Oroszország Balti Flottája, mely részben Kalinyingrádban, az egykori Kelet-Poroszországban állomásozik, nagyszabású hadgyakorlatot tart. Erre a térség államai egyértelmű fenyegetésként tekintenek.
„Figyeljük az orosz hadgyakorlatot a Balti-tengeren, de nem akarjuk tovább rontani a kapcsolatokat, melyek már amúgy is mélyponton vannak”- hangsúlyozta Ottawaban Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár elmondása szerint a katonai szervezet nem akar sem új fegyverkezési versenyt, sem pedig új hidegháborút Oroszországgal. Ezzel párhuzamosan Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Észország, Lettország és Litvánia vezetőit. Igyekezett a balti államok vezetőit megnyugtatni:
az USA mindenképp megvédi őket egy orosz fenyegetéssel szemben.
Lettország az orosz rakétatesztek miatt három napra lezárta a kereskedelmi repülőgépek előtt a balti légtér egy részét. A rigai vezetés szerint Oroszország éppen „erődemonstrációt” tart, mégpedig közvetlenül a lett tengeri határszakasz mellett. Figyelmeztetést adott ki Svédország is.
A balti államokban és Lengyelországban már a tavalyi Zapad 2017 nevű orosz hadgyakorlat alatt attól tartottak, hogy az egész egy nagyszabású Európa elleni támadás főpróbája. Moszkva természetesen tagad, de mind Lengyelországba, mind pedig a három balti államba NATO csapatok érkeztek, hogy megerősítsék ezeknek az államoknak a védelmét. Egyben pedig jelezni kívánták az oroszoknak:
igenis komolyan veszik a NATO keleti határának a védelmét.
Moszkva viszont épp azért nem bízik Washington, mert megígérték korábban, hogy nem telepítenek fegyveres erőket Oroszország határainak közelébe. Mindeközben a kínai hadügyminiszter Moszkvában kijelentette, hogy Trump politikája megerősíti az Oroszországgal fenntartott kínai szövetséget.
Valaha Oroszországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, de a számuk alaposan megcsappant amióta a Szovjetunió bukása után szabadon távozhatnak az országból. Oroszországban ugyanakkor igen népes muzulmán közösség is él, akik közül egy kisebbség még az iszlamista terrorizmust is támogatja.
A 27 éves Mihail Verevszkoj Oroszországban született, de 2010-be Izraelbe ment, hogy ott teljesítse katonai szolgálatát. 2012-ig élt Jeruzsálemben majd visszatért Oroszországba. Megnősült, aktív tagja volt a zsidó közösségnek Szentpéterváron. Felesége épp gyermeket vár…
A rendőrség szerint a zsidó fiatalember az utcán összeszólalkozott egy Ahmed Karsa nevű oroszországi muzulmán férfival, aki úgy összeverte, hogy a kórházban belehalt sérüléseibe. A helyi rendőrség elfogta az elkövetőt, de feltételesen szabadlábra helyezte.
A szentpétervári rendőrök utcai verekedésnek minősítik az esetet, de az izraeli Yedioth Ahronot című lap helyi forrásokból úgy értesült : egyáltalán nem kizárt, hogy a muzulmán férfi napok óta követte a zsidó fiatalembert, akit előre megfontolt szándékkal meggyilkolt! Oroszországban évszázados hagyománya van az antiszemitizmusnak: a Cion jegyzőkönyve című antiszemita kiadványt a cári titkosszolgálat, az Ohrana állította össze! Valaha Oroszországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, de a számuk alaposan megcsappant amióta a Szovjetunió bukása után szabadon távozhatnak az országból. Oroszországban ugyanakkor igen népes muzulmán közösség is él, akik közül egy kisebbség még az iszlamista terrorizmust is támogatja. A zsidó közösség Szentpéterváron is arra készül, hogy megünnepelje Izrael állam megalapításának hetvenedik évfordulóját. Az agyonvert Mihail Verevszkoj a környezetében ismert volt arról, hogy szolgált az izraeli hadseregben. Nem kizárt, hogy ezért kellett 27 éves korában meghalnia.
A Politicoban megjelent legutóbbi elemzés szerint a mai magyar és lengyel politika által alkalmazott módszerek lényegében megegyeznek az egykori kommunistákéival.
Bayer Lili újságíró a lap európai kiadásában megjelent cikkét mindjárt azzal kezdte, hogy bár a nemzetközi média sokat foglalkozott a kelet-közép-európai sajtó és a civil társadalom ellen végrehajtott kormányzati támadásokkal, de arra már kevés figyelmet szántak, hogy vajon ezeket a kormányokat miért választják meg újra meg újra, vagy mitől ilyen nagy a támogatottságuk.
Bayer több magyarországi elemzőt, egykori politikust (Jeszenszky Géza), de még a Fidesz híveit is megkérdezi arról, hogy vajon mi Orbán Viktor sikerének a titka. A magyar kormányfő – akárcsak a Jarosław Kaczyński, a lengyelországi PiS kormánypárt vezetője – konzervatív nacionalizmusra építi a politikáját. Eredetileg azért, mert ez tűnt az egyetlen sikeres receptnek a „kommunisták és utódjaik” ellen. Ugyanakkor a Politco cikkírója szerint a kormányzási módszereikben, az ellenség-kreálásban és a saját táboruknak való megfelelésben mindenben a „gyűlölt elődöket” követik.
Bayer rámutat arra, hogy Orbán annak (is) köszönheti a népszerűségét, hogy 2010 után bevezette a közmunkaprogramot, megnövelte a minimálbért, kedvezményeket adott a nyugdíjasoknak, családoknak és így tovább. Csakhogy a Fidesz nem a szegényekre összpontosított, hanem
az alsó középosztályra, amely úgy érezte, hogy semmit sem profitált a kapitalizmusból és a demokráciából.
Bod Péter Ákos azt nyilatkozta az újságírónak, hogy Orbán használja a régi, még iskolákban tanult marxista „mantrákat” – a külföldi spekulációtól kezdve a munkalapú társadalom át egészen az iparosításig bezárólag – és ezeket aktualizálja. Vehemensen harcolt az ellen, hogy a külföldi országok vagy szervezetek uralják a magyar üzleti életet, s minden nemzeti kézbe összpontosuljon. Vagyis, pontosabban: minden a kormányhoz hű oligarchák fennhatósága alá kerüljön.
Ám a Politico újságírója szerint a „kommunistákhoz való hasonlóság” leginkább ott figyelhető meg, hogy Orbán-kormány azzal riogat:
„a Magyarországra nézve legnagyobb veszélyt a Nyugat jelenti”
Több kampányt indítottak Brüsszel és az ENSZ ellen, de még a Budapesten lévő amerikai nagykövetséget is bírálták, mert a magyarországi független médiát akarják támogatni. A migránsokkal való riogatás pedig igazából a jéghegy csúcsát jelenti. Az újsgíró által megkérdezett, többnyire nyugdíjas Fidesz-szavazók valóban hisznek abban, hogy Orbán védelmet nyújt a ” brüsszeli bürokraták, nyugati politikusok, Soros György összeesküvései és a menekült hordák ellen”.
Bayer szerint Orbánt nem véletlenül hasonlítják Kádár Jánoshoz, mivel bár személyiségükben és élettörténetükben eltérőek, politikájuk megegyezik:
„szerény jólét és stabilitás biztosítanak azért cserébe, ha valaki feladja a szabadságának egy részét és nem bírálja nyilvánosan a kormányt.
Orbán sikeresen ébresztette fel a nosztalgiát az idősebb generáció körében egy olyan „aranykor iránt, amikor minden sokkal egyszerűbb és könnyebb volt”, nem beszélve arról, hogy Kádár idején nem voltak jelen nagy számban „külföldiek” (leszámítva a szovjet hadsereget), valamint az életszínvonal és biztonság elfogadhatónak számított.
Bayer az elemzésének további részében a lengyel belpolitikai helyzetet mutatta be, illetve azt, hogy a PiS milyen elemeket vett át a Fidesztől és az egykori kommunista vezetéstől.
Végül a szerző az utolsó bekezdésben azt a kérdést járta körül, hogy vajon mennyire működőképes az a stratégia, amelyet Orbán és Kaczyński követ. Rámutatott arra, hogy mindkét kormány erősen függ az uniós támogatásoktól és a gazdasági fejlődéstől.
Magyarországon az EU antikorrupciós szervei már egy sor nyomozást indítottak a kormányhoz közel álló oligarchák – többek közt a miniszterelnök veje, Tiborcz István – ellen is. Az ellenzéknek ez a vesszőparipája, s korántsem sikertelen módszer, mint ahogyan a hódmezővásárhelyi választás esete is mutatja. Ám Bayer meg van győződve arról, hogy Orbán számára legnagyobb veszélyt nem a korrupcióval kapcsolatos botrányok, hanem a Kádár-utáni generáció jelenti. Velük ugyanis a mostani kormányzat képtelen szót érteni, valamint egyre frusztrálóbb számukra, hogy bármiféle vitatkozási szándékuk süket fülekre talál.
Valószínűleg magánéleti vita miatt lövöldözött egy nő kedden a kaliforniai székházban. Megsebesített három embert, köztük az ott dolgozó barátját is, majd öngyilkos lett.
A Google tulajdonában lévő YouTube székháza San Brunóban található. A nő kedden, ebédidőben ment be, az udvari étkezőben kezdett lövöldözni, ahol barátja mellett eltalált egy 32 éves és egy 27 éves nőt is. Ezután a támadó bement az épületbe, ahol maga ellen fordította a fegyvert.
A dolgozók pánikszerűen menekülni kezdtek, de olyanok is voltak, akik elbarikádozták magukat az épületben, és a közösségi médiában kértek segítséget, illetve osztották meg a lövöldözés hírét.
Mire a rendőrök megérkeztek, a támadó már halott volt. Egyelőre nem közölték, hogy mi lehetett az indíték, és nem is azonosították.
Annyit lehet tudni, hogy 35-40 év közti nő volt a támadó. 36 éves barátja válságos állapotban van, a két másik sérült állapota kielégítő – közölte a San Franciscó-i kórház, ahol kezelik őket.
Az amerikai elnök a Twitteren reagált a hírre: megköszönte a rendőrség nagyszerű munkáját, és azt írta, imádkozik az érintettekért.
Was just briefed on the shooting at YouTube’s HQ in San Bruno, California. Our thoughts and prayers are with everybody involved. Thank you to our phenomenal Law Enforcement Officers and First Responders that are currently on the scene.
Mohamed bin Szalman herceg, aki idős édesapja helyett kormányozza Szaúd-Arábiát, elsőként ismerte el az ország vezetői közül Izrael jogát a létezésre. 2002 óta ugyan Szaúd-Arábia támogatta egy palesztin állam létrehozását Izrael mellett, és ezzel tulajdonképp elismerte a zsidó állam létét, de nem mondta ki ezt.
Most a 32 éves trónörökös, aki meg akarja reformálni Szaúd-Arábiát, magára vállalta ezt a nem könnyű feladatot. Szaúd-Arábia ugyanis Mekka és Medina őrzője, a zarándoklatok helyszíne. Ezért különösen nehéz számukra Izrael elismerése – elsősorban Jeruzsálem miatt. A zsidók szent városa ugyanis a muszlimok harmadik számú szent helye Mekka és Medina után.
Mohamed bin Szalman herceg most is hangsúlyozta: a zsidó államnak
biztosítani kell a hívők bejutását az Al Aksza mecsetbe, mely épp a Siratófal felett áll.
Izrael hamarosan ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját, melyet Trump elnök azzal tisztelt meg, hogy elismerte Jeruzsálemet az ország fővárosának. Az amerikai elnöknek ez a döntése nagyon sok muszlim országban visszatetszést keltett.
Szaúd-Arábia nemrég hozzájárult ahhoz, hogy Izrael polgári repülőgépjei átrepüljenek a sivatagi ország felett. Ezzel jelentősen meg rövidült az út Izraelből Ázsia felé. A herceget meg is hívták Izraelbe.
A közeledés oka, hogy Szaúd-Arábia stratégiai szövetséget kíván létrehozni Iránnal szemben. Irán nem ismeri el Izrael létét, és a síiták vezető hatalma a Közel-Keleten, ahol Szaúd-Arábia a szunnita koalíció élén áll. Mind Szíriában mind pedig Jemenben a két tábor farkasszemet néz egymással. A szíriai rendezés ügyében Putyin hamarosan találkozik a török és az iráni államfővel.
Ebben a helyzetben született meg a történelmi nyilatkozat Szaúd-Arábia trónörökösétől, hogy Izrael államnak joga van a létezéshez. Ezt akár születésnapi ajándéknak is lehet tekinteni.
A várakozásoknak megfelelően, hétfő hajnalban visszatért a Föld légkörébe a Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrállomás. Nagyrészt elégett az atmoszférában, darabjai a Csendes-óceán déli részébe hullottak – jelentette a kínai űrkutatási hivatal.
Az űrállomás közép-európai idő szerint 2 óra 15 perckor lépett be a Föld légkörébe, és a nyugati hosszúság 40,24, valamint a déli szélesség 27,4 fokánál csapódott az óceánba, Sao Paulóval egy vonalban.
Az amerikaiak is megerősítették, hogy visszatért a Föld légkörébe a Tienkung-1.
Korábban bejelentették, hogy az űrállomás valószínűleg az ócénba csapódik majd, és elenyésző a valószínűsége annak, hogy emberi sérülést okozzon.
Kína 2011 szeptemberében bocsátotta fel a 10,4 méter hosszú és mintegy nyolc tonna tömegű Tiankung-1-et.
Eredetileg csak 2013-ig működött volna, de folyamatosan meghosszabbították a küldetését.
2016-ban viszonyt nyilvánvalóvá vált, hogy már nem működik az űrállomás, és nem válaszol a földi irányításnak. Azóta már az utódja, a Tienkung-2 is a Föld körül keringett. Kína hivatalosan 2017 decemberében jelentette be az ENSZ-nek, hogy március végén érkezhet vissza a Földre a Tienkung-1.
Az űrállomások feladata, hogy előkészítsék a tervek szerint 2022-ben elkészülő kínai űrállomás építését és üzemeltetését. Amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) várhatóan 2024-ben befejezi működését, Kína lesz az egyetlen nemzet, amely állandó állomással rendelkezik a világűrben.
Kevés olyan keresztény közösség létezik a világon, amely annyi megpróbáltatáson és szenvedésen ment volna keresztül, mint a szíriai. Habár a háború még mindig nem ért véget az országban, mégis egyre többen térnek vissza az egykori lakhelyükre és ünnepelték meg a Húsvétot.
Kereszténység bölcsője
Korántsem véletlen, hogy Szíriát tartják a kereszténység egyik legfontosabb kiindulási területének: Saul megtérésének története a damaszkuszi úton, a keresztény szó eredete (az sokáig különálló antioichiai egyház nevezte először keresztényeknek a Krisztus-hívőket), Szent Ignác és más egyházi szentek is mind ehhez a Földközi-tenger keleti részén fekvő országhoz köthetőek. A 2011-es szíriai események előtt az arab ország lakosságának tíz százaléka kereszténynek vallotta magát, ami körülbelül 2,4 millió hívőt jelent. Ebből legalább félmillióan iraki keresztény voltak, akik még a 2003-as iraki háború után menekültek át Szíriába és kaptak menedékjogot.
Szíria vallási térképe a háború előtt. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Az antiochiai görög katolikus egyházon kívül még a szíriai ortodox, a római katolikus és az örmény keresztény egyház szintúgy képviseltette magát az arab államban. A keresztények leginkább Aleppo, Damaszkusz, Homsz, Latakia, Tartusz tartományokban éltek. A hidegháború alatt, de leginkább a nacionalista Baasz Párt – amelyet szintén egy arab keresztény, Michel Aflák alapított – 1963-as hatalomra kerülése után biztosították számukra a szabad vallásgyakorlást, sőt, a szunnita többség ellensúlyozásának céljából elég magas posztokat töltöttek be az államigazgatásban és a kereskedelemben. Ennek ellenére nagyobb konfliktus nélkül éltek együtt a keresztények és a muszlimok, s az sem számított ritkaságnak, hogy egyes vallási ünnepekre egymást is meghívták. 2011-ig a muszlim és a keresztény vallási vezetők között olyan jó viszony alakult ki, hogy létezett egy mondás:
„Ha nem találod a Mecset felé vezető utat, megmutatja neked a Templom szolgálja.”
Két tűz közé szorulva
Ennek vetett véget a 2011-ben kitört „szíriai tavasz”. Pedig kezdetben a keresztény fiatalság nagy része Bassár el-Aszad ellen tüntetett, követelte a demokratikus és a szabadságjogok bevezetését, és nem értett egyet az idősebb generáció semleges vagy elutasító magatartásával. Ahogyan Jacques Behnan Hindo szír katolikus érsek fogalmazott évekkel ezelőtt:
„Kezdetben a kormány ellen tüntetők szabadságot, demokráciát és a korrupció beszüntetését kérték”
Ugyanakkor az érsek később hozzátette, hogy „aztán kívülről elrabolták a forradalmunkat. A szír nép nem akar vallási szavak mögé bújtatott barbárságot és zsarnokságot. Két rossz közül pedig emberi dolog a kisebbiket választani.”
Legelőször a szíriai ellenzék külön ügyelt arra, hogy jól bánjon a vallási kisebbségekkel és igyekezett nem maga ellen fordítani őket. A keresztények és a nyugati közvélemény megnyerésének céljából George Szabra görög katolikus keresztényt választották az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanács élére. Ugyanakkor pár hónappal később már leváltották, mert a legtöbben nem voltak hajlandóak egy „hitetlen” utasításait követni, meg a legtöbb támogatást nem a nyugati országoktól, hanem a szomszédos muszlim államoktól – Szaúd-Arábia, Törökország – kapták, így lényegében ők diktáltak.
Ennél sokkal súlyosabb következményekkel járt, hogy ahogyan terjedni kezdett a szélsőséges iszlamizmus a szíriai fegyveres csoportok körében, úgy kerültek egyre gyakrabban célkeresztbe a keresztény – és ezzel párhuzamosan a kurd, drúz, és alavita, amelynek Aszad-család is a tagja – civilek. Még a mérsékeltnek nevezett csoportok körében is egyre gyakrabban hangzott el olyan rigmus, mint
„alaviták a sírba, keresztényeket Bejrútba.”
A szíriai vallási felekezetek közötti béke összeomlását jelentette, amikor 2013. április 22-én elrabolták az ortodox püspököket Aleppó határában. Ezután latakiai keresztényeket gyilkolták meg a hitük miatt, vagy kínozták őket halálra a terrorszervezetek, az áldozatok számát az emberjogi szervezetek kétszáz és ötszáz közé tették. Nem kímélték a szerzetesrendeket sem: az 1342 óta Szíriában tevékenykedő ferenceseket kínoztak halálra és végeztek ki.
Bulosz Jazigi és Gregoriosz Johanna Ibrahim. A legutóbbi információk szerint még életben vannak, ám fogva tartásuk helyszíne ismeretlen.
A terror árnyékában
Az ISIS miután 2013 őszén elfoglalta a kelet-szíriai Rakka városát, hozzálátott az ellenség “kultúrájának, örökségének és történelmének” megsemmisítéséhez. A keresztény templomok, történelmi épületek, régi szobrok, más vallási felekezet – még a szunnitáké – istentiszteleti helyeinek elpusztítása kettős célt szolgált: az ellenség öntudatának lerombolását, vallási szempontból pedig teljesen homogén területek létrehozását.
Ebből kifolyólag megcsonkították a Gyümölcsoltó Boldogasszony görög-katolikus templom szobrait és keresztjei, valamint az oltárát szétlőtték. A városban ugyanilyen sorsra jutott az Örmény Keresztények Mártír temploma, amelynek óráját leszedték, helyére a terrorszervezet zászlaját tűzték ki. A szélsőségesek kötelezték a városban élő keresztényeket az iszlám törvények betartására, ami szembement a saríával. Ezért Rakka lakosságának tíz százalékát kitevő keresztények inkább a menekülést választották, mintsem a terrorszervezet elnyomását.
A rakkai templom keresztjének helyére az ISIS zászlaját tűzik ki. A kép forrása: YouTube.
Azonban az összes szíriai keresztény település közül Maalúla története a legszomorúbb. A háború előtt közel 3000 fős falu különlegessége elsősorban nem a melkitai bizánci kolostorokban, templomokban és a hegyek oldalából kivájt lakóépületekben rejlett, hanem abban, hogy a település görög katolikus lakói – a szomszédos Bakha és Dzsubb falu lakóival együtt – mind a mai napig az arámi nyelvet beszélik. Ez az a nyelv, amelyen Jézus Krisztus szólt a tanítványainak és a hallgatóságnak, s ezt beszélik a színészek Mel Gibson A Passió című filmjében.
2013. szeptember 4-én a Szíriai Szabad Hadsereg (FSA) az al-Núszra Fronttal együtt megtámadta a szíriai falut. Miután a települést védő milícia utolsó állásait is felszámolták (akik közül sokan inkább leugrottak a hegyekről, mintsem fogságba essenek), mindössze ötvenen maradtak Maalúlában. Az al-Kaidához hű terroristacsoport elrabolt tizenhárom apácát és gyereket a Szent Tekla-kolostorból. Felgyújtottak több épületet, felrobbantották a Megváltó Krisztus- és a Szűz Mária-szobrot, kifosztották a templomokat, számos műkincs és értékes tárgy eltűnt, amelyek később a közel-keleti feketepiacokon bukkantak fel. A terroristákat végleg csak a következő év áprilisában sikerült kiűzni a településről, miközben az apácákat egy fogolycsere keretében pedig szabadon engedték.
A Szent Tekla-kolostor még a háború előtt. A kép forrása: Wikipedia Commons
A Maalúlához hasonló események miatt a keresztények tömegével menekültek el Szíriából, még a legpozitívabb becslések szerint is félmillióra csökkent a számuk. Az üldöztetés miatt több szíriai város keresztény negyedei ürültek ki, egész falvak tűntek el. Aleppóban, amely korábban a legnagyobb keresztény közösséggel büszkélkedhetett Szíriában, 2015 végére mindössze 30 ezeren maradtak. Az évekig ISIS által ostromolt Deir-ez-Zór városának keleti oldalán lévő keresztények száma pár ezer főre apadt. Őket úgy kínozták meg a terroristák, hogy felkínálták nekik a „választási lehetőséget”,hogy milyen eszközzel hajtsák végre rajtuk a kínzást. A jelenleg is zajlói kelet-gútai csata előtt két évvel pedig a terroristák egy pékségben élve sütötték meg a keresztény férfiakat, de a bombázások alatt gyerekeket zártak ketrecbe és élő pajzsként használták fel őket.
Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy az elmúlt időszakban már történt némi pozitív változás. Habár a visszatérő keresztények még mindig nem érzik magukat teljesen biztonságban és számos megpróbáltatás elé néznek, így is nagyobb számban költöznek haza, mint az iraki hittestvéreik. Ez látható például Homsz esetében is, ahova már több tucat család költözött vissza. A keresztény és a muszlim jótékonysági szervezetek közös fejlesztési programokat indítottak, munkát adnak a visszatérő keresztényeknek, illetve különböző (élelmiszer, gyógyszer) segélyekben részesítik őket.
Pierbattista Pizzaballa érsek, a jeruzsálemi latin patriarchátus apostoli adminisztrátora (k, áll) nagycsütörtöki miséje a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikában 2018. március 29-én. A kép forrása: MTI/EPA/Jim Hollander.
Reménnyel telve
Nemcsak a szíriai, hanem a többi közel-keleti keresztények számára sem múltak el a húsvéti ünnepek fájdalom és veszteségek nélkül. Tavaly a közel 100 milliós egyiptomi lakosság tíz százalékát kitevő kopt keresztényeknek a Kairótól északra lévő Szent György-templomában robbantottak a virágvasárnapi mise alatt, amelyben tizenöten vesztették életüket. Azelőtt az iraki asszír keresztények ellen végrehajtott húsvéti támadásoktól volt hangos a sajtó, amelyet az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet hajtott végre a Ninivei-tartományban. Három évvel korábban ugyan a Húsvét előtt hetekkel történt, mégis beárnyékolta az ünnepeket a 21 kopt vendégmunkás lefejezése Líbiában.
Azonban idén – legalábbis a cikk megírásáig – nem érkeztek hírek arról, hogy körmenetet támadtak volna meg, templomban robbantottak volna, vagy hívőket végeztek volna ki. Ez pedig különösen nagy reménnyel tölti el a térségben élő keresztényeket, hogy talán végre beköszönt az a korszak, amikor már nem vérrel és könnyekkel kell megfizetniük a hitvallásukért.
Ez volt az eddigi legpusztítóbb zsarolóvírusos támadás Amerikában. Atlantában teljesen összeomlott az önkormányzat számítógépes rendszere.
Március 22-én érte a támadás Atlanta városának számítógépes rendszerét, ami óriási káoszt okozott a Reuters beszámolója szerint. A zsarolók 51 ezer dollár értékű bitcoint követeltek, és
zárolták a fertőzött számítógépeken lévő file-okat.
Kilenc napig tartott, amíg valamennyire újra életre tudták kelteni a digitális rendszereket. Ezalatt rendőrségi akták, pénzügyi dokumentumok vesztek el, (volt olyan osztály, ahonnan 16 év archívuma tűnt el), és le kellett állítani a bírósági eljárásokat is.
Amelyik osztályon szerencsésebbek voltak, ott néhány gépet nem fertőzött meg a zsarolóvírus: volt olyan, hogy emiatt hárman adogatták egymásnak egyikük laptopját, hogy a munka egy részét el tudják végezni. De a legjellemzőbb az volt, hogy
vissza kellett térni a szó szerint vett papírmunkához:
a rendőrök például minden egyes ügyben, kihallgatáson kézzel jegyzeteltek, és általánosságban is csak így lehetett intézni a hivatalos ügyeket – mint évtizedekkel ezelőtt.
Atlanta városában 450 ezren laknak, az agglomerációval együtt viszont 6 millióan.
Az ő mindennapi életüket is érintette a káosz:
az olyan kellemetlenségektől kezdve, hogy lekapcsolták a wifit a reptéren, odáig, hogy nem lehetett a parkolási büntetéseket vagy a közüzemi számlákat online befizetni – tulajdonképp semmilyen olyan rendszer nem működött, amelynek köze volt az önkormányzathoz.
A hatóságok azt mondják, hogy az ott lakók adatai nem kerültek a hackerek kezére, de nem lehetnek ebben teljesen biztosak.
Az elmúlt években
egyre több a zsarolóvírusos támadás,
amelyek célpontjai között magánemberek, vállalatok és kormányzati hálózatok is szerepeltek, arra is volt már példa, hogy kórházakat kellett bezárni egy időre, de hackerek indították be tavaly Dallasban a tornádóra figyelmeztető szirénákat is az éjszaka közepén. A mostani, atlantai támadás mögött az úgynevezett SamSam csoport áll, amely az egyik legsikeresebb ezen a téren: becslések szerint csak 2018-ban már több mint egymillió dollárt szedtek össze hasonló akciókkal.
Kölcsönös kiutasítások és vádaskodások jellemzik ma a Nyugat és Oroszország kapcsolatait. A viszonyban különös csavarok is vannak: kémügyek miatt is romlik a viszony Moszkva és Washington között, miközben sokak szerint éppen Putyinék segítették Trumpot az elnöki székhez. Közben pedig szó van egy amerikai-orosz csúcsról is.
A CIA be akarta szervezni a kiutasított orosz diplomatákat – legalábbis ezzel vádolja az orosz Külügyminisztérium az Egyesült Államokat. Washington 60 orosz diplomatát utasított ki a Szkripal-ügy miatt. Az orosz titkosszolgálat árulóját – és a lányát – Nagy Britanniában érte ideggáz-támadás. Nyugati megítélés szerint egyértelműen az orosz titkosszolgálat hajtotta végre az akciót, s ezért – Nagy Britanniával való szolidaritásból – több NATO-tagállam, köztük egyébként Magyarország is, orosz diplomatákat utasított ki. Az amerikaiak 60 diplomatát köteleztek távozásra, és bezáratták a konzulátust Seattle-ben.
A nehéz helyzetben levő orosz diplomatáknak „segítséget ajánlottak fel az amerikaiak, de természetesen nem ingyen” – állítja a moszkvai külügy.
Moszkva szerint a CIA és más hírszerző szervezetek ilyen átlátszó módszerekkel próbáltak meg államtitkokhoz hozzájutni, ami cinikusnak és felháborító.
Az oroszok a maguk részéről ugyancsak 60 amerikai diplomatát utasítottak ki, és bezáratják a szentpétervári konzulátust. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette be.
Oroszország kapcsolatai ily módon a mélypontra jutottak a nyugati világgal annak ellenére, hogy Donald Trumpot azzal gyanúsítják Washingtonban, hogy orosz segítséggel jutott be a Fehér Házba. Trump korábban gratulált Vlagyimir Putyinnak, akit már az első fordulóban újraválasztottak Oroszország elnökévé, s egyúttal jelezte: hasznos lenne egy csúcstalálkozót tartani. Trump és Putyin a G-20 csúcstalálkozó alkalmából tárgyalt, s erre az idén is megvan a lehetőség, főként akkor, ha az orosz titkosszolgálatok halállistáján szereplő személyek nem válnak ideggáz támadás célpontjává valahol a Nyugaton.
Habár a két Korea megállapodott abban, hogy április 27-én csúcstalálkozót tartanak, Dél-Korea és az Egyesült Államok vasárnap közös hadgyakorlatot kezdett. Pedig Észak-Koreában ezeket a gyakorlatokat fenyegetettségként tartják számon.
Több mint 300 ezer dél-koreai és 11 500 amerikai katona vesz részt a gyakorlatban, amelyet – mint a Yonhap dél-koreai hírügynökség emlékeztetett rá – 20 éve rendszeresen megtartanak, az idén a téli olimpia miatt halasztottan csak most.
A téli olimpia alkalmából Dél-Koreába látogatott Kim Dzsongun, az első számú észak-koreai vezető húga, és ezzel kezdetét vette az enyhülés a két Korea között. A hadgyakorlatot egyébként nemcsak elhalasztották, de meg is rövidítették: a korábbi két hónap helyett az idén csak egy hónapig tart. Ráadásul nem érkezik rá külön amerikai flottaegység, amelynek repülőgép-anyahajóitól nagyon tartanak Észak-Koreában.
Miután Kim Dzsongun megígérte, hogy hajlandó megsemmisíteni nukleáris fegyvereit, Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozót javasolt. Ezt áprilisban tartanák, a helyszíne egyelőre nem ismert. Kim Dzsongun nemrég tért vissza Pekingből, ahol egyetlen szövetségesével egyeztette elképzeléseit az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóról.
A koreai-félszigeten nemrég még a háborúra készülődtek, de most komoly esély van az enyhülésre: tíz év óta először lesz koreai csúcs, nem szólva arról, hogy történelmi premiert jelent Észak-Korea diktátorának találkozója az amerikai elnökkel.
Csodát várni természetesen nem lehet, de a háborús feszültség mindenképp enyhül, és ezért talán nem tartja életveszélyes fenyegetésnek Észak-Korea a most megkezdődött közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
