Fontos Archives Page 346 of 487 › Független Hírügynökség

Erdogan: háború a kereszt és a félhold között?!

FüHü

-

2018-06-10

Erdogan: háború a kereszt és a félhold között?!

Kemény szavakkal ítélte el Kurz osztrák kancellár döntését Erdogan török elnök, aki a választási kampány kellős közepén mondott dörgedelmes beszédet Ausztria ellen. Sebastian Kurz bezárásra ítélt egy mecsetet, melyet külföldről pénzeltek és amely iszlamista nézeteket terjesztett.

Az osztrák kancellár hangsúlyozta: Ausztriában nincsen helye párhuzamos társadalmaknak! Az országban jelenleg 360 ezer török él, közülük 117 ezer a török állampolgár. Sok más muzulmán is él Ausztriában, ahol egyre több az olyan mecset, melyet külföldiek finanszíroznak és amelyekben külföldi prédikátorok terjesztenek olykor iszlamista nézeteket.

Németországban, ahol nagyszámú török él, Merkel kancellár úgy foglalt állást, hogy az iszlám része a német társadalomnak. Bajorországban viszont, ahol a CSU kormányoz, az állami intézményekre kitették a keresztet, hogy hangsúlyozzák az évezredes tradíciókat. A vallás felhasználás politikai célokra – ez Erdogan elnök stratégiája. Ezzel szerezte meg egyedülállóan erős pozícióját Törökországban, ahol brutálisan leszámolt ellenfeleivel. A kereszt és a félhold ellentéte a régmúlt időket idézi amikor a szultán csapatai ostromolták Bécs városát /1683/. Akkor a szultán csapatai hatalmas vereséget szenvedtek, és ezt követően keresztes háború indult Magyarország felszabadítására /1686/. Erdogan nem véletlenül idézi a történelmi időket hiszen a Balkánon is nyomul előre: Bosznia-Hercegovinában is tartott választási nagygyűlést, de növelni igyekszik a befolyását Szerbiában és Montenegróban is.

Az Európában élő törökök jelentős számban támogatják Erdogan politikáját, mert másodrendű polgárnak érzik magukat új hazájukban. Az Európai Unió elutasítja Erdogan politikáját és brutális módszereit. A török elnök viszont azzal érvel: ő a mérsékelt iszlám híve! Azokban a mecsetekben, melyeket ő pénzel, nem hirdetnek dzsihádot. Vagyis ily módon az EU tagállamai megóvhatják saját muzulmán fiatalságukat attól, hogy szélsőséges – elsősorban arab – prédikátorok terroristákat csináljanak belőlük. Sem a német sem az osztrák kancellár nincs könnyű helyzetben hiszen a muzulmán lakosság egyre nő és mindenképp szeretnék megóvni attól, hogy a fiatalok dzsihád harcosok legyenek. Erdogan politikai iszlámja kétélű fegyver. A kereszt és a félhold háborújának vizionálása aligha győzi meg az európaiakat arról, hogy érdemes együttműködni Törökország elnökével, aki egyre inkább a szultánok örökösének képzeli magát…

Soros, aki Magyarországtól Kaliforniáig célpont lett

FüHü

-

2018-06-10

0

Soros, aki Magyarországtól Kaliforniáig célpont lett

Az amerikai üzletember úgy nyilatkozott a Washington Postnak, hogy nem gondol a visszavonulásra, a liberális értékek védelmében még inkább szembe kíván szállni a nacionalizmussal.

Soros György interjút adott a Washington Postnak, amelyben megjegyezte: ha ennyi ellensége van a világban, akkor valamit jól kell csinálnia. Közben azt is elismerte, hogy az utóbbi időben szinte, ami csak lehetett, az tönkre ment a politikában. Amerikában Trump győzött, noha az üzletember szerint képes arra, hogy romlásba döntse a Földet. Az EU a Brexittel és a bevándorlás-ellenes érzelmekkel küszködik. A milliárdos maga pedig Magyarországtól Kaliforniáig célpont lett a választásokon.

Soros úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem gondol a visszavonulásra, a liberális értékek védelmében még inkább szembe kíván szállni a nacionalizmussal. Sőt minél nagyobb a veszély, annál inkább van kedve fellépni azzal szemben. Ilyen értelemben megkétszerezi az erőfeszítéseit, miközben azzal vádolják, hogy ő mozgatja a szálakat, náci szimpatizáns, illetve, hogy ellenőrzi a Demokrata Pártot.

Soros azt is belátja, hogy vagyona ellenére befolyása korlátozott az Egyesült Államokban. De ezzel együtt narcisztikusnak tartja Trumpot, aki ráadásul azt hiszi, hogy mindenható.

A Nyílt Társadalom Alapítvány 100 országban évente 940 millió dollárt költ a szólásszabadságra és a szabad választásokra. Putyin pár napja széleskörű beavatkozással vádolta meg, Orbán pedig a „Stop, Sorossal” le akar csapni a civilekre.

Szelestey Lajos (B1)

Botrány a G7 csúcson

FüHü

-

2018-06-10

0

Donald Trump amerikai elnök nem támogatja a G7-csúcs résztvevőinek közös zárónyilatkozatát, mivel szerinte Justin Trudeau kanadai kormányfő őszintétlen és gyenge nyilatkozatot tett.

A keddi amerikai – észak-koreai csúcs miatt Szingapúrba tartó Trump a Twitteren jelentette ki, hogy Trudeau hamis állításokat közölt a csúcsot követő sajtótájékoztatóján. Az amerikai elnök ez alatt azt értette, amikor a kanadai kormányfő arról beszélt, hogy sértőnek találja az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára is kivetett.

Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben.

Trump azt nehezményezte, hogy míg a csúcson

Trudeau „nyájas és szelíd”, a sajtótájékoztatóján „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt.

Az amerikai elnök állítása szerint Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig az amerikai piacot ellepő kanadai gépjárművek ellen fontolgat tarifákat.

A kanadai kormányfői hivatal a Twitteren reagált az amerikai államfő megnyilvánulására. Közölte: Trudeau nem mondott semmi olyat a sajtótájékoztatón, amit a csúcs alatt nem közölt egyaránt négyszemközt és nyilvánosan Trumppal.

Trudeau sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közölte az amerikai elnökkel, július 1-től életbe léptetik megtorló tarifáikat az Egyesült Államokkal szemben. Hozzátette, Trump erre azt mondta, hogy szerinte az hiba lenne.

A személyeskedésig fajult diplomáciai vitát követően az EU-s országok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz.

Németország nemzetközi elfogató parancsot kért egy szír titkosszolgálati főnök ellen

FüHü

-

2018-06-09

0

Németország nemzetközi elfogató parancsot kért egy szír titkosszolgálati főnök ellen

Nemzetközi jogi precedenst teremthet Németország főügyészének beadványa, mert egy másik állam magasrangú vezetőjét vádolta meg emberiség ellenes bűnökkel. Dzsamil Hasszan a légierő titkosszolgálatának főnöke Szíriában. Két emigráns -adatok összegyűjtése után – kérte a német ügyészséget, hogy lépjen fel az emberi jogokat brutálisan megsértő szír főtiszttel szemben.

A dokumentumok szerint 2011 és 2014 között gyilkosságok és kínzások ezreit rendelte el a nagyhatalmú titkosszolgálati főnök, aki Bassár el-Asszad elnök belső köréhez tartozik.

Szíriában 2011-ben tört ki a polgárháború amikor Asazad ellenfelei az arab tavaszra hivatkozva megpróbálták megbuktatni az elnököt. Szíria lakóinak a többsége szunnita muzulmán, Asszad az alavita kisebbséghez tartozik. A keresztény és a kurd kisebbség segítségével tartja fenn uralmát, melyet külföldről Oroszország és Irán támogat.

Asszad ellenfelei az Egyesült Államok és Izrael támogatását élvezik.

A polgárháború során a szemben álló felek borzalmas brutalitással küzdenek.

Ezért indult meg a tömeges kivándorlás, amely 2015-ben migráns invázióhoz vezetett Európába. A legtöbb migráns Németországba érkezett. Így nem csoda, hogy ott adtak be panaszt a szír titkosszolgálati főnök ellen.

Az újdonság az, hogy ezt a német ügyészség elfogadta és nemzetközi elfogató parancs kiadását kérte. Aligha valószínű, hogy a szír titkosszolgálati főnök óvatlanul olyan államba látogatna el, ahol lecsukhatnák. Ráadásul, ha az ENSZ bírósága elé kívánnák állítani, akkor ezt Oroszország – mint a Biztonsági Tanács állandó tagja – minden bizonnyal megvétózná.

Mindennek ellenére a német főügyész kezdeményezése fontos figyelmeztetés:

nemcsak hazai, de nemzetközi felelősségre vonás is fenyegetheti azokat, akik honfitársaik tömeges legyilkolására vagy megkínzására adnak parancsot mint a szíriai légierő hírszerző főnöke, Dzsamil Hasszan.

Orbán barátja, Manfred Weber Juncker utódja szeretne lenni

FüHü

-

2018-06-09

0

Orbán barátja, Manfred Weber Juncker utódja szeretne lenni

Spitzenkandidat – jelölt a csúcsra – ez az Európai Néppárt frakcióvezetőjének nem is nagyon titkolt célja. “Erről csak novemberben döntünk Helsinkiben”- mondta mosolyogva a Politico tudósítójának a 45 éves politikus, aki egy új nemzedék képviselőjének tekinti magát.

Szűkebb pátriájában, Münchenben ülésezett az Európai Néppárt vezérkara, hogy felkészüljön az európai választásokra. Manfred Weber azt javasolta: a menekültkérdés legyen a kampány fő témája. Orbán Viktor az év elején ugyanezt javasolta Bajorországban, ahova meghívta a CSU a döntő fontosságú kormányalakítási tárgyalások előtt. Manfred Weber ugyancsak a CSU-nak és annak a fiatalabb nemzedéknek a tagja, mely ellentétben Angela Merkellel markánsan jobboldali politikát akar. Ezért hívta meg most most Münchenbe Sebastian Kurz osztrák kancellárt, aki alig múlt harminc éves és a szélsőjobboldali Szabadságpárttal alakított kormányt Bécsben.

Manfred Weber fő vetélytársa az Európai Néppártban Michel Barnier lehet.

Ő az EU fő tárgyalója a brexit ügyben. Ez előny lehetne, de valójában hátrány. Népszerűséget hozott ugyan Barnier-nek, de olyan hosszú a brexit menetrend, hogy ez megakadályozhatja pályázatát a csúcspozícióra, az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Mit akar Angela Merkel? A kancellár nem fedte fel a kártyáit Münchenben. Minden bizonnyal kivár még, azonkívül egyeztetnie kell Emmanuel Macron francia elnökkel. Egy német az EU élén ugyanis olyan újdonság lenne, melyet nem mindenütt fogadnának szívesen. Ráadásul Manfred Weber nem volt korábban miniszterelnök, mint Juncker vagy Barroso.

Ahhoz persze, hogy az Európai Néppárt jelölhesse a bizottsági elnököt, még meg kell nyerni a választást. Erre hívta fel a figyelmet maga a legfőbb érdekelt, Manfred Weber Münchenben. Aki azért is javasolta a bevándorlás témáját, mert Ausztriában, Magyarországon és Olaszországban nagyon bejött annak a pártnak, amely ezt tűzte a zászlajára a választások során. Itáliában a szélsőjobb aratott, így került a kormányba a Liga. Az Európai Néppárt ezért akarja kijátszani a menekültkártyát az európai választásokon, nehogy a szélsőjobb megelőzze.

Apró gond, hogy megoldási javaslata az Európai Néppártnak sincs a migráns ügyben.

Magyarországon ez nem okozott gondot hiszen migránsok sincsenek, de Németországban és több más uniós államban nagyon is vannak. Közösen kell megoldást találnunk Európában – mondta Merkel Münchenben, ahol elismerte: az eddigi politika nem volt túlságosan sikeres.

A finneknek is elegük van Orbánból

FüHü

-

2018-06-09

1

A finn konzervatívok turkui gyűlésén Sirpa Pietikäinen, a párt befolyásos (korábban miniszteri pozíciót is betöltő) EP-képviselője beszédében arra szólított fel, hogy a finn párt szakítsa meg az együttműködést a Fidesszel, és lépjenek annak érdekében, hogy eltávolítsák Orbánékat az Európai Néppártból. Ugyanezt hangsúlyozta Henna Virkunnen, egy másik konzervatív EP-képviselő a pártkongresszuson.

Manfred Weber lassan két tűz közé szorul – persze Orbánék minden határon túli pátyolgatásával mindent elkövetett annak érdekében, hogy ez megtörténjen. Most viszont új helyzet körvonalazódik. A napokban a holland kereszténydemokraták fogadtak el ilyen tartalmú határozatot, most a finneknél telt be a pohár. A Benelux és skandináv néppártoknak elegük van abból, hogy szélsőjobboldali populistákkal üljenek egy frakcióban. Ha nem tudják rávenni Webert és Joseph Dault arra, hogy kipenderítsék a Fideszt, akkor előállhat az a helyzet, hogy a 12 fideszes EP-mandátum sokkal többe kerül majd neki. Főleg, ha Macron centrista pro-európai platformja mindent meg is tesz azért, hogy lehasítsa őket az EPP-ről az EP-választásokra. Viszont ahogy nemrégiben egy beszélgetésben Weber dühösen meg is jegyezte, kissé elkésett már ezzel, mert az orbáni populizmus fertőzése átlépte a határokat, és a kirúgásával vinné magával a szlovéneket, és talán más pártokat is.

Áll a bál a néppártban, a történelemben mindig jól megbukott megbékítési politika ezúttal is meghozta az előre kiszámítható gyümölcsét. A Weberhez fogható történelmi léptékű balfékekre mindig számíthatnak minden kor agresszív autokratái.

Jávor Benedek, EP képviselő facebook bejegyzése

NZZ: Új politikai garnitúra kell

FüHü

-

2018-06-09

0

Eric Gujer, a Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője úgy látja: a populisták megerősödése azt igazolja, hogy a földrészen sokan nem több, hanem kevesebb Európát akarnak, ám a politika nem veszi komolyan a nemzeti erők reneszánszát és dacosan megy tovább a maga útján.

A francia, görög és lengyel populisták után a hasonszőrű olasz pártok is megtalálták a megfelelő ellenségképet: Németországot, de csak azért, hogy eltereljék a figyelmet arról, mennyire nincsen elképzelésük. A saját gazdasági házi feladatukat az olaszoknak maguknak kell megoldaniuk, itt az unió nem sokat segíthet.

Viszont Merkel azt is értésre adta a minap, hogy nem támogatja Macron átfogó reformterveit. A jelszó, majd csak átjutunk a nehézségeken.

Ám ily módon nem lehet megoldani az EU politikai válságát.

A brüsszeli bürokraták által szorgalmazott mélyebb integráció, valamint a globalizációval együtt járó migráció sok emberben azt az érzést kelti, hogy elveszti a saját hazáját. Ez vezetett a választási eredményhez az olaszoknál, szlovéneknél és osztrákoknál. Orbán és Kaczynski kihasználja a nemzeti gondolat újjászületését. Csak a vak nem látja, milyen népszerűtlenné vált a határok nélküli Európa, mert az emberek úgy vélik, hogy az ellenőrzés kicsúszott a hatóságok kezéből. Itt nem segít semmiféle hitvallás a nyitott kontinens mellett, noha látnivaló, hogy az új olasz vezetés sarlatán módjára játszik a tűzzel.

A kiút az volna, hogy erősítsék a közös kötelékeket, de adjanak több helyet a nemzeti különbségeknek.

Persze az uniformizált euroövezetben könnyű ezt mondani. Azaz az eltérések leginkább a nemzetállami politikában jelenhetnek meg. Immár nem lehet egységesíteni az EU-t és szigorúan nevelni a népeket, mert újból jönnek a gusztustalan populisták. Ehhez nem Merkel és Macron kell, hanem új politikai garnitúra. Kurz jól mutatkozott be, mert megszelídítette a Szabadságpártot. Lehet, hogy ő az az ember, aki meg akarja tartani Európát, de tisztában van annak határaival.

(Szelestey Lajos/B1)

Csingtao kontra Québec

FüHü

-

2018-06-08

0

Míg a nyugati világ vezetői Kanadában gyülekeznek a hétvégén, addig a keleti országok államfői Konfuciusz szülőföldjén, Santung tartomány Csingtao városában. Hasonló kérdésekre keresik a saját válaszaikat.

Külföldön Csingtao városát elsősorban a sörről ismerik – a volt német gyarmaton főzik ugyanis a Mennyei Birodalomban a legrégebb óta a folyékony kenyeret. Angela Merkel német kancellár nem is mulasztotta el emlékeztetni kínai vendéglátóit erre a tényre, amikor a közelmúltban Pekingben járt. Merkel a hétvégén a G-7 csúcstalálkozóján vesz részt Québecben, de előtte felkereste azt a két nagyhatalmat, amelynek vezetői Csingtaoban részt vesznek a Sanghaj konferencián.

Ez döntő fontosságú lesz a kínai-orosz kapcsolatok fejlődése szempontjából – hangsúlyozta Vang Csisen alelnök, aki Szentpéterváron Putyin vendége volt. Oroszország számára ugyanis mind fontosabb Kína miután a nyugati világ szankciókat alkalmaz vele szemben, amiért elfoglalta a Krím félszigetet.

2001-ben alakult meg a Sanghaj együttműködési csoport, mely Kína és Oroszország válaszát volt hivatva kifejezni a globális kihívásokra.

Pekingben és Moszkvában a terrorizmus elleni harcot és a gazdasági fejlődést tartják a Sanghaj együttműködés legfőbb feladatának.

Ezért dolgozták ki Pekingben a Nagy Selyemút programot, amely Oroszország mellett olyan egykori szovjet tagállamoknak is nagy perspektívát kínál, mint Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.

Ez már a 18-ik találkozója a Sanghaj együttműködési csoportnak, de különösen feszült helyzetben kerül rá sor, köszönhetően Donald Trump amerikai elnöknek, aki kilépett az iráni atomalkuból, és ezzel megdöbbentette a többi aláírót, így Kínát és Oroszországot is. Trump másik döntése a kereskedelmi háború megindításáról elsősorban Kína ellen irányul, hiszen az USA kereskedelmi deficitjének jó része a kínai exporttöbbletből adódik.

Erről nagy vita várható Québecben is, de

Csingtaoban egyértelműen elutasítják az America First politikát.

Mit állítanak vele szembe? Ez lehet a nagy kérdés a Sanghaj együttműködés vezetői számára.

Tizenhét év után ismét az IMF-re szorult Argentína

FüHü

-

2018-06-08

0

Tizenhét év után ismét az IMF-re szorult Argentína

50 milliárd dolláros készenléti hitelmegállapodást kötött Argentína a Nemzetközi Valutaalappal. A latin-amerikai ország nem először szorul az IMF segítségére. Szigorú megszorítások jönnek Argentínában.

2001-ben került hasonló helyzetbe Argentína, amely akkor nem tudta elkerülni a pénzügyi csődöt. Ma is hasonlóan alakult a helyzet: a banki kamatok 40%-ra emelkedtek, a pénz értéke rohamosan csökken. A sors iróniája, hogy Mauricio Macri elnök már megkezdte a liberális reformokat, de így sem tudta elkerülni, hogy az IMF-hez forduljon.

Argentína Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága, vezetői részt vesznek a G-20 csúcsértekezleteken. Évtizedek óta próbálkoznak a gazdasági problémák megoldásával, hogy felzárkózzanak a fejlett világhoz – mindmáig eredménytelenül. Az okokról megoszlanak a vélemények, de egy biztos:

a globális gazdaság realitásainak a figyelmen kívül hagyása semmiképp sem segíti a kibontakozást. Az elít a belső harcokkal foglalkozik, közben Argentína strukturális problémái megoldatlanok maradnak.

A három évre szóló hitelmegállapodás – melyet még az IMF igazgatüságánk jóvá kell hagyni – keretösszegének 30 százalékáta hitelkeret megnyitása után azonnal át is utalják majd Argentína számára. A kamata 1,96 és 4,96 százalék között alakul a felhasználás arányában. Argentínának minden egyes felvett tételt három éves moratórium után nyolc egyenlő negyedéves részletben kell törlesztenie.

A hitelszerződés értelmében Argentína 2019-ben a GDP 1,3 százalékára csökkenti költségvetési deficitjét a jelenlegi 2,2 százalékról, majd 2020-ra nullszaldót ér el, a következő évben pedig 0,5 százalékos GDP-arányos költségvetési többletet.

Az 50 milliárd dolláros készenléti hitel megnyugtathatja a nemzetközi piacokat, de minden bizonnyal felzúdulást okoz majd Argentínában, ahol az IMF által megkövetelt megszorítások számlájára írja alakosság a katasztrofális következményekkel járó 2001-2002-es gazdasági válságot. Mauricio Macri elnök kapcsolatfelvétele a nemzetközi hitelintézettel most is tiltakozást váltott ki a lakosság körében.

Kijevben elfogadták a korrupcióellenes törvényt

FüHü

-

2018-06-07

0

Kijevben elfogadták a korrupcióellenes törvényt

Hosszas viták és több mint kétezer kiegészítés után a parlament Ukrajnában elfogadta a törvényt, mely különleges korrupcióellenes törvényszéket hoz létre Kijevben. Ez a Nemzetközi Valutaalap régi követelése volt, mert Ukrajnában a külföldi segélyek jelentős része szőrén szálán eltűnik.

A Nemzetközi Valutaalap 17,5 milliárd dolláros segély csomagot állított össze a csőd szélén álló Ukrajna számára. Ezt a hatalmas összeget Ukrajna részletekben kapja meg attól függően, hogy milyen tempóban hajtja végre a megígért reformokat. A korrupcióellenes törvény megszavazása az egyik szükséges, de nem elégséges feltétele volt annak, hogy Ukrajna megkapja a következő részletet. Ehhez szükséges még az is, hogy emeljék a gáz árát, és tartsák a költségvetés hiányát a GDP 2,6%-a alatt!

Ezt az utóbbi kettőt igen nehéz teljesíteni hiszen rendkívül népszerűtlen döntésekről van szó egy olyan országban, ahol évtizedek óta csökken az életszínvonal. A pénzügyminiszter, akit a reformok elszánt hívének tartanak, össze is veszett a miniszterelnökkel.

Ukrajna mindezek mellett háborúskodik Oroszországgal. Az orosz többségű keleti tartományok sokkal inkább Moszkvának engedelmeskednek, mint Kijevnek. A külföldiek lelkesedése is alaposan megcsappant Ukrajna iránt hiszen azt láthatták, hogy a beérkező pénzek nem váltanak ki gazdasági fellendülést viszont eltűnnek a hatalomhoz közeli oligarcha zsebében. Ezen változtatna a most elfogadott korrupciós törvény. Ez olyan törvényszéket hoz létre, mely elven politikai befolyástól mentesen ítélkezik majd. Ezt deklarálni könnyű, de Ukrajnában eddig nemigen láttak olyan törvényszéket, amely a politikai befolyástól függetlenül ítélkezett volna …

Fontos

Az amerikai üzletember úgy nyilatkozott a Washington Postnak, hogy nem gondol a visszavonulásra, a liberális értékek védelmében még inkább szembe kíván szállni a nacionalizmussal.

Donald Trump amerikai elnök nem támogatja a G7-csúcs résztvevőinek közös zárónyilatkozatát, mivel szerinte Justin Trudeau kanadai kormányfő őszintétlen és gyenge nyilatkozatot tett.

Spitzenkandidat – jelölt a csúcsra – ez az Európai Néppárt frakcióvezetőjének nem is nagyon titkolt célja. “Erről csak novemberben döntünk Helsinkiben”- mondta mosolyogva a Politico tudósítójának a 45 éves politikus, aki egy új nemzedék képviselőjének tekinti magát.

Eric Gujer, a Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője úgy látja: a populisták megerősödése azt igazolja, hogy a földrészen sokan nem több, hanem kevesebb Európát akarnak, ám a politika nem veszi komolyan a nemzeti erők reneszánszát és dacosan megy tovább a maga útján.

Míg a nyugati világ vezetői Kanadában gyülekeznek a hétvégén, addig a keleti országok államfői Konfuciusz szülőföldjén, Santung tartomány Csingtao városában. Hasonló kérdésekre keresik a saját válaszaikat.

Pekingben és Moszkvában a terrorizmus elleni harcot és a gazdasági fejlődést tartják a Sanghaj együttműködés legfőbb feladatának.

50 milliárd dolláros készenléti hitelmegállapodást kötött Argentína a Nemzetközi Valutaalappal. A latin-amerikai ország nem először szorul az IMF segítségére. Szigorú megszorítások jönnek Argentínában.

a globális gazdaság realitásainak a figyelmen kívül hagyása semmiképp sem segíti a kibontakozást. Az elít a belső harcokkal foglalkozik, közben Argentína strukturális problémái megoldatlanok maradnak.

A hitelszerződés értelmében Argentína 2019-ben a GDP 1,3 százalékára csökkenti költségvetési deficitjét a jelenlegi 2,2 százalékról, majd 2020-ra nullszaldót ér el, a következő évben pedig 0,5 százalékos GDP-arányos költségvetési többletet.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA