Fontos

Viták a kínai vezetésben: mihez kezdjünk Trumppal?

0

Túltoltuk a hazafias propagandát, ezért sújtott le Kínára Trump – így gondolják sokan a kínai vezetésben. Erről beszélt a Reuterspekingi tudósítójának egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú pekingi vezető.

Jelenleg a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezérkara Pejtaho üdülőkomplexumban nyaral. Ami igazán aggasztja őket az Donald Trump amerikai elnök, akiről egészen a legutóbbi időkig azt hitték, hogy csak blöfföl, amikor kereskedelmi háborút emleget. Aztán jöttek a szankciók, melyekre Peking válaszolt. Ebből nem sok jó jöhet ki – döbbentek rá a Tiltott Városban, ahol nemrég még vendégül látták Trumpot. Aki persze ügyesen rejti el valódi szándékait a bombasztikus kijelentések mögé.

A reformok atyja, Teng Hsziaoping azon a véleményen volt, hogy

„rejtsük el a valódi szándékainkat és ne mutassuk meg valódi céljainkat”.

A mostani első ember,

Hszi Csinping más véleményen van: ő meglehetősen nyíltan képviseli Kína világhatalmi terveit.

Ebben fő támogatója a propagandafőnök Wang Huning szociológia professzor, aki jól ismeri Amerikát, tanult, sőt tanított is ott, miközben annak az ősi kínai gondolatnak a híve, hogy Kína vezető szerepre jogosult mind a globális politikában, mind pedig a világgazdaságban, lévén egyben a világ legnépesebb állama.

Hszi Csinping a tavaly őszi pártkongresszuson vitte be a legfelső vezetésbe a kínaiak nagyságának a hívét. A Politikai Bizottság Állandó Bizottságába eddig csak úgy lehetett bekerülni, hogy valaki bizonyított egy tartomány vezetésével. Wang Huning nem járta ki ezt az iskolát. Viszont ő tervezte az Új Selyemút programot és a Kína 2025 koncepciót, mely nem kevesebbet állít mint hogy Kína szükségképp hamarosan a világ első számú nagyhatalma lesz.

Emiatt rágtak be az amerikaiak, akik egyáltalán nem kívánnak lemondani erről a vezető szerepről

–  állítja Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a Politikai Bizottságnak, de az Állandó Bizottságba nem került be. Viszont a Harvard egyetemen diplomázott, és ő vezeti azt a küldöttséget, amely a kereskedelmi ellentétekről tárgyal az amerikaiakkal. A tárgyalások titkosak, de Larry Kudlow, Trump gazdaságpolitikai tanácsadója a sajtónak elmondta:

kínai partnere rugalmasabb lenne, ha Pekingben ezt megengedné Hszi Csinping elnök.

Trump elnök unokája kínai nyelvű verssel köszöntötte videóról Pekingben a Tiltott városban Hszi bácsit. Ezek után Pekingben sokan azt hitték, hogy minden rendben van. Majd jöttek a szankciók. Trump már a teljes kínai exportot meg akarja vámolni.

Pekingben most nagy a bizonytalanság a válaszolt illetően.

Egy kemény fellépés valódi kereskedelmi háborúhoz vezetne, a puha reakciót pedig a gyengeség jelének fognák fel Washingtonban.

Sokan abban reménykednek, hogy Trump kemény szankciói csak határidős ügyletek. A novemberi választásokig tartanak amikor eldől, hogy megőrzi-e a többséget a republikánus párt a kongresszusban.

De hát addig is kell valamit lépni. A propagandát máris érezhetően visszafogták. Azt a kínai közgazdász professzort, aki a legnyíltabban képviseli a „China First” álláspontot, bírálatok érték Kínában. Hu Angang nyíltan hirdeti Kína különleges szerepét a világtörténelemben, s elsősorban azért vált a bírálatok tárgyává, mert nézetei remek lehetőséget kínálnak Trumpnak, hogy eladja saját America First elképzelését.

Kína kereskedelmi többlete ugyanis csakugyan óriási az Egyesült Államokkal szemben. A Kína 2025 program pedig nyíltan lefekteti, hogy a mesterséges intelligencia terén a Mennyei Birodalom az első helyre törekszik.

Ezt csináljuk, de ne mondjuk ki

– ez a vezetés többségének a véleménye Pekingben, ahol többen a propaganda irányítójának a fejét követelik. Kevéssé valószínű, hogy Hszi Csinping elnök beáldozza hű hívét, Kína nagyságának elszánt hirdetőjét a politikai harcokban. De visszafoghatja őt, hogy kevesebb muníciót adjon Donald Trumpnak a kereskedelmi háborúban Kína ellen.

A leggazdagabb brit Monacóba költözik

0

A Brexit elszánt híveként is ismert ír Jim Ratcliffe a dúsgazdag városállamban, Monacóban  folytatja életét. Nincs egyedül.

„A britek nagyon jól tudják kormányozni saját magukat. Semmi szükségük sincs arra, hogy Brüsszel mondja meg nekik: mit tegyenek. Nem hiszek az Európai Egyesült Államokban” – deklarálta a Brexit kampány idején Sir Jim Ratcliffe, akit a királynő nemrég ütött lovaggá, miután a londoni Times a leggazdagabb brit polgárnak nyilvánította. Az ambiciózus vegyészmérnök 21 milliárd fontos vagyont hozott össze a semmiből, pedig az első munkahelyéről három nap után kirúgták. Később start-up céget alapított, az Ineo ma több mint 18 ezer embernek ad munkát Nagy Britanniában.

De hát miért távozik ilyen sikeres pályafutás után szülőföldjéről? A válasz kézenfekvő:

az adó miatt, Monacóban sokkal előnyösebbek az adózási feltételek mint Nagy Britanniában.

Nincs egyedül: az Ineo két másik, a szintén font-milliárdos főnöke is vele tart.

Mindez nagy csapás Theresa May miniszterelnöknek, aki fontos támogatóit veszíti így el. Ráadásul könnyen képmutatással vádolhatják a Brexit dúsgazdag híveit:

miközben másoknak arról prédikálnak, hogy milyen jó Európán kívül, ők maguk sietnek belül maradni.

Theresa May nemrég Breganconban, az elnöki üdülőben egyeztette elképzeléseit Emmanuel Macron francia elnökkel. A Brexit tárgyalások ugyanis már hónapok óta húzódnak, de még senki sem tudja pontosan, milyen is lesz Nagy Britannia viszonya az Európai Unióhoz a kilépés után. Ez többmillió embert érint közvetlenül, azokat az uniós polgárokat, akik Nagy Britanniában dolgoznak, és azokat a briteket, akik a kontinensen élnek.

30 ezer rabszolga él Szerbiában

0

A globális rabszolgaság-index szerint Szerbiában 30.000 ember él modern rabszolgaságban. A modern rabszolgaság a kényszermunka végzését, az emberkereskedelmet és az erőszakkal kötött házasságot foglalja magában, írja a 021.rs nevű újvidéki szerb nyelvű független hírportál.

Más meghatározás szerint modern kori rabszolgaság áldozata az, akit megfosztanak a szabadságától, akire mások tulajdonaként tekintenek, akit elcserélhetőnek, eladhatónak vagy éppen elpusztíthatónak tartanak.

A világban ennek értelmében mintegy negyvenmillió modern rabszolga él, közülük 25 millióan kényszermunkát végeznek, több mint 15 millióan pedig kényszerházasságban élnek.

A Walk Free Egyesület adatai szerint a modern rabszolgák 71 százaléka nő.

A kutatást több paraméter vizsgálata alapján végezték, vizsgálták a bruttó hazai összterméket, a modern rabszolgaság számát és ahogyan azt is, hogyan reagál az állam ezekre a jelenségekre.

Amennyiben a volt Jugoszlávia területét vizsgáljuk, Szerbiában a legmagasabb ez a szám, amely a 167 vizsgált ország közül a 101. helyen végzett, az eredmények alapján pedig ezer ember közül 3,34-en élnek a modern rabszolgaság valamely formájában.

A legkevesebb, az adatok szerint négyezer modern rabszolga Montenegróban él, majd őt követi Szlovénia, amely a 127. helyen végzett. A volt Jugoszláv tagállamok közül a legrosszabb helyen, vagyis a 25-en, Macedónia végzett, ahol a becslések szerint ezer emberből 8,66 rabszolgaként él.

A Global Slavery Index 2016 adatai szerint Magyarország a 41. helyen áll. Megjegyzendő – ahogy korábban a Független Hírügynökség megírta -, hogy :

a legfrissebb, 2018-as jelentés szerint Magyarország visszaesett a 93. helyre, a korábbi 22 ezres szám 36 ezerre nőtt.

A felmérés szerint a világban megtalálható áru értéke, amely a modern rabszolgáktól ered, több száz milliárd dollárra tehető. Modern rabszolgáktól származik a legtöbb asztali számítógép, laptop, mobiltelefon, ruha, hal, kakaó és nádcukor. A legtöbb modern rabszolga Ázsia és Afrika területén él.

Erről a világ legnagyobb cégei többet tudnának mondani.

Állami idiotizmus: az olaszok megszüntetnék a kötelező oltást

Az olasz felsőház már megszavazta, hogy ne legyen kötelező a gyerekek tíz betegség elleni kötelező védőoltása. A húsz éve meghamisított „kísérleti vizsgálaton” alapuló oltásellenesség ragályosan terjed a világban, s olyan támogatója van, mint Donald Trump. A szomszédban tombol a kanyaró.

A múlt héten az oltásellenes nézeteket valló kormánykoalíció (5 Csillag Mozgalom-Liga) többségi szavazatával megszavazták a felsőházban, hogy egészítsék ki az egy éve hozott törvényt: ne legyen kötelező beadni a kisgyerekeknek a tíz betegségre készült oltásokat.

Az erről tudósító CNN megjegyzi, hogy 2017-ben (Románia után) Olaszországban regisztrálták a legtöbb, 5004 kanyarós megbetegedést, az Európai Gazdasági Térségen belül 34 százalék az olaszországi esetek aránya.

A koalíció mindkét pártjában azzal érvelnek, hogy a kötelező oltások

„elriasztják az iskolai befogadást”.

A Liga-elnök és belügyminiszter Matteo Salvini júniusban kijelentette, hogy a 10 kötelező oltás – beleértve a kanyarót és a tetanuszt – „haszontalan és sok esetben veszélyes, ha nem káros”.

Az oltásellenességnek olyan hívei vannak, mint például Donald Trump amerikai elnök, aki ugyanazt az érvet hangoztatja, ami az oltásellenesség „alapja”, hogy az autizmust okoz a gyerekeknél.

Holott a bizonyíték – ahogyan erről nemrégiben írtunk

közönséges hamisítványon alapul:

éppen húsz éve egy gyógyszergyáraktól sok kártérítési pénzt remélő brit ügyvéd felbérelt egy orvost, aki az egyik rangos orvosi lapban publikálta aztán „tanulmányát”. Eszerint (12 gyerek megvizsgálása alapján) összefüggés van az autizmus és a mumpsz, kanyaró, rubeola elleni kombinált védőoltás (MMR) között.

Ezután Nagy-Britanniában 90-ről 60 százalékra csökkent az MMR-ben megbízó szülők aránya, és rohamosan esett az oltást beadók száma is. A „tanulmány” aztán partot ért az Egyesült Államokban is, ahol már az ezredfordulón 125 ezer gyerek nem kapta meg a védőszurit.

Andrew Wakefieldet és Richard Barr ügyvédet 2004-ben leplezte le egy oknyomozó újságíró, az orvosi lap visszavonta a cikket és bocsánatot kért. Azóta vizsgálatok (gyermekek) tízmillióit végezték el, s egyik se támasztotta alá a Wakefield-féle állítást.

Sajnos ennek ellenére amerikai hírességek (Charlie Sheen, Jim Carrey, Alicia Silverstone, Rob Schneider színészcsillagok) és maga Trump is az oltásellenesség támogatói lettek, aminek következtében

drámaian nő a kanyarós megbetegedések száma az USA-ban is.

Az Európai Bizottság kidolgozott egy ütemtervet Megerősített együttműködés a védőoltásokkal megelőzhető betegségek ellen címmel, miután a WHO regisztrálta, hogy a kanyarós esetek száma

Európa-szerte megdöbbentő mértékben nőtt: 2017-ben négyszer annyi, mint 2016-ban

– olvasható a Magyar Tudományos Akadémia áprilisi közleményében. Ugyanaznap az Európai Parlament állásfoglalást bocsátott ki, amelyben közegészségügyi veszéllyé nyilvánították a védőoltások számának csökkenését, az egyre erősödő oltásellenességet, amely már jelenleg is érezteti a hatását.

S hogy ne ringassuk magunkat hamis illúzióban, érdemes felidézni, hogy a szomszédságunkban, Romániában már több, mint 11 ezer kanyarós megbetegedést találtak, amelyekben eddig legalább 40-en haltak meg. Romániában nem kötelező a gyerekek beoltása. Havonta vagy húszezer szülő tagadja meg a gyerek beoltását.

Nálunk addig nincs baj, amíg sikerül megőrizni a beoltottság jelenlegi magas, mintegy 90 százalékos arányát. Csakhogy – idézett cikkünkben olvashatóan – hazánkban is 27 százaléknyi felnőtt, kétmillió ember vallja ugyanazt, mint

az őrületet most állami politika rangjára emelő szélsőséges olasz kormány, hogy a védőoltás több bajt okoz, mint amennyi haszna van.

Amit kockáztatunk. A mindenféle összeesküvés-elméletekben (háttérhatalmak) is hívő oltásellenesek korábban pusztító, mostanra nagyrészt eltűnt súlyos betegségek újra-megjelenését kockáztatják. Ezek (a Webbeteg összeállítása alapján): tuberkulózis, diftéria, avagy torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz, rubeola, pneumococcus, hepatitisz B, haemophilus influezae B. Ezek a kötelező oltások. Ezen felül vannak a hozzáférhetők, olyanok, mint a rotavírus, bárányhimlő, kullancs encephalitis, influenza, hepatitisz A, és a legújabban a lányoknak ajánlott méhnyakrák (HPV) elleni szer.

Újhelyi: a magyar modell veszélye

0

Újhelyi István szerint itt az idő, hogy az Európai Néppárt választás elé állítsa Orbán Viktort, miután a konzervatívok tétlenül végig nézték, amint Magyarországon felszámolták a demokráciát.

A Politiconak írt cikkében (Time for EPP to make a choice on Orbán) a szocialista EP-képviselő úgy érzékeli, hogy az EPP-nek egyre inkább elege van a békétlen Fideszből, erről árulkodik az a cikk, amelyben a jobboldali svéd Európa Parlamenti képviselő, Anna Maria Corazza Bildt a minap a magyar párt kizárását követelte.

Szóval úgy néz ki, hogy Orbánnak ezúttal következményekkel kell számolnia, amiért az utóbbi években annyi vörös vonalat lépett át. Újhelyi örömmel állapítja meg, hogy egyes konzervatív politikusok pontosan látják a magyar modell veszélyét az EU szemszögéből. Hozzáteszi azonban, hogy a Néppártot bűnrészesség terheli a magyar demokrácia haláláért, hiszen a konstruktív párbeszédre hivatkozva mindig a magyar szövetséges mellé állt.

Ám most már látni kell, hogy a Fidesz megosztja a pártcsaládot, és populista, illiberális irányba taszítja azt. Orbán migrációs mantrája nem több mint homlokzat, hogy elrejtse a demokráciát és az alapértékeket fenyegető akciókat. És a miniszterelnök most már a térségen kívülre is ki akarja terjeszteni befolyását, amit Moszkva nem győz támogatni. Így azután az EPP-nek határoznia kell: benn tartja-e a magyar pártot és ezzel kockáztatja a radikalizálódást és az állandó feszültséget a kereszténydemokrata közösséggel, vagy megszabadul Orbántól, noha ily módon fennáll a veszélye, hogy megerősödnek az európai rend felszámolásán munkálkodó populista erők. Kemény dilemma ez a jövő évi EP-választás előtt.

Már pénzmosással is vádolják a bukott kormányfőt

0

Minden idők egyik legnagyobb korrupciós ügyével vádolják a volt malajziai miniszterelnököt: az állami befektetési alapból 4 és fél milliárd dollár tűnt el, Nadzsib Razak és családja pedig jachtokat, repülőket, amerikai szállodákat, festményeket vett.

Az új vád szerint pedig 42 millió ringgitet, vagyis 10 millió dollárt helyezett el illegálisan a magánszámláin. Razak korrupciós ügyeiről régóta beszéltek, de csak azután indult ellene vizsgálat, hogy tavasszal elvesztette a választást. A vizsgálat már kiterjedt Szingapúrra és Svájcra is.

Az állami fejlesztési alap elvileg azt a célt szolgálta, hogy elősegítse Malajzia gazdasági fejlődését, csakhogy a sajtó hamar lebuktatta:

a miniszterelnök számláján is találtak több százezer dollárt,

melyet az alap utalt át a számára.

Razak először mindent tagadott, de a botrány miatt korábbi mentora, a már 93 éves Mahathir Mohamed is visszatért a politikába, és elindult ellene a választáson, méghozzá ősi ellenségével, Anvar Ibrahimmal szövetkezve.

A bukott kormányfőt letartóztatták, útlevelét elkobozták. Az új vád, a pénzmosás miatt 15 év börtönre számíthat, a korrupció miatt 20 évre.

Nem hoz eredményt Trump kereskedelmi háborúja

0

Trump a hatalmas kereskedelmi deficittel indokolta a védővámokat, amelyek bevezetése után a hiány rekordszintre emelkedett.

A kereskedelmi háború, melyet Donald Trump Kína ellen indított, egyelőre nem nagyon hoz eredményt, ezt állapítja meg a Reuters gazdasági elemzése a legfrissebb adatok alapján. Júliusban, amikor már érvényben voltak az acél- és alumíniumexportra kivetett szankciók, Kína kivitele 12,2%-kal növekedett, pedig a szakértők csak 10%-ot vártak. Ez a növekedés nagyobb, mint júniusban, amikor 11,2% volt (mindez éves szinten értendő).

Az eredmény:

rekord deficit az USA-kínai kereskedelemben júniusban,

28,97 milliárd dollár, júliusra ez alig csökkent 28,09 milliárd dollárra. Donald Trump épp a hatalmas kereskedelmi deficittel indokolta meg kereskedelmi háborúját Kína ellen.

Az amerikai elnök azt állítja, hogy mindez azért következhetett be, mert a kínaiak leértékelik a jüant, vagyis az exportjuk egyre olcsóbb lesz. A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint nem erről van szó, hanem a piaci hatásokról: a dollár azért erősödik, mert az amerikai gazdaság jól működik, az elmúlt negyedévben a növekedés meghaladta a 4%-ot, a munkanélküliség mélyponton, ráadásul a Fed állandóan emeli a kamatlábat.

Kína viszont azt teszi, amit válság idején mindig:

kinyitja a pénzcsapokat. Ezt tették a kínaiak 2008-ban is, amikor fenntartották a dinamikus növekedést, miközben a világ nagy része válságban volt. Liu Ho, a Harvard egyetemen végzett közgazdász azt a feladatot kapta Hszi Csin-ping elnöktől, hogy stabilizálja a pénzpiacot. Ez az eddiginél szigorúbb szabályozást és ellenőrzést jelentett volna.

Csakhogy jött Trump a kereskedelmi háborújával. Pekingben kezdetben azt hitték: az amerikai elnök csak blöfföl. Aztán amikor júliusban érvénybe léptek a védővámok, akkor rádöbbentek: Trump szándéka komoly.

Ennek ellenére Pekingben úgy gondolják:

igazán komoly kereskedelmi háború csak szavakban várható, a valóságban nem.

De azért biztos, ami biztos: kinyitották a pénzcsapokat, hogy megelőzzék a válságot, a pénzpiac stabilizálása még várhat. A fontos az, hogy ne álljon le a gazdasági növekedés és ne lassuljon az export. Az 1,4 milliárdos hatalmas piac egyébként is komoly ütőkártya a kínaiak kezében.

Több ezer zsidót mentett meg egy kis francia falu

1

A protestánsok lakta falu elbújtatta a menekülőket a holokauszt idején, és segített nekik Amerikába jutni.

Németországból menekült zsidó család kopogtatott be a helyi református lelkészhez Chambon-sur-Lignonban, a Lyontól 88 kilométerre fekvő faluban. Így kezdődött az a mentőakció, amely több mint 3000 ezer zsidó életét óvta meg a holokauszt idején.

Jó menedék címmel néhány éve már könyv is jelent meg a faluról, Peter Grose írta. A cím nem véletlen:

a Franciaországban sokáig üldözött protestánsok (az hugenották) is azért menekültek ide a 16. században, mert nehezen megközelíthető.

A katolikus uralkodó katonái azért elértek egyszer ide is, és lerombolták a protestáns templomot, amelyet a 19. században építettek újjá. Ennek a lelkésze volt André Trocmé, felesége, Magda pedig a menekültprogram lelke és fő szervezője lett. Ezért 1972-ben meg is kapta a Világ Igaza kitüntetést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől – férje nevében is, aki akkor már nem élt.

Az alig 2500 fős kis falu úgy tudott 3000 embert megmenteni, hogy kapcsolatba léptek amerikai kvékerekkel, és

Svájcon keresztül Amerikába menekítették őket.

Közben a falu minden lakosa hallgatott, pedig a zsidók mentése súlyos bűncselekménynek számított. Ha valakit emiatt elfogtak, haláltáborba kerülhetett – mint a lelkész testvére, aki Auschwitzban halt meg.

Franciaországból több mint 80 ezer zsidót deportáltak a haláltáborokba, és csak tízezren élték túl a megpróbáltatásokat. A kis faluról mégis csak kevesen tudnak még Franciaországban is. A nagy tett emlékét kis múzeum is őrzi.

Diplomáciai vihar a Vihar miatt

0

Három izraeli vadászgép is részt vett egy horvátországi légi parádén, Szerbia tiltakozik emiatt.

A parádét ugyanis az 1995-ös Vihar hadművelet emlékére rendeztek meg: 23 évvel ezelőtt a horvát hadsereg nagy offenzívát indított meg a szerbek ellen. A harcok során több ezren meghaltak, köztük sok civil is. Több mint 250 ezer szerb menekült el Horvátországból.

A megemlékezésen Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök azt mondta: a Vihar a horvát nép és a horvát katonák teljes egységének ideje volt.

A szerbek viszont másképp látják ezt.

Alekszandar Vucsics szerb elnök egyenesen a holokauszthoz hasonlította a hadműveletet, szerinte a horvátok etnikai tisztogatást hajtottak végre.

Ez a számunkra olyan volt, mint egy hatalmas pogrom – mondta Szerbia izraeli nagykövete a Times of Israelnek. Szerinte a második világháború után ez volt a legnagyobb népvándorlás Európában – közben viszont diszkréten megfeledkezett arról, hogy

a szerbek csaknem egymillió koszovói albánt kényszerítettek menekülésre a délszláv háború idején.

A délszláv háború idején mindegyik oldalon követtek el háborús bűnöket. Hágában a Nemzetközi Törvényszék szerb és horvát háborús bűnösöket is elítélt, például Ratko Mladicsot vagy Ante Gotovinát – utóbbinak fontos szerepe volt a Vihar hadműveletben.

Az izraeli vadászgépek jelenléte a horvátországi parádén azt mutatja, hogy Benjamin Netanjahu kormánya fontosnak tartja a szövetséget egy NATO-tagállammal a Földközi tenger térségében. Miután Törökország egyre kevésbé megbízható NATO-szövetséges, ezért az USA szemében is felértékelődött a balkáni térség – elsősorban Románia és Horvátország. James Mattis amerikai hadügyminiszter nemrég Zágrábban találkozott a térség katonai vezetőivel. Izrael pedig a Földközi-tenger keleti medencéjében az Egyesült Államok legfőbb katonai szövetségese. Washingtonban a szenátus épp most hagyott jóvá egy 15 milliárd dolláros katonai segélycsomagot Izraelnek.

„Ha meg akarod érteni Bibit, nézd meg Orbánt”

Rengeteg a párhuzam Benjamin Netanjahu, becenevén Bibi, és Orbán Viktor pályafutása között, és abban is, amilyen államot az utóbbi években kiépítettek. A két politikus személyes kapcsolata is jó – és abban is hasonlítanak, hogy mindkettőjük családjában vannak korrupciós botrányok.

Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor is a 90-es években került először hatalomra, országuk történetének legfiatalabb miniszterelnökeként. Az első ciklus után mindketten elvesztették a választást, majd közel egy évtizedet töltöttek ellenzékben. Utána újra hatalomra kerültek, majd egymás után nyerték a választásokat, a kampányukban pedig

központi szerepet kapott az idegengyűlölet, az ostromhangulat,

és segítségükre volt a liberális és baloldali ellenzék gyengesége is.

Orbán és Netanhaju között a személyes kapcsolat is nagyon régi. A Jerusalem Post szerint, amikor Orbán ellenzéki vezetőként a kétezres évek közepén Izraelbe látogatott, Netanjahu volt az egyik, aki komolyan tárgyalt vele.

Ő mutatta be Orbánt Arthur Finkelsteinnek, a lejárató kampányok mesterének is,

aki már 1996-ban Netanjahu kampánystratégája volt. Izraeli források szerint egyébként Netanjahu és Orbán egymásnak is adtak tanácsokat a politikai üzenetekkel kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb izraeli lap, Háárec egyik magyar forrása, aki hosszú időt töltött mind a magyar, mind az izraeli miniszterelnök társaságában, azt mondta: „ha meg akarod érteni Bibit, nézd meg Orbánt. És vice versa.”

Éppen ezért, a Háárec egy másik szerzője már egy „Orbán-szerű” gyűlöletkampánytól tart Izraelben is. Szerinte ennek már régóta vannak jelei. A nemrég elfogadott, Izraelt nemzetállammá nyilvánító törvénnyel kapcsolatban azt írja: ahogy a kelet-európai, demokráciától távolodó rezsimeknél, a Netanjahu-kormánynál is csak eszköz a kisebbségek elleni fellépés – a valódi ellenfél a „belső ellenség”, az árulók, akik a többség tagjai, és nem a kisebbségé.

Netanjahu politikáját párhuzamba állítja azzal, ahogy Orbán magát a keresztény kultúra védnökeként és megmentőjeként látja, a muszlim bevándorlókkal szemben. Márpedig

ez puszta demagógia:

a 10 milliós lakosságból alig néhány ezren muszlimok Magyarországon. Azt pedig a Die Presse és a Politico ábrái is azt bizonyítják, hogy már évek óta alig jönnek bevándorlók.

A muszlimokkal való fenyegetőzés valójában csak politikai célokat szolgál. Az egész kampány arca, központi alakja pedig Soros György lett. A Háárec szerint „nem kell történésznek lenni, hogy az ember megértse,

Soros itt az ’örök zsidó’ jelképe, az antiszemita mítoszé a zsidókról,

akik a bankokon és a kereskedelmen keresztül akarják uralni a világot.”

A magyar zsidó közösség nagy része felháborodott a kampány miatt, először a nagykövet is tiltakozott – Netanjahu viszont ezen háborodott fel és visszavonatta a tiltakozást, hiszen ő és emberei ugyanolyan kampányt folytatnak Soros ellen. Ebben egyébként meghatározó szerepe van egy másik amerikai milliárdosnak, Sheldon Adelsonnak. Hogy miért, arról itt írtunk bővebben.

Mindenesetre a Soros-ellenes kampány Izraelben olyan szintig jutott, hogy a miniszterelnök fia, Jáir Netanjahu még egy antiszemita ihletésű karikatúrát is posztolt a Facebookon, miszerint Soros a gyíkembereken keresztül irányítja a világot.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Háárec cikke felidézi Orbán március 15-ei beszédét, amelyben azt mondta: az ellenfél rejtőzködő, alantas, nemzetközi, pénzzel spekulál, „nincs saját hazája” és bosszúálló. Ebben

ugyanazok a gondolatok köszönnek vissza, amelyeket Netanjahu is használ,

amikor az izraeli baloldalt, vagy épp különböző szervezeteket vádol. Például aki nem támogatja őt, az szerinte nem lojális az államhoz, a nemzetállami törvény ellen tiltakozó drúzokat pedig szerinte a szélsőbaloldali ellenzék lázítja.

A középosztály egyik országban sem akarja kockáztatni helyzetét azzal, hogy felemeli a szavát a hatalom és az uszító kampányok ellen.

A hasonlóságokat a konkrét intézkedések kapcsán is hosszan lehetne sorolni. Izraelben is évek óta készülnek arra, hogy korlátozzák bizonyos civil szervezeteknél a külföldi adományok mennyiségét, és ott is kormánybaráttá alakították a közszolgálati médiát.

Az utóbbi időben egyre több a konkrét együttműködés a két kormány között, elég csak az izraeli hírszerzőcég, a Black Cube szerepére gondolni a magyar civilek lejáratásában.

Már diplomáciai segítségről is lehet hallani,

leginkább arról, hogy az amerikai kormányt az izraeliek „puhítják”, hogy legyenek jobbak a magyar-amerikai kapcsolatok.

Erre már tavaly felbérelt a magyar kormány két izraeli lobbistát: Cvika Brot volt újságírót, aki Netanjahu pártjának, a Likudnak a polgármester-jelöltje volt Tel Aviv egyik elővárosában, de emellett ő volt Donald Trump izraeli kampányfőnöke is (az Izraelben élő amerikaiakat kellett meggyőznie); valamint Ariel Sender politikai tanácsadót. Azt az Átlátszó derítette ki, hogy a kapcsolattartójuk Szabó László washingtoni magyar nagykövet volt. (Szabó László egyébként korábban pont az izraeli gyógyszercég, a TEVA magyarországi vezérigazgatója volt.)

Az izraeli Channel 10 szerint egyébként Netanjahu utasítására még Izrael amerikai nagykövete is győzködte az amerikai kormány tagjait, hogy javítsanak a kapcsolatokon a magyarokkal. Ezután következett a találkozó a két külügyminiszter, Mike Pompeo és Szijjártó Péter között.

Egyébként még egy dologban hasonlít egymásra a két miniszterelnök: mindkettőjük családját korrupciós botrányok veszik körül: Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az ügyeiről mi is sokat írtunk már, Izraelben pedig maga Netanjahu ellen is több ügyben nyomoznak.

(Borítókép: MTI / Koszticsák Szilárd)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK