Fontos

Merkel: Európai megoldás a spanyol migránskérdésre

0

Annak ellenére, hogy a visegrádi négyek keresztbe fekszenek, ha ez a kérdés szóba kerül. Szerintük, amint azt Orbán Viktor többször kifejtette, ez a németek gondja, mert a többség úgyis hozzájuk akar eljutni.

A Pedro Sánchez spanyol kormányfővel lezajlott első tárgyalás után a német kancellár kijelentette, hogy a dublini rendszer már nem működik, teljesen meg kell újítani az unió menedékpolitikáját, azaz a menedékkérők befogadását és elosztását. A mostani szabályok értelmében az érkezőknek abban az államban kell(ene) kivárniuk ügyük elbírálását, ahol először léptek az unió területére, de nagyon sokan idő előtt tovább állnak, a legtöbbször Németországba. Merkel azt mondta, hogy igazságosan kell széttelepíteni azokat a migránsokat, akik jogosultak az oltalomra. Kiemelte, hogy a kérdés az összes tagállamot érinti, nem csupán azokat, amelyek a Földközi-tenger mentén fekszenek. Igen kemény dió ez, fűzte hozzá, de a partnerség szellemében igyekeznek feltörni, mert itt európai megoldást kell találni. Lényegesnek nevezte ugyanakkor, hogy érvényesüljenek az érintettek emberi jogai, és hogy semmiképpen ne kerekedhessen felül a rasszizmus.

A visegrádi négyek keresztbe fekszenek, ha ez a kérdés szóba kerül. Szerintük, amint azt Orbán Viktor többször kifejtette, ez a németek gondja, mert a többség úgyis hozzájuk akar eljutni.

A mostani legfelső szintű találkozó színhelyeként egyébként tudatosan egy tengerpart közeli várost választottak (Sanlucar de Barrameda), miután Spanyolországban az idén már csaknem 25 ezer menedékkérőt vettek jegyzékbe. Egyébként tegnap pedig lépett hatályba az a szerződés, amelynek értelmében a német-osztrák határról visszaküldik a menekülteket, akiket már spanyol területen regisztráltak.

 

Erdőtüzek Dalmáciában

0

A Splittől délre elhelyezkedő közkedvelt Omiš üdülőhely feletti hegyekben 100 hektár erdő és olajfa ültetvény vált a lángok martalékává, mielőtt a horvát tűzoltóknak sikerült volna eloltani a tüzet.

A szombati erdőtűz három kisebb település határán volt, de a horvát hatóságok jelentése szerint sérülés nem történt és a lángok nem értek el lakóépületeket sem. A rekkenő hőség miatt, amely még előreláthatólag néhány hétig tart, nagyobb óvatoságra intik a lakosságot és a turistákat.

Ezúttal békés tízezrek tüntettek Romániában

0

A péntek esti erőszakos események után szombaton újra tízezrek vonultak utcára a fővárosban. A bukaresti kormánypalota épülete előtt egyes becslések szerint akár 50 ezren is lehettek, az Agerpres hírügynökség 25 ezer emberről ír. Az osztrák kancellár tiltakozott egy osztrák újságíró bántalmazása miatt.

Ezúttal azonban sem a csendőrök, sem a tüntetők részéről nem jelentettek erőszakos cselekményeket, a tüntetés végig békés mederben zajlott. Sőt, helyi beszámolók szerint sokan még virágot is hoztak a csendőröknek. Az ország nagyobb városaiban is folytatódtak a megmozdulások szombaton. A Hotnews összefoglalója szerint Nagyszebenben 8 ezren, Iaşi-ban 6 ezren, Kolozsváron, Temesváron, Brassóban és Konstancán is körülbelül 3 ezren kérték a Dăncilă-kabinet lemondását és előrehozott választások kiírását.

Az osztrák kancellár magyarázatot vár egy csendőrök által megvert osztrák újságíró miatt A péntek esti kormányellenes tüntetésen megsérült egy osztrák újságíró, aki az állami ORF televíziónak tudósított. A televízió honlapján elérhető közlemény szerint munkatársukat a csendőrök támadták meg. „Határozottan elítéljük a bukaresti erőszakot, amelynek során több tüntető sé újságíró is megsérült. Elvárjuk, hogy tisztázzák ezeket az eseteket. A megsérült operatőrnek jó gyógyulást kívánok. A szólás- és a sajtószabadság az Európai Unió alapvető értékeihez tartoznak, mi hiszünk ezekben, és azt gondoljuk, hogy meg kell védeni ezeket” – írta ki a Facebook-oldalára Sebastian Kurz osztrák kancellár az esetről értesülve. Az újságírók akkor sérülhettek meg, amikor a csendőrök támadást indítottak a közelükben levő agresszív demonstrálók felé. Az ORF szóvivője azt közölte, hogy az osztrák operatőrt a csendőrök gumibotokkal ütlegelték, és akkor hagyták abba, amikor többször is felkiáltott, hogy ő újságíró. A honlapon fellelhető cikk szerint Andreas Wrabetz, a csatorna igazgatója is felháborodásának adott hangot. Szerinte könnyen meg lehetett különböztetni a tévés stáb tagját a tüntetőktől, és egy uniós országban elvárható, hogy a karhatalom ne támadjon rá a sajtó képviselőire.

(news.ro, Agerpres, Transindex)

Titkos táborok „lázadó” ujguroknak Kínában

0

2 millió embert tarthatnak  titkos táborokban Kína északnyugati részén a Hszincsiang-Ujgur tartományban – állapította meg az ENSZ emberi jogi bizottságának szakértői csoportja. A táborokban tartott embereknek szinte semmilyen joguk sincsen. A fegyveres kínai őrség parancsait kell végrehajtaniuk. Az Egyesült Államok a jelentés kapcsán bírálta Kínát, mert nem tartja tiszteletben a vallási és nemzeti kisebbségek jogait.

Hszincsiang-Ujgur tartományban a kommunista Kína megalakulása idején (1949) a lakosság döntő többsége muszlim volt, nagyrészük ujgur nyelven beszélt. A kínaiak mindössze a lakosság 10%-át tették ki. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: a többség immár kínai az északnyugati tartományban. A politikai és gazdasági pozíciókat szinte kizárólag kínaiak foglalják el ebben a határtartományban, ahol az iszlamista terrorizmus olykor felüti a fejét.

2001. szeptember 11 után az iszlamista terrorizmus megerősödött: Oszama bin Laden hadseregében egész ujgur dandár harcolt. Egy ízben fegyveres lázadás tört ki Urumcsiban. A tartomány fővárosában pogrom kezdődött a kínaiak ellen, akik közül sokat megöltek. A kínai hadsereg brutális akciókkal állította vissza a rendet. Azóta mindenfajta ujgur nemzetiségi akciót terrorizmusnak bélyegeznek meg Pekingben.

Rendkívüli mértékben megerősítették a hadsereget és a fegyveres rendőrséget a lázongó tartományban. A laogaj – a kínai gulag rendszer – ősrégi találmány, melyet a kommunisták csak továbbfejlesztettek. Hivatalosan a rendszert felszámolták. Ezt maga Hszi Csin-ping elnök jelentette be, akinek édesapját – a kommunista párt magasrangú vezetőjét – több mint egy évtizeden át tartották ilyen lágerben. Amikor szabadult, akkor nem ismerte meg a saját gyermekeit, akik különben más táborokban éltek. A lágerek rendszerének felszámolása nem vonatkozik a „különleges esetekre”.

Kínában rendkívül szigorú a terrorizmusellenes törvény. A rendszerellenes akciókat Hszincsiang-Ujgur tartományban ennek alapján ítélik meg. A potenciális terroristákkal szemben preventív eljárásokat alkalmaznak, így lehetséges, hogy sok ujgur család a titkos lágerekben éljen. Ennek ellenére az ENSZ bizottsága által említett 2 milliós szám kissé magasnak látszik – még Kína hatalmas méretei mellett is. A legtöbb esetben valószínűleg arról van szó, hogy a problematikus körzeteket a hadsereg és a rendőrség megpróbálja légmentesen elzárni az ország többi részétől. Ebben az esetben a családok a régi helyen élnek, de semmit sem tehetnek anélkül, hogy erre engedélyt kérnének. Ez is igen szigorú rendszer, de nem jelenti a családok szétválasztását, mint a régi laogaj szisztéma.

Kínában több mint 50 millió muszlim él. Ezért az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt mindent elkövet annak érdekében, hogy megakadályozza az iszlamista terrorista szervezkedést. Hszincsiang-Ujgur tartományban az a probléma, hogy a nemzeti és a vallási ellenállás egymást erősíti. A muszlim vallású kínaiak, a hujok – számuk több mint 10 millió – jóval kevesebb gondot okoznak, mint az ujgurok, akik ragaszkodnak saját nyelvükhöz és kultúrájukhoz. Az ujgur nyelv a török nyelvcsaládhoz tartozik, a kínaihoz semmi köze sincsen.

Folytatódnak a tüntetések Romániában

0

A román politikai élet valamennyi megszólaló szereplője elítélte a diaszpóra tegnap esti kormányellenes tüntetésén kirobbant erőszakot, arról azonban pártállásuk szerint eltérő az álláspontjuk, hogy kit terhel a felelősség a több mint 450 ember sebesülését okozó összetűzésekért, illetve arról, hogy helyesen jártak-e el a csendőrök, amikor órákon keresztül dulakodással és könnygázzal válaszoltak a provokációkra, majd késő este, két kollégájuk bántalmazását a több tízezres tüntetés erőszakos feloszlatásával torolták meg. Közben a Victoria-téren már a koradélutáni órákban ismét gyülekezni kezdtek a tüntetők.

A szociálliberális kormánnyal szemben álló Klaus Iohannis államfő elítélte a hatóság brutális fellépését, szerinte a csendőrségnek vannak eszközei a rendbontók elszigetelésére és semmi sem indokolta a békés polgárok veszélyeztetését, emberek ütlegelését. A jobboldali elnök jelentést vár az esetről Carmen Dan belügyminisztertől, és büntetőjogi vizsgálatot kért a legfőbb ügyésztől a vétkesek felelősségre vonása érdekében. Augustin Lazar legfőbb ügyész közölte, hogy a katonai ügyészség már hivatalból bűnvádi eljárás indított a csendőrség erőszakos tömegoszlatásának kivizsgálására.

(MTI/EPA/Bogdan Cristel)

Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök elítélte a „civil megmozdulást eltérítő”, garázdálkodó, a rendfenntartó erőket támadó „szervezett rendbontókat”, akiknek az azonosítását a titkosszolgálattól várja. A kormányfő azokat a politikusokat is bírálta, akik a drámai helyzetből a hatóságok elleni „alaptalan vádaskodással” próbálnak hasznot húzni.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleményben válaszolt, amelyben elítélt minden olyan „összeesküvés-elméletet”, amellyel a szolgálatot be akarják vonni a politikai csatározásokba.

A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) – amely ellen a külföldről hazatért román vendégmunkásuk pénteki nagyszabású tüntetésüket meghirdették – bocsánatkérést követelt Iohannistól, amiért az államfő vádaskodásával szerinte „aláássa az állami hatóságok tekintélyét” és ezzel úgymond a rendfenntartók elleni támadások folytatását bátorítja.

Liviu Dragnea, a PSD elnöke külön közleményt adott ki, melyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy „az ellenzék és az államfő által támogatott szervezett csoportok az ország alkotmányos rendje ellen intézzenek támadást” a főváros szívében, a kormány épülete előtt. Párttársai is Iohannisra mutogatnak: Liviu Pop szenátor szerint az államfő tartozik magyarázattal, amiért „a szavazói” csendőröket vernek.

Ludovic Orban, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a rendfenntartó erők, a futball-huligánokkal összejátszva előre eltervezett módon provokáltak erőszakot a diaszpóra pénteki tüntetésén, hogy lejárassák a nagyszabású kormányellenes megmozdulást.

Bukarest, 2018. augusztus 11.
A román kormány székházát védõ rohamrendõrökhöz beszél egy férfi a nyári szabadságuk idején külföldrõl hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjainak kormányellenes tüntetésén, Bukarestben 2018. augusztus 10-én. (MTI/EPA/Bogdan Cristel)

Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a demokrácia gyásznapjának nevezte a péntekit, amikor az állampolgárok szolgálatára felesküdött csendőrség a kormánypárt eszközévé silányult. „Ide vezet az, mikor büntetett előéletű alakok kerülnek az ország élére” – sommázta az ellenzéki pártvezér, a korrupcióért egyszer már jogerősen elítélt, és újabb korrupciós perben vádlottként szereplő Liviu Dragnea PSD-elnökre utalva.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy Facebook-bejegyzésben rámutatott: az RMDSZ elítél mindenféle szélsőséges megnyilvánulást, mert senkinek sincs joga a polgárok szabad véleménynyilvánítását erőszakkal megakadályozni, sem a csendőrségnek, sem az erőszak kiprovokálásának szándékával Bukarestben utcára vonult csoportoknak.

A politikusok – ellenfeleikre mutogatva – valamennyien az erőszak megfékezését, a vétkesek felelősségre vonását sürgetik. Közben a közösségi portálokon ellenzéki csoportok újabb kormányellenes demonstrációt hirdettek szombat estére a kormány székháza elé, a Victoria-téren pedig már a koradélutáni órákban gyülekezni kezdtek a tüntetők.

Fénysebességgel terjedő Elios

0

Szlovákiában is üzletelnek a Magyarországon gyanús közbeszerzési ügyekbe keveredő Elioshoz közeli cégek. Ezzel kapcsolatban a pozsonyi Új Szó szerkesztőségi összefoglalójában megjegyzi: az Elios, amely Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődik, sorra nyerte az önkormányzatoktól a közbeszerzési pályázatokat, a gyanús ügyek miatt nyomozást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF.

Négy olyan vállalat is működik Szlovákiában, amely az Elioshoz hasonló módon nyert közbeszerzési eljárásban megrendelést települések közvilágításának modernizációjára.

A szlovákiai városok és falvak közvilágításának felújítására kiírt közbeszerzési eljárásokban feltűnően gyakran nyer 4 szlovákiai vállalat, sokszor gyanús körülmények között,

tájékoztatott a Sme napilap.

A gyanús cégek egyike a 2013-ban alapított Grep Slovakia kft., mely az utóbbi 5 évben több közbeszerzést is megnyert. Az egyik pályázat Jóka község utcai lámpáinak felújítása volt, 2014-ben írták ki. A 240 ezer eurós pályázatnál a Grepnek csak egy vetélytársa volt, a kassai Eltodo, amely nem tudta teljesíteni a település által meghatározott szigorú feltételeket, például azt, hogy a kivitelező 10 éves garanciát adjon az égőkre. Ezt a feltételt egyébként a szlovák Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) is erősen kifogásolta, állítása szerint erre a követelményre nincs szükség, és gátolja az egészséges gazdasági versenyt.

Hasonló feltételek miatt a hivatal korábban büntetést szabott ki néhány Besztercebánya megyei községre.

Az ügyben megszólalt Jóka polgármestere, Farkas Imre is, azt állítja,

már nem emlékszik a részletekre, és nem tudott a Grep hátteréről, de a világítással elégedett.

A másik szerződés Búcs községet érinti. A Komáromi járásbeli település csaknem 60 ezer eurós megrendelést adott a Grep Slovakiának, más jelentkező nem volt, így a cég probléma nélkül nyert. A szerződést még a 2014-es választások előtt kötötték a Grep Kft-vel, amikor Szigeti János (a Fidesz-partner Magyar Közösség Pártjából) volt a falu polgármestere. A felújítást önerőből, pontosabban hitelből fizette ki a falu a Grepnek. „A cég az általa készített hatástanulmánnyal érvelt, azt állította, hogy a takarékosabb világítással spórolhatunk annyit, amiből a kölcsönt vissza tudjuk fizetni. A tanulmány azonban nem volt pontos, a megtakarítás korántsem volt akkora, hogy abból visszafizessük az összeget“ – mondta az Új Szónak Karkó János (független), a falu jelenlegi polgármestere. Megkerestük Szigeti János korábbi polgármestert is, aki elmondása szerint csak homályosan emlékszik a történtekre, de úgy rémlik számára, hogy a Grep ajánlotta a legkedvezőbb feltételeket.

A Grep Slovakia ügyvezetője, Wirth Jenő – aki a lévai Reviczky Társulás elnöke, volt MKP-politikus – visszautasította, hogy a cégnek bármiféle kötődése lenne a gyanús üzletekhez, szerinte a Sme befeketíti a céget.

„Semmilyen módon nem állunk kapcsolatban az Elios-szal, sem más céggel. Az Elios a konkurensünk, a Sme pedig hazugságokat állít.”

Az Elios Slovakia Kft. szintén a gyanús cégek közé tartozik. 2015-ben alakult, akkor, amikor Pavol Pavlis (Smer) volt gazdasági miniszter pályázatot hirdetett az utcai lámpák felújítására. A cég már az első évben több mint 180 ezer eurós bevételt könyvelt el, a közel 23 ezer eurós nyereség mellett. A bevétele azóta is nő, tavaly már megközelítette a félmillió eurót. Az ügyet nyilvánosságra hozó Sme napilap szerint az Elios Slovakia többször összejátszott egy U Light nevű magyarországi vállalattal. Az U Light fiktív konkurenciát teremtett az Eliosnak, többször is megpályázta ugyanazt a közbeszerzést, de mindig egy kicsivel rosszabb ajánlatot kínált.

Gyanús cég az Infralux is, amely a Besztercebánya megyei falvak lámpáinak felújításához jutott hozzá. A cég a magyarországi Elioshoz hasonló módszerekkel utasította maga mögé a vetélytársait: folyamatosan módosították az égők paramétereit, míg végül az általuk kínált termékek feleltek meg legjobban a pályázatban szereplő műszaki feltételeknek. A Közbeszerzési Hivatal ezeknek a falvaknak is bírságot szabott ki. Dušan Kollár, a cég igazgatója a megkeresésekre nem reagált. A negyedik gyanús vállalat az E-E-E Led Lightning, melynek résztulajdonosa Marian Dostál, aki korábban az Elios Slovakia cégnek is társtulajdonosa volt.

Jól menő cégek

Az összes felsorolt szlovákiai cég jelenleg is működik. Az E-E-E Led Lightning és a Grep Slovakia bevétele folyamatosan nő. Az Elios Slovakia bevétele 2017-ben csaknem a duplájára nőtt. Egyedül az Intralux veszteséges a cégek közül, amelynek ügyeiben már a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) is nyomozást indított európai uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával.

(nar, Sme, Új Szó)

Az újabb szankciók elriaszthatják Magyarországot is

0

A New York Times szerkesztőségi vezércikkben foglalkozik a rohamosan romló amerikai-török viszonnyal és a Trump elnök barátságos szavai ellenére keményedő washingtoni állásfoglalással Oroszországgal szemben. „Bármit is mond, illetve tesz Trump, az újabb és újabb büntetések elriaszthatják pl. Magyarországot és Olaszországot, hogy túlságosan nyomuljanak a retorziók feloldása ügyében.”

Az első vezércikk szerint Törökország lefelé tartó spirálba került és Trump, illetve Erdogan ellenségeskedésével minden eddiginél törékenyebbé válik Washington és Ankara szövetsége. Pedig egy NATO-államról van szó, amelynek területén atomfegyvereket állomásoztatnak a tengerentúlról, és az amerikai elnök egyik kedvenc erős embere nemrégiben még török kollégája volt. De hát fokozatosan kiderült, hogy igazából autokrata, aki a gazdasági populizmusban, a harcias nacionalizmusban és a társadalmi konzervativizmusban jeleskedik, miközben a maga személyi kultuszát építi.

Magyarország és Lengyelország, amely a saját tekintélyuralmi pályáján halad, bizonyította, hogy az uniós tagság nem szavatolja a demokratikus liberalizmust. A török gazdaság azonban nagyobb, mint a másik kettő együttvéve, és mélyebb, továbbá régebbi kapcsolatok fűzik a Nyugathoz. Stratégiai hiba volt az unió részéről, hogy nem vonta Ankarát határozottan a saját vonzáskörébe. De ha még tovább fokozódik a feszültség, mi marad a létfontosságú török-amerikai viszonyból és képes lesz-e Trump, illetve Erdogan megjavítani azt? A török eset ismételten felveti a kérdés, hogy az iszlám értékek mennyire összeegyeztethetők a liberális demokráciával, benne az egyenlőséggel, a sajtó, a szólás és a vallás szabadságával.

Az orosz-amerikai viszonnyal kapcsolatban a New York Times megállapítja: Trump ugyan csúcstalálkozókon haverkodik Putyinnal, ám az államapparátus az újonnan elrendelt szankciókkal bekeményít Moszkva ellen. Az biztos, hogy a megtorló intézkedések ártanak az orosz gazdaságnak, mégsem befolyásolták látványosan Oroszország viselkedését. Mi több, Putyin minden egyes alkalommal súlyosabb vádakat fogalmaz meg a Nyugat ellen. És ebben a kezére játszik, hogy az amerikai elnök – saját adminisztrációja ellenében – sorban jókat mond az orosz vezetőről. Ám a mostani lépések értelme az, hogy bizonyítja: az Egyesült Államok nem hajlandó megbékélnie az orosz agresszióval vagy beavatkozással.

Ezzel párhuzamosan bármit is mond, illetve tesz Trump, az újabb és újabb büntetések elriaszthatják pl. Magyarországot és Olaszországot, hogy túlságosan nyomuljanak a retorziók feloldása ügyében. Putyin éppen az ellenlépések eltérő amerikai, illetve európai megítélése láttán mondhatja, hogy itt azok csapnak össze a nyugaton, akik egyfelől nem szeretnék, ha Oroszország ismét nagyhatalom lenne, illetve másfelől akik baráti viszonyra törekednek vele, vagyis a szankcióknak semmi közük ahhoz, amit a Kreml csinál.

A politikust csak az térítheti jobb belátásra, ha érzékeltetik vele, hogy csak saját magától függ, nem pedig a Fehér Ház kiszámíthatatlan lakójától, vagy egy pár európai populista vezetőtől: remélhet-e jobb elbánást. Viszont ha az amerikai államapparátus megosztott a kérdésben, az csak nevetségessé teszi a szóban forgó intézkedéseket.

Háborús hangulat volt az éjjel Bukarestben

A nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjai vonultak pénteken korrupcióellenes jelszavakkal a kormány épülete elé, ahol több ízben dulakodás tört ki az úttestet elfoglalni próbáló tüntetők és a székházat védő rendfenntartók között. A demonstráció 20 óra után 40 ezresre duzzadt, 74-en megsérültek a Mediafax szerint az incidensekben.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni jelszavakat skandáló, Viorica Dăncilă kormányfő és Liviu Dragnea PSD-pártelnök távozását követelő első néhány tucatnyi tüntető már péntek délelőtt megjelent a kormány székháza előtti Victoria téren, a délutáni órákra számuk több százra emelkedett, majd több ezerre emelkedett.

A csendőrség 23:00 órakor elkezdte kiüríteni a teret, holott még több ezer tüntető kívánta folytatni a tiltakozást. A rohamosztag könnygázgránátokat lőtt ki az ott tartózkodókra, mire egy csoportnyi ember köveket és üvegeket dobált vissza. (A helyzetet csak rosszabbította, hogy a csendőrök már 19:00 órától kezdve körülbelül negyedóránként könnygázt fújtak az emberekre, volt néhány rendbontó ugyan, de nem célzottan ők kapták, hanem mindenki, aki a közelben volt.) Ezután tüntetők egy csoportja ütlegelni kezdett két csendőrt (az egyik nő volt), néhány más tüntető próbálta megakadályozni testükkel védve a bántalmazást. A csendőrség – amely előbb visszavonult – erőből tért vissza, még több könnygázt vetett be, mint az este alatt bármikor. Előkerült az a vízágyú is, amit korábban hoztak.

A legtöbb tüntető nem látta az első incidenst, ezért azt hitték, hogy a csendőrök kezdtél el az erőszakot. „Nem megyünk el” skandálásokkal bírják egymást maradásra, közben sokan fuldokoltak a könnygáztól. A csendőrök bejelentették, hogy fegyvereket is elveszítettek az összecsapásban, eddig kettőről tudni. A csendőrség visszatámadása tulajdonképpen kiszorította a néhány ezres tömeget a Victoria térről.

A Világbank tavaly 3 millió 660 ezerre becsülte a külföldön élő román állampolgárok számát. A legtöbben, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban és Nagy-Britanniában élnek. A munkaképes román állampolgárok közül minden ötödik külföldön dolgozik – ez minden más európai uniós országnál rosszabb arány, amely miatt az uniós államok közül Románia szembesül a legjelentősebb munkaerőhiánnyal és a legrosszabb demográfiai kilátásokkal.

A külföldön dolgozó román vendégmunkások az uniós csatlakozás óta eltelt évtizedben csaknem 25 milliárd dollárt küldtek haza banki átutalások révén Romániában hátrahagyott családtagjaiknak, de a készpénzben hazavitt összegeket is hozzáadva – az Eurostat becslése szerint – a román diaszpóra 31,7 milliárd eurót juttatott Romániába a 2007 és 2017 közötti évtizedben.

Az economica.net gazdasági portál összehasonlításképpen arra emlékeztetett: ez az összeg nagyobb, mint az a 30 milliárd euró, amennyit Románia – saját befizetéseit leszámítva – az Európai Uniótól kapott ebben az időszakban, és csaknem fele annak a 73,5 milliárd eurónyi összegnek, amely közvetlen külföldi befektetésként érkezett az utóbbi évtizedben Romániába.

Transindex/Maszol

Aranyüzlet-ajánlat az oroszoktól

0

Oroszország londoni nagykövete vacsorán látta vendégül a Leave.EU (Hagyjuk el az Európai Uniót) kampány irányítóját és annak üzlettársát. A londoni Guardian arról számolt be, hogy Alekszandr Jakovenko igen előnyös aranyüzletet ajánlott Arron Banksnak, a Leave.EU milliomos főnökének.

Oroszország a világ harmadik legnagyobb aranytermelője, a készleteket tekintve pedig a második. Ennek kiaknázására egy orosz oligarcha, Szimon Povarenkin, egy konzorciumot szervez.

A 6 milliárd fontos aranybuliban pedig részesedést kínáltak annak a brit üzletembernek, aki éppen azért szervezett kampányt, hogy Nagy Britannia kilépjen az Európai Unióból.

Arron Banks erről maga nyilatkozott, azt állítva: végülis nem jött össze az üzlet, bár Oroszország londoni nagykövete valóban összehozta őt és a szóban forgó oligarchát.

Nagy Britanniában még tart a vizsgálat, hogy ki és miért finanszírozta a Brexit kampányt. Nemcsak az oroszok érdekeltségét firtatják, az Egyesült Államok egyes köreit is azzal gyanúsítják, hogy nagy pénzekkel támogatták azt. Felmerült az is, hogy a dél-afrikai gyémántbányák szép pénzekkel járultak hozzá a Brexit kampányhoz.

Ez az újabb leleplezés tovább ronthatja Nagy Britannia és Oroszország kapcsolatát, amely amúgy is mélyponton van a Szkripal ügy miatt.

Nagy Britannia kérte Moszkvát: adja ki azt a két ügynököt, aki Novicsok idegméreggel megtámadta Szkripal ezredest és a lányát Salisburyben, London mellett. Oroszország mindent tagad, de a NATO tagállamok – Nagy Britannia melletti szolidaritásból –  több mint száz orosz diplomatát kiutasítottak. Köztük van a londoni orosz nagykövetségnek az a munkatársa is, aki az összekötő kapocs volt a Brexit kampány irányítója és Moszkva között.

Oroszországot a nyugati világban évek óta azzal vádolják, hogy úgynevezett hibrid hadviselést folytat vagyis belülről igyekszik meggyengíteni az Európai Uniót vagy az Egyesült Államokat.

Washingtonban ebben az ügyben vizsgálat folyik Donald Trump ellen. Az amerikai elnök nemrég beismerte: fia azért találkozott az orosz nagykövetség emberével, hogy megbeszélje vele, miképp lehetne meggyengíteni Hillary Clinton kampányát. A választásokon vesztes Hillary Clinton nyíltan az orosz támogatással indokolta, hogy a kevésbé esélyes Donald Trump legyőzte őt az elnökválasztáson 2016-ban.

Trump apósa és anyósa USA állampolgár lett

0

Amalija és Viktor Knavs letette az állampolgári esküt New Yorkban, ahol eddig zöld kártyával éltek a First Lady jóvoltából. Az amerikai bevándorlási szabályok szerint legkevesebb öt évig kell valakinek zöld kártyával az Egyesült Államokban élnie ahhoz, hogy pályázhasson az állampolgárságra.  

Trump apósának és anyósának az ügyvédje szerint a hetvenes éveiben járó házaspárnak megvolt az ötéves zöld kártyás periódusa. A First Lady édesapja autókereskedő volt, édesanyja pedig egy textil gyárban dolgozott Szlovéniában.

A First Lady, Melania Knavs fotómodell-karriert futott be a házassága előtt. 2006-ban Einstein vízummal jutott USA állampolgársághoz. Ezt olyan külföldiek kapják, akik – mint Albert Einstein –  kiemelkedőt alkottak a maguk szakmájában, és ezért hasznára lehetnek az Egyesült Államoknak. A First Lady távolról sem volt olyan nagy sztár a maga szakmájában, mint Einstein a fizikában, de férje volt az ajánlója, aki már akkor is az Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere volt. A New York-i építési vállalkozó  Trump első felesége is Európából érkezett: Ivana Trump cseh volt, akinek a lánya Ivanka Trump jelenleg az elnök apuka tanácsadója a Fehér Házban.

Az amerikai sajtó képmutatással vádolja Donald Trumpot, aki állandóan mennydörög az amerikai bevándorlási törvény ellen. Különösen kikel az ellen, hogy családtagok jutnak be az Egyesült Államokba.

Az elnök szerint csakis egyéni érdemek alapján kellene elbírálni a bevándorlási kérelmeket.

Vajon Trump apósának és anyósának milyen egyéni érdemei vannak azon kívül, hogy életet adtak a First Ladynek, Melania Trumpnak?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK