Fontos

A neofasiszták tökéletes helyszíne a – stadion

0

Az Independent Orbán Viktor fényképét mellékeli írásához, amely azzal foglalkozik, hogy újhullámos, gátlástalan populisták a futballt használják fel hatalmuk megerősítésére. Hozzáteszi, hogy a stadionok világa tökéletes helyszín a neofasiszták új nemzedéke számára a macho, nacionalista álmok kiélésére.

A lap felidézi, hogy a magyar miniszterelnök és népes kísérete két külön géppel érkezett a minap Londonba, hogy ott lehessen a Vidi mérkőzésén. Úgy gondolja, hogy magyar részről túl nagy volt a felhajtás a meccs körül, mégis a történtek segítenek megérteni, milyen szerepet tölt be a labdarúgás abban a rendszerben, amelyet gyakran írnak le veszedelmesen tekintélyelvűként – erős fasiszta beütéssel.

Orbán a szenvedélyéből a puha hatalom különleges és enyhén baljós formáját állította elő. Az  tükrözi, és talán előre is jelzi, milyen fontos a foci a szélsőséges populizmus felemelkedésében – világszerte. Az biztos, hogy a politikus teletömte saját oligarcháival a klubokat. Továbbá az állam nagy pénzeket öl az akadémiákba és a stadionokba. A miniszterelnök a saját bázisát építi ily módon.

A szélsőjobbos Bolsonaro Brazíliában megnyerte rémséges terveihez a legmenőbb játékosokat. Az olasz Salvini a válogatott kudarcának megmagyarázásához ugyanahhoz folyamodott, mint általában az újfasiszták: az identitás alapú kultúrához, mondván, túl sok az idegen az első osztályban. Közben Orbán ott tart, hogy immár a labdarúgás révén akarja kiterjeszteni befolyását Horvátországban, illetve Romániában.

The Independent/Szelestey Lajos

 

 

Merkel nem engedi el Orbán kezét

0

A Néppárt brüsszeli tanácskozásán még a legélesebb bírálók is visszafogták magukat. A finn Stubb, aki indulni akar Juncker megüresedő posztjáért, úgy fogalmazott, hogy folytatják a párbeszédet, és nem volna jó a kizárás.

Az Európai Néppárt félreteszi bármiféle szankció lehetőségét a tekintélyelvűséggel vádolt Orbán Viktor ellen és nem akarja kizárni a politikust. Ezt az EPP főtitkára közölte Brüsszelben a tömörülés mini csúcsértekezlete után. Vagyis a kormányfő maradhat a konzervatívok soraiban. Ebből az következik, hogy a magyarok erős embere a jobboldal színeiben kampányol majd az EP-választás előtt, noha bírálói szerint fenyegeti az igazságszolgáltatás, a civil szervezetek és az egyetemek függetlenségét, miközben a szélsőjobb bálványozza a földrészen. A jó egy hónapja született strasbourgi elmarasztaló döntés óta ugyan a Benelux-tagpártok vagy a svéd jobboldal, de még Juncker is a politikus eltávolítását sürgette, a Néppárt azonban, Merkellel az élen, most másként határozott.

Joseph Daul, az EPP elnöke elárulta, hogy igen nyílt vita zajlott, de semmiféle büntető eljárás nem került szóba. Orbánnak még az olyan kifogásokra sem kellett reagálnia, mint hogy be akarja záratni a CEU-t. Idáig a frakció azt remélte, hogy visszakozik ebben a kérdésben és ezáltal igazolni lehet, hogy miért tarthatja meg tagságát. Daul szerint ez ügyben a Bizottságnak válaszol majd.  A tanácskozáson még a legélesebb bírálók is visszafogták magukat. A finn Stubb, aki indulni akar Juncker megüresedő posztjáért, úgy fogalmazott, hogy folytatják a párbeszédet, és nem volna jó a kizárás. Bejelentette, hogy Helsinkiben, a közelgő néppárti csúcson nyilatkozatot adnak majd ki az értékekről és azt Orbánnal is alá akarják íratni. Már csak azt kellene tudni, mi lesz a dokumentumban.

Le Monde/Szelestey Lajos

 

Most jó diktátornak lenni

0

A Washington Post szerkesztőségi véleménycikkében megállapítja, hogy a tekintélyelvű, vagyis a populista és nacionalista politikusok időszaka köszöntött be, Trump pedig felhatalmazást adott a világ minden despotájának a gyilkolásra.

A liberálisok az egyéni szabadságjogok hirdetőiként szinte pontosan olyan bajba kerültek, mint annak idején a 30-as években. Mindenütt azt tapasztalni, hogy illiberális vezetők kerülnek hatalomra és jogkörükkel kíméletlenül és nyersen élnek is. Elég csak megnézni Putyint, Hszi Csin-pinget, Asszadot, Dutertét, vagy azokat, akik aláássák a demokráciát Magyarországon, Lengyelországban és Nicaraguában. De idetartozik a szaúdi koronaherceg is, aki állítólag meggyilkoltatta és lefejeztette a Washington Post vendégszerkesztőjét.

Az elnyomó hullám összefügg azzal, hogy az amerikai elnök minden jel szerint nem annyira a szabadságért, hanem sokkal inkább az ellen harcol. Neki csak az a fontos, hogy más vezetők miként viszonyulnak hozzá, az nem érdekes, hogyan bánnak a saját népükkel vagy a szomszédjaikkal. Ha a szaúdiak legfelső szintű jóváhagyással ölték meg Kashoggit, akkor azt legalábbis részben azért tették, mert úgy vélték, hogy Trumpot nem foglalkoztatja, ha eltűnik egy újabb „népellenség”. Így most jó diktátornak lenni, viszont annál veszélyesebb ez az időszak az ellenzékiek számára. Washington engedélyt adott az önkényuraknak, és azok megölhetnek bárkit, mert valószínűleg elmarad az amerikai reakció.

Trump szaúdi gyöngeségének oka: a pénz

0

Az amerikai elnök a stratégiai kapcsolat és személyes üzleti érdekeltségei között őrlődik a szaúdi újságíró vélhető megölése ügyében. Üzlet és zsarolások kísérik az amerikai vizsgálatot.

Donald Trump elnök elküldte a helyszínre külügyminiszterét, hogy tisztázza: mi lett a két hete eltűnt szaúdi ellenzéki újságíró sorsa. Senki sem látta Dzsamal Kasoggit azóta, hogy október másodikán besétált hazája konzulátusára Isztambulban.

Mike Pompeonak mind Szaúd-Arábia királya, mind a trónörökös megesküdött: semmit sem tudnak az ügyről. Recep Tayyip Erdogan török elnöknek viszont állítólag bizonyítékai vannak az ellenzéki újságíró meggyilkolására. Eszerint Dzsamal Kasoggi okosórája rögzítette még a hét perces haláltusát is. (Ezt sokan kétkedve hallják, mondván: műszakilag nem stimmel a történet.)

Trump azonnal elfogadta a szaúdi magyarázatot azzal, hogy nincs üzleti kapcsolata Szaúd-Arábiával. Az ellenzéki sajtó ugyanis azzal gyanúsítja: azért oly elnéző a sivatagi királysággal szemben,

mert ehhez komoly anyagi érdekei fűződnek.

Ráadásul a Washington Post megírta, hogy a törökök tájékoztatták a CIA-t arról, bizonyítékaik vannak: egy szaúdi kommandó végzett a rezsimmel kritikus újságíróval. A New York Times azt is megírta: a 15 főnyi szaúdi kommandóban ott volt Mohamed bin Szalman trónörökös egyik bizalmi embere is.

Trump elnéző hozzállásának szentelt hosszú elemző cikket a Haarec című izraeli baloldali lap. Ebből kiderül, hogy Trump meglehetősen megengedően bánt az igazsággal, amikor arról írt, hogy nincsen pénzügyi kapcsolata Szaúd-Arábiával. Trumpot még 1991-ben Alvalid bin Talal szaúdi herceg mentette meg a csődtől, megvette Trump jachtját, a Princesst, olcsóbban, mint ahogy azt maga Trump korábban vásárolta. Utána viszont a nagyvonalú herceg befektetett 325 millió dollárt Trump Plaza Hoteljébe, mely jelentős veszteséggel küzdött. Később a New Yorkban lévő Trump torony teljes 45-ik emeletét megvette Szaúd-Arábia királyi családja.

A szaúdiak öntik a pénzt Trump zsebébe

– nyilatkozta a közélet etikai tisztaságát felügyelő hivatal ex-elnöke az izraeli lapnak. Walter Shaub nyíltan utalt arra, hogy a szaúdiak – az oroszokhoz hasonlóan – felfuttatták Trumpot, hogy aztán stratégiai szövetséget kössenek vele, ha a Fehér Házba kerül.

Trump első elnöki útja Szaúd-Arábiába vezetett, ahol megkötött egy 110 milliárd dolláros fegyver üzletet, ami része egy nagyobb, 350 milliárdos csomagnak.

Esetleges amerikai szankciók esetére az Al Arabija kormánypárti televízió főnöke megüzente, kilépnek az amerikai-izraeli szövetségből és

a királyság átáll Oroszország és Irán oldalára.

Putyin még katonai támaszpontot is kaphat Szaúd-Arábiában. Arról nem is szólva, hogy egy táborba kerülne a világ három legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia, Oroszország és Irán. Nem beszélve a legnagyobb vásárlóról, Kínáról. Trump játéktere tehát elég szűk.

Az „aranyútlevél” az EU biztonságát fenyegeti

0

Változtatnának az EU-ban a biztonságot veszélyeztető, kétes elemeknek is szabad mozgást nyújtó „aranyútlevelek” rendszerén. Az igazságügyi biztos a letelepedési kötvényes okmányokról nem beszélt.

Az Európai Unió biztonságát veszélyezteti a pénzért árusított úgynevezett „aranyútlevél” gyakorlata – hangsúlyozta Vera Jourová uniós igazságügyi biztos, amikor az OECD új feketelistájáról beszélt. A Párizsban működő nemzetközi szervezet, melynek Magyarország is tagja, 21 államot helyezett feketelistára amiatt, mert kétes külföldi személyeknek adtak „aranyútlevelet”, vagyis olyan úti okmányt, amellyel szabadon utazhatnak a világban.

Különösen az aggasztja az EU biztosát, hogy a feketelistán két uniós tagállam is szerepel: Ciprus és Málta. Mindkét állam pénzért ad útlevelet olykor kétes személyeknek, akik elsősorban Kínából, Oroszországból és a Közel-Keletről érkeznek egy nagy zsák tisztázatlan eredetű pénzzel.

Ezek az országok a pénzt a biztonság elé helyezik

– hangsúlyozta Vera Jourová, aki elmondta: Brüsszelben gondolkodnak a változtatás lehetőségén.

Egyelőre ugyanis nemzeti hatáskörben van az útlevelek kiadása, miközben azok tulajdonosai szabadon mozoghatnak az unió egész területén. A biztonság mind több tagállamban vált prioritássá, ezért az „aranyútlevelek” ügye mindinkább uniós probléma. A másik ok,

ami miatt problematikus ezek ügye, az a korrupció

– mutatott rá az uniós biztos.

Vera Jourová emlékeztetett arra, hogy Málta szigetén napra pontosan egy éve robbantották fel az oknyomozó újságíró autóját. Daphne Caruana Galizia azt állította: Málta miniszterelnöke is benne van egy hálózatban, mely gazdag külföldieknek „aranyútlevelet” nyújt anélkül, hogy meggyőződne arról: jelent-e az illető biztonsági kockázatot az országnak és az Európai Uniónak. (A máltai okmány ára egymillió dollár.)

Az „aranyútlevelek” tulajdonosai általában

nem kívánnak letelepedni a szóban forgó államban,

de szabadon akarnak mozogni mind az Európai Unióban, mind pedig azokban az országokban, ahová az uniós útlevél automatikus belépést tesz lehetővé.

Jourová szavaiból úgy tűnik, hogy az állampolgársággal együtt járó útlevelek gyakorlata aggasztja az EU-t. A biztos nem beszélt azon esetekről, amelyekben állampolgársággal nem együtt járó letelepedési engedélyt adnak. Ezekkel az okmányokkal ugyanúgy szabad mozgás joga jár a közösségen belül. Magyarországgal szemben ugyanaz a fenntartás fogalmazódik meg: lényegében ellenőrzés nélkül ad ki nagy mennyiségben letelepedési engedélyt kétes EU-n kívüli figuráknak.

Olaszország: az ígéret kora véget érhet

0

Összeütközés várható Olaszországon belül és a kormánynak az EU-val: késik a költségvetés, ami ráadásul tele van teljesíthetetlen ígéretek tervével. Ez újabb válsággal fenyeget.

Ne azért csináljatok realista költségvetést, mert Jean-Claude Juncker azt akarja, vagy a nemzetközi pénzügyi körök ezt várják el Olaszországtól, hanem mert ez a vállalkozók és a bérből és fizetésből élők érdeke Itáliában – írja vezércikkében a Corriere della Sera. Október 15-én járt le a határidő, ameddig be kell(ett volna) mutatni a jövő évi költségvetést az Európai Uniónak.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank olasz főnöke (korábbi pénzügyminiszter) ugyanerre hívja fel a populista pártok figyelmét:

nyugodtan, a józan ész alapján kell költségvetést készíteni,

nem pedig érzelmi alapon. Márpedig a jobb és baloldali populista pártokból álló kormánykoalíció épp ilyen költségvetés tervezetet állított össze Rómában.

A költségvetés hiányát a GDP 2,4 százalékban határozták meg, ez a háromszorosa annak, amit a korábbi baloldali kormány megpróbált elérni. Mindezt egy olyan országban, ahol

több, mint 1400 milliárd euró az államadósság és állandóan növekszik.

A Corriere della Sera vezércikke felelősségtudatot sürget a kormánykoalíciótól. Csakhogy Matteo Salvini a Liga és Luigi di Maio az Öt csillag nevében egymást múlja felül a demagóg ígéretekben, miközben elszántan támadják a „brüsszeli bürokráciát”. Salvini odáig ment, hogy azzal vádolta meg az Európai Unió vezérkarát: ők tették tönkre Itáliát.

Olaszország gazdasága a nagy pénzügyi válság óta stagnál, az életszínvonal növekedése megállt. Az állam képtelen volt a szokásos konjunktúra-élénkítő csomagokkal növekedést támasztani, mert egészen egyszerűen elfogyott a pénze. Épp ezért győzött a két populista párt márciusban. Most pedig úgy ígérgetnek, mint a „régi szép időkben”:

mindenkinek jutna valami az állami mannából.

Évtizedekig így ment ez Itáliában, ezért is tart ott az ország, hogy az euróövezet idegesen figyeli: mikor csúszik meg a hatalmas adósságpiramis, melyet azután a többi tagállamnak kellene valahogy megállítania a lejtőn. Görögország esetében ez annak idején azért sikerülhetett, mert a görög gazdaság kicsi az eurozóna egészéhez képest. Ám Itália az eurozóna harmadik legnagyobb gazdasága. Mi lesz, ha a kamatlábak emelkedni kezdenek?

Ki ad kölcsön egy populista kormányzatnak, amely felelőtlenül ígérget?

– kérdezik a realisták. Mario Draghi is arra utalt: a kamatlábemelés még jobban visszafogja a gazdasági növekedést, mert drágítja a hiteleket, amit nem engedhet meg magának Itália.

Csakhogy épp azért választották meg a populista kormányzatot az olaszok egy része, hogy ne fogadja el a realitást. Róma és Brüsszel róka fogta csuka helyzetbe került egymással: mind a kettő tudatosan félreérti a másikat. Brüsszelben is tisztában vannak azzal, hogy Itália népe a tíz szűk esztendő után életszínvonal-emelést vár. Rómában is tudják, hogy ennek nincs realitása. De ki mondja meg ezt a frusztrált választóknak, akik egyre inkább búcsút intenek a hagyományos pártoknak, hogy populista népvezérek ígéreteiben bízzanak.

Az Opelt is elérhette a dízelbotrány

0

Házkutatást tartottak az Opel két németországi épületében ügyészek és nyomozók. Azt vizsgálják, hogy a márka dízelautóiban is manipulálták-e károsanyag-kibocsátási értékeket.

Német ügyészek és bűnügyi nyomozók kutatták át az Opel rüsselsheimi és kaiserslauterni épületeit (előbbi a cég központja) a dízelbotrányt vizsgáló eljárás részeként – írta a Reuters hírügynökség a Bild hétfői írására hivatkozva.

A hatóságok 95 ezer járművet vizsgálnak át, azt keresve, hogy illegálisan manipulálták-e az Insignia, Zafira és Cascade modellekben lévő motorvezérlő szoftvert 2012, 2014 és 2017-es években.

„Lehetséges csalás ügyében nyomozunk”

– mondta Nadja Niesen ügyész.

A francia PSA Group, amely az Opel és a brit Vauxhall tulajdonosa, maga a német cég és a Hessen tartományi nyomozóhatóság és ügyészi hivatal se kommentálta az értesülést reggelig.

Időközben azonban az Opel közleményben erősítette meg a hírt, anélkül, hogy bármilyen érdemi hozzáfűznivalója lenne hozzá. Ha csak az nem, hogy együttműködési készségét hangoztatja, és közli, hogy minden előírásnak megfelelnek járműveik.

A szaúdi újságíró túl sokat tudott a királyi családról

0

Dzsamal Kasoggi nagypapája az uralkodó orvosa volt, nagybátyja a sivatagi királyság legnagyobb fegyverkereskedője. Mentora Turki herceg, a titkosszolgálat egykor mindenható ura, aki nem Mohamed bin Szalmant akarta trónörökösnek Szaúd-Arábiában.  Ezért valószínűsíthető, hogy a trónörökösnek lehetett útjában Dzsamal Kasoggi – nyilatkozta az eltűnt újságíró jóbarátja, aki a Die Weltben fejtette ki véleményét.

Davos a sivatagban – ki megy el a szaúdi konferenciára az ellenzéki újságíró eltűnése után?

Alaposan utána járunk az ügynek. Ha kiderül, hogy Szaúd Arábia rendelte el Dzsamal Kasoggi meggyilkolását, akkor súlyos büntetésre számíthat – így fogadkozott Donald Trump a CBS televízió 60 perc című műsorában. Donald Trump első elnöki látogatása Szaúd Arábiába vezetett, ahol óriási üzletet kötött: 110 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket a sivatagi királyságnak. Aztán kiderült: mindez része egy 350 milliárdos csomagnak, amelynek célja Szaúd Arábia fellendítése. A terv a majd mindenható trónörökös terve: Mohamed bin Szalman még csak 33 éves, de mindenről ő dönt Szaúd Arábiában. Ha valaki utasítást adhatott az ellenzéki újságíró megölésére, akkor az csakis ő lehetett a sivatagi királyságban. A szaúdi királyi család egy másik tagja, Kaled bin Fejszál tárgyalt a törökökkel Dzsamal Kasoggi eltűnéséről. A törökök azt állítják: okos órájával az újságíró rögzítette a végzetes látogatás minden pillanatát hazája isztambuli konzulátusán.

Ha Mohamed bin Szalman herceg rendelte el az ellenzéki újságíró halálát, akkor nagyon rosszul időzített: ezen a  héten tartják azt a gazdasági csúcskonferenciát, ahova szinte mindenkit elvártak, aki számít a globális gazdaságban. Csakhogy a Világbank amerikai elnöke máris közölte: „naptár problémák” miatt nem megy el Szaúd-Arábiába. Az IMF főnökasszonya még nem mondta le a tanácskozást, de közölte: ha igaz az ellenzéki újságíró meggyilkolása a konzulátuson, akkor ez szörnyű , és semmiképp sem látogathat el ezek után Szaúd Arábiába. Ahol Mohamed bin Szalman herceg a házigazda.

A világsajtó már dezertált: a New York Times kezdte, aztán jött a Financial Times Londonból, a Bloomberg New Yorkból, az amerikai CNBC televízió, a japán Nikkei és így tovább.

Elmegy-e Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter ezek után Szaúd Arábiába? 

Az amerikai delegáció vezetője még nem mondta le a tanácskozást. Mohamed bin Szalman herceg a CNN értesülései szerint többször is beszélt telefonon Jared Kushnerrel. Trump elnök veje és közel-keleti tanácsadója különösen jó kapcsolatot ápol a 33 éves herceggel, aki hasonló nemzedékhez tartozik, mint ő. A zsidó ortodox családból való Kushner különösen fontos szerepet játszott abban, hogy Izrael és Szaúd Arábia közelebb került egymáshoz, és az Egyesült Államok eddig erre a szövetségre építette közel-keleti politikáját. Eddig. Szaúd-Arábia mint szövetséges eddig sem volt ugyanis könnyen vállalható. Szalman király puccsal juttatta uralomra a fiát, aki így szembekerült a királyi család sok tagjával.                             A többi között Turki herceg családjával is, mely igen jó kapcsolatot ápolt a meggyilkolt újságíróval. Turki herceg pedig nem volt akárki: évtizedekig vezette a titkosszolgálatot Szaúd-Arábiában. Ő ajánlotta az amerikaiak figyelmébe Oszama bin Ladent. Turki herceg azután hazája washingtoni és londoni nagykövete volt. Nagyon jó kapcsolatokkal mindkét országban. Az eltűnt Dzsamal Kasoggi a Washington Postnak írt, ameddig tehette.

Belebukhat-e a reform-herceg az ellenzéki újságíró eltűnésébe?

A Közel Keletet jól ismerő szakértők többsége erre igennel válaszol. Mohamed bin Szalman herceg túlságosan is sok ellenséget szerzett nagyon is rövid idő alatt. Hazájában például úgy töltötte fel az államkincstárat, hogy elfogatott dúsgazdag oligarchákat, akik csak vagyonuk jelentős részéről való lemondás után nyerhették vissza szabadságukat. Volt olyan herceg, aki egymilliárd dollárt fizetett ezért.
Trump közel-keleti politikáját Mohamed bin Szalman hercegre alapozta, de hát senki sem pótolhatatlan. A Közel Keleten különösen jól ismerik ezt az ősi igazságot.

Árulók kerestetnek – brit-orosz kém háború

0

Putyin orosz elnök szerintük kiadta a jelszót : csináljátok kettős ügynököt a brit titkosszolgálat embereiből! A pénz nem számít! Az orosz elnöknek azért van szüksége erre, mert saját hírszerzése egyre másra követi el a hibákat : nem sikerült Szkripal ezredesnek a meggyilkolása Salisburyben, leleplezték azt a két titkos ügynököt, akik Putyin szerint csak ártatlan civilek voltak, de valójában a GRU tisztjeiként megpróbálták végrehajtani a parancsot: elnémítani az orosz katonai hírszerzés híres árulóját! Londonban a külügyminisztérium belső felhívásban inti óva Őfelsége egykori és jelenlegi titkosszolgálati tisztjeit. Legutóbb Hollandiában bukott meg egy GRU tiszt, és ennek nyomán a nyugati kémelhárítás 350 orosz titkosszolgálati embert azonosított! Putyin állítólag őrjöngve szidalmazta a GRU parancsnokát, aki ezt követetően „szabadságra ment”…

Korábban lezuhant Oroszország katonai főügyészének helikoptere. Valószínűleg nem véletlenül : a hírek szerint ő szivárogtatta ki a GRU titkainak egy részét a nyugati titkosszolgálatoknak. Az árulók tehát nagyon hasznosak lehetnek. Ezért akarja Putyin az MI 5 és az MI 6 veteránjait beszervezni: legyenek kettős ügynökök!

Ki vállalkozik ilyesmire manapság? Régebben a kémeket is elvek motiválták: a brit titkosszolgálat leghíresebb áruló csapata kommunista szimpatizáns volt a harmincas években. Manapság ennek vége. Csak a pénz számít. Szkripal ex ezredes sem elvi alapon lett áruló: 100 ezer dollár kért és biztos megélhetést Nyugaton. Mindkettőt megkapta, de Putyin nem tett le az áruló megbüntetéséről. Ezt bizonyítja az idegméreg akció, amelyik majdnem sikerült…

Miért csinálja ezt Putyin ? A brit,külügy szerint azért, hogy megmutassa a hazai közvéleménynek: Oroszország ostromlott vár, melyet hős elnöke védelmez a nyugatiak mesterkedéseivel szemben. Valójában az orosz elnök kényszerhelyzetben van: népszerűségét annak köszönheti, hogy csaknem húsz éves uralma alatt folyamatosan növekedett az életszínvonal. Ennek vége. A nyugdíj reform megmutatta: Putyin csakis addig igazán népszerű amíg adni tud valamit. Most csak propaganda győzelmeket tud felmutatni : a nagyhatalmi dicsőséget. A kémek hidegháborúja jól ismert propaganda fogás volt az egykori Szovjetunióban, ahol Putyin felnőtt. Csakhogy épp azért bukott meg a rendszer, mert nem tudott európai életszínvonalat teremteni a polgárainak évtizedekkel a második világháború után sem…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK