„Ők idehozzák a Mercedeseket és a BMW-ket miközben nem vásárolnak amerikai autókat!”- dohogott Trump Észak-Dakota polgárai előtt.
Az Egyesült Államok elnöke ismét támadta az Európai Uniót Észak-Dakotában, egy ottani kampánygyűlésen. Trump a novemberi választások előtt kampányol. Novemberben ugyanis kisebbségbe szorulhatnak az őt támogató republikánusok a washingtoni kongresszusban. Trump a kereskedelmi háború kapcsán azt állította, hogy az Európai Unió visszaél a helyzetével és ezzel nehéz helyzetbe hozza Amerikát.
„Ők idehozzák a Mercedes-eket és a BMW-ket miközben nem vásárolnak amerikai autókat!”- füstölgött Trump Észak Dakota polgárai előtt. Az amerikai elnök külön vámot kíván kivetni az európai autókra, hogy így védje az amerikai piacot.
Trumptól minden rossz kitelik – mondta Donald Tusk. Az Európai Unió tanácsának elnöke szerint
az USA elnöke mind a kereskedelemben mind pedig a migráns politikában mindent megtesz azért, hogy nehéz helyzetbe hozza az uniót.
Tusk ezt az EU sorsdöntő csúcstalálkozója előtt mondta. Csütörtökön és pénteken a migráns politikáról és az eurozóna jövőjéről tárgyalnak az Európai Unió állam és kormányfői. Trump nyíltan beavatkozott az európai migráns politikába amikor bírálta Angela Merkelt, és közölte: az USA nem lesz menekülttábor! Trump olyan nagykövetet küldött Berlinbe, aki nyíltan elitcserére szólította fel a német és az egész európai közvéleményt. Mindezt akkor amikor Angela Merkel a kancellári szék megtartásáért küzd, mert szembekerült belügyminiszterével, aki a migráns politikában jóval keményebb álláspontot vall.
Trump nem írta alá a G 7 csúcs határozatát Kanadában. Legközelebb júliusban látogat Európába amikor részt vesz a NATO csúcsértekezleten. Trump ugyan azt mondta Észak Dakotában, hogy szereti európai szövetségeseit, de tettei nem épp erről árulkodnak. Donald Tusk valószínűleg nem téved amikor semmi jóra sem számít az amerikai elnöktől. Annál nehezebb azonban kitalálni a válaszstratégiát Trump nyomulására hiszen az EU belülről is nagyon megosztott. Orbán Viktor magyar miniszterelnök például Trump nagy európai barátjának számít…
Az Egyesült Államok nemzeti érdeke ez a találkozó- hangsúlyozta John Bolton Moszkvában. Trump nemzetbiztonsági tanácsadója korábban hevesen bírálta Oroszországot, de most Moszkvában igen diplomatikusan viselkedett. Közölte, hogy annak ellenére létrejön a csúcstalálkozó, hogy Oroszországot és személyesen Putyint sokan bírálják az Egyesült Államokban.
Washingtonban vizsgálat folyik Trump elnök orosz kapcsolatairól. Korábbi kampányfőnökét, Manafortot a bíróság előzetesre ítélte nehogy meghamisíthasson néhány perdöntő dokumentumot. Manafort korábban az oroszbarát ukrán elnök, Janukovics tanácsadója volt. 2016-ban ő vezette Trump kampányát mindaddíg amíg túlságosan jó orosz kapcsolatai miatt távozni nem kényszerült. Hillary Clinton, a választás vesztese részben Trump orosz támogatásával indokolta meg kudarcát.
Donald Trump tavasszal gratulált Putyinnak újabb választási győzelméhez, és jelezte: szívesen találkozna vele újra. Trump hamarosan Európába látogat, mert júliusban csúcstalálkozót tart a NATO. Az egyik legfontosabb téma az orosz fenyegetés. Trump erre hivatkozva kéri azt, hogy minden NATO tagállam teljesítse ígéretét: a GDP 2%-át fordítsa katonai célokra. Persze ki nem mondott igény az is, hogy lehetőség szerint amerikai fegyvereket vásároljon. Lengyelország élen jár ebben: nemcsak, hogy sok amerikai fegyvert vásárol, de 2 milliárd dollárért egy egész amerikai páncélos dandárt szeretne, amely állandóan lengyel földön állomásozna, hogy elrettentse az orosz fenyegetést. Trumpnak és Putyinnak lesz miről tárgyalnia Helsinkiben…
Theresa May, brit miniszterelnök az illiberális demokrácia megsemmisítő vízióját hirdető magyar miniszterelnökkel, Orbán Vikorral bújik egy ágyba.
A Brexit miatt szövetség van kibontakozóban Nagy-Britannia és a populista magyar kormány között, miután Theresa May szövetségeseket keres a kontinensen. Az Independent abból vonja el ezt a következtetést, hogy a héten tory képviselők az Európai Parlament Belügyi, Igazságügyi Bizottságában – szélsőjobbos pártokhoz csatlakozva – elutasították, hogy jogállami eljárás induljon Magyarország ellen a „Stop, Soros” miatt.
Pár órával később a magyar külügyminiszter azzal járta végig a sajtót, hogy Brüsszel hibás politikát alkalmaz a brit kilépés ügyében, és ha nem lesz megállapodás Londonnal, az igen súlyos következményeket von maga után.
Sophie Int’ Veld, holland liberális EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit konzervatívok egyrészt szankciókat követelnek Putyin ellen, másrészt viszont fedezik annak legszorosabb uniós szövetségesét, Orbán tekintélyelvűségét, ám ezzel a saját örökségüket tapossák lábbal. Azaz May az illiberális demokrácia megsemmisítő vízióját hirdető magyar miniszterelnökkel bújik egy ágyba. Ám az Európai Parlament megüzente Orbánnak, hogy megvédi az értékeit. Az újság hozzáteszi, hogy a Fidesz-kormányt széles körben bírálják a Soros elleni gyűlöletkampány miatt is.
Angela Merkel bocsássa el Horst Seehofer belügyminisztert – erre szólította fel a kancellárt a vezető jobboldali konzervatív német lap, a Die Welt. A kommentár megállapította: Merkel szinte kiúttalan helyzetben van, itt az ideje egy felszabadító csapásnak. El kellene bocsátania Horst Seehofer belügyminisztert, és meg kellene kockáztatnia, hogy szakít a CSU-val, és a legjobb megoldás új választások kiírása lenne.
Seehofer még nem tudja elképzelni, hogy Merkel megkockáztatja-e a szakítást a pártjával, de a kancellár felhatalmazásairól szóló jogszabályok ezt lehetővé teszik. Jó lenne, ha Merkel lassan elkezdene barátkozni a gondolattal, hogy elbocsássa renitens belügyminiszterét, és a többi párttal olyan új szövetséget kovácsoljon, amelynek Európa fontosabb, mint az új nacionalizmus. Csak siránkozzon a CSU, az AfD és a Balpárt ellenzékben. „Stabil, Európa-párti szövetsége van szükségünk” – írta a lap.
Bajorországban október 4-én tartják a tartományi választást. Amióta az AfD bejelentette, hogy levadássza a többi pártot, a CSU pánikban van, és úgy érzi, hogy az AfD választóinak kegyeit kell megszereznie, és ehhez lerombolja Merkel menekültpolitikáját.
Szégyenletes, és tovább nem tűrhető el az a mód, ahogyan Seehofer és követői most már sorozatosan lejáratják a kancellárt.
Nem válik a CSU-nak sem hasznára, ahogyan azt a felmérések máris mutatják. Lehet, hogy Merkelnek távoznia kell, de akkor mennie kell Seehofernek és renitens bajor-berlini csapatának is.
Horst Seehofer – Markus Söder, bajor tartományi miniszterelnöknek, a CSU meghatározó figurájának megbízásából – tűzveszélyes, buta izmozást folytat. A fő vitapont, a máshol már regisztrált menekültek visszafordítása a határon, már ma is működik, ám a vita életben tartásával mindkét uniós pártot veszélyezteti.
„Angela Merkelnek át kell vágnia a gordiuszi csomót, és vissza kell vágnia a bajor oroszlán karmait. Kancellár asszony, bocsássa el a belügyminisztert”
– szólított fel a kommentár. A szerző szerint a legjobb megoldás új választások kiírása lenne. Ez ugyan alighanem erősítené az AfD-t, de így is maradna bőven elegendő koalíciós lehetőség az AfD-vel való szembeszálláshoz.
Európának közös menedékpolitikára van szüksége, és ennek a másik oldala az, hogy keményen meg kell vonni a pénzt attól, aki cserbenhagyja Németországot, Olaszországot és Franciaországot a menedékkérelmek ügyében. A szolidaritás nem egyirányú utca, „nem Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország kifizető helye vagyunk, ha ezek az országok nem vállalnak semmit a menekültügyben. Az engedékenységnek ebben nincs helye” – írta a lap.
A külső határok megerősítését mindenki akarja, ehhez tehát ki kell építeni a megfelelő létesítményeket, és azoknak az országoknak, ahonnan a menekültek jönnek, megnövelt pénzügyi ösztönzéseket és fejlesztési segélyeket kell adni. Ez a munka már folyik, fel kell azt gyorsítani – követelte a lap.
A két fő téma a bevándorlás szabályozása és az Unió reformja, amelynek része a költségvetés is. Nem valószínű, hogy sikerül átfogó megállapodásokat kötni. Vannak országok, amelyek az egyik témában támogatják egymást, a másikban viszont élesen szemben állnak.
Ma kezdődik az Európai Tanács, vagyis az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek szokásos kétnapos találkozója. Ennek fő témája, ahogyan azt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is írta a résztvevőknek tegnap küldött levelében, a migráció lesz. Tusk szerint
nincs sok idő a migrációs válság megoldására, mivel az elősegítette számos populista politikai erő felemelkedését,
és az Európai Uniónak ezért minél előbb be kell bizonyítania, hogy képes a helyzet rendezésére.
Nem csak a bevándorlás kérdésében várhatók azonban éles viták. Ahogy Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek nemrég elmondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja mellett a költségvetésről és az EU reformjáról is dönteni kell.
De nézzük előbb a bevándorlást, amellyel kapcsolatban
rengeteg különböző érdek csap majd össze.
Donald Tusk levelében azt írta: javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett menedékkérők biztonságos elhelyezésére és arra, hogy kérelmüket Európán kívül létrehozandó központokban bírálják el.
Ez például egy olyan pont, amelyet többen támogathatnak, hiszen hasonló javaslatot tett Emmanuel Macron francia elnök is. A Deutsche Welle szerint ezt több tagállam is támogatja – a probléma az, hogy pont az érintett országok utasítják el. Edi Rama albán miniszterelnök már be is jelentette: nem akarnak ilyen táborokat az ország területén. Így állítólag többek között Líbiát próbálják az uniós tagállamok rávenni, hogy, persze jelentős összegű támogatásért cserébe, ott hozzanak létre ilyen központokat.
Angela Merkel és Giuseppe Conte központi szereplő lesz. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Ebben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek a segítségére is számítanak. A két szervezet már most is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól.
Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek, a franciák, spanyolok és olaszok pedig azt is el tudnák képzelni, hogy az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok.
Arra is megoldást kell találni, hogy mi legyen a már az Unió területén lévő menedékkérőkkel.
Németországban például komoly kormányválság van emiatt. Angela Merkel pártjának, a CDU-nak a bajor testvérpártja, a CSU a koalíció felrúgásával fenyegetőzik, ha nem sikerül gyors megoldást találni a kérdésre.
A németek elsősorban a másodlagos migrációt akarják megakadályozni, vagyis azt, hogy azok, akik már az Unió területén vannak, átmenjenek egy másik országba: jellemzően az ő céljuk Németország vagy valamelyik skandináv tagállam. Emellett azt is akarják, hogy vissza lehessen küldeni a menedékkérőket oda, ahol először átlépték az uniós határt.
Itt kerülnek szembe a németek az olaszokkal.
Az olaszokhoz érkezik ugyanis a legtöbb menedékkérő, ők viszont pont azt akarják, hogy ne maradjanak náluk.
Ezzel kapcsolatban az olasz kormány be is terjesztett egy tervet, amely többek között azt tartalmazza, hogy minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből, és egy kötelező szétosztási rendszert (ha úgy tetszik, kvótát) javasolnak.
Ez az, amit viszont a visegrádi országok utasítanak el egyértelműen.
Pedig az eddigiekről az olaszok és a németek várhatóan meg tudnának egyezni, hiszen így részben mindkét kormány kívánsága teljesülne, és ezt több más ország, például a franciák is tudnák támogatni. Emmanuel Macron egyébként egyenesen azt javasolta, hogy szankcionálni kellene azokat, akik nem vesznek részt a szolidaritásban.
Ha létrejön ez a megállapodás, az alighanem megmentené Angela Merkelt is – ugyanakkor kétséges, hogy a visegrádi országok ebbe belemennek-e.
„a szélsőjobboldali magyar miniszterelnök szabotálja-e a Merkel megmentésére irányuló tervet”.
De persze hiba lenne azt mondani, hogy csak a V4-ek tudják megfúrni ezt a megegyezést, hiszen Macron is elismerte: egyelőre csak javaslatokról beszélnek. Angela Merkel pedig kedden be is jelentette: nem készül el a találkozón egy, a bevándorlást uniós szinten szabályozó csomag. Hét pontról tárgyaltak, eddig ötben értenek egyet. A másik kettő viszont pont a két legnehezebb: a menekültügyi eljárások szabályozása és a szolidaritási mechanizmus.
Merkel egyébként azt is javasolja, és ebben például a következő fél évben az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is támogatja, hogy az ügyben valóban tenni akaró országok
kössenek két-, háromoldalú megállapodásokat,
bevonva akár a menedékkérők származási és tranzitországait is.
Amiben viszont gyakorlatilag mindenki egyetért, az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítése. A tervezett közös közleménynek az Euractiv által megszerzett vázlata szerint azt ki akarják mondani:
„Annak az előfeltétele, hogy az EU migrációs politikája működjön, az, hogy hatékony legyen a határellenőrzés.”
A menedékkérők szétosztásával kapcsolatban pedig a Politico szerint várhatóan Ausztriát kérik majd fel arra, hogy dolgozzon még ennek a tervén.
Mivel Magyarországon már évek óta gyakorlatilag nincsenek menedékkérők, ezért
a találkozó másik fő témája sokkal inkább érintheti az országot.
Ez pedig a költségvetés és az EU reformja. A már a Független Hírügynökség által is ismertetett Merkel-Macron terv azt szeretné, ha az eurózónához tartozó országok szorosabbá tennék az integrációt, többek között közös költségvetést vezetnének be, amelynek része lenne, hogy a gazdagabb régiók segítik a szegényebbeket.
Mark Rutte holland miniszterelnök kulcsfigura lehet. Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
Ez viszont sokaknak nem tetszik. Az elégedetlenek egyik vezetője Mark Rutte, a liberális holland miniszterelnök, aki szerint az EU „nem jótékonysági intézmény”, a déli szegény országoknak nem a gazdagabb északiak pénzén kell talpra állni. Elutasítja a közös költségvetést, szerinte jobban és hatékonyabban működő Unióra van szükség, szigorúbb szabályokkal.
Kevesebb pénzt szánna agrártámogatásokra és strukturális alapokra,
sőt, ezek folyósítását jogállami és korrupcióellenes feltételekhez kötné – látható tehát, hogy ez a kérdés miért érinti igen érzékenyen Magyarországot.
Rutte ötleteit is többen támogatják, leginkább az írek, a skandinávok és a balti államok, de Sebastian Kurz is erről beszélt egy interjúban, igaz, ő Macron ötleteit is jónak nevezte.
A két fő téma mellett várhatóan szóba kerül még a Brexit és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború. Utóbbival kapcsolatban Donald Tusk a cikk elején idézett levelében azt írta: hatalmas nyomás alatt vannak a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök politikája miatt, és nem csak a kereskedelmi kérdésekben nagyok a nézeteltérések. Szerinte „fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre”.
Az ellentétek tehát nagyok, több törésvonal is húzódik az uniós tagállamok között, nem véletlen, hogy Tusk az elmúlt néhány nap alap alatt személyesen látogatott meg több mint féltucatnyi európai vezetőt, másokkal meg telefonon tárgyalt. A legfontosabb ügyekben így sem várható átfogó megállapodás a csúcstalálkozón.
Fél évvel azután, hogy a nemzetközi tiltakozás ellenére a lengyel parlament elfogadta a kétértelmű holokauszttörvényt, szerdán Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: újra megvitatják a törvényt, mely megfogalmazása szerint nem érte el a célját.
A lengyel holokauszt törvény tagadja a lengyelek bármiféle felelősségét a zsidók kiirtásában, három éves börtönbüntetésre is ítélhetnek valakit, ha erről beszél vagy ír.
A második világháború idején Lengyelország területén működtek a haláltáborok, melyekben a nácik többmillió zsidót öltek meg. Lengyelországban élt a világ legnépesebb zsidó közössége a második világháború előtt. Közülük nagyon kevesen élték túl a holokausztot. Sok zsidót nem a haláltáborokban, hanem azokon kívül öltek meg, és ezekben a gyilkosságokban helyi milíciák is részt vettek. Voltak pogromok Lengyelországban – még a második világháború után is.
A radikálisan jobboldali lengyel kormánypárt, a PiS erről hajlamos megfeledkezni. Még Netanjahu miniszterelnök bírálatára sem változtattak a holokauszt törvény szövegén. Pedig a lengyel miniszterelnök tavaly Budapesten
megígérte Izrael kormányfőjének, hogy semmifajta engedményt sem tesznek az antiszemtizmusnak Lengyelországban.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök most azzal indokolta a törvény újabb megvitatását, hogy az nem érte el a célját.
Hogy mi változott a tavalyi, budapesti ígéret óta? Az például, hogy Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország politikai rendszerének irányítója súlyosan megbetegedett. Varsói hírek szerint leukémiában szenved, és orvosai nem sok jóval biztatnak. Megindult tehát a harc a hatalomért, melyben Mateusz Morawiecki miniszterelnök az egyik esélyes. Ezért is tartotta fontosnak, hogy személyesen jelentse be a holokauszt törvény felülvizsgálatát Lengyelországban.
Defense and dialogue (védelem és párbeszéd). Ez a NATO politikája Oroszországgal szemben- jelentette ki Jens Stoltenberg, aki a Deutsche Welle közszolgálati médiának adott exkluzív interjút.
Tudjuk, hogy mit művelt Moszkva Grúziában, Ukrajnában és azt is, hogy – a kormány akarata ellenére – csapatokat tart Moldova területén. Oroszország növeli katonai erejét. Ezért a NATO is megerősíti a keleti frontot: a balti államokba és Lengyelországba is küldtünk erősítést. De nem akarunk minden új orosz tankra vagy nukleáris fegyverre NATO tankkal vagy nukleáris fegyverrel válaszolni.
Párbeszédre törekszünk Oroszországgal, melyet nem akarunk elszigetelni a világtól.
Trump szerint a NATO elavult. Vajon mennyire kész az USA Európa megvédésére?
Még a választási kampány során valóban mondta Donald Trump, hogy a NATO elavult – mondta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, – de amikor én találkoztam vele a Fehér Házban már egészen más volt a véleménye.
Hozzátette: amióta Donald Trump az USA elnöke, azóta az Európában állomásozó amerikai csapatok költségvetése 40 százalékkal növekedett.
Holnap kezdődik az európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben. Megnéztük, hogy a nagy európai lapok mit várnak tőle.
A Financial Times szerint Angela Merkel kancellár otthoni vitái és migrációval kapcsolatos nézeteltérések határozzák meg a találkozót. Ők úgy értékelik, hogy soha nem volt még ilyen gyenge Merkel pozíciója, a mozgásterét ráadásul populisták is korlátozzák. A brit lap forrásai szerint viszont Merkel kemény tárgyalásra készül.
A lapnak nyilatkozó elemzők szerint, bár sokan érezhetik úgy, hogy közel a kancellár bukása, több szövetségesre is számíthat, és
nem szabad lebecsülni Angela Merkel túlélési képességeit,
hiszen többször is kivágta már magát nehéz helyzetből. Az otthoni viták rendezéséhez elsősorban az olaszokkal kell megállapodnia.
Azokkal az olaszokkal, akik előkészítettek egy tervet a migrációs válság megoldására, erről itt írtunk.
A lap azt írja, még mindig a 2015-ös menekültválságra adott elkésett válaszról lehet beszélni. Az olaszok azt akarják, hogy más országok is vállaljanak részt a rájuk háruló teherből, Angela Merkelnek pedig szembe kell néznie az otthoni koalíciós válsággal is.
A lap szerint komolyak az ellentétek az olaszok és a visegrádi országok elképzelései között. Ausztria ugyanakkor egy olyan tervvel készül, amely szerint a menedékkérelmek nagy részén az EU határain kívül bírálnák el.
A lap azt írja:
mindenki egyetért abban, hogy szigorítani kell a szabályokat,
és meg kell erősíteni az uniós határvédelmi szervet, a Frontexet. A menekültek elosztásáról viszont komoly vita várható, legfeljebb két- vagy háromoldalú egyezményekre lehet számítani.
Az olasz La Stampa szerint Giuseppe Conte miniszterelnök külön egyeztetett Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal, és állítólag alkut ajánlott: több pénzügyi támogatásért cserébe hajlandó rugalmasabb hozzáállásra.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is támogatja az ötletet, hogy az Unió határain kívül létesítsenek befogadóközpontokat a menedékkérőknek. Szerinte a Földközi-tengerből kimentett embereket ilyen észak-afrikai központokba kellene vinni, és ott döntenének arról, jogosultak-e menekültstátuszra.
A németek, az olaszok és a görögök továbbra is
ragaszkodnak ahhoz, hogy minden tagállam vállaljon arányos részt a menekültek befogadásában.
Ezt azonban a visegrádi országok mereven elutasítják.
A Deutsche Welle szerint az is probléma, hogy hiába támogatja több tagállam, hogy az uniós határokon kívül hozzanak létre befogadóközpontokat, ezt az érintett országok eddig mindig elutasították. Most Líbiát akarják rábírni erre, azzal, hogy jelentős összeggel támogatnák cserébe. Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek.
A franciák, spanyolok és olaszok azt is el tudnák képzelni, hogy
az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok,
Nyitottság, tolerancia, elfogadás. Ez az, ami sok emberből, köztük számos magyarból is hiányzik. Bécsben most léptek egyet.
Kettévágott kanapékkal ösztönözik nyitottságra az embereket Bécsben. A „Peace Sofas”, azaz a “Béke Kanapék” nevet viselő újragondolt bútorokra olyan embereket ültet a Partners for Democratic Change Slovakia (Partnerség a Demokratikus Változásért Szlovákia), akik ellentétes véleménnyel vannak olyan témákban, mint a menekültkérdés, a vallás vagy a feminizmus.
Egy héten át több installáció is látható Bécsben, amelyet a Partners for Democratic Change Slovakia (Partnerség a Demokratikus Változásért Szlovákia) nevű szervezet, a MuseumsQuartier múzeum negyeddel közösen állít fel, hogy megosztott társadalmunkat arra késztesse, újra elkezdjünk beszélgetni egymással. A kampányhoz kettévágott kanapékat és egy rövidfilmet használnak, néhány önként vállalkozóval együtt.
A „Peace Sofas”, azaz a “Béke Kanapék” nevet viselő újragondolt bútorokra
olyan embereket ültet a PDCS, akik ellentétes véleménnyel vannak olyan témákban, mint a menekültkérdés, a vallás vagy a feminizmus.
A résztvevők saját kanapéját vágják ketté, majd összeszerelik egy ellentétes véleményt valló fél szófájával és az első pillanattól kezdve rögzítik a felemás bútoron zajló beszélgetésüket.
A „Béke Kanapék” történetét bemutató film világos üzenettel zárul: amikor olyan emberekkel beszélgetünk, akik a sajátunktól eltérő álláspontot képviselnek, mindkét fél egy más szemléletmóddal gazdagodik. A kampánnyal arra szeretnék ösztönözni az embereket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez és
nyissanak azok felé, akik másképp tekintenek bizonyos kérdésekre, mint ők maguk.
„Konfliktus. Szélsőségek Erőszak. Gyakran halljuk ezeket a szavakat manapság, ha társadalmi kérdésekről, alapvető értékekről van szó. Szerintünk van más megközelítés is. Hinnünk kell abban, hogy a különböző értékeket valló emberek tudnak beszélgetni, együttműködni egymással. Ezen az úton akarunk elindulni azokkal, akik leülnek a kanapéra, akik látnak, hallanak minket.” – egészítette ki a program céljait Wagner János, a Partners Hungary Alapítvány programvezető, mediátor munkatársa.
„Egy kanapé nagyszerű lehetőséget teremt, hogy beszélgetést kezdeményezzen egymással két ellentétes véleményen levő ember. Tökéletes szimbólum, hiszen egy kanapén ülve biztonságos otthoni környezetben érezhetjük magunkat, és nem egy vita helyszínén” – mondta Dr. Christian Strasser, MBA, a MuseumsQuartier igazgatója.
A kiállítás június 21-27. között, különböző helyszíneken tekinthető meg Bécsben, a MuseumsQuartier közvetlen közelében. A látogatók lehetőséget kapnak arra, hogy leüljenek 1-1 kanapéra és meghallgassák az azon lezajlott beszélgetéseket. A kiállítást követően egy aukción fogják elárverezni az egyesített kanapékat. Az ebből befolyt összeget az ENND munkájának folytatására fordítják, melynek célja csökkenteni a közép-kelet európai országok lakóinak megosztottságát tréningek, konferenciák szervezésével, esettanulmányok bemutatásával.
A francia köztársasági elnök aggodalommal figyeli, hogy az európai elit egyre kevésbé képes kezelni a fontos problémákat. Ez derült ki Brüsszelben a mini csúcson, ahol semmiféle megállapodás sem született a migráns politikáról.
Ferenc pápa ebben az ügyben fontos morális támogatást jelenthet, hiszen a katolikus egyházfő mindíg kiállt a migránsok jogai mellett, amit azzal is jelzett, hogy első hivatalos látogatása Lampedusa szigetére vezetett, ahol akkor Itália legnagyobb migráns tábora volt.
Azóta Rómában hatalomra kerültek a populisták, akik a migráns politikát tűzték zászlajukra. Brüsszelben olyan átfogó javaslatot terjesztett elő Giuseppe Conte miniszterelnök, amely megosztaná a terheket. Ez a gyakorlatban többlet kvótákat jelentene: a többi EU tagállamnak át kellene vennie Olaszország félmillió migránsának jó részét.
Ezt senki sem akarja elfogadni az Európai Unióban.
Valahogy viszont dönteni kell Brüsszelben, ahol csütörtökön már valamennyi tagállam vezetői részt vesznek a tanácskozáson. Elvben Macron elnök javaslata a téma az eurozóna reformjáról, de ezt valószínűleg felülírja a migráns probléma. „A nacionalizmus lepraként terjed Európában!”– ez Emmanuel Macron véleménye a szélsőjobboldali populizmusról. Ahhoz, hogy ezt a veszélyt elhárítsák, valamiféle megoldást kellene találni a migráns problémára.
Ezért is látogat a Vatikánba Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, hogy morális támogatást szerezzen elképzeléseihez, melyeket azután Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozóján előterjeszthet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
