Fontos

Megint meg akartak ölni egy korrupció ellen nyomozó újságírót

0

A montenegrói Olivera Lakićra saját háza előtt lőttek rá. Az országban egy hónapon belül másodszor támadtak meg újságírót.

Olivera Lakić oknyomozó újságíró, aki elsősorban korrupciós ügyeket és más bűncselekményeket tárt fel a Vijesti nevű lapnál. A Guardian szerint a fővárosban, Podgoricában, a háza előtt lőttek rá. Kórházba vitték, már nincs életveszélyben.

A támadókat keresik, az ugyanis kiderült, hogy többen voltak. Lakić a főszerkesztőjének azt mondta,

egy férfi lőtt rá, de két másikkal együtt menekült el.

Lakićra hat éve már rátámadtak egyszer, akkor egy dohánygyár ügyeiről írt. A támadót elfogták, börtönbe került, az újságíró pedig hónapokig rendőri védelem alatt állt.

A montenegrói miniszterelnök elítélte a támadást, gyors és hatékony vizsgálatot követelt. Az elmúlt egy hónapban ez már a második eset volt, hogy megtámadtak egy újságírót az országban,

néhány hete bombát robbantottak egy másik házánál.

De Montenegróban korábban is voltak hasonló esetek, máig nem tudni például, hogy 2004-ben ki ölette meg az ismert szerkesztőt, Duško Jovanovićot.

A mostani támadást az amerikai nagykövetség és az uniós delegáció vezetője is elítélte.

Az utóbbi hónapokban EU-s tagállamokban is volt példa újságírók elleni gyilkosságra. Tavaly októberben a legismertebb máltai oknyomozó újságírót, a Panama-papírok ügyében is nyomozó Daphne Caruana Galiziát robbantották fel, februárban pedig egy fiatal szlovák oknyomozó újságírót végeztek ki barátnőjével együtt. Az emiatt indult tiltakozáshullámba végül Robert Fico miniszterelnök is belebukott, hiába állt ki mellette a magyar kormánypropaganda.

Trump nem hallgatott az okos szóra, felmondta az iráni atomalkut

0

Az Egyesült Államokon belül és kívül nem kevés nyomást gyakoroltak Donald Trumpra, de az amerikai elnök mindezek ellenére mégis beváltotta korábbi fenyegetését: kilépett az iráni atomprogramból, ezzel egy igencsak bizonytalan helyzetet teremtve nemcsak a Közel-Keleten, hanem a nemzetközi közösségben is. Döntése máris heves reakciókat váltott ki.

Donald Trump amerikai elnök május 8-án, magyar idő szerint 20 órakor jelentette be, hogy mivel Irán az egyik legfőbb támogatója a terrorizmusnak, ezért felmondja az alkut a közel-keleti országgal, és újra bevezeti az ellene felfüggesztett szankciókat.

Az atomalkut még az előző elnök, Barack Obama írta alá 2015. július 14-én, amikor a P5+1 tagállamok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) úgy döntött, feloldja az Irán elleni szankciókat. Cserébe viszont a perzsa ország átláthatóvá tette a nukleáris programját és lemondott a nukleáris fegyverek fejlesztéséről. Ezt akkoriban a nemzetközi média óriási sikerként könyvelte el,

az egész Obama-adminisztráció legnagyobb külpolitikai sikerének nevezte. 

Ugyanakkor Donald Trump már a 2016-os elnökválasztás előtt keményen támadta a megállapodás pontjait. A „legrosszabb alkunak” titulálta, amelyet Washington valaha is megkötött egy diktatórikus vezetéssel. Megválasztása után hónapokig nem bolygatta a témát, de 2017 őszétől már egyre gyakrabban emelt szót a felmondás mellett, mivel állítása szerint Iránban titokban folytatták az urán dúsítását. Októberben ugyan nem hitelesítette –  a törvény értelmében az amerikai elnöknek 90 naponta meg kell vizsgálni, hogy Irán mennyire tartja be az előírásokat –  a megállapodást, de nem is vezetett be szankciókat a perzsa ország ellen.

Ezzel együtt pedig látványos diplomáciai hadjárat vette kezdetét, különösen a nyugat-európai szövetségesek felől, hogy az Egyesült Államok lehetőleg ne hátráljon ki a megállapodásból. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Teherán 2015 óta tartotta magát a megállapodáshoz, és nem talált bizonyítékokat sem az izraeli, sem az amerikai vádak alátámasztására. Még az amerikai lakosság több mint fele is támogatta a megállapodást.

A republikánusoknak is több, mint a fele pozitívan vélekedett a 2015-ös atomalkuról. A demokratáknál ez az arány kétharmad volt. A kép forrása: Statista.

Ezek az érvek azonban aligha hatották meg Trumpot:

„Nyilvánvaló, hogy az életben lévő megállapodás rothadó szerkezete nem alkalmas arra, hogy megelőzzük az iráni atombomba kifejlesztését”

– közölte az amerikai elnök a keddi sajtókonferencián.

Ezzel párhuzamosan a hatóságok megtiltották Boeing és az Airbus repülőgépgyártó cégeknek, hogy polgári repülőgépeket vagy alkatrészeket adjanak el Iránnak. Fokozatosan újra bevezetik a kőolajra, az acél- és szénexportra vonatkozó korábbi amerikai szankciókat is. Augusztus elejére már egyetlen amerikai vállalatnak sem lesz arra engedélye, hogy üzleti megállapodásokról tárgyaljon az iráni rezsimmel.

Trump döntése heves diplomáciai vitát robbantott ki. Egyedül Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állt ki mellette, aki „bölcs lépésnek” nevezte Washington kihátrálását az egyezményből. Ő már kezdettől fogva élesen bírálta a megállapodást, és a múlt héten még egy előadást is tartott az „Irán hazugságáról”. Közben izraeli értesülések szerint egy Szíriában lévő iráni bázis ellen hajtottak végre támadást az izraeli erők, mivel onnan – reagálva Trump bejelentésére – rakétákat akartak kilőni Izraelre.

Haszan Róháni iráni elnök reakciójában kifejtette, hogy egyelőre még várnak néhány hetet, de ha Washington nem változtatja meg a korábbi döntését, akkor hozzáfognak a  korlátlan urándúsításhoz. A legrosszabb eshetőségnek azt tartják, hogy a bejelentéssel tovább gyengül Róháni, akinek pozíciója már így is ingatag az év eleji tüntetések óta.

Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő sajnálatát fejezte ki Trump döntésével kapcsolatban, de azonnal hozzátette, hogy a magállapodás sikere

„nem egyetlen ország hozzáállásától függ”. 

Ezzel együtt leszögezte, hogy Brüsszel elkötelezett marad a JCPA (közös átfogó cselekvési terv) iránt. A főképviselő egyeztetni fog a nemzetközi partnerekkel ennek a lehetséges hatásairól, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is védeni fogja a gazdasági befektetéseit.

Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök egy közös nyilatkozatban ítélték el az amerikai elnök szavait. Hangsúlyozták, hogy mindent megtesznek azért, hogy az iráni atomprogram továbbra is békés és civil maradjon.

Az Egyesült Államokban Barack Obama elnök a Facebookon tette közzé véleményét, miszerint súlyos hiba volt Trump részéről az atomegyezmény felmondása, mivel Irán nem sértette meg a JCPA egyetlen pontját sem.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint maga az Egyesült Államok lesz Trump döntésének a vesztese, Kanada sajnálkozott, Kína pedig csalódottságát fejezte ki az atomalku felmondása miatt. Magyarország is reagált a történtekre: Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szerdai előadása után arról beszélt, hogy a megállapodás olyan nemzetközi politikai vívmány, amelyet kár lenne veszni hagyni.

Orbán nem kilépne, hanem átalakítaná az EU-t

0

Magyarország és Lengyelország az európai demokráciát veszélyezteti, kikezdi a politikai és erkölcsi összefogást az unióban. De ezen nemigen lehet csodálkozni, mert a földrész keleti felén a demokratikus visszafejlődést a rasszizmusban és elnyomásban gyökerező nacionalizmus vezérli – írja Richard North Patterson a Boston Globe publicistája.

Közvetlen támadást jelent az EU által szorgalmazott összetartó tényezők, a demokrácia, az átláthatóság, a kultúrák sokszínűsége, a szabad kereskedelem és a jogállam ellen, éspedig két, egyre inkább tekintélyelvű állam részéről. A jól ismert okokat: a gazdasági bajokat és a bevándorlással szembeni félelmet csak súlyosbítják a térség múltjából eredő gondok. Így az, hogy etnikailag egységes társadalmakról van szó, amelyeket megrémített a muzulmán menekültek tömeges felbukkanása.

A leghevesebb elutasító reakció Orbán Viktorhoz fűződik, aki a „keresztény értékek védelmében” meghirdette az illiberális demokráciát a külső-belső ellenségek vagyis a szabad versenyes kapitalizmus, a demográfiai nyitottság, a nemzetközi szervezetek és a liberális média ellen. Putyin módjára ő is a nacionalizmuson és kegyencrendszeren alapuló kapitalizmust épít. A gusztustalan eredmény ötvözi a muzulmán-ellenes felhívásokat az alig-alig rejtett antiszemitizmussal Soros ellen, aki a jelképes zsidó Orbán számára. Mint a korábbi idegengyűlölők és antiszemiták ő is hatalma növelésére veti be ezeket az eszközöket. A többi közt háborút hirdetett a külföldről támogatott civil szervezetek ellen, és száműzni igyekszik a CEU-t. Sajnos, a magyar és a lengyel kormány éket alkot az unió ellen, miközben mindkettő erősen függ a brüsszeli forrásoktól. Céljuk nem az, hogy kilépjenek, hanem hogy az egyre jobban lábra kapó nyugati illiberális erőkkel vállvetve átalakítsák az EU-t.

Német exkancellár és volt Stasi főtiszt Putyin beiktatásán

0

Több mint ötezren vettek részt Vlagyimir Putyin negyedik elnöki beiktatásán a Kremlben, ahol a legelső sorban hárman álltak: Kirill pátriárka, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök és Gerhard Schröder, aki Németország kancellárja volt Angela Merkel előtt (1998-2005).

Aztán kiderült, hogy Schröder, aki jelenleg a legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyeft igazgatótanácsának elnöke, előbb gratulálhatott Putyinnak mint Oroszország miniszterelnöke. Mindez kínos feltűnést keltett Németországban, ahol sokan sokallják az exkancellár oroszbarát aktivitását Moszkvában. Gerhard Schröder ugyanis Putyin aktív lobbistája a világban. Mindenütt állást foglal az oroszellenes nyugati szankciókkal szemben. Angela Merkel kormánya ugyanakkor szolidáris a NATO-val és az EU-val, és támogatja a szankciókat, pedig ezzel jelentős veszteséget okoz a németek exportjának.

Nem Schröder volt az egyetlen német meghívott a Kremlben, ahol Putyin újabb elnöki periódusát ünnepelték. Matthias Warnigot azonban jóval kevésbé ismerik, mint Gerhard Schrödert. Nem véletlenül, hiszen a Stasi, a rettegett keletnémet titkosszolgálat magas rangú tisztje volt. Most kulcsfontosságú szerepet játszik az orosz-német kapcsolatokban: az ő cége építi azt a tengeralatti gázvezetéket, amely Ukrajnát és Lengyelországot elkerülve juttat földgázt Németországba. A Nord Stream 2-t nemrég engedélyezte a német kormány annak ellenére, hogy azt az USA és néhány más NATO tagállam ellenezte. De az exkancellár és a volt Stasi főtiszt hatékony lobbistának bizonyult.

Vlagyimir Putyin az NDK utolsó éveiben Drezdában szolgált, ahol a KGB helyi csapatát vezette. Jól beszél németül és sok hasznos kapcsolatra tett szert az NDK-ban. Németország ma is a legfontosabb európai partnere Oroszországnak. A NATO és az EU tanácskozásain előfordult már, hogy a németek lobbiztak azért, hogy enyhítsék vagy szüntessék meg a szankciókat Oroszország ellen. Berlin megítélése szerint ezek a szankciók nem hatékonyak. Ráadásul a német politikai elitben sokan úgy vélik: az USA szándékosan gyengíti Berlin és Moszkva kapcsolatát, mert tart attól, hogy Németország és Oroszország együttműködése komoly kihívás elé állítaná Amerikát. Árnyalja a képet, hogy Oroszország nagyon jól megfizeti azokat a németeket, akik érte lobbiznak. Schröder a hírek szerint dollárban is milliárdos.

A korrupció általános jelképe a felcsúti stadion

0

Timothy Garton Ash a Guardianben úgy látja, hogy ki kell zárni a Fideszt az Európai Néppártból, mert terjed az Orbán fémjelezte tekintélyelvűség és ez minden eddiginél jobban fenyegeti az EU alapértékeit. Az oxfordi elemző emlékeztet arra, hogy Magyarország egy főre vetítve mindenki másnál többet profitál az uniós támogatásokból, közben azonban beleharap abba a kézbe, amelyik Brüsszelből enni ad neki.

A lengyelek hasonlóképpen csinálják, a maguk módján orbanizálják az országot. Kaczynski nem ment olyan messzire, mint magyar kollégája, mégis nagyobb hatással lesz az egész szervezetre, ha Kelet-Közép-Európa legnagyobb gazdasága magyar módra átcsúszik puha tekintélyelvűségbe. Azaz itt alapvető kihívás jelentkezik a liberális demokráciával, a jogállammal, a szólásszabadsággal szemben.

Magyarország még nem diktatúra, de az EU nem fektette le a vörös vonalakat, kijelentve, hogy eddig és ne tovább. Mind a magyar, mind a lengyel rendszer afelé tart, hogy ne legyen liberális demokrácia. Ezek az ügyes populisták kiaknázzák, hogy már régóta elszakadt egymástól az értékek és a pénz Európája. Brüsszel javarészt tehetetlen, olyan, mintha egy sakkozó próbálkozna egy kickboxolóval szemben. Nem kétséges, ki nyer. Így Brüsszel most a támogatások megvonásával kísérletezik. Emellett igyekszik lecsapni az uniós alapok felhasználásánál tapasztalható korrupcióra. Ez azért fontos, mert ezek az államok részben a vazallusok jól tartására, részben saját zsebük megtömésére használják a brüsszeli pénzcsapot. Általános jelképe ennek a felcsúti stadion, illetve kisvasút.

A Bizottság javaslatai örvendetesek, de csak évek múltán kezdenek hatni. Ennél gyorsabb eredményre van szükség, és ezt el lehetne érni úgy, ha az EPP kitenné a magyar kormánypárt szűrét, még a jövő évi európai választások előtt. A konzervatívok arra hivatkoznak, hogy a berkeken belül jobban képesek befolyásolni Orbánt, mintha az kívül lenne. Vagyis a megbékítés klasszikus illúziójába ringatják magukat. Ám olyan erőt pátyolgatnak, amely nem egyszerűen lebontja a magyar demokráciát, de Brüsszel-ellenes, idegengyűlölő kampánnyal nyerte meg újabb mandátumát, miközben az országot elárasztotta az antiszemitizmust sugalló, Soros-ellenes plakátokkal. A Néppárt nem csupán megtűri a Fideszt, hanem aktívan támogatja azt. Ám erre immár nincs idő. Ha Lengyelország tovább megy a magyar úton, akkor a legtöbb állam a régióban megadja magát a lopakodó tekintélyelvűségnek, mégpedig az EU-n belül.

Jourová: Az uniós pénzek vonzzák a nagy és rossz embereket

0

Vera Jourová igazságügyi biztos a Politico európai kiadásának nyilatkozott. Mint mondta, realista javaslattal álltak elő az új uniós költségvetés kapcsán. Azoknak a tagállamoknak, melyet betartják az uniós jogot, nem kell tartaniuk attól, hogy emiatt csökken a nekik kiutalt pénz Brüsszelből – közölte a cseh biztos.

Azok az országok, amelyek támadják ezt a javaslatot, azt üzenik, hogy a jövőben nem garantálják, hogy az uniós pénzekkel gondosan és a törvényes előírások szerint bánnak.

Magyarország és Lengyelország volt az a két tagállam, melyekben a leghevesebb kirohanásokat intézték az uniós javaslat ellen.

Amely nem általában a jogállamot kéri számon, hanem azt, hogy az uniós pénzeket valóban arra költik-e el, amire azokat szánják. Sok tagállamban nem ez a helyzet, mert „az uniós pénzek vonzzák a nagy és rossz embereket” – mondta az EU igazságügyi biztosa. Nem részletezte, hogy pontosan kikre is gondol. Arra mindenesetre utalt, hogy „aggaszt az, hogy Magyarország milyen kevéssé követi az OLAF ajánlásait”.

Az OLAF az EU csalás elleni szervezete, melynek azonban vizsgálati joga nincsen a tagállamokban. Vagyis a helyi hatóságok döntenek arról, hogy korrupciót találtak-e az adott esetben. Magyarországon a főügyész általában nem talál okot a vizsgálatra. Brüsszelben különösen azt nehezményezték, hogy amikor az OLAF a magyar miniszterelnök vejének cégével kapcsolatban juttatott el jelentést a korrupció gyanújáról, akkor a magyar hatóságok egyetlen lépést sem tettek az ügy kivizsgálására.

Ezért az EU igazságügyi biztosa azt javasolja, hogy valamennyi tagállam lépjen be a közös európai ügyészségbe, melynek vizsgálati joga van az érintett államokban. Jelenleg az EU négy tagállama maradt távol az európai ügyészségtől: Magyarország, Lengyelország, Málta és Svédország.

Az EU befizető államait nagyon zavarja az, hogy a pénzük gyakran magánzsebekbe kerül, olykor még a maffia is gyarapodik belőle.

Két oknyomozó újságírót is megöltek a közelmúltban, akik az európai pénzek után kutattak hazájukban. Máltán és Szlovákiában történt a két gyilkosság, és mindkét esetben a maffiát gyanítják a háttérben. Amely viszont szoros kapcsolatban áll egyes kormányzati szervekkel vagy épp magas rangú politikusokkal. Máltán a miniszterelnök ügyeit firtatta az oknyomozó újságírónő, akit felrobbantottak. Szlovákiában Robert Fico miniszterelnök lemondásra is kényszerült, mert a meggyilkolt oknyomozó újságíró dokumentumaiból kiderült, hogy főtanácsadója az olasz maffia kelet-szlovákiai főnökének a szeretője volt.

Az EU mindkét esetben alapos vizsgálatot sürgetett. Az új javaslat épp a szigorúbb ellenőrzést sürgeti az uniós pénzek elköltése felett. Ennek a javaslatnak a megszavazását nem zavarhatják meg az érintett tagállamok, mert nem szükséges hozzá teljes egyetértés, mint a költségvetés ügyében. A javaslat értelmében csak akkor áll le a vizsgálat, illetve az uniós pénzek visszatartása, ha az érintett tagállam biztosítja a tagállamok felének támogatását. Realisták vagyunk – mondta Vera Jourová igazságügyi biztos.

Amerikai-orosz külügyi találkozó lehet a G20-on

0

Május 20-21-én tartják meg a G20 csúcstalálkozót Argentínában, és itt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalhat frissen kinevezett amerikai kollégájával, Mike Pompeóval.

Ezt maga Lavrov közölte az interfax orosz hírügynökséggel. Minthogy a két állam kapcsolatai a mélyponton vannak, ezért minden találkozó reményt nyújthat a javulásra.

Vlagyimir Putyin elnök, akit most iktattak be újabb hat évre, érvényes meghívóval rendelkezik a Fehér Házba – mondta az orosz diplomácia vezetője. Trump hívta őt meg, miután gratulált választási győzelméhez. Csak Trump ellen épp a túl szoros orosz kapcsolatai miatt folyik vizsgálat, ezért

a csúcstalálkozó időpontja teljesen bizonytalan.

A feszült közel-keleti helyzet miatt mindenképp szükség lenne amerikai-orosz eszmecserére, hiszen a két nagyhatalom vezérkari főnökei csak a konkrét katonai problémákat vitathatták meg nemrég Bakuban. Oroszország olyan rakétavédelmi rendszerrel látja el Szíriát, mely képes lelőni a támadó izraeli gépeket. Izrael hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az izraeli légierő ennek ellenére folytatja a támadásokat, még akkor is, ha a rakétákat kezelő orosz személyzet is veszélybe kerülhet.

Sőt, az egyik izraeli miniszter azt mondta: ha nem állítja meg Iránt, akkor

készek megdönteni Bassár el Aszad szíriai diktátor rendszerét is.

Közben Donald Trump épp készül felmondani az Iránnal megkötött atomalkut. Irán jelenleg Oroszország oldalán áll, miközben az Egyesült Államok Izraellel és Szaúd Arábiával alkot szövetséget. A két oldal között több országban rendkívül kiélezett a helyzet. Lavrov és Pompeo találkozója enyhíthetne ezen, ha valóban létrejön.

A világ legbefolyásosabb embere

Brooks szerint az orosz elnököt soha nem szabad lebecsülni. Jelen pillanatban a tekintélyuralmi rendszereknek áll a zászló. Amiatt is, mert van egy vezéralakjuk. Ha valaki megkérdezné, hogy ki a szabad világ vezetője, néma csend lenne a válasz.

A magába roskadt Kaczyński: „Nincs mára több találkozó, Basia. Egyedül akarok lenni, mint Lengyelország Európában.”

A titkárnője Basia Skrzypek: „Nem. Nem vagyunk egyedül. Hát Magyarország?”

Błaszczak, nemzetvédelmi miniszter: „Túlságosan felnéznek az oroszokra.”

Ez a befejező jelenete a 2017 eleje óta futó lengyel szatirikus sorozat (Ucho Prezesa, Az elnök füle) hatodik részének.

A jelenet előzménye, hogy a már mindenkivel összeveszett lengyel vezetés, Jaroslav Kaczyńskival az élén tanácskozást tart, amikor váratlanul betoppan a magyar miniszterelnök, akit egy tört magyarsággal beszélő színész alakít. A két jóbarát ezúttal is mindenben egyetért, tetőfokán a szerelem, amikor megcsörren OV telefonja. Ki más hívhatná, mint Vlagyimir (Putyin). A mézes mázos és benyali hangnem következtében egy világ omlik össze Kaczyńskiban és társaiban.

Vlagyimirnak van néhány trójai falova és a magyar miniszterelnök csak az egyik közülük.

Egy másik például a szerb államfő, aki a Nyugat és Moszkva közötti hintapolitikájával lophatta be magát Putyin szívébe. De vannak régebbi kliensei, még egy volt német kancellár is (Schröder).

A negyedik hatéves elnöki ciklusát kezdő, szinte örökösnek számító orosz vezető nemzetközi teljesítménye sem lebecsülendő.

2008 augusztusában, a pekingi olimpiai játékok ideje alatt Oroszország bevonult Grúziába.

2010 júniusában az FBI 10 „illegális” személyt tartóztatott le, akiket Moszkvából utasítottak, hogy „kapcsolatokat építsenek amerikai befolyásos körökkel”.

2012 októberében szintén az FBI 11 ember ellen emelt vádat, mert high-tech titkokkal láttak el orosz katonai és hírszerző ügynökségeket.

2014 márciusában Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Az ezt elítélő BT-határozatot Moszkva megvétózta.

Szintén ebben a hónapban Ukrajna felett lelőtték a malájziai légitársaság utasszállító gépét, 289 ember halálát okozva. A vizsgálat megállapította, hogy a gyilkos föld-levegő rakétát az ukrajnai oroszpárti szakadárok által ellenőrzött területről lőtték ki. A Biztonsági Tanácsban ismét orosz vétó volt.

2015 szeptemberében Putyin katonailag is – a saját népét vegyifegyverekkel is irtó – szíriai diktátor segítségére sietett.

2016 novemberében – az amerikai hírszerzés szerint – azzal, hogy ellenfele Hillary Clinton tekintélyét aláásta, Moszkva beavatkozott az elnökválasztásokba Donald Trumpot támogatva.

David Brooks, a New York Times publicistája szerint Vlagyimir Putyin a földkerekség legbefolyásosabb embere. „Azt mondják, hogy Putyin jól szkanderezik. De mindenki azt várja, hogy végül veszít, mert az orosz gazdaság gyenge. Az ő keze azonban nem az, mert a háttere nem gazdasági, hanem kulturális, ideológiai.”

Brooks úgy véli, hogy Putyinnak van néhány ütőkártyája a liberális demokráciákkal szemben. Ez utóbbiak a rendszerben és az intézményekben hisznek, az orosz elnök pedig a központosításban, a vezér eszméjében, aki vasakaratával irányítja a tömegeket.

Ezenkívül a liberális demokrácia alapja az egyéni kapacitásba vetett hit. A demokraták azt hiszik, hogy az emberek tudják irányítani az életüket.

A putyinizmus meg a trumpizmus a cinizmuson alapszik.

Végül a liberális demokrácia a másság tiszteletben tartását helyezi előtérbe. A putyinizmus pedig azt vallja, hogy a tőlünk különböző emberek káoszt teremtenek és veszélyeztetik az életvitelünket. Putyin ezért gyakran határolódik el melegektől, a muzulmánoktól és az ateistáktól.

Brooks szerint az orosz elnököt soha nem szabad lebecsülni. Jelen pillanatban a tekintélyuralmi rendszereknek áll a zászló. Amiatt is, mert van egy vezéralakjuk. Ha valaki megkérdezné, hogy ki a szabad világ vezetője, néma csend lenne a válasz.

Őrizetbe vették Navalnij orosz ellenzékit és több mint ezer követőjét

0

Alekszej Navalnij a hatóságok által nem engedélyezett tüntetést szervezett Moszkva belvárosában két nappal Vlagyimir Putyin elnöki beiktatása előtt. Az ellenzéki politikus YouTube csatornáján ma közzétett videóban elmondta: az éjszakát egy konspirációs lakáson töltötte, hogy a tüntetés előtt ne kerüljön a hatóságok kezére. Egy másik felvételen látható volt, amint Navalnijt kezénél és lábánál fogva elrángatják a rendőrök a Puskin térről.

„Navalnij megjelent a Puskin téren, ahol gyorsan őrizetbe is vették. Ez teljesen törvénytelen” – sérelmezte Leonyid Volkov ellenzéki politikus.

Navalnij, akit korábban ismételten őrizetbe vettek hasonló tiltakozó akciók szervezéséért, több mint 90 orosz városban – így Moszkvában és Szentpéterváron is – hirdetett meg kormányellenes tüntetéseket.

Az ellenzéki politikus YouTube csatornáján ma közzétett videóban elmondta: az éjszakát egy konspirációs lakáson töltötte, hogy a tüntetés előtt ne kerüljön a hatóságok kezére. Egy másik felvételen látható volt, amint

Navalnijt kezénél és lábánál fogva elrángatják a rendőrök a Puskin térről.

A híradás időpontjában a rendőrség könnygázt vetett be a Moszkvában tüntetők ellen. Az orosz belügyminisztérium szerint mintegy 1500 aktivista vett részt a Puskin téren szervezett ellenzéki megmozduláson. Korábban a rendvédők hangszórókkal szólították fel a tüntetés helyszínén összegyűlt tüntetőket a távozásra, ellenkező esetben fizikai erőszakkal és különleges eszközök bevetésével fenyegettek.

Oroszország második legnagyobb városában, Szentpéterváron mintegy ezren vonultak fel a központi fekvésű Nyevszkij sugárúton akadályozva a forgalmat. A rendőrség a sugárút egy hosszabb szakaszát lezárta, s értesülések szerint itt is rendőri intézkedésekre került sor.

Az OVD Info jogvédő szervezet legfrissebb információi szerint eddig

az ország 19 városából összesen 1029 őrizetbe vételről kaptak jelentést.

Csak Moszkvában 475 embert állítottak elő, Cseljabinszkban 163-at, a szibériai Jakutszkban 74-et. A hatóságok egyelőre nem közöltek adatot. Több városban a tüntetéseket viszont előzetesen sikerült a szervezőknek egyeztetniük a hatóságokkal.

Az ellenzéki politikus Putyin kihívójaként akart indulni a márciusi elnökválasztáson, de kizárták büntetett előélete miatt a megmérettetésből.

„Ha úgy véled, hogy ő nem a cárunk, menj ki tüntetni városod utcáira.

Kényszeríteni fogjuk a csalókból és tolvajokból álló hatóságokat, hogy számoljanak a több millió állampolgárral, aki nem szavazott Putyinra” – bátorította az embereket utcákra vonulni Navalnij a tüntetéseket megelőzően.

Mégsem lesz amerikai-kínai kereskedelmi háború?

0

A kínaiak elégedettek az amerikaiakkal folytatott kétnapos kereskedelmi tárgyalásokkal: fontos, hogy az egyenrangúság alapján tárgyaltunk – hangsúlyozza az államilag irányított sajtó Pekingben. Kína és az USA a kereskedelmi háború szélére került, és ezt sikerült elkerülni. Áttörés ugyanakkor nem történt…

Trump elnök legfontosabb gazdasági embereit küldte Pekingbe, hogy rávegyék a kínaiakat: exportáljanak kevesebbet Amerikába és ne kényszerítsék az amerikai cégeket arra, hogy átadják technológiájukat, ha Kínában akarnak működni.

Wilbur Ross kereskedelmi miniszter indulás előtt egyenesen „gonosz praktikákat” emlegetett a CNBC televízióban Kína kapcsán. Nem a kereskedelmi miniszter vezette a delegációt, hanem Steven Mnuchin pénzügyminiszter, aki a globalizáció elszánt híve Trump csapatában. A küldöttség tagja volt még Larry Kudlow, Trump új gazdasági főtanácsadója és még sokan az elnök gazdasági csapatából.

Örülünk, hogy Amerika tárgyalni akar – mondta Li Ko-csiang miniszterelnök a Hszinhua hírügynökségnek, miután fogadta Elaine Chao amerikai közlekedési minisztert Pekingben.

Arról persze szó sem volt, hogy Pekingben hasra estek volna  a népes amerikai küldöttség láttán.

A New York Times tudósítójának magukat megnevezni nem kívánó magasrangú kormánytisztviselők elmondták: nem engednek a zsarolásnak. Nem hajlandóak arra, hogy csökkentsék az exportot Amerikába, arra pedig még kevésbé, hogy leállítsák az informatikai szektor bőkezű amerikai támogatását. Ezzel kapcsolatban a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző Global Times vezércikkében megírja: megállíthatatlanul tör előre Kína az informatika terén.

Peking fair playt követel Amerikától, amely a maga részéről ugyanezt teszi. Közben mindkét fél tudja: egy kereskedelmi háború sokkal nagyobb kárt okozna mint valamiféle kompromisszum. Ezért miközben mindkét félnek meg kell mutatnia, hogy igen elszánt a nemzeti érdekek védelmében ki kell találnia valamilyen kölcsönösen elfogadható megoldást. A kínaiak előnyösebb pozícióban vannak, hiszen tavaly ősszel Hszi Csin-ping elnök megerősítette pozícióját a pártkongresszuson, és nyugodtan koncentrálhat arra a célra, hogy Kínát az USA-val egyenrangú szuperhatalommá tegye.

Trumpnak viszont gondolnia kell arra, hogy ősszel időközi választások lesznek az Egyesült Államokban,

ahol pártja elveszítheti a többséget a szenátusban és a képviselőházban. Ezért meg kell mutatnia a törzsszavazóinak, hogy mindent megtesz Amerika 375 milliárd dolláros kereskedelmi deficitjének csökkentésére, hiszen az elnök szerint a kínaiak amerikai munkahelyek millióit „rabolták el az elmúlt évtizedekben”.

Trump egy 50 milliárdos büntetőcsomag után újabb 100 milliárd dolláros „figyelmeztetést” akar Pekingnek küldeni. De ehelyett inkább magasrangú delegációt küldött, mely két napon át tárgyalt a kínai fővárosban. Ha ugyanis a kínaiak kemény választ adnak, mint ahogy eddig tették és a jövőben is ezt ígérik, akkor csakugyan veszélybe kerülhetnek amerikai munkahelyek és hatalmas profitok, melyeket amerikai cégek Kínában szereznek.

Trump azzal fenyegetőzik például, hogy büntetővámot ró ki a Kínából az USA-ba exportált mobil telefonokra és autókra. Mi lesz akkor az amerikai cégek Kínában működő gyáraival? Mi lesz, ha Kína válaszul részben kizárja az amerikaiakat a világ potenciálisan legnagyobb piacáról? Jelenleg körülbelül 400 millió olyan fogyasztó él Kínában, aki komoly vásárlóerővel rendelkezik. Ez több mint az USA lakossága. Ráadásul Kína szegényebb része, a maradék mintegy egymilliárd ember is rohamléptekkel zárkózik fel. Ilyen hatalmas piacnak egyetlen részét sem szívesen hagyná kiaknázatlanul egyetlen amerikai cég sem.

Trump nagyon téved, ha azt hiszi, hogy külön alkut kényszeríthet rá Kínára

– ezt a véleményt fogalmazták meg azok a szakértők, akik a China Dailynek nyilatkoztak. Peking kiáll a szabadkereskedelmi normák mellett, melyeket a WTO fogalmazott meg – mondják ezek a kínai gazdasági szakértők. Mindenki más elfogadja a Világkereskedelemi Szervezet normáit, az Egyesült Államok is tegye ezt – javasolják mosolyogva Pekingben, ahol a keményebb véleményeket nem az állami vezetőkkel, hanem a szakértőkkel mondatják ki. Vagyis Trumpnak azt javasolják, hogy mondjon búcsút az America First programnak, mellyel a választást megnyerte.

Trump gazdasági emberei a South China Morning Post szerint mindenekelőtt emlékeztették Kínát arra, hogy Hszi Csin-ping sok mindent megígért az első amerikai-kínai csúcstalálkozón, melyet Donald Trump floridai birtokán tartottak. A Hongkongban megjelenő angol nyelvű lap szerint Hszi Csin-ping állítólag megígérte: a jövőben nem kényszerítik az amerikai cégeket technológiájuk átadására, ha le akarnak telepedni illetve működni kívánnak Kínában. Ebből eddig semmi sem valósult meg.

Márpedig Kína 2025-re a nemzetközi élvonalba akar kerülni az informatikai ágazatban, a mesterséges intelligencia fejlesztésében és a robotok előállításában. Az amerikaiak semmiképp sem szeretnék feladni vezető szerepüket ezen a téren, és még kevésbé szeretnék, ha a kínaiak a saját fejlesztéseiket jelentős részben épp az amerikai technológia koppintása révén valósítanák meg.

A szellemi tulajdon jogi kezelése évtizedes probléma Kínában. Ezért is beszélt „gonosz praktikákról” Wilbur Ross kereskedelmi miniszter, akire a rossz rendőr szerepet osztotta ki Donald Trump. A jó rendőr a delegáció vezetője, Mnuchin pénzügyminiszter. Csodákat persze egyikük sem produkálhatott, hiszen Trump és Hszi Csin-ping találkozása sem hozott átütő eredményt, csak jó PR-t a két szuperhatalom első számú vezetőjének.

Eddig csak látványháború volt Trump beígért kereskedelmi háborúja Kína ellen, és a népes amerikai gazdasági küldöttségnek arra kellett törekednie, hogy ez így is maradjon hiszen az amerikai elnöknek több a vesztenivalója, Hszi Csin-pingnek ugyanis egyelőre nemigen kell töprengenie az újraválasztási esélyein.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK