Jens Stoltenberg abból az alkalomból beszélt, hogy a NATO védelmi miniszterei utoljára találkoztak a július csúcs előtt. Jelenleg 74 együttműködési szerződés fekszik az észak-atlanti katonai szervezet asztalán, de nagy kérdés, hogy hányat fogadnak el ebből, mert olyan sok az ellentét az Egyesült Államok és a szövetségesek között.
A hétvégén Quebecben, Kanadában üléseznek a G 7 vezetői. A fő téma ott a gazdasági együttműködés illetve annak hiánya: Trump kereskedelmi háborúját a szövetségesek egyöntetűen elutasítják. Ez az egyik probléma, amelyikre a NATO főtitkára célzott. A másik az iráni atomalku. Ebből Trump kilépett, de a többi aláíró továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződés érvényben van. Az európaiak kérték Trumpot, hogy ne alkalmazzon szankciókat azok ellen az európai cégek ellen, melyek Iránban működnek. Válasz egyelőre nincsen …
A NATO-nak pedig nagy szüksége lenne az együttműködésre, mert Oroszország határai mentén a tagállamok Moszkva fenyegetésétől tartanak. Ezért rendszeresen tartanak NATO hadgyakorlatokat a határövezetben, ahol újra meg újra kiderül, hogy az infrastruktúra nem megfelelő. A súlyos amerikai tankok csak nagyon lassan képesek eljutni a célhoz, mert az utak és a hidak állapota nem jó. Ezért is sürgeti Trump elnök, hogy minden tagállam költse a GDP 2%-át évente katonai célokra. Csakhogy Lengyelország és a balti államok ezt már eddig is megtették, de az infrastruktúra továbbra sem felel meg a modern követelményeknek. Más tagállamok – köztük Magyarország – még mindig nem teljesítik a NATO előírást. Az új honvédelmi miniszter kinevezése alkalmából a magyar miniszterelnök azt ígérte: jelentősen növekszik a hadi költségvetés. “Remélem, hogy nem ragadunk le a 2%- nál!”- hangsúlyozta Florence Parly francia hadügyminiszter a találkozó előtt.
A fő vita ugyanis nem a pénzen van hanem azon, hogy mi az igazi stratégiai fenyegetés? Amerika, Lengyelország és a balti államok Oroszországot tekintik annak, de a többi tagállam – ezzel ellentétben – a nemzetközi terrorizmust tartja a legfőbb fenyegetésnek. Trump döntései nyomán Németország és Franciaország közeledett Oroszországhoz: Merkel kancellár és Macron köztársasági elnök is járt Putyinnál nemrégiben. Az orosz államfő Ausztriában tett egynapos látogatást, ahol mindenki lelkesen üdvözölte. Az osztrák államfő sietett közölni: Oroszország Európa része! Az új olasz kormány is oroszbarát húrokat penget. Ilyen körülmények között picit nehéz megteremteni az összhangot a NATO-ban Jens Stoltenberg főtitkárnak.
Magyarország egységes európai hadsereget javasol elsősorban a nemzetközi terrorizmus elleni harcra. Ez a gondolat megerősödött Trump legutóbbi döntései nyomán. Merkel kancellár nem véletlenül jelentette ki: Európa immár magára maradt! Saját magát kell megvédenie! Ez teljesen új helyzet hiszen eddig az USA garantálta Európa biztonságát. Ezt Trump is megerősítette épp Varsóban, ahol a legjobban tartanak egy orosz fenyegetéstől. Közös stratégia híján aligha várható sikeres együttműködés a NATO-n belül, ahol egyelőre mindenki a saját haderejét fejleszti abban bízva, hogy komoly konfliktus úgysem teszi igazi próbára azt…
