Fontos

Ismét tízezres tüntetések voltak Szlovákiában

0

Becslések szerint mintegy 25 ezer ember vonult a főváros utcáira délután, más városokban is tartottak demonstrációkat.

A korábbi tiltakozó megmozdulásokat szervező civilek csütörtökön arra hivatkozva mondták le a péntekre meghirdetett újabb tüntetést, hogy esélyt akarnak adni a frissen kinevezett átalakított kormánynak. Az egyetemisták egy csoportja mégis a tiltakozó megmozdulás megszervezése mellett döntött. Az akcióhoz szinte valamennyi fővárosi egyetem csatlakozott. A csendes menet a Komenský Egyetem főépülete elől indult, s a „Nekünk nem mindegy” feliratú molinóval vonult az Sznf térre, ahol szintén jelentős tömeg gyűlt össze. A megmozduláson nem voltak felszólalók, ugyanakkor számos civil szervezet és a művészvilág több képviselője is megjelent. A felvonulás végig békésen zajlott. A tüntetők mécseseket gyújtottak a két meggyilkolt fiatal emlékére, elénekelték a himnuszt, és lassan feloszlott a tömeg. Egy kisebb csoport a kormányhivatal elé vonult, egy jelentősebb csoport pedig a parlament elé. Míg a belvárosban csendes volt a tömeg, a parlament előtt annál hangosabb: a „Szégyen!”, „Le Gašparral!”, „Dutyiba!” jelszavakat skandálták, csörgették a kulcsaikat, és az előrehozott választásokat sürgették. A dühös tömeg egy órát töltött a parlament előtt, információink szerint itt sem történt rendbontás.

Pozsony mellett Kassán, Besztercebányán, Eperjesen, Nyitrán és az ország számos más városában is volt tüntetés. Becslések szerint Nyitrán kétezren, Léván mintegy ötszázan vonultak az utcákra. Érsekújvárban is tartottak tüntetést, itt mintegy százan jelentek meg. Nagymihályban az agrárvállalkozók 30-40 traktorral csatlakoztak a tüntetőkhöz, ők a Vadala- és a Roda-klán Kelet-Szlovákiában gyakorolt kétes praktikái ellen tiltakoztak.

„Egy hónappal ezelőtt álmodni sem mertük volna, hogy Robert Fico és Robert Kaliňák távozik a kormány éléről. Ez mind szép és jó, de sajnos csak egy felületes, kozmetikai változtatásról van szó” – nyilatkozta Ján Gálik, a kassai tüntetés egyik szervezője.

(Új Szó)

Orosz-amerikai katonai egyeztetés Szíriáról

0

Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban gratulált Putyin elnöknek az újraválasztásához, és közölte: hamarosan csúcstalálkozó lehet a két ország között. Ez a békülékeny gesztus lehetővé tette azt is, hogy a két állam vezérkari főnöke telefonon egyeztessen egymással arról: miképp lehet elkerülni a fegyveres szembenállást Szíriában.

 

Valerij Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők főnöke hívta fel amerikai kollégáját, John Dunford tábornokot. Moszkvában csak szűkszavúan ismertették a beszélgetés tartalmát, de az azért kiderült, hogy Szíriáról tárgyaltak.

A cél nyilvánvalóan az volt, hogy elkerüljék a fegyveres konfliktust az Egyesült Államok és Oroszország között.

Pedig alig pár napja, a hónap közepén Niki Haley, amerikai ENSZ-nagykövet arról beszélt, hogy ha más megoldás nincs, az Egyesült Államok készen áll akár a katonai beavatkozásra is Szíriában. Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke akkor keményen figyelmeztette az USA-t: megvédi katonáit Szíriában. Mindez közvetlen katonai konfliktussal fenyegetett a két ország között Szíriában.

Moszkva Asszad elnököt támogatja, míg az USA a szír államfő ellenfeleit. Még bonyolultabbá teszi a helyzetet Törökország fegyveres beavatkozása Szíriában. A törökök a kurd milíciák által elfoglalt területeken törnek előre. Törökország a NATO tagja, tehát elvben az USA szövetségese, de a Közel-Keleten inkább Oroszországgal működik együtt. A török fegyveres erők vezérkari főnöke rendszeresen egyeztet az orosz és az iráni katonai vezetőkkel.

Oroszország szembeáll Amerikával Európában is. Az orosz hadügyminisztérium közölte: Valerij Geraszimov hamarosan találkozik az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnokával, Curtis Scaparrotti tábornokkal, aki egyben a NATO európai erőinek a parancsnoka is, tehát a magyar fegyveres erők is az ő irányítása alá tartoznak.

Amióta Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, feszültté vált a NATO és Moszkva viszonya.

A két katonai vezető találkozása enyhülést hozhat, de nyilvánvaló, hogy komolyabb áttörést csak  egy Trump-Putyin tárgyalás hozhat. Ennek időpontjáról és helyszínéről még nincs döntés, de Trump és Putyin is jelezte: szívesen tárgyalnának egymással.

Az oroszok fegyverzik a tálibokat?

0

Az amerikai hírszerzés legújabb értesülései szerint az oroszok fegyverszállítmányokkal is támogatják a tálibokat, akikkel a szovjet időkben harcoltak – legalábbis ez derül ki abból az exkluzív interjúból, amelyet az Afganisztánban állomásozó amerikai erők főparancsnoka, John Nicholson tábornok adott a BBC-nek.

 

A tálibokat a nyolcvanas években az Egyesült Államok fegyverezte fel Pakisztánban, ahonnan Afganisztánba beszivárogva fontos szerepet játszottak az orosz barát rendszer megdöntésében. Hatalomra kerülve viszont szembe fordultak az Egyesült Államokkal is. Oszama bin Laden és az Al Kaida vezérkara Afganisztánban dolgozta ki a szeptember 11-i terrortámadás tervét. Maga John Nicholson tábornok is majdnem az áldozatok közé került: az egyik eltérített repülőgép a Pentagont vette célba Washingtonban, s John Nicholson akkor az amerikai hadügyminisztériumban dolgozott.

Ma Nicholson tábornok az Afganisztánban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka. Barack Obama elnök kivonta az amerikai erők jelentős részét Afganisztánból, amelyet a 2001-es terrortámadás után lerohantak az amerikai erők. A tálibok azóta állnak harcban Amerikával és szövetségeseivel. Kezdetben Oroszország együttműködött az Egyesült Államokkal a tálibok és más iszlamista szélsőségesek elleni harcban. Mára a helyzet megváltozott – mondja John Nicholson tábornok.

Az amerikai hírszerzésnek adatai vannak arról, hogy az oroszok Tádzsikisztánon keresztül fegyvereket szállítanak a táliboknak, akik ismét egyre erősebbek Afganisztánban.

A demokratikus rendszer csakis az amerikaiak fegyveres támogatásával képes fenntartani magát, és a hatalma jórészt a fővárosra, Kabulra korlátozódik. Az amerikai hadügyminiszter nemrég megállapította Kabulban, hogy az erőviszonyok a tálibok javára változtak meg kedvezően. Ebben része van az orosz fegyver szállítmányoknak is – hangsúlyozta.

Letöltendő börtönbüntetésre ítélték a volt kolozsvári alpolgármestert

0

Péntek reggel, zárt ajtók mögött kihirdették az alapfokú ítéletet Horváth Anna volt alpolgármester perében.

Az alapfokon meghozott ítélet szerint Horváth Anna 2 év 8 hónap letöltendő, Fodor Zsolt üzletember pedig 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Horváth Anna is utólag, telefonon értesült a döntésről, bár a helyszínen tartózkodott. A döntés kapcsán azt nyilatkozta, hogy nem számított erre, és „aki kihirdette, vállalhatta volna nyilvánosan az ítéletet”. Azt is elmondta, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen.

„Ez a döntés, sajnos, minden kétséget kizárva megmutatja, ha

a szekusállam helyi potentátjai 2 évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy Kolozsvár magyar alpolgármesterét nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánítják és el fogják távolítani,

az őt támogatókat pedig megleckéztetik, akkor ennek mindent alá tudnak rendelni.”

Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel vádolta az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), amely hivatalból indította el az eljárást. Egy titkosszolgálati lehallgatásra alapozva a DNA Kolozs Területi Szolgálatának ügyészei 2016 októberében emeltek vádat Kolozsvár korábbi alpolgármestere ellen, a pere pedig hosszas huzavona és halasztgatás után tavaly tavasszal kezdődött el. A DNA vádiratában bűntársként tüntették fel Fodor Zsolt kolozsvári üzletembert, akit befolyás vásárlással és pénzmosással vádolnak.

A Transindex azt írja: több abszurdba hajló tanúmeghallgatás után megpróbálták a legfőbb bizonyítéknak számító titkosszolgálati hangfelvételeket is bemutatni a bíróságon, de nem nagyon jött össze, mert nem lehetett tisztán hallani a beszélgetést. Végül új fordítást kértek, amit a kijelölt fordító kihagyásokkal el is végzett. Az először március másodikára kitűzött ítélethirdetést egy procedurális hiba miatt is halasztották el, a bíró ugyanis egy korábbi tárgyaláson elmulasztotta feltenni azt a kötelező kérdést a vádlottaknak, hogy elítélésük esetén vállalnak-e közérdekű munkát. Fodor Zsolt a legutóbbi, március 8-án tartott tárgyláson igennel válaszolt, Horváth Anna viszont a bíró meglepetésére nemmel.

Merkel: További intézkedések lehetnek az angliai mérgezés ügyében

0

Az uniós vezetők várják a vizsgálati eredményeket Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai mérgezésével kapcsolatban, és utána döntenek a továbbiakról.

Erről Angela Merkel német kancellár beszélt Brüsszelben, az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozója első ülésnapja után, péntek hajnalban.

Merkel szerint az Európai Unió teljes egységet mutatott az angliai mérgezés ügyében, és az uniós vezetők álláspontja az, hogy

„nagyon valószínű”, hogy Oroszország a felelős a támadásért. 

Jelképes gesztusként az uniós nagykövetet is visszarendelték konzultációra Moszkvából. Theresa May brit miniszterelnök megköszönte az uniós tagországok támogatását.

Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát, Julija Szkripalt eszméletlen állapotban találták meg március elején Salisburyben. A britek szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország felelős. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de tagadja a felelősséget.

Orbán Viktor is beszámolt a csúcstalálkozó első napjáról „egy nehéz nap éjszakája” című Facebook-videójában.

„Súlyos és nehéz kérdésekkel foglalkoztak ma a miniszterelnökök”

– mondta Orbán, nem említve a Szkripal-ügyet. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy a tanácskozás elején „a számunkra legfontosabb kérdés”, a migráció is napirendre került. Beszámolója szerint világossá tette, hogy amíg ő a miniszterelnök, Magyarország nem fogad el semmiféle kvótát.

Az ügyet elnapolták, a „döntő ütközet” júniusban lesz a kérdésben – mondta Orbán.

Trump ma kirobbanthatja a kereskedelmi háborút

Donald Trump várhatóan ma írja alá a külön vámok kivetését a kínai árukra. Információk szerint körülbelül száz terméket 60 milliárd dollár értékben fog érinteni. Kína válaszlépéssel fenyeget, amellyel amerikai árukat fog sújtani.

Európai idő szerint délután fél ötkor várható, hogy az amerikai elnök aláírja a rendeletet külön vámok kivetéséről kínai termékekre. Az eddigi információk szerint körülbelül száz terméket érintene, elsődlegesen a technológiai-telekommunikációs ágazatban, 60 milliárd dollár értékben.

Egyelőre nem tudni, pontosan mekkora lesz a vámok mérete és terjedelme, csak az – miként a Reuters írásából kiderül -, hogy Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi képviselő azt mondta szerdán, az intézkedés a kínai csúcstechnológiai ágazatot célozza meg, és korlátozásokat is tartalmazhat a kínai beruházásokra az Egyesült Államokban. Más ágazatok, például a ruházati cikkek, szintén célkeresztbe kerülhetnek.

Trump elsősorban azon áruk importját akarja megnehezíteni, amelyek

előállításához Kína legalább részben illegálisan szerezte meg az ismereteket.

Kína természetesen tiltakozik a tervezett intézkedés ellen, kilátásba helyezve válaszlépéseket, például az amerikai mezőgazdasági termékere.

Az alábbi ábra az Apple technológiai óriás példáján szemlélteti, mekkora a tétje a kitörni készülő kereskedelmi háborúnak. A Statista.com grafikájának címe is azt közli, hogy az Apple igazán nagy vesztese lehet a potenciális kereskedelmi háborúnak.

A grafika az Apple bevételének alakulását mutatja (milliárd dollárban) a 2010-es pénzügyi évtől kezdve a Hongkonggal és Tajvannal együttes úgynevezett Nagy-Kína térségben. (A sárga pöttyökben lévő számok a cégnek a globális értékesítési részesedését mutatják.)

Jelenleg a kétoldalú kereskedelmi forgalomban az amerikai deficit évi 375 milliárd dollár, ez az egyik hivatkozás Trump érvelésében – a másik a már említett termékhamisítás és technológiakoppintás a kínai tech-cégeknél. A ruházati termékek is azért kerülhetnek fel a listára, mert ezek kereskedelmében szintén nyomasztó a kínai túlsúly.

Pellegrini az új szlovák miniszterelnök

0

Andrej Kiska államfő tegnapi ígéretének megfelelően ma délelőtt tízkor kormányfővé nevezte ki Peter Pellegrinit, aki a hetek óta tartó tüntetések miatt lemondott Robert Ficót váltja.

Andrej Kiska ezt követően Pellegrini kormányának minisztereit is kinevezte.

Az előző kormányhoz képest a kormányfő személyén kívül öt további poszton lesz változás. Richard Raši (Smer-SD) lesz az új beruházásokért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettes, Tomáš Drucker (Smeru-SD-jelölt) az új belügyminiszter, Andrea Kalavská (Smer-SD-jelölt) az új egészségügy-miniszter, Ľubica Laššáková (Smer-SD) az új kulturális miniszter és Gál Gábor (Most-Híd) az új igazságügy-miniszter.

Kinevezését követően Pellegrini azonnal Brüsszelbe repül, hogy részt vegyen az Európai Tanács ülésén.

Ján Kuciaknak, az Aktuality.sk oknyomozó újságírójának, és jegyesének, Martina Kušnírovának meggyilkolását követően kormányválság alakult ki az országban. Az újságíró egyebek mellett a szlovák kormány bizonyos politikusai és az olasz maffia közti kapcsolatokkal foglalkozott. A gyilkosságot követően emberek tízezrei vonultak utcára országszerte, hogy bizalmatlanságukat fejezzék ki a kormány felé és tisztességes Szlovákiát követeljenek – Kaliňák és Fico nélkül. Először a belügyminiszter, majd pár nappal később a kormányfő is bejelentette lemondását, ami a kormány rekonstrukcióját eredményezte.

Washington Post: Orbán megállításához az ellenzék csapatmunkája kellene. De képes-e rá?

0

A lap kiküldött munkatársa azon tanakodik a Hódmezővásárhelyről küldött tudósításban, vajon képes-e összefogni az ellenzék, ami elengedhetetlen volna Orbán Viktor megállításához. A helyszínt úgy mutatja be, mint a Fidesz erődjét egy olyan országban, amely erősen az egypártrendszer felé mozdult el. Ám épp itt győzött a kormányellenes erők jelöltje, viszont az ilyesfajta szövetség másutt továbbra is távolinak tűnik.

Abban egyetértenek az érintett pártok, hogy Orbán súlyos veszélyt jelent a civil társadalom, a jogállam és a szólásszabadság szempontjából, de nem jutnak dűlőre az ügyben, miként lehetne megbuktatni. Márpedig az ellenzék megosztottsága szabad utat nyit a politikus számára, hogy harmadszor is elsöprő többséggel nyerjen és még inkább megszilárdítsa helyzetét, miközben egyre kevesebb akadály állja el az utat az abszolút hatalom felé.

Hogy mindenütt egyetlen jelölt induljon az egyéni körzetekben a Fidesz képviselőjével szemben, ahhoz félre kellene tenni az ideológiai ellentéteket, a személyes bizalmatlanságot és a nyomós pénzügyi szempontokat. Az igen rossz hírnévnek örvendő Jobbik és a szocialisták között elvileg áthidalhatatlan az eszmei különbség, csakhogy Orbán a szélsőjobbra navigálta saját pártját, Vonáék viszont középen igyekeznek megvetni a lábukat. Ezáltal ugyanakkor lehetővé válik az együttműködés a balközéppel. Bár Gyöngyösi Márton szerint óvakodnak összeállni az MSZP-vel, amely még nem tudott megszabadulni a kormányzása során szerzett korrupciós billogtól. A bizalmatlanság kölcsönös. Hódmezővásárhely azonban azt bizonyítja, hogy az emberek készek a változásra.

Az EP alkotmányügyi bizottsága: indokolt a hetes cikkely beindítása Magyarország ellen

0

Elfogadta a magyarországi helyzettel kapcsolatos véleményét az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága (AFCO), a nagy többséggel megszavazott dokumentum szerint mély aggodalomra adnak okot a közelmúltbeli fejlemények az országban. A 15 igen szavazattal, négy ellenében, öt tartózkodás mellett jóváhagyott dokumentumban hangsúlyozták: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

Az elfogadott szövegben aggasztónak nevezték a közelmúltbeli magyarországi intézkedéseket, amelyek veszélyeztetik egyebek mellett az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségét, illetve a véleménynyilvánítás, a sajtó, a gyülekezés, az egyesülés és a tudományos élet szabadságát, az egyenlő bánásmódot, a szociális és a kisebbségi jogokat, valamint a migránsok, menedékkérők és menekültek emberi jogait.

Kiemelték, hogy az AFCO osztja a Velencei Bizottság által korábban megfogalmazott aggályokat, és úgy véli, hogy ezek közül többet azóta sem sikerült orvosolni.

Rámutattak, hogy minden tagállamnak tiszteletben kell tartania a közös alapértékeket. Továbbá arra is kitértek: sajnálatos, hogy „a magyar intézmények időnként ellentmondásos és félrevezető retorikát használnak az Európai Unióról”.

A szakbizottságban még januárban vitáztak a magyar helyzetről. A téma azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi külön jelentéséhez mások mellett az AFCO is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó külön jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, mely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség.

Patthelyzet a lengyel jogi reform körül

0

A határidő lejárt: Lengyelországnak válaszolnia kellett az Európai Unió Bizottságának kétségeire az igazságügyi reform kapcsán. Viszont Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint ez érdemben nem történt meg.

Az EU azt kifogásolta, hogy a parlament a jövőben leválthatja a Legfelső Bíróság tagjait, vagyis befolyásolhatja az igazságszolgáltatást, melynek függetlenségét fontos uniós alapelvnek tekintik Brüsszelben. Frans Timmermans kedden arról beszélt, hogy az, amit Mateusz Morawiecki miniszterelnök prezentált, nem megfelelő válasz az EU aggályaira. A 94 oldalas dokumentum nem tesz mást, minthogy megismétli Varsó álláspontját – hangsúlyozta Timmermans. Szerinte volt egy kompromisszumos tárgyalási javaslat az asztalon, de ebből a lengyel kormány dokumentuma nem tartalmaz semmit sem.

Az Európai Bizottság decemberben indított eljárást az úgynevezett 7. cikkely szerint, ha Lengyelország nem változtatja meg álláspontját, akkor függesszék fel a szavazati jogát az EU döntéshozó szerveiben. Ez az a jogi atombombaként emlegetett szankció, amelyet még sohasem alkalmaztak az EU egyetlen tagállammal szemben sem.

Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy nem szavazza meg ezt, ami vétót jelentene, hiszen minden tagállam szavazatára szükség van.

Varsó hálás Magyarországnak az uniós fórumokon tanúsított szolidaritásáért – jelentette ki Jacek Czaputowicz külügyminiszter szerdán, a lengyel alsóházban mondott programbeszédében. A visegrádi csoporton belüli együttműködésről beszélve, Czaputowicz külön kitért arra, hogy Magyarország kiállt Lengyelország mellett az Európai Bizottság által tavaly decemberben elindított eljárás kapcsán.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK