Fontos

Valóban nő a bűnözés, ha sok a bevándorló?

A kormánypropaganda egyik kedvenc, az orosz dezinformációs kampányokból átemelt toposza, hogy Nyugat-Európa több országában már gyakorlatilag élni sem lehet, olyan szintű a bűnözés a bevándorlás miatt, míg Magyarország a béke szigete. Megnéztük, hogy az adatok mennyire támasztják ezt alá. Spoiler: semennyire.

Kezdjük Németországgal, a kormánypropaganda egyik kedvenc célpontjával, amellyel kapcsolatban nemrég kiderült, hogy a magyar állami tévé híradójában „bevándorlóktól rettegő állampolgárokként” bemutatott németek valójában a szélsőjobboldali, populista AfD párt politikusai voltak.

A Welt Am Sonntag néhány hónapja közzétette a rendőrségi adatokat, amelyekből az derült ki, hogy Németországban

évtizedek óta nem csökkent olyan arányban a bűnözés, mint 2017-ben.

Közel 10, egészen pontosan 9,6 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányban a zsebtolvajlások és a betörések száma esett, de a propagandában előszeretettel a bevándorlókhoz kötött erőszakos bűncselekmények száma is csökkent, 2,4 százalékkal.

A gyilkosságok és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma ugyanakkor nőtt. Ami viszont fontos adat: az összesen mintegy 5 millió 762 ezer esetből mindössze 736 ezer volt a nem németek által elkövetett bűncselekmények száma (ez egy év alatt 22,8 százalékos csökkenés). A rendőrség szerint

az összes kategóriában a német bűnelkövetők vannak többségben.

A statisztikák alapján egyébként Angela Merkel vissza is szólt Donald Trumpnak, amikor a valósággal gyakran ambivalens viszonyban lévő amerikai elnök azt állította, hogy Németországban növekszik a bűnözés. Horst Seehofer belügyminiszter pedig májusban arról beszélt: Németország biztonságosabb országgá vált. 100 ezer lakosra 6982 bűncselekmény jutott tavaly: ez harminc éve a legalacsonyabb szám.

Nézzük meg Ausztriát is, ha már a kampányban Lázár János is ellátogatott Bécsbe. Az Osztrák Bűnügyi Hivatal statisztikái szerint

tíz éves mélypontra süllyedt a bűncselekmények száma.

2018 első felében mintegy 229 ezer esetet regisztráltak, ez 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év első felében – az akkori adat is sokéves mélypontot jelentett. Itt is csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, nőtt viszont az interneten elkövetett csalásoké, valamint a „vágó- illetve szúrófegyverrel elkövetett támadások és a szexuális bűncselekmények száma. Ez utóbbinál azonban minden ország esetén fontos elmondani, hogy a metoo-mozgalom hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyre többen mernek beszélni ilyen esetekről, míg korábban sok ügy titokban maradt.

Ausztriában

a gyanúsítottak 40 százaléka külföldi, de csak kis részük (7 százalékuk) menedékkérő.

A legtöbb külföldi gyanúsított Romániából, Németországból és Szerbiából érkezett, utánuk jönnek az afgánok, de Magyarország is szerepel ezen a listán, a hetedik helyen, 4737 bűnözővel.

Svédország is kedvenc célpontja a kormánypropagandának, főleg a nemi erőszakok magas számát szeretik hangsúlyozni a magyar megszólalók – és nem csak a magyarok, a szélsőjobboldal egyik kedvenc toposza ez mindenhol.

A svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács adatai szerint a menekülthullám csúcspontja után, 2015 októbere és 2016 januárja között

1 százalék volt a bűnelkövetők között a menedékkérők aránya, miközben a teljes lakosságnak 1,6 százalékát tették ki.

Az Aftonbladet adatai szerint pedig például a gyilkosságokat tekintve Svédország kifejezetten jól áll az amerikai statisztikákhoz képest, a no-go zónának leírt Malmö és Stockholm is messze elmarad a veszélyesebb amerikai városoktól.

A nemi erőszakok száma valóban magas, de ennek okai sokkal szerteágazóbbak annál, mint amit a propaganda sulykol, miszerint „a migránsok megerőszakolják a nőket”. Svédországban egyrészt sokkal szigorúbbak a szabályok, másrészt a kultúra miatt sokkal többen fordulnak szexuális erőszak ügyében a rendőrség,

sokkal kevesebb ügy marad titokban.

Ha pedig valaki azzal tesz feljelentést, hogy három hónapon keresztül mindennap megerőszakolta a barátja vagy a férje, azt 90 külön esetnek tekintik – ezért is ilyen magas a szám.

Amikor tavaly a svéd bevándorlás- és igazságügyi miniszter Magyarországon járt, beszélt is az ilyen bűncselekményekről. Azt mondta: a bejelentett nemi erőszakok száma évek óta 6000 körül van.

Ami viszont tény, hogy Svédországban gyakran vannak bandaháborúk, ezeknek azonban kevés köze van a bevándorláshoz. Ezeket viszont nem csak a magyar, hanem az orosz propaganda is kihasználja: egy tavalyi tanulmány szerint az oroszok valóságos információs háborút vívnak azért, hogy Svédországot minél veszélyesebb helynek tudják bemutatni.

És hogy egy kicsit a magyar adatokról beszéljünk: a kormány szereti azt hangoztatni, hogy „Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa” – közben viszont

a gyilkosságok száma Európában Magyarországon az egyik legmagasabb.

Minden országot tekintve a 2016-ra vonatkozó adatok a legfrissebbek: ezek szerint 100 ezer lakosra Ausztriában 0,66, Hollandiában 0,55, Németországban 1,17, Franciaországban 1,31 gyilkosság jutott, Magyarországon viszont 2,05 – ez ráadásul a 2010-es 1,38-hoz képest komoly növekedést jelent.

Leomlott egy olasz híd, sokan meghaltak

0

Legalább 22 halottja van a Genova közelében történt balesetnek. Az A10-es autópálya egyik hídjának egy része szakadt le.

Mamma mia ragazzi… Pochi minuti fa… il ponte dell'autostrada sulla val Polcevera. Volevo solo riprendere la pioggia… :(THIS VIDEO IS FREE TO USE FOR THE GENUINE PURPOSE OF REPORTING THE CURRENT EVENTcredit: Davide Di Giorgio14-08-2018 Genova, Italy #forzaGenova #pontemorandi

Közzétette: Davide Di Giorgio – 2018. augusztus 14., kedd

A Sky TG24 hírtelevízió szerint a 60 éve épült Morandi híd 200 méteres, ipari övezet fölött átívelő szakasza omlott le. Az olasz rendőrség azt közölte, hogy

hirtelen heves vihar támadt,

mielőtt a viadukt összedőlt.

Szemtanúk több járművet is láttak a hídon, mielőtt leomlott. A tűzoltók szerint több tucat autó is lehet a törmelékek alatt, eddig két embert sikerült élve kiszabadítani. Néhány autó a folyóba zuhant. A híd alatt lakóépületek is vannak, ezeket elkerülték a törmelékek, de több, a viadukt alatt lévő kocsit is összezúztak.

Volt olyan szemtanú, aki apokaliptikus látványról beszélt.

Hivatalos adatok szerint 22-en haltak meg, de az áldozatok száma még emelkedhet.

Olaszországban a héten sokan indultak útnak, mivel augusztus 15-én tartják a Ferragosto ünnepét, sokan ezen a héten mennek szabadságra. Szemtanúk szerint Genova legfontosabb gyorsforgalmi útján a baleset előtt is erős volt a forgalom.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a jelenlegi információk alapján nincs magyar érintettje a hídomlásnak.

Rekord méretű katonai költségvetést írt alá Donald Trump

0

716 milliárd dollárt költhet a Pentagon a következő pénzügyi évben. Az erről szóló törvényt egy katonai támaszponton írta alá az Egyesült Államok elnöke New York államban.

Barack Obama idején kisebb volt ugyan a katonai költségvetés, de ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor nem jelentős a növekedés. Trump arra buzdítja a NATO-szövetségeseket, hogy költsenek többet katonai célokra. A legutóbbi csúcson bírálta is azokat a tagállamokat, akik nem költik a GDP legalább 2%-át katonai célokra. Sőt azt javasolta, hogy emeljék ezt az arányt 4%-ra. A NATO-ban egyedül az USA költ ennyit katonai célokra.

A katonai költségvetésről szóló törvény bírálja Törökországot

amiatt, hogy az oroszoktól vásárol S 400-as rakétavédelmi rendszert, amely nem kompatibilis a NATO szisztémájával. Trumpnak amúgy is sok a konfliktusa Törökországgal, amely nem enged szabadon egy amerikai tiszteletest. Emiatt Trump védővámot jelentett be Törökország alumínium- és acélexportjára. Emiatt is zuhan a török líra árfolyama.

Korábban Trump bírálta a kínaiakat, mert informatikai cégeik (a ZTE és a Huawei) kémkedtek az USA-ban, illetve megszegték a szankciókat Észak-Koreával és Iránnal kapcsolatban. A mostani költségvetési törvény is bírálja őket, de nem zárja ki őket az amerikai piacról.

Donald Trump

az amerikai fegyverek eladását külföldön fontos feladatának tekinti.

Európában Lengyelország és Románia jeleskedett ezen a területen. Mindkét állam több millió dollárért vásárolt amerikai fegyvereket, megerősítve ezzel szövetségesi kapcsolatát az Egyesült Államokkal.

Merkel nemet mond a határrevízióra a Balkánon

0

A német kancellár szerint az illegális migráció jelentette problémát a gyökerénél kell kezelni, a megoldás csak az Európai Unióval és azokkal az országokkal együtt lehetséges, amelyekből a menedékkérők érkeznek.

A határokat megállapították és sérthetetlenek – ezt hangsúlyozta a német kancellár azon a sajtótájékoztatón, amelyet Bosznia-Hercegovina miniszterelnökével, Denis Zvizdiccsel tartott Berlinben. Ugyanakkor azt is mondta: továbbra is biztosítani kell az EU-csatlakozás lehetőségét a térség országainak.

A határok ügye a Balkánon a vegyes lakosság miatt kényes kérdés. Alekszandar Vucsics szerb kormányfő például szeretné, ha Koszovó szerbek által lakott északi részét Szerbiához csatolnák. Koszovó lakosságának a döntő többsége albán, de mintegy 10% a szerbek aránya. Hashim Thaçi koszovói elnök is elképzelhetőnek tart határrevíziót, de ő elsősorban a Szerbiában élő albán kisebbségre gondol. Bosznia-Hercegovinában is igen vegyes a lakosság. Vagyis

bármilyen határrevízió sok érdeket sértene és felidézné egy újabb háború veszélyét.

A két kormányfő természetesen sokat beszélt a migrációs helyzetről is. Angela Merkel szerint Boszniának is fel kell ez ellen lépni, ehhez Németország támogatást nyújt, de ennek „nem lehet az az eredménye, hogy teljesülnek mindazok kívánságai, akik illegálisan érkeznek” az országba.

Mint mondta: a „problémát a gyökerénél kell kezelni”, a megoldás csak az Európai Unióval és azokkal az országokkal együtt lehetséges, amelyekből a menedékkérők érkeznek. Szerinte azt kell megvizsgálni, hogy milyen okok miatt érkeznek emberek illegális úton Bosznia-Hercegovinába, és

tenni kell ezeknek az okoknak a megszüntetéséért.

Jelenleg Görögország mellett főleg Szerbiából érkeznek bevándorlók, ezért „meg kell néznünk, hogy mik lehetnek az okok, és ha a vízummentességgel összefüggő visszaélésekről van szó, akkor ezt is ki kell vizsgálni” – mondta a kancellár Denis Zvizdic azon megjegyzésével kapcsolatban, hogy az érkezők jelentős része Szerbia felől lépi át a határt, ahová turistavízummal utaznak be.

Angela Merkel szerint az Európai Unió igyekszik mindent megtenni Bosznia-Hercegovina támogatásáért, és Németország is segítséget nyújt azért, hogy „emberséges bánásmódban” legyen része az érkezőknek.     Azt viszont

„természetesen nem szeretnénk, hogy a menedékkérők szabadon megválaszthassák, hová mennek”

– mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy az illegális migráció helyett legális eljárást kell találni.

Denis Zvizdic arról beszélt, hogy országának szakmai, technikai és pénzügyi támogatásra van szüksége a Frontex európai uniós határvédelmi szervezettől és más közösségi intézményektől. Az idén eddig mintegy 10 ezer menedékkérő érkezett az országba, és nagyjából hatezren ugyan már el is hagyták az országot. Mint mondta, Bosznia-Hercegovina a migrációs helyzet emberséges kezelésére törekszik és „az európai megoldás része akar maradni”.

A román csendőrök egy osztrák operatőrt és négy izraeli turistát is megvertek

0

Az ORF operatőrének bántalmazása miatt kollégája azt kérdezte az Európai Bizottság szóvivőjétől: az EB szerint készen áll-e Románia az Európai Unió soros elnökségének átvételére. Az izraeliek pedig feljelentést tesznek.

Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) egyik operatőre is megsérült a pénteki, bukaresti kormányellenes demonstráción. „Nem kívánjuk kommentálni Románia belügyeit. Ami az operatőr esetét illeti, kategorikusan állítjuk,

fontos, hogy az újságírók szabadon, akadályok nélkül gyakorolhassák mesterségüket”

– válaszolt egy sajtótájékoztatón Christian Spahr, az Európai Bizottság egyik szóvivője az ORF munkatársának, aki a tüntetés közben megsérült kollégája esete kapcsán azt kérdezte a szóvivőtől, az EB szerint készen áll-e Románia az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének átvételére.

Korábban Sebastian Kurz osztrák kancellár két Twitter-üzenetben is elítélte a bukaresti demonstráción történt erőszakos cselekményeket, sajnálatát fejezve ki, hogy a sérültek között újságírók is vannak, köztük egy, az ORF-nél dolgozó operatőr. „A szólásszabadság és a sajtószabadság az Európai Unió alapvető szabadságai, amelyeket feltétel nélkül védeni kell” – fogalmazott Kurz. Július elsejétől hat hónapon át Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnökségét.

Négy izraeli turista is a csendőrök brutalitásának áldozatává vált pénteken

– közölte Izrael bukaresti nagykövetsége. „A rendelkezésre álló adatok szerint a turisták péntek este a szállodából egy vendéglőbe tartottak egy taxival, (…) amikor megállították őket, kirángatták az autóból és annak ellenére, hogy felmutatták idegen útlevelüket és mondták, hogy semmi közük sincs az eseményekhez, megverték őket. (…) A turisták feljelentést tesznek a rendfenntartó erők ellen” – írja a nagykövetség közleményében.

Pénteken körülbelül 80 000-en tüntettek a kormány ellen, a csendőrség többször bevetett könnygázt, és bántalmazta a tüntetőket, több, mint 450-en sérültek meg az incidensekben.

Törökország: az illiberális állam a vesztébe fut

Egyelőre nem rántotta magával a forintot a török líra mélyrepülése, de a török eset „szép” példája annak, amikor a féke(t)vesztett hatalom egymaga intéz el egy országot. Törökország az összeomlás szélén táncol.

Az elhibázott kormányzati gazdaságpolitika klasszikus példájának is nevezhetjük, ami Törökországban történik immár nagyjából öt éve. Ami elrontható volt, azt Recep Tayyip Erdogan szinte maradéktalanul megtette. Az illiberális berendezkedéssel kacérkodó más országok számára is szolgál tanulságul, ahogyan Törökország láthatóan megállíthatatlanul rohan a szakadék felé.

A török líra az elmúlt egy-két hétben nagyjából egyharmadot veszített értékéből, egy év alatt több, mint 80 (!) százalékot, az infláció megugrott, most 15 százalék körül van, a jegybanki alapkamatot emelni kellene, de ennek 16,5 százalékos szintje már önmagában is a finanszírozhatatlansággal egyenértékű.

Néhány fő csomópont, ami a török eseményeket jellemzi:

  • erőltetett gazdasági növekedés
  • a vállalatok és a lakosság nagy mértékű eladósodása
  • mindez jelentős részben dollárban
  • alacsony megtakarítási hajlandóság
  • a folyó fizetési mérleg és a költségvetés egyidejű hiánya, az úgynevezett ikerdeficit
  • folyamatos ellenségkeresés otthon és külföldön
  • egyre erőteljesebb politikai beavatkozás a gazdaságba
  • és végül: lényegében ellensúly nélküli egyszemélyes vezetés, amely ráadásul közgazdaságilag teljesen ostoba

Az erdogani Törökország az elmúlt másfél-két évtized nagy részében maga volt a gazdasági csoda: száguldó növekedés, rohamosan növekvő jövedelmek és fogyasztás. Erdogan azonban beleájult ebbe a sikerbe, és

az elmúlt években mesterséges eszközökkel tartotta fenn a gyarapodást:

a hiányzó belső megtakarítást külső, elsősorban dollár-forrásból pótolták, ráadásul hatalmas állami fejlesztéseket indítottak. (A török gazdaság 2017-es állapotáról szóló IMF-jelentés itt olvasható részletes adatokkal.)

Ezzel – szaknyelven – túlhevült a gazdaság, amitől megugrott az infláció, a külső hitelek visszafizetése egyre nagyobb terhet rótt az országra. Amikor pedig a bajok láttán mind kevesebb tőke érkezett az országba, a hitelek ára érthetően magasabbra és magasabbra hágott.

Ezzel kialakult az államcsőd klasszikus állapota,

az úgynevezett ikerdeficit. Amikor az ország költségvetése is hiánnyal küzd, és a folyó fizetési mérlege is negatív egyenlegű (vagyis többet költenek dollárra, mint amennyi bevételük ebből a forrásból származik). Az ország devizatartaléka kevesebb, mint 100 milliárd dollár, a külső finanszírozási igény (vagyis a bevonandó friss kölcsön) idén meghaladja a 200 milliárdot.

Ezek a folyamatok indították el a líra erősödő értékvesztését, ami elképesztő mértéket öltött az elmúlt hetekben. A mögöttünk álló két hétben nagyjából egyharmados árfolyamesést mértek, az elmúlt körülbelül egy évben 80 százalékot meghaladó a líra romlása a dollárral szemben.

Erre az egyik klasszikus orvosság a jegybanki kamat megemelése, ami vonzóvá teszi az országot és annak pénzét, a megnövekedett külső állampapír-vásárlás pedig segít helyrebillenteni a hiányt. A török nemzeti bank május végén (Erdogan tiltakozása ellenére) meg is tette ezt, ám az egyszeri nagyobb tétellel 16,5 százalékra feltolt ráta már egymagában is kétségessé teszi az adósság finanszírozhatóságát: ekkora kamatot képtelenség kitermelni hosszabb távon. (Tíz éve a magyar állam 12,5 százalékos alapkamaton le is állította a kötvények kibocsátását ugyanezen felismerésből.)

Irgalmatlan összegekről van szó. Csak két szám az amerikai Politico összeállításából: a török nem pénzügyi vállalatok eladósodottsága 340 milliárd dollár, és egyedül az uniós bankok (részben ottani érdekeltségein keresztül) 166 milliárd dollárral úsznak a török pácban. Ez összesen nagyjából 141 500 milliárd forint, több, mint Magyarország három teljes évi GDP-je.

És ahogyan esik a líra árfolyama, ez az adóssághegy egyre csak gyarapodik a hazai fizetőeszközt használó ország cégei és lakosai számára.

Mindeközben

Erdogan lényegében teljhatalmat kapott, ha kis többséggel is,

a nyári elnökválasztáson. (Amihez az elsők között Orbán Viktor gratulált.) Ezután saját embereit, sőt, családtagjait tette gazdasági csúcspozíciókba, pénzügyi-gazdasági miniszternek például vejét.

Erdogan az alapvető közgazdasági összefüggésekkel sincs tisztában, rögeszméje például az, hogy a mostaninál mélyebbre kellene nyomni az alapkamatot, mert az csökkentené az inflációt. Aminek éppen az ellenkezője az igaz, egy esetleges kamatcsökkentés pedig csak további tőkevesztést indítana el.

Mindezeket a bajokat tetézte a kurd-szíriai háborúba bekapcsolódás óriási költsége. Nem beszélve arról, hogy a NATO-n belül az amerikai után a török hadsereg a második legnagyobb, hatalmas összeget elvíve a mindenkori költségvetésből. És ha ez nem lett volna elég, teljesen fölösleges politikai háborúba kezdett az USA-val. Támadta az amerikai kormányt, mert nem adja ki Fethullah Gülen hitszónokot (aki nagyjából olyan szerepet tölt be Erdogannál, mint a magyar kormánynál Soros György), majd egy vagy két évtizede ott élő amerikai lelkipásztort két éve a 2016 júliusi puccskísérlet támogatásának vádjával börtönbe csukott – és ráadásul Németországgal is kiéleződött a viszony. Az Erdogannal amúgy sok politikai rokonságot mutató Donald Trump emiatt most gazdasági büntetőintézkedéseket léptetett életbe Törökországgal szemben.

A török tanulság tehát az, hogy a népszerűséghajhászásban mesterségesen túlpörgetett növekedés és a korlátlan egyszemélyi hatalom egymagában képes padlóra küldeni korábban jó gazdasági alapokon fejlődő országot.

A saját sorain belül is minden ellensúlyát leépített, ellenzéktől nem nagyon háborgatott Erdogan mostanra elszabadult hajóágyúként elérte azt, ahogyan az idézett Politico-elemzés megfogalmazza: a török gazdaság közeledik ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút.

Törökország az úgynevezett feltörekvő piacok része, Oroszországtól Dél-Afrikáig. Vagyis ha Pretoriában eltüsszentik magukat, attól Moszkváig törhet ki a nátha. Ennek a láncnak része Magyarország és a térség kisebb államai.

A forint ennek ellenére az elmúlt napok líra-összeomlását viszonylag jól viselte, az euróval szembeni ráta mindössze kicsivel 323 fölé emelkedett. Ennél sokkal rosszabb eredményt produkált júniusban, amikor „saját erejéből” ment többször 330 fölé.

A kilátások azonban nem biztatók.

Az európai bankok jelentős összegű értékvesztésének árnyékában a hagyományos koreográfia az, hogy a nagyobb kockázatú feltörekvő piacról vonják ki a tőkét, amikor nagy a baj valahol. Erre tesz rá egy lapáttal a Magyar Nemzeti Bank, amikor változatlanul a térség legalacsonyabb, 0,9 százalékán tartja az alapkamatot, önmagában is veszélyzónában hagyva pénzünket.

Emberek közé hajtott egy autós a londoni parlamentnél

0

Több embert elgázolt, majd a biztonsági kordonokba csapódott egy kocsi. A sofőrt elfogták. Egyelőre nem tudni, hogy terrortámadás történt-e.

A rendőrség tájékoztatása szerint több járókelő megsérült, állapotukról egyelőre nem közöltek részleteket, csak annyit, hogy jelenleg egyikük sincs életveszélyben.

A BBC által megszólított szemtanúk szerint

a kocsi nagy sebességgel, szándékosan hajtott a kordonok közé.

Ugyanezt mondták a Guardiannek nyilatkozó szemtanúk is.

Volt, aki sikítozást hallott, ezután vette észre az autót, amely átment az út túloldalára és a lámpánál várakozó biciklisek közé hajtott, utána gázt adott és nekiment a kordonnak.

A letartóztatott férfit bilincsben vezették el. Egyelőre a terrorelhárítás vizsgálja az ügyet. A környéket lezárták.

A parlament a legjobban védett környékek közé tartozik a brit főváros központjában. Az épületet erős, betonból és acélból készült biztonsági kordonok övezik. A parlament melletti Westminster hídon tavaly márciusban gázolásos és késeléses merényletet követtek el, amelyben hatan haltak meg, köztük a terrorista, több mint ötvenen pedig megsérültek.

„Trump fajgyűlölő és lenézi a nőket”

0

Donald Trump szellemileg leépült – legalábbis ezt állítja egy korábbi munkatársnője, aki egy évig dolgozott a Fehér Házban. Decemberben távozott, és most könyvet adott ki élményeiről

„Az Egyesült Államok elnöke fajgyűlölő és lenézi a nőket. Félrevezetjük Amerikát, ha nem mondjuk meg: az elnök szellemileg leépült, s képtelen komplex problémák megoldására” – mondta Trump egykori munkatársnője, aki az NBC Meet The Press műsorában tálalt ki tapasztalatairól a Fehér Házban. Azt is állította, hogy

John F. Kelly tábornok, Trump kabinetfőnöke megfenyegette őt, amikor kirúgta a Fehér Házból.

Be is mutatott egy hangfelvételt, amelyen a kabinetfőnöke kínos következményekre utal, ha netán kitálalna tapasztalatairól a Fehér Házban.

Az elnök védelmezői szerint Trump stílusához tartozik, hogy össze-vissza beszél. Így akarja megzavarni az ellenfeleit, hogy azok ne is sejtsék: mit is akar valójában.

Ezt a módszert alkalmazta például Kim Dzsongun esetében is, akit olyan dagi diktátornak és pojácának nevezett, akitől meg kell szabadítani a világot… majd leült vele tárgyalni.

Ez azonban nem az első eset, hogy Trump munkatársai megjegyzéseket tettek az elnök szellemi állapotára.

A szélsőjobboldali Steve Bannon könyvében azt állította, hogy tulajdonképp neki kellene az USA elnökének lennie, mert ő nyerte meg a választási kampányt Donald Trumpnak.

Az egykori főtanácsadót az elnök végül kitette a Fehér Házból, miután megállapította róla, hogy elment az esze. Steve Bannon azonban visszatért a politikába: szélsőjobb Internacionálét szervez az egész nyugati világban, így Európában is. Budapesten is tartott előadást, ahol

Trump előtti Trumpnak nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Trump nemrég jelezte: újra indul az elnökválasztáson. Szeretne egészen 2024-ig a Fehér Házban maradni. Akkor már 78 éves lesz. A Trump család tervei szerint lánya, Ivanka venné át tőle a stafétabotot. Ivanka Trump jelenleg főtanácsadó a Fehér Házban, férjével, Jared Kushnerrel együtt. Ivanka egyébként férje kedvéért áttért a zsidó hitre, kislányukat kínai nyelvre tanítják:

a jelek szerint felkészülnek arra, hogy a Trump család hosszú ideig a Fehér Ház lakója marad.

A fogyasztók a legnagyobb vesztesek

0

A kereskedelmi háborúnak nincsenek nyertesei, csak vesztesei – hangsúlyozta a német gazdasági miniszter a Bild am Sonntagnak nyilatkozva. Peter Altmaier szerint Juncker washingtoni látogatása alatt sikerült elkerülni a kereskedelmi háborút az USA és az EU között, s ezzel sokszázezer munkahely menekült meg Európában.

Altmaier  bírálta Donald Trump kereskedelmi háborúját Kína, Törökország és Irán ellen. Az egésznek a fogyasztók isszák meg a leginkább a levét hiszen a védővámok miatt emelkednek a fogyasztói árak. Mindez lefékezheti a globális gazdaság növekedését, és ez mindenkinek a kárára van.

Irán esetében azért lépnek újra életbe a büntető szankciók, mert Trump kilépett az atomalkuból. Az EU bírálta Trump döntését, s Brüsszel arra szeretné rávenni Iránt, hogy mindennek ellenére tartsa magát az egyezményhez. Hétfőn ezzel kapcsolatban közleményt adtak ki Brüsszelben. „Az EU és az iráni atomalkut aláíró európai államok (Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) mélységesen fájlalják az amerikai döntést, amellyel egyáltalán nem értenek egyet” – közölte Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője, aki maga is aláírta a dokumentumot.

Az amerikai döntés érinti Európát is, mert a szankciók az Iránban gazdasági tevékenységet folytató  európai cégekre is vonatkoznak.

A Total olaj multi már fel is függesztette egymilliárd eurós beruházását Iránban, mert az a veszély fenyegeti, hogy emiatt szankciók sújthatják az Egyesült Államokban.

A CEU és az illiberalizmus önjelölt bajnoka

0

Már közvetlenül a költözés előtt van Budapesten a Nyílt Társadalom Alapítvány második legnagyobb külföldi képviselete, miután az Orbán-kormány egyfolytában zaklatta a munkatársakat, de az igazi célpont Soros György volt – írja a Los Angeles Times.

Az interneten sötét, összeesküvő erők úgy állítják be az üzletembert, hogy az a bábok mozgatójaként átfogó hálózat élén világuralomra tör. Durva, antiszemita kifejezések utalnak a zsidóságára.

Egy ideig úgy tűnt, hogy a nagy történelmi változások kedveznek Soros demokrácia-párti törekvéseinek Közép- és Kelet-Európában, ám az utóbbi két év fejleményei: Trump megválasztása, a Brexit és az európai populista nacionalizmus felemelkedése szembemennek az eszményeivel. A fordulat szédítő, ezt ő maga is elismeri. Ám jó ismerői azt mondják, hogy nem hagyja magát eltéríteni céljától. Pedig az utóbbi években a közösségi média elterjedése és a nacionalista mozgalmak sikere felerősítette, hogy ő legyen a bűnbak a világ minden bajáért. Merthogy egy szakértő szerint megtestesít mindent, amit az összeesküvés elméletek hívei keresnek. De már nem csak a szélsőség, hanem Amerikában a fő áram konzervatívjai is szövetkeznek ellene.

Magyarországon már csaknem Shakespeare-i felhangokat kap az uszítás ellene. Orbán, aki az illiberalizmus önjelölt bajnoka, az utóbbi években élesen jobbra fordult és Soros tavaly azzal vádolta meg nyilvánosan, hogy maffiaállamot épít. Az ellentámadás egyik különösen érzékeny pontja a befektető szemszögéből a CEU, az alapító szíve csücske, amelyet a hatalom a bírálók szerint más demokratikus alapintézményekkel, így a szabad sajtóval és igazságszolgáltatással együtt fel akar számolni. Csontos Csaba, az OSI szóvivője azzal érzékelteti, hogy miért döntöttek a távozás mellett, hogy kiszolgáltatottnak, tehetetlennek érezték magukat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK