Kim Dzsongun meghívta Észak-Koreába Donald Trumpot, amelyet az amerikai elnök elfogadott. Májusban kerülhet sor a találkozóra.
A meglepő bejelentést Csung Jui-jong, a dél-koreai elnök, Mun Dzse In nemzetbiztonsági tanácsadója tette meg a Fehér Házban csütörtök este. Ha Trump elnök és az észak-koreai találkozik a két Korea közti csúcstalálkozót követően, az megfelelő vágányra állítja a Koreai-félsziget teljes nukleáris mentesítését – mondta.
Csung Jui-jong, aki a Phenjanban tárgyaló dél-koreai küldöttség vezetőjeként találkozott Kim Dzsongunnal azt is elmondta, hogy az észak-koreai vezető a lehető leggyorsabban szeretne találkozni az amerikai elnökkel. A tanácsadó továbbította Kim Dzsongun arra vonatkozó kijelentéseit, hogy Észak-Korea kész feladni nukleáris programját, elkötelezettek az atomfegyver-mentesítés mellett, és a jövőben tartózkodni fognak a további nukleáris és rakétakísérletektől.
Erről a szándékáról levelet küldött Donald Trumpnak, aki elfogadta a csúcstalálkozóra szóló meghívást. Csung Jui-jong egyúttal tájékoztatta észak-koreai tapasztalatairól Donald Trumpot.
Az amerikai elnök üdvözölte a meghívást, de arról beszélt, hogy a szankciók megmaradnak addig, amíg szilárd megállapodást nem kötnek Észak-Koreával.
Az amerikai elnök később a Twitteren reagált minderre: azt írta, az észak-koreai vezető nem egyszerűen csak felfüggeszti a nukleáris és rakétakísérleteket, hanem atomfegyver-mentesítésről is beszélt a dél-koreai küldöttségnek. A csúcstalálkozó szervezése már folyik – közölte Donald Trump.
Kim Jong Un talked about denuclearization with the South Korean Representatives, not just a freeze. Also, no missile testing by North Korea during this period of time. Great progress being made but sanctions will remain until an agreement is reached. Meeting being planned!
Az amerikai elnök a tervek szerint csütörtökön vagy pénteken írja alá azt a rendeletet, mely 25%-os külön vámot vet ki az acél és 10%-ot az alumínium importjára. Az Európai Unió pénzügyi biztosa, Pierre Moscovici ezt megelőzően nyilatkozott egy belga televíziónak arról, hogy milyen válaszlépésre készül Brüsszel.
Moscovici szerint el kell fogadnunk azt, hogy a világban az önzés uralkodik. Ezért az EU olyan árukat akar import vámmal büntetni, melyek Trump választóit érintik! „Meg akarjuk értetni a washingtoni kongresszussal, hogy a kereskedelmi háborúban mindenki veszít!” – mondta Moscovici. Aki szerint az USA narancs, dohány és bourbon exportja kerülhet bajba Európában. A narancs, a dohány és a whisky az amerikai Dél fő exportcikkei közé tartozik- Donald Trump itt a legerősebb.
Közben szakértők arra mutatnak rá, hogy Trump acél és alumínium extra vámja semmilyen komoly hatást nem érhet el viszont jelentős ellenérzéseket kelthet Amerikával szemben az egész világon. Gary Cohn, az elnök gazdasági főtanácsadója emiatt mondott le Washingtonban. Trump a nemzetbiztonságra hivatkozott a rendelet kapcsán, de Kínából az acélt importnak mindössze a 3%-a érkezik az USA-ba. A legnagyobb külföldi acél szállító Kanada az amerikai piacon- ebben aligha van különleges nemzetbiztonsági kockázat. Szembe állíthatja viszont Kanadát az Egyesült Államokkal! Nemrég az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde asszony figyelmeztetett arra, hogy Trump külön vámja olyan kereskedelmi háborút indíthat el a világban, melynek eredményeképp mindenki rosszul jár.
A 42 éves André Poggenburg az Alternative für Deutschland párt elnöke a volt NDK területén található Szászország-Anhalt tartományban. Nemrég tevehajcsároknak nevezte azokat a német polgárokat, akik török származásúak. Az országos felháborodás hatására André Poggenburg közölte: lemond!
2016-ban az ő irányításával ért el történelmi sikert az Alternative für Deutschland Szászország-Anhalt tartományban. Megszerezték a szavazatok több mint 24%-át, és bejutottak a tartományi parlamentben. Csak a CDU szerzett náluk több szavazatot: Merkel kancellár pártja 30%-ot ért el.
2017-ben az országos választáson az Alternative für Deutschland a harmadik helyet szerezte meg, és bekerült a Bundestagba. Azóta a közvélemény-kutatások szerint megelőzte a szociáldemokrata pártot is, így jelenleg a második legjelentősebb politikai erő Németországban. A szélsőjobboldali párt népszerűségét elsősorban migráns ellenes programja hozta meg. Az Alternative für Deutschland különösen erős a volt NDK-ban, ahol az életszínvonal még jócskán elmarad a nyugati tartományoktól. A 2017-es választások eredménye mélyreható politikai krízist okozott Németországban. Merkel kancellárnak csak mostanában sikerül kormányt alakítania holott a választásokat szeptemberben tartották. Ráadásul a koalíciós partner, a szociáldemokraták pártja mélységesen megosztott. Most közölték: legnépszerűbb politikusukat Sigmar Gabrielt nem jelölik külügyminiszternek az új kormányba! Korábban Martin Schulz pártelnök akart külügyminiszter lenni, és emiatt Sigmar Gabriel hevesen bírálta őt. Schulz időközben megbukott: minden tisztségéről lemondani kényszerült. A szociáldemokraták pénteken jelentik be, hogy kit jelölnek a külügyminiszteri posztra Németországban.
Van miért harcolniuk: a szókimondó és nyers stílusáról ismert Duterte több szexista kijelentést is tett. A katonáknak például azt mondta, hogy a kommunista gerillák elleni harcban lőjék nemi szerven a nőket.
Szöulban több száz, feketébe öltözött nő vonult fel a szexuális bűnözők felelősségre vonását követelve. Dél-Koreában továbbra is elterjedt az áldozat hibáztatása a szexuális bűncselekményeknél. Az év elején vett lendületet a szexuális zaklatással való szembenézést szorgalmazó kampány. Azóta egy tartományi kormányzó is lemondott, mert titkárnője azzal vádolta meg, hogy többször is zaklatta és megerőszakolta.
A Fülöp-szigeteki főváros, Manila központjában több száz rózsaszín és lila pólós aktivista tiltakozott Rodrigo Duterte elnök ellen, akit a nők jogainak lábbal tiprójának neveztek. A tiltakozók táncoltak, énekeltek, és rózsát adtak azoknak a nőknek, akik elveszítették valamelyik családtagjukat Duterte könyörtelen drogellenes háborújában, melyben több ezer embert öltek már meg. A rendőrség tagadja, hogy törvényen kívüli gyilkosságokat követnének el.
A szókimondó és nyers stílusáról ismert Duterte több szexista kijelentést is tett. A katonáknak például azt mondta, hogy a kommunista gerillák elleni harcban lőjék nemi szerven a nőket.
Indiában több százan, köztük tanárok, diákok és szexmunkások vonultak fel a fővárosban a családon belüli erőszak, a szexuális bűncselekmények és a diszkrimináció ellen tiltakozva. A dél-ázsiai országban a szigorú törvények ellenére nő a nők elleni erőszakos bűncselekmények száma. Többször előfordult halálos kimenetelű tömeges nemi erőszak, ami rendszeresen megütközést kelt az indiai társadalomban.
Hosszú idő után Zdeněk Ondráček volt az első kommunista, aki magas pozíciót tölthetett be Csehországban. Azonban nem élvezhette sokáig a posztját és a lemondásának komoly belpolitikai következményei lehetnek Andrej Babišra nézve.
A negyvennyolc éves Zdeněk Ondráčeket, Csehország és Morvaország Kommunista Pártjának (KSČM) képviselőjét múlt héten pénteken nevezték ki a cseh parlamenti alsóház fegyveres szerveket ellenőrző bizottság (GBIS) elnökévé. Ő volt az első kommunista, aki a szocializmus bukása óta ilyen magas és jelentős pozícióba kerülhetett az országban.
Azonban vele kapcsolatban
nemcsak a kommunista párttagság jelentett problémát.
Ugyanis Ondráček a csehszlovák Nemzetbiztonsági Testület rohamrendőreként szolgált. Sőt, 1989 januárjában részt vett prágai tüntetések szétverésében, és büszkén nyilatkozott arról a televízióban, hogy gumibottal ütött meg egy nőt.
Emiatt Ondráček ellen már a kinevezése napján petíciót indítottak, amelyre keddig 15 ezer aláírás gyűlt össze. Hétfőn este Prágában, Brnóban és több csehországi városban tartottak tüntetéseket: körülbelül 40 ezren követelték Ondráček lemondatását, és egyben Andrej Babiš miniszterelnök távozását.
A cseh politika szintén felbolydult a kinevezés hírére. Babiš vasárnap kijelentette, hogy nem értett egyet Ondráček személyével és szeretné, ha minél előbb távozna a posztjáról. Kedden a cseh képviselőházban a jobboldali Polgári Demokratikus Párt javasolta Ondráček menesztését. Végül a több mint egyórás vita után a képviselő bejelentette önkéntes távozását a GBIS éléről.
Az eset komoly belpolitikai következményekkel járhat Csehországban, különösen Andrej Babišra nézve. Ugyanis a pártja (az ANO) a tavaly októberben tartott választásokon hiába gyűjtötte be a legtöbb szavazatot,
még mindig nem tudott kormányt alakítani.
Az egyik legfontosabb támogatójának a KSČM számít, amely korábban többször jelezte: hajlandó a Babiš-kormányt – még ha kívülről is – támogatni és a jövőben megszavazza a kormányprogramjukat.
Most viszont, hogy Babiš nem állt ki Ondráček mellett, sőt távozásra szólította fel, kiverte a biztosítékot a kommunista pártban. A KSČM vezetése közölte, hogy „felülvizsgálják a korábbi, ANO-t támogató politikájukat”, de még a miniszterelnök pártjában is többen kritizálták Babiš kijelentéseit, hiszen ezzel tovább csökkent egy esetleges cseh kormányalakítás esélye.
Az újságírógyilkosság után kirobbant botrányban Andrej Kiska elnök kormányának átalakítására szólította fel Robert Fico miniszterelnökök. Fico szerint Soros áll a háttérben. Soros György szóvivője visszautasította a vádakat.
Ahogy korábban is írtuk, komoly kormányválságot okozott Szlovákiában a barátnőjével kivégzett újságíró, Ján Kuciak ügye. A fiatal riporter az olasz maffia ügyében nyomozott, és mint kiderítette, Fico asszisztense, Maria Trosková is érintett lehet.
Kiska ezután szólította fel kormányának átalakítására Ficót, ami után a miniszterelnök azt mondta: inkább Kiska válaszoljon arra, miről tárgyalt tavaly Soros Györggyel.
Az elnök helyett Soros György szóvivője, Michael Vachon válaszolt. Az AP-nek azt mondta:
visszautasítják a vádat, hogy be akarnának avatkozni a szlovák belpolitikába.
Mint mondta, a találkozón arról volt csak szó, hogy hogyan lehetne segíteni a szlovákiai roma kisebbség helyzetén.
A gyilkosság után egyébként a kulturális miniszter lemondott posztjáról.
A Valentin-napi floridai lövöldözés óta a diákok több tiltakozó megmozdulást tartottak az Egyesült Államokban. Elterjedt, hogy ezek hátterében Soros György amerikai milliárdos áll.
„Soros György nem szponzorálja a parklandi középiskolások és egyetemisták tüntetéseit, ugyanakkor egyetért az erőfeszítéseikkel”
– nyilatkozta Laura Silber, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) szóvivője.
Az elmúlt napokban ugyanis elterjedt, hogy az amerikai milliárdos pénzeli a különböző fegyvertartás-ellenes megmozdulásokat az Egyesült Államokban, amelyekre szándékosan diákokat küld. Továbbá ő finanszírozza a március 24-i óriásdemonstrációt, amelyen eddig 14 gimnázium és egyetem jelezte a részvételi szándékát. Elsősorban a Soros által támogatott „Nemzeti Fegyverellenőrző Mozgalmat (NGCM)” érték ilyen vádak, amely már eddig is lobbizott a szigorúbb fegyvertartási szabályokért, illetve gyakran szólalt fel a több halálos áldozattal járó amerikai ámokfutások után.
Ezen a héten Kínában egy újabb jelentős bejelentésre került sor: a tavalyihoz képest több mint nyolc százalékkal emelnék meg a kelet-ázsiai ország katonai büdzséjét. Ennek nem kizárólag biztonságpolitikai-katonai következményei lesznek, hanem jelentős kihatással lehet Peking nemzetközi kapcsolataira is, leginkább az Egyesült Államokkal fenntartott viszonyára.
Hétfőn a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága (KKP KB) a 16 napig tartó parlamenti (az Országos Népi Gyűlés) tavaszi ülésszakán bejelentette:
Kína 8,1 százalékkal növeli meg a védelmi kiadásait.
Ez lényegesen meghaladja az idei évre tervezett 6,5 százalékos GDP-növekedést, sőt, ez magasabb a tavaly mért 7,6 százalékos gazdasági növekedésnél is. Dollárban kifejezve ez annyit jelent, hogy Kína körülbelül 175 milliárdot (1,1 milliárd jüant) költene a saját haderejének, a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) fejlesztésére. A hivatalos kínai magyarázatok szerint ezzel kívánják növelni a katonai kiképzést, fejleszteni az állam „háborús készségeit”, illetve megvédeni a nemzetük szuverenitását, biztonságát és érdekeiket, kerüljenek azok veszélybe belföldön vagy külföldön.
A pekingi Nagy Népi Csarnoka. A kép forrása: MTI/EPA/Roman Pilipej.
A bejelentés időpontja korántsem véletlen, amire egyszerre két magyarázat lehet. Az egyik, hogy a KKP egy héttel ezelőtt tette közzé: egy alkotmánymódosítás keretében eltörölnék azt a kitételt, miszerint az elnök és az alelnök tíz évig lehet hivatalban. Ugyanis Hszi Csin-ping (Xi Jinping) így szeretné bebiztosítani a hatalmát, a kelet-ázsiai ország örökös elnöke szeretne lenni. Csakhogy ez a lépés több ellenkezést váltott ki a kínai lakosság körében, mint ahogyan arra először számítani lehetett. Ezért a hadseregre fordított nagyobb pénzösszeggel és látványos fejlesztésekkel ki lehetne elégíteni a kínai nacionalistákat, valamint elhallgattatni a kritikus hangokat. Nem mellékesen pedig Hszi így még inkább meg tudná erősíteni a pozícióját a felső katonai vezetésben.
Másodszor, ahogyan a kínai miniszterelnök Li Ko-csiang (Li Keqiang) fogalmazott,
„a nemzetközi színtéren történt változások miatt kell erősíteni a kínai hadsereget”
Ez alatt nemcsak a régióban uralkodó feszült légkört értette, hanem Kína és az Egyesült Államok közötti viszonyt, amely 2018 eleje óta érezhetően megromlott. Ennek oka, hogy minden jel szerint Donald Trump amerikai elnök elkezdte beváltani a két évvel ezelőtti, az elnökválasztási kampányban hangoztatott azon fenyegetéseit ígéreteit, amelyek az amerikai gazdaság „megvédéséről” szóltak. Habár az elnök a kereskedelmi és a nacionalista protekcionizmusát válogatás nélkül alkalmazná szinte minden jelentős gazdasági hatalom ellen, mint ahogyan most az EU-ból importált gépkocsik esetében látható, ennek fő címzettje minden kétséget kizáróan Kína lenne.
Donald Trump amerikai elnök megigazítja haját beszéde közben a 45. alkalommal megrendezett Konzervatív Politikai Akció Konferencián. A kép forrása: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo.
A Fehér Házban nagyon komolyan gondolják ezt az amerikai-kínai kereskedelmi háborút, amelyben az első lövést a Trump-adminisztráció akkor adta le, amikor januárban a kínai napelemekre 30 százalékos védővámot vetett ki. (Ezzel párhuzamosan a dél-koreai mosógépekre pedig 50 százalékosat). Ezután következne az acél (25 százalékos) és az alumínium (10 százalékos) elleni védővám, hiszen ezekkel Kína már évek óta elárasztotta a nemzetközi piacot, így jelentősen meggyengítve az amerikai ipart. Sőt, nemrég Trump azt is meglebegtette, hogy megtiltja a technológiák és egyes berendezések átadását a kínai vállaltoknak.
Peking erre úgy reagált, hogy nem akar gazdasági-kereskedelmi háborúba keveredni az Egyesült Államokkal, de ha úgy hozza a helyzet, akkor felveszi a kesztyűt. Ugyan a jelenleg is zajló kínai parlamenti ülésen láthatólag nem ez képzi a legfontosabb témát, de a felszín alatt kétségtelen, hogy számolnak egy nagyobb amerikai-kínai viszállyal, amelybe Washington térségbeli szövetségesei – Dél-Korea, Japán, Fülöp-szigetek, Vietnam – szintén belekeveredhetnek. Ezért Peking nézőpontjából mindannyiuk számára egy egyértelmű üzenetet jelentene a kínai katonai költségvetés megnövelése.
Sorok között olvasva
Természetesen a katonai büdzsé megnövelése azonnal elindította a találgatásokat a nemzetközi médiumokban. Az egyik nézet szerint ez igencsak komoly előrelépést jelentene a kínai haderő modernizálásában, egy „világszínvonalú katonai erő megteremtésében”, amely globális szerepvállalást biztosítana a kelet-ázsiai országnak. Ráadásul a katonai témákkal foglalkozó nemzetközi kutatóintézetek (SIPRI, IISS) rendre arra hívják fel a figyelmet, hogy a
„a kínai kormány által közzétett adatok, illetve a tényleges kiadások között gyakran óriási különbségek vannak”
Vagyis Peking mindig többet költ a fegyveres erőire, mint amennyit bevall, de az átláthatatlan finanszírozási rendszer lehetetlenné teszi a kiadások nyomon követését. Egyes területekre, mint az űrprogram, a logisztika, a katonai oktatás és képzés, bázisok üzemeltetése, fordított jüanokat nem tüntetik fel a hivatalos adatokban. Sőt, eleve a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kiadások sem részesei a katonai büdzsének. (Ez az Egyesült Államok esetében is így van).
Az eltérések pedig jelentősek, nem egy-két milliárd dollárról van szó. Például 2016-ban a hivatalos adatok szerint
143 milliárd dollár volt a kínai védelmi kiadás, de ez valójában 215 milliárd lehetett.
A kínai védelmi kiadások: Első a hivatalos adatok, a másik kettő pedig egy kutatóintézet felmérése.
Ugyanúgy ezek a hangok felhívják a figyelmet, hogy a kínai hadiipar még az alacsonyabb védelmi költségvetés mellett is eléggé figyelemreméltó eredményeket tudott felmutatni. Tavaly áprilisban bocsátották vízre Kína első saját fejlesztésű építésű repülőgép-hordozóját (001A), igaz, hivatalosan még nem készült el teljesen. Ugyanakkor pár héttel később szolgálatba állították a legmodernebb kínai rombolót (Type 055), amely komoly aggodalommal töltötte el Peking térségbeli riválisait. Ezzel párhuzamosan új fejlesztésű interkontinentális rakétákat (Dongfeng-41), kézifegyvereket (OICW-típusúakat) fejlesztettek ki vagy kezdtek el rendszeresíteni, mint ahogyan az a J-20-as lopakodó vadászgépek esetében történt. Ezért korántsem alaptalan az a feltételezés, hogy nagyobb kormányzati támogatással a háta mögött a PLA újabb meglepetésekkel fog előállni idén vagy jövőre.
Nagyobb a füstje, mint a lángja?
Ezzel ellentétben van egy másik tábor is, akik szerint nem kell annyira komolyan venni a kínai kormány bejelentését. Elsősorban azért, mert bár abszolút értékben több a kínai védelmi kiadás, de a kínai gazdaság viszont lelassult, már nem két számjegyű növekedést produkál, így a „több valójában kevesebb”. Másodsorban pedig szeretnek Hszi tavalyi kijelentéseire hivatkozni, amikor az elnök közölte, hogy – először a Kínai Népköztársaság történelmében – csökkentik a PLA létszámát, mintegy 300 000 fővel. A kínai elnök idén januárban pedig arról biztosította a világot, hogy „ésszerűsíti” a kínai fegyveres erőket, illetve továbbra sem vet véget az antikorrupciós kampánynak, az ún. „rókavadászatnak”, tehát továbbra is menesztik vagy letartóztatják a tábornokokat, akik legtöbbször Hszi politikai ellenfelei.
Végül pedig a leggyakrabban hangoztatott érv, hogy a kínai állam költsön bármennyit a hadseregére, az amerikai védelmi költségvetés mindig magasabb lesz: az Egyesült Államok az elmúlt években többet fordított katonai célokra, mint az utána következő tizenöt ország együttvéve. Továbbá pár héttel ezelőtt Trump a 2019-es évre vonatkozó költségvetési tervében mintegy 686 milliárd dollárt szán az amerikai hadseregre, hivatkozva az „egyre nagyobb kínai, orosz, illetve észak-koreai veszélyre”.
Sőt, sok elemző figyelmeztet, hogyha Washingtonban a demokraták és a republikánusok között konszenzus alakul ki a fegyverkezéssel kapcsolatban, akkor rövid idő alatt megegyezhetnek az egy billió dolláros határ átlépéséről. Ezzel pedig az Egyesült Államok behozhatatlan előnyre tenne szert, különösen Kínával szemben, amely dacára a jelentős előrelépésnek még most sem rendelkezik olyan „mobilizációs és transzspirációs képességekkel”, mint az USA. Továbbá az amerikai diplomácia igyekszik szorosabbra fűzni a katonai kapcsolatait vagy közös biztonságpolitikát kialakítani azokkal a térségbeli államokkal, amelyeknek valamilyen – többnyire területi – vitájuk van Kínával. Ez az amerikai fegyverexport növelését és a haditechnológia átadását jelenti.
Egyértelmű üzenet Kínának: pár napja az amerikai Carls Vilson repülőgéphordozó történelmi látogatást tett Vietnamban. A kép forrása: US Navy.
Fegyverkezésre kényszerítve
Ugyanakkor függetlenül attól, hogy Peking miként fogja megvalósítani a katonai költség megnövelését, ismét tovább növeli presztízsét a világban, több békefenntartói és humanitárius misszióban vehet részt, vagy akár katonai akciót indíthat, ha valahol veszélybe kerülnének a kínai érdekek és életek. Csakhogy ezzel párhuzamosan szintén nagyobb fegyverkezésre – India idén már megelőzte Nagy-Britanniát és bekerült a „top ötbe” – vagy a korábbi biztonságpolitika gyökeres megváltoztatására – a japán „békealkotmány” megváltoztatása – sarkalja a térségbeli országokat.
Ám mindközül a legjelentősebb kérdés, hogy vajon a nagyobb katonai költségvetés miképp fogja befolyásolni az Egyesült Államokkal fenntartott viszonyt, különösen most, hogy Trump egy kereskedelmi háborút indított Kína ellen (is). Lehet, hogy Hszi most ugyanazt a választ adja, amit egykoron Ronald Reagan amerikai elnök a nyolcvanas évek első felében: egy elképesztő méretű fegyverkezési versenyre akarja kényszeríteni az ellenfelét, amely minden erőforrását a hadiiparra összpontosítja, ezáltal elhanyagolva az összes többi szektort.
Az év végén teljesen leállítjuk a Toyota dízelautók eladását a kontinensen – közölte a japán cég európai főnöke a genfi autószalonban. Európa nagyvárosaiban egyre másra hoznak olyan döntéseket, hogy kitiltják a dízelautókat a levegő szennyezése miatt. Németországban nemrég született olyan bírósági döntés, mely lehetővé teszi minden városnak: maga döntsön arról, hogy beenged-e dízelautókat vagy sem.
Korábban a Volkswagen és más autógyárak megpróbáltak csaló szoftverek segítségével kedvező képet nyújtani a dízelmotorok légszennyező hatásáról, de a lebukás után immár egyértelmű, hogy környezetvédelmi szempontból a dízelmotor rossz megoldás.
A Toyota az első között vetette rá magát az új trendre, a hibrid autókra. Miközben a dízelautók eladása 30%-ról 15-re csökkent Európában 2012 és 2017 között, a hibrid autók eladása ugrásszerűen megnőtt. 45% volt a növekedés tavaly az előző évhez képest. A Toyota tovább akarja folytatni ezt a trendet, de az elektromos autók gyártása is érdekli. Lehet ugyanis, hogy ezeké a jövő. Az autós világban mindenki felfigyelt arra, hogy a kínai Geely 9 milliárd dollárért Mercedes részvényt vásárolt. A kínai cég vezére közölte: a dízelnek annyi! A jövő az elektromos autóé! Ebben a tekintetben pedig a Mercedes piacvezető Európában. Ezért a leleményes kínaiak a jövőbe fektettek be, amikor Mercedes részvényeket vásároltak 9 milliárd dollárért.
A KMKSZ-székház felrobbantásával meggyanúsított második letartóztatott is a kárpátaljai megyeszékhelyen van már. Az Ungvári Járási-Városi Bíróságon elkezdődött a meghallgatása. Arról döntenek, hogy előzetesben marad-e.
Mint azt már megírtuk, az első letartóztatottat még hétfőn Ungvárra szállították. A rövid meghallgatást követően a bíró keddre halasztotta a tárgyalást, az indoklás szerint megvárják, míg megérkezik a férfi védője. A bíró közölte, hogy ameddig az ügyvédre várnak a gyanúsítottat a bíróság épületében tartják fogva. A felvételek alapján a férfi a tárgyaláson teljesen nyugodtan és higgadtan viselkedett.
A mai nap pedig a vélt tettestársa is megérkezett, akit a titkosszolgálat kommandósai kísértek és vigyáztak rá. Harmadik letartóztatott társukról még nincs információ.
A KárpátHír Hennagyij Moszkal kormányzó beszámolója alapján azt is megírta, hogy a KMKSZ irodáját ért két februári támadás megrendelője a szakadár Dnyeszter-melléki Köztársaságból való, és már vissza is menekült arra a területre. Moszkal megismételte, hogy egészen biztos abban, miszerint
az orosz titkosszolgálat áll a háttérben.
A történethez kapcsolódó fejlemény még, hogy az ügyészség terrortámadásnak minősítette át a KMKSZ-székház elleni merénylet jogi besorolását és azt kérte a bíróságtól, hogy a gyanúsítottakat helyezzék előzetesbe, ráadásul óvadék ellenében se védekezhessenek szabadlábon.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
