Nem az ellenfelektől kell félnie, hiszen csak olyan jelöltek indulhatnak, akiket a Kreml jóváhagyott: volt közöttük, aki személyesen Putyinnal egyeztetett erről. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó orosz szakértők szerint ugyanakkor az a félelme valós lehet, hogy most vasárnap a korábbiaknál jóval alacsonyabb lesz a részvételi arány.
Szimbolikus napon, március 18-án tartják az elnökválasztást Oroszországban: négy éve ugyanezen a napon csatolták el hivatalosan is a Krím-félszigetet Ukrajnától. Az elnökválasztás közvetlen, ha egy jelölt már az első fordulóban megszerzi a szavazatok több mint felét, akkor nem is tartanak második fordulót. És
erre minden esélye meg is van Vlagyimir Putyinnak,
a Sztálin óta leghosszabb ideje hivatalban lévő orosz vezetőnek. 18 éve gyakorlatilag megszakítás nélkül ő áll az ország élén – igaz, négy évig nem elnök, hanem miniszterelnök volt, két ciklus után ugyanis egyet ki kellett hagynia.
Az utolsó, 2012-es elnökválasztás óta az oroszok megtámadták Ukrajnát, elcsatolták a Krím-félszigetet, hatalomban tartották Bassár el-Aszad szíriai diktátort, beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba, propagandájuk és álhíriparuk elárasztotta a világot – a Washington Post megfogalmazása szerint Putyin uralma alatt soha nem tűntek még olyan erősnek, mint most.
Ugyanakkor a Guardian értékelése szerint
a mostani elnökválasztás lehet az egyik legbizarrabb az orosz történelemben.
Még úgy is, hogy eddig nem tett senki olyan, legalábbis szokatlannak nevezhető kijelentést, mint 2004-ben az egyik „ellenzéki” jelölt, Szergej Mironov, aki arról beszélt akkor, hogy ő maga is Putyinra szavaz. Az elvileg Putyin ellen induló jelöltek közül többen most is konzultáltak a kormánnyal, mielőtt elindultak, gyakorlatilag engedélyt kérve erre. Az ellenzék legfontosabb politikusát, Alekszej Navalnijt pedig egyszerűen eltiltották az indulástól. Ő erről a CNN-nek azt mondta: Putyin fél a valódi versenytől.
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
A választáson végül nyolc jelöltre lehet szavazni: a függetlenként induló Putyin mellett Szergej Baburinra (Oroszországi Össznépi Szövetség), Borisz Tyitovra (Növekedés Pártja), a sztálinista Makszim Szurajkinra (Oroszország Kommunistái), vagy a liberális Jabloko jelöltjére, a Szovjetunió felbomlása utáni gazdasági reformok egyik atyjára, Grigorij Javlinszkijra.
Csak három olyan jelölt van, akiről érdemes hosszabban beszélni:
a Liberális Demokraták liberálisnak és demokratának sem nevezhető, sokkal inkább populista és nacionalista vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij; Putyin egykori mentorának lánya, a sokszor csak orosz Paris Hiltonnak nevezett tévés celeb, Kszenyija Szobcsak; valamint Pavel Grugyinyin iparmágnás, akit, kicsit furcsa módon, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja jelölt.
Valójában, ahogy Alekszander Smelev orosz politikai elemző a Független Hírügynökségnek elmondta:
mindegyik jelölt Kreml-pártinak számít,
mert valódi ellenzéki jelöltek nem indulhatnak.
Az orosz állami közvélemény-kutató intézet szerint Putyin a szavazatok 69-73 százalékára számíthat. Grugyinyin a második legnépszerűbb, mindössze 10-14 százalékkal, Zsirinovszkij pedig a harmadik, 8-12 százalékkal. Inna Melnyikovszka, a CEU politikatudományi tanszékének tanára a Független Hírügynökségnek azt mondta: a felmérések valódiságát ugyan meg lehet kérdőjelezni, de neki sincs kétsége afelől, hogy Putyin fogja nyerni a választást. Egyik jelölt sem jelent rá veszélyt.
A kommunista iparmágnás
Az 57 éves „kapitalista kommunista”, Pavel Grugyinyin 1995-ben privatizált egy eperültetvényt, a Lenin szovhozt, amit virágzó gazdasággá fejlesztett. Az ott dolgozók az átlagnál magasabb fizetést és szociális juttatásokat kapnak. Rendszeresen bírálja a korrupt orosz elitet, politikai pályája viszont
kapcsolódik Putyin pártjához:
2001-ben, a megalapítás évében csatlakozott az Egységes Oroszországhoz. Idén némileg váratlanul lett a kommunisták jelöltje, akik korábban a most már lassan 74 éves Gennagyij Zjuganovot indították az elnökválasztáson.
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Alekszander Smelev szerint Grugyinin ismeretlen jelöltnek számított, mégis egyre népszerűbb lett. Annyira, hogy két hete több internetes szavazáson is alaposan elverte Putyint. Szerinte
ezért kezdett az állami média lejáratókampányt ellene.
Többek között azzal vádolják, hogy egyik fiának van egy 200 ezer eurót érő ingatlana a lett fővárosban, Rigában, a másik fiának pedig egy 800 ezer eurós háza egy spanyol üdülővárosban. Az állami hírügynökség szerint egymillió dollárt tart svájci bankszámlákon, holott korábban azt mondta, hogy minden ilyen számláját megszüntette.
Grugyinyin tagadta a vádakat, ennek ellenére, ahogy Smelev a FüHü-nek elmondta: minden óriásplakátjára kitesznek egy vörös matricát az „elhallgatta a svájci bankszámláit” felirattal.
Inna Melnyikovszka szerint egyébként az ilyen támadások nem feltétlenül azért vannak, mert veszélyes tartják Grugyinyint. Szerinte ezek oka csak az, hogy úgy tűnjön, valódi vita, valódi kampány zajlik, és komoly jelöltek küzdenek egymás ellen.
A Kremlhez lojális populista
Fotó: MTI/EPA/Szergej Csirikov
Vlagyimir Zsirinovszkij természetesen most is elindul, ahogy az előző öt elnökválasztás mindegyikén. A nacionalista, populista politikust a BBC az előző elnökválasztás előtt az orosz politika showmanjének nevezte, és idén is hozta a formáját. A Moscow Times tudósítása szerint az egyik tévévitán (amelyre Putyin persze nem ment el)
azt ígérte, hogy a legbrutálisabb diktatúrát vezeti be,
mert egy demokráciában lehetetlen megbüntetni az oligarchákat.
Bár Zsirinovszkij rendszeresen támadja az orosz kormányt, valójában azonban lojális a Kremlhez.
Az orosz Paris Hilton
Az egyik legtöbben azonban arról a jelöltről beszélnek, aki a szavazatok 2-3 százalékára számíthat csak: Kszenyija Szobcsakról. Ő igazi celeb Oroszországban, ő volt például a Ház 2 realityshow (egyfajta Big Brother) műsorvezetője, de
volt saját valóságshow-ja is,
amelynek címét nagyjából úgy lehet lefordítani, hogy „Egy szőke nő nagyszerű élete”, és adott már ki könyvet „Hogyan menj hozzá egy milliomoshoz” címmel.
Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
De a politikától sem áll messze, már csak a családja miatt sem. Kszenyija ugyanis Anatolij Szobcsaknak, Szentpétervár első választott polgármesterének a lánya, anyja pedig felsőházi képviselő.
Apja volt Putyin főnöke és mentora.
Anatolij Szobcsak 2000-ben halt meg, a temetésén Putyin is részt vett – ez volt talán az egyetlen alkalom, amikor nyilvánosan elérzékenyült.
Kszenyija Szobcsak tévés karrierje mellett politológiát végzett, 2011-12-ben pedig aktívan részt vett a kormányellenes tüntetéseken, majd beválasztották az Ellenzéki Koordinációs Tanácsba is, amelynek rajta kívül tagja volt például Navalnij vagy az azóta meggyilkolt Borisz Nyemcov is. Azóta politikai beszélgetős műsorokat vezetett, de egy divatlapnak is a főszerkesztője.
Inna Melnyikovszka azt mondta a FüHünek: Szobcsak ismertsége 95 százalékos Oroszországban, vagyis szinte mindenki tudja, hogy ki ő. Ugyanakkor inkább celebként kezelik, és nem politikusként vagy újságíróként.
Miután bejelentette indulását, a CNN-nek azt mondta:
„Oroszországban sajnos van egy vicc, miszerint nem választhatod meg a szüleidet, nem választhatod meg a nemedet és nem választhatod meg az elnöködet.”
Szerinte a Krímet vissza kell adni Ukrajnának, és elnézést kért az amerikaiaktól, amiért beavatkoztak a választásba. Az ellenzék jelöltjeként pozicionálja magát, és arról is beszélt, hogy ha Navalnij mégis indulhat, akkor ő visszalép.
Sokan mégis a Kreml jelöltjének tartják. Maga Navalnij is azt mondta, hogy Szobcsak olyan, mint a liberálisok karikatúrája. Ráadásul nem sokkal azelőtt, hogy bejelentette indulását, a Vedomosztyi című lap pont arról írt, hogy a Kreml nagyban keres egy nőt, aki elindulna a választáson, és már akkor megemlítették őt, mint lehetséges jelöltet. Szobcsak
nem is tagadja, hogy beszélt Putyinnal az indulásáról,
aki állítása szerint nem tűnt elégedettnek.
Alekszander Smelev a Független Hírügynökségnek azt mondta: Kszenyija Szobcsak nagyon ambiciózus, de szerinte nem kérdés, hogy a kampányban minden lépését egyeztetik az elnök környezetével. Szerinte azért őt indították el, mert
rajta keresztül akarják megmutatni, hogy a demokratikus, liberális ellenzék népszerűtlen,
mivel Szobcsak biztosan nem számíthat sok szavazatra.
Inna Melnyikovszka viszont nem gondolja, hogy Szobcsak ilyen egyértelműen a Kreml jelöltje lenne, viszont azt is fontosnak tartja, hogy nemcsak indulni engedték, hanem még az állami médiába is beengedték, ahol Putyinnak kellemetlen témákról is beszélhetett. Szerinte az ő indulása arra jó, hogy legitimálja a választást. Úgy látja, hogy kölcsönösen előnyös az indulása a Kremlnek és neki is, mert számára úgy tűnik, hogy
Kszenyija Szobcsaknak komoly, hosszú távú tervei vannak,
és valószínűleg már most a következő választásra gondol. Erre utalhat az is, hogy már egy új párt megalakulását is bejelentette.
Mindenesetre hozzá kapcsolódik a kampány egyik legemlékezetesebb mozzanata. Az első tévévitán (amelyen Putyint leszámítva minden jelölt ott volt) Zsirinovszkij összeveszett Baburinnal, Szobcsak megpróbálta őket nyugalomra inteni, mire Zsirinovszkij lehülyézte és azt mondta:
„Nem kellene az utcáról bazári csajokat felhozni ide. Mocskos ez az egész. Olyan, mint a Ház 2, ahol kicsapongás volt. Fogja már be!”
Szobcsak erre azt mondta, hogy a valóságshow szereplői tisztességesebbek voltak, mint Zsirinovszkij. A szélsőjobboldali pártvezér erre őrültnek nevezte és felszólította, hogy tűnjön el, mire
Szobcsak leöntötte egy pohár vízzel.
Zsirinovszkij válaszul válogatott szidalmakat szórt rá, többek között le is kurvázta.
Mellesleg nem ez volt az első hasonló eset az orosz tévéviták során: 1995-ben épp Zsirinovszkij öntötte le egy pohár narancslével Borisz Nyemcovot.
Az utolsó tévéviták talán még durvábbra sikerültek: az egyiken a többiek folyamatosan belefojtották a szót Szobcsakba, és durván szidalmazták, Zsirinovszkij például azt követelte, hogy vigyék pszichiáterhez, vagy menjen vissza az óvodába. A moderátor sem avatkozott közbe, végül Szobcsak sírva ment ki a stúdióból. Egy másikon pedig Szurajkin meg akarta ütni a Grugyinyint helyettesítő Makszim Sevcsenkót, úgy kellett lefogni.
Hányan mennek el szavazni?
Az ellenfeleitől tehát Putyinnak nem kell tartania, egy dologtól azonban igen: a részvételi aránytól. Ahogy Andrej Kolesznyikov, a Moszkvai Carnegie Központ elemzője mondja,
„minden autokrata azt akarja, hogy szeressék”,
és Putyinnak ezt jelenti a magas választási részvétel is. És persze minél többen mennek el szavazni, annál legitimebbnek mutathatja uralmát.
Négy éve a választásra jogosultak 65 százaléka szavazott. Most a VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet szerint 74 százalékuk mondja azt, hogy biztosan, 9 százalék pedig azt, hogy feltehetően elmegy szavazni. Ugyanakkor a legnagyobb független intézet, a Levada még novemberben azt mérte, hogy 24 százalék menne biztosan, 34 valószínűleg szavazni. Csakhogy a Levada
azóta nem közölhetett választási felméréseket,
mivel még 2016-ban külföldi ügynöknek nyilvánították, annak a törvénynek alapján, amelyről a magyar civilellenes törvényt is másolták.
Inna Melnyikovszka szerint is kétségbe lehet vonni a VCIOM kutatását, mint mondta: ő megkérdőjelez mindent, ami állami cégtől jön. Szerinte Putyin legnagyobb félelme valóban az, hogy alacsony lesz a részvétel.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki
sajtószolgálat/Alekszej Nyikolszkij
A szavazási hajlandóságot több dolog is csökkentheti: egyre több korrupciós ügy kerül nyilvánosságra, Alekszej Navalnij bojkottot hirdetett, az általa szervezett tüntetéseken pedig több tízezren vettek részt, ami azt mutatta, hogy sokan támogatják. Alekszander Smelev szerint viszont nem is annyira ez befolyásolhatja a részvételt, mint inkább az, hogy
sokan feleslegesnek érzik, hogy szavazzanak egy olyan választáson, amely már előre eldőlt.
Éppen ezért a részvételt sokféle módon próbálják serkenteni. Kiszivárgott hírek szerint még az is felmerült, hogy iPhone-okat és iPadeket ajánlanak fel azoknak, akik a legjobb szelfit készítik a szavazódobozoknál. Olyan ismert emberek is kampányolnak, mint Alekszander Ovecskin jéghokisztár, vagy Szergej Karjakin sakkozó.
Emellett viszont keményebb eszközöket is bevetnek. Arról érkeztek ugyanis hírek, hogy egyetemistákat fenyegettek: kirúgják őket a kollégiumból, ha nem mennek el szavazni. Egy, az internetre is feltett hangfelvételen egy Ulan-Ude-i egyetem tanára azt is mondta a diákoknak: „ott állok majd egy listával a kezemben”, és ha kell, akkor
„egyes diákokat a nyakuknál fogva rángatok el szavazni”.
Inna Melnyikovszka pedig azt mondta: a magánvállalkozásokat is kapacitálják, hogy vegyék rá az alkalmazottjaikat a szavazásra.
A szavazás fontosságára emellett még egy sok vitát kiváltó homofób videóval is fel akarták hívni a figyelmet, ami szerint, ha nem Putyin nyer, akkor a családoknak meleg férfiakat kell befogadni. De olyan fotók is készültek, amelyeken félmeztelen modellek csábítják szavazásra a fiatal férfiakat.
Mindenesetre Alekszander Smelev szerint idén a szokásosnál alacsonyabb lesz a részvételi arány. Az elnöki hivatal viszont állítólag olyan utasítást adott, hogy a cél a 70X70 elérése – vagyis, hogy 70 százalékos legyen a részvételi arány és 70 százalék szavazzon Putyinra. Ezt Inna Melnyikovszka is megerősítette a Független Hírügynökségnek. Szerinte lehetséges, hogy a hivatalos adatok szerint el is érik majd ezt, hiszen a Kreml az egész választási folyamatot kontrollálja, a választási bizottságokkal együtt. Abban viszont nem biztos, hogy ezek a számok valódiak lesznek.
Borítókép: MTI/EPA/Szergej Csirikov
