Fontos

Jane Fonda Hitlerhez hasonlította Trumpot

0

A független sajtó a demokrácia alapja- hangsúlyozta a 80 éves Oscar díjas színésznő, aki a Women’s Media Center díjkiosztó ünnepségén beszélt. Amikor Donald Trump a „nép ellenségének” nevezi a médiát, akkor ugyanazt az utat követi mint Adolf Hitler Németországban – jelentette ki Jane Fonda, aki már fiatal korától kezdve híres harcos baloldali kiállásáról az Egyesült Államokban.

Mindenkinek el kell mennie szavazni, hogy Trump meggyengüljön a washingtoni kongresszusban – sürgette Jane Fonda. Az Egyesült Államokban fontos szavazás következik, melynek során megújul a szenátus és a képviselőház. Az előrejelzések szerint a szenátusban nem fenyegeti veszély a Trumpot támogató republikánus pártot, de a képviselőházban az ellenzéki demokraták fölénybe kerülhetnek. Íly módon megnehezíthetik Trump dolgát, mert az elnök a képviselőház jóváhagyása nélkül nem hozhat döntést sok fontos ügyben, vagyis kompromisszumra kényszerülhet. Trump elszántan kampányol, hogy pártja megőrizze a többséget a kongresszus mindkét házában. Az USA 72 éves elnöke nyáron Skóciában bejelentette: nyolc évig akar a Fehér Ház lakója maradni, ebből hat még hátra van, ha a választópolgárok nem másképp döntenek az Egyesült Államokban.

Európa bezárkózik és nacionalista

0

A Times szerint nem véletlenül nevezik az osztrák kancellárt Macron ruhájába bújt Orbánnak, illetve olyan Trumpnak, aki karcsúsított öltönyt visel, és tekintik egyben pedig az utóbbi 70 év legveszedelmesebb politikusának. Kurz maga a világ legfiatalabb vezetőjeként szeretné, ha ideológián túllépő, pragmatikus reálpolikusnak tekintenék, aki nem játéka mindenféle szélnek.

Viszont hogy kemény álláspontot képvisel a menekültkérdésben, illetve összeállt az egykori SS-ek által alapított Szabadságpárttal, az úgy minősítették, hogy Európa a szélsőjobb felé sodródik. A korát pedig a rideg, könyörtelen feltörekvés bizonyítékának veszik. A Times hosszú portré-interjúja azonban semmit sem talált benne, ami keményen populista vagy féktelen volna. Bizonyosan nagy hatással volt rá most 90 éves nagymamája, aki a világháború idején Szerbiából menekült Alsó-Ausztriába. Akkor kizárólag csak magyarul beszélt, de megtanult németül, viszont az egész család tudja, mi az a háború.

Kurz nem gondolja, hogy elkerülhetetlen az összecsapás az európai és az iszlám kultúra között. Szerinte csupán a radikális gondolatokat távol kell tartani Ausztriától, erre szolgál a közelmúltban elfogadott törvény. Ugyanakkor azt mondja, a migráció nem folytatódhat az eddigi módon. Mert különben a muzulmán lakosság aránya 2050-re 20 %-ra nő a mostani 10 %-ról. Ettől azonban még működhet a multikulturalizmus, ha a kormányok nem követnek el túl sok hibát.  3 éve nem értett egyet a német határnyitással, de most azt mondja: nem ezen múlt a menekültválság. A határok lezárását változatlanul szükségesnek tartja. Azt viszont nem tartja meglepőnek, hogy a hibás politika felhozta a szélsőjobbos, bevándorlás ellenes pártokat. Három fontos dolgot hallott a segélyszervezeteknél dolgozó barátaitól: segíteni kell a bajbajutottaknak, nem alakulhat ki káosz a migránsok miatt Ausztriában, illetve nem lehet elfogadni, hogy évente 10 ezren fulladjanak a tengerbe menekülés közben.

A választásokon szembement Merkel doktrinájával és voksokat hódított el a szélsőjobbtól. Viszont a választás után csak a Szabadságpárt maradt partnernek, mert a szociáldemokraták felmondták a nagykoalíciót, miután ott csak a kisebbik erőt jelentették volna. Az FPÖ-t szükséges rossznak tekinti, amelynek azonban még sokat kell tennie, hogy megszabaduljon a rasszizmustól. Viszont Kurz gyorsan elhatárolódott szövetségesétől, amikor az különféle náci botrányokba bonyolódott. Felhozza, hogy a zsidó közösség már akkor mellette állt, amikor integrációs miniszterként dolgozott. Szigorúan Izrael-párti. Az európai határok őrizetét meg akarja erősíteni. Nem állítja, hogy mind a 100 ezer migráns jól beilleszkedett osztrák földön. Ugyanakkor önmagát haladónak tekinti, aki teljesen normális emberként él. Az újságíró szerint pontosan ezért vállalkozott erre a beszélgetésre. Tehát hogy megmutassa: manapság immár az járja, hogy Európa bezárkózzon és nacionalista legyen.

Times/Szelestey

Merkel Kijevben

0

Kiábrándítónak tartja a demokrácia helyzetét Ukrajnában Németország kancellárja – számol be a közszolgálati Deutsche Welle. Angela Merkel mindíg kiállt Oroszországgal szemben Ukrajna mellett. Az Európai Unió szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben, mert Moszkva elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától és támogatja a lázadókat Kelet Ukrajnában. Minszkben Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország vezetői megállapodtak abban, hogy miképp alakuljon Ukrajna jövője. Akkor Porosenko elnök azt ígérte, hogy a demokrácia irányába mozdulnak el. Bevezetik a nyugati normákat és fellépnek az általános korrupció ellen. Ukrajna elnökének ígéreteiből szinte semmi sem valósult meg. A gazdag oligarchák – Porosenko elnök is közéjük tartozik – tovább gazdagodtak és továbbra is kijátsszák a törvényeket. Közben az átlagpolgár helyzete rosszabb lett. Ezzel is magyarázható, hogy Porosenko elnök népszerűsége eltűnt a lefolyóban. Jelenleg csak negyedik vagy ötödik a népszerűségi listán az elnökjelöltek között. A választásokat jövő tavasszal rendezik meg Ukrajnában.

Vad nacionalizmussal próbálják elfedni a problémákat. Szinte minden jelölt nacionalista jelszavakkal igyekszik támogatókat szerezni Ukrajnában, mely a múltban soknemzetiségű ország volt. A cári birodalomban vagy a szovjet időkben rengeteg orosz élt itt, a városokban oroszul beszéltek. Igen jelentős volt a zsidók közössége: nagy részüket a nácik megölték, a túlélők jelentős része a Szovjetunió bukása után Izraelbe vagy az Egyesült Államokba emigrált. Sok lengyel is élt a mai Ukrajna területén, de őket átköltöztették a németektől megszerzett nyugat lengyelországi területekre. Ezek többmilliós nemzeti kisebbségek voltak.

A magyar kisebbség Ukrajna népességének 0,2%-a. A mintegy 150 ezer magyar döntő többsége rendelkezik magyar állampolgársággal is. Ezt Ukrajna törvényei tiltják. A magyar kisebbséget is érinti az új nyelvtörvény, amely jelentős mértékben korlátozná az anyanyelvi oktatást. Emiatt Ukrajna diplomáciai háborúba keveredett nemcsak Magyarországgal, de néhány más szomszédos országgal is. Magyarország emiatt blokkolja Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezért Moszkvában módfelett hálásak.

A szegénység és a nacionalizmus elől egyre többen emigrálnak. Több mint egymillió ukrán állampolgár él és dolgozik Lengyelországban. Izraelben több mint egymillió szovjet zsidó él, akiknek a többsége Ukrajnából érkezett. Mint például Avigdor Lieberman hadügyminiszter. Ukrajnát a Nemzetközi Valutaalap próbálja meg talpra állítani, de a kísérlet egyelőre sikertelen. Ezt volt kénytelen megállapítani Angela Merkel kancellár is, aki Ukrajna demokratikus jövőjének elszánt támogatója volt az Európai Unióban – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál.

Tűzparancs a katonáknak a migránsok ellen – egyelőre nem nálunk, hanem Amerikában

0

Ez olyan, mint egy invázió! – hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke. Ha köveket dobálnak a határon, akkor a katonák fegyverrel válaszolnak – jelentette ki Donald Trump, aki 15 ezer katonát vezényelt ki az Egyesült Államok és Mexikó határára, hogy megállítsák a „migránskaravánokat”.

Három migránskaraván tart Mexikón keresztül az Egyesült Államok felé. Hondurasból indultak el, összesen 7 ezren. Mexikó és Guatemala határán köveket dobáltak, hogy átengedjék őket. A karavánok lassan haladnak, a létszámuk egyre fogyatkozik és valószínűleg csak november végén vagy december elején érik el az amerikai-mexikói határt. Az Egyesült Államokban viszont választásokat tartanak november elején, ezért fontos Trumpnak megmutatnia az elszántságát a migránsokkal szemben.

Az Egyesült Államok területén több millió illegális bevándorló él, Trump ki akarja utasítani őket. Azt is tervezi, hogy megszünteti a születési jogot, vagyis azt, hogy az USA területén megszületett gyerek automatikusan amerikai állampolgár lehet – függetlenül szülei jogi státuszától. Ehhez az új törvényhez viszont módosítani kellene az Egyesült Államok alkotmányát, ami nagyon komoly politikai támogatást igényel a kongresszusban. Ahol a képviselőházban hatalomra juthat az ellenzéki demokrata párt, ha a választások Trump számára kedvezőtlenül alakulnak.

Pompeo: Kína a fő ellenfél

0

Az Egyesült Államok külügyminisztere azzal vádolta meg Kínát, hogy az nem tartja be a nemzetközi jogszabályokat. Ez meglehetősen ironikus hiszen Donald Trump elnök az, aki az America First elv alapján megsérti a nemzetközi jogszabályokat. Pompeo elsősorban a szellemi tulajdon ellopásával vádolta meg a kínaiakat, akik előszeretettel koppintják le a külföldi termékeket, hogy aztán saját áruként adják el miközben nem fizetnek szabadalmi díjat.

A kínaiak adósság csapdába ejtik a gyanútlan afrikai és latin-amerikai országokat. Pompeo szerint a kínaiak gyors előrenyomulása Afrikában és Latin Amerikában azzal jár, hogy az ottani országok teljesen eladósodnak és így függő viszonyba kerülnek Pekingtől. Azt nem tette hozzá az amerikai diplomácia vezetője, hogy Afrika és Latin Amerika államai épp azért fordultak Kínához, mert a nyugati nagyhatalmak – élükön az Egyesült Államokkal – ugyanezt a módszert alkalmazták.

Trump elnök Argentínában a G 20 csúcstalálkozó keretében cserél eszmét legközelebb Hszi Csinping elnökkel. Ha nem sikerül megállapodni, akkor újabb amerikai szankciók jönnek – fenyegetőzött már jó előre az Egyesült Államok elnöke. A világ két legnagyobb gazdasági erejének összecsapása az egész globális gazdaság egyensúlyát fenyegetheti- erre hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap. Sanghajban a jövő héten nyílik a nagy import expó, melyet személyesen Hszi Csinping elnök nyit meg. Magyarország is a díszvendégek között lesz – éppúgy mint Németország vagy Oroszország. Az USA nem lesz jelen Sanghajban mint díszvendég, mert Donald Trump szankciói súlyos gondokat okoznak a világ második legnagyobb gazdaságának, Kínának.

A hatalomváltás eleganciája

0

Angela Merkel elkezdi előkészíteni kivonulását a negyedik kancellári ciklusa után. Egy pillanatra ízlelgessük: három teljesen kitöltött kormányzati mandátumot követően, a negyedik széria elején egy demokratikusan megválasztott vezető felismeri, hogy ideje átadni a helyét – írja véleménycikkében Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban.

(…) Valahol a demokrácia szépsége, hogy háború, palotaforradalom, elcsalt választások és egyebek nélkül lehet vezetőt cserélni. Közép-Európában egyelőre nem érezni, hogy mindig ilyen „könnyen” lemondanak a hatalomról. Ez részben azért is van, mert a német CDU – bár óriási nyomot hagy rajta Merkel – mégsem vált eggyé a kancellár asszonnyal. Az euróválságtól a migrációs kérdésig mindig volt belső ellenzéke is, ahogy az természetes egy nagy néppárt esetében. Ezek a jelzőrendszerek működtek most is, sikeresen, és megértették Merkel környezetével, hogy ideje előkészíteni az utódlást: ez valahol racionális lépés, hiszen arról szól, hogy a 2021-es szövetségi választásokon a CDU egy addigra már felépített, új és erős jelölttel indulhasson.

Érdekes, hogy mennyire ritkán tudjuk azt Közép-Európa felől értékelni, amikor normálisan működnek a demokratikus rendszerek.

Hogy Donald Trump elnök ellen vizsgálat folyik, mert a fékek és ellensúlyok rendszerében kinevezhető egy ilyen különleges ügyész, nem sokkal az elnök beiktatása után is. Hogy a sikeres, a hatalmat több mint egy évtizeden át vasmarokkal irányító Merkel végül lemond arról, hogy újrainduljon a pártelnöki tisztért. Ezzel megelőzi, hogy belső feszültségekhez és felesleges pártbeli konfliktusokhoz vezessen az utódlás kérdése.

(…) Trump és Merkel eltérő generációhoz tartozik. Nem lehet 15–20 évnél többet úgy eltölteni hatalmi pozícióban, hogy az ne gyakoroljon hatást a pszichére. A CDU (és más pártok) számára is a legjobb, ha a kiszolgált embereit megtartva, esetleg nemzetközi pozíciókba helyezve békésen fejlődik és változik tovább, nem pedig pártszakadásokkal operál. Lehet, hogy Merkelt is viszontlátjuk még valamelyik nemzetközi intézménynél, ahogy például Tony Blair is a diplomácia felé kanyarodott. De mindenekelőtt a párton belüli hatalomváltás eleganciáját kellene megtanulnunk.

Trump szakítson a rasszista magyar vezetéssel

0

A szélsőségesek szemében, aki nem árja, az eleve mocskos. A legszabadabb folyást a magyar kormány engedte annak az elméletnek, ami a zsidók és a nem fehér migránsok szövetségét hirdeti.

A CNN elemzése szerint gusztustalan összefüggés van az antiszemitizmus és a fehér felsőbbrendűség ideológiája között. A szerző, Kate Maltby, akinek a nagyszülei magyarok voltak, sokat járt Kelet-Európában, ennek megfelelően úgy látja, hogy a nemzetközi szélsőjobb támadásai Soros György ellen mentségül szolgálnak a magyar kormány számára, mármint hogy migránsokat börtönözzön be és egyetemeket zárjon be. De azt nem feltételezte volna, hogy az egyik legnevesebb amerikai zsidó emberbaráttal kapcsolatos összeesküvés elméletek, amelyek még Trump környezetében is terjednek, pokolgépes merényletkísérletekhez és tömeggyilkossághoz vezetnek az Egyesült Államokban. A csőbombák gyártója azzal vádolja Sorost, hogy az pénzeli az USA felé tartó migránskaravánt. A pittsburgh-i mészáros azt panaszolta a közösségi hálón, hogy zsidó szervezetek menekülteket segítenek.

Kelet-európaiak számára egyik sem meglepő, mert ha pl. valaki a tavaszi választás idején megfordult Magyarországon, akkor láthatta a Sorost ábrázoló óriásplakátokat. Az országban mély a félelem a muzulmán invázió miatt. A török időkből származik a mítosz, hogy a magyar nemzet feladata Európa határainak védelme az iszlámmal szemben. Ám hogy a képbe belekerül az ország legnevesebb zsidó emigránsa, az már a zsidókkal kapcsolatos szélesebb nemzetközi előítéletekkel függ össze. A szélsőségesek szemében, aki nem árja, az eleve mocskos. A legszabadabb folyást a magyar kormány engedte annak az elméletnek, ami a zsidók és a nem fehér migránsok szövetségét hirdeti. Az ezzel kapcsolatos aggályokat Soroshoz kapcsolta, noha jócskán eltúlozta, hogy az üzletember milyen mértékben támogatja a bevándorlást. Persze a fehér felsőbbrendűség minden korban megtalálta a maga zsidó mumusát. Ám Soros esetében előjönnek az évszázados antiszemita klisék. A téma mindennapos a magyar politikában.

A legaggasztóbb az, hogy olyan emberek, akik egymás sarkába érnek a Fehér Házban, összeesküvés elméleteket terjesztenek a többi közt a Breitbarton és kapcsolatokat építenek ki olyan európai kormányokkal, amelyek a hivatalos politika részévé teszik a Sorossal szembeni előítéleteket. Bannon nemrégiben Budapesten az „eredeti Trumpként” üdvözölte Orbánt. Az nem elég, hogy az elnök elítéli a rasszista gyilkosok akcióit. Véget kell vetnie a baráti kapcsolatoknak a rasszista magyar vezetéssel. Ám ha továbbra is testvérként öleli a keblére Orbánt a szélsőjobbos gondolkodók nemzetközi hálózatának tagjaként, akkor a világnak az USA elnökét is felelősségre kell vonnia.

CNN/Szelestey

Illegális a tervezett választás Kelet Ukrajnában

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában nyilatkozott nyolc európai állam és az USA képviselője. A képviselők arra az egybehangzó megállapításra jutottak, hogy a november 11-én Donyeck és Luhanszk tartományban megtartani szándékozott választások legalitását sem Ukrajna kormánya, sem pedig az ENSZ nem ismeri el. Az orosz nagykövet volt az egyetlen, aki védelmezte a tervezett választásokat mondván: a helyi vezetőt, Alekszandr Zaharcsenkot augusztusban meggyilkolták ez indokolja a választások megtartását. A négy éve tartó konfliktusban eddig már több mint tízezer ember halt meg Ukrajna keleti részén.

Korábban a Krím félszigeten népszavazást tartottak és ennek eredményeképp az orosz többségű ukrán tartomány Oroszország része lett. Ezt a változást külföldön jóformán senki sem ismeri el. Az Európai Unió és az USA álláspontja a tervezett választással kapcsolatban az, hogy megsértené a minszki egyezményt. 2015-ben Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vezetői abban állapodtak meg, hogy csakis akkor lehet választásokat tartani Ukrajnában, ha azzal minden fél egyetért.

Donyeck és Luhanszk tartományban kikiáltották a helyi köztársaságot, de ezt senki sem ismeri el. Az orosz többségű terület Moszkvához húz, míg a kijevi ukrán kormány természetesen nem ismeri el ennek a szándéknak a jogosságát. Hamarosan Ukrajnában is választásokat tartanak és ez felszította a nemzeti indulatokat. Ukrajna soknemzetiségű állam: jelentős orosz kisebbség él benne. Sok más nemzeti kisebbség is megtalálható a negyven milliós országban. Kárpátalján jelenleg több mint százezer magyar nemzetiségű polgár él.

Pittsburgh és Orbán

0

A pittsburghi gyilkosság tettese is a szélsőjobbhoz tartozik, ő azon dühödött be, hogy szerinte zsidó szervezetek összejátszanak, és bevándorlókkal akarják kiszorítani a lakosságot. Itt lép be a képbe a magyar kormányfő, mert ezt a mítoszt Budapesten gyártották.

Ann Applebaum a Washington Postban megállapítja, hogy közvetve Orbán Viktornak szerepe volt a 11 áldozatot követelő támadásban a pittsburghi zsinagóga ellen. A neves elemző azzal indít, hogy Amerika számára jelenleg nagyobb veszélyt jelent a hazai terrorizmus, mint az, hogy dzsihadisták merényleteket követnek el ellene. Számok bizonyítják, hogy ugrásszerűen nőtt az olyan támadások száma, amelyeket rasszista, antiszemita, idegengyűlölő, a fehér felsőbbrendűséget hirdető elméletek eredményeztek, meleg bárok, mecsetek, fekete templomok ellen.

A pittsburghi gyilkosság tettese is a szélsőjobbhoz tartozik, ő azon dühödött be, hogy szerinte zsidó szervezetek összejátszanak, és bevándorlókkal akarják kiszorítani a lakosságot. Itt lép be a képbe a magyar kormányfő, mert ezt a mítoszt Budapesten gyártották. Politikai eszköznek szánták, hogy Orbánt újraválasszák. A propaganda Soros Györgyöt pécézte ki, őt vádolták meg azzal, hogy migránsokkal akarja elárasztani az országot. A hiedelmet azután átvették más, szélsőjobbos európai, illetve amerikai pártok és szekták. Az USA-ban már törvényhozók és befolyásos üzletemberek is hangoztatják.  Ám Trump alatt Amerika nem lép fel ellene. Ez azonban nagy baj, mert a jelenség éppen azért annyira veszélyes, mivel a mögötte álló ideológia a nyugati társadalmakból ered.  Erővel nem lehet küzdeni ellene, a legjobb ellenszer az oktatás, a lőfegyverek forgalmának korlátozása és az internet megrendszabályozása volna, csak hát ilyesmit nem lehet várni az elnöktől. Viszont ha őt nem lehet leváltani, akkor meg kell tanulni együtt élni a terrorral.

Shakespeare után szabadon: nem temetni, dicsérni jöttem a kancellárt

A hétfői (okt. 29) bejelentés, miszerint Angela Merkel kancellár asszony a következő országos (szövetségi) választáson nemhogy nem indul, de teljesen visszavonul a politikai élettől, valójában nem lepte meg a német belpolitika ismerőit. Látható volt, hogy a világban zajló változások a német politikában is új irányt és gondolkodást kívánnak. A jelenlegi alapját közel 70 éve, 1949-ben, rakták le az ország nyugati felében, amerikai segédlettel. Pontosabban Adenauer kancellár nem a két Németország (mielőbbi) egyesítését tűzte ki céljául, hanem a gazdasági és politikai szabadság amerikai változatának meghonosítását Európa nyugati felében. Adenauer számára már a hidegháború kezdetén világossá vált, hogy egyesült Németországról addig nem lehet beszélni, amíg a Szovjetunió katonai és ideológiai megszállás alatt tartja az ország (és Európa) keleti felét. Ehhez még hozzájött a náci diktatúra emlékezete, a 12 éves (1933-1945) rombolás, a demokrácia felszámolása, mi több az ország teljes elpusztítása. 1945 után az ország nyugati felében szembenéztek a múlttal, és őszintén kibeszélték a hitleri diktatúra hatalomra jutásának valódi okait. Mindenekelőtt a hiperinfláció és a magas munkanélküliség okait. Hitlerék megpróbáltak a néppel elhitetni, hogy az I. világháborúért és annak következményeiért, azaz mindenért (a német lakosság 1 százalékát kitevő) zsidók a hibásak, a felelősek. Ugye, ez a másra mutogatás ismerős a Kárpát-medencében. Különösen napjainkban, amikor a jelenlegi magyar vezetés mindenért a liberálisokat (a külföldi „sorosbérencek”) teszi felelőssé.

Ez ellen a mentalitást ellen harcolt a kancellár asszony kormányzása utóbbi éveiben, különösen 2015 óta. Magyarországon a jelenlegi államvezetés (és propagandája) ugyanakkor egy szinten emlegeti Merkelt és Sorost, mondván mindkettő migránspárti. Csak arról feledkeznek meg Budapesten, hogy

Merkel mentette meg az orbáni tehetetlenség (és felkészületlenség) miatt 2015 augusztus végén Magyarországot fenyegető emberi katasztrófát.

A Budapesten kialakult áldatlan állapot (elsősorban a Keleti pályaudvar környéke) láttán jutott arra a következtetésre Angela Merkel, hogy befogadja a Magyarországra özönlöttek közül a szíriai menekülteket. Orbán 4.000 menekült tovább küldéséről beszélt, miközben 20.000 szerencsétlent dobott át az osztrák-magyar határon. A mintegy egymillió menekült Németországba érkezése elvben nem okozott akkora terhet a stabil német gazdaságnak. Viszont megosztotta a lakosságot, különösen érzelmi alapon. Pedig az ugyancsak muszlim vallású harmadik generációs törökök beilleszkedése példamutató. A baj, mint mindig, Kelet-Németországban (egykori NDK) kezdődött és terjedt át a nagyvárosokra. Érdekes, a vidék szinte sértetlen maradt (napjainkban is). Az első jelek már 1991-ben megmutatkoztak (Hoyerswerda). A frissen egyesült ország bürokratái naivan úgy képzelték, hogy a menekültek szétosztásában a volt NDK is épp úgy részesül, mint a nyugati tartományok. Csak a szociális környezettel nem számoltak. A keleti országrészben a színes bőrű menekültek megjelenését ellenségesen fogadta a lakosság. Akkoriban (a német rendszerváltáskor, épp úgy mint Magyarországon) a keletnémetek elvesztették munkahelyüket, segélyeken éltek, és a lakbéreket alig bírták fizetni, miközben a nyugatról érkező színes bőrűek rögtön lakáshoz jutottak, pontosabban azonnal elhelyezték őket, sőt ellátásban is részesültek, ami igencsak szította az idegenek elleni ellenszenvet (gyűlöletet).

Merkel az ország gazdasági (és politikai) biztonsága érdekében mindent a nagykoalícióra tett fel. Meggyőződése (volt), hogy ha a hagyományosan 30 százalék feletti két néppártot (SPD, CDU/CSU) közös kormányzásra rá tudja venni, akkor továbbra is jó irányba halad a Szövetségi Köztársaság. Azzal viszont nem számolt, hogy az az elégedetlen réteg, akik nem szoktak elmenni szavazni, most országszerte hallatják szavukat, és akik elégedetlenségét kihasználják a szélsőjobboldali, EU-ellenes („szkeptikus”) nacionalisták. Ma már minden tartományi parlamentben jelen vannak az AfD képviselői. Miközben a hagyományosan 30 % feletti szavazattal rendelkező nép- (vagy tömeg-) pártok elvesztik eddigi többségüket.

Színtiszta logika, ahogy Merkel eltervezte az elkövetkező három évet. Pártja (CDU) elnöki posztjára nem pályázik, sőt hagyott két hónapot, hogy Németország legnagyobb és legerősebb pártja (decemberig) megtalálja az új pártelnököt, tehát nem Merkel szellemi utódját! Ugyanakkor, kancellári idejét ki akarja tölteni, annak reményében, hogy három év alatt megtalálják a jelenlegi válságból a kiutat: egy erős EU, melynek továbbra is (egyik) vezető ereje lesz Európa legnagyobb gazdasága, a német. Új stratégia kell, hogy visszaszorítsák a német és európai „EU-szkeptikusokat”, különös tekintettel a lengyel és magyar nacionalista szélhámosokra.

Látva az elnöki posztra jelentkezőket, ill. azok múltját, feltűnő, hogy nincs köztük egyetlen keletnémet sem! Emlékeztetőül: a CDU sem volt biztos Merkel kancellár-jelölt állításában. Már akkor is sokan fenntartással fogadták egy keletnémet, ráadásul nő jelölését. Az évek folyamán azonban nemcsak frizuráját változtatta meg, hanem politikai rátermettségéről is bizonyosságot adott, vezető és szervező képessége a legnagyobbak közé emelte.

Tehát, az elnöki posztra pályázók

  • Friedrich Merz, a Saar-vidékről származik, ott volt ügyvédi irodája
  • Annegret Kramp-Karrenbauer, ugyancsak Saar-vidéki, a tartomány (szövetségi tagköztársaság) miniszterelnöke volt 2011-18-ig
  • Jens Spahn Münster környékéről származik, közel a holland határhoz, tehát egyértelműen „nyugatnémet”
  • Armin Laschet Achen-i születésű, Északrajna-Westfália szövetségi tagköztársaság (tartomány) miniszterelnöke
  • Daniel Günther a dán határ közelében fekvő Schleswig-Holstein tartomány (szövetségi tagköztársaság) miniszterelnöke

Ők a jelöltek, hogy az Adenauer-i örökséget, a német kereszténydemokráciát, tovább vigyék és megerősítésék.

Stephen Elekes

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK