Fontos

Erdogan pénzért megy Németországba

0

Háromnapos hivatalos államfői látogatást tesz Németországban Erdogan török elnök, akinek a viszonya pocsék a németekkel és személyesen Angela Merkel kancellárral. De hát szükség törvényt bont: Erdogan összeveszett az Egyesült Államokkal és nem áll jól a Közel-Keleten sem, ahol régi ellenfele, Aszad elnök megerősítette a pozíciót Szíriában.

Ezért az Európai Unió és Németország felértékelődött a török államfő szemében, pedig korábban Hitlerhez hasonlította Angela Merkel kancellárt. A látogatás kezdete előtt a befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozott : új lapot kíván nyitni Törökország és Németország kapcsolataiban.

Németországban több mint hárommillió török él, a többségük Erdoganra szavazott a választásokon.

Ez mindenképp el kell, hogy gondolkoztassa a németeket. A másik fő probléma a menekültkérdés.

Törökország több pénzt kér

Erdogan szembekerült az Egyesült Államokkal, és emiatt a török líra mélyrepülésbe kezdett. A válság elkerülésére a török elnök kénytelen volt az egekbe emelni a banki kamatlábat, melyet korábban szentnek és sérthetetlennek nevezett. Törökországnak érvényes szerződése van az Európai Unióval, melyet annak idején Angela Merkel tárgyalt meg Erdogannal. Eszerint az Európai Unió 3 milliárd eurót fizet évente Ankarának azért, hogy még egy olyan menekültinvázió ne következzen be, mint 2015-ben. Akkor több mint egymillió menekült érkezett Törökországból az Európai Unióba – a javarészük Németországba.

Erdogan most azt szeretné elérni, hogy az EU fizessen többet a krízis elhárítása érdekében.

Berlinben tisztában vannak Törökország nehéz helyzetével, csakhogy úgy gondolják, hogy amennyiben gazdaságilag összeomlik Törökország, akkor annak a levét az EU és mindenekelőtt Németország ihatja meg.

A 880 milliárd dolláros GDP gazdasági nagyhatalommá teszi Törökországot, melynek lakossága körülbelül ugyanakkora, mint Németországé (82 millió). A németek üzletileg érdekeltek abban, hogy Erdogan autokrata rendszere ne omoljon össze. Már csak azért sem, mert akkor újabb menedékkérők indulhatnának meg Törökországból Európa felé. Jelenleg csaknem 5 millió menekült él törökországi táborokban, vagyis a feszültség távolról sem enyhült. Van tehát miről tárgyalnia Berlinben Erdogannak, aki a választási kampány idején Németországban élő török futballsztárokkal fényképeztette magát, hogy megmutassa befolyását a 3 milliós németországi török közösségre.

Az oknyomozó újságíró gyilkosait vették őrizetbe?

0

A szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség ma reggel erőszakos bűncselekmény elkövetésével vádolt személyeket vett őrizetbe. A TASR hírügynökség információi szerint az akció összefügg Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásával.

Jelenleg a házkutatások zajlanak. A rendőrség későbbre ígért konkrét információkat.

A Dennik N információi szerint nyolc embert vettek őrizetbe. Köztük van a gyilkosság elkövetője is. A többiek a végrehajtásban segítettek.

A napilap szerint a rendőrségi akcióra Dél-Szlovákiában került sor.

Ján Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát, Martina Kušnírovát február 21-én gyilkolták meg Nagymácsédon.

Trump nem lehet az amerikai Orbán

0

A magyar és a lengyel illiberális demokrácia e két ország különleges történelmében gyökeredzik, nem törvényszerű, hogy ugyanez játszódjon le a bejáratott demokráciákban is.

A Financial Times kommentárja azt hangsúlyozza, hogy meg kell menteni a szélsőségektől a liberális demokráciát, vagyis a személyes szabadságjogok és a civil akciók törékeny ötvözetét. E rendszerek feltűnő jellemzője, hogy korlátozzák a kormány és a többség hatalmát, egyben minden győzelem csupán időleges. Ám a Freedom House nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy

veszélyben a demokrácia, sőt világszerte visszaszorulóban van.

Nem csupán a volt szocialista táborban, így Magyarországon és Lengyelországban, hanem még az USÁ-ban is.

Az illiberális demokráciákban túl gyenge a liberalizmus: demagógok szerzik meg az uralmat egy dühös többség nevében, amelynek azt mondják, hogy ti vagytok az igazi nép. Ez a rezsim tekintélyuralomba torkollik. A szerző idézi Yascha Mounkot, aki szerint nagyrészt a gazdasági liberalizmus a felelős az illiberális demokrácia felemelkedéséért, mert a politika jelentős részéből kizárja a demokratikus érvelést.

A Financial Times szerint az biztos, hogy

a liberális gazdaság nem teljesítette reményei bizonyos hányadát, amit csak megfejelt a migráció.

Emellett megszűntek vagy nem töltik be feladatukat a szakszervezetek, illetve a középtől balra álló pártok, amelyek az átlagemberek tömegeit képviselték. Továbbá a politikában a magasan képzett, ám a köztől távollevő rétegek kerültek a kormányrúdhoz. És a közvélemény észlelte mindezt.

De a magyar és a lengyel illiberális demokrácia e két ország különleges történelmében gyökeredzik, nem törvényszerű, hogy ugyanez játszódjon le a bejáratott demokráciákban is. Vagyis Trump nehezen lehetne az amerikai Orbán Viktor. Mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a nyomást, a tömeges elégedetlenséget és nyugtalanságot. Vagyis az eliteknek kevesebb liberalizmust kell nyomatniuk a lap szerint, ezzel szemben több tiszteletet kell mutatniuk az embereket összekötő kapcsok iránt, és több adót kell fizetniük. Mert különben a lakosság úgy érzi, hogy kizárták az örökségből és az túl veszélyes. A nagy kérdés az, lehetséges-e az ilyesfajta újrakiegyensúlyozás.

Financial Times/Szelestey Lajos

Hogyan válhatnak múló epizóddá a populisták

0

Az EU fennmaradása forog kockán a jövő évi európai választáson, és Angela Merkel szerint ez ellen eltökélten harcolni kell – írja a Der Tagesspiegel. A figyelmeztetés jogos, az unió fennmaradása forog kockán. A jobboldali populisták felemelkedésével ugyanis az első ízben alakult ki egy olyan „nagyon veszélyes” (Merkel) erő, amely alapvetően megkérdőjelezi az európai integráció projektjét.

Matteo Salvini (olasz belügyminiszter) a minap azt mondta, hogy „hamarosan Orbán Viktorral fogjuk kormányozni Európát”. És ehhez egyáltalán nincs szükségük az abszolút többségre az Európai Parlamentben ahhoz, hogy előmozdítsák az EU célnak tekintett feloszlatását. Ha a pártcsaládjuk csak a legerősebb frakció lesz, akkor is olyan tartósan tudják szabotálni a törvényhozást, hogy az unió szinte döntésképtelenné válna, és lehetetlenné válna a sürgős reformok elfogadása.

Mindez megtörténhet, de nem feltétlenül történik így. Mert bármennyire is erősnek mutatja magát ez az új jobboldal, az Európa-ellenes pozícióik támadhatók. Egyik feltörekvő pártnak sincs konzisztens koncepciója arra nézve, hogy hogyan akarná kormányozni a sok szálon összefonódott Európát közös intézmények és jogszabályok nélkül.

Az az elképzelés, amely szerint minden hatalmat vissza kell adni a nemzetállamoknak, finoman szólva sem értelmes. Az európai gazdaságokat előbb-utóbb mély recesszióba taszítaná, ha megszűnne az európai törvénykezés, mert nem lehetne fenntartani az egész Európát behálózó szállítási láncokat és értékesítési hálózatokat, amelyeken a gazdaság nyugszik. Már az is leállítaná a befektetéseket, ha komoly kétely merülne fel az EU és az euró fennmaradásával kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a brexit eddig nem talált követőkre.

Az Európa-barát pártoknak tehát nem nehéz szembeszállni az új-nacionalistákkal, csak nem szabad elkövetniük azokat a hibákat, mint az előző választásokon, amikor gyenge jelöltekkel és gyenge jelszavakkal indultak, és ez oda vezetett, hogy nagyon sokan távolmaradtak. Fontos, hogy ne hagyják tovább magukra kényszeríteni a fiktív tömeges bevándorlás körüli vitát, hanem a választási kampányt a valóban fontos európai kérdésekre építsék.

A szocialisták például a bérdömping és a konszernek adóügyei elleni szabályozásért, a liberálisok akár a polgári jogok digitális térben történő érvényesítéséért, amely nemzetállami szinten nem is valósítható meg, a zöldek azért, hogy az uniós törvénykezést a technokrata fejéről a demokratikus lábára állítsák, és a konzervatívok pedig a több Európa, például a közös hadsereg és rendőrség terén történő tényleges előrelépésért emelhetnék fel a szavukat.

Ha így a polgárok lehetőséget kapnának a tényleges beleszólásra Európa jövőjébe, akkor az Európa-ellenesek felemelkedése hamarosan letűnt epizóddá válna.

EU -iráni megállapodás Trump ellen

0

Barter-blokkot hoz létre az Európai Unió Iránnal annak érdekében, hogy a várható amerikai szankciók ne sújtsák azokat a cégeket, melyek továbbra is üzleti kapcsolatban maradnak Teheránnal. Erről beszélt sajtóértekezletén New Yorkban az ENSZ közgyűlésén részt vevő Federica Mogherini uniós külügyi főképviselő, Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter társaságában.

Korábban Rohani iráni elnök tudtul adta: csakis akkor számíthat a külvilág arra, hogy Irán kitart az atomalku mellett, ha valamilyen formában kompenzálják az amerikai szankciók miatt. 2015-ben az atomalkut Iránnal hat nagyhatalom írta alá, ebből három az Európai Unió tagja: Franciaország, Németország és Nagy Britannia. Most természetesen az ő diplomatáik is ott voltak New Yorkban, éppúgy mint Oroszország és Kína képviselői. Vagyis valamennyi aláíró fél – kivéve persze az Egyesült Államokat.

Donald Trump amerikai elnök az idén májusban jelentette be, hogy az USA kilép az iráni atomalkuból. Meglehetősen mondvacsinált érveket hozott fel indokként, s nem is nagyon titkolta, hogy Izrael kérésére döntött így. Mégpedig elsősorban azért, mert arra számít, hogy az Egyesült Államokban élő csaknem hatmillió zsidó javarészt majd a republikánusokat támogatja a novemberi, számára sorsdöntő törvényhozási választáson. Ha ugyanis a republikánusok elveszítik a többségüket a Kongresszusban, akkor megnő az esélye annak, hogy Trumpot jogi eszközökkel távolítják el a Fehér Házból (impeachment).

November negyedikétől élnek a szankciók Iránnal szemben. Sok európai cég már úgy döntött, hogy nekik Irán nem ér meg ekkora kockázatot.

A Total óráscég 1 milliárd dolláros olajüzletet függesztett fel, az európai autógyárak (Mercedes, Volkswagen stb.) egymás után jelezték, hogy felhagynak az iráni próbálkozással – hogy csak két példát említsünk. Iránt ez sem tölti el végtelen örömmel, de valójában az Irán bevételeinek meghatározó részét adó olajkereskedelem számít.

A kínaiak már jelezték: az amerikai szankcióktól függetlenül folytatják az olajvásárlást. Ez persze összefügg azzal, hogy Trump Kínát sem kíméli: a kereskedelmi háború minden korábbinál keményebben dúl. A szavak háborúja után már a számháború. Trump Kína teljes, Amerikába irányuló kivitelét büntetővámmal akarja sújtani.

Lehet persze, hogy ez a lendület is csak a novemberi választásokig tart.

A devizahiányban szenvedő kommunista államoknak volt kényszerűen kedvelt külkereskedelmi eszköze a barter: árut áruval cserélnek, mert a pénzt mellőzniük kellett. Most pénz ugyan még csak lenne, de a szankciók miatt ezt nem szabad bevallani.

Így jött létre egy ravasz jogi konstrukció, amely mentesíti azokat az európai cégeket az amerikai szankciók hatása alól, melyek november 4. után is kereskednek Iránnal.

A furcsa jogi konstrukció angol rövidítése SVP azaz, Special Purpose Vehicle (különleges célú eszköz).

De vajon beveszik Washingtonban a csalit?

Ez nyilván szándék kérdése. Cecilia Malström, az EU kereskedelmi biztosa úgy nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak, hogy előzetes tapogatózás van, de érdemi tárgyalások egyelőre nem folynak Brüsszel és Washington között. Emlékszünk még Jean-Claude Juncker, EB-elnök tűzoltó akciójára, amellyel sikerült elhárítani Trump egyik szankciós fenyegetését. De hát a világkereskedelem két legnagyobb játékosa nem élhet így egymás mellett. Ezért Malström New Yorkban tárgyal Japánnal és Kínával is.

Az egyik téma a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjának a kérdése.

Van persze Brüsszelnek egy B terve is: ez pedig a közös fellépés az USA-val Kína ellen a szellemi tulajdonvédelem megsértése miatt. Minthogy a tárgyalások titkosak és mindenki cinkelt kártyákkal játszik, ezért csak annyi biztos, amit most Mogherini New Yorkban bejelentett. Vagyis: az Európai Unió létrehozott egy barterblokkot az iráni kereskedelem zavartalan folytatása céljából. Ez nyílt szervezet vagyis bárki beléphet. Persze, ha csak nem tart az USA-tól, amelyet egy kiszámíthatatlan Donald Trump vezet.

Orosz kémet fogtak Norvégiában

0

Kémkedés gyanújával elfogtak egy orosz férfit az oslói repülőtéren –  közölte a norvég kémelhárítás. A férfi egy, a skandináv államok informatikai rendszereinek összekapcsolásáról szóló, a norvég parlamentben tartott tanácskozás iránt érdeklődött.

Norvégia rendszeresen vádolja azzal Oroszországot, hogy hacker támadásokkal próbálja meg befolyásolni a politikai életet a skandináv országban, mely a NATO tagja.

Oslóban az orosz nagykövetség nevetségesnek nevezte a kémvádat. Arra utaltak, hogy Norvégia valószínűleg egy lehetséges kémcsere érdekében tartóztatta le az orosz férfit. Múlt decemberben ugyanis az orosz kémelhárítás elfogott egy norvég férfit, akinél az orosz flotta titkos adatait találták meg. A 62 éves Alfred Berg beismerte, hogy a norvég hírszerzésnek dolgozott.

A kémek háborúja évtizedek óta tart Norvégia és Oroszország között, de az utóbbi időben felerősödött, mert Moszkva nagyobb erőket koncentrált a határok közelében.

Válaszul Norvégia az Egyesült Államokat kérte arra, hogy növelje katonáinak létszámát a skandináv országban. Az USA ígéretet is tett arra, hogy megerősíti a NATO északi szárnyát, amelyet Washington és Oslo szerint Oroszország egyre jobban fenyeget.

Ferenc pápa az identitás keresésről

0

Őrizzétek meg a gyökereket, de óvakodjatok a kiközösítéstől! – hirdette a pápa Litvániában, ahol látogatást tett a kis balti állam függetlenségének 100-ik évfordulója alkalmából. Ferenc pápa miközben megemlékezett Litvánia népének nehéz sorsáról, felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt idején elpusztították az ország zsidó lakosságát, szinte száz százalékig.

Ferenc pápa imát mondott azon az a vilniusi ünnepségen is, amelyen a gettó felszámolásáról emlékeztek meg. A nácik – a helyi SS alakulatok támogatásával –  a zsidókat a gettóból egy közeli erdőbe vitték és kivégezték. A gettó 57 ezer lakója közül alig kétezren maradtak életben. Vilniust korábban Észak Jeruzsálemének nevezték, mert pezsgő szellemi és vallási élet folyt ott még akkor, amikor a város a cári birodalomhoz, illetve Lengyelországhoz tartozott. Ebből nem maradt semmi sem.

„Mi vagyunk azok, akiknek nem szabadott volna életbe maradni” – hangsúlyozta Faina Kuklianski, a helyi zsidó közösség vezetője. Megköszönte a pápának a látogatást Vilnius egyetlen megmaradt zsinagógájában, ahol az áldozatok neve fel van írva a falakra.

Litvániában azért erősödött fel az antiszemitizmus, mert a szovjet megszállás idején (1939-41-ben) a zsidók egy része együttműködött a bolsevik hatóságokkal, amelyek litvánok ezreit deportálták Szibériába. Erről is megemlékezett Ferenc pápa annál a rossz emlékű épületnél, mely felváltva volt a Gestapo és a szovjet titkosrendőrség székháza Vilniusban.

Litvániában a második világháborút követően partizánháború folyt a szovjet megszállás ellen. Így alakult ki olyan helyzet, hogy míg a másik két balti államban nagyszámú oroszt telepítettek be, Litvániában viszonylag kevesen vannak. Annál nagyobb problémát jelent a lengyel kisebbség, hiszen Vilnius sokáig lengyel városnak számított. Ezért is hívta fel a figyelmet Ferenc pápa arra, hogy

a nemzeti identitás keresése sohasem mehet a kisebbség rovására,

mert a tragikus következményeket megmutatta a második világháború, amikor a nácik és a szovjetek egyaránt kihasználták a nemzeti gyűlölködést ellenfeleik kiirtására.

A populizmus apostola ismét Orbánnál

0

Steve Bannon (Trump elnök menesztett tanácsadója) szerint „ma Olaszország a politikai univerzum középpontja”, mert az olasz koalíciós kormány „olyan kísérlet, amely ha működik, meg fogja változtatni a globális politikát”. Bannon újra Európában van – egyebek között Prágába és Budapestre is ellátogat –, hogy tovább építse Mozgalomnak elnevezett, brüsszeli székhelyű szerveződését – írja a Politico.

A mozgalom célja tanácsadás a jobboldali populista pártoknak az európai választások előtti kampányban. Eddig azonban a megcélzott szélsőjobboldali politikusok közül többen is óvatosan reagáltak Bannon ajánlatára.

Bannon a Politicónak nyilatkozva kifejtette: „Az Öt Csillag populista párt nacionalista tendenciákkal, a Liga pedig nacionalista párt populista tendenciákkal, és nagyon fontos, hogy ez így működjön, mert modellt mutat az ipari demokráciáknak az Egyesült Államoktól Ázsiáig”.

Matteo Salvini már csatlakozott a Mozgalomhoz – amelyet Bannon „nem politikai pártként, hanem személyek laza egyesüléseként” ír le –, és Bannon megkereste Luigi Di Maiót, az Öt Csillag vezetőjét is. Bannont és az Öt Csillagot ismerő források szerint a Di Maióval tartott szombati találkozón konstruktív volt a hangvétel, de az Öt Csillag még nem döntött a csatlakozásról.

A Mozgalmat egyébként eredetileg egy Mischaël Modrikamen nevű brüsszeli ügyvéd alapította, aki egy kicsi, szélsőjobboldali párt vezetője, és Bannon a nyáron kezdett kampányolni a szerveződéssel.

Bannon tárgyalásban áll a német AfD-vel, a francia Marine Le Pennel, és Orbán Viktorral, de távol áll az Öt Csillag baloldali populizmusától. Az Öt Csillagnál sokan attól tartanak, hogy a csatlakozással elveszíthetnek sok szavazót. Bannon kifejtette: a két olasz párt közös kormányzása kompromisszum, de bizonyos értékek kérdésében nem lehetséges a kompromisszum, így egyrészről a migráció és a nemzeti szuverenitás kérdésében, ami ellen, illetve amiért a Liga küzd, másrészről a haveri kapitalizmus és az átláthatóság ügyében, ami ellen, illetve amiért viszont az Öt Csillag lép fel.

Végül a Politco hírül adta: „Bannon Budapestre és Prágába megy tovább, ahol szélsőjobboldali vezetőkkel találkozik, köztük Orbán Viktorral”.

Hongkong újabb lépéssel került közelebb Kínához

0

Vasárnap szuper gyorsvonat kezdett el közlekedni Kína és Hongong között, s ez egy kicsit közelebb hozta Hongkongot Kína többi részéhez. A kapcsolat felemás Kína és az egykori brit gyarmat között.

200 kilométeres sebességgel száguld a szupergyorsvonat Hongkongból, s ennek köszönhetően 20 perc alatt lehet elérni a kínai határra. A kínai határőrök már Hongkongban ellenőrzik az okmányokat, hogy a szupergyors minél előbb megérkezzen Sencsenbe. Az egykori kínai halászfalu ma már a kínai ipar egyik központja, melynek népessége meghaladja Hongkongét, és elérte a 12 milliót.

A szupergyorsvonat tovább erősíti Hongkong kapcsolatát az anyaországgal.

Peking mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatokat kívánja fejleszteni.

Hongkong a világ legforgalmasabb légikikötője az áruszállítás tekintetében, nem véletlen, hogy Pekingben előszeretettel beszélnek a Nagy Öböl régióról. Ez Hongkongot és Délkelet Kínát (Kanton környékét) jelenti, amely a kommunista állam egyik legfejlettebb része. A Nagy Öböl régió gazdasági teljesítménye 1500 milliárd dollár. Körülbelül annyi mint egész Oroszországé.

S ha már Hongkong: amikor egy magasrangú pekingi vezető oda látogat, akkor nem mulaszt el sárga színű nyakkendőt kötni. Régebben a kommunista vezetők számára a vörös nyakkendő volt ajánlatos, de manapság mindinkább kedvelik a sárgát. Annak ugyanis másfajta szimbolikus jelentése van, amelyet az egész kínai kultúrkörben remekül megértenek.

A sárga a császári hatalom színe volt a Mennyei Birodalomban. A császár küldöttei, ha vidékre látogattak, a sárga színnel jelezték, hogy ez a mandarin a császár akaratát képviseli. Peking akarata előtt pedig mindenkinek meg kellett hajolnia.

Hongkong jelenleg az egy ország két rendszer elv alapján működik. Ez azt jelenti, hogy jogrendje a brit birodalmi múlt örökségeként sokkal közelebb áll Nagy Britannia törvénykezési gyakorlatához mint a kínaihoz. Például a vádlottnak is vannak jogai, miközben Kínában a vádlottat általában úgy kezelik mintha már el is lenne ítélve. A helyzet valóban az, hogy a bíróság csak azt az ítéletet mondja ki, melyet a kommunista párt illetékes vezetői már korábban meghoztak.

Hongkongban épp ezért nem sürgetik a beolvadást, melyre csak évtizedek múlva kerül sor – ha betartják a Peking és London között megkötött szerződést.

Korrupciós botrány Párizsban és Új Delhiben

0

Indiában az ellenzéki Kongresszus Párt Narendra Modi miniszterelnök lemondását követeli egy kétes fegyver üzlet miatt. Új Delhiben és Párizsban aziránt érdeklődnek, hogy miért pénzelte India egyik leggazdagabb embere az akkori francia elnök barátnőjének első filmjét? És hogy ennek mi köze van ahhoz, hogy India 8,7 milliárd dollárért Rafale harci gépeket vásárolt Franciaországtól?

Ezt tudakolta a Mediapart francia portál Francois Hollande elnöktől. Ő volt az, aki 2016-ban megkötötte a Rafale üzletet India miniszterelnökével, Narendra Modival.

Az egykori francia államfő elmondta: neki nem volt beleszólása abba, hogy India kit választ ki a Rafale gépek karbantartására. Ez egyedül az indiai fél döntése volt. Vagyis Modi miniszterelnök döntött úgy, hogy egyik fő támogatóját, India egyik leggazdagabb emberét hozza ily módon helyzetbe. Anil Ambani dollármilliárdos és Modi egyik fő szponzora. India kormányfője valószínűleg úgy kívánta viszonozni a támogatást, hogy a Reliance Group-ot bízta meg a jó üzlettel. A labda tehát az indiai miniszterelnök térfelén pattog…

Az persze még mindig nem világos, hogy a szóbanforgó Reliance Group miért pénzelte Julie Gayet színésznő első olyan filmjét, melynek a producere volt? A szép színésznő ugyanis Francois Hollande elnök barátnője. Vajon szerencsés véletlenről lenne szó? –  ahogy ezt Francois Hollande elnök állítja. Vagy olyan háttér alkuról, melynek eredményeképp mindenki jól járt,  Indiában a miniszterelnök barátja előnyös üzlethez jutott, Franciaországban pedig az elnök barátnője megcsinálhatta első filmjét producerként? 8,7 milliárd dollár nem kis pénz sem Indiában, sem Franciaországban. Ezért valószínűleg Narendra Modi miniszterelnök és Francois Hollande ex-elnök még sok kínos kérdést fog kapni Párizsban és Új Delhiben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK