Fontos Archives Page 339 of 487 › Független Hírügynökség

Korai volt temetni a német kancellárt

FüHü

-

2018-07-01

Legalábbis ezt állítja a Bloomberg, amely szerint Merkel megőrizte azt a képességét, hogy olyan kompromisszumokat tud összekovácsolni, amelyek senkinek sem felelnek meg, mégis valamiképpen működnek. A Brüsszelben kiadott zárónyilatkozat kibékíti egymással Németország, Olaszország, illetve a keleti tagállamok igencsak ellentétes érdekeit és elégnek látszik ahhoz, hogy leszerelje a CSU további lázadását.

Merkelnek meg kellett szereznie a déli országok, illetve részben a magyar kormány beleegyezését, hogy visszaveszik azokat a menekülteket, akik német földre igyekeznek. Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy senki sem kényszerítheti a menedékkérők befogadására, mert az az ország szuverenitását sértené. A vége az lett, hogy mindenki megkapta, amit akart, persze ha nem is mindent, amit szeretett volna. A magyarok esetében ez azt jelenti, hogy náluk nem létesülnek „ellenőrzött központok”, ha elzárkóznak azoktól. Mindent egybevéve úgy tűnik, hogy összefércelték a repedéseket, még ha nem is tüntették el azokat.

Most már csak azt nem tudni, működik-e a kidolgozott megállapodás, gyakorlati, illetve erkölcsi értelemben. Hiszen őrizet alá akarják venni mindazokat, akiknek az egyetlen „bűnük” az, hogy jobb életre vágynak. Emellett ezek a táborok hatalmas lehetőséget nyújtanak a visszaélésekre, a korrupciótól kezdve az embertelenségekig. Európa egyezségre juthatna az értékeit illetően, miközben igyekszik konszenzust találni tagjai között, amelyek közül több is erősen nacionalista, bevándorlás-ellenes pártokkal van megáldva.

Bloomberg/Szelestey Lajos

Menekültválság márpedig nincsen

FüHü

-

2018-07-01

0

„Míg 2015-ben 1.046.285 menekült érkezett Európába, addig számuk 2016-ban 373.698, tavaly 184.360, idén – azaz 2018 januárja és májusa között – pedig mindössze 41.418. Ez utóbbi szám kevesebb, mint a 2015-öt megelőző évek éves bevándorlási átlaga, vagyis ma kevesebben érkeznek, mint a korábbi normálisnak mondott időszakokban.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Június utolsó napjaiban az Európai Tanács elsősorban a kontinens migrációs helyzetével foglalkozott, és egyfajta megállapodás született arról, milyen közös lépések szükségesek ahhoz, hogy egyrészt ne ismétlődhessen meg a 2015-ös menekülthullámhoz hasonló jelenség, másrészt, hogy a már Európában tartózkodó közel-keletiek és észak-afrikaiak helyzetét hogyan konszolidálják közös uniós együttműködés keretében.

Már most megfogalmazódtak a tanácsi üléssel és az azon született megállapodással kapcsolatos kételyek, melyek okkal érvelnek úgy:

(1) Nem minden uniós ország részéről garantált a nélkülözhetetlen szolidaritás.

(2) Az unió tagállamai nem egyforma mértékben és módon kitettek ennek a kihívásnak.

(3) Nem világosak azok az eljárási szabályok, melyekkel szétválaszthatók lesznek a tényleges menekültek és azok, akiket nem illet meg a menekült-státusz, mert gazdasági menekülteknek minősülnek.

(4) Nem körvonalazódott még teljes mértékben az a gyakorlat sem, hogy az unió területéről kiutasításra kerülteket hogyan juttatják vissza eredeti hazájukba, illetve, hogyan állapítható meg: eredendően mely országnak az állampolgárairól van is szó.

További kérdéseket vet fel – mert egyelőre nincs teljes a konszenzus ezen a téren sem –, milyen módszerekkel állják útját a jövőben jelentkező új esetleges hullámnak: a szubszaharai övezetből, illetve Észak-Afrikából továbbra is állandó a szivárgás, s ez elsősorban Itália, Málta és Spanyolország számára jelent nagyon nagy gazdasági, társadalmi és politikai terheket. És bár közeledtek az álláspontok a kollektív határvédelem (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, Frontex) mikéntjéről, annak számos gyakorlati kivitelezése egyelőre még tervezőasztalon sincs.

Ugyanakkor kialakult egy vadonatúj és biztató helyzet, s a mostani tanácsi megállapodás fő inspiráló ereje ebből fakadt. Míg 2015-ben 1.046.285 menekült érkezett Európába, addig számuk 2016-ban 373.698, tavaly 184.360, idén – azaz 2018 januárja és májusa között – pedig mindössze 41.418. Ez utóbbi szám kevesebb, mint a 2015-öt megelőző évek éves bevándorlási átlaga, vagyis ma kevesebben érkeznek, mint a korábbi normálisnak mondott időszakokban.

Megváltozott ugyanakkor – méghozzá alaposan – a ma Európába beáramló menekültek származási tájegysége. Míg 2015-ben elsősorban Görögországon és Kelet-Európán át vándoroltak a háborúk dúlta Közel-Keletről, addig 2016-2017-ben már messze azok voltak többen, akik Afrikából érkeztek, nem érintve Kelet-Európát, s főként a spanyol és olasz kormányok helyzetét nehezítve – sőt, mint ismeretes – pozícióikat meg is ingatva.

Ez egyben azt is jelenti, hogy megváltozott a menekültek foglalkozásbeli, iskolázottsági és általában kulturális összetétele is. Ezekkel a hullámokkal elsősorban olyanok érkeztek, akik gazdasági menekülteknek minősülnek; általános képzettségük messze elmarad azokétól, akiket a szír vagy iraki polgárháború kergetett el szülőföldjükről.

Mi magyarázza a változást? Az, hogy – elsősorban Angela Merkel diplomáciai közbenjárására – 2016 márciusában az Európai Unió és Törökország megállapodást kötött: ez utóbbi meggátolja a kiáramlást saját területéről a határain túlra. Teheti ezt annál is inkább, mert az Iszlám Állam összeomlását követően már a Törökországba történő beáramlás is jelentősen megcsappant.

További magyarázat, hogy míg korábban két téves hit tüzelte az Európa felé indulókat, addig az ebből fakadó illúziók mára szerteporladtak. Azaz, hogy itt emberjogi alapon mindenkit automatikusan befogadnak; a másik, hogy a népességfogyás és munkaerőhiány miatt itt amúgy is mindenkit tárt karokkal várnak.

Összefoglalva:

(1) Az Európába érkező menekültek száma az utóbbi két évben minimalizálódott.

(2) Elsősorban Afrikából érkeznek, többségükben gazdasági menekültek.

(3) Útjuk nem a Balkánon és Kelet-Európán át vezet, hanem a Földközi-tengeren Olaszország és Spanyolország, illetve Málta felé.

Mindezt figyelembe véve kijelenthető: a 2015-ös értelemben menekültválság ma már egyáltalán nincs a kontinensen, de ezzel az unió persze nem mentesült attól, hogy a már itt levőket elhelyezze, tartózkodási jogosultságukat tisztázza, és hatékony integrációs programokat indítson be részükre. További két teendő a korábbi és az újonnan keletkező menekülési útvonalak kontrollja, adott esetben felszámolása; illetve mindazok visszajuttatása eredeti hazájukba, akik a befogadásra nem jogosultak.

Mindez nyilvánvalóan új politikai helyzetet teremtett azon kormányok számára, amelyeknek magatartása elsősorban a bevándorlás propagandisztikus – rasszista elemektől hemzsegő – politikára épült. Mára egyértelmű: ugyan Orbán Viktor továbbra is naponta emlegeti a menekültveszélyt, az iszlám térhódítást és Soros ármánykodását belpolitikájában, de külpolitikailag, illetve az uniós politikában már nem tudja ugyanezt zsarolásként felhasználni. Egyszerűen azért,

mert menekültáradat és az ebből fakadó veszély nem létezik.

Mintha kissé nehezen ébrednének rá azok a pártok is erre, amelyek szintúgy hasznot próbáltak húzni a válságból, elsősorban az európai szélsőjobboldal és társutasaik, a német CSU. Nem véletlen, hogy elsősorban a centrista konzervatív világ követeli a leghangosabban, hogy a jobboldali demokratikus erők ne hagyják zsarolni magukat a menekültválság fantomjának mesterséges életben tartásával. A vezető német konzervatív lap, a Die Welt a következőket írja:

„Jó lenne, ha Merkel lassan elkezdene barátkozni a gondolattal, hogy elbocsássa renitens CSU-s belügyminiszterét,

és a többi párttal olyan szövetséget kovácsolna, amelynek Európa fontosabb, mint az új nacionalizmus.” Majd hozzáteszi: „Európának közös menedékpolitikára van szüksége, és ennek jegyében habozás nélkül meg kell vonni a pénzt mindenkitől, aki cserbenhagyja Németországot, Olaszországot és Franciaországot a menedékkérelmek ügyében. A szolidaritás nem egyirányú utca, Németországnak Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország nem kifizető helyei többé, ha ezek az államok nem vállalnak szolidaritást.”

A menekülthullám múltával azonban a téma Kelet-Európában is kifáradni látszik, egy idő után nemigen lehet már ijesztgetni vele. Bár a Fidesz-Jobbik tengely még úgy tesz, mintha semmi sem változott volna, korábbi ebbéli kelet-európai szövetségesei, melyek még nem jutottak olyan messze a demokrácia leépítésében, mint Magyarországon, a következő egy évben, a tények súlya alatt mindenképp elfordulnak a témától.

Orbán tehát új populista témát kényszerül majd keresni,

s e témák lehetnek azok, amelyek 2019 két magyarországi választási kampányát meghatározzák.

Magyarország is visszafogadna menekülteket – vagy mégsem? Frissítve!

FüHü

-

2018-06-30

0

Magyarország is visszafogadna menekülteket – vagy mégsem? Frissítve!

Szokásos politikai kacsának nevezte Orbán Viktor a DPA német hírügynökség értesülését arról, hogy visszafogadnánk a nálunk regisztrált menekülteket. Az MTI-vel közölte: semmilyen megállapodás nem született.

A DPA alapján több hírügynökség is azt jelentette: 14 uniós tagország egyezett bele, hogy gyorsított ütemben visszaveszi Németországtól azokat a bevándorlókat, akik elsőként náluk regisztrálták magukat.

Magyarország mellett Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália és Svédország

vállalta ezt azon levél szerint, amelyet Angela Merkel intézett koalíciós partneréhez, s amelybe bepillantást nyerhettek a német hírügynökségek. A Deutsche Welle tudósítása felhívja a figyelmet arra, hogy az országok listájáról hiányzik Ausztria.

Orbán az MTI megkeresésére cáfolta a DPA-jelenttés tartalmát. Az azonban több mint elgondolkoztató, ahogyan

a cáfolatot szinte elrejtették egy MTI-hírben, amely hosszasan foglalkozik Babis cseh kormányfő szintén tagadó nyilatkozatával.

A hosszú jelentés közepe táján, éppen hogy megemlítve szerepel Orbán két rövidke megjegyzse: „szokásos politikai kacsa”, illetve „semmilyen megállapods nem született”.

Ha Orbán ez alatt azt érti, hogy aláírt megállapodás nem született, akkor minden bizonnyal igazat mondott, mivel jelentések szerint még csak szóban egyeztek meg az érintettek.

Orbán mindenesetre az EU állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcsán elért egyezséget követően, hajnalban rögzített gyorsértékelésében szót sem ejtett arról, hogy ilyen – nem is mindenki által elogadott – kötelezettséget vállalt volna.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. június 28., csütörtök

Merkel emellett migrációs központok felállítását is indítványozta a német határon, amelyekben a menedékkérelmeket bírálnák el. A DPA értesülése szerint a terv egy további részeként német rendőröket küldenének Bulgáriába az uniós határok védelmére – erről már megállapodott Berlin és Szófia.

Mint emlékezetes, Merkel július 1-ig kapott haladékot koalíciós testvérpártjától, a CSU-tól, hogy megoldást találjon a németországi bevándorlók számának csökkentésére.

Védte Orbánt, vége a diplomáciai karrierjének?

FüHü

-

2018-06-30

0

Védte Orbánt, vége a diplomáciai karrierjének?

A diplomáciai rendkívül fegyelmezett világában ritka az olyan nagykövet, aki többé vagy kevésbé, de szembemegy hazája politikai irányvonalával. Franciaország budapesti nagykövete pedig ezt tette. Eric Fournier pályafutása Budapesten júliusban végetér, s jó eséllyel nem csak a magyar fővárosban – értesült a Le Monde.

Franciaország budapesti nagykövete példaértékűnek tartja Orbán migránspolitikáját – legalábbis a Mediapart portál szerint ez áll egy korábban általa hazaküldött jelentésben. Ebből kiderül: nemcsak, hogy elfogadja a magyar kormány migránspolitikáját, egyenesen ajánlja annak átvételét az egész Európai Unió számára. A jelentés úgy fogalmaz, hogy

az EU téved amikor antiszemitizmussal vádolja a magyar kormányzatot, miközben a valódi antiszemitizmus a bevándorló muzulmánok oldaláról fenyegeti Európát.

Eric Fournier sohasem bírálja az Orbán kormányzat illiberális intézkedéseit sem, pedig ezt más nyugati nagykövetek megteszik – írja a párizsi Le Monde.

Mi erről a véleménye Macron elnöknek? – tették fel a kérdést egy sajtóértekezleten Brüsszelben. „Ha tudomást szereztem volna erről a diplomácia jelentésről, akkor azonnal visszahívtam volna a nagykövetet. Az álláspontja ugyanis ne felel meg a francia hivatalos állásponttal” – válaszolt Emmanuel Macron, akinek egyébként kulcsszerepe volt abban, hogy Brüsszelben európai megoldás született migráns ügyben.

Eric Fournier pályafutását illetően a Le Monde megírja, hogy grúziai szereplése is kicsapta a biztosítékot Párizsban. A nyugatbarát Szaakasvili szerint „ő volt a legbolondabb nagykövet Tbillisziben” – ezt pedig arra értette az Amerikából hazatért grúz politikus, hogy a francia nagykövet teljes erővel az oroszok emberét támogatta. Elintézte például, hogy Bidzina Ivanisvili, az oroszok által támogatott oligarcha megkapja a francia állampolgárságot. Később Ivanisvili Grúzia vezetője lett és Moszkva-barát politikát folytatott, miközben az Európai Unió szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben.

Német elnöki látogatás Fehéroroszországban

FüHü

-

2018-06-30

0

Német elnöki látogatás Fehéroroszországban

Első ízben látogatott német elnök a Lukasenko-fémjelezte Fehéroroszországba. A vizit alatt a két ország vezetője közösen koszorúzott egy korábban a föld színéről is eltüntetni prbált egykori náci haláltábor emléktáblájánál.

Régi elmaradást pótlunk

– hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier német elnök, aki látogatást tett a Minszk melletti Málij Trostenyec egykori koncentrációs tábor területén. A nácik itteni haláltáborában 1942 és 1944 között tízezerszámra ölték meg az embereket. Az áldozatok számát 60 és 200 ezer közé teszik. Többnyire zsidók voltak, de szovjet hadifoglyokat is végeztek ki, ezerszámra. A haláltábor nyomait a visszavonuló nácik igyekeztek nyomtalanul eltüntetni. A szovjet időkben semmiféle kutatás sem folyt a területen.

A tábornak még a nyomait is eltörölték, s az első emléktáblát csak 2002-ben, a láger felállításának a hatvanadik évfordulóján helyezték el.

A német közszolgálati portálnak, a Deutsche Welle-nek nyilatkozó történészek szerint a Szovjetunióban a holokauszt tabunak számított, annak ellenére, hogy sokszázezer zsidó áldozata volt az egykori Szovjetunió területén.

Fehéroroszország és Németország államfője együtt koszorúzott Málij Trostenyecben. Ez volt az első alkalom, hogy német elnök Fehéroroszországba látogatott. Alexandr Lukasenko elnök autokratikus rendszere gyakori bírálat tárgya az Európai Unióban. Fehéroroszország Moszkva hű szövetségese és Putyin támogatásával tartja fenn magát. Minszk ugyanakkor közeledni szeretne az Európai Unióhoz is, hiszen a közeli balti államok fejlődése mutatja, hogy a szovjet múlt ellenére komoly eredményeket lehet elérni a társadalmi-gazdasági körülmények javításában.

„Bajom van a demokrácia hiányával”

FüHü

-

2018-06-30

0

Példátlan nagy média-visszhangja van annak, hogy Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ egykori képviselője, szenátora, minisztere egy kormányellenes tüntetésen (június 23-án) bejelentette, hogy kilép az RMDSZ-ből. Mint várható volt “egykori” társai részben sajnálkoznak, részben igen keményen támadják, próbálják hitelteleníteni és lépésének jelentőségét, fontosságát csökkenteni. A nemcsak romániai magyar, vagy magyarországi körökben, hanem a román politikában és médiákban is közismert és népszerű politikus a Független Hírügynökségnek nyilatkozott.

Bizonyára bonyolult és hosszú érlelődési folyamat vezette oda, hogy mundér becsülete ide vagy oda, eldöntse, hogy kilép az RMDSZ-ből, 28 év után, alapító tagként, sokszoros tisztségviselőként. A perrendtartás elfogadását jelölte meg azon cseppnek, melytől betelt a pohár. A mostani módosítások (összesen 327) , melyeket az RMDSZ is megszavazott, egyrésze elfogadható, másrészük pedig botrányos, nemcsak a szakma, vagy az ellenzék, hanem lassan-lassan a jogtudatos állampolgárok többsége számára is. Összefoglalná pontosan, mit kifogásol a módosítók közül?

Léteznek nagyon testreszabott módosítások, amelyek a kétházas romániai parlament vezetőit illetik. Ezekről lehet vitatkozni, de nem érdemes. Ha egy akadályoztatott bíró nem írhat alá egy ítéletet, akkor azt az adott esetben, nyilván mérlegelés után, az intézmény vezetője írja alá, nyilván nem egyedül, hanem másod, vagy negyedmagával. Ezt a megoldást hatályon kívül akarják helyezni. A kormánypárt elnökét jogerősen elítélték, igaz felfüggesztve, választási csalásért. Most alapfokon megint elítélték egy elég piszlicsáré ügyben, de bizonyítékok alapján, végrehajtandóra. Ezt az ítéletet akarja a parlamenti többség, ahol az RMDSZ a mérleg nyelve, kitriblizni. Ne férjen kétség hozzá, van mit jobbítani a romániai bűnüldözés kapcsán. Most is mondom, miként eddig is, hogy vannak elfogult, esetenként korrupt bírák, ügyészek, etnikai ügyekben is. De intézményes magyarüldözés szerintem nincs Romániában. Intézményes és hétköznapi korrupció viszont volt és van Romániában. A módosítások egy része erősen korlátozza a bűnüldöző szervek eszközeit: csak az elkövetéstől számított 6 hónapon belül lehet vádalkut kérni, nem lehet megváltoztatni az alacsonyabb szintű bíróság felmentő ítéletét. Ha nincs új bizonyíték, ha egy éven belül nincs vádemelés, akkor kötelező a felmentés stb. Ezekre a változtatásokra a szakma fatvát mondott. Nyilván nem mindegyikre, vannak helyre dolgok is. Egy BTK módosítás akár éveken keresztül történő egyeztetés, munka eredménye. Most sajnos nem erről van szó. Szerecsenmosdatás esete forog fenn és sajnos, az RMDSZ sikál.

Minden bizonnyal a pontszerű kifogásokon túl, az RMDSZ jelenlegi politikai vonalvezetésétől is elhatárolódott, nemcsak mostani gesztusával, de eddigi állásfoglalásaival is. Mi a kifogás, miért nem hajlandó tovább egykori elvtársaival haladni a mostani politikai establishment vonalával?

Jogász vagyok, az igazságszolgáltatást illetően már voltak komolyabb nézeteltéréseim a fővonallal, és most is ez a fő kritérium. Bajom van a demokrácia hiányával a szervezeten belül, valamint az RMDSZ függetlenségét illetően is. Nagyon beállt a szervezet a két kormánypárt alá, mert ha azt mondanám, hogy mellé, az nem fedné a valóságot. Az etnikai alapú politizálásnak van jogosultsága, de nem válhat kizárólagossá.

Aki A-t mond az mondjon B-t is, ez a politikára is érvényes mondás. Hogyan tovább? Mit tervez, ha egyáltalán még vannak politikai ambíciói, a jövőben? Merre tovább Eckstein Kovács Péter, a politikus?

Ambícióim mindig voltak és lesznek is. Hozzá szeretnék járulni ahhoz, hogy a romániai ellenzék – amelyik olyan, amilyen – le tudja győzni a jelenlegi, szerintem vállalhatatlan politikai kurzust.

Magyari Nándor László

Európa orbánizálódása

FüHü

-

2018-06-30

0

A vezető nyugati lapok szerint a csütörtök-pénteki uniós csúcson tető alá hozott egyezmény a nacionalista pártok megerősödését tükrözi.

„Hogy a menedékkérők egy részét a jövőben zárt táborokban tartják, az olyan ötlet, amelyet a kormányok nemrégiben még idegengyűlölőnek és embertelennek minősítettek, ám most belementek, Olaszország és Ausztria követelésére. Ezen belül korábbi álláspontjának feladása a politikai túlélés árát jelentette Merkel számára.” (Wall Street Journal)

„Európa orbanizálódik, Brüsszelben az állam- és kormányfők szinte kizárólag az EU bezárkózásáról tárgyaltak, kerüljön az, amibe kerül. A menekültek jogai már nemigen érdekesek.” (Spiegel)

„Ami új, az az, hogy lesznek gyűjtőhelyek Európán kívül és ott válogatják szét a gazdasági migránsokat, illetve az igazi menedékkérőket. A gond ott van, hogy egyetlen észak-afrikai vagy közel-keleti állam sem kapott az ötleten. Az is újdonság, hogy a tengerről kimentett embereket az EU-n belül, az e célra létrehozandó létesítményekben helyezik el. Csak egyelőre senki sem jelentkezett, hogy hajlandó ilyen létesítmények felállítására.” (Financial Times)

„Nemigen lehet bizakodni bármiben is, a 28-ak nem voltak hajlandók szétteríteni a menekülthullám hatásait. Az olaszok semmire sem jutottak a követelésükkel, mert a közép-európaiak ellenálltak. Ugyanakkor nem valószínű, hogy Itália hajlandó lesz eleget tenni a német kérésnek, és nem akadályozzák meg, hogy továbbálljanak a területére érkező migránsok. Vagyis a konferencia olyan EU-ra utal, amely még inkább széttöredezett és nem táncolt vissza a szakadék széléről.” (Guardian)

„Leginkább időt nyertek a politikusok, ami Merkel számára a legfontosabb. Hogy most európai megoldás lett-e, arra a válasz: igen is, meg nem is. Ám a lényeg, hogy évek óta hiányzik az akarat, mármint hogy a tagok valóra váltsák azt, amiben megállapodtak. Hogy a magyar kormány megtagadja a menedékkérők átvételét, az csak egyetlen példa a belső szabotázsra. Mások már jó ideje Magyarország mögé bújnak.” (Standard)

Kicsúszott a talaj Orbán migránsozása alól

N. Vadász Zsuzsa

-

2018-06-29

0

Kicsúszott a talaj Orbán migránsozása alól

Nagy kérdés, hogy miként lehet tovább migránsoznia Orbánnak, amikor nem vagyunk sem belépő ország, sem célország, sőt, még tranzitország sem, az EU elvetette a kötelező kvótát, továbbmenve: még büntetés sem fenyeget a migránsokat elutasító magyar politika miatt – teszi fel a kérdést Balázs Péter. A volt külügyminisztert, magyar EU-biztost arra kértük, értékelje az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének az eredményeit.

Tízórás kemény tanácskozás után péntek hajnalra megállapodtak az Európai Unió állam- illetve kormányfői a menekültválság kezelésének következő lépéseiről. A zárónyilatkozat a többi között kimondja, hogy a jövőben a tagállamok önkéntes felajánlásai – és nem kötelező kvóták – alapján jönnének létre a menekültek kérelmeit feldolgozó menekültközpontok és valósulna meg a menedékre jogosultak befogadása.

Orbán Viktor a csúcs után hajnalban a Facebook oldalán adott gyorsértékelést:

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. június 28., csütörtök

Ebben azt mondta, hogy

„a Visegrádi négyek nagy győzelmet arattak”.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy országa többé már nem egyedül küzd a menekültválság okozta nyomással, Angela Merkel német kancellár gyorsértékelésében azt hangsúlyozta, hogy sikerült pozitív eredményeket elérni, de még mindig megosztottak a tagállamok egy sor kérdésben, Emmanuel Macron francia elnök pedig elsősorban Európa sikeréről beszélt. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt mondta: túl korai még sikerről beszélni, a munka nehezebb része még hátra van.

Accord trouvé sur les migrations : une approche européenne confirmée, un agenda complet acté (action extérieure, protection des frontières, responsabilité et solidarité européennes), les propositions françaises adoptées. #EUCO pic.twitter.com/M5AxpChJJS

— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) June 29, 2018

„Az első nyilatkozatok azt mutatják – s ez mindig így van egy-egy ilyen csúcs után –, hogy mindenki a saját győzelmét hirdeti, azt emelve ki, amit ő szeretett volna elérni, és hogy abból mit ért el” – mondja gyorsértékelésében a diplomáciában és uniós ügyekben és persze mindezek kommunikációjában is jártas Balázs Péter. És valóban – teszi hozzá – a zárónyilatkozatban megtalálható Merkel, Macron, Conte és Orbán egy-egy törekvésének az eredménye – teszi hozzá, ám figyelmeztet arra, hogy súlyos hiba zéróösszegű játszmának felfogni mindezt. Tévedés az Orbán-féle beállítása az ügynek, nevezetesen, hogy legyőzte a többieket. „Az EU win-win megoldásokat keres” – szögezte le.

Kérdésünkre, hogy akkor most csitultak az uniós tagállamok nem kis részének az indulatai Orbán és politikája iránt, Balázs Péter úgy vélekedett:

Orbán továbbra is akadály és bajkeverő sokak szemében.

S hiába az a látszat, hogy most az olaszokban sikerült egy Orbánnal egyetértő nagy szövetségesre lelni, a közeledés csak látszólagos. „Az első mondatban ugyan még egyetértett Conte és Orbán (ide ne jöjjön senki), de a másodikban már ütközés volt a két politikus között: Conte ugyanis azt mondta, hogy aki hozzájuk érkezik, azokat a többiek azonnal vegyék át, Orbán pedig ismét deklarálta, hogy nem akar menekültet befogadni”.

A magyar kormányfő az első hírek szerint egyébként még most is hátráltatta a megegyezést.

Ő nem tesz mást, mint hogy próbál a visegrádiak nevében politikai tényezőként fellépni, de ez a migráció ügyében azért nem hiteles, mert a visegrádiak nem tartoznak egyik érintett országcsoportba sem

– fejtette ki Balázs Péter.

Van ugyanis a belépési probléma – ez most az olaszokra nehezedik elsősorban, s másodsorban a görögökre (a nemzetközi jog szerint a vízből ki kell menteni az embereket). Van egy jellegzetes tranzitprobléma – az osztrákok az elsődleges érintettek, főleg rajtuk keresztül vonulnak délről északra a bevándorlók. S van a célországok problémája – ebben a németek vezetnek toronymagasan, bár a dánok és a Benelux-államok is aggódnak.

Menekültek számának az alakulása a keleti, a közép- és a nyugati útvonalon
Forrás: Europa.eu

Magyarország azonban több más tagállammal együtt nem érintett, hiszen már a kötelező kvótát is eltörölték („aminek személy szerint örülök, mert az első pillanattól kezdve elleneztem”) és valamifajta büntetés veszélye sem fenyeget. De azért az érintettek elvárnak ezektől az országoktól valamifajta szolidaritást, legalább gesztus-szinten.

S hogy akkor kié a győzelem? Egyáltalán van-e győzelem? Balázs Péter szerint leginkább úgy lehetne fogalmazni, hogy

az európai megoldás győzött, a megoldás egyértelműen a közös európai kezelés irányába, egyfajta összefogás irányába mozdult el, hogy együtt oldjuk meg a migránsproblémát, ellenkező esetben mindenki ráfizet, igaz, nem egyforma mértékben.

Az – tette hozzá a szakértő –, hogy kinek az érintettsége a legerőteljesebb, azaz ki fizethet rá a leginkább, látszik abból is, hogy ki vett részt a múlt vasárnapi, önkéntes alapú úgynevezett mini csúcson: nos, Magyarországgal az élén a V4-ek nem voltak ott, nem véletlenül. Hiszen ők nem szenvedő alanyai a problémának, nem hozzájuk érkeznek a menekültek, nem rajtuk keresztül vezetnek a tranzit útvonalak, és nem is letelepedési célországok, azaz

csak a lelátóról kiabálnak.

A magyarok kivételével a V4-ek jószerint még migránst sem láttak, mi is utoljára 2015-ben” – tette hozzá.

A volt uniós biztos, külügyminiszter elismeri, hogy az EU rendkívül nehéz problémával került szembe, már csak azért is, mert nem a klasszikus belső integrációval összefüggő kérdést kell kezelni, hanem egy külső sokkot, annak hatásait, utórezgéseit. Nehéz azért is, mert nagyon eltérő a tagállamok érintettsége, amely a maximális terheltségtől a nulla terheltségig terjed, ám a döntésnek konszenzusosnak kell lennie – emlékeztet, hozzáfűzve: ehhez képest a csúcs értékelhető eredménnyel zárult, annak ellenére is, hogy nem indult túlságosan jól, hiszen az újonc olasz kormányfő megpróbált keménykedni, de „szembesült a többi tagállam érdekével és egyben segítőkészségével: azzal, hogy

nem hagyták egyedül a problémával, ám ennek feltétele, hogy működjék együtt a többiekkel. Conte ezt megértette, így születhetett meg a megállapodás”.

Kérdésünkre, hogy jónak tartja-e a migránskérdés uniós kezelésének új irányát, Balázs Péter kifejtette: „Alapvetően jó, mert minél távolabb kezdjük el a kezelést, annál jobb az eredmény: a forrásországoknál, majd a belépő pontokon, azaz a frontországokban.

Hiszen a Duna áradását sem a Fekete-tenger deltájában kell megfogni, hanem a Fekete-Erdőben, a forrásnál”.

A megoldás racionális irányban mozdult el, de az is kell, hogy a tagállamok fogjanak össze és támogassák a jövőben is a közös megoldásokat, mert azok hiányában az egyes tagállamokban csapódnak le a következmények.

S hogy most mi következik? „Izgalmas időszaknak nézünk elébe” – mondja Balázs Péter. Több igen fontos döntés előtt áll az Unió, s ezek kezelése összefügg az egyéb fejleményekkel is. A többi között dönteni kell az új, 2021-től érvényes költségvetésről, s le kell osztani a jövőre megújuló európai intézményekben a posztokat, továbbá jövő tavaszra a Brexit is eljut már egy pontra, s persze a tavaszi EP-választások után a parlament erőviszonyok is változhatnak majd.”

A bebetonozott Orbán

FüHü

-

2018-06-29

0

Orbán Viktor bebetonozza magát az új európai középjobbon – ezzel a címmel közöl kommentárt a Politico: eddigi elvbarátai közül sokaknak már annyira elegük van az illiberális demokrácia keresztapjából, hogy szabadulnának tőle az Európai Néppártban, csak éppen a torkukon akadt.

A Politico szerint a szervezet mérsékelt pártjai – hollandok, svédek, finnek és luxemburgiak a Fidesz eltávolítása mellett kardoskodnak, a magyar párt EU-ellenes megnyilvánulásai és a jogállam fokozódó megsértése miatt. Csak éppen nincsenek elegen hozzá. Azon kívül az EPP vezetőinek szükségük van Orbánra, mert nem biztos, hogy nélküle a jövőben is a konzervatívok adják a legnagyobb frakciót Strasbourgban.

A magyar politikusnak nem áll szándékában, hogy vegye a kalapját

– folytatódik az Politico európai kiadásának a kommentárja. Úgy látja, hogy a Néppárt bement az ő utcájába, főleg a migráció ügyében. A frakción belül az az uralkodó vélemény, hogy nem szeretik, amit Orbán csinál, de egyelőre együtt kell élni vele. Egy bennfentes forrás szerint az EPP teljesen megosztott a kérdésben, bár befolyásos képviselők szerint a vita nem egyszerűsíthető le arra, hogy Orbánnal vagy ellene. Három csoportosulás alakult ki:

a liberálisok kiraknák a szűrét, ők svédek és hollandok. A CSU és az osztrák ÖVP határozottan kiáll mellette. A CDU középen áll.

A Politico egyszerű matematikai mérleget is megvon: Orbánnak Magyarország a legfőbb, utána jön a rangsorban a V4-es csoport, majd messze leszakadva az unió. Azt tudja, hogy a parlamenti aritmetika az ő javára billenti a mérleget. A Fidesznek jelenleg 11 képviselője van Strasbourgban, miközben a Néppárt 25 fős előnyt tudhat a magáénak a szociáldemokratákkal szemben.

A magyar kormányerő várhatóan megint jól szerepel majd a jövő évi európai választásokon, szemben a legtöbb tagpárttal. Ez magyarázza azután, hogy a miniszterelnök miért érzi ennyire magabiztosnak magát. És mivel más, hasonló pártokkal is szövetkezik a térségben, ha kirakják, az azt jelentené, hogy az EPP nagyjából 20 mandátumot veszítene. Arról nem beszélve, hogy erős csoportosulást alkotna más euroszkeptikus erőkkel. Ilyenformán a következő hónapokban várhatóan füstbe megy a magyar párt elleni kampány. Ezzel együtt az EPP szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a játékszabályok és a vörös vonalak sokkal egyértelműbbek lesznek a választáson.

Olaszország blokkolta az EU-csúcsot

FüHü

-

2018-06-28

0

Az emberek azt akarják, hogy védjük meg a határokat, mondta Orbán Viktor, az uniós csúcstalálkozót megelőzően a Facebook-oldalán közzétett videóban. Az Európai Parlament elnöke szerint az európai polgároknak jogukban áll biztonságban érezni magukat. Egyelőre nincs közös nyilatkozat, mert az olaszok blokkolták az EU-csúcsot.

Csütörtök délután kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődött Brüsszelben, amelyen elsősorban a közös migrációs és menekültpolitikáról, a következő többéves költségvetési keretről, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői.

Orbán szerint bajban van az európai demokrácia

Az emberek most már nemcsak Magyarországon, nem csak Közép-Európában, nem csak Olaszországban, vagy Ausztriában, hanem egész Európában azt akarják, hogy védjük meg a határokat – jelentette ki Orbán Viktor, az uniós csúcstalálkozót megelőzően a Facebook-oldalán közzétett videóban csütörtökön.

A miniszterelnök a Brüsszelben rögzített üzenetében kijelentette, „az emberek azt akarják, hogy védjük meg a határokat és ezzel védjük meg az emberek biztonságát. Azt akarják, hogy akik már bent vannak, azokkal szemben folytassuk le az eljárásokat, és vigyük őket haza. Az európai vezetők erre eddig nem voltak hajlandók, ezért van bajban az európai demokrácia”.

Kijelentette, a tét nagy,

a kérdés ugyanis az, hogy sikerül-e Európában helyreállítani a demokráciát.

A demokrácia azért bicsaklott meg Európában, mert az európai vezetők nem azt teszik, amit az emberek akarnak és elvárnak tőlük. Mint elmondta, éles vitákra számít a délután kezdődött két napos uniós csúcstalálkozón.

Orbán Viktor szerint a csütörtök esti, migrációról folytatott vitáján megállapodás születhet a teljes határvédelem elrendeléséről az Európai Unió teljes külső határszakaszán, valamint arról, hogy menekülttáborokat hozzanak létre az unió területén kívül. „Ezzel még nem oldottuk meg a problémákat, de tettünk egy komoly lépést. Ma ezért fogok harcolni, hiszen a magyar emberek is ezt akarják. Sok sikert Magyarország!”.

Tajani: a legfontosabb a külső határok védelme

Az európai polgároknak jogukban áll biztonságban érezni magukat, ezért egy olyan Európai Uniót akarnak, amely biztosítani tudja a határok védelmét és a migrációs áramlások teljes körű ellenőrzését, a legfontosabb prioritás tehát a földközi-tengeri útvonalak lezárása – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben.

Tajani az uniós tagállamok állam- illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozásának kezdetét követően tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, a fő cselekvési irányt külső határaink védelmének kell jelentenie, ugyanis

az európaiak olyan uniót akarnak, amely szolidáris az üldöztetések és a háborúk elől menekülőkkel, de határozott azokkal szemben, akik nem jogosultak belépni Európába vagy itt maradni.

Először is meg kell állítani a tranzitországokból és az afrikai partokról útra kelőket, és csak azokat kell biztonságos módon beengedni Európába, akik valóban arra jogosultak. Szerinte szükség van a tranzitországokkal való együttműködés folytatása és megerősítésére, valamint támogatásukra határaik védelme érdekében. Különösen sürgető a Líbiával való együttműködés megerősítése. Támogatni kell az egyes afrikai államok erőfeszítéseit az emberkereskedők elleni küzdelemben, és az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítése révén biztosítani kell a tengerek ellenőrzését.

Véleménye szerint a lehető legtöbb afrikai tranzitországban, a menedékkérők által Afrikában igénybe vett fő migrációs útvonalak mentén létre kell hozni az ENSZ és az Európai Unió által irányított védő- és befogadó központokat, amelyek lehetővé teszik az üldöztetések vagy háborúk elől menekülők számára, hogy segítséget találjanak, és nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be anélkül, hogy emberkereskedők kezébe kerülnének, vagy a sivatagban, a tengeren életüket kockáztatnák.

Tajani hangsúlyozta, az uniós tagországi vezetőknek közös megoldást kell találniuk a közös problémákra, akkor is, ha a nemzeti érdekek eltérnek egymástól. Amennyiben a „mindenki önmagáért” logika érvényesül, nemcsak a schengeni rendszer kerül veszélybe, hanem közös európai projekt hitelessége is végzetes csapást szenved. A migrációs probléma külső vonatkozásában konkrét intézkedéseket kell elfogadni az uniós csúcson.

Egyelőre nincs közös nyilatkozat

Egyelőre nem tudtak elfogadni közös nyilatkozatot az európai uniós vezetők a csütörtökön kezdődött csúcsértekezlet eddig tárgyalt témáiról, miután Olaszország blokkolta azok jóváhagyását, amíg nem kerül sor a migrációs vitára.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az ülés résztvevői már egyeztettek a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklus, a biztonság- és védelempolitika, a kereskedelem, a munkahelyteremtés, az innováció és a bővítés kérdéseiről. Olaszország azonban blokkolta a közös nyilatkozatok elfogadását ezen ügyekről, így az uniós intézmények vezetőinek sajtótájékoztatóját is péntekre tették át.

Giuseppe Conte új olasz kormányfő már a találkozó előtt a migrációügyi zárónyilatkozat megvétózásával fenyegetett, amennyiben a tagállami vezetők nem tudnak Róma számára is elfogadható megoldásra jutni a bevándorlásról. Később azonban névtelenséget kérő diplomáciai források arról számoltak be, hogy

Olaszország a többi zárónyilatkozat elfogadását is blokkolni fogja, amíg nem születik számukra megfelelő megoldás a munkavacsora migrációs vitáján.

„Olaszország meg akarja várni a migrációs vitát, csak utána hagyja jóvá a zárónyilatkozatokat” – mondta egy neve elhallgatását kérő illetékes, aki szerint Conte az európai szolidaritás világos és gyakorlati megnyilvánulását várja a többi tagállamtól.

Fontos

Szokásos politikai kacsának nevezte Orbán Viktor a DPA német hírügynökség értesülését arról, hogy visszafogadnánk a nálunk regisztrált menekülteket. Az MTI-vel közölte: semmilyen megállapodás nem született.

Magyarország mellett Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália és Svédország

a cáfolatot szinte elrejtették egy MTI-hírben, amely hosszasan foglalkozik Babis cseh kormányfő szintén tagadó nyilatkozatával.

Első ízben látogatott német elnök a Lukasenko-fémjelezte Fehéroroszországba. A vizit alatt a két ország vezetője közösen koszorúzott egy korábban a föld színéről is eltüntetni prbált egykori náci haláltábor emléktáblájánál.

A tábornak még a nyomait is eltörölték, s az első emléktáblát csak 2002-ben, a láger felállításának a hatvanadik évfordulóján helyezték el.

A vezető nyugati lapok szerint a csütörtök-pénteki uniós csúcson tető alá hozott egyezmény a nacionalista pártok megerősödését tükrözi.

Ő nem tesz mást, mint hogy próbál a visegrádiak nevében politikai tényezőként fellépni, de ez a migráció ügyében azért nem hiteles, mert a visegrádiak nem tartoznak egyik érintett országcsoportba sem

az európai megoldás győzött, a megoldás egyértelműen a közös európai kezelés irányába, egyfajta összefogás irányába mozdult el, hogy együtt oldjuk meg a migránsproblémát, ellenkező esetben mindenki ráfizet, igaz, nem egyforma mértékben.

nem hagyták egyedül a problémával, ám ennek feltétele, hogy működjék együtt a többiekkel. Conte ezt megértette, így születhetett meg a megállapodás”.

az európaiak olyan uniót akarnak, amely szolidáris az üldöztetések és a háborúk elől menekülőkkel, de határozott azokkal szemben, akik nem jogosultak belépni Európába vagy itt maradni.

Olaszország a többi zárónyilatkozat elfogadását is blokkolni fogja, amíg nem születik számukra megfelelő megoldás a munkavacsora migrációs vitáján.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA