Fontos

Izraeli cég segített lejáratni Sorost és a magyar civileket

0

A választási kampány idején 2017 őszétől igen aktív volt a Black Cube izraeli magánhírszerző szolgálat Magyarországon. Feladata az volt, hogy diszkreditálja Soros Györgyöt és azokat a civil szervezeteket, melyek az Egyesült Államokban élő milliárdoshoz köthetőek.

A brüsszeli Politico megtalálta az izraeli magán hírszerző cég két emberét, akik sok érdekes dolgot elmeséltek a Fekete Kocka működéséről. Természetesen nevük említése nélkül hiszen a Black Cube szigorú szabályok szerint működik. A Politico interjút kért a magán hírszerző szolgálattól, de ott azzal utasították el, hogy sohasem tárgyalnak harmadik féllel azokról a megbízásokról, melyeket teljesítenek.

A Fekete Kocka akkor került be a világlapokba amikor Harvey Weinstein, Hollywood bukott producer királya megbízta őket:

szerezzenek terhelő bizonyítékokat azokkal a színésznőkkel szemben, akik nemi erőszakkal illetve zaklatással vádolják őt.

Rose McGowan volt az egyik célszemély, mert ő nemcsak zaklatással, de nemi erőszakkal is megvádolta Harvey Weinsteint. Hollywood bukott producer királya ellen vádat emeltek  New Yorkban.

De mi is az a Fekete Kocka? A Moszadból kikerült fiatalok hozták létre Tel Avivban, ahol a legkorszerűbb magán hírszerző szolgáltatásokat kínálják – természetesen nem ingyen. A Politico-nak nem sikerült kiderítenie, hogy a magyar kormány fizetett-e a Black Cube- nak a Soros elleni akciókért? Ha pedig nem a magyar kormány fizetett, akkor kicsoda? Ami tény:

a Fekete Kocka számtalan megtévesztő akciót hajtott végre azokkal a civil szervezetekkel kapcsolatban, melyek kapcsolatban állnak vagy kapcsolatba hozhatóak Soros Györggyel.

Ezek a megtévesztő akciók is alapot adtak ahhoz, hogy a magyar törvényhozás megszavazta a Lex Sorost a választások után.

Tel Avivban a Fekete Kockának van egy magyar elemzője, aki a magyarországi eseményekre specializálta magát – mondták el a Politico-nak a Black Cube munkatársai. A Politico nem tér ki rá, de nem egészen egyértelmű a Black Cube viszonya a Moszadhoz, ahonnan a munkatársak döntő többsége érkezett. Pedig ez nagyon is érdekes lehet, mert

Benjamin Netanjahu jó kapcsolatban áll Orbán Viktorral és rossz a viszonya Soros Györggyel.

Izrael kormánya csaknem annyira ellenséges a Magyarországon született Amerikában élő zsidó milliárdossal szemben. mint Orbán Viktor miniszterelnök.

A közös érdekek lehet, hogy közös akciókat eredményeztek, de a Politiconak nem sikerült tényekkel alátámasztani az ezzel kapcsolatos állításokat, mert a hírszerző szervezetek abban is profik, hogy nemigen hagynak nyomokat maguk után …

Súlyos ítéletek egy antiszemita perben Franciaországban

0

A bíróság 8, 13 és 16 éves börtönbüntetésre ítélt három muzulmán fiatalt, akik fegyveres rablótámadást hajtottak végre Párizs környékén egy zsidó pár ellen. 2014-ben Créteilben másfél órán keresztül fogva tartották a fiatal párt, hogy megszerezzék a pénzüket.

„Köztudott, hogy a zsidók otthon tartják a pénzüket! Nem viszik bankba.” – mondta az egyik tettes a bíróság előtt. (Csak két tettest tudtak elfogni az antiszemita merénylet után, a harmadik még mindíg szabadlábon van.)

A fiatal pár elmondta a bíróság előtt, hogy az életük szétesett a támadás után. Elváltak, mert nem tudták feldolgozni az esetet. Állásukat is elveszítették. Pszichiáterhez mentek, hogy megoldják lelki gondjaikat.

A támadást követően több tüntetés is volt Franciaországban, mely elítélte az antiszemita akciót, melyet három muzulmán fiatal hajtott végre Párizs környékén.

Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége. Az elmúlt években a viszony jelentős mértékben megromlott az iszlamista merényletek miatt. Creteilben a merényletet még ezt megelőzően követték el, de a fiatalok mentalitása olyan volt, mint a dzsihád harcosoké.

„Palesztináért tesszük mindezt!”- írták fel a lakás falára. A bíróság előtt az egyik tettes azt állította, hogy rosszul bántak velük a börtönben, mert annak igazgatója zsidó! Honnan tudta, hogy zsidó? – kérdezte a bíró. „Csak belenéztem a szemébe és láttam, hogy zsidó!”- vallotta a fiatal muzulmán tettes.

Soros filozófiája és annak végzetes tévedése

0

A legtöbb milliárdossal ellentétben Soros nem érzéketlen plutokrata, hanem provokatív és következetes gondolkodó, aki progresszív eszményeket hirdet. Kozmopolita irányban akarja befolyásolni a világot, éppen ez teszi olyan látványossá végzetes tévedéseit – írja Daniel Bessner a Guardianben megjelent elemzésében. „Majd meglátjuk, hogy víziója túléli-e a felemelkedőben lévő jobboldali nacionalizmust, annak antiszemita, iszlám- és idegengyűlölő jellemzőivel.”

A szerző felidézi, hogy a befektetőt a radikális jobboldal pont annyira gyűlöli, mint Clintonékat. Ő az, akit mindenért felelőssé lehet tenni. Bűnöző, aki a háttérből manipulál.

Ami a melléfogásait illeti, itt arról van szó, hogy egy egész osztály értelmezi helytelenül a világot. Így elsősorban azt, hogy a demokratikus társadalom a szabad piacokon múlik. Ám az évtizedek azt tanúsították, hogy a gazdagság csupán néhányak kezében összpontosul, ennélfogva a kapitalizmus magától aláássa azt a bizalmat, a megértést, az empátiát, amire a Soros-féle nyílt társadalom épül.

A befektető számára a vezérlő szellemi eszme a nemzetköziség. Olyan világot képzel el, amelyet nem a nemzetállamok határoznak meg, hanem a globális közösség. Annak tagjai pedig értik, hogy mindenkinek érdeke a szabadság, egyenlőség és jólét. Ehhez tényleg át akarja alakítani a nemzeti és nemzetközi politikát, illetve társadalmat. Majd meglátjuk, hogy víziója túléli-e a felemelkedőben lévő jobboldali nacionalizmust, annak antiszemita, iszlám- és idegengyűlölő jellemzőivel.

De az biztos, hogy élete hátralévő részét pont arra áldozza, hogy elképzelése fennmaradjon. Erősen hisz abban, hogy leginkább az eszmék alakítják az életet, illetve, hogy az emberi természet képes a haladásra.

A CEU-t azért hozta létre, hogy az az új, nemzetek fölötti Európa forrásául szolgáljon, továbbá segítse kiképezni annak elitjét.

Soros ugyan azt mondja, hogy a Nyugat nem nyújtott kellő segítséget a Keletnek az átalakulás során, ám ettől még tény, hogy sok pénz jött, ám annak jó része az új demokráciákban a kleptokraták és antidemokraták hatalmát erősítette.

Nem vette észre, hogy a profit, mint a kapitalizmus hajtóereje tönkreteszi demokratikus tervét. És arra sem volt ötlete, hogy miként változtassa meg az amerikai elit fokozódó ellenségességét a nemzetköziség ellen, ha utóbbi nem segítette katonai hatalmát vagy gazdasági helyzetét. Soros nem észlelte, milyen ideológiai akadályok tornyosulnak az által szorgalmazott világ útjában.

A pénzügyi válság után megérezte Amerika hanyatlását, és inkább az EU felé fordult, mármint hogy ott jöjjön létre a nyílt társadalom.  Ám csalatkoznia kellett a nemzetközi gazdasági visszaesés, a menekültválság és Putyin revansista nyomulása folytán. Keservét csak növelte az etnikai nacionalizmus felfutása.

A faji alapra építő tekintélyelvűséget személy szerint is megtapasztalta Magyarországon.

Orbán a Soros-elleni kampányban antiszemita jelképeket vetett be és legutóbb már bevándorlás-ellenes törvényt fogadtatott el, a „Stop, Sorost”.  Trump ugyanakkor alapjaiban fenyegeti a nyílt társadalmat.

Hogy az üzletember útja ezek után merre vezet tovább, az nem világos. Nem látni, miként volna lehetséges az emberek közötti egyenlőség világa, amikor a legtöbben a mind kisebb tortáért marakszanak.

A nyílt társadalom valószínűleg csak olyan körülmények között alakulhat ki, amikor senki sem lehet olyan gazdag, mint pl. Soros.

Guradian/Szelestey Lajos

Másfél évig sem bírta Trump embere

0

Lemondott Scott Pruitt, akit annak ellenére nevezett ki Donald Trump amerikai elnök 17 hónappal ezelőtt a Környezetvédelmi Hivatal élére, hogy az olajlobby embere volt, s mint ilyen, posztján valóságos keresztes hadjáratot folytatott Barack Obama volt elnök környezetvédelmi politikája ellen. Nem is ezzel volt baja Trumpnak, a vesztét az okozta, hogy több mint egy tucat belső vizsgálat indult ellene.

Donald Trump júniusban még úgy nyilatkozott Pruitt-ról, hogy „remek munkát végez”, Most viszont sietett elfogadni a lemondását, mert a novemberi választások előtt nem jött számára jól, hogy a sajtó naponta újabb és újabb, a Környezetvédelmi Hivatal vezetőjével kapcsolatos botrányokról számolt be. Például már a kezdetben is sokan furcsállották, hogy Scott Pruitt 43 ezer dollárt költött az adófizetők pénzéből arra, hogy teljesen lehallgatás-biztossá tegyék a telefonját. Emellett megháromszorozta az őt őrző kormányőrök számát….

Pruitt rettegett a sajtótól és a leleplezésektől. Okkal…

Lassacskán kiderült, hogy az olajlobby fizet számára egy luxuslakást Washingtonban, amelyet nemcsak ő, hanem a családtagjai is használnak. Arra is fény derült, hogy a Környezetvédelmi Hivatal elnöke a cseppfolyósított amerikai földgáz utazó ügynöke volt. Marokkóban egy amerikai cég azt követően kötött előnyös üzletet, hogy Scott Pruitt ott járt – természetesen állami költségen. Igaz, Donald Trump is előszeretettel kínálgatja a cseppfolyósított amerikai földgázt, de hát ő mégsem a Környezetvédelmi Hivatal elnöke, akinek a feladata éppen az lenne, hogy megóvja a környezetet az olaj- és gázipar brutális környezet szennyezésétől.

Pruitt ugyan megbukott, de kereszteshadjárata elérte a célját: az USA kilép a nemzetközi klímaegyezményből, melyet még Obama írt alá.

Trump persze egyértelműen az ipari lobby embere, de ezt a választások előtt nem kívánja túlságosan hangsúlyozni hiszen a választópolgárok többsége a környezetvédelem fokozásában érdekelt. Ezért beáldozott egy kényelmetlenné vált sakkfigurát, s továbbra is az America First szlogent emlegeti ugyan, de inkább a Business First az igazi jelszava.

„Drága Viktor”

0

A migrációs politikában idáig világok választották el Merkelt és Orbánt, de a kancellárnak jelenleg minden eddiginél jobban kell a magyar vezető – állapítja meg a Spiegel, de „a menedékügyben született belnémet kompromisszum azonban nemigen működik Budapest segítsége nélkül”.

A sajtóértekezleten nem voltak barátságtalanok, ahhoz túl régen ismerik egymást, a légkör mégis inkább hűvösnek tűnt. Ám az is biztos, hogy ritkán látni ennyire különböző véleményt a Kancellárián házigazda és vendég között. A menedékügyben született belnémet kompromisszum azonban nemigen működik Budapest segítsége nélkül. Egyrészt mert az eddiginél hatékonyabban kell őrizni a külső határokat, másrészt mivel a CDU-CSU szerint Magyarországnak vissza kell vennie a nála jegyzékbe vett menedékkérőket. Ezt hívják reálpolitikának. Tehát hogy az üzlet érdekében az egyik olyat tesz, ami aztán tényleg nem a kedvére való.

A „Drága Viktor”, ahogy Merkel szólította Orbánt, az utóbbi években egyre öntudatosabb lett. Ezért mond kerek-perec nemet a menekültek visszaadására. Rossz hír ez a házigazdának, de lehet, hogy nem éri váratlanul, hiszen Seehofer előző nap már találkozott Orbánnal, utána pedig a kancellárral.

A magyar vendég felhozta, hogy a kerítés nélkül naponta 4-5000 ezer menekült érkezne Németországba, ám ez hatalmas túlzás, mert azt jelentené, hogy évente két millióan jelentkeznének a német határon. De azért nem teljesen téved, és Merkel tisztában van ezzel. Ily módon nehéz összhangba hozni a reálpolitikát az erkölcsös politikával. De megkísérli a humánumra hivatkozva, ám a másik fél ezt nem így látja.

Nem volt ez sikeres nap sem a német kormányfő, sem belügyminisztere számára.

De biztos, hogy lesz még megbeszélés Orbánnal és Kurzzal.

Ausztria új uniós menekültpolitikát akar

0

Senki se kérhessen menedéket az Európai Unió határain belül – ezt akarja Ausztria elfogadtatni az EU többi tagállamával. Sebastian Kurz kancellár közben arról beszélt, hogy a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzete miatt szerinte be kell vezetni a határellenőrzést Szlovénia és Ausztria között.

Bécsben az uniós tagállamok diplomatái között kiosztottak egy olyan dokumentumot, amely felvázolja az Ausztria által tervezett új menekültpolitikát egészen 2025-ig. Ezt a titkos dokumentumot valaki eljuttatta a Le Monde-nak.

Az derül ki belőle, hogy Kurz radikálisan új menekültpolitikát akar, amely közel áll a visegrádi országok terveihez. A terv

szinte kizárólag a biztonság szempontjait hangsúlyozza, a humanitárius szempontokat alig említi.

Ráadásul Ausztria speciális földrajzi szerepéből indul ki: „ide csak helikopteren érkezhetnek menedékkérők” – szerepel a dokumentumban. Maximális határvédelmet és minimális befogadást javasol.

A dokumentum szerint a menedékkérők jelentős része olyan fiatalember, akinek az értékrendje messze áll az európaitól, és hajlamos arra, hogy a saját értékrendjét akár erőszakosan is rákényszerítse másokra. Ezért az osztrákok azt javasolják, hogy

csak az kaphasson a jövőben menedékjogot, aki esküt tesz arra, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió értékrendjét.

Kurz közben bécsi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az osztrák-német egyeztetés kulcsfontosságú kérdés Ausztria számára. Bár szeretné elkerülni, de szerinte a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzetére való tekintettel Szlovénia és Ausztria között be kell vezetni a határellenőrzést.

Mint mondta, soros uniós elnökségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa megteremtésén fog dolgozni, elsődleges feladatnak tekintve az illegális migráció visszaszorítását. „Ausztria védelmet nyújtó Európát akar, amelyhez gyors és gyakorlati, európai megoldásokra van szükség. Ez Európa jövőjébe vezetett befektetés” – mondta.

Az osztrák elnökség a külső határok védelmét kiemelt fontosságúnak tartja, ennek érdekében támogatja az unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) a megerősítését – ahogy erről az uniós csúcson is volt szó. Emellett

szorosabb együttműködésre törekszik a szomszédos, különös tekintettel az észak-afrikai országokkal,

amelyekkel Ausztria egy csúcstalálkozó előkészítésén dolgozik.

Szerinte a migrációt nem csak kezelni kell, hanem megoldást kell rá találni, elsősorban a külső határok védelmével, emellett megegyezésre van szükség a partnerországokkal a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszafogadásáról, amely az embercsempészet ellen folyatott harcban is fordulatot hozhat.

A dublini rendszer reformjában nem számít áttörésre, mint mondta, a visszaküldés gyakorlati megvalósításán továbbra is dolgozni kell, de ezt megelőzően a partner- és tranzitországokkal eredményt hozó megbeszélésre kell törekedni, valamint dűlőre kell jutni az unión kívüli befogadó központok kérdésében is.

Az 500 milliós Európai Unióban jelenleg 3 és fél millió menedékkérő tartózkodik. Ez a lakosság kevesebb mint egy százaléka, az eloszlásuk ugyanakkor nagyon egyenlőtlen. Korábban a legtöbben Németországba és Svédországba érkeztek,

most viszont a déli országokra hárul a legnagyobb teher.

Sebastian Kurz korábban azzal is fenyegetőzött, hogy ha az olaszok nem akadályozzák meg, hogy a menedékkérők onnan Ausztria felé induljanak, akkor kész katonákat vezényelni a Brenner-hágóra. A Le Monde szerint így Ausztria nehezen fogja egyeztetni az EU menekültpolitikáját.

Lengyelországban még lehet bízni a nép erejében

0

A Financial Times szerkesztőségi állásfoglalása azt hangsúlyozza, hogy a lengyel Legfelsőbb Bíróságnál zajló tisztogatás kihívás az unió értékei ellen, miután a nemzeti-populista kormány megpróbálja rátenni a kezét az igazságszolgáltatásra. És itt az egész EU válságáról van szó.

Ha az unió nem tudja kiharcolni az olyan normákat, mint a demokrácia és jogállam, akkor sötét a jövője – írja a Financial Times. A közösség intézményei és tagállamai leszerepeltek Lengyelország, de már előtte Magyarország esetében is. Nem kétséges, hogy az elég rossz hatásfokkal működő lengyel jogrendszert meg kell reformálni. Ám a lap szerint az a mód, ahogyan ezt a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság pártja csinálja, nagy lehetőséget nyújt a politikai beavatkozásra.

Az igaz, hogy Brüsszel ezúttal gyorsabban reagált, mint amikor Orbán Viktor csinálta ugyanezt. A szavazati jog megvonását azonban Magyarország megvétózná, amint azt már jelezte is. Más tagok finnyásak lettek az eljárást illetően, miközben az EU mind nagyobb kihívással néz szembe.

A populizmus erősödik. A zsenge demokratikus intézmények folytán az új tagállamokban igencsak sebezhetők a fékek és ellensúlyok – írja a Financial Times. Ám ha nem sikerül megvédelmezni az értékeket ebben az ügyben, akkor

a populistákat a bejáratott demokráciákban is megkísértheti, hogy aláássák a szabályokat.

Lengyelországban mindazonáltal még lehet bízni a nép erejében a lap szerint, bár a jelenlegi tüntetések még nem érik el azt a szintet, amikor az emberek tavaly az abortusz megszigorítása ellen tiltakoztak. A Bizottságnak gyorsabban kell a jogsértéseket az Európai Bíróság elé vinnie. Azt is írják: az uniós támogatásokat a jogállam betartásához kell kötni, és meg kell teremteni a megfelelő eszközöket az értékeket veszélyeztető alapvető kihívások ellen.

Félmillió eurót kell visszafizetnie a pezsgőző szélsőjobbnak

0

A Nemzet és Szabadság Európája (ENF) nevű szélsőjobboldali frakció tagjai Párizsban rendeztek díszvacsorát, az európai adófizetők költségén.

Még 2016-ban rendezte a szélsőjobboldali frakció a 140 fős díszvacsorát Párizsban – maga a frakció egyébként 36 tagú, olyan pártok képviselői ülnek benne, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által vezetett Liga, az osztrák Szabadságpárt és Marine Le Pen francia szélsőjobboldali mozgalma.

A díszvacsorán 230 üveg pezsgő fogyott el, és még karácsonyi ajándékokat is osztogattak a képviselők

– az európai adófizetők költségére.

A Deutsche Welle szerint az Európai Parlament auditorai figyeltek fel a szabálytalanságra. Az is kiderült, hogy a karácsonyi vacsora mellett egy másik alkalommal

költségnek számolták el Matteo Salvini és Marine Le Pen összesen 800 eurós párizsi vacsoráját.

A szélsőjobboldali frakciót már tavaly is megbüntették, akkor 66 500 eurónyi költséget próbáltak szabálytalanul elszámolni. Most mintegy félmillió eurót, azaz átszámítva több mint 160 millió forintot kell visszafizetniük.

A francia szélsőjobboldali pártnak önmagában is volt már hasonló ügye: Marine Le Pent és több más képviselőt is arra köteleztek, hogy fizessék vissza azokat a pénzeket, melyeket a szabálytalanul alkalmazott asszisztenseiknek, jellemzően rokonaiknak fizettek ki.

Harcolnak a lengyel főbírók az igazságszolgáltatás függetlenségéért

0

A Legfelső Bíróság elnöke ma is munkába ment, hiába nyugdíjazták tegnap. Több városban is tüntetéseket tartottak az igazságszolgáltatás kormány által tervezett átalakítása ellen.

Malgorzata Gersdorf, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán is munkába ment annak ellenére, hogy Andrzej Duda elnök kedden éjféltől nyugdíjazta őt a parlament új törvényére hivatkozva. A 65 éves főbíró szerint neki az alkotmány értelmében 2020-ig a helyén kell maradnia. Az új törvényt tisztogatási akciónak nevezte, hiszen annak alapján

a Legfelsőbb Bíróság 73 bírája közül 27-et nyugdíjba lehet küldeni.

Régebben ugyanis 70 év volt a felső korhatár, de ezt a PiS, a szélsőjobboldali, populista kormánypárt 65-re módosította.

Varsóban reggel tüntetést is tartottak a bíróság épülete előtt, Gersdorf itt is felszólalt. A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, és arra biztatták a nyugdíjazott bírókat, hogy maradjanak posztjukon.

Andrzej Duda egyébként Józef Iwulskit, a Legfelsőbb Bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, ahogy fogalmazott, csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.

Végül az elnök által kijelölt új főbíró is a tiltakozók mellé állt.

Iwulski ugyanis nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy értelmezi saját szerepét, hogy „nem helyettese, még kevésbé utódja” a bíróság elnökének, csupán távolléte idején (betegség, szabadság, szolgálati út) helyettesíti őt.

A bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel kormánnyal szemben. A jogszabály a lengyel igazságügyi reform része, amely miatt az EU tavaly decemberben

az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást is kezdeményezte.

Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis az uniós alapértékek közé tartozik, a reform pedig azt jelenti, hogy a kormány az ellenőrzése alá kívánja vonni a bíróságokat.

Orbán hajlandó visszavenni a menedékkérőket?

0

Berlini látogatása előtt egy nappal Orbán Viktor közölte: hajlandó megállapodni Merkellel a német határon elutasított menedékkérők visszafogadásáról, de csak akkor, ha Berlin előbb egyezségre jut a kérdésben Ausztriával – írja a US News and World Report a Reutersre hivatkozva.

A hírügynökség beszámol arról, hogy a magyar miniszterelnök a Bild című német bulvárlapnak nyilatkozott, és azt mondta, hogy nyitott a párbeszédre, de a sorrendet be kell tartani. Vagyis a magyar fél csak akkor tárgyal Béccsel, ha az már megegyezett a németekkel. Ez esetben lehet azután szó arról, hogy leüljenek a magyar és a német kormány képviselői.

Megismételte, hogy meg kell erősíteni a külső határok védelmét, illetve hogy tranzitközpontokat kell létesíteni az EU-n kívül. Továbbá, hogy szerinte a főként muszlim migránsok beáramlása fenyegeti az európai keresztény civilizációt.

A magyar miniszterelnök hamarosan találkozik osztrák kollégájával is, mert ahogy mondta, szeretné vele megvitatni a jószomszédi kapcsolatok következő teendőit.

A jelentés hozzáteszi, hogy a német vezetésnek a CSU-val kötött szerződés sikere érdekében meg kell szereznie az érintett államok beleegyezését, mármint, hogy visszaveszik a menekülteket. Az olaszok azonban továbbra sem hajlandó a kétoldalú toloncegyezményre, azt követelik, hogy a többiek vegyenek át tőlük menedékkérőket.

A Financial Times elemzése viszont úgy ítéli meg, hogy a Merkel-Seehofer-egyezség nem érinti a menekültügy mélyebben fekvő okait, így

az őszi bajor választások után bármikor ismét beüthet a válság.

A mostani vita véget vethetett volna a nagykoalíciónak, sőt mindkettejük politikai pályafutásának is, de ezt most megúszták. Ám megmaradt köztük a bizalmatlanság, arról nem beszélve, hogy igazából nem oldódott meg a fő gond. Mert a CSU megkapta ugyan, amit akart, azaz tranzitközpontokba küldik az osztrák-bajor határon kiszűrt menedékkérőket, és ha ott kiderül, hogy valamely más EU-tagállamban már adtak be kérelmet, akkor visszatoloncolják őket oda. Már ha van hozzá kétoldalú megállapodás. A nagy többség azonban előreláthatólag marad Németországban.

„Az az amatőrség, amit a két politikus tanúsított az ügyben, jóvátehetetlen károkat okoz mindkettejüknek.

Ugyanakkor Európa nem jutott előbbre a dublini rendszer reformja kapcsán. Mint ahogy azt sem látni, miként lehetne megakadályozni, hogy a menedékkérők Dél felől tovább menjenek Németországba, miközben a kérelmük még folyamatban ott, ahol először léptek az unió területére. Seehofer ugyanakkor megfelelő kampánytémát adott a szélsőséges AfD-nek a bajor választásokra, és ha a keresztényszocialisták leszerepelnek az erőpróbán, akkor nyakunkon az újabb válság, az pedig visszaüthet – pusztító erővel” – írja a Financial Times.

US News and World Report/Reuters/Financial Times/Szelestey Lajos

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK