Kezdőlap Világ Fontos Oldal 341

Fontos

Alakul a Nacionalista Internacionálé

FüHü
-
0
Alakul a Nacionalista Internacionálé

A nem hivatalos főnök köztük Trump, aki már mindenütt megváltoztatta a politikai hangnemet. Legfontosabb ideológia eszmetársai közé tartozik Orbán Viktor, valamint az olasz belügyminiszter – írja a Financial Times.

A brit gazdasági lap szerint az amerikai elnök vezeti a nacionalizmus világméretű fellángolását, de Trumpnak vannak lelki társai Európában, ahol egyes helyeken szélsőjobbos pártok koalícióban kormányoznak. És bár a nemzetközi nacionalista mozgalom ellenmondásnak hangzik, hiszen az ilyen köröket a saját törzsük boldogulása érdekli, az együttműködés pedig egyáltalán nem természetes számukra, mégis azt látni, hogy kialakul a „Nacionalista Internacionálé”. Az ilyen pártok egyre erősödnek, ihletet merítenek egymástól és összedolgoznak. De a nem hivatalos főnök köztük Trump, aki már mindenütt megváltoztatta a politikai hangnemet. Legfontosabb ideológia eszmetársai közé tartozik Orbán Viktor, valamint az olasz belügyminiszter. Sőt

a nacionalista programot egyre inkább átveszik olyan, hagyományos erők is, mint a CSU, a brit konzervatívok, továbbá az Osztrák Szabadságpárt.

A Financial Times megállapítja: a fő kérdés számukra a bevándorlás, hogy meg kell védeni a nemzetet a migránsok áradatától. A gazdaságban gyakran folyamodnak az amerikai elnök képviselte protekcionizmushoz. Ellenzik a nemzetközi szervezeteket és szerződéseket, azokat a gyökértelen globális elit játékszerének tekintik.

Gyakorta rajonganak Putyinért, érdemének tartják a nemzetközi jog megsértését.

Viszont megvetik Merkelt, a menekültek kérdésében reménytelenül puhakezűnek minősítik. A nemzetállam hangoztatása bejön a választóknál, mert az identitásnak része, hogy meghatározzák, ki kaphat állampolgárságot.

Orbán, Salvini és a többiek abból is tőkét kovácsolták, hogy túl sok jogkör felhalmozásával vádolták meg az EU-t – fűzi hozzá a Financial Times:

ha hatalomra kerülnek, migrációs politikájuk dermesztő irányba tart.

Ám a narratívában van egy erős kulturális, illetve faji elem, és onnantól kezdve sokkal könnyebb brutálisan bánni a bevándorlókkal. További gond, hogy sokszor nem vetnek számot a világ összetettségével. Jog nélkül könnyen eljöhet az anarchia, a kereskedelmi háborúskodás, sőt az igazi háború. Ráadásul a „Nacionalista Internacionálé” menthetetlenül instabil, csak idő kérdése, hogy mikor robbannak ki tagjai között viszályok.

Zsidók és muszlimok vonultak fel együtt Berlinben

FüHü
-
0
Zsidók és muszlimok vonultak fel együtt Berlinben

Biciklikkel vonultak fel, így tiltakoztak az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen.

50 tandem vonult fel a német fővárosban, mindegyiken egy zsidó és egy muszlim ült, sőt, volt egy olyan riksa is, amelyben hárman ültek: egy zsidó rabbi, egy keresztény lelkész és egy muszlim imám. Utóbbi azt mondta:

„Meg kell mutatnunk, hogy nem tűrjük az antiszemitizmust.”

A rabbi pedig arról beszélt, hogy együtt kell fellépniük az idegengyűlölet ellen, amelyet elsősorban az Altetnative für Deutschland szít Németországban. A populista, szélsőjobboldali párt a harmadik helyet szerezte meg a választásokon múlt ősszel. Azóta a népszerűsége még nőtt is.

Közben ráadásul gondok vannak a kormánykoalícióban, Horst Seehofer belügyminiszter, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak az elnöke egyenesen ultimátumot adott: ha nem lépnek fel keményebben a menedékkérők ellen, felrúgja a koalíciót.

Bajorországban a CSU évtizedek óta hatalmon van, ősszel viszont választások lesznek, és

az AfD ott is megerősödött.

A muszlimok és zsidók közös felvonulása a náci korszakra is emlékezett: a Bebel térről indultak, ahol az első nagy könyvégetés volt 1933-ban. „Ahol könyveket égetnek, ott előbb vagy utóbb embereket is meg fognak égetni” – mondta ekkor a Nobel-díjas Thomas Mann, megjósolva a holokausztot.

Németországban jelenleg mintegy negyedmillió zsidó és ötmillió muszlim él. Amikor Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, akkor muszlimok egy csoportja izraeli zászlókat égetett el Berlinben. Ezért is vonultak fel most közösen, hogy megmutassák: közös érdekük a fellépés a fajgyűlölet ellen.

Váratlan helyről jött a lökés a menekültválság megoldására

FüHü
-
0
Váratlan helyről jött a lökés a menekültválság megoldására

Az olasz kormányfő tett tízpontos javaslatot. A magyar kormánynak ennek több eleme nem fog tetszeni.

Minden korábbinál több menekült szétosztását javasolja Olaszország kormánya, amely átfogó tervet terjesztett erről a minicsúcs elé Brüsszelben. Giuseppe Conte miniszterelnök szerint véget kell annak vetni, hogy Olaszország és Spanyolország viseli a bevándorlás fő terhét, és

szét kell osztani a menedékkérőket a többi állam között.

Az olasz kormány néhány napja minden olyan hajót kitiltott a kikötőkből, amelyen menedékkérők vannak. Az első ilyen hajó az Aquarius volt, több száz emberrel a fedélzetén. Ezt a hajót végül a spanyolok fogadták be, de Pedro Sanchez miniszterelnök azt mondta: ebből nem lehet rendszert csinálni.

Giuseppe Conte rendkívül elégedetten nyilatkozott most a minicsúcs után, és azt mondta: a vita során sikerült megtalálni a helyes irányt a migrációs kérdések megoldása érdekében.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök a minicsúcson.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az olaszok elképzelése szerint az előterjesztett tervük a dublini egyezmény helyére lépne. Az ugyanis a menedékkérők ügyét azokra a tagállamokra hárította, ahova először megérkeztek.

Az olaszok szerint kvótákat kellene bevezetni,

emellett szerintük minden tagállamnak fel kellene állítani bevándorlókat fogadó központokat.

A visegrádi országok ugyanakkor elutasítják, hogy akár csak egy menedékkérőt is átvegyenek. Csütörtökön kezdődik az uniós csúcstalálkozó, ahol már az összes tagállam vezetője ott lesz, várhatóan nagy viták lesznek a kérdésről. Az viszont már jól látszik, hogy

populista egységfrontot nem sikerült kialakítani,

hiába bízott ebben a magyar kormány.

A minicsúcs után Angela Merkel német kancellár azt mondta: európai megoldást szeretnének azokban a migrációs kérdésekben, ahol az lehetséges és az egyes tagállamok közötti megoldást azokon a területeken, ahol nem. Ugyanakkor ismételten kijelentette:

mindenkinek egyformán ki kell vennie a részét a migrációs válság megoldását célzó erőfeszítésekből.

Abban is egyetért a legtöbb ország, hogy a menedékkérők nem választhatják meg azt, hogy melyik országban folyamodnak menedékjogért, és hogy meg kell erősíteni az unió határvédelmi ügynökségét, a Frontexet.

Emmanuel Macron francia elnök a találkozó után kijelentette, van az európai megoldás, ugyanakkor egyes országokban politikai nyomás mutatkozik a migrációs kérdésekkel kapcsolatban. Szerinte az olasz miniszterelnökkel sokan egyetértettek a minicsúcson.

Welt: Az EU a dicstelen halál felé tart

FüHü
-
0
Welt: Az EU a dicstelen halál felé tart

A sikertelen menekültügyi minicsúcs után a Die Welt azt írja, hogy az EU nem képes ellensúlyozni sem Trumpot, sem a nemzeti bezárkózás pápáit.

Csak nézzük, amint Európa méltatlan véget ér – figyelmeztet a német konzervatív lap elemzése. Pedig a földrész életelixírnek számít. Nem is érteni, miként kívánhatja bárki vissza a régi, belső határokat. Ám az EU tart a dicstelen halál felé, mindenki csak a fejét rázza, és inkább valami más felé fordul. Azt hiszi, hogy a szervezet túl nagy, ezért nem vallhat kudarcot. Pedig már egyáltalán nem nagy. Nem képes ellensúlyozni sem Trumpot, sem a nemzeti bezárkózás pápáit. Most már inkább az az érdekes, nem omlik-e a bolt teljes egészében a fejünkre. A Merkelnek címzett olasz elutasítás Seehofernek (német belügyminiszter, a bajor CSU vezetője) is szól, mert Rómának kellene visszavennie mindazokat, akiket elutasítanak a bajor határon.

Közben igen fura, hogy éppen az az Olaszország tagadja meg az együttműködést, amely alapvetően rá van utalva Brüsszel szolidaritására. És akkor még itt van az a természetesség, amivel a Visegrádi Csoport kategorikusan elveti a párbeszédet. Számára láthatóan a gyengeség jele akárcsak egy szó is, amit a közös megoldásról ejtene. Főleg Magyarország azzal van elfoglalva, hogy újra felfuttassa a nemzetállamot, amely számára Európa terhes és idejét múlt. Lengyelország egy olyan kormány árnyékába került, amely egyre gyakrabban csupán nevetni tud az európai értékeken. Nem tűnik fel, hogy éppen azok az országok szövik a legszorgalmasabban az EU halotti leplét, amelyek a rendszerváltás után a jólét igen nagy részét a brüsszeli kasszából fedezték. A megosztókból lesznek példaképek.

Megnyerte a választást az illiberális török elnök

FüHü
-
0
Megnyerte a választást az illiberális török elnök

A nem hivatalos eredmények alapján Recep Tayyip Erdogan megszerezte a szavazatok több mint felét az első fordulóban. Orbán Viktor az elsők között gratulált neki. A török ellenzék vitatja az eredményeket.

A szavazatok 96,6 százalékos feldolgozottságánál a voksok 52,6 százalékát kapta az elnökválasztáson Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök, és ezzel már biztos, hogy az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást.

Erdogan már be is jelentette a győzelmét.

Csakhogy az ellenzék vitatja az eredményt. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a hivatalos adatok szerint az urnák több mint 50 százalékát kinyitották már, de nekik a Legfőbb Választási Tanács olyan adatokat küld, hogy még több tízmillió szavazatot meg kell számolni.

Az ellenzék szerint sok volt a visszaélés a választáson,

állítólag volt, ahol már a szavazókörök nyitásakor borítékokat találtak az urnákban.

Az elnökválasztás mellett parlamenti választást is tartottak, itt az elnök pártja önmagában nem szerzett abszolút többséget, szövetségesével együtt viszont igen.

Az Anadolu hírügynökség közben arról írt, hogy az uniós vezetők közül Orbán Viktor volt az első, aki gratulált Erdogannak.

Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette. Azt is mondta: Törökország stabilitásához olyan vezetőre van szükség, akivel meg lehet állapodni, és aki betartja a megállapodásokat, és szerinte Erdogan ilyen.

Az előzményekről és arról, mi volt az igazi tétje a választásnak, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Kidobták egy étteremből Trump szóvivőjét

FüHü
-
0
Kidobták egy étteremből Trump szóvivőjét

Sarah Huckabee Sanders a férjével és hat barátjával akart vacsorázni egy étteremben, de a tulajdonos közölte vele, hogy nem látják szívesen.

Egy kis, mindössze 26 férőhelyes étteremről, a Red Henről van szó, Lexingtonban, Washington közelében. Ide sétált be egyik este Trump szóvivője, Sarah Huckabee Sanders.

Lexington, ahogy a Washington Post írja, kifejezetten Trump-ellenes környék. A tulajdonos azt mondta, abban hisz, hogy

az embernek ki kell állnia saját elvei mellett.

Mint mondta, megbeszélte az alkalmazottakkal, és ezután kérte meg a szóvivőt, hogy távozzon, mert nem akarnak kiszolgálni senkit, aki ennek a kormánynak dolgozik. Összesen nyolcan voltak a szóvivő asztaltársaságában, ők is vele tartottak – az addigi fogyasztást nem kellett kifizetniük.

Nem ez volt az első hasonló eset az elmúlt hetekben. Nemrég Trump bevándorlásügyi tanácsadóját, Stephen Millert nem szolgálták ki egy mexikói étteremben: ő egyébként egyetlen bevándorlót sem lát szívesen Amerikában.

Az elmúlt időszakban a bevándorlás kérdése miatt egyre feszültebb a helyzet Amerikában, leginkább a bevándorlócsaládok szétszakítása miatt. Miután ugyanis Trump elrendelte, hogy az illegális bevándorlókat azonnal le kell tartóztatni,

2300 gyereket választottak el a családjától és vittek táborba.

Az óriási felháborodás miatt Trump végül elrendelte a családegyesítést.

A rendelet miatt feleségével is vitái lehettek, Melania Trump ugyanis ellátogatott egy ilyen táborba, a gyerekekhez. Ráadásul egy olyan kabátban látogatta meg őket, amelyet sokan üzenetértékűnek véltek, ugyanis ez volt ráírva: I really don’t care, do U? (Engem tényleg nem érdekel, és téged?) Kommunikációs vezetője ugyan azt mondta, nem akart ezzel üzenni, de ezt kevesen hiszik el, hiszen a szlovén születésű First Lady híres arról, hogy mennyire odafigyel az öltözködésére.

Brutális pusztítást okozott a vulkán

FüHü
-
0
Brutális pusztítást okozott a vulkán

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg Hawaii-on a május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet brutális körforgásáról van szó.

Hawaii legnagyobb szigetén az erdők korábban fontos élőhelyként szolgáltak az őshonos fák, madarak és rovarok számára.

„A kitöréseket megelőzően valószínűleg ez volt a legnagyszerűbb erdő Hawaii-on”

– mondta Patrick Hart, a Hawaii Egyetem biológusa. Szerinte az erdőnek voltak részei, ahol az őshonos fák egészen az óceánig elértek és ehhez hasonlót sehol máshol nem lehetett látni a szigeten. A térséget most több méter magas láva borítja.

A szakember szerint legkevesebb száz évnek kell eltelnie, mire a lávával betemetett erdők elkezdenek újjászületni és azután 150 évbe is telhet, mire visszanyerik egykori külsejüket. Ez a folyamat azonban már többször megismétlődött Hawaii-on.

„Emberi szemszögből nézve, ami most történik, az igazi tragédia”

– mondta David Damby, az amerikai földtani intézet vulkanológusa, de szerinte „a vulkán szemszögéből nézve, neki ez a dolga: új területeket építeni és átalakítani a tájat. Így működik a bolygó.”

Ryan Perroy, a Hawaii Egyetem vulkanológusa ugyancsak arról beszélt, hogy geológiai szempontból korántsem volt váratlan esemény a vulkán kitörése, és egykor az egész környék vulkanikus tevékenység nyomán jött létre.

A térségben több más drasztikus változás is történt:

június 2-án forró láva ömlött a sziget 400 éves édesvizű tavába, a Zöld tóba, kevesebb, mint két óra alatt elpárologtatva azt és betemetve a helyét lávával. Néhány nappal később óriási lávafolyamok zúdultak a szomszédos Kapoho-öbölbe, otthonok százait elpusztítva és beszennyezve a türkizkék, korallokban gazdag öböl vizét és a dagálytócsákat, gyakorlatilag élve megfőzve azok tengeri élővilágát.

„Nincs még egy olyan hely Hawaii-on, mint amilyen Kapoho volt” – mondta John Burns, aki egy évtizeden át tanulmányozta a korallokat a dagálytócsákban.

„Az egész élőhely odalett.”

A szakemberek szerint amint a vulkanikus részecskék eloszlanak, a víz pH-értéke és hőmérséklete pedig visszaáll a normálisra, a virágállatok elkezdenek visszanőni. „A tengeri organizmusok és korallok szemszögéből nézve gyakorlatilag az elejéről kezdődik minden” – mondta Burns.

Szerinte „az emberek tragédiája, hogy elveszítették az otthonaikat, számunkra pedig, hogy elveszítettük a kutatási helyszínünket. A környezet szempontjából azonban ez egy természetes körforgás. Sokkal inkább nézem végig, ahogy egy korallzátony a láva áldozatává válik, mintsem, hogy az óceánok melegedése okozta korallfehéredés végez vele, ahogy az Hawaii több területén is megtörtént.”

A térségben tilos az óceánban fürdeni, mert a láva és a víz találkozásakor veszélyes sósav keletkezhet, a vulkán pedig egyre nagyobb mértékben lövell ki szintén mérgező kén-dioxidot.

A pusztításról további képeket ide kattintva láthat.

Macron: szankciók kellenek a menedékkérőket elutasító tagállamok ellen

FüHü
-
0
Macron: szankciók kellenek a menedékkérőket elutasító tagállamok ellen

A francia elnök szerint az Unió határain kívül hozna létre olyan központokat, ahol a menedékkérők beadhatják kérvényüket. Azokat a tagállamokat viszont, amelyek egyáltalán nem akarnak befogadni senkit, büntetni kellene szerinte, hiszen így a többiekre nagyobb teher hárul.

Emmanuel Macron Párizsban tárgyalt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel, egy nappal a brüsszeli mini csúcs előtt. A Le Figaro szerint ezen Macron azt javasolja majd, hogy

az Európai Unió a határain kívül hozzon létre olyan befogadóközpontokat, ahol elbírálják a menedékkérelmeket.

Ezzel egyébként az Európai Bizottság is egyetért, Albániával már tárgyalások is folynak.

A két vezető között természetesen szóba került az Aquarius menekülthajó ügye, amelyet a populista olasz kormány nem engedett be olasz kikötőkbe, végül Spanyolország fogadta őket. A hajó több mint 300 utasa azt jelezte, hogy Franciaországban kérne menedékjogot. Macron erre most azt mondta: amennyiben valóban jogosultak rá, akkor megkapják.

Macron szerint most a frontállamok viselik a migráció súlyát, több tagállam viszont szinte teljesen elzárkózik attól, hogy felelősséget vállaljon – ebbe a folyamatba illeszkedik az is Macron szerint, hogy a visegrádi országok nem vesznek részt a mini csúcson.

A francia elnök szerint szankciókkal kellene sújtani azokat, akik nem hajlandóak osztozni a terhen,

vagyis, egyáltalán nem akarnak menedékkérőket befogadni.

Ebben a kérdésben várhatóan nagy viták lesznek majd a jövő heti, rendes uniós csúcstalálkozón is, ráadásul a bevándorlást elutasító országok között is vannak törésvonalak: az olaszok például kötelező elosztási rendszert szeretnének, ami ellen például a magyarok tiltakoznak.

NZZ: „Orbán gulyás-nacionalizmusa kisugárzik a szomszédságba”

FüHü
-
0
NZZ: „Orbán gulyás-nacionalizmusa kisugárzik a szomszédságba”

A Balkán csodálattal szemléli a magát mindenhatónak mutató, felvágós Orbánt, aki provokálja Brüsszelt és Berlint, ugyanakkor ellopja az onnan érkező támogatásokat.

Orbán Viktor nem csupán minden hájjal megkent hatalompolitikus, hanem az „illiberális demokráciáról” szóló ideológiájával regionális hatalmi központot épít „a liberálisok EU-ban érvényesülő hegemóniájával szemben” – írja a Neue Zürcher Zeitung.

Már senkit nem lepnek meg az olyan húzások, mint a magyar országgyűlésben múlt szerdán elfogadott alkotmánymódosítás és törvénycsomag.

A lépés összhangban áll az évek óta követett idegengyűlölő politikával,

amely sikeresen akadályozza meg a migránsok érkezését, és minden kompromisszumtól elzárkózva arra törekszik, hogy a menekültügy újra nemzeti hatáskörbe kerüljön.

A tekintélyes svájci lap megállapítja, hogy Orbán a 2015-ös menekültválság idején Merkel ellenpólusát játszotta, amíg Sebastian Kurz osztrák kancellár el nem vette tőle ezt a szerepet.

Orbán nincsen benne a Kurz által tervezett „készségesek tengelyében”,

amely radikális eszközökkel szándékozik fellépni az illegális migráció ellen az európai külső és belső határokon. A tengelyhez Bécs és Róma mellett esetleg Berlin is csatlakozik, amennyiben a kancellár végső kudarcot vall a közös európai menekültpolitika projektjével. Magyarország nyilvánvalóan azért nem tartozik a tengelyhez, mert Orbán bezárkózása következtében a menekültek már rég elkerülik az országot.

A Neue Zürcher Zeitung szerint Orbán ettől még nem elszigetelt. Ellenkezőleg:

meghatározó szerepe van az európai jobboldalon,

és gulyás-nacionalizmusa modellnek számít a délkeleti periférián. Orbán nem csak hatalompolitikus, hanem termékeny ideológus is: ezt bizonyította, amikor 2014-ben meghirdette az illiberális demokráciát, amelyet ma sok helyen gyakorolnak Délkelet-Európában. Fontos szövetségesnek tekinti a jobboldal Szerbiában, Szlovéniában és Horvátországban. A Balkán csodálattal szemléli a magát mindenhatónak mutató, felvágós Orbánt, aki provokálja Brüsszelt és Berlint, ugyanakkor ellopja az onnan érkező támogatásokat – írja a lap.

Orbán célratörően épít regionális hatalmi központot, amelynek segítségével szembe akar szállni a liberális nyugat-európaiak unióban gyakorolt hegemóniájával. Nem lenne helyes alábecsülni ebben a szerepben a kicsi Magyarországot – figyelmeztet a svájci lap.

Legyőzheti-e egy fizikatanár Orbán barátját?

Kenderessy Milán
-
0
Legyőzheti-e egy fizikatanár Orbán barátját?

Előrehozott parlamenti és elnökválasztást tartanak ma Törökországban. Függetlenül attól, hogy ki nyer, az alkotmánymódosítás miatt sokkal szélesebb jogköre lesz az elnöknek. Az autoriter rendszert kiépítő Recep Tayyip Erdogant nehéz lesz legyőzni, erre egy fizikatanárnak van némi esélye.

Recep Tayyip Erdogan török elnök
Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Tavaly áprilisban tartottak népszavazást az alkotmányról, akkor kis többséggel fogadták el, hogy a korábbinál is nagyobb hatalom összpontosuljon az elnök kezében: még a miniszterelnöki poszt is megszűnik. Új választást, amelyen már a nagyobb jogkörrel rendelkező elnököt választották volna meg,

jövő novemberben kellett volna tartani, Erdogan azonban áprilisban úgy döntött, hogy előre hozza idén júniusra.

Több oka is volt erre. Egyrészt, minél előbb élni akar a nagyobb hatalommal, másrészt fennállt a veszélye, hogy pártja, az iszlámista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja népszerűsége vészesen lecsökken, például a korrupció, a török líra mélyrepülése, az emelkedő infláció és a növekvő munkanélküliség miatt.

Erdogannak öt kihívója lesz: a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt jelöltje Muharrem Ince, egy nemrég alapított nacionalista párté Meral Aksener volt belügyminiszter, indul még a baloldali Dogu Perincek, az iszlámista Temel Karamollaoglu, és indul még a terrorizmus vádjával lassan két éve börtönben ülő kurd Selahattin Demirtas is.

Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét az első fordulóban, akkor július 8-án második fordulót tartanak, az első két helyezett között.

Az biztos, hogy

a 16 éve hatalmon lévő Erdogant nem lesz egyszerű megverni.

Sőt, ellenfelei attól tartanak, ha most győz, akkor a szinte teljhatalommal felérő új jogkörök miatt leválthatatlan lesz. Pártja ugyan elvesztheti abszolút többségét a parlamentben, de az alkotmánymódosításnak köszönhetően így is könnyen tud majd kormányozni, akár rendeletekkel is. Ahhoz egyébként, hogy az ellenzék alakíthasson kormányt, meg kellene egyezni a nacionalista, a baloldali, az iszlámista és a kurdbarát pártoknak is – vagyis erre elég kicsi az esély.

Muharrem Ince, az egyetlen esélyes kihívó
Fotó: MTI/EPA/Ziya Koseoglu

Az valószínű, hogy az elnökválasztáson Erdogan nem nyer az első fordulóban (bár nemzetközi megfigyelők szerint a tavalyi népszavazást is csalással tudta megnyerni, úgyhogy az ellenzéki most is ettől tart), a másodikban pedig várhatóan Ince (esetleg az egyetlen nő, Aksener) lesz majd az ellenfele. Neki viszont

csak akkor van esélye, ha maga mellé tudja állítani a kurdokat.

Ezért meg is látogatta Demirtast a börtönben.

Sokan hasonlították már össze Orbán és Erdogan rendszerét.
Fotó: MTI/EPA/A török elnöki hivatal sajtóirodája

Az ellenzéki jelöltek szerint egyértelmű: a törökök ma a demokrácia és a diktatúra közül választanak. Elemzők szerint viszont Erdogan mintha belefáradt volna a kampányba. Özgür Ünlühisarcikli, a German Marshall Fund ankarai igazgatója a Politicónak azt mondta, az az érzése, mintha nem is igazán akarna kampányolni. A civilben fizikatanár Ince kampánya viszont kifejezetten energikus és mozgósító volt.

Erdogant segíti viszont, hogy a 2016-os katonai puccskísérlet óta még inkább elnyomó rendszert vezetett be. A puccs mögött ő az Amerikában élő hitszónokot, Fethullah Gülent látta, aki olyan neki, mint a Fidesznek Soros György: bárki, aki bírálni meri Erdogant, az az elnök pártja szerint Gülen embere.

Arra hivatkozva, hogy vele állnak kapcsolatban, több mint 100 ezer embert bocsátották el,

a médiát pedig szinte teljesen uralma alá hajtotta a kormánypárt.

Sok újságírót le is tartóztattak. Az országban állandósult a szükségállapot, tízezrek kerültek börtönbe.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség