Fontos Archives Page 308 of 487 › Független Hírügynökség

A náciknak nincs helyük Németországban! – tüntetés Berlinben

FüHü

-

2018-10-14

A náciknak nincs helyük Németországban! – tüntetés Berlinben

A szervezők 40 ezer tüntetőre számítottak, de több mint 250 ezren vonultak fel Berlinben tiltakozva a fajgyűlölet ellen. Unteilbar – megoszthatatlan- ez volt a mozgalom jelszava, mely mindenfajta diszkrimináció ellen tiltakozni kíván. Németországban, ahol a faji megkülönböztetés különösen drámai következményekkel járt, a neonáci szervezetek megerősödtek a migráns válság következtében. A parlamentben az első számú ellenzéki erővé vált az Alternative für Deutschland párt, melynek aktivistái és szimpatizánsai között sok neonáci is van.

Ellenük akartak tiltakozni Berlinben és egyben hatást gyakorolni Bajorországra, ahol választásokat tartanak. Előretörőben van ott is az Alternative für Deutschland. Az eddig hatalmon levő CSU meggyengült, és ez hatással lehet a kormány koalícióra is Berlinben. A CSU adja a belügyminisztert jelenleg a német kormányban, ahol a migráns politikát illeti állandó viták vannak: míg a CSU a szigorítás híve, a szociáldemokraták azt szeretnék, hogyha szabályos keretek között tovább folytatódna a migránsok érkezése Afrikából és a Közel Keletről Németországba.

A törökök szabadon engedték Andrew Brunson tiszteletest

FüHü

-

2018-10-13

0

A törökök szabadon engedték Andrew Brunson tiszteletest

Két évet töltött börtönben és házi őrizetben a kémkedéssel vádolt amerikai pap, aki miatt súlyos diplomáciai válság alakult ki az USA és Törökország között. Erdogan elnök azt állította, hogy a tiszteletes ellen bizonyítékok vannak arról, hogy az amerikai érdekében kémkedett illetve támogatta a puccsistákat, akik meg akarták buktatni az autokrata államfőt. Erdogan szerint a katonai államcsíny kísérlet mögött az Obama kormányzat áll, amelyik „rejtegeti” fő ellenfelét, Gülen vallási vezetőt. A törökök azt szerették volna elérni, hogy az amerikaiak adják ki Gülent cserébe az amerikai tiszteletesért. Ez a törekvés befuccsolt.

Az USA és Törökország közötti diplomáciai válság viszont pénzügyi krízishelyzetet okozott a török gazdaságban. A líra elveszítette értékének csaknem a felét. Meglódult az infláció. Törökország a fizetésképtelenség felé sodródott. Erdogan elnök rákényszerült a központi bank kamatláb emelésére, mely alaposan csökkenti politikai támogatottságát. Végül az otthon majd mindenható elnök engedni kényszerült : ellenszolgáltatás nélkül szabadon engedte az ötvenéves tiszteletest, akit az USA nagykövete fogadott Ramsteinben az amerikai légitámaszponton.

Az USA és Törökország kapcsolatainak hirtelen javulását az váltotta ki, hogy Isztambulban Szaúd Arábia trónörököse megölette legfőbb kritikusát, egy Amerikában élő szaudi újságírót. A Kashoggi ügy leértékelte Szaúd Arábia trónörökösét, aki eddig az USA első számú szövetségese volt a Közel Keleten. Felértékelte viszont Erdogan elnököt, aki a legnagyobb hadsereggel rendelkezik a térségben, és Szaúd Arábiával verseng az USA első számú muzulmán szövetségese címért a Közel Keleten. Eddig ezt a helyet egyértelműen Szaúd Arábia töltötte be, az újságíró gyanús halála változtathatott az amerikai megítélésen. Éppúgy, mint Andrew Brunson tiszteletes szabadonbocsátása…

Pompeo: Szíria egyetlen centet sem kap amíg iráni katonák vannak a területén

FüHü

-

2018-10-13

0

Pompeo: Szíria egyetlen centet sem kap amíg iráni katonák vannak a területén

Az Egyesült Államok mindenképp korlátozni kívánja Irán befolyását a Közel Keleten – hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Egyesült Államokban élő zsidók egyik szervezete előtt. Az amerikai diplomácia vezetője elmondta, hogy Szíria csakis abban az esetben számíthat újjáépítési támogatásra az Egyesült Államoktól, hogyha ráveszi Iránt vonja ki a csapatait az ország területéről. Ez lényegében Izrael álláspontjának teljes támogatását jelenti. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban, és Trump elnöknek nagyon fontos, hogy megmaradjon az őt támogató republikánusok többsége a kongresszusban. Ellenkező esetben ugyanis megnőne az impeachment lehetősége, vagyis az ellenzékben levő demokraták többséghez jutva jogi eszközökkel eltávolíthatnák Donald Trumpot a Fehér Házból.

Minden bizonnyal ez motiválta Trumpot akkor is amikor kiléptette az Egyesült Államokat az iráni atomalkuból. Iránnak kulcsszerepe volt abban, hogy Asszad elnök győztesen került ki a polgárháborúból Szíriában. Ezért aligha valószínű, hogy Asszad elnök felkéri Iránt a távozásra. Asszad a nagyhatalmak közül Oroszországra és Kínára számít. Pénzügyi támogatás tekintetében pedig az Európai Unióra is hiszen az EU érintett tagállamai nem léptek ki az iráni atomalkuból /Nagy Britannia, Franciaország és Németország/.

Szíriát szörnyen megviselte a polgárháború, több mint ötmillió állampolgára menekült el. Az ország nagyrésze romokban. Hatalmas összegre lenne szükség az újjáépítéshez. Asszad fő támogatói : Oroszország és Irán katonai segítséget tudnak adni, de pénzük az nincsen. Ezért Pompeo amerikai külügyminiszter fenyegetése húsbavágó, de nem lepheti meg igazán Asszad elnököt, aki tisztában van vele, hogy az USA egyértelműen Izrael álláspontját támogatja a Közel Keleten. Márpedig Benjamin Netanjahu miniszterelnök többször is megerősítette: Izrael semmiképp sem tűri el, hogy a szomszédos Szíriában Irán katonailag berendezkedjen!…

Áldozati bárány kerestetik

FüHü

-

2018-10-13

0

A legrosszabb időben tartják a bajor tartományi választást. Nem annyira Bajorország, mint Németország és a nagyvilág számára. Történelmi tény, örök igazság: mindig a gazdaság van a (szabad) választások középpontjában. Az határozza meg az emberek, a választók hangulatát. Ha „jól megy a hasuk, pardon a dolguk”, akkor szinte tét nélküli egy helyi választás. Magyarán nem a politika, az ideológia a mérvadó. Most viszont világjelenség: a gyenge konjunktúra, a félelem egy kereskedelmi háborútól, az emelkedő kamatlábak, azaz nagyon rossz a nemzetközi tőzsdei hangulat. A befektetők részvényeik eladásába kezdtek.
Persze az egész gazdasági „földrengésnek” az epicentruma az Egyesült Államok, ahol a novemberi időközi (kongresszusi) választásra figyel a világ: vajon Trump elnök történelmi adóreformja meghozza-e a várt eredményt, a győzelmet.
Ennek németországi változata pl. a „szolidaritási adó” (köznyelvben „Soli”) megtartása vagy megszüntetése. Ezt a plusz adót az NDK felzárkóztatására találták ki, ill. vezették be, úgymond a „német egység finanszírozására”. 1998 óta, tehát 20 éve szedik be, vonják le, nem csak a lakosságtól, hanem a cégektől is, ami évente 20 milliárd eurót jelent. Ennek megszüntetése jelentős könnyedséget hozna a német cégeknek, amit vállalkozói adóreformnak neveznek.
A másik probléma a környezetvédelem, a klímaváltozás. A VW főnöke nemrég egy megbeszélésen kijelentette: „Az áram előállítása barnaszénből nem egyeztethető össze az E(elektromos)-autógyártással”.
A vasárnapi bajor tartományi választás az előrejelzések szerint katasztrofális lesz a több évtizede abszolút többséget (50 %) élvező CSU (keresztényszociális unió) számára. Már arról találgatnak, hogy mi lesz a parlamenti többség elvesztésére a magyarázat: a kormányfő (Söder) vagy a pártelnök (Seehofer) számlájára írják majd. A legutóbbi felmérések szerint 35 százalékra számíthat a CSU. A nagy kérdés: milyen lesz a koalíció? Kikkel fognak összeállni? Az ősellenség a „vörösök” (SPD = szociáldemokraták), akik a múltban is csak a két egyetemi városban (München és Nürnberg) tudták a helyi kormányzást megszerezni. No, meg a munkáskerületekben pl. BMW gyár. A szóba jöhető koalíciós partnerek: FDP, Zöldek. Az FDP már jelezte a hajlandóságot. A két szélsőség (Baloldal = die Linke és az Alternatíva Németországért = AfD) eleve kizárva. A kérdés: vajon a szóba jöhető parlamentáris pártok együttesen kapnak-e a kormányzáshoz elegendő százalékot? Valószínűleg, igen. A bajorok nem rasszisták, és büszkék országuk (tartományuk) teljesítményére: a leggazdagabb, a legnagyobb befizető a közös (Bund) kasszába, közbiztonságilag a legjobban szervezett szövetségi állam.
Érdekesség: a CSU választási kampányának záró rendezvényéről hiányzott a testvérpárt (CDU) vezetője, és egyben Németország kancellárja, Angela Merkel, akit a legutóbbi (2013) tartományi választáson meghívott vendégként ünnepeltek a bajor fővárosban. A tegnapi összejövetel sztárja a szomszédos Ausztria kancellárja volt. Sebastian Kurz megjelenésekor szinte tombolt a lelkes hallgatóság, aki úgyis beszélt, mintha Európa (EU) választás lenne vasárnap. Többször emlegette a bajor Manfred Weber-t (CSU), aki jelenleg az EU Néppárti frakció elnöke, és az EU kormányfője (a Bizottság elnöke) akar lenni. Megfigyelők szerint Kurz azért (is) „lopta el a show”-t, mert sem Söder miniszterelnököt, sem a pártvezér és egyben német (szövetségi) belügyminiszter Seehofer-t nem tartják olyan meghatározó személyiségnek, mint Kurz-ot.
És itt visszakanyarodtunk az előrejelzésekhez. Miszerint a CSU 33-35 százalék közti eredményre számíthat. Ez pedig legrosszabb esetben 15 %-kal kevesebb, mint az öt évvel ezelőtti választási eredménye volt, ami a bajor keresztényszocilás uniónak történelmi katasztrófát jelent.

Stephen Elekes

Merkel megmenthetné Európát, de nem fogja

FüHü

-

2018-10-13

0

Ha Macron vereséget szenved Orbán Viktorral szemben, Németország előbb-utóbb megfizeti az árát. Az EU jövője függ attól, hogy Merkel összeszedi-e a bátorságát és francia társával együtt valóra váltja-e annak több elképzelését, ily módon kirángatva a kontinenst az alapvető válságból.

Merkel megmenthetné Európát, de nem fogja, mert nem az európai, hanem a hazai ügyekre összpontosít, ráadásul már nem is igazán akar tenni a földrészért. Így látja ezt Biden volt amerikai alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki jelenleg a berlini Robert Bosch akadémia kutatója. Julianne Smith a New York Times-ban emlékeztet arra: a kancellár tavaly még azt ígérte, hogy az EU vezére lesz, miután az unió a többi közt az illiberális magyar fordulat miatt komoly veszéllyel néz szembe, ám ebből nem lett semmi. A szervezetet belülről (Magyarország), és kívülről(Oroszország) ostromolják az illiberális erők, a szavazók sok helyütt választanak Európa-ellenes, populistákat, ezért a vezetőknek igazolniuk kell, hogy bizakodnak a közös jövő ügyében, annál is inkább, mivel szükség van a mélyebb integrációra. Merkel pontosan érti ezt, csak éppen nem tesz semmit

A kormányfőnek nincs igazából elképzelése, miként kellene megőrizni az európai egységet, megvédeni a nyílt társadalmat, és legjobb esetben is csupán langymelegen válaszolt Macron javaslatcunamijára. Befolyásolja ebben, hogy már a német közvélemény sem túl lelkes a Párizsból záporozó ötletekért. Ezért a politikus ezután is mindig udvariasan bólint, amikor szövetségese bedob valamit, de nem ragadja meg a kinyújtott kezet. Ily módon megmentheti a saját politikai pályafutását, ám jó volna, ha megkérdezné saját magától, mennyit veszít Németország, ha leáll a német-francia motor és kudarcot vall az európai terv? A további összefogás, a közös értékek melletti kiállás nélkül nem lehet féken tartani a populista hullámot. Ha Macron vereséget szenved Orbán Viktorral szemben, Németország előbb-utóbb megfizeti az árát. Az EU jövője függ attól, hogy Merkel összeszedi-e a bátorságát és francia társával együtt valóra váltja-e annak több elképzelését, ily módon kirángatva a kontinenst az alapvető válságból.

New York Times/Szelestey Lajos

Spiegel: Orbán történelmi revizionizmusa

FüHü

-

2018-10-12

0

Spiegel: Orbán történelmi revizionizmusa

Orbánnak és Netanjahunak lett egy közös ellensége: Soros. A magyar zsidóság pedig nyugtalanul figyeli a fejleményeket. Mert mint Heisler András megfogalmazta: döbbenetes és elfogadhatatlan az az emlékezetpolitika, amiben ilyen helyet kap Horthy vagy Héjjas.

Az Orbán-féle antiszemitizmus-politika azt jelenti, hogy a nulla tolerancia jegyében üldözik a zsidók elleni gyűlöletet, viszont elismeréssel adóznak olyanoknak, akik egykor a zsidókat üldözték. Utóbbira példa Héjjas Iván, akit a távollétében, a különítményesek élén elkövezett 73 gyilkosság miatt a háború után halálra ítéltek. Ő a mai magyar szélsőjobb egyik fő bálványa, bár eddig hiába követelték a rehabilitálását, mert annak útjában állnak a történelmi dokumentumok. De erkölcsi rehabilitálással ér fel, hogy nemrégiben Lezsák Sándor, a Fidesz egyik első számú keményvonalasa, hősként és szabadságharcosként emlegette Héjjast.

Az még a hivatalos magyar mérce szerint is megengedhetetlen, hogy a Parlament alelnöke egy bizonyítottan antiszemita gyilkost méltasson. Ám hogy ez mégis így történt, az része az újfajta leitkultur-nak, amit a mélyreható történelmi revizionizmus jellemez. Beletartozik Horthy egyre erősödő kultusza, pedig a történészek jóformán egyhangúan társfelelőssé teszik azt több százezer magyar zsidó haláláért. Ennek ellenére Fideszes politikusok ott vannak mindenféle emlékünnepségen. Orbán maga kivételes államférfinak nevezte a kormányzót.

A miniszterelnököt a foci jobban érdekli, mint a történelem, és személy szerint nem is zsidógyűlölő. Pártját azonban kinyitotta a szélsőjobbot is magában foglaló ideológia felé, hogy onnan kiszorítson minden más erőt. Időközben elhallgattak az idevágó nemzetközi tiltakozások, amibe belejátszott, hogy Orbánnak és Netanjahunak lett egy közös ellensége: Soros. A magyar zsidóság nyugtalanul figyeli a fejleményeket. Mert mint Heisler András megfogalmazta: döbbenetes és elfogadhatatlan az az emlékezetpolitika, amiben ilyen helyet kap Horthy vagy Héjjas.

Orbánnak engednie kell

FüHü

-

2018-10-12

0

Orbán Viktortól függ, tag maradhat-e a Fidesz az EPP-ben. Ezt Európai Néppárt jelenlegi frakcióvezetője mondta a Politico-nak adott interjújában. Weber, aki indulni kíván a Bizottság elnöki tisztéért, megjegyezte, hogy az Európai Parlament által egy hónapja kezdeményezett jogállami eljárás után Magyarországnak irányt kell váltania. Egyetért Brüsszellel abban, hogy a 7-es paragrafus alapján elő kell készíteni a szükséges szankciókat. Szerinte a 7-es paragrafus lehívása a párbeszéd kezdetét jelenti. Arra a kérdésre, hogy miért tart fenn szoros kapcsolatokat olyan vezetőkkel és pártokkal, akiket és amelyeket korrupcióval, illetve a jogállam megszegésével vádolnak, Weber megismételte, hogy hídépítőnek tekinti magát és nem kíván különbséget tenni jó és rossz európaiak között.

Szólt arról is, hogy szerinte a Bizottság nagyon eltávolodott az emberektől, ezért megválasztása esetén szeretné helyreállítani a korábbi kapcsolatot. Ezt elsődlegesebb lépésnek tartja, mint a migráció, vagy az euróválság megoldása. Megjegyezte, hogy senkinek sem kell félnie attól, ha személyében netán egy német kerül az EU végrehajtó testületének élére, ő bajor, így közelebb van Milánóhoz, mint Berlinhez.

Auschwitzba küldik a neonáci „szurkolókat”

FüHü

-

2018-10-11

0

Auschwitzba küldik a neonáci „szurkolókat”

Kitiltás helyett tábori „tanulmányútra” küldik a rasszista focidrukkereket – döntött a Chelsea futballcsapat vezetése. Szerintük ha kitiltják őket a stadionból, sose változik meg viselkedésük.

A stadionból kitiltás, a bérlet elkobzása nem segít – fejtegette a neves londoni futballklub elnöke, Bruce Buck a Sun című bulvárlapnak. Ha valakit kitiltunk a stadionból, mert fajgyűlölő megnyilvánulásai voltak, akkor éppúgy megmaradnak az előítéletei, sőt lehet, hogy még erősödnek is – mondta a továbbiakban.

Ezért azt tervezik, hogy a problémás szurkolók számára túrákat szerveznek az egykori koncentrációs táborba, Auschwitzba,

hogy a saját szemükkel lássák a holokauszt borzalmait.

A Chelsea vezérkara áprilisban részt vett az Élet menetén Auschwitzban. Júniusban pedig egy 150 főnyi csoport utazását finanszírozta. Most azt tervezik, hogy ebből rendszert csinálnak.

A kezdeményezés mögött Roman Abramovics áll. Az orosz dollármilliárdos a Chelsea tulajdonosa, aki jelenleg nem élhet Angliában, mert a rossz brit-orosz-viszony miatt nem kap vízumot, noha öt gyermeke Nagy-Britanniában tanul. A zsidó üzletember nemrég felvette az izraeli állampolgárságot.

Abramovics világszerte támogat zsidó szervezeteket, ezek egyikétől kapta a tippet, amelyet a Chelsea most megvalósít: a fajgyűlölő szurkolókat nem kitiltják a stadionból, hanem elküldik őket egy utazásra Auschwitzba, ahol a nácik több mint egymillió zsidót öltek meg a holokauszt idején.

Még mindig fegyveresek a neonácik

FüHü

-

2018-10-10

0

Változatlanul fegyvert visel egy német neonáci szervezet sok tagja, noha a kormány ezek beszedését határozta el két éve. Csaknem húszezer emberről van szó a Reichsbürger szervezet kapcsán.

A Reichsbürger egyik tagja agyonlőtt egy rendőrt és három másikat megsebesített két évvel ezelőtt Bajorországban. Ezt követően összeült a 16 szövetségi állam belügyminisztere, és elhatározták: lefegyverzik a neonáci szervezetet. Eltelt két év és a Reichsbürger sok tagja még nemcsak hogy fegyverrel, fegyvertartási engedéllyel is rendelkezik. Ezt leplezte le az NDR és a Süddeutsche Zeitung közös oknyomozó riportja.

A belső elhárítás szerint több, mint 18 ezer tagja van a neonáci szervezetnek, mely

nem ismeri el a Német Szövetségi Köztársaságot legálisnak.

Ők azt állítják: továbbra is a Reich, a hitleri borodalom polgárai. Nem ismerik el Németország új határait sem, melyeket 1945 után állapítottak meg. Szerintük Németország határai még ugyanott húzódnak, mint 1937-ben, vagyis mielőtt a nácik megkezdték volna Európa elfoglalását.

Legutóbb Chemnitz városában aktivizálódtak a neonáci szervezetek, miután két menekült megölt egy helyi polgárt. A neonáci szervezetek megnövekedett aktivitása aggasztja a belső elhárítást és magát a német kormányt is. Különösen amiatt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt,

az Alternative für Deutschland (AfD) soraiban sok neonáci van.

Ez a párt jelenleg a harmadik erő a Bundestagban, a berlini parlamentben.

Bajorországban, ahol a hétvégén választásokat tartanak, valószínűleg előretör az AfD és visszaesik a kormányzó CSU, mely része a kormánykoalíciónak Berlinben. Horst Seehofer belügyminiszter ennek a pártnak a vezére. Az ő feladata lenne, hogy begyűjtse a fegyvereket a Reichsbürger szervezettől, mely épp Bajorországban megölt egy rendőrt és három másikat pedig megsebesített.

A törökök pénzt várnak az eltusolásért?

FüHü

-

2018-10-10

0

Egy török televízió közzétette azokat a felvételeket, melyek azt mutatják: Szaúd-Arábia egyik leghíresebb újságírója belép hazája konzulátusának ajtaján Isztambulban, de nem ment ki. A török hatóságok azt követelik, hogy átkutathassák a konzulátus épületeit.

„Egy hercegnek 1 milliárd dollárba került a szabadsága, nekem mennyibe?”

– írta Twitteren nem sokkal feltételezett halála előtt Dzsamal Kasoggi. Ő Szaúd-Arábia talán leghíresebb újságírója, aki a Washington Postnak is írt. Bement Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusára, de állítólag nem hagyta el azt. A monarchia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg esküdözött az amerikai Bloomberg hírügynökségnek, hogy az újságíró elhagyta a konzulátust.

A törökök szerint azonban az újságírót

megkínozták, megölték, majd darabokra vágták,

hogy könnyebben átvihessék a határon. Kommandós alakulat érkezett ebből a célból Rijádból, s 24 órán belül távoztak is. Recep Tayyip Erdogan elnök Budapesten is közölte: magyarázatot vár Szaúd-Arábiától.

Mohamed bin Szalman herceg dollár milliárdokat költött arra, hogy Szaúd-Arábiának jó PR-ja legyen – emlékeztet rá a londoni Guardianben a térség egyik legjobb szakértője. A Middle East Eye főszerkesztője szerint Szaúd-Arábia trónörököse gondosan kitervelt csapdába csalta ellenfelét, a szaúdi korrupcióról írogató újságírót.

Mohamed bin Szalman

úgy érzi, hogy mindent megtehet,

mert Donald Trump amerikai elnök mögötte áll. Igaz: Trump hivatalosan maga is magyarázatot vár. De ez blöff: az amerikai elnök tisztában van Szaúd-Arábia jelentőségével: első külföldi útja ide vezetett. Mindjárt hatalmas fegyverüzletet is kötött 110 milliárd dollár értékben, amely egy 350 milliárd dolláros tízéves csomag része. Mohamed bin Szalman herceg háta fedezve van.

Az újságíró Turki herceg bizalmasa volt, aki sokáig vezette a titkosszolgálatot Szaúd-Arábiában. Ő ajánlotta Oszama bin Ladent az amerikaiak figyelmébe. Az újságíró többször is interjút készített az Al Kaida főnökével. Csakhogy a bin Laden klán feje nemet mondott, amikor Mohamed herceg részesedést kért Szaúd-Arábia legnagyobb építési vállalatában.

Mohamed herceg akkor még nem volt trónörökös. Ezért a bin Laden család feje nemet mondott. Hiba volt. Szalman király

puccsot hajtott végre és saját fiát nevezte ki trónörökösnek.

Az amerikaiak ezt elfogadták. A fiatal trónörökös kiváló viszonyt ápol Jared Kushnerrel, Trump ortodox zsidó vejével. Aki egyben a Fehér Ház közel-keleti főtanácsadója is.

Mennyit ér meg a trónörökösnek a botrány eltussolása? – erre kíváncsiak a törökök, akik égető pénzhiányban szenvednek. Tisztában vagyunk az egyensúlyi problémákkal – nyilatkozta Törökország gazdasági csúcs minisztere, akit az IMF leverő jelentéséről kérdeztek. Ő pénzügyi varázslóként nem nagyon ismert, ellenben Erdogan veje.

Fontos

Kitiltás helyett tábori „tanulmányútra” küldik a rasszista focidrukkereket – döntött a Chelsea futballcsapat vezetése. Szerintük ha kitiltják őket a stadionból, sose változik meg viselkedésük.

hogy a saját szemükkel lássák a holokauszt borzalmait.

Változatlanul fegyvert visel egy német neonáci szervezet sok tagja, noha a kormány ezek beszedését határozta el két éve. Csaknem húszezer emberről van szó a Reichsbürger szervezet kapcsán.

nem ismeri el a Német Szövetségi Köztársaságot legálisnak.

az Alternative für Deutschland (AfD) soraiban sok neonáci van.

Egy török televízió közzétette azokat a felvételeket, melyek azt mutatják: Szaúd-Arábia egyik leghíresebb újságírója belép hazája konzulátusának ajtaján Isztambulban, de nem ment ki. A török hatóságok azt követelik, hogy átkutathassák a konzulátus épületeit.

megkínozták, megölték, majd darabokra vágták,

úgy érzi, hogy mindent megtehet,

puccsot hajtott végre és saját fiát nevezte ki trónörökösnek.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA