álláspontjával, és „kilőtték az uniós atombombát Varsó ellen”.
Lényegében az EP csütörtöki plenáris ülése arról szólt, hogy az európai törvényhozók elfogadják-e az EB által indított eljárást és milyen véleményt fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. A képviselők ismét megerősítették, hogy a lengyel belpolitikai intézkedések a jogállamiság, az értékek súlyos megsértését jelentik. 422-en támogatták a határozatot, 147-en ellene szavaztak, 48-an pedig tartózkodtak.Az állásfoglalás nem kötelező érvényű, de elemzők szerint tovább fokozza majd a nyomást az Európai Unió tagállamain.
A lengyelországi Jog és Igazságosság (PiS) párt az elmúlt két évben 13 olyan törvényt vezetett be, amellyel az EB szerint a lengyel állam beavatkozik a szabad igazságszolgáltatásba. Az egyik legaggasztóbb reformnak azt tartja, hogy a lengyel kormány kinevezheti a Legfelsőbb Bíróság tagjait. Négy ajánlást adott ki az elmúlt időszakban, amelyek célja, hogy megakadályozzák a helyzet romlását, de egyelőre nem elégedett a lengyel kormány reakciójával.
Ugyanaz az orosz hackercsoport támadta meg a német kormány informatikai rendszerét, amelyik 2015-ben a Bundestagot is.
A dpa hírügynökség biztonsági forrásai szerint az APT28 nevű csoport, ismertebb nevén a Fancy Bear áll a támadás mögött, amely szakértők szerint
szoros kapcsolatban áll az orosz kormánnyal.
Most rosszindulatú szoftverekkel támadták a védelmi és a külügyminisztériumot, a kancellári hivatalt és a számvevőszéket.
A németek még decemberben vették észre a támadást, amely valószínűleg már
több mint egy éve tartott.
Most azt próbálják kideríteni, milyen mélységben fertőzték meg a hackerek a kormányzati hálózatokat.
A Fancy Bear volt az a csoport, amely 2015-ben megtámadta a német parlamentet és a CDU-t, de ők által a NATO elleni kibertámadás mögött, és ők voltak azok is, akik meghackelték a Demokrata Pártot az amerikai elnökválasztási kampányban. De 2014-ben Magyarországot is célba vették: a Honvédelmi Minisztérium hálózatát támadták.
Egy, a BBC által megszerzett, és még nem közzétett ENSZ-jelentés szerint 2012 és 2017 között negyven gyanús szállítmány érkezett Észak-Koreából Szíriába. Az ENSZ szakértői szerint ezek a szállítmányok olyan berendezéseket szállítottak, melyek alkalmasak tiltott vegyi fegyverek, így a Szíriában többször bevetett mérges gázok gyártására.
A szállítmányok ezen kívül vegyi fegyvereket is tartalmaztak, illetve olyan alapanyagokat, melyekből vegyi fegyvereket lehet előállítani. Ezeknek a vegyi fegyvereknek a gyártását és felhasználását nemzetközi egyezmények tiltják.
Észak-Korea viszont elad ilyen vegyi fegyvereket- elsősorban pénzügyi okból. A világtól elzárkózó kommunista
rendszer méregdrága nukleáris és rakétafejlesztési programot folytat.
Pénzért az észak-koreai titkosszolgálat bármilyen tiltott dolgot elad. Korábban az amerikaiak Oroszországot gyanúsították azzal, hogy ellátja Szíriát a tiltott vegyi fegyverekkel. Moszkva mindig tiltakozott. Ezek szerint joggal, hiszen a tiltott vegyi fegyverek illetve az azokat előállító berendezések Észak-Koreából érkeztek.
Az ENSZ-jelentés szerint az észak-koreai szállítmányok jelentős részben kínai cégek közvetítésével jutottak el Szíriába. Az ENSZ emiatt érdeklődött Pekingben, de ott azt a választ kapta: a szóban forgó kínai cégeknek nincsen kapcsolatuk Észak-Koreával.
Nukleáris és rakéta programja miatt Észak-Koreát szankciók sújtják.
Az USA rendszeresen azzal vádolja Kínát, hogy nem kellő szigorúsággal tartja be a szankciókat. Pekingben természetesen mindent tagadnak.
Közben Szíriában tovább tart a hetedik éve folyó háború. Putyin ugyan – humanitárius okokból – tűzszünetet hirdetett, de ezt a felek nem tartják be. Az oroszok az Aszad-rezsimet támogatják, míg az USA és szövetségesei a mérsékelt felkelőket, de ott vannak még a dzsihádisták is. A háborúban több százezren meghaltak, több millió embernek pedig el kellett menekülnie.
Nyilvánosságra hozták Ján Kuciak utolsó riportját, amelyen halála előtt dolgozott. A meggyilkolt oknyomozó újságíró a szlovák politikusok Ndrangheta nevű olasz maffiacsoporthoz fűződő szálait göngyölítette fel.
Az olasz származású Carmine Cinnante tizennégy évvel ezelőtt érkezett Nagymihályra a 40 kilométerrel távolabbi Bodzásújlakról (Novosad). A Fiat Punto hátsó ülésén egy fából készült fekete bőröndben egy fegyvert és 50 töltényt találtak. Egy csehszlovák ČZ 26 típusú géppisztolyról volt szó. Cinnante ellen vádat emeltek tiltott fegyvertartásért, a Nagymihályi Járásbíróságon két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Az olasz férfit az ügyész akkor a mezőgazdaság területén dolgozó vállalkozónak nevezte.
Néhány hónappal később az olasz hatóságok jöttek el érte – a vádak szerint fegyvert csempészett Olaszországba Guirina Iona, a ‘Ndranghetához tartozó Belvedere Spinello klán maffiavezére megbízásából. Cinnante nem az egyetlen maffiatag aki Szlovákiába érkezett. Többen vállalkozni kezdtek, uniós és egyéb támogatásokat igényeltek és kiépítették a kapcsolati rendszert a szlovák politikusok körében, főként a kormányhivatalban.
2003-ban az olasz bíróság döntést hozott kilenc maffiózó ügyében a szintén ‘Ndranghetához tartozó Libri klánból – Antonino Vadala is köztük volt. Az olasz nyomozók szerint Vadala a klán kérésére elrejtette Domenica Venturát, akit egy konkurens csoport egyik tagjának brutális meggyilkolásáért ítéltek el. Bizonyítékok hiányában azonban szabadon engedték Vadalát és Szlovákiába költözött.
Az „energiaipari vállalkozó” kormányhoz fűződő szálai
Vadala Szlovákiában vállalkozóként dolgozott a mezőgazdaság, ingatlan és energetika területén. 2009-ben olyan hírek keringtek, hogy Vadala Losoncon 70 milliós befektetéssel üzemépítésbe kezd. A projektből nem lett semmi, azonban ezáltal a politikusok körében „energiaipari vállalkozóként” vált ismertté.
Korábban megírtuk, hogy Mária Trošková, Robert Fico jelenlegi tanácsadója 2011 elején rövid ideig Pavol Ruskonak dolgozott. Ezt követően megismerkedett az olasz vállalkozóval, aki többek között napenergiával is foglalkozott. Mária Trošková 2011 augusztusától 2012 júniusáig a Vadalával közösen alapított GIA Management társtulajdonosa volt. Miután Vadala 2015-ben kilépett a vállalatból, Pietro Catroppa lett az új tulajdonosa. Catroppa 2016-tól a Prodest vállalat tulajdonosa is, amelynek a múltban Viliam Jasaň (Smer) is társtulajdonosa volt, aki jelenleg a biztonsági tanács államtitkára, ezáltal titkosított információkhoz fér hozzá. Trošková 2014-ben tűnt fel a politikai életben Viliam Jasaň (Smer) asszisztenseként. Hogy miért éppen rá esett a választás, arról Jasaň nem nyilatkozott, csak annyit közölt még 2015-ben: a korábbi asszisztense elment, és egy barátja ajánlotta Troškovát.
Trošková 2015-ben került a kormányhivatalba, egy évvel később Jasaň is követte. Fico a Biztonsági Bizottság vezetőjének nevezte ki Jasaňt, ezáltal a titkosított információkhoz is hozzáfér egy olyan ember, akit bizonyíthatóan szálak fűzik Antonio Vadalához, aki az olasz maffiának dolgozik. Egyrészt a Prodest vállalat kapcsán, másrészt Jasaň fia az olaszokkal közösen alapította meg az AVJ Real vállalatot.
Jasaň és Trošková mellett más Smeres (szlovák kormánypárti) politikusok is közel állnak Vadalához. Monika Čorejová, Vadala cégének közgazdásza a Smer jelöltje volt az önkormányzati választásokon. Vadala a közösségi médiában is kiállt egyes politikusokért: Ficot dicsérte, Kaliňákot megvédte az ellenzékkel szemben, Rašit pedig támogatta a választásokon. A Smert a „pártunk”-nak nevezte, a jelenlegi koalíció megalakulását is megünnepelte
Vadala ellen számos büntetőeljárás indult Szlovákiában zsarolás és adócsalás gyanújával
2013-ban Kelet-Szlovákiában egy gyanús csomagot találtak egy tőketerebesi cég vezetőjének címezve: gyufák, töltények és egy koszorú volt benne. A cégvezető csupán azt követően jelentette az esetet, miután az alkalmazottját is megfenyegették. Az eset kapcsán Sebastiano Vadala, Antonio rokona állt bíróság elé, tagadta a vádakat, azt állította, hogy ekkor nem tartózkodott az országban, szabadon engedték.
A második esetben adócsalással gyanúsították három Pozsonyligetfaluban található ingatlan kapcsán. Az ügy 2011-ben kezdődött, 2017-ben született döntés. A három ingatlan tulajdonosa Antonio Palombi volt. 2011-ben az ingatlanok átkerültek a GENNA (Vadala korábban tevékenykedett itt) és az AV-REAL vállalathoz, amelyet Vadala vezetett. Palombi Vadalát azzal vádolta, hogy nem fizette ki a vételárat. Az eredeti terv az volt, hogy az ingatlanok a két olasz vállalkozó KANNONE nevű közös cégénél kötnek ki. Az adócsalás révén Vadala cége 80 ezer euróval gazdagodott volna. A vételár tehát jelképes összeg volt, hiszen az ingatlanok visszatértek volna Palombihoz. Az eljárás a vádemelésig sem jutott.
Kelet-Szlovákiában négy ‘Ndranghetához kapcsolódó maffiacsalád működik, mindegyik a mezőgazdaság területén: Vadala és Carmine Cinnante mellett a Roda és a Catroppa családja. Több tucat céget működtetnek, több tízmillió eurós vagyonnal rendelkeznek. Több ezer hektáron gazdálkodnak, amelyekre több millió eurós támogatásokat vettek fel.
Trump veje nem nézhet bele a szigorúan titkos iratokba. Erről John Kelly tábornok, Trump kabinetfőnöke tájékoztatta Jared Kushnert, aki nemcsak az elnök veje, de egyben közel-keleti tanácsadója is.
Épp itt van a probléma: március 5-én Washingtonba látogat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Trump környezetében attól tartanak, hogy az izraeli miniszterelnök körüli korrupciós ügyekben valamilyen formában esetleg Jared Kushner is érintett lehet. A 37 éves Kushner ortodox zsidók családból származik. Miatta Trump lánya, Ivanka áttért a zsidó hitre. Kushner nemrég még a család ingatlanvállalkozását vezette, és benne volt több kockázatos pénzügyi műveletben. Felmerülhetnek ezekkel kapcsolatban kínos kérdések.
Kushner orosz kapcsolataival már foglalkozik is az FBI. Az elnök veje több orosz üzletemberrel és diplomatával tartotta a kapcsolatot 2016-ban a választási kampány idején. Most viszont Washington hivatalosan azzal vádolja Moszkvát, hogy beavatkozott a választási kampányba 2016-ban. Kushnert tehát okkal zárhatták ki a legbizalmasabb információkból.
Csakhogy erről a tárgyalópartnerek azonnal tudomást szereznek. Mit ér egy olyan elnöki tanácsadó, aki nem láthatja a szigorúan titkos anyagokat? Netanjahu vagy Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös szemében nem sokat. McMaster tábornok, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója állítólag többször idegrohamot kapott amiatt, hogy Kushner nem tájékoztatta őt arról: pontosan miről is tárgyalt Izraelben vagy Szaúd-Arábiában. Kelly persze közölte Kushnerrel: iránta a bizalom töretlen. De hát valószínű, hogy nem véletlenül szivárgott ki: a Kushner-házaspár között van egy paktum: Ivanka és nem Kushner pályázza majd meg az elnöki posztot.
Kínában a hétvégén egy kevésbé látványos, de korántsem jelentéktelen bejelentésre került sor: a kínai alkotmányban a következő hetekben egy apró, mégis az ország számára meghatározó változást hajtanak végre. Ugyanis ezentúl a kínai elnök hivatali idejét semmi sem korlátozná, aki már eddig is lassan, de biztosan valósította meg az egyik legfőbb álmát, azaz a teljes hatalom kiépítését.
Február 25-én a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottsága kezdeményezte, hogy változtassák meg az ország alkotmányának egyik cikkelyét, pontosabban annak kitételét. Ez arról szólt, hogy az országot irányító elnök és alelnök kizárólag két ciklust, vagyis maximum tíz évet, tölthet be. Ugyanis Kínában – legalábbis eddig – így akarták elkerülni, hogy Mao Ce-tunghoz (Mao Zedong) hasonlóan valaki élete végéig, akár több évtizeden keresztül önkényesen irányítsa a kelet-ázsiai országot, ez idő alatt egy kemény elnyomó rezsimet és elképesztő méretű személyi kultuszt építve ki maga köré. Mao 1976-ban bekövetkezett halála és a rettegett „négyek bandájának” pere óta a KKP KB-n belül működő ún. Hétfős Tanácsnak szinte teljhatalma volt az elnökök kinevezését vagy visszahívását illetően, ha úgy ítélték meg, hogy valaki a kora/elmeállapota/lejárt hivatali ideje miatt már alkalmatlanná vált az elnöki teendők ellátására.
Hszi Csin-ping. A kép forrása: Wikimedia Commons
Pár napja viszont a KKP KB egy meglepően szűkszavú nyilatkozatot tett közzé, amelynek hatására máris elindultak a találgatások a nemzetközi médiumokban, az elemzők meg a szakértők próbálják megjósolni ennek következményeit és/vagy rámutatni az idáig vezető okokra. Habár a prognózisok és a vélemények írásonként eltérőek, egy dologban szinte kivétel nélkül megegyeznek: Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök már régóta készült erre a lépésre. Ugyanis amennyiben március 5-én kezdődő kínai parlament – az Országos Népi Gyűlés – tavaszi ülésszakára eltörlik a kitételt, akkor Hszi 2023 után is elnök maradhat, pedig hivatalosan abban az évben át kellene adnia a hatalmát.
Titánok harca
Az elmúlt évek belpolitikai eseményeiből már kiviláglott, hogy Hszi részéről korántsem számít váratlan húzásnak a hivatali idejének meghosszabbítása. Különösen annak tükrében, hogy a tavaly októberben tartott XIX. KKP-kongresszuson sok új embert – többek közt öt új tagot a Hetek Tanácsába – nevezett ki az állami- és pártapparátusi pozíciókra, de ezek közül senkit nem jelölt meg a hivatalos utódjának. Sőt, Hszi már lényegében a 2012-es XVIII. pártkongresszus óta, amikor a KKP KB főtitkárának választották meg, tudatosan „építette fel magát” és szabadult meg minden rá veszélyt jelentő személytől, legyen az nagy befolyással rendelkező párttag, a hadsereg tábornoka vagy egy multinacionális cég vezetője.
A történelem furcsa fintora, hogy igazából maga Hszi azért (is) kerülhetett hatalomra, mert a hat évvel ezelőtti politikai elit őt felhasználva távolította el az akkori riválisait. Ugyanis a kínai nyitást meghirdető és alkalmazó Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) utódai a „vörös hercegecskéket” tartották legnagyobb veszélynek. Így nevezték azokat a nemzeti hősnek tartott kommunista forradalmárok gazdag és nagyhatalmú utódait, akik már a kilencvenes évek óta egyre nagyobb hatalomra tettek szert. Ezek közül pedig Csungking-tartomány titkára, Po Hszi-laj (Bo Xilai) emelkedett ki.
Po Hszi-laj. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Ő látványosan és tudatosan terjesztette a „vörös kultúráját”, ami lényegében a Teng-féle irányelv megtagadását jelentette. Ha valaki a kínai politikában igazán szeretett volna visszatérni a maoi időkhöz és ezért aktívan tevékenykedett, akkor pont Po volt az a személy. Nyíltan hirdette az „újmaoista” elképzeléseit, amivel egyre nagyobb népszerűségre tett szert nemcsak az idősebb generáció, a „vidéki Kína” és a szegények, hanem sok párttag körében is. Annyira megerősödött a befolyása, hogy 2012 előtt szinte mindegyik kínai politikáról szóló elemzés Po-t tartotta Kína következő elnökének, aki alaposan megváltoztathatja Peking addig kül- és belpolitikáját.
Csakhogy Po már néha elképesztő túlzásokba esett, amikor államosítást és a „javak újraelosztását” kezdte el hirdetni, amivel nem kevés riadalmat keltett a felső, gyakran kiterjedt üzleti kapcsolatokkal vagy jövedelemmel rendelkező KKP tagok körében. Ezért aztán szemükben Hszi tűnt a megfelelő „eszköznek”, akivel egyrészt vissza lehetne szorítani Po-t és letörni a „vörös hercegecskék” szarvát, másrészt pedig ő minden elképzelésüket fenntartás nélkül megvalósítaná.
A választás azért is esett rá, mert Hszi akkor korántsem számított ismeretlennek a kínai közéletben, már megvolt a maga hatalmi bázisa: számos kínai tartományban volt vezető; a piacbarát gazdaságpolitikát részesítette előnyben, és a nagy kínai vállalatok elkötelezett segítőjének állította be magát; valamint a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) egyaránt őt támogatta, hiszen 2010 óta a kínai Központi Katonai Bizottság alelnöki pozícióját töltette be. Ezeket felhasználva végül sikerült fokozatosan kiszorítani a hatalomból. A XVIII. pártkongresszus előtt pár héttel pedig kizárták a KKP-ból. Miután 2013-ban Hszit nevezték ki a Kínai Népköztársaság hetedik elnökének, Po Hszi-lajt életfogytiglanra ítélték, mert ő és a családja majdnem egy milliárd forintnyi pénzösszeget sikkasztott el.
Indul a „rókavadászat”
Azonban a KKP KB Po eltávolítása után sem dőlhetett nyugodtan hátra. Hszi nem akarta, hogy ő pusztán báb legyen bárkinek a kezében és hozzálátott a saját pozíciójának megerősítéséhez, de egyben a régi mentorainak és támogatóinak a menesztéséhez. Mára ez kétségkívül sikerült neki, hiszen Hszi Mao óta a legtöbb hivatalos címet felhalmozó kínai elnök: ő a KKP főtitkára, a Központi Katonai Bizottság elnöke, a Nemzetbiztonsági Bizottság vezetője, a PLA főparancsnoka, különböző reform- és munkacsoportok feje és még hosszasan lehetne sorolni.
Minek köszönhette sikerét?
Egyrészt ezt a népszerűségével magyarázzák, hiszen a 2013-as elnökké „választása” óta a „kínai álmot” próbálja megvalósítani: ennek lényege egy mérsékelt jómód és erős kínai középosztály megteremtése, ami dacára néhány kínai gazdaságot érintő ideiglenes recessziónak, eddig sikeresnek mondható. Ugyanúgy Hszi sokat profitált és nem kevés külföldi támogatót szerzett az „Egy Övezet, Egy Út” (OBOR) nevű elképzelés bejelentésével, amely a régi Selyemút „feltámasztását” jelentené Kína és Nyugat-Európa között, becsatlakoztatva a világ többi részét. Ám kétségtelen, hogy mindközül az antikorrupciós kampánynak köszönhette a legtöbbet. A mai napig Kínában a korrupció a „főbűnök” egyikének számít, ahol az ellopott pénzösszeg nagyságától függően ítélnek el valakit hosszú börtönbüntetésre vagy akár halálra. Tehát Hszi lényegében fogta a Po Hszi-laj ellen indított korrupciós hadjáratot és kiterjesztette azt:
„tigrisektől a legyekig”, vagyis a legmagasabbtól a legalacsonyabbig fogják átvizsgálni az állami, üzleti, katonai és politikai szereplőket.
A médiában „rókavadászatként” elhíresült kampány lényegében azóta tart, mégha az utóbbi időben egy kicsit alábbhagyott az intenzitása. (Legutóbb két héttel ezelőtt indítottak eljárást Szun Cseng-caj, egykori csungkingi párttitkár ellen). Az elmúlt öt évben 1,3 millió kínait érintett az antikorrupciós hadjárat, akik között hivatalnokok, tartományi vezetők, vállalattulajdonosok, sőt a a kínai Országos Népi Gyűlés tagjai szintén megtalálhatóak voltak. A kínai beszámolók szerint Hszinek sikerült a lakosságot is mozgósítania és „bevonnia a harcba”, amivel csak tovább növelte a népszerűségét és elfogadottságát a társadalmon belül. Csak 2017-ben 2,73 millió korrupciós feljelentést tettek a korrupt vagy annak vélt kínaiak ellen (szinte mind Hszi politikai vagy gazdasági ellenfelei voltak), amelyeknek felét kivizsgálták, és a kínai állam mintegy 1,5 milliárd jüant (kb. 60 milliárd forintot) „szerezett vissza”. Még az országhatár sem jelentvédelmet a „vadászok” elől: 2016 végéig 1500 külföldre menekült „rókát” adtak ki a kínai hatóságoknak, többek közt olyan országok, mint az Egyesült Államok vagy Olaszország.
Tigrisek a ketrecben
Bekövetkezett az is, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt: az antikorrupciós hullám elérte a hadsereget is. Az elmúlt években 120 magas rangú katonatisztet vagy körzeti főparancsnokot tartóztattak le vagy távolították el a posztjaikról, igaz, legtöbbször alkalmatlanságra vagy idős korukra hivatkozva. Szintén a „tigrisek” közé sorolható Csou Jung-kang (Zhou Yongkang), aki a Héttagú Tanácsban a belbiztonságért felelt. Az ő ideje alatt a kínai rendőrség óriási méretűvé duzzadt, így komoly befolyásra téve szert a politikai életben.2012-ben a kínai rendőrség költségvetése már tíz milliárd dollárral felülmúlta a hadseregét, a titkosrendőrség szinte mindent behálózó rendszert épített ki, nagyon szigorú internetcenzúrával.
Csou korábban élesen ellenezte azt, hogy Hszi Csing-ping pártfőtitkár rangra emelkedjen és tiltakozott az elnökké válassza ellen is. Sőt, a rossz nyelvek szerint annyira gyűlölte a kínai elnököt, hogy a 2014-es hong kong-i válságot Hszi lejáratására és eltávolítására próbálta meg felhasználni. Végül őt fosztották meg a hatalmától és 2015-ben életfogytiglanra ítélték.
Kínai katonák tüzérségi hadgyakorlata a mianmari határszakaszon. Itt szinte rendszeresek számítanak a határ menti összecsapások, de a 2015-ös konfliktust Hszi arra használta fel, hogy a PLA-ban lévő ellenfeleit eltávolítsa. A kép forrása: Defenceblog
Ám ki számított a legfontosabb „tigrisnek”, és Hszi legnagyobb ellenfélenek?
Nos, egy bizonyos Csiang Cö-min (Jiang Zeming), aki 1993 és 2003 között Kína ötödik elnöke volt. Habár hivatalosan 2003-ban „nyugdíjba vonult”, továbbra is a hatalom közelében maradt. Ő még nem tudta eltörölni a kínai alkotmányban azt a kitételt, ami az elnök és az alelnök idejét határozta meg. Ehelyett inkább mindenhova a saját embereit próbálta meg beültetni és a háttérből irányította a fontosabb történéseket. Kétségtelen, hogy Csiang 2012-ig páratlan hálózatot épített ki, hiszen nemcsak a KKP-ban, a hivatalokban és a rendőrség köreiben voltak emberei, hanem a hadseregben is (állítólag 80 tábornokot az ő „javaslatára” léptettek elő).
Hozzá hű emberek közé tartozott a korábban említett Csout is, de először az egész Bo-család a kegyeltjei közé tartozott, ahogyan maga Hszi Csin-ping is. Annak ellenére, hogy Hszinek mára sikerült eltávolítania az egykori mentora embereit a politikából, Csiang még mindig „érinthetetlennek” számít, aki majdnem 92 éves (!) kora ellenére egyszerűen „eltávolíthatatlannak” tűnik. Hiába érkezett csak 2015-ben több mint 10 000 bűnügyi feljelentés ellene, egyik korrupciós ügyét sem vizsgálták ki. Ráadásul Hszi tisztában van Csiang mai napig nem múló népszerűségével, ezért nem véletlen, hogy az összes nagyobb állami és pártrendezvényen, néha együtt mutatkoznak a nyilvánosság előtt.
Az ásító Csiang Cö-min, aki legutóbb a XIX. kongresszuson jelent meg a nyilvánosság előtt. Óriási feltűnést keltett a kínai internetezők körében, akik közül valaki úgy reagált, hogy „most fiatalabb, mint eddig bármikor”. A kép forrása: MTI.
Előre a maoi úton?
A tavalyi pártkongresszuson szimbólumokból, nagy bejelentésekből és egy „új korszak” kezdetének ígéretéből nem volt hiány, és ennek hosszabb távú következményei még mindig megosztja a nemzetközi és magyarországi Kína-szakértőket. Ám a jelenlegi kínai elnökkel kapcsolatban egy dolog tagadhatatlan: mivel Hszi öt új tagot jelölt ki a Hétfős Tanácsban, nem nevezte meg utódját és a napokban alkotmánymódosítást hajt végre, így megmutatta a világnak, hogy immáron egyedül és magabiztosan tartja a gyeplőt a kínai sárkányon.
Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-ügyi főtárgyalója azt mondta: nincsenek elég előrehaladott állapotban az Unió és a brit kormány közötti megbeszélések ahhoz, hogy garantálni lehessen az átmeneti egyezmény létrejöttét Nagy-Britannia kilépéséig.
„Lényegi kérdésekben hiányzik az egyetértés Nagy-Britanniával, például hogy mit is értünk átmeneti egyezmény alatt, mekkora időtartamot ölel fel, és mik a feltételei egy ilyen megállapodás létrejöttének” – mondta Barnier. Arról is beszélt:
„Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság nem szeretné határidőhöz kötni ezt az időszakot, ami nem lehetséges.”
Barnier szerint elképzelhetetlen, hogy rugalmasan alkalmazzák az uniós szabályokat az országban az átmeneti időszakban. Nagy-Britannia 2019 márciusában lépne ki az EU-ból, az Unió pedig ragaszkodik hozzá, hogy a jelenlegi költségvetési időszak lezárásáig, azaz 2020 végéig véget érjen az átmenet.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetők pénteki csúcstalálkozója után azt mondta:
pusztán illúziókon alapul a brit kormány álláspontja az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról,
ha igazak a sajtó erről szóló jelentései. Ismét emlékeztette a brit kormányt arra az alapelvre, hogy „nincs á la carte menü, nem lehet kimazsolázni az egységes piac előnyös részeit”. Barnier most erről azt mondta: egyetért Tuskkal.
Barnier egy dokumentumot is bemutatott a maradó 27 tagállam képviselőinek, amely a brit kilépési egyezmény első hivatalos jogi vázlata. Ebben arra a három kulcsfontosságú területre (kivándorolt uniós állampolgárok sorsa, a kilépés pénzügyi szabályozása és az írországi határ jövője) vonatkozó elképzelések is szerepelnek, amelyekről még decemberben állapodtak meg. A dokumentumot holnap hozzák nyilvánosságra.
Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter közben arról beszélt, hogy
Nagy-Britannia nem maradhat az Európai Unió vámuniójának tagja EU-tagságának megszűnése után,
mivel a vámunió csak az EU-tagok számára nyitott, és az sem lenne előnyös számára, ha másfajta, külön vámuniós egyezményt kötne az EU-val. Szerinte ez utóbbi azt jelentené, hogy a brit áruexportra az EU kereskedelmi előírásai maradnának érvényben, de e szabályozók kialakításába Nagy-Britanniának nem lenne beleszólása.
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője viszont arról beszélt, hogy ha pártja kormányra kerül, állandó jellegű, átfogó, továbbra is teljes vámmenetességet biztosító vámuniót tartana fenn az EU-val a brit EU-tagság megszűnése után is. Olyan megállapodásra törekednének az EU-val, amely teljes hozzáférést nyújtana a briteknek az unió egységes belső piacához, és megőrizné Nagy-Britannia számára e belső piac, valamint a vámunió nyújtotta összes előnyt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
