A brit külügyminiszter berendelte Oroszország londoni nagykövetét, hogy közölje vele: kedd estig magyarázatot vár Szergej Szkripal exezredes és lánya ügyében. Ha nincs hihető magyarázat, akkor London lépni fog – közölte Theresa May miniszterelnök.
Ahogy korábban is írtuk, a brit kormány szerint Oroszország áll a mérgezés mögött. Egy másik, Angliában élő egykori orosz titkosszolga úgy nyilatkozott a Daily Mailnek, hogy őt személyesen megfenyegették: közölték vele, hogy Putyin Moszkvában aláírt egy listát, mely az árulók likvidálását parancsba adta. A listán Szergej Szkripal ezredes is szerepel.
A brit rendőrség közben egy fekete maszkos nőt keres, aki gyanúsan viselkedett abban az étteremben, ahol az orosz ezredest és lányát az ideggáz támadás érte. Az étterem összes vendégét figyelmeztették: jól mossák ki a ruhájukat. Az a rendőr, aki rábukkant az apára és lányára egy padon Salisburyben, súlyosan megbetegedett, de már túl van az életveszélyen. Szkripal és lánya még nincs.
Moszkva természetesen cáfol. Korábban Litvinyenko volt orosz titkosszolgálati ezredest polóniummal ölték meg Nagy-Britanniában. Litvinyenko özvegye szerint nem lehet kétség: ezúttal is Moszkva sújtott le.
Előző őrizetbe vétele után Vadalát és társait 48 órán belül szabadlábra helyezték. Ez gyengítette a fősodratú szlovák sajtó napokig hangoztatott feltevését, miszerint az újságíró meggyilkolásának hátterében az úgynevezett „olasz szál” állhat.
A szlovák rendőrség európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett kedden 17 személyt, köztük ismételten azt az Antonino Vadalát, akit a nemrég meggyilkolt tényfeltáró újságíró, Ján Kuciak többször említett utolsó cikkében – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
A kelet-szlovákiai Nagymihályban (Michalovce) hajnalban végrehajtott rendőrségi akció egy velencei bíróság által kábítószerügylet miatt kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján zajlott. Az őrizetbe vettek közül 11-et előzetes letartóztatásba, hatot pedig házi őrizetbe helyeztek.
Vadala nevét utolsó cikkében többször is említette Ján Kuciak. Az írásban a calabriai ‘ndrangheta maffiához állítólag közel álló olasz üzletemberek szlovákiai megjelenésével, ott végzett gazdasági tevékenységükkel, illetve kapcsolati hálózatukkal kapcsolatos közlések szerepeltek, köztük olyan állítás is, hogy ez a hálózat a szlovák kormányhivatalig ér.
Az Antonino Vadala keddi őrizetbe vételét kezdeményező olasz bíróság arra hivatkozva kérte a férfi kiadatását, hogy része volt bűnszövetkezetben elkövetett, nemzetközi kiterjedésű kábítószeres bűncselekményben – közölte a szlovák főügyészség sajtószóvivője. Hozzátette: az őrizetbe vett személyek vizsgálati fogságba vételéről 48 órán belül hoz döntést a kassai kerületi bíróság.
Vadalát és hat másik társát március elején egy alkalommal már őrizetbe vette, majd 48 órán belül szabadlábra is helyezte a szlovák rendőrség. A Szlovákiában megtelepedett olasz vállalkozókat – akik sajtóközlések szerint az országban jelentős, mezőgazdasággal összefüggő üzleti érdekeltségekkel rendelkeznek – akkor az élettársával együtt meggyilkolt tényfeltáró újságíró, Ján Kuciak ügyében indított nyomozás keretében vették őrizetbe és hallgatták ki.
Előző őrizetbe vétele után Vadalát és társait 48 órán belül szabadlábra helyezték. Ez gyengítette a fősodratú szlovák sajtó napokig hangoztatott feltevését, miszerint az újságíró meggyilkolásának hátterében az úgynevezett „olasz szál” állhat. Ezt egyébként később több szakértő is kétségbe vonta, köztük Igor Cibula, a szlovák titkosszolgálat (SIS) volt igazgatója is, aki azt mondta: Ján Kuciak meggyilkolása nemcsak a szlovákiai tényfeltáró újságírással, hanem a kormánnyal szembeni merénylet is volt.
Tavaly októberben, amikor kiszivárgott, hogy állítólag lehülyézte Trumpot, már távozni akart posztjáról, de Mike Pence alelnök közbenjárására mégis maradt. A The New York Times szerint Trumpot irritálta Tillerson testbeszéde is. A lap úgy tudja: a külügyminiszter mindig forgatta a szemét, ha a megbeszéléseken valamiben nem értett egyet az elnökkel.
Donald Trump amerikai elnök menesztette Rex Tillerson külügyminisztert, akinek posztjára Mike Pompeót, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) eddigi vezetőjét jelöli.
Donald Trump a Twitter közösségi portálon jelentette be döntését. „Mike Pompeo, a CIA igazgatója lesz az új külügyminiszter. Remek munkát fog végezni! Köszönet Rex Tillersonnak a szolgálatáért. Gina Haspel lesz a CIA új igazgatója, az első nő ezen a poszton. Mindenkinek gratulálok” – írta mikroblog-bejegyzésében az elnök.
Gina Haspelt tavaly nevezték ki a CIA igazgatóhelyettesévé.
Mind Pompeo, mind Haspel kinevezését, meghallgatás után, a szenátusnak kell jóváhagynia.
Amerikai sajtójelentések már hónapok óta szóltak arról, hogy Donald Trump szívesen látná Mike Pompeót a külügyminisztérium élén. Tavaly októberben, amikor kiszivárgott, hogy állítólag lehülyézte Trumpot, már távozni akart posztjáról, de Mike Pence alelnök közbenjárására mégis maradt.
A 65 éves Tillersonnak – aki korábban az Exxon Mobil olajcég vezetője volt és közigazgatási tapasztalat nélkül vette át a külügyminisztérium irányítását – többször is nyilvános nézeteltérései voltak Donald Trumppal kulcsfontosságú nemzetbiztonsági kérdésekben. Így például nem értett egyet az elnök álláspontjával az iráni atomalku, az Észak-Koreával folytatandó tárgyalások vagy a párizsi klímaegyezményből való amerikai kilépés ügyében.
A The Wall Street Journal a Fehér Ház egy névtelenséget kérő tisztségviselőjét idézve azt írta: Donald Trummp még az Észak-Koreával folytatandó tárgyalások előtt biztosítani akarta a cserét az amerikai diplomácia vezetésében. A The New York Times szerint Trumpot irritálta Tillerson testbeszéde is. A lap szerint ugyanis a külügyminiszter mindig forgatta a szemét, ha a megbeszéléseken valamiben nem értett egyet az elnökkel.
Tillerson a múlt héten afrikai körúton volt, és munkatársai szerint a hétvégén nem érezte jól magát, és ezért egy nappal előbb tért vissza Washingtonba. Hétfőn nyilatkozatban támogatta London Moszkvát okoló álláspontját egy Dél-Angliában élő volt orosz kettős ügynök megmérgezése ügyében. Az ideggázzal elkövetett mérgezés „nyilvánvalóan Oroszországból jött és bizonyosan meglesz rá a válasz” – fogalmazott Tillerson, miközben a Fehér Ház nem nyilvánult meg az ügyben.
Az új külügyminiszter-jelöltet, Mike Pompeót, Trump feltétlen híveként tartják számon Washingtonban. Mielőtt a CIA igazgatója lett, keményvonalas republikánus képviselő volt Kansas államból.
Theresa May parlamenti képviselőknek beszélt arról, hogy Szergej Szkripalt és lányát olyan, katonai célokra használt idegméreggel akarták megölni, amelyet Oroszországban fejlesztettek ki.
Theresa May (MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe)
A brit hírszerzés, az MI6 volt ügynökét, Szergej Szkripalt és lányát, Juliját a múlt héten, Salisbury városában mérgezték meg. Theresa May most azt mondta:
nagyon valószínű, hogy az oroszok állnak a támadás mögött.
Theresa May szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a brit kormány tudja: Oroszország korábban gyártott ilyen idegméreg-hatóanyagot és e gyártóképessége jó eséllyel ma is megvan.
A brit védelmi minisztérium vegyi és biológiai kutatóintézetének szakértői megállapították, hogy a felhasznált méreg a „Novicsok” nevű hatóanyagcsoportba tartozik.
Ezért
berendelték az orosz nagykövetet,
hogy megmagyarázza: az orosz állam utasítására követték-e el a támadást, vagy elvesztették az ellenőrzést az ideggáz-készletük felett, lehetővé téve, hogy az mások kezére jusson. Azt is követelik, hogy Oroszország azonnal tárja fel a Novicsok-programot a vegyifegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi szervezetnek.
Szakértők vizsgálják a mérgezés helyszínét. (MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/Peter Brown)
A 66 éves egykori kém és 33 éves lánya egy bevásárlóközpont közelében lett rosszul, egy padon fekve, eszméletlen állapotban találták meg őket. Azóta
őket és egy rendőrt is az intenzív osztályon ápolják.
Szkripal korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, de közben tíz éven át az MI6-nek dolgozott. 2006-ban ezért börtönre ítélték, de egy kémcsere-programnak köszönhetően 2010-ben Angliába mehetett.
Boris Johnson külügyminiszter korábban
kemény válaszlépésekkel fenyegette meg az oroszokat,
ha kiderül, hogy ők állnak a háttérben. Theresa May most azt mondta, ha nem adnak az oroszok elfogadható válaszokat, akkor azt úgy tekintik, mintha törvénysértő módon erőt alkalmaztak volna Nagy-Britannia területén.
Egy konzervatív képviselő egyenesen azt mondta: a mérgezés szinte háborús cselekménnyel ér fel.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő „cirkuszi shownak” nevezte May bejelentését.
A portál, amely a kormány alá rendelt több mint 300 főhatóság és ügynökség „többnyire sajtó radarja alatt maradó” tevékenységét mutatja be, úgy látja:
Trump és Cornstein között sok a közös vonás.
Mindketten New York-iak, mindkettőnek Palm Beachben van nyaralója, mindketten nagyon gazdagok, és mindketten pénzvesztéssel járó szerencsejáték-vállalkozásokat is működtetnek. Cornstein 1938-ban született: édesapja a szőnyegbizniszben volt, édesanyja, Fanni – akinek a szülei Magyarországról vándoroltak ki – tanítónő volt.
A New York-i Egyetemen szerzett kereskedelmi diplomát, és tartalékos szakács volt a hadseregben. Még a szakdolgozatát írta, amikor lehetősége nyílt belépni egy ékszerész-vállalatba, amely egy áruházban tartott fenn fiókot. A vállalkozás sikeres lett, és Cornstein sok áruházra kiterjesztette azt. 1986-ban 217 millió dollárért felvásárolt egy hasonló, de nagyobb vállalatot. A cég csak nőtt, 1990-ben megjelent Európában is, Majd Cornstein 1999-ben kivonult a cégből.
1991-ben azt fontolgatta, hogy ajánlatot tesz a New York Daily News című lap megvásárlására, és indulni szándékozott a New York-i polgármesteri tisztségért, e lehetőséggel 1994-ben is foglalkozott. Végül 2001-ben lett (ön)jelölt New York Állam számvevőszékének élére. Az első problémába akkor ütközött, amikor a jelöltsége bejelentése alkalmából rendezett pénzgyűjtő eseményre Rudolf Giuliani akkori polgármestert hirdette meg az estély tiszteletbeli elnökének – noha nem rendelkezett Giuliani előzetes hozzájárulásával. Ám
a legtöbb republikánus más jelöltet támogatott,
és így Cornstein kiesett.
George Pataki kormányzó viszont nyomban rábízta a New York állami olimpiai bizottság elnöki tisztségét: a testület akkoriban a 2012-es játékokra szóló pályázatot készítette elő, de a rendezés jogát London nyerte el. Cornstein kétféle módon is benne volt a lóversenyzésben: 1994-től tagja, majd később elnöke volt az állam fogadási bizottságának, innen 2009-ben váltották le, amikor a bizottság súlyos anyagi helyzetbe került. Emellett több versenylova is szerzett helyezéseket versenyeken.
1999-ben megtették a TeleHubLink elnevezésű telemarketing cég elnökének, ami azonban 2001 tavaszán némi bajba került, mert az New York-i ügyészség kifogásolta az ott érvényben lévő fogyasztóvédelmi előírásokat. Öt évvel később azonban Cornstein anyagilag támogatta az illető ügyész újraválasztási kampányát. így a dolog lekerült a napirendről. A TeleHub-ügy nem akadályozta meg, hogy Cornsteit 2011-ben kinevezzék a Battery Park Városi Hatóság igazgató tanácsi tagjának, és e tisztségében még abban az évben meg is erősítették. 2006-ban megválasztották az Ékszerészek Biztonsági Szövetsége elnökének.
Az utóbbi időben Cornstein egy Circa elnevezésű,
értékes használt ékszerek felvásárlásával foglalkozó cég elnöke
lett, és egyben egy magánvagyonokat menedzselő cégnek az elnöke is: mintegy 1250 család egyenként 1,6 millió dollárját kezeli. Cornsteinnak és feleségének, Sheilának egy fia van, Marc, aki sportmenedzser.
Vlagyimir Putyin a hétvégén azt mondta: az orosz állam nem avatkozott be az amerikai elnökválasztásba, de lehet, hogy orosz útlevéllel rendelkező zsidók igen.
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Az orosz elnök az NBC-nek adott interjút, amelyben többek között azt mondta: a legkevésbé sem érdekli, ha orosz állampolgárok megpróbáltak beleavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mert szerinte ezeknek az embereknek semmilyen kapcsolata nem volt a Kremllel. Azt mondta, nem is biztos, hogy oroszok voltak,
„lehet, hogy ukránok, tatárok vagy zsidók voltak, orosz útlevéllel.”
Nem véletlenül emelte ki Putyin a zsidók mellett a másik két csoportot: Ukrajnával Oroszország gyakorlatilag háborúban áll, az annektált Krím-félszigeten pedig jelentős tatár kisebbség él.
Amerikai zsidó szervezetek felháborodottan reagáltak Putyin szavaira. Az egyik szervezet szerint bizarr, hogy Putyin másokra mutogat, és
„klasszikus antiszemita sztereotípiákat éleszt fel, amelyek évszázadokon keresztül mérgezték az országát.”
Az oroszok beavatkozását vizsgáló Robert Mueller különleges ügyész nem csak ellen emelt vádat, hanem 13 orosz állampolgárt és három orosz cég ellen is. És már azt is vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást.
Netanjahunak már sikerült egy engedménnyel jobb belátásra bírni az egyik ultraortodox koalíciós partnerét, de a Liberman-féle nacionalista párt még hajthatatlan. Ráadásul a miniszterelnöknek egyáltalán nem mindegy mikorra írnák ki az előrehozott választásokat: június jól jönne neki, de egy őszi időpont semmiképpen sem, mert utolérnék az esetleges vádemelelések.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanis kompromisszumra jutott az ultraortodox Egyesült Tóra pártjának vezetőivel a jesivákban, vallási főiskolákban tanuló vallásosok felmentéséről a katonai szolgálat alól. A koalícióban szintén részes Avigdor Liberman pártjának, a Jiszrael Béténunak (Izrael a Hazánk) a fenyegetése miatt azonban még nem hárult el végleg az előrehozott választások veszélye.
A késő éjjel született egyezség nyomán hétfőn a koalíciós pártok miniszterei jóváhagyták az új bevonulási törvény tervezetét, de Liberman pártjának minisztere a tervezet ellen szavazott.
Az indítvány továbbra is biztosítja az ultraortodox fiatalok számára a felmentést az Izrael zsidó lakossága számára általánosan kötelező katonai szolgálat alól.
Noha a koalíció Liberman védelmi miniszter pártja nélkül is szűk, 61:59 arányú többségben lenne a törvényhozásban, a miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy nélkülük nem kormányoz tovább, hanem feloszlatja kabinetjét.
A Jiszrael Béténu párttal együtt 66 mandátumos többsége van Netanjahu kormányának a 120 tagú kneszetben.
A kormánynak csak bő három napja maradt a válság megoldására,
mert a centrista Kulanu párt élén álló Mose Kahlón pénzügyminiszter azt ígérte, hogy kilép a koalícióból, ha a kneszet téli ülésszakának végéig, vagyis csütörtökig nem fogadják el a 2019-es költségvetést.
A helyi szakértők szerint Netanjahunak kedvező helyzetet teremt a kormányválság, mert ha a hét végén feloszlik a kormány, akkor az előrehozott választásokra várhatóan júniusban kerülne sor, nem sokkal Izrael fennállásának áprilisi, 70. évfordulós ünnepségei, valamint a jeruzsálemi amerikai nagykövetség májusi átadása után, s
mindkét eseményt kiválóan beépítheti kampányába, érdemei hangsúlyozására.
Hétfőn azonban kiderült, hogy koalíciós partnerei és az ellenzék is megtorpedózná ezt az időpontot, és csak ősszel tartanák kívánatosnak a választásokat, amikorra már elkészülhet az államügyész vádemelése a miniszterelnök korrupciós ügyeiben.
A koalíciót vezető Likud köreiben ráadásul fölvetették, hogy júniusban az oroszországi labdarúgó-világbajnokság mérkőzései jobban érdekelhetik a párt szavazótáborának egy részét a voksolásnál, és adott esetben
inkább egy izgalmas meccset néznének, és nem mennének el szavazni.
Lapértesülések szerint, Washington, akárcsak a délszláv háborúk idején, megelégelte az EU tehetetlenséget és konkrét lépéseket dolgozott ki a valamikori szerb déli tartomány helyzetének rendezésére. Ezek lényege: a szerbek északon autonómiaszerűséget kapnának, cserében Belgrád nem akadályozná meg, hogy Koszovót felvegyék a nemzetközi szervezetekbe.
Az Amerikai Egyesült Államok egy négy pontból álló Koszovó-csomagot dolgozott ki, amelyet a következő hetekben mutatnak be, mindenekelőtt Aleksandar Vučić államfőnek – közölte a belgrádi Večernje Novosti napilap.
A lap értesülései szerint a washingtoni dokumentum kimondottan geopolitikai vonatkozású, és közvetlenül Koszovó státusáról szól, és nagymértékben határozhatja meg Szerbia további stratégiai irányvonalát.
A Trump kabinet Koszovó-dokumentumának munkaverziójáról már az elkövetkező napokban tárgyalhatnak, ugyanis hétfőn
Belgrádba látogat Wess Mitchell, az Európáért és Eurázsiáért felelős külügyi államtitkár segédje.
A Novosti úgy tudja, a szöveg előirányozza, hogy a Szerb Községek Közössége Koszovóban széleskörű végrehajtó hatalmat kapjon, valamint nagyobb illetékességet az egészségügy, az oktatás és a művelődés terén.
A közösség szoros kapcsolatban állna a koszovói kormány alelnökével, amely a szerb nép soraiból kerülne ki, és gyakorlatilag ő felügyelné a közösség munkáját és a hatásköréből adódó feladatok végrehajtását.
Belgrádtól azt várják cserébe, hogy tegye lehetővé Pristina számára, hogy csatlakozhasson a nemzetközi intézményekhez.
Ha a szerb fél elfogadja a felkínált megoldást, akkor Szerbia számára megnyílna az út az EU-ba,
az Egyesült Államok pedig a széleskörű gazdasági segítség mellett komoly diplomáciai támogatást is nyújtana a nemzetközi politikai színtéren.
A Novostinak nyilatkozó diplomaták szerint Amerika eltökélt egy ilyen lépés meghozatalában, mert elégedetlen azzal, ahogy Brüsszel – tehetetlenül – kezeli a koszovói kérdést.
Az új német belügyminiszter szerint fel kell gyorsítani a kitoloncolást Németországból. Horst Seehofer a Bild am Sonntag című lapnak elmondta: tűrhetetlen, hogy évekig tart a migránsok menedék jogi kérelmének a vizsgálata. Ezt néhány hónapra akarja rövidíteni.
Horst Seehofer korábban bírálta Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját. A bajor CSU vezetőjeként Orbán Viktort hívta meg díszvendégnek a keresztényszociális unió év eleji tanácskozására. Szerinte ki kell szűrni a migránsok közül a bűnözőket és terroristákat, s ennek érdekében kamerákat helyeznek el minden szükséges helyen.
Nem lesznek no go zónák Németországban!
– ígérte az új belügyminiszter.
Seehofer ragaszkodott ahhoiz, hogy az új belügyminisztérium egyben a „Heimat” (Szülőföld, haza) minisztériuma is legyen – ez a konzervatívok számára olyan kedves kifejezés sokaknak a nacionalista múlt felidézését jelenti. Az ő megnyugtatásukra Seehofer közölte:
Németország liberális jogállam volt és marad, de erős államra van szükség annak érdekében, hogy ezt meg tudják védeni.
Németországban a tavaly őszi választáson – először a második világháború befejezése óta –egy nyíltan nacionalista euroszkeptikus párt is bekerült a törvényhozásba. Az Alternative für Deutschland, amelynek aktivistái között neonácik is vannak, a harmadik helyen végzett a választásokon, jelenleg pedig a második helyen áll a népszerűségi listán, megelőzve a szociáldemokratákat, akik a CDU-val és a CSU-val együtt kormányozzák Németországot.
Angela Merkel kancellárnak nem lesz könnyű dolga, hogy összeegyeztesse a CSU és a szociáldemokraták nézeteit a migráns kérdésben. Horst Seehofer mindenesetre nem hagyott kétséget afelől, hogy zéró toleranciát tart kívánatosnak mindenféle bűnözéssel szemben, és a korábbinál határozottabban kíván fellépni azokkal a bevándorlókkal szemben, akik nem tartják tiszteletben Németország törvényeit.
Szlovákiában az oknyomozó újságíró és párjának meggyilkolása után kialakult válság nem enyhül, a tiltakozók száma fokozatosan nő, miközben az ellenzék és a társadalom egy része a kormány lemondását követeli. Ez nem kevés reménnyel tölti el Orbán Viktor ellenfeleit, hiszen Fico bukásával könnyen elveszítheti az egyik legfontosabb külföldi szövetségesét. Azonban a helyzet korántsem ennyire egyszerű, mivel a demokratikus ellenzékben egyesek egyfajta követendő példaként tekintenek a Fideszre.
Az 1989-es „bársonyos forradalom” óta nem vonultak ki annyian az utcára Szlovákiában, mint az elmúlt egy hétben. Nemcsak a fővárosban és a nagyobb településeken, hanem New Yorktól kezdve Londonon át egészen Sydney-ig bezárólag több ezer fős tömegek emlékeztek meg Ján Kuciak oknyomozó újságíróra és jegyesére, Martina Kušnírová-ra. Mindkettőjüket a saját otthonukban gyilkolták meg, mivel a feltételezések szerint Kuciak egy a szlovák kormányhoz, valamint a külföldi (olasz) maffiához vezető szálakkal teli korrupciós ügyről írt cikket.
A tüntetők már nem kizárólag Robert Kaliňák belügyminiszter távozását követelik, hanem a teljes kormány lecserélését, Robert Fico miniszterelnök távozását, a korrupciós ügyben érintettek felelősségre vonását, vagy ahogyan a múlt héten Andrej Kiska köztársasági elnök fogalmazott, egy előrehozott választás megtartását.
Tüntetés Pozsonyban 2018. március 9-én. A kép forrása: MTI/EPA/Jakub Gavlak.
A kialakult helyzetbe Fico egyáltalán nem nyugszik bele, aki meglepő gyorsasággal játszotta ki azt a kártyát, amelyet Orbán szokott: Soros Györgyöt. A szlovák miniszterelnök az amerikai milliárdost és hálózatát nevezte meg a „megmozdulásokat háttérből szervező és irányító” személynek, amivel nem kevés megütközést váltott ki még a parlamenti szövetségeseinek körében is. Ugyanakkor ezzel megnyerheti magának Marian Kotleba vezette a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) szélsőjobboldali párt és Andraj Danko irányította Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szavazóit, hiszen ez a két párt már évek óta versenyzik egymással a nacionalista, bevándorló- és Nyugat-ellenes, orosz- és „Orbán-barát” szlovákokért.
Pénteken pedig már Orbán – elsőként a kormányfők közül – csatlakozott Fico „sorosozásához”, amikor a szlovák események kapcsán megjegyezte:
„Az nem lep meg, amit látok, én régóta taposom ezt a szakmát, jelekből is olvasok
– majd hozzátette, hogy a Soros-hálózat mindent megtesz a bevándorlásnak ellenálló kormányok megbuktatásáért.
A magyar kormányfő kijelentése elég nagy – és egyben jogos – felháborodást váltott ki a határon túli magyarság és a magyarországi értelmiség körében. Először úgy tűnhet, hogy Orbán ismét a megszokott sorosozással rukkolt elő akkor, amikor valamilyen hazai eseményről, mint a korrupciós ügyekről (Elios) vagy hódmezővásárhelyi vereségről, kell elterelni a figyelmet. Ugyanúgy így könnyű összetartani és mozgósítani a Fidesz szavazótáborát a „közös és mélyen gyűlölt ellenséggel” szemben, aki ismét „összeesküvést szőtt”, illetve „egy újabb Majdant kavart” Magyarország szomszédságában.
Azonban a szlovák miniszterelnök melletti kiállás esetében jóval többről van szó, mint holmi figyelemelterelésről vagy rémisztgetésről. Mivel, ha a Smer túléli a válságot, akkor Orbán hangoztathatja, hogy
ő volt az első külföldi politikus, aki a „nehéz időkben” is nyíltan kiállt Fico mellett.
Ezután pedig a benyújthatja a számlát, ami ebben az esetben egy aktívabb magyar-szlovák politikai együttműködést jelentene a nemzetközi térben. Kétségtelen hogy eddig Budapest és Pozsony között sok kérdés kapcsán hasonló álláspont alakult ki, de egy dologban lényeges eltérés mutatkozott: mégpedig az Európai Unióhoz fűződő viszony kapcsán.
Ugyanis Fico egészen a múlt hétig távol tartotta magát az orbáni retorikai fogásoktól és módszerektől. Nem akarta, hogy a „sorozosással” és „állítsuk meg Brüsszellel” taszítsa el magától az uniós politikusokat. Ezzel párhuzamosan nem szerette volna tönkretenni azt az önmagáról kialakított képet, miszerint ő egyfajta közvetítő az uniós politikusok és a közép-európai kormányfők között. Ez a fajta egyensúlyozó politika pedig kifizetődő volt számára, hiszen egyre inkább úgy tekintettek rá, mint az egyetlen reális partnerre a térségben. Sőt, a tavalyi év másik felében már rengeteg olyan cikk jelent meg a magyar, a szlovák és a nemzetközi sajtóban, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy a Fico számára fontosabbá vált az Európai Unió, mint a visegrádi együttműködés. Ezek konklúziója röviden az volt, hogy
„Szlovákia a mag-Európához, vagyis Franciaországhoz és Németországhoz, nem pedig a lengyel-magyar együttműködés jelentette Közép-Európához szeretne tartozni”.
Ezért fordulhatott elő az, hogy bár a szlovák kormány hivatalosan menekültellenes, de tavaly megígérte, hogy Pozsony hatvan menekültet vesz át Görögországtól és Olaszországtól. Így ők megúszták azt az uniós kötelezettszegési eljárást, amelyet a kvóták nem teljesítése miatt indítottak el Budapest, Prága és Varsó ellen. Fico külön folytatott megbeszéléseket Emmanuel Macron francia elnökkel, vagy Ausztriával és Csehországgal együtt az úgynevezett slavkovi hármas (S3) nevű együttműködést kezdte el favorizálni a V4-ek helyett.
Viszont Fico hatalmon maradása ennek a politikának a végét jelentheti. A szlovák miniszterelnök egyelőre még beéri Sorossal, de ha az orbáni példákból indulunk ki, akkor nem elképzelhetetlen, hogy ez majd előbb-utóbb egy intenzívebb „brüsszelezésbe” – vagy akár „enszezésbe” – fog átcsapni. Ez pedig csak zene lenne a Fidesz füleinek, hiszen egy olyan ország vezetésével kerülne egy hullámhosszra, amely az euróövezetei tagságának köszönhetően nagyobb súllyal és több befolyással rendelkezik az EU-ban, mint a többi visegrádi ország együttvéve.
Marco Valli, Sophie in ‘t Veld, Claude Moraes, Ingeborg Grässle, Ryszard Czarnecki és Jávor Benedek, az Európai Parlament tényfeltáró küldöttségének tagjai (b-j) a Robert Fico szlovák miniszterelnökkel és Robert Kalinák szlovák belügyminiszterrel tartott találkozón Pozsonyban 2018. március 8-án. A kép forrása: MTI/EPA/Jakub Gavlak.
Ezért sem meglepő, hogy az uniós intézmények és politikusok meglepően óvatosan nyilvánulnak meg a szlovákiai eseményekkel kapcsán. Kétségtelen, hogy a gyilkosságot elítélték és segítséget ígértek a nyomozásban, de leszámítva az Európai Néppárt Kaliňák távozását követelő szombati nyilatkozatát, még senki nem követelte a kormány tagjainak lemondását vagy emeltek szót az előrehozott választásokért. A tüntetések előtt egy nappal Pozsonyba látogató EP-képviselők, akik között jelen volt Jávor Benedek is, szintén visszafogottan nyilatkoztak, s folyamatosan a „helyzet bonyolultságára” hívták fel a figyelmet, miközben „megértik, hogy miért nehéz a kormányfőnek megválnia a belügyminisztertől„. Brüsszelben nagyon jól tudják, hogy minden Pozsonyt érintő kritikával valójában csak tovább löknék Ficot Orbán karjaiba. Egy valóságos rémálmot jelentene számukra, ha a szlovák kormányválság elmúltával a kormányfő ugyanolyan EU-, Soros – és migráció-ellenes retorikába és politikába kezdene, mint a magyarországi kollégája.
Mi lenne akkor, ha teljesülne a szlovák tüntetők legfőbb vágya és előrehozott választásokat tartanának Szlovákiában? Vajon ez súlyosan érintené Orbánt? A visegrádi négyek elveszítenék Pozsonyt, mint egy fontos szövetségesüket?
Amennyiben a legutóbbi közvélemény-kutatásokból (AKO és a Focus) indulunk ki, akkor Szlovákiában három ellenzéki párt lenne esélyes a győzelemre és a kormányalakításra, mégpedig a SaS – OĽaNO-NOVA – Sme Rodina. (Természetesen az sincs kizárva, hogy újra a Smer nyeri meg a választásokat, de a kormánykoalíció létrehozása már rendkívül nehéz lenne). Bármilyen furcsának is tűnhet elsőre, de ez korántsem jelentene rossz hírt a Fidesz számára. Ugyanis az előző években mindhárom párt
sokszor a Fidesz politikáját tekintette követendő példának, vagy a vezetőik pozitívan nyilatkoztak a magyar miniszterelnökről
A szlovák pártok támogatottsága egy 2018-as januári közvélemény-kutatás szerint.
A második legerősebb szlovákiai párt, a Szabadság és Szolidaritást (SaS) vezetője Richard Sulík már most mindent megtesz azért, hogy politikai tőkét kovácsoljon az elégedetlenségből, és ezt felhasználva győzelmet arasson egy előrehozott választásokon. Az önmagát liberálisnak nevező politikus viszont a Fico-megdöntésén és a korrupció elleni harcon kívül igazából semmi komolyabb változást nem akar végrehajtani a szlovák politikában, miközben folyamatosan egy „brüsszeli központú menekült-összeesküvésről” vizionál, amely ellen Szlovákiának védekeznie kell, akár szorosabban együttműködve a többi V4-el.
számára szimpatikus volt, hogy Orbán kerítést húzott a déli határra és ezzel oldotta meg a menekültválságot
Nem sokkal később pedig az okozott komoly meglepetést Szlovákiában, amikor kiderült, hogy Sulík egyike volt annak a hét szlovák EP-képviselőnek, akik tavaly megvétózták az uniós alapszerződés hetedik cikkelyének alkalmazását Magyarországgal szemben. Amikor pedig Sulíkot azzal szembesítették, hogy miért nem szavazta meg a határozatot, mivel „amit a rendszeresen a Fico fejére olvas, azt valójában Orbán sokkal durvábban már megcsinálta Magyarországon”, akkor csupán annyit mondott, hogy
„Magyarországon – ellentétben Lengyelországgal – nem olyan kritikus a helyzet, mint amilyennek az Európai Unió lefesti”
Nem ő az egyetlen, aki a szlovák demokratikus ellenzékben már-már csodálattal adózik Orbánnak. A mindössze három évvel ezelőtt megalakult Család Vagyunk (Sme Rodina) párt szintén sok tekintetben a Fideszt tartja „fő ihletforrásnak”, legyen szó a magyar kormánypárt családpolitikájáról vagy a külföldi vállalatok/bankok adóztatásáról. A pártot vezető Boris Kollár milliárdos két évvel ezelőtt pedig nyilvánosan dicsérte a menekültkvóták elutasításáról szóló magyarországi népszavazást. Sőt, hozzátette: Szlovákiában is egy hasonlót kellene tartani, és tanulva a magyarországi esetből, 30 százalékos részvételi arányra kellene leszállítani a referendum érvényességi határát.
Boris Kollár – Gyakran oszt meg Orbánról szóló cikkeket a saját Facebook- oldalán. A kép forrása: Link.
A második legerősebb szlovák ellenzéki párt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) Orbánhoz való hozzáállása szintúgy tartogathat meglepetéseket. Habár az évek során konzervatívnak, jobboldalinak, és kvótaellenesnek állították be magukat, sokáig kritizálták a Fideszt, leginkább annak nemzetpolitikáját. A pártot vezető Igor Matovič még 2011-ben azt mondta, hogy
„a mi ellenségünk Orbán”
Többször leszögezte, hogy minden mindent megtesz a kettős állampolgárság bevezetésének megakadályozásáért, amellyel szerinte Budapest csak „beavatkozik a szlovák belügyekbe”, és támogatta a szlovák állampolgárság elvételét azoktól, akik felveszik a magyart.
Igor Matovič. A kép forrása: Twitter
Azonban 2017 végére nagyot fordult a világ: az OĽaNO vezetőinek szájából egyre többször hangzott el, hogy mivel Szlovákiára nézve „óriási veszélynek” tartják Ficót, ezért hajlandóak egy közös választási koalícióba lépni a szlovák parlamentből jelenleg kimaradt Magyar Közösség Pártjával (MKP). A dolog pikantériája, hogy pont azzal a párttal lépnének szövetségre, amely ezer szállal kapcsolódik a Fideszhez, s Orbán egyik legfontosabb külföldi „proxyjának” tartanak. Ezért korántsem elrugaszkodott elképzelés, hogy az MKP – Budapest „sugallatára” – csak azzal a feltétellel fog beleegyezni a közös koalícióba, ha OĽaNO visszavesz a korábbi Orbán-ellenességéből és támogatni fogja a Magyarországot az olyan kérdésekben, mint a bevándorlás vagy a határon túli magyarok helyzete.
Egyelőre még minden képlékeny Szlovákiában, hiszen március 12-én derül ki, hogy pontosan milyen irányt fog venni a szlovák belpolitika. Ezen a napon jár le a Most-Híd vegyes párt által adott ultimátum: ha a belügyminiszter hétfőig nem távozik a posztjáról, akkor ők kilépnek a kormányból. Még kérdéses, hogy Bugár Béla pártelnök, miután visszatért a Maldív-szigetekről, a Most-Híd „maradók vagy a távozók” frakciója mellett teszi-e le a voksát. Ám kétségtelen, hogy a tét magas, hiszen ha rosszul döntenek, akkor azzal nemcsak a hatalomból távoznak, hanem egy esetleges előrehozott választások esetén a parlamentbe való bejutásukat is kockáztatják.
Ez Orbán számára csak hab lenne a tortán. A Most-Híd ugyanis évek óta a magyar kormány egyik legnagyobb bírálója Szlovákiában és gyakran tett keresztbe a budapesti vezetésnek. Csakhogy az esetleges bukásukkal már lényegében a Fideszhez hasonló, vagy éppen egyes kérdésekben (bevándorlás) a magyar miniszterelnököt követni kívánó pártok maradnának benn a szlovák politikában. Ez pedig azt jelentené, hogy nem Soros, hanem Orbán nevet a végén…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
