Az argentin szenátus döntött úgy, hogy a vizsgálóbírónak joga van házkutatást tartani a volt elnök, Cristina Fernández de Kirchner villájában.
A korrupciós ügy azzal kezdődött, hogy az újságok közölték: részletes dokumentumok vannak arról, hogy Kirchner kormányzata mennyire korrupt volt. A tervezési minisztérium államtitkárának sofőrje, Oscar Centeno
Centeno 2005 és 2015 között dolgozott sofőrként, argentin lapok szerint azért készített mindenről feljegyzést, mert a katonai elhárítás munkatársa volt.
Az államtitkárt, José Lópezt már két éve őrizetbe vették, miután rajtakapták, hogy zsákokban több mint 2 milliárd forintnak megfelelő készpénzt próbált elrejteni egy kolostorban. Lópeznek kulcsszerepe volt a minisztériumban a hatalmas építési beruházások kivitelezőinek kiválasztásában.
A botrányban egész elit érintett, 15 ember került már előzetesbe. Egyikük Argentína legnagyobb építkezési vállalkozója, ő vádalkut kötött a vizsgálóbíróval és bevallotta:
több millió dollárral vesztegette meg a kormányzat embereit, hogy ő kapja a legjobb üzleteket.
A vizsgálóbíró szerint 12,8 millió dollárt fizetett a kormány embereinek, hogy előnyös szerződésekhez jusson. Az üzletember elismeri a korrupciót, de az összeget sokallja, mert Argentínában minél nagyobb a megvesztegetés, annál hosszabb lehet a börtönbüntetés.
Cristina Fernández de Kirchner (akinek néhai férje, Néstor Kirchner is elnök volt) viszont indulni akar jövőre az elnökválasztáson, és azt mondja, hogy politikai akcióról van szó, amelyet szerinte a jelenlegi elnök, Mauricio Macri szervez, és amelyet az USA és a hadsereg támogat. Szerinte Macri így kívánja elvonni a figyelmet arról, hogy alkut kötött az IMF-fel.
A Nemzetközi Valutaalap vörös posztó sok argentin szemében, hiszen a hitelért cserébe megszorító csomagot kér a kormánytól. Macri mégsem tehetett mást, hiszen
Argentína ismét a pénzügyi csőd határára jutott.
A szomszédos Brazíliában hasonló korrupciós kampány söpörte el az elitet, Lula volt elnök börtönbe is került, utóda lemondott és jelenleg is vizsgálat folyik ellene. A baloldal ott is azzal vádolta az Egyesült Államok nagykövetségét, hogy korrupciós leleplezések segítségével próbálja meg lejáratni az egész kormányzati elitet.
Mind Argentína, mind Brazília tagja a G20-nak vagyis gazdasági nagyhatalomnak számít. Évtizedek óta próbálnak felzárkózni Észak Amerikához – sikertelenül. Az IMF szerint ennek egyik legfőbb oka a korrupció. Csakhogy korrupció Kínában is van, ők mégis gyors ütemben zárkóznak fel az USA mellé.
Egyik legbizalmasabb munkatársa, volt ügyvédje eskü alatt vallotta, hogy Trump utasítására követett el bűncselekményt. Volt kampányfőnökét több év börtönre ítélték. A Fehér Ház jogi főtanácsadója együttműködik a vizsgálóbizottsággal. Az elnök továbbra is mindent tagad.
Michael Cohen Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes
Michael Cohen hosszú éveken át Donald Trump egyik legbizalmasabb emberének számított, személyes ügyvédjeként mindent tudott Trump ügyeiről. Amikor ellene is vizsgálat indult, vádalkut kötött. Most Cohen ügyvédje, Lanny Davis azt mondta: védence a vádalku során eskü alatt vallotta, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány során Donald Trump utasította arra, hogy a választások befolyásolása végett fizessen két olyan nőnek a hallgatásáért, akiknek évekkel korábban viszonya volt az akkor még üzletember Trumppal.
„Ha ezekkel a kifizetésekkel Michael Cohen bűncselekményt követett el, akkor ez miért ne lenne bűncselekmény Donald Trump esetében is?”
Cohen a Stormy Daniels néven ismert Stephanie Clifford pornószínésznőnek 130 ezer dollárt fizetett a hallgatásáért. A másik kifizetés bonyolultabb volt: az ügyvéd megvásárolta egy bulvárlaptól Karen McDougal Playboy-modell történetét Donald Trumppal szintén évekkel korábban folytatott viszonyáról, majd a sztorit elsüllyesztette a fiókban. Ezekről az ügyekről itt írtunk korábban.
Sőt, Davis szerint
Michael Cohen boldogan segítene a Robert Mueller vezette bizottságnak is,
amely a Trump-kampánycsapat és az oroszok közti összejátszásokat vizsgálja. Davis a Twitteren azt is írta: védence kész elmondani az igazat Donald Trumpról.
Az NPR-nek nyilatkozva Lanny Davis arról is beszélt, hogy Cohen „soha nem fogadna el kegyelmet egy embertől, akit korruptnak és veszélyesnek tart”. Az interjúban
többször is bűnözőnek nevezte Donald Trumpot.
Mint mondta: nem arról van szó, hogy Donald Trump fizetett két nőnek, hanem arról, hogy „elhallgattatta ezeket az ügyeket annak érdekében, hogy befolyásolja a választások eredményét”.
Az ügyvéd szerint Michael Cohen tud arról is, hogy Trump előzetesen tudott-e azokról a hackertámadásokról, amelyek aláásták Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt választási esélyeit. Az ügyvéd hozzátette: Michael Cohen arról a találkozóról is mindent tud, amelyre 2016 júniusában került sor a manhattani Trump-toronyban Donald Trump kampányának munkatársai és a Hillary Clintonról kompromittáló információkat ígérő orosz ügyvédnő között.
Donald Trump egy napig hallgatott, aztán szokása szerint a Twitteren szólalt meg az ügyben. Előbb azt írta: „Ha valakinek jó ügyvédre van szüksége, erősen ajánlom, hogy ne Michael Cohen szolgálatait vegye igénybe!”.
If anyone is looking for a good lawyer, I would strongly suggest that you don’t retain the services of Michael Cohen!
A hozzá közel álló Fox Newsnak Trump nyilatkozott is, azt állította, hogy csak később szerzett tudomást arról, hogy Cohen 2016 nyarán, vagyis a választási kampány idején fizetett a két nőnek a hallgatásukért cserébe. Szerinte az összeget nem a kampányra rendelkezésre álló pénzből vették el.
Közben viszont Washington Post – a Cohen-vallomás bírósági dokumentumaira hivatkozva – azt közölte: Donald Trump ingatlanfejlesztő cége 420 ezer dollárt fizetett Michael Cohennak,
amiért lebonyolította a két ügyletet. A honoráriumot Trump cége 2017 februárjában, nem sokkal az elnöki beiktatás után kezdte folyósítani, és az összeg magában foglalta a pornószínésznőnek Cohen által 2016 nyarán kifizetett 130 ezer dollárt is. A lap szerint
Donald Trump hazudik az ügyben.
Egy másik, Trumpot érintő ügyben is fejlemény történt: nyolc rendbeli csalásban bűnösnek találta az esküdtszék a volt kampánymenedzserét, Paul Manafortot. 18 vádpont volt ellene, a 10 másikról még nem született döntés.
Eddig öt rendbeli adócsalásban, két rendbeli banki csalásban, továbbá külföldön tartott bankszámlák eltitkolásában mondták ki bűnösnek. Ezért összesen akár 80 év börtönt is kaphatnak, de szakértők szerint legfeljebb 10 évre ítélik majd.
Az viszont biztos, hogy börtönbe kell mennie.
Kampánykörútján Trump megvédte Manafortot, azt mondta róla, hogy jó ember, „dolgozott Ronald Reagannel, dolgozott egy sor más politikussal is az évek során.” Szerinte ez az ügy is boszorkányüldözés, és neki nincs hozzá semmi köze.
Hetek óta folynak az egyeztetések arról, hogy a bizottság az elnököt is meghallgatná, ügyvédjei viszont attól tartanak, hogy a valósággal sajátos viszonyban lévő Trump ellentmondásba keveredne, miközben eskü alatt vallomást tesz.
Az elnök egy korábbi tanácsadója, Michael Caputo a Politicónak azt mondta: Paul Manafortnak a pere korántsem annyira aggasztó, mint Michael Cohen vallomása, amely szerinte
az eddigi legrosszabb dolog, amivel Donald Trumpnak szembesülnie kell elnökként.
A Politico idézett egy neve elhallgatását kérő, a Fehér Házhoz közeli ügyvédet is, aki szerint Cohen még több kárt okozhat Trumpnak, hiszen rálátása volt az ő üzleti és személyes ügyeire, és olyan információkkal rendelkezhet, mint talán senki más. Cohen muníciót adhat a demokrata párti politikusoknak, akik – ha az őszi félidős választásokon megszerzik a többséget a képviselőházban – megindíthatják az alkotmányos vádeljárási folyamatot, az impeachmentet az elnök elmozdítására.
Az is kiderült, hogy Trump környezete is számol ezzel az eshetőséggel. Erre Rudy Giuliani, az elnök jogászcsapatának jelenlegi vezetője utalt, amikor egy interjúban azt mondta: a félidős választások tétje éppen az, hogy a demokratáknak lehetőségük nyílik-e az impeachment megindítására.
Egy szintén neve elhallgatását kérő volt kormányzati tisztségviselő úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy
az elnök szorongatott helyzetében rossz lépéseket is tehet,
tovább rontva helyzetén.
Közben ráadásul a Fehér Ház jogi főtanácsadója, Donald McGahn hónapok óta együttműködik a Mueller-féle vizsgálóbizottsággal, amelynek három alkalommal tárt fel információkat, és összességében mintegy 30 órán át tartottak a meghallgatások. A New York Times szerint McGahn az elnöknek a Mueller-féle vizsgálattal kapcsolatos reakcióiról beszélt, továbbá arról, hogy Donald Trump megpróbálta-e akadályozni az FBI oroszokkal kapcsolatos nyomozásait, illetve megkísérelt-e nyomást gyakorolni Jeff Sessions igazságügyi miniszterre a nyomozás leállítása érdekében.
A 95 éves Jakiv Palij 1943 és 45 között a travniki láger őreként szolgált. A Wiesenthal-központ szerint a fő bűne az volt, hogy amikor a haláltábort felszámolták, és a rabok nagyrészét legyilkolták. Jakiv Palij mint SS őr megakadályozta a rabok menekülését.
A Lengyelországban született ukrán férfi azt állítja, hogy nem szolgált az SS-ben. Parasztember volt, akit erőszakkal kényszerítettek arra, hogy a nácikkal együttműködjön. A második világháború idején a nácik SS alakulatokat szerveztek ukránokból, akik épp oly brutálisan bántak a foglyokkal, mint a németek. A varsói gettó felszámolásában is részt vettek ezek az ukrán SS alakulatok.
Jakiv Palij 1949-ben érkezett az Egyesült Államokba. 1957-ben kapta meg az állampolgárságot.
Háborítatlanul élt egészen addig, amíg a Wiesenthal-központ le nem leplezte. Akkor megindult ellene a vizsgálat. Megfosztották amerikai állampolgárságától azon a címen, hogy hazudott a múltjáról. 2003-ban kiutasították az Egyesült Államokból, de továbbra is New Yorkban élt, mert egyetlen állam sem akarta befogadni. Végül Németország döntött a befogadás mellett.
Heiko Maas külügyminiszter, aki egyébként nemrég járt Auschwitzban, kijelentette: Németországnak morális kötelessége, hogy foglalkozzon az üggyel, annak ellenére, hogy Jakiv Pakij sohasem volt német állampolgár. Az idős férfit egy katonai repülőgép szállította Németországba. Münster városában egy öregek otthonában helyezték el. Az orvosok szerint rossz egészségi állapotban van.
Korábban egy John Demjanjuk nevű ukrán férfi járt hasonlóképp. Őt elítélték Németországban, mert részt vett 28 ezer fogoly meggyilkolásában egy haláltáborban, Sobiborban. Demjanjuk egy évvel a bírósági ítélet után meghalt.
A Szabad Európa főszerkesztője tanácsosnak tartaná, ha a rádió nem csupán bolgárul és románul újítaná fel adását a térségben, hanem más nyelveken is. Nenad Pejic a Deutschlandfunknak arra a kérdésére válaszolta ezt, hogy miért éppen Romániát és Bulgáriát választották ki régi-új célországként, amikor a magyaroknál és a lengyeleknél ugyancsak veszélyben van a sajtószabadság.
A részletekről szólva kifejtette, hogy ők csak javaslatot tehetnek, a végső döntés joga azonban az amerikai törvényhozásé. Elárulta ugyanakkor, hogy részükről más államokat is felvetettek, de szerinte azok ügyében még nem mondták ki az utolsó szót. Merthogy sokan gondolták, hogy a kommunizmusnak vége, jön a demokrácia, ám ez nem megy ilyen gyorsan. A fejlődés nem egyenes vonalú. A szakember úgy értékeli, hogy nem katasztrófa az, ami az utóbbi 10 évben végbement a régióban, mindenesetre nagyon-nagyon rossz.
A sajtószabadság helyzetét úgy érzékelteti, hogy ha az orgánumok számát nézzük, akkor minden rendben van, ám az újságok jelentős része, hanem az összes, üzletemberek kezébe került. Utóbbiakat viszont a kormányok ellenőrzik, így azután a médiát is. Vagy éppen a sajtócézárok a nyilvánosságon keresztül vívják a harcot egymással. De az újságírásban mindenképpen hiányzik a középút.
A Szabad Európa feladata az, hogy tájékoztasson, ám így is sokszor kerül összeütközésbe diktátorokkal, illetve tekintélyelvű rezsimekkel. Elvileg azonban ugyanazon az oldalon áll, mint az uniós tag keleti államok kormányai, hiszen azok is célul tűzték ki az emberi jogokat, a demokráciát és a sajtó szabadságát. Bulgáriába és Romániába éppen azért tér vissza a rádió decemberben, mert ott bajok vannak a demokratizálódás és a sokszínű média körül. Most éppen a szerkesztőségek munkatársait toborozzák, kb. 5-5 embert, plusz lesznek szabadfoglalkozásúak. A főnök Prágában dolgozik majd. Viszont most első ízben az interneten is igyekeznek elérni a célközönséget: a fiatalokat, mindenekelőtt kommentárokkal, háttéranyagokkal.
A chilei ügyészség arra kérte a Vatikánt, hogy adja át a pedofil papok dossziéit. Két bíboros szerepel a célkeresztben: egyikük tagja annak a kilenctagú bizottságnak, mely Ferenc pápa tanácsadó testületét alkotja.
Francisco Javier Errazuriz bíborost azzal gyanúsítják, hogy évtizedeken át fedezte a pedofil papokat, sőt tagadta, hogy ilyen esetek léteznének a katolikus egyházban. A másik bíboros Santiago de Chile olasz származású érseke, Riccardo Ezzati.
Chilében sokan azt javasolják: vonják meg az állampolgárságot a főpaptól, aki évtizedeken át takargatta a pedofil papok bűneit. A chilei püspökök felajánlották a lemondásukat Ferenc pápának, ő eddig ötnek a lemondását fogadta el. Az áldozatoknak írt levélben, melyet hétfőn tett közzé a Vatikán,
Ferenc pápa ismét bocsánatot kért és hangsúlyozta az elöljárók felelősségét.
Az Egyesült Államokban egy 88 éves bíboros lemondott rangjáról, miután a vizsgálatok megállapították, hogy évtizedeken át hátráltatta a pedofil ügyek leleplezését a katolikus egyházon belül. Az Egyesült Államokban a legújabb pedofil botrány Pennsylvania államban tört ki, ahol 300 katolikus papot vádol pedofíliával az ügyészség.
Több mint ezer gyereket rontottak meg. Voltak közöttük tíz évesnél fiatalabbak is. Kisfiúkat és kislányokat erőszakoltak meg rendszeresen, és az elöljárók semmit sem tettek ennek megakadályozására. Sőt minden megtettek annak érdekében, hogy rejtegessék a bűnös papokat. Az esetek döntő többsége régen történt, ezért elévülés miatt jogilag már nem lehet felelősségre vonni a pedofil papokat illetve az őket fedező püspököket.
Mindössze két pedofil pap ellen indulhat eljárás, de a többiek nevét is közzéteszik az USA egyik legnépesebb államában.
A katolikus egyháznak csaknem 100 millió híve van az Egyesült Államokban, ahol csak a kilencvenes években indultak pedofil perek. Több egyházi vezető – püspök, sőt bíboros – lemondott, mert nem tett meg mindent a pedofil papok leleplezésére. Néhány egyházmegye a pénzügyi csőd szélére jutott, mert annyi kárpótlást kellett kifizetni az áldozatoknak.
Ferenc pápa többször is kérlelhetetlen harcot hirdetett a pedofília ellen, mely súlyosan veszélyezteti a katolikus egyház hírnevét és morálját. A Vatikán harmadik számú embere, a kincstárnok jelenleg is pedofil perben küzd a becsületéért Ausztráliában. Bármi is lesz az ítélet, aligha valószínű, hogy George Pell bíboros visszatérne a Vatikánba.
Ausztráliában nemrég börtönbüntetésre ítéltek egy idős érseket pedofília miatt, de végül is nem kellett börtönbe vonulnia, miután Alzheimer kórral küzd. A pedofília ellenes harc része a katolikus egyházon belül folyó küzdelemnek is, hiszen
nagyon magasrangú papok is érintettek.
Abból a kilenc bíborosból, akik a pápa tanácsadói testületének a tagjai, három is érintett.
Elmondható, hogy Ferenc pápa nincs könnyű helyzetben, amikor elszántan küzd a pedofil ügyek leleplezéséért.
1992 óta most először járt német külügyminiszter a legnagyobb náci haláltáborban, ahol több mint egymillió zsidót öltek meg a holokauszt idején.
Ez a világ legszörnyűbb helye, mondta Heiko Maas. Németország felelőssége sohasem szűnik meg ezen a téren, tette hozzá a német diplomácia vezetője a haláltáborban. A németországi zsidók közösségének vezetője üdvözölte, hogy hosszabb szünet után újra ellátogatott a külügyminiszter Auschwitzba, de kifogásolta, hogy lengyel kollégája nem tartott vele.
Németországban, az Egyesült Államokban és Izraelben bírálták Lengyelország holokauszt törvényét,
amely tagadja a lengyelek felelősségét. Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége a második világháború előtt, de a nácik szinte mindenkit kiirtottak. A túlélők jelentős része külföldre ment, így Lengyelországban csak párezer zsidó maradt.
Jared Kushner, Trump elnök veje és közel-keleti tanácsadója is ilyen túlélő családból származik. Kedvéért Ivanka Trump áttért a zsidó vallásra, így Trump unokái is zsidó hitben nevelkednek.
Abban is téved a két cimbora, hogy majd az európai választás megadja a lökést terveik valóra váltásához, mert a felmérések azt mutatják, hogy a populizmus felemelkedése sok helyütt mozgósított az EU mellett. Orbán részéről tanácsos volna emlékezetébe idézni, hogy Bannon egyáltalán nem mindig győz. Szóval bármennyire is fura, de Európa hívei örülhetnek, hogy a tanácsadó megjelent errefelé.
Steve Bannonnak, Donald Trump menesztett főtanácsadójának újabban a szélsőjobbos Orbán Viktor a legjobb barátja Európában, csak kérdés, mennyire lesz sikeres ez a különleges kooperáció. Ezt feszegeti a New York Times-ban napjaink egyik legtekintélyesebb politológusa. Ivan Krasztev, a szófiai Stratégiai Tanulmányok Központjának vezetője cseppet sem tartja meglepőnek, hogy Bannon felbukkant a kontinensen, hiszen errefelé mostanában lehet kavarni, bujtogatni.
Steve Bannon nagyra becsüli a magyar kormányfőt és próbál segíteni neki. Ugyanakkor Orbán a jövő évi EP-választásokat meglovagolva igyekszik olyan változásokat előidézni, illetve annyira romboló lenni, mint az amerikai elnök. Bannon új alapítványa politikai elemzésekkel, közvélemény kutatásokkal, illetve stratégiai támogatással kívánja szolgálni az euroszkeptikus pártok javát, és pontosan ez az, amit a magyar kormány is tesz az utóbbi években. Lásd a szlovén és a macedón kampányt.
A két politikus között igen sok a hasonlóság, így
misszionárius küldetéstudatuk van, érdeklik őket az eszmék, megszállottan foglalkoztatja őket a Nyugat általuk vélt szellemi válsága. Ezzel párhuzamosan mindkettő duzzad az önbizalomtól és a tettvágytól.
De igazából nem csak az hozza össze őket, hogy megsemmisítendő ellenfélnek tekintik az EU-t, hanem az is, hogy úgy gondolják: a populista lázadásból kulturális forradalom nőhet ki, sőt, annak is kell kinőnie. De taktikai okokból szintén összeszűrik a levet, mert Orbán azt várja Bannontól, hogy az majd segít meggyőzni az európai populistákat: egy kis keleti ország első embere lehet a mozgalom nem hivatalos vezetője. Ily módon pedig ő lehet Trump bizalmasa a kontinensen. Az együttműködés további előnye, hogy Bannon jelenléte elháríthatja a gyanút a szélsőjobb feje fölül, mármint hogy az csupán Putyin bábja az unió szétzúzására. Végül pedig hasznos lehet a tanácsadó tapasztalata a szervezésben és a hagyományos sajtó elleni háborúban.
Orbán úgy gondolja, hogy a választásokból népszavazást csinál a migráció és az iszlám ügyében, ám ez cseppet sem lesz könnyű. Bannon révén ugyan megüzenheti az európaiaknak, hogy csakis a szélsőjobb látja jól a bevándorlás veszélyeit.
Csakhogy itt jönnek be a képbe a gátló tényezők. Így az, hogy lehetetlen feladatra vállalkozik, aki egyesíteni akarja a szélsőjobbot, olyan sok ponton különbözik az idetartozó pártok véleménye. Már a Bannon által meghirdetett „Mozgalom” is ellentéteket kelt soraikban. Abban is téved a két cimbora, hogy majd az európai választás megadja a lökést terveik valóra váltásához, mert a felmérések azt mutatják, hogy a populizmus felemelkedése sok helyütt mozgósított az EU mellett. Orbán részéről tanácsos volna emlékezetébe idézni, hogy Bannon egyáltalán nem mindig győz. Szóval bármennyire is fura, de Európa hívei örülhetnek, hogy a tanácsadó megjelent errefelé.
Ötven évvel ezelőtt, az 1968. augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka a Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei átlépték Csehszlovákia határait, és megszállták az országot. A bevonulás nemcsak a prágai tavasz néven ismertté vált reformfolyamatnak vetett véget, hanem szertefoszlatta a csehszlovák nemzetiségi politika megújításának lehetőségét is – írja hosszabb összefoglalójában a pozsonyi Új Szó.
(…) A magyar kisebbség az ország cseh és szlovák lakosságához hasonlóan megdöbbenéssel fogadta és elítélte a katonai beavatkozást. A megszállást követő napokban a Csemadok (Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) központi szervei, járási és helyi szervezetei, a csehszlovákiai magyar társadalom különböző csoportjai, a lapok szerkesztőségei sorra tették közzé az intervenciót elítélő nyilatkozataikat, amelyekben támogatásukról biztosították a csehszlovák állami és pártvezetést, s a rend és a nyugalom megőrzésére, valamint a megszállókkal való együttműködés elutasítására szólították fel a magyar lakosságot.
A megszállás elleni tiltakozó megmozdulásokban és tüntetéseken magyarok is részt vettek, s a megszállás 30 szlovákiai halálos áldozata között 3 szlovákiai magyar is található.
Az Új Szó – a szlovák és cseh napilapokhoz hasonlóan – napokon keresztül rendkívüli számokat jelentetett meg, a Csehszlovák Rádió pozsonyi stúdiójának magyar adása Gabonaváros néven illegálisan sugározta műsorait, a magyarlakta járásokban és városokban pedig magyar és kétnyelvű röplapokon tiltakoztak a megszállás ellen.
A magyar lakosság ellenségesen fogadta a magyar hadsereget is, s a megszállás elleni tiltakozásaiban kifejezésre jutott amiatti csalódottsága, hogy a katonai akcióban a kádári Magyarország is részt vett.
Amint azt a Dunatáj című komáromi hetilap augusztus 29-i számának egyik írása megfogalmazta:
„A csehszlovákiai magyarság számára külön keserű csalódás, hogy a megszállók között itt vannak a magyar néphadsereg katonái is. Fájt, fáj és fájni fog. (…)
A megszálló magyar hadsereg legfőbb vezetése elárulta a csehszlovák–magyar barátságot és külön megbántottak bennünket: csehszlovákiai magyarokat. Külön tragédia a nagy tragédiában.”
A katonai beavatkozás, illetve az azt követő visszarendeződés a nemzetiségi törekvések sorsát is megpecsételte. A prágai nemzetgyűlés 1968. október 27-én elfogadta ugyan a 144/1968. számú nemzetiségi alkotmánytörvényt, amely formálisan rögzítette a legalapvetőbb kisebbségi jogokat, az utolsó pillanatban módosított jogszabályból azonban a normalizáció vezéralakjává előlépett Gustáv Husák utasítására kiiktatták a nemzetiségek önigazgatását, gazdasági és kulturális egyenjogúságát, valamint az arányos képviselethez való jogát szavatoló részeket. A beavatkozás annyira váratlan volt, hogy először még az Új Szóban is a jogszabály eredeti, módosítatlan szövege látott napvilágot, s csupán több mint egy hét elteltével a módosított, végleges változat.
A Husák nevével fémjelzett normalizációs rendszer a prágai tavasz valamennyi vívmányát felszámolta. Eltávolították tisztségükből a Csemadok reformkommunista vezetőit is, az egyesületet pedig – mintegy büntetésképpen – még a politikai pártokat és társadalmi szervezeteket tömörítő Nemzeti Frontból is kizárták. Nem tartotta be a hatalom a megcsonkított nemzetiségi alkotmánytörvényt sem, s azt a normalizáció húsz éve alatt lényegében csupán a kisebbségi jogok korlátozására irányuló törekvések eltakarására használta.
Az Új Szóban megjelent írás szerzője Popély Árpád történész, a Selye János Egyetem docense és a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa
Több, mint ötmillióan hagyták el Szíriát a hétéves polgárháború idején, mondta az orosz elnök, amikor Angela Merkel kancellárral tárgyalt Berlin közelében egy kastélyban. Hárommillió szír menekült él Törökországban, 1-1 millió Jordániában és Libanonban. Nagy részük haza kíván térni. Ehhez viszont újjá kell épiteni a polgárháborúban lerombolt Szíriát – jelentette ki Vladimir Putyin.
Arra a menekültinvázióra utalt, melynek a célpontja elsősorban Németország volt 2015-ben. Merkel úgy oldotta meg a válságot, hogy egyezményt kötött Erdogan török elnökkel arról, hogy nem küldi a menekültek százezreit nyugatra. Ezért
az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet Törökországnak.
Putyin ezen felül újabb uniós pénzeket sürget Szíriának, de Merkel óvatosan csak annyit mondott: el kell kerülni a humanitárius katasztrófát Szíriában.
Merkel és Putyin megvitatták Ukrajna ügyét is. Az EU az USA-hoz hasonlóan szankciókkal sújtja Oroszországot, mert 2014-ben annektálta a nagyrészt oroszok által lakott Krím-félszigetet. Ukrajna és Oroszország viszonya azóta is pocsék. Moszkva a többi között azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a földgázszállítást Ukrajnán keresztül, ha megépül a Nord Stream 2 vezeték a Balti tenger alatt. Trump bírálta ezt, és azt mondta: Németország Oroszország foglya.
Merkel szeretné kihúzni az amerikai bírálat méregfogát. Ezért arra kérte Putyint, hogy továbbra is szállítsanak földgázt Ukrajnán keresztül, akkor is, ha már működik a Nord Stream 2 vezeték Oroszország és Németország között.
Putyin sejtelmesen annyit mondott, hogy ez nem politikai, hanem gazdasági kérdés.
Vagyis nincs akadálya annak, hogy Oroszország folytassa a földgáz szállítását Ukrajnán keresztül. Csak épp ehhez meg kellene egyezni az ukránokkal az árakról.
Merkel és Putyin találkozója tehát nem hozott áttörést. Annál nagyobb volt annak a sajtóvisszhangja, hogy Putyin táncolt Ausztria külügyminiszterével annak esküvőjén. A Szabadságpárthoz tartozó külügyminiszter mindig is nagy barátja volt Oroszországnak, és elszántan lobbizik a szankciók ellen.
(MTI/APpool/Roland Schlager)
Ausztria nem tagja a NATO-nak, az EU-nak viszont igen. Bécsben sokan bírálják a kormány Oroszország-politikáját, melynek alapjait még Kreisky kancellár vetette meg. Kezdetben a baloldal volt az orosz kapcsolatok építésének a fő híve Ausztriában, de a huszonegyedik században a szélsőjobboldal vette át ezt a szerepet.
Hathónapos börtönbüntetést javasol George Papadopoulos ügyvédnek, Trump egykori kampány tanácsadójának Robert Mueller különleges ügyész, aki a 2016-os választási kampány orosz szálai után kutat.
A vizsgálat során kiderült, hogy George Papadopoulos kapcsolatban állt egy orosz professzorral, aki minden bizonnyal a titkosszolgálat megbízásából Hillary Clinton ellen felhasználható dokumentumokat adott át neki. George Papadopoulos hazudott ezzel kapcsolatban, és ezt sikerült rábizonyítani.
A bíróság szeptemberben hirdet ítéletet az ügyében.
Trump kampány csapatának három másik embere is bajban van. Michael Flynn tábornok, akit Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának nevezett ki, szintén hazudott orosz kapcsolatairól. Ezért mennie kellett a Fehér Házból. Richard Gates kampányfőnök-helyettes ugyancsak sáros orosz ügyekben, és ugyancsak hazudott ezekről.
A legkínosabb helyzetben az egykori kampányfőnök, Paul Manafort van.
Őt Trump már a kampány alatt kénytelen volt meneszteni orosz kapcsolatai miatt. Most a bíróság előtt kell felelnie azért, mert dollármilliókat kapott az oroszbarát Janukovics elnöktől Kijevben, és erről „elfelejtett” beszámolni az amerikai adóhatóságnak.
Hillary Clinton az elbukott elnökválasztás után vereségének fő okát abban nevezte meg, hogy az oroszok támogatták Donald Trumpot. Emiatt is vizsgálat folyik Washingtonban. A republikánus többségű kongresszus próbálja akadályozni a vizsgálatot éppúgy, mint maga Trump elnök.
Az ellenzéki demokraták viszont sürgetik az eredményt. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban és megváltozhat a washingtoni kongresszus összetétele. Ha a demokraták megerősödnek, akkor Robert Mueller vizsgálatai is nagyobb hangsúlyt kaphatnak, Trump pedig sarokba szorulhat.
Az elnök egyelőre magabiztos: nemrég őseinek szülőföldjén Skóciában bejelentette, hogy indul a 2020-as elnökválasztáson.
Vagyis 2024-ig a Fehér Házban akar maradni függetlenül attól, hogy milyen eredményre jut Mueller Trump orosz kapcsolatairól.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
