Fontos

Az ígéret szép szó…

Tegnap volt a modern dél-koreai haderő felállításának hetvenedik évfordulója. Ebből az alkalomból, egy rendkívül szolid repülős bemutatót láthattunk, és egy színpadon rendezett performance-ot, amely leginkább egy videójátékra hasonlított, de a hadsereg erejét fitogtató megmozdulástól ennél távolabb nem is állhatott volna.

A rendezvényen részt vett Mun elnök is a nejével. Nagyon tetszett neki a bemutató, rövid köszöntőjében Kim Dzsong Unról beszélt, és arról, hogy atommentes lesz a Koreai-félsziget, de ebben a hadseregnek is szerepet kell vállalnia, és a jövőről, amelyben az elképzelések szerint drónok, ember nélküli járművek, mesterséges intelligencia, és kevés, remekül kiképzett katona képviseli majd a honvédelmet.

A rendezvény egészen egyértelműen arról szólt, hogy ne provokáljuk katonai felvonulással Pjanjángot, továbbá valóban kijelölte a jövőt, a kis létszámú profi hadsereget, a mostani sorkatonai rendszer helyett.

A magyar sajtóban ismét meglehetősen slendrián módon adtak hírt a Koreai-félszigeten zajló békefolyamatról, de azt is mondhatnám, hogy az egyébként elfogult angol nyelvű cikkeket is lusták lefordítani.

Valójában a következő történt:

  1. Mun Dzse In, déli elnök, két éjszaka, három napos látogatást tett Pjanjángban, Kim Dzsong Un meghívására.

1/a. Katonai megállapodást kötött a két ország, ennek értelmében tegnap előtt óta szedik fel az aknákat a DMZ bizonyos területeiről, kijelölték a két ország szárazföldi határait, a határon repülési tilalom, fegyverhasználati tilalom lépett életbe, továbbá tartózkodás bárminemű ellenséges cselekedettől.

A tengeri határról teljes mértékben nem sikerült megállapodni, de a két ország katonai vezetői ezen tovább dolgoznak.

1/b. Infrastrukturális megállapodás köttetett, azaz még ebben az évben összekötik a két ország vasúthálózatát, és közúthálózatát. Újra indítják a közös ipari parkot, Keszánkongdángot. Ezek ellen az ENSZ szót emelt, mondván, hogy ez az Észak elleni szankciók megsértése, de Dél máshogy látja, a beruházások elindultak, többek között ennek okán aknátlanítják a határövezetet.

  1. Kim Dzsong Un aláírta, hogy nemzetközi szakértők ellenőrzése mellett kötelezettséget vállal a teljes atomleszerelésre. Ehhez pontos időt nem rendeltek, a dokumentumban az azonnali kezdés szerepel.
  2. Mun Dzse In elnök elvitte Kim Dzsong Un üzenetét New Yorkba Trump elnöknek, aki azóta nagyon boldog, mi több, „szerelmes” Kim Dzsong Unba, legalábbis ezt mondta egy kampányrendezvényen. Még az ENSZ-ben, azon az ominózus napon, amikor kinevették, mert azt emlegette, hogy az ő adminisztrációja a valaha létesett legjobb adminisztráció az Amerikai Egyesült Államok történetében, akkor azt is mondta, hogy addig szeretné fenn tartani az ENSZ szankciókat, ameddig Észak-Korea a leszerelést folyamatba nem helyezi. Eddig Pompeo, és Bolton is azt hangsúlyozta, hogy csak abban az esetben oldják fel a szankciókat, ha a leszerelés befejeződött.

Ezt követően elkezdték szervezni a második Trump/Kim találkozót, aminek dátumát még nem ismerjük, de Pompeo szerint „össze kell rakni a dolgokat”, és emiatt október helyett november a valószínűsíthető időpont amikor a két vezető találkozik.

Az ENSZ-ben felszólalt Mun Dzse In elnök is, ő az eddigiekhez képest nem mondott újat, békés Koreai-félszigetet festett le, majd Észak-Korea képviselője is, aki azt mondta, hogy Kim Dzsong Un elkötelezett az atomfegyverek leszerelése mellett, szeretné azt mielőbb megvalósítani, mindazonáltal az Amerika által (Szingapúrban) ígért garanciákat kéri, és az ENSZ szankciók eltörlését szorgalmazza.

Ezt a beszédet félremagyarázva jelentek meg angol nyelvű cikkek, továbbá előszedték a hetvenes, nyolcvanas években elrabolt japán állampolgárok ügyét, válaszul arra, hogy New Yorkban a Mun/Abe találkozó nyilvános kudarccal zárult, mivel Ábét a pártja minden korrupciós botrány ellenére újra elnöknek választotta, és így lehetősége nyílik indulni a következő miniszterelnöki ciklusért is. Emiatt az eddigi halogató retorikája egyértelműen ellenségesre váltott, a japán megszállás alatt prostituált szigetekre hurcolt koreai és egyéb nemzetiségű nők tömegével kapcsolatban azt mondta, hogy Japán mindent elintézettnek vél az ügyben, nincs miről beszélni. Ezt természetesen Mun elnök visszautasította, bár rendkívül udvariasan, de mégis. Ábe viselkedése felettébb nagy önbizalomról árulkodott, lekezelő, és ellenséges volt, túl ezen Japán igen nagy mértékű fegyverkezésbe fogott hirtelen.

Úgy tűnik, ők bíznak a Koreai-félsziget uniós egységében, mert ez bizony annak szól, a beszerzett eszközök ilyen távolságú hadviselésre szolgálnak. A nemzetközi közvéleményt pedig az Észak-Koreába rabolt japán állampolgárok ügyének ismertetésével foglalkoztatja Japán, ami tényleges probléma, kétségtelen, és Japán nehezményezi, hogy Trump elnök nem vette fel ezt a dolgot az Észak-Koreával való megtárgyalandó pontok közé, mondván, hogy tárgyaljon ez ügyben Kim Dzsong Unnal direktben Ábe.

A békefolyamat tehát folytatódik, az sem igaz, hogy az eddigi ígéreteinek Észak nem tett eleget, ugyanis eleget tett, mert azt ígérte, hogy felrobbantja a föld alatti kísérleti állomást, megtette. Azt ígérte, hogy elengedi az amerikai állampolgárságú kémeket, elengedte, azt ígérte, hogy visszaadja a háborúban elesett amerikai katonák maradványait, ezt is megtette.

Ezen túl az Amerikai Egyesült Államok ígért, méghozzá biztonságot, meg nem támadási garanciákat, amelyeket Észak-Korea nem kapott meg.

Tény ugyanis, hogy Trump nem marad örökké Amerika elnöke, azaz Észak-Korea, illetve Kim Dzsong Un nem lesz attól megnyugodva, ha egy kampányrendezvényen Trump kijelenti, hogy ő szerelmes Kim Dzsong Unba, neki arról kongresszusi határozat kell, hogy az elkövetkezendő elnökök sem fogják Észak-Koreát megtámadni.

A tényszerű helyzet tehát az, hogy Észak-Korea nem kapta meg az Egyesült Államok ígéretének teljesítését, ezért leállt a további leszereléssel, és nem hagyta abba a nukleáris anyagok előállítását sem.

A Trump által előre belengetett második találkozó talán áttörést hoz majd az ügyben, de ezt most még nem tudja senki, találgatni pedig felesleges, amikor a külföldi sajtónak a tények közlése sem igen megy.

Berlin helyett Moszkva áll közelebb Orbán szívéhez

0

A világhírű politológus, Francis Fukuyama az Economistnak adott interjújában úgy látja, a populista magyar kormány ma minden ideológiai különbség ellenére közelebb érzi magához Oroszországot, mint a liberális Németországot. Az elemző majdnem két évtizede meghirdette a liberális demokrácia győzelmét, ám legújabb könyve arról tanúskodik, hogy szerinte mára romokban hever a rendszer – az identitáspolitika miatt.

Utóbbi azt jelenti, hogy az emberek etnikai, faji, nemi vagy vallási megfontolások alapján határozzák meg viszonyukat a politikához.

Orbán Viktor például azt mondja, hogy a nemzeti hovatartozást szempontjából az a döntő, része-e valaki a magyar etnikumnak vagy sem. Márpedig ez kizáró jellegű, hiszen nem férnek bele mindazok, akik ugyan az országban élnek, de nem magyarok. Ezzel szemben Franciaországban aki elfogadja a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget, az francia. Amerikában ugyanezt jelenti, ha bárki tiszteletben tartja az alkotmányt, a jogállamot és az egyenlőség elvét, amit a Függetlenségi Nyilatkozat fogalmaz meg.

Fukuyama úgy gondolja, hogy napjainkban a liberális demokráciáknak, amelyek de facto multikulturálisak, ha fenn akarnak maradni, a hitvallásra kell építeniük, szemben a vérre alapozó nemzeti identitással. A populisták lázadnak a globalizáció ellen, részben az egyenlőtlen gazdasági következmények, részben a nemzeti identitást ért fenyegetések miatt, utóbbiak oka a migráció. A szerző arra is kitért, hogy a liberálisoknak az egyéni jogokat kell védelmezniük a csoportok igényeivel szemben, már ha hűek akarnak maradni az elveikhez.

Economist/Szelestey Lajos

A macedón trükk

Magyarországi polgárnak nem kell elmagyarázni, hogy kommunikációs ügyeskedéssel minden vereséget fényes győzelemként lehet feltüntetni és ünnepelni. Az Orbán-kormány helyett most az Európai Unió veti be ezt a fegyvert a rémséges kudarcba fulladt macedón népszavazás ügyében.

Arról volt szó ugyebár, hogy két baloldali kormány, a szkopjei és athéni, lezárva egy több mint negyedszázados, külső szemlélő számára röhejes névvitát, beleegyezik abba, hogy a volt Jugoszláviából 1991-ben kivált tagköztársaság többé ne az otromba Macedónia Volt Jugoszláv Tagköztársaság nevet viselje, hanem legyen ezentúl Észak Macedónia Köztársaság. Görögország, saját nacionalistáinak megnyugtatására mindeddig (és még most is) akadályozta a 2 milliós szláv macedón állam közeledését az unióhoz, majd utána NATO-hoz is.

Az indoklás zavaros is és bárgyú is, de Athénnek ilyenre futotta: nem lehet senki más sem makedón sem macedón, csak a Makedóniában (észak-görög tartomány) élő görögök, mint a hellének utódjai (ez vitatható). Hogy az indoklásnak legyen kellő komolyságú biztonságpolitikai felhangja, a görögök azt is hozzátették, hogy a parányi Macedónia magával a nevével nem is annyira rejtett területkövetelést sugall. Mármint igényt tart(hat) a Szaloniki feletti görög területekre.

Jött a macedón nacionalizmus válasza: a nemrég korrupciós botrányba belebukott jobboldali kormány (VMRO-DPMNE) is adott több pofont a történelmi igazságnak és felépítette a maga hamis hellenizmusát, méghozzá a főváros Szkopje főterén, hatalmas Nagy Sándor arany lovasszoborral, az apukáról, II. Fülöpről elnevezett stadionnal és még néhány monumentális emlékeztetővel a soha nem létezett szláv macedón múltról. Virágzott az építészet és Macedóniának sikerült tartós helyet biztosítania a legszegényebb európai országok csapatában.

Nikola Gruevszki volt miniszterelnök azonban belebukott részint a korrupciós ügyekbe, részint a lehallgatási ügyben. A titkosszolgálat egyik vezetője az ellenzékhez eljutatott olyan lehallgatási hangszalagokat, amelyek bizonyították, hogy Gruevszkiék több tízezer embert poloskáztak be. Nem segített a miniszterelnökön Moszkva és Orbán Viktor támogatása, a sorosozás és a többi jól bevált populista munkaeszköz, mennie kellett. Előtte még szerveztek egy jó kis behatolási bulit a szobrányeban (macedón parlament), ahol verőlegények az ellenzéki vezető, Zoran Zaev fejét is beverték.

Jöttek Zaev szociáldemokratái és a macedón nacionalisták nagy megrőkönyödésére, két albán párttal összefogva kormányt alakítottak. Putyin és az európai populisták őszinte sajnálatára. Pedig Macedónia milyen jó hely volt számukra: egy Velesz nevű városkában gyűlt össze egy olyan hekkercsapat, amelynek hamishír gyártása még a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányig is eljutott. Egy orosz oligarcha, Szergej Szamszonenko vette meg a szkopjei Vardar focicsapatot és a szintén rosztovi, Putyin közeli Iván Szavvidisz a szaloniki PAOK-ot. A Szalonikiben és a Szkopjéban lezajlott nacionalista névváltozás ellenes tüntetésekben mindkét csapat ultrái alaposan kivették a részüket. Ki-ki a saját terepén.

Moszkva szemében (és ezáltal Budapesten is) Macedónia akkor értékelődött fel, amikor a valamikori örökös szövetséges, Montenegró elveszett. Vagyis felvették a nyugati katonai szövetségbe. A Balkánon Putyinék számára Macedónián kívül már csak Bosznia-Hercegovina maradt (annak a szerb részével lehet sakkban tartani és zsarolni az összetákolt államot, amelynek a létét a Nyugat garantálja) és Szerbia, amelynek túlságos uniós ambícióit a koszovói kérdés izzításával lehet korlátok között tartani.

Ilyen értelemben Macedónia fontos geopolitikai szerpben találta magát. Nem csoda, hogy a júniusi Ciprasz-Zaev megállapodást a névváltozásról a unió, a NATO, de még a Trump-kormányzat is támogatta. Szkopje előtt megnyílt (volna) az út a nyugati integrációk felé. Csak még egy kis népszavazást, meg azt követően egy parlamenti szavazást kell elintézni.

A mostani referendum előtt szinte mindenki, aki számít tárgyal Zaevvel Szkopjéban: a német kancellár, a brit miniszterelnök, az amerikai védelmi miniszter, a NATO főtitkára, hogy az uniós tisztségviselőkről ne is beszéljünk. Már csak ez az egy lépés kell.

A jobboldali ellenzék egy része bojkottálta a népszavazást, az államfő is arra szólította fel a macedónokat, hogy maradjanak otthon.

Otthon is maradtak, azaz csupán 36 százalékuk járult az urnák elé, igaz a szavazók több kilencven százaléka igent mondott. A bökkenő csupán az, hogy a referendum akkor érvényes, ha több mint 50 százalékos a részvételi arány. Jöhetnek a kommunikációs trükkök.

Az még hagyján, hogy a hoppon maradt miniszterelnök azt üzeni az ellenzéknek az eredmények fényében, hogy reméli ezek után hallgatnak a szavazókra és a névváltozáshoz szükséges alkotmánymódosításra emelik fel a kezüket a parlamentben. Ehhez ugyanis kétharmados többség kell.

Jött azonban az EU is. Frederica Mogherini az uniós külügyek irányítója és Johannes Hahn bővítési biztos közösen jegyzett közleményben állapítja meg: „Ez egy történelmi pillanat nemcsak a térség békéje szempontjából, hanem Macedónia uniós csatlakozása miatt is”. Felszólítják a macedón parlamentet, hogy tartsa tiszteletben annak a meggyőző többségnek az akaratát, amely igennel válaszolt a névváltoztatásra.

Milyen többség? Értem, hogy most mindenféleképpen a kedélyek csillapításán van a hangsúly, de azért ekkora mellébeszélés még az uniótól is.

Ennek pont az ellenkezője igaz: a megbukott referendum csak az első lépés egy komolyabb macedón válság felé.

70 ezer eurót fizettek Ján Kuciak meggyilkolásáért

0

A feltételezett megrendelő Alena Zsúzsová (aki valószínűleg kifizette a pénzt), a lövész Szabó Tamás, a sofőr/segítő Miroslav Marček, a közvetítő pedig Andruskó Zoltán. Hogy ki a gyilkosság tényleges megrendelője, az egyelőre nem derült ki, és a gyilkos fegyvert sem találták még meg.

A meggyilkolt szlovák oknyomozó újságíró menyasszonyára, a szintén áldozatul esett Martina Kušnírovára nem vonatkozott a megrendelés. A gyilkos fegyver egyelőre nincs meg, ahogy a fő megrendelő sem – tudatta az ügyet a szlovák felügyelő ügyész a mai pozsonyi sajtótájékoztatón.

Az ügyész megerősítette, hogy négy személy ellen emeltek vádat a Kuciak-gyilkosság ügyében. A vádlottak Szabó Tamás, Miroslav Marček, Andruskó Zoltán és Alena Zsuzsová.

A vádemelés alapját azok a bizonyítékok képezik, melyeket a rendőrség a hét hónapos nyomozása alatt kerültek elő.

A gyilkosnak 50.000 eurót készpénzben fizettek ki Ján Kuciak meggyilkolásáért és megígérték neki egy 20.000 eurós adósság elengedését.

Jaromír Čižnár főügyész szerint a bizonyítékok nagyon erősek, de csak akkor lesz nyugodt, ha mind a négy vádlott jogerősen el lesz ítélve. Čižnár megköszönte a külföldi segítségnyújtást a nyomozásban, különösen az Europol részéről.

A múlt csütörtöki akcióban 150 rendőr vett részt, 12 házat kutattak át, és 13 más helyiséget. 3 autót és 2 lőfegyvert foglaltak le.

A rendőrség lefoglalta a mobiltelefont, amit használtak a gyilkosság előkészítése során.

A feltételezett megrendelő Alena Zsúzsová (aki valószínűleg kifizette a pénzt), a lövész Szabó Tamás, a sofőr/segítő Miroslav Marček, a közvetítő pedig Andruskó Zoltán.

Hogy ki a gyilkosság tényleges megrendelője, az egyelőre nem derült ki, és a gyilkos fegyvert sem találták még meg.

actuality.sk/Új Szó

Erősödnek a populisták Németországban

0

Minden harmadik német kész arra, hogy szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali populista pártra szavazzon – derül ki a Bertelsmann alapítvány és a Berlini Társadalomtudományi Központ most közzétett tanulmánya. A Populista Barométer a centrum gyengülését jelzi.

Már a tavaly őszi választások is a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták minden korábbinál gyengébb eredményeit mutatták, most ez még tovább csökkent négy százalékkal.

Mindössze a németek egyharmada kíván a centrum pártokra szavazni.

Ráadásul a centrum szavazóinak 13%-a nem zárja ki azt sem, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland pártra szavaz. A populisták a trójai faló szerepét játsszák a centrumban. Népszerű jelszavaikkal olyan rétegeket is elérnek, amelyek eddig centristának tartották magukat.

Teszt lesz az októberi választás Bajorországban, ahol a CSU valószínűleg elveszíti többségét. Előretörnek viszont a zöldek, akik 17%-ra számíthatnak, és a közszolgálati Deutsche Welle szerint koalíciót alkothatnak a CSU-val, hogy megakadályozzák az AfD bekerülését a hatalomba.

Ahogy a kereszténydemokraták és a keresztényszociálisok szavazókat veszítenek jobbra, úgy a szociáldemokraták balról néznek szembe fenyegetéssel.

Előretör a Linke, az egykori kommunista párt utóda és a zöldek, akik nem voltak hajlandóak koalícióra lépni Angela Merkellel.

Mit tehet a centrum, hogy ne folytatódjon szavazó táborának a lemorzsolódása? Mindenekelőtt szociális intézkedéseket hozhat – javasolja a Bertelsmann alapítvány és a Berlini Társadalomtudományi Központ tanulmánya. Sok szavazó hiányolja a szociális lakásokat. Felróják a kormánynak ezeknek a hiányát illetve azt, hogy miért a migránsok kapják meg részben ezeket. Az adórendszer változtatását is javasolja a tanulmány, mondván: túlságosan is megnőttek a társadalmi különbségek az elmúlt években Németországban. Ezt kifogásolják a bérből és fizetésből élők, akik eddig jórészt a centrumra szavaztak, de most a szélsőségek felé tájékozódnak.

Mi lesz Európával?

A populizmus a legtöbb uniós államban Európa-ellenes. Jól látszott ez a Brexit-népszavazáson Nagy Britanniában, vagy a legutóbbi választásokon Olaszországban vagy Magyarországon.

Németországban ezzel ellentétben a többség továbbra is kitart Európa mellett. Németország európai vezető szerepét helyesnek tartják.

Vannak szuverenista követelések, de ezek nem annyira Brüsszel, hanem inkább Washington vagy Peking ellen irányulnak. Az Európai Uniótól a németek az európai érdekek határozottabb képviseletét várják el. Fel van adva tehát a lecke Angela Merkel kancellárnak, akinek centrista kormánya mind kisebb szavazói támogatásra számíthat. A populisták nagy előnye, hogy bírálhatnak anélkül, hogy különösebben kézzelfogható alternatívákat megfogalmaznának. A jövő évi Európa parlamenti választások ebből a szempontból különösen kritikus lehet, mert könnyen összejöhet egy olyan parlament, amely döntésképtelennek bizonyul az Európai Unió számára döntő fontosságú kérdésekben.

Szélsőjobb terroristákat tartóztattak le Németországban

0

Revolution Chemnitz (Chemnitz Forradalom) – ez annak a terrorista csoportnak a neve, amelynek hat tagját kommandósok vették őrizetbe Bajorországban és Szászországban. Több mint száz rendőr vett részt az akcióban, amelyet Németország legfőbb ügyésze rendelt el.

A német belső elhárítás szerint a Revolution Chemnitz csoport tagjai terrorakciókra készültek migránsok és színesbőrűek ellen Németországban. A Chemnitz nevet azért vették fel, mert ebben a városban két migráns megkéselt egy helyi polgárt, aki belehalt a sebeibe. A gyilkosságot követően tüntetések kezdődtek, melyeket a szélsőjobboldali csoportok kihasználtak megfélemlítő akciókra a migránsok és a zsidók ellen.

A belső elhárítás főnöke, Hans-Georg Maassen tagadta, hogy ilyen megfélemlítő akciók történtek volna Chemnitzben. Ezért leváltották, de felfelé buktatták: Horst Seehofer belügyminiszter biztonságpolitikai tanácsadója lett. Horst Seehofer, aki a bajor CSU vezetője, korábban úgy nyilatkozott: ha nem lett volna belügyminiszter, akkor maga is az utcára vonult volna Chemnitzben.

A keletnémet városban folyó tüntetések – az antifasiszták ellentüntetéseket szerveztek – megosztották a kormánykoalíciót Berlinben. Miközben a bajor CSU érezhetően a szélsőjobboldali tüntetőkkel szimpatizált, addig a szociáldemokraták az antifasiszta megmozdulásokat támogatták.

Merkel kancellárnak minden politikai ügyességére szüksége volt, hogy egyben tartsa a koalíciót. Közben azonban saját pártja, a CDU támogatását is elveszítette: leszavazták a frakció vezető választáson.

Ennek ellenére Merkel közölte, hogy nem vonul vissza. Sőt, részt vállal a választási küzdelemben Bajorországban. A hétvégén a CSU mellett kampányolt, amely komoly kihívás előtt áll: a tartományi választáson elveszítheti vezető szerepét, melyet évtizedek óta őriz. Az ok: a chemnitzi eseményeket kihasználva a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt offenzívát indított, hogy megszerezze Bajorországot. Gyengeséggel vádolják Horst Seehofer belügyminisztert, a CSU vezérét.

Az AdF támogatói és politikusai között egykori neonácik is vannak, akik igen nagy aktivitást mutattak Chemnitzben. A Revolution Chemnitz szélsőjobboldali akciócsoport is neonácikból áll.

Furcsa kijelentéseket tett az osztrák külügyminiszter az ENSZ-ben

0

Nagy feltűnést keltett az ENSZ-ben Karin Kneissl, a szélsőjobboldali Szabadságpárt politikusa, amikor arról beszélt, hogy a Közel-Keleten mindig az olajért folynak a háborúk.

Karin Kneissl arabul kezdte beszédét, és azt mondta: a térségben mindig az olajért és az olajvezetékekért háborúznak, és az ott élők ennek áldozatai. Szerinte ez a szíriai háborúra is igaz.

Szíriában hetedik éve tart a háború, amelynek kitöréséhez valójában semmi köze nem volt az olajnak: a szíriaiak több demokráciát követelve kezdtek tüntetni a diktátor, Bassár el-Aszad rezsimje ellen, ő azonban

brutális kegyetlenséggel lépett fel a tiltakozók ellen,

így a békés tüntetések fegyveres felkelésbe csaptak át, a konfliktus pedig nemzetközivé lett. Több százezren meghaltak azóta, több millió embernek pedig menekülnie kellett.

Az osztrák külügyminiszter bírálta az Egyesült Államokat is, mert politikája következetlen a Közel-Keleten. Hibáztatta Donald Trumpot azért, mert kiléptette az Egyesült Államokat az iráni atomalkuból.

Ausztria jelenleg az Európai Unió soros elnöke,

és komolyan is veszi ezt a feladatát. Sebastian Kurz kancellár, aki korábban külügyminiszter volt, több javaslatot is tett a menekültprobléma megoldására. Ezeknek az a lényege, hogy az EU-török szerződéshez hasonlóan megállapodna néhány állammal, hogy saját területükön állítsák meg a migrációt. Ezért persze az Európai Uniónak komoly pénzeket kellene fizetnie.

Karin Kneissl külügyminiszternek nem ez az első furcsasága: nemrég még a bulvársajtóba is bekerült, amikor az esküvőjén táncolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ez persze nem olyan meglepő:

a Szabadságpárt kifejezetten oroszbarát,

az olasz Ligához, Matteo Salvini pártjával ők Putyinék legfontosabb szövetségesei Európában.

A párt aktívan lobbizik azért, hogy az Európai Unió feloldja a szankciókat Oroszországgal szemben. A Közel-Keleten egyébként Irán mellett Oroszország Szíria legfőbb támogatója.

Trump: Beleszerettünk egymásba Kim Dzsong Unnal

0

Virginiában tartott kampánygyűlést Donald Trump, ott tett furcsa kijelentéseket az észak-koreai diktátorral kapcsolatban.

A közeledő kongresszusi választás miatt kampányol az amerikai elnök. Egy nagygyűlésen pedig egyenesen azt mondta Kim Dzsong Unról, felidézve találkozójukat:

„Mindketten kemények voltunk, de azután meglágyultunk: szerelembe estünk egymással.”

Júniusban először találkozott amerikai elnök észak-koreai vezetővel. Kim ígéretet tett arra, hogy leszereli nukleáris fegyvereit és interkontinentális rakétáit megfelelő amerikai garanciákért cserébe, csakhogy azóta se nagyon történt semmi. Ezért egyre többen beszélnek arról, hogy Kim átverte a diplomáciában (is) teljesen járatlan Trumpot.

Közben Észak-Korea külügyminisztere az ENSZ közgyűlésben arról beszélt:

addig nem kezdődik meg a leszerelés, amíg Amerika nem ad valamit.

Észak-Korea békeszerződést szeretne, amely elismeri az ország határait és kötelezi az Egyesült Államokat arra, hogy nem próbálja megdönteni a rendszert. Ezenkívül enyhíteni szeretné azokat a szankciókat, amelyeket az USA továbbra is alkalmaz vele szemben.

Nemrég Dél-Korea elnöke, Mun Dzse In Phenjanban járt. A tanácskozás során Kim Dzsong Un átadott neki egy levelet, amelyet Donald Trumphoz címzett. Mun ezt továbbította is Washingtonba.

Trump most erről azt mondta:

„Kim Dzsong Un csodaszép levelet írt.”

Azt viszont nem részletezte, mi volt benne.

Kim újabb csúcstalálkozót szeretne, amely ismét jelentősen növelné a presztízsét mind otthon, mind pedig az egész világon. Trump ugyancsak készül a csúcstalálkozóra. Csakhogy a választások előtt neki (vagy még inkább az ehhez jobban értő tanácsadóinak) azt is figyelembe kell venni: egy újabb találkozó Kimmel vajon növeli vagy inkább csökkenti Trump népszerűségét, lehet-e még egy PR csúcsot tartani.

Az európai szélsőjobb Bannon helyett Orbán felé húz

0

Steve Bannon nagy figyelmet keltett bejelentésével, hogy alapítványt hoz létre Európában Mozgalom néven a jobboldali populisták megsegítésére, de azóta nemigen történt semmi – írta a külföldre sugárzó német közszolgálati műsorszóró, a Deutsche Welle a honlapján. Éppen egy különösen fontos célcsoportjánál nagy a csend: a nemzeti populisták által kormányzott kelet-európai államokban.

Bannon Mozgalma a V4 sajtójában eddig gyakorlatilag nem volt téma, legalábbis a prágai várban hétfőn tett látogatásáig, ahol persze közös fotók is készültek, többek között a német AfD embereivel, és ezeket ki is tették a közösségi oldalakra. Úgy tűnik, a fő cél az volt, hogy újra a lapok címoldalára kerüljenek.

A jelek szerint a Helsinkiben tartott Trump-Putyin csúcs óta a közép-kelet-európai jobboldali nemzetiek elhúzódtak amerikai társaiktól. Ez különösen áll Varsóra, amely gyanakvással szemléli az amerikai-orosz közeledést.

„Orbán jelenleg olyan benyomást kelt, hogy egyetlen személynek, neki kell létrehozni az együttműködést Marine le Pennel, és mindenekelőtt Matteo Salvinivel. Ebben inkább zavaró lenne Bannon közreműködése. Nem kizárt, hogy

az amerikai ideológus budapesti kapcsolatai egyébként sem annyira intenzívek, mint sokan gondolják.

Fő budapesti kulcsembere, Schmidt Mária, a miniszterelnök bizalmasa, a kommunista rezsim kelet-európai és magyarországi bűneit bemutató Terror Háza múzeum vezetője. Ő hívta meg Bannont egy Európa jövőjéről tartott konferenciára, és a hírek szerint 20 ezer eurót fizetett neki az előadásért. Bannon magyarországi embereivel kapcsolatban több forrás állítja, hogy azok mindenekelőtt Gorka Sebestyénhez, Trump volt asszisztenséhez köthetők” – írta a szerző.

A Mozgalom egyébként nem akkor alakult, amikor Bannon ezt bejelentette, hanem 2017-ben hozta létre egy Mischaël Modrikamen nevű brüsszeli ügyvéd, a Parti Populaire elnevezésű, kicsiny, de országos szélsőjobboldali párt vezetője, aki maga kereste a kapcsolatot Bannonnal. Modrikamen szerint

a Mozgalom célja a populista erők koordinálása és a közös álláspontok kialakításának elősegítése.

Előbb csak Európára összpontosítanak, de később talán világszerte fellépnek majd. A pénzt Modrikamen magánszemélyek adakozásából várja. Egyelőre nem világos, hogy hajlandó-e bárki pénzt adni a Mozgalomnak.

A belga ügyvéd szerint a pénzt majd Bannon szedi össze, és a témáról egyelőre nem beszélnek. Bannon most újra megpróbál a figyelem középpontjába kerülni, mint hétfőn Prágában, és ez a potenciális adakozókat megcélzó reklámnak tűnik.

„Közben Európában

egy kelet-európai tesz különösen sokat a szélsőjobboldali célért: Orbán Viktor

magyar miniszterelnök. Legutóbb az Európai Parlamentben mutatta meg magát a Sargentini-jelentésről szóló szavazás előtt, szidalmazva a képviselőket. A felvetéseket kivétel nélkül kitaláltaknak és hazugoknak minősítette, és leszögezte, hogy Magyarország továbbra sem fogad be senkit. Beszédével reklámot csinált a jobboldali populista politikának és az illiberális európai társadalomról szóló eszméinek. És ehhez összehasonlíthatatlanul nagyobb színpadja volt, mint Bannonnak” – írta a szerző.

Rengetegen meghaltak a földrengés és szökőár miatt Indonéziában

0

A legutolsó adatok szerint 832-en meghaltak, 540-en pedig megsérültek, miután földrengés rázta meg az indonéziai Celebesz szigetét, majd szökőár is pusztított.

Az áldozatok száma még nőhet, mert a sérültek közül sokan súlyos állapotban vannak, sok ember pedig eltűnt. A halálos áldozatok többsége a tengerparti területről való, mivel

a földrengés idején épp fesztivált tartottak a strandon,

így sokan voltak ott.

Egy nőt sikerült élve kimenteni egy szálloda romjai alól, de még legalább 60-an lehetnek ott. Egy bevásárlóközpontnál százak kutatnak túlélők után.

A helyi katasztrófavédelem szerint a földrengést követő szökőár óránként 800 kilométeres sebességgel száguldott a nyílt tengeren.

A partra több mint három méter magas hullámok csaptak le.

A hatóságok és a civil szervezetek egy halászfalu miatt is aggódnak, onnan ugyanis nem érkeznek hírek, a megrongálódott utak és a távközlés rossz állapota miatt.

MAJOR TSUNAMI hit Palu, Indonesia

MAJOR TSUNAMI hit Palu, Indonesia after M 7.5 earthquake today, Sept 28! Report: Alerta Roja

Közzétette: Severe World Weather – 2018. szeptember 28., péntek

A sérülteket nehezen látják el, olyan sokan vannak, és mert a kórházak is megrongálódtak. Sok embert a szabad ég alatt ápolnak.

Az is kiderült, hogy az egyik börtön falai is ledőltek a földrengésben, így több száz rab megszökött.

Pénteken először egy 5,9-es, majd egy 7,7-es erősségű földrengés rázta meg a szigetet. A térségben azóta több tucat utórengés is volt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK