Fontos Archives Page 303 of 487 › Független Hírügynökség

Kapitulált a Néppárt Orbán előtt?

-

2018-11-08

Fontos győzelem a Fidesznek és a Néppárt kapitulációja a felvizezett nyilatkozat? A liberális demokrácia követelményének elhagyása a Néppárt gyengeségét mutatja? A politológus szerint nem, a Néppárt a májusi választásnak rendel alá mindent. Lekerült a napirendről a Fidesz kizárása.

Az Európai Néppárt (EPP) helsinki kongresszusán elfogadták az unió jövőjéről és a demokrácia tiszteletben tartásáról szóló nyilatkozatot, amelyet a Fidesz is megszavazott. Azután, hogy az EPP engedett a magyar pártnak abban, hogy a jelenre és jövőre vonatkozóan

kikerült a szövegből a liberális demokrácia mint érték,

helyébe a kereszténydemokrácia került.

És ugyan benne maradt egy sor olyan kitétel (sajtószabadság, jogállamiság, független civil szervezetek, gyülekezési szabadság értékei, a populizmus és nacionalizmus, az álhírterjesztés veszélye), amelyeket kimondatlanul is a Fidesznek címeztek, a magyar pártban egyértelműen

győzelemként könyvelték el a történteket.

Ezzel szemben a más véleményen lévők az EPP kapitulációját látják.

Az is tény, hogy Joseph Daul, az EPP elnöke (aki Orbán egyértelmű híve volt, de később megfogalmazott bírálatot a magyarországi folyamatok miatt) is

„vásott kölyökről”

beszélt, akit a családban kell tartani, hogy beszélhessenek a fejével.

Mindenesetre Orbán a kongresszus csütörtöki napján győzelemittas beszédet mondott. Egyebek közt azt mondta, hogy helyre kell állítani az EPP egységét, ezért „sohase szavazzunk bizalmat olyanoknak, akik arra építik személyes ambícióikat, hogy a szocialisták és a liberálisok kritikáját behozzák az EPP-be”. Továbbá hogy

„vissza kell térni szellemi gyökereinkhez és meg kell hirdetni a kereszténydemokrácia reneszánszát”.

S noha az EPP finn tagjai még szerdán is azt hangoztatták, hogy készek lennének kezdeményezni a Fidesz kizárását, hivatalos beadvány nem lett ebből. Valószínűleg nem sikerült összeszedni a kellő támogatást.

Nincs szó kapitulációról

– mondta a Független Hírügynökség kérdésére Kiss Ambrus. A Policy Agenda ügyvezetője szerint nem győzött és vesztett senki, az EPP most nem akart belső frontot nyitni, nem a Fidesz megregulázására készültek (bár – tegyük hozzá – az előjelek nem teljesen erre vallottak), hanem a jövő májusi

európai parlamenti választások előtt mindent ennek rendelnek alá.

Nem „megtért” a Fidesznek az EPP, hanem most nem akarták tovább feszíteni a húrt – mondta a politológus. Szerinte ennél a nyilatkozatnál fontosabbnak tekintik az EPP-ben a CEU sorsát, ezért ha lesz folytatása a Fidesszel zajló éles vitának, az inkább az egyetem kapcsán történhet. Ha a CEU tényleg látványosan költözik át Bécsbe.

Ez az az ügy, amely köré kampányt lehet építeni a Fidesszel szemben nem csak az EPP-ben, hanem a szocialista és liberális frakciókban, és Emmanuel Macron francia elnöknél is. Természetesen nem tudjuk, hogy mi a szándéka Orbánnak a CEU-val – fogalmazott Kiss Ambrus -, valóban gondolkodnak-e azon, hogy nem viszik kenyértörésig. Ha igen, akkor most azon ügyeskednek, hogy arcvesztés nélkül faroljanak ki eddigi álláspontjukból – tette hozzá.

Ha viszont nem ez történik (december elsején kiderül, eddig adott határidőt a CEU a maradást jelentő amerikai-magyar egyezmény aláírására), akkor a politológus szerint

az EPP kerül kellemetlen helyzetbe a mostani „puhaság” miatt.

A kritikusok szerint a „jobb bent tartani” kompromisszumának csődje, amit láthatunk a Fidesszel szembeni általános jogállamisági problémák közepette. Kiss Ambrus szerint ez még sose nyújtott megoldást: sem annak idején a Jörg Haider-féle osztrák Szabadságpárt kormányba lépésekor, sem a szlovák Smer esetében. Mindkét alkalommal csak a látszat volt az, hogy kizárták őket az EPP-ből, illetve az európai szocialistáktól, valójában a tagság felfüggesztésénél nem mentek tovább – mondta Kiss.

A politológus amúgy úgy látja, hogy itthon túlértékeljük a Fidesz szerepét az európai politikában. Annyi igaz, hogy folyamatos a kalkuláció, hogy mi történne, ha a párt távozna az EPP-ből,

mennyi szavazatot vinne magával,

okozna-e akkora veszteséget, amit már nem éri meg vállalni. Ezt most lezárták itt.

Mindeközben az EPP nagy fölénnyel

megválasztotta Manfred Webert csúcsjelöltnek,

ezzel a német politikus lehet az Európai Bizottság következő elnöke. S ez egyelőre ad acta tette a Fidesz jövőjével kapcsolatos további lépéseket is az EPP-ben. Egy időre legalábbis.

Barátunk, Kína!

FüHü

-

2018-11-08

0

Nem árt azonban az óvatosság, mert a kormánydelegációk hangzatos kijelentései gyakran légüres térbe kerülnek, a nagy csinnadrattával bejelentett projektek végül nem valósulnak meg. Gondoljunk csak a kínai tőkéből finanszírozott Liszt Ferenc reptérre vezető gyorsvasútra, a szolnoki napelemgyárra vagy a hét éve készülőben lévő kazincbarcikai citromsavgyárra – írja Dudás Tamás a pozsonyi Új Szóban.

A „keleti nyitás” több éve visszatérő téma nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában. Orbán Viktor magyar kormányfő már 2010 óta kiemelt figyelmet szentel a kínai–magyar kétoldalú kapcsolatoknak, ennek köszönhetően jó viszonyt ápol a kínai vezetőkkel. (…)

Ami Közép-Európát különösen érdekli, az a pénz – állapítja meg az Új Szó szerzője. Kína már világgazdasági szinten is a legnagyobb tőkeexportőrök közé tartozik, régiónknak pedig még mindig külföldi tőkére van szüksége a gazdasági fejlődéshez. Nem meglepő tehát, hogy a kínai dollármilliárdok sokak fantáziáját megmozgatják, Budapesttől egészen Varsóig. Régiónk szerencséje, hogy az érdeklődés ma kölcsönös. Kína hosszú évek óta a nemzetközi pozíciója erősítésén dolgozik, vezetői 2010 táján fedezték fel a Pekinggel szemben rendkívül nyitott közép-európai térséget. Kína jövőbeni terveibe jól illeszkedik a régió, ezért is jött létre 2012-ben Ven Csia-pao akkori kormányfő kezdeményezésére Varsóban a 16+1 platform, mely összehozta Kínát és a 16 közép-kelet-európai országot. Ezen belül Magyarország fontosságát mutatja, hogy Ven Csia-pao a platform ötletét magyarországi látogatása során vetette fel 2011-ben, és 2017-ben Budapesten volt a térségbeli országok csúcstalálkozója. Emellett Orbán Viktor illiberális demokrácia-világképébe is pontosan illeszkedik Kína.

Szinte minden adott tehát – írja Dudás Tamás -, hogy Közép-Európa és Kína gazdasági kapcsolatai erősödjenek az elkövetkező években. Nem árt azonban az óvatosság, mert a kormánydelegációk e hangzatos kijelentései gyakran légüres térbe kerülnek, a nagy csinnadrattával bejelentett projektek végül nem valósulnak meg. Gondoljunk csak a kínai tőkéből finanszírozott Liszt Ferenc reptérre vezető gyorsvasútra, a szolnoki napelemgyárra vagy a hét éve készülőben lévő kazincbarcikai citromsavgyárra.

De nem magyarországi sajátosság, hogy a kínai tőke részvételével készülő projektek késnek vagy vakvágányra kerülnek valahol a Selyemúton, szinte mindegyik közép-európai országban találunk példát ilyesmire.

Ha a kínai cégek nem látják a gyors nyereség lehetőségét, akkor csendben eltűnnek.

Ezért a közép-európai államoknak is józanul kell hozzáállniuk Pekinghez, és vigyázniuk arra, hogy a tetszetős ígéretek mögött a kínai állam érdekei húzódnak meg. Kína ettől még a jövő országa, mellyel érdemes jó politikai és gazdasági kapcsolatokra törekedni. Nem lenne jó azonban, ha Közép-Európa a kínai állam és a kínai vállalatok trójai falovává válna az Európai Unióban.

Az USA figyelme Európára irányul

FüHü

-

2018-11-08

0

Az új Képviselőház várhatóan igyekszik rávenni Trumpot, hogy ne hunyjon szemet Orbán, Putyin és Erdogan legaljasabb húzásai fölött. Így pl. vizsgálat jöhet az ügyben, miért kell elhagynia a CEU-nak Budapestet. Ráadásul kibukott a testületből a Putyin- és Orbán barát Dana Rohrabacher.

Az immár demokrata többségű washingtoni Képviselőház az eddiginél sokkal inkább odafigyel majd Európára. Ezt várja az amerikai külügyi tárca korábbi miniszterhelyettesének főtanácsadója a Politicoban, aki annak idején éppen az öreg földrész felelőse volt. Tyson Barker arra számít, hogy az EU, azon belül is a mag-Európa, valamint a NATO most már jóval nagyobb támogatást kap az USÁ-tól, beleértve a határozottabb fellépést a korrupcióval és a tekintélyelvűséggel szemben. A testület várhatóan igyekszik rávenni Trumpot, hogy ne hunyjon szemet Orbán, Putyin és Erdogan legaljasabb húzásai fölött. Így pl. vizsgálat jöhet az ügyben, miért kell elhagynia a CEU-nak Budapestet.

Idáig a meghallgatások javarészt a Dana Rohrabacher vezette albizottságban zajlottak, ám a politikus, aki most kibukott a törvényhozásból, leginkább arra törekedett, hogy megtorpedózza az európai integráció támogatását, illetve az orosz elnök üzelmeinek feltárását. Közbenjárása nyomán nem került napirendre a magyar és a lengyel demokrácia állapota sem. Ám mostantól előreláthatólag a Külügyi Bizottság is sokkal többet foglalkozik majd Oroszországgal, valamint a Balkánnal. Valószínűleg a körmére néznek a külföldi kormányok megbízásából eljáró lobbistáknak, amibe beletartozik, hogy átvilágítanak bizonyos pénzmozgásokat is. Itt leginkább olyan államokról van szó, amelyek a legkevésbé tisztelik a jogállamot, a demokratikus társadalom normáit. Merthogy a saját gyakorlatukat exportálják Washingtonba.

Helsinkiben is lehet folytatni a pávatáncot

Bódis Gábor

-

2018-11-07

0

Helsinkiben is lehet folytatni a pávatáncot

Az Európai Néppárt ma kezdődő kongresszusának a finn fővárosban az enyhülés elérése lenne az eredeti feladata, mint egykor a hidegháború hőskorában, 1975-ben. Csakhogy akkor a két szemben álló tömb igyekezett egymással szemben „enyhülni”, míg manapság a keresztény/konzervatív pártcsaládnak a saját sorait kellene rendezni. Azaz: kizárni a Fideszt (magyar neve Orbán Viktor) vagy belülről fogva, legalább májusig, az EU választásokig megszelídíteni.

Helsinki szelleme a d’etante jelképévé vált és az akkor elfogadott három „csomag” közül a legjelentősebb a harmadik volt, amely az emberi jogok tiszteletben tartását tartalmazta. A Szovjetuniónak és csatlósainak ezt a békát kellett lenyelniük. Persze eszük ágában sem volt betartani az emberi jogokat 1975 után sem és ezt a nemes hagyományukat a mai napig is ápolják.

Hasonló elgondolással indult neki a Néppárt a ma kezdődött kongresszusának is, amelynek két feladata van. Az egyik, a fontosabbnak feltüntetett, hogy megválasszák a pártcsalád csúcsjelöltjét az EU bizottság (kormány) élére. Akit (valószínűleg holnap) Helsinkiben kijelölnek, az nagy eséllyel, a Magyarországon csak diktárorozóként ismert Juncker utóda lesz. Mert a néppártiak azzal számolnak, ismét ők szerzik a legtöbb szavazatot az európai parlamenti választásokon, tehát ők adják a bizottsági elnököt. Van két jelölt: a bajor Manfred Weber, aki ugyan megszavazta a Sargentini-jelentést és ezáltal automatikusan Orbán ellenségévé vált és Alexander Stubb finn néppárti politikus, aki már többször is kerek-perec kimondta, hogy a Fidesznek bizony távoznia kell. Az előjelölésen a magyar miniszterelnök éppen emiatt inkább Weber mellett tette le a voksát és előreláthatóan így tesz majd Helsinkiben is.

Weber is igyekszik Orbán kottája szerint játszani és feledtetni a kellemetlen Sargentini-ügyet: „nincs napirenden a Fidesz kizárása”. Kell az a tízegynéhány fideszes képviselő, meg aztán Angela Merkel politikai gyengélkedése is csökkentheti Weber esélyeit. Szóval nem lesz nagy gond: megkapja a magyar támogatást.

A körmönfont néppárti korifeusok azonban kiötlöttek egy helsinkis harmadik kosarat is. Előkészítettek egy sürgősségi határozattervezetet, amellyel nem az emberi jogok tiszteletben tartását kérnék a magyar kormánytól (is), azzal már elkéstek, hanem az EU értékeinek a tiszteletét.

“Az EU értékeinek védelme és a demokrácia biztosítása” címet viselő dokumentum azzal a feltételezett szándékkal készült el, hogy színvallásra késztesse a magyar kormányfőt: vagy jóváhagyja az állásfoglalást, vagy veszélybe sodorja a Fidesz tagságát az Európai Néppártban.

Ez szinte felhívás egy újabb pávatáncra:

Orbán Viktor minden valószínűség szerint aláírja ezt a dokumentumot, volt ennél már rázósabb ígérete is. Egyébként is a Fidesz kommunikációjában szó sincs az EU értékeinek megsértéséről. Sőt, éppen Orbánék harcolnak a legkövetkezetesebben ezekért. Csak hát Brüsszel, meg Soros.

És a saját forgatókönyvük szerint fognak továbbra is viselkedni, akárhány okmányt írnak is alá a finn fővárosban.

Viszont a néppártiak is hátra dőlhetnek: ők mindent megtettek, mossák kezeiket.

Trump valódi ellenzéket kap

FüHü

-

2018-11-07

0

Demokrata többség lesz januártól az amerikai Képviselőházban. A Szenátus republikánus kézen marad. Trump „hatalmas sikerről” tweetelt, de gratulált Nancy Pelosinak, a demokraták képviselőházi vezetőjének is.

Az amerikai Demokrata Párt megszerezte a képviselőházi többséget a keddi kongresszusi választásokon, s ezzel megtört a mindhárom hatalmi ág republikánus ellenőrzése: Donald Trump elnök januártól valódi ellenzéket kap, amely nemcsak vitatni tudja a jobboldal döntéseit, hanem meg is tudja azokat állítani. Eddigi eredmények szerint a 435 fős Képviselőházba 230 demokratát és 205 republikánust várnak. A jelenlegi összetétel 235:193 az elnök pártja javára.

Trump számára a legérzékenyebb veszteséget az jelenti, hogy a január elején felálló új Képviselőház demokrata vezetősége valódi vizsgálati hatalmat kap az elnök és kampánystábja oroszokkal való összejátszásának feltárására, amit az eddigi republikánus többség minden eszközzel meghiúsított.

A Szenátus ugyanakkor a jobboldal kezében marad, ami nem meglepetés, hiszen a hatéves megbízatással működő szenátoroknak csak az egyharmadát választják újra minden második évben, és az idén úgy jött ki, hogy többségében a legkonzervatívabb államok voltak soron.

A kormányzóválasztásokon is jelentős demokrata előre törés történt: a jobboldal négy államban veszítette el a kormányzói posztot, ami azért fontos, mert a 2020-as népszámlálás után a kongresszusi választókerületek újabb átrajzolása esedékes.

A Kongresszus két házában küszöbön álló változások közötti különbség azért is érdekes, mert 2010 óta éppen a Képviselőházban uralkodott egy radikális jobboldali kisebbség, amelynek tagjai még saját pártjuk vezetőinek sem engedték meg, hogy megegyezzenek az ellenzéki demokratákkal. A republikánus többségi vezető stratégiája az volt, hogy ha nincs meg a republikánus frakción belül a többség egy-egy törvényjavaslathoz, akkor nem is bocsátja azt szavazásra.

A szenátusban ugyanakkor egy-két republikánus szenátor is át-átszavazott (a nemrég elhunyt John McCain, valamint Rob Corker és Jeff Flake, de a két utóbbi nem indult az újraválasztásért), viszont most a szenátus fogja biztosítani Trumpnak a kongresszusi támogatást, ami önmagában csak a szövetségi bírói kinevezésekhez, valamint a nemzetközi szerződések becikkelyezéséhez elég. A költségvetési törvényjavaslatok a Képviselőházból indulnak ki, és mint minden egyéb törvényhez, mindkét ház azonos szövegű jóváhagyására van szükség.

Purger Tibor (Washington)/Fühü

A korai orbánizmus jelei Amerikában

FüHü

-

2018-11-06

0

Az egész előrevetíti, hogy egy fejlett nyugati demokrácia bármikor elcsúszhat a magyar autokrácia irányába. Orbánnak nagyon is vannak ilyen jellegű tervei és Európa nagy részén a szélsőjobb modellnek tekinti, ami Magyarországon van. A legaggasztóbb, hogy a Republikánus Pártnál a korai orbánizmus több jelét is tapasztalni.

Budapesti útja arról győzte meg a New York Times munkatársát a mai, időközi választások előtt, hogy Amerikának vigyáznia kell, ha nem akar Magyarország sorsára jutni. David Leonhardtot, aki még sohasem járt nálunk, elbűvölte az út, mégis azt írja a véleménycikkben, hogy az országot tekintélyelvű kormány, illetve a szélsőjobbos Fidesz irányítja, a magyar vezetést sokszor emlegetik az oroszokkal és a kínaiakkal egy lapon.

Az életen azonban nem látni, hogy tekintélyelvű volna, teljesen nyugati. A miniszterelnök nem Putyin, vagy Hszi Csin-ping, nem veti az ellenzékieket börtönbe, nem kegyetlenkedik velük. Viszont szétverte a politikai versengést. Már nem kell neki többséget szereznie az urnáknál, hogy megőrizze az irányítást. A Parlamentben szinte minden vita nélkül mennek át a hivatalos javaslatok. Mondandóját Orbán a baráti sajtón keresztül hozza nyilvánosságra, tele nyomta a híveivel a bíróságokat, a korrupció óriási. Odatörleszkedett az orosz államfőhöz. Rendszere igazolásához állítólagos külső veszélyekre hivatkozik, főleg a muzulmán migránsokra és Sorosra.

Az egész előrevetíti, hogy egy fejlett nyugati demokrácia bármikor elcsúszhat a magyar autokrácia irányába. Orbánnak nagyon is vannak ilyen jellegű tervei és Európa nagy részén a szélsőjobb modellnek tekinti, ami Magyarországon van. A legaggasztóbb, hogy a Republikánus Pártnál a korai orbánizmus több jelét is tapasztalni. Persze nem süllyedt odáig, mint a Fidesz, és az amerikai demokrácia sokkal egészségesebb. De a GOP (a republikánusok vezetősége) is kész megváltoztatni a játékszabályokat a nyers hatalom érdekében. Továbbá vad hazugságokkal tálalja a törvénymódosításokat, jogtalan módon befolyásolja a Legfelsőbb Bíróság összetételét, célzatosan átrajzolja a választási körzetek határait, a rasszizmussal és idegengyűlölettel kampányol, nem hajlandó kivizsgálni az elnök vesztegetési ügyeit és az orosz kapcsolatot.

Ezért olyan fontos a mai választás, mert ha a köztársaságiak nyernek, akkor azt úgy tekintik, hogy a nép megerősítette a stratégiájukat és csak még tovább mennek. Természetesen az USA nem lesz egy csapásra Magyarország, de a demokrácia megszívja, a demokráciák gyorsabban rosszabbra fordulhatnak, mint ahogy azt az emberek érzékelik. Hiszen nemrégiben a magyar rendszer még sikertörténetnek számított. Csak éppen Orbán egyszer nyert egy nagyot és munkához látott. Megszállta a sajtót, kulturális háborút indított az ellenzék lejáratására és megváltoztatta a demokratikus szabálykönyvet. Ilyen értelemben a Fidesz a republikánusok turbóváltozata. A magyar média gyakran nem vesz tudományt a kellemetlen eseményekről, pl. a kormányellenes tüntetésekről, ehelyett főként a bevándorlás-, és romaellenes, antiszemita összeesküvés elméleteket nyomatja. A fiktív, beözönlő hordák hírével tele van az amerikai sajtó is, meg azzal is, hogy kik támogatják a nép ellenségeként a betolakodókat – állítólag.

A magyar kulturális hadviselés jócskán tartalmaz macho elemeket. Orbán kiiktatta a gender szak oktatását, a Fidesz legfelső vezetésében nincs egyetlen nő sem. De a legaggasztóbb párhuzam mégis az, hogy a választási törvény átalakításával és más módszerekkel felforgatják a közvéleményt. Magyarországon már bekövetkezett az, amire Bibó figyelmeztetett: elvált egymástól a nemzet és a szabadság ügye, ami roppant mód veszélyezteti a demokráciát. De még a konzervatív pártoknak is be kell tartaniuk a demokrácia alapszabályait. Viszont ha mégis inkább felforgatják azokat, akkor a polgárok remélhetőleg ellenszegülnek, bár ez a mai magyar viszonyok közepette már cseppet sem egyszerű. Amerikában a mai erőpróba megmutatja, mennyire egészséges a demokrácia.

New York Times/Szelestey Lajos

Válaszút előtt Amerika és a világ

Bódis Gábor

-

2018-11-06

0

A liberális demokrácia szempontjából történelmi választások lesznek az Amerikai Egyesült Államokban: arról döntenek a szavazók, hogy Donald Trump szinte biztosan ismételhet-e 2020-ban és lesz-e még hat éve felszámolni a tényleg sziklaszilárdnak hitt amerikai demokráciát. Ez a maga kis zárt, illiberális világában élő Magyarország szempontjából sem mellékes.

A két elnökválasztás félidejében történő megmérettetés elsősorban a Képviselőház és részben a Szenátus új összetételéről szól, de minden esetben népszavazás is a hivatalban lévő elnökről (sitting president). 1789 óta csak kétszer történt meg, hogy az első mandátumának félidejében az elnök pártja elveszítse a képviselőházi többséget: utoljára Bill Clinton járt így (1994). Előtte James Buchanan demokratáit verték tönkre az újonnan, Abraham Lincoln által létrehozott republikánusok. Akkor, 1858-ban ezzel megnyílt az út az amerikai polgárháború előtt.

Arról megoszlanak a vélemények – írja például a Guardian -, hogy Trump alatt érlelődik-e a következő polgárháború a végsőkig megosztott amerikai társadalomban. Annál valószínűbb, de egyáltalán nem biztos, hogy az elnököt teljesen kiszolgáló republikánusok vereséget szenvednek.

A CNN legújabb kimutatása szerint 55:42 arányban a demokraták vezetnek

és ebből könnyen meglehet az abszolút többség. Másrészt, Trump szavazói bizalmi indexe alacsonyabb, mint ilyenkor általában a mindenkori elnöknek, csak 41 százalék, az átlagos 52 helyett. Sőt csupán minden harmadik amerikai véli úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak az országban.

A világos jelek ellenére Trump két évvel ezelőtti sokkszerű győzelme óta mindenkit elővigyázatosságra int. Nem utolsósorban azért mert nem tipikus politikusról van szó, aki minden pillanatban a szavazók legprimitívebb ösztöneire, elsősorban a félelemre hajt. És nem lehet tudni, hogy erre a szavazók hogyan reagálnak. A keddi választások arra is választ adnak, hogy

2016 egy szerencsétlen véletlen volt, vagy igenis, az amerikaiak nagy számban Trumpot akarják.

Ha az előrejelzések ellenére mégis a republikánusok győznek, akkor szinte lehetetlen lesz meggátolni, hogy Donald Trump még hat évet üljön a Fehér Házban. Tegyük hozzá: egy hozzá igazodó törvényhozással. A másik perspektíva sem túl kecsegtető: a demokraták győznek, átveszik a Kongresszust, megkötik az elnök kezét, befejeződik a különleges ügyész, Robert Mueller vizsgálata a Trump-csapat orosz kapcsolatairól.

Mire lesz képes a kelepcébe jutó elnök, hogy mentse a menthetőt?

És ez Magyarország szempontjából sem mellékes. A magyar miniszterelnök, akinek pártja, főleg a német kancellár jóvoltából még mindig egy demokratikus pártokat tömörítő (Néppárt) család tagja, a nemcsak európai szélsőjobb emblematikus figurájává vált. A dolgok a világban odáig fajultak, hogy az első számú nagyhatalom, az USA elnöke Orbán receptjét veti be a jelenlegi választási kampányba. A többezres dél-amerikai menekült karaván megállítására fegyvereseket vezérelt a mexikói határra, hogy megvédje a világ legnagyobb katonai hatalmát az éhező „migránsok” tömegétől.

Trump választási megerősítése esetén, a populizmus még az eddiginél is nagyobb bátorítást kap. Az európai parlamenti választások is többesélyessé válhatnak és a szélsőségesek előre törését a még mindig vezető erőként számon tartott néppártiak aligha tudják megállítani. Hiszen még abban sem tudnak dönteni, hogy Orbánt belülről fékezzék vagy egyszerűen szabaduljanak meg tőle. A magyaroknak még ez a választása sincs.

Orbán, az európai szélsőjobb hőse

FüHü

-

2018-11-05

0

Orbán Viktor, Magyarország rasszista furunkulusaként támadást indított a demokrácia ellen, ám az Európai Néppárt ingadozik a szankciók és az időhúzás között. Ez azonban csak azt mutatja, hogy válságba került a jobboldal, amely sóbálvánnyá vált a populizmus láttán – írja a Le Monde.

Az Európai Parlament ugyan elítélte a magyar kormányt, de a miniszterelnök azóta is elrontja az EPP mindennapjait. Sőt, nem elégszik meg a provokációval: azt tervezi, hogy fenekestül felforgatja a pártcsaládot, a konzervativizmus, a kereszténység és a szuverenitás nevében. A luxemburgi Frank Engel azt mondja azonban, hogy a Néppárt ez semmiképpen sem engedi meg, a Fidesznek semmi keresnivalója sincs a soraikban. Közölte is a magyar politikussal, hogy az ő színeikben szó sem lehet kampányról Soros, Brüsszel és az állítólagos nemzetközi összeesküvés ellen. De Orbán mára az európai szélsőjobb hőse lett, a jobboldal számára pedig érinthetetlen.

Magyarországon az utóbbi években eurómilliókat sikkasztottak el Orbán közeli körök, de az igazságszolgáltatás oda se figyel rá. Az EP Költségvetési Bizottságának vezetője, Gräßle, aki tényfeltáró úton Felcsúton is megfordult, elárulja, hogy ő már nem bízik semmiféle eredményben, mert a magyar hatóságok megalázták őket, az ügyészségtől nevetséges válaszokat kaptak. Mindezek dacára minden jel arra utal, hogy a Fidesz továbbra is a Néppárt tagja maradhat. Schöpflin György arról beszél, hogy a miniszterelnök bizonyosan fel akarja tartóztatni a pártcsalád balra tolódását és szorgalmazza Kelet-Európa nemzeti egyenjogúsítását, miután az imperialista nyugat gyarmatosította. Ez a legfőbb feladat, a demokrácia csak utána következik – mutat rá. Az EPP vezetői ugyanakkor nem akarják a kizárással azt a benyomást kelteni, hogy a bevándorlás-ellenes vonalat torolják meg, amikor ez utóbbi felfogás egyre jobban terjed a kontinensen. Egy konzervatív EP-képviselő azt bizonygatja, hogy a migráció ügyében Orbán nyerte meg az ideológiai háborút.

Merkel meggyengült és bár egyáltalán nem szereti magyar kollégáját, szokásához híven nem kíván frontálisan megütközni vele. Orbán fellélegezhet, migrációs politikája feledteti egyéb túlkapásait. A kérdés, hogy a Néppárt mennyire tudja leplezni megosztottságát a hét közepén esedékes kongresszusig. Daul elnöke pro forma előirányozta, hogy Helsinkiben határozatot hoznak a jogállamról és a konzervatív értékekről. De az egyik forgalomban lévő tervezet csak igen általános megfogalmazásokat tartalmaz. Egyetlen utalás sincs benne bármelyik tagállamra, vagy annak vezetőjére vonatkozóan. Viszont igen diszkréten megemlíti a tanszabadságot, ami mögött a CEU van.

Le Monde/Szelestey Lajos

Merkel történelmi hibái

FüHü

-

2018-11-04

0

Magyarország esete egészen hallatlan. Az ugyan egyre világosabbá vált, hogy Orbán Viktor a jogállam rovására kívánja megerősíteni hatalmát, ám Merkel semmiféle összehangolt választ nem adott. Nem hívta fel Brüsszelt, hogy indítson eljárást a magyar fél kizárására, vagy állítsa le a közösségi támogatásokat. De még rosszabb, hogy nem tette ki a Fideszt az Európai Néppártból.

Egy neves, német származású amerikai politológus úgy látja, hogy a történelem keményebben fogja megítélni Merkel munkásságát, mint ahogy azt a legtöbben ma feltételezik, mégpedig leginkább az Orbán ügyében elkövetett mulasztás miatt.

Yascha Mounk szerint ennek oka az, hogy a kancellár három fontos európai kulcskérdésben is kudarcot vallott, miközben országát minden más vezetőnél jobban átformálta a háború óta: a hitelválság után nem volt hajlandó megreformálni az EU-t, nem magyarázta meg odahaza a határnyitást, és ezzel teret nyitott a populista ellenhullámnak, valamint annak, hogy egy szélsőséges párt 1945 óta először bekerüljön a Bundestagba, végül pedig nem szállt szembe a populista magyar és lengyel vezetőkkel, ami meggyengítette a demokráciát a földrész keleti felén és létveszélyt jelent az unió számára. És lehet, hogy éppen ez utóbbi lesz a döntő, amikor az örökség fölött kimondják majd a verdiktet.

Magyarország esete egészen hallatlan. Az ugyan egyre világosabbá vált, hogy Orbán Viktor a jogállam rovására kívánja megerősíteni hatalmát, ám Merkel semmiféle összehangolt választ nem adott. Nem hívta fel Brüsszelt, hogy indítson eljárást a magyar fél kizárására, vagy állítsa le a közösségi támogatásokat. De még rosszabb, hogy nem tette ki a Fideszt az Európai Néppártból. Ily módon Orbán mára ténylegesen felszámolta a liberális demokráciát. És mivel erős szövetséget épített ki más tekintélyelvű vezérekkel, pl. Lengyelországban, könnyedén megtorpedózhatja azokat az eljárásokat, amelyek segítségével az EU felelősségre vonhatná. Ennél fogva nagyon valószínű, hogy az EU továbbra is eltűri a tényleges diktatúrát a soraiban. Ez azonban az uniós legitimitásának alapjait kezdi ki, mert nem valószínű, hogy a német lakosság hajlandó volna megosztani a nemzeti szuverenitás egy részét a budapesti és varsói autoriter erős emberekkel.

Súlyos gond, hogy Merkel félreállította pártján belül mindazokat, akik tehetségesek voltak és volt elképzelésük a jövőről, miközben jelenleg éppen bátor víziókra volna szükség. Vagyis német szemszögből jelenleg az a legnagyobb veszély, hogy nem változik semmi sem érdemben. Az utód is úgy tesz, mintha a dolgok csócsálása megfelelő stratégia volna a liberális demokrácia értékeinek megvédésére.

Foreign Affairs/Szelestey Lajos

Trump: megállapodhatunk Kínával

FüHü

-

2018-11-03

0

Nagyon jó telefonbeszélgetést folytattam Hszi Csinping elnökkel – nyilatkozta Trump elnök mielőtt újabb kampánykörútra indult volna Washingtonból. Az Egyesült Államokban fontos választást tartanak november elején, és ez befolyásolhatja Trump politikáját is. Washingtonban sok szakértő úgy véli: a kemény fellépés Kínával szemben a kampány része! Trump 250 milliárd dollár értékű kínai importra vetett ki büntető vámot, és azzal fenyegetőzik: ha nincs megállapodás, akkor újabb 267 milliárd dolláros árutömeget sújthat büntető vám. Trump célja az, hogy csökkentse a rekord deficitet, mely Kínával szemben kialakult, azaz 375 milliárd dollárral magasabb a kínaiak exportja mint az importja az Egyesült Államokból!

„A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni!”- hangsúlyozta Donald Trump, aki fair megállapodást ígért Pekingnek. Az amerikaiakat nem is annyira a nagy kereskedelmi deficit zavarja hanem az, hogy a szellemi tulajdont Kínában egyáltalán nem respektálják. Vagyis gátlástalanul koppintják az amerikai árukat. Ebben a tekintetben Peking változást ígér.

Donald Trump és Hszi Csinping kínai elnök november végén Argentínában találkozik egymással. A latin-amerikai országban rendezik meg a G 20 idei csúcsértekezletét. Amikor Kínában Hangcsou városában rendezték meg a G 20 csúcstalálkozót, akkor Hszi Csinping elnök bejelentette igényét arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kormányozza a globális gazdaságot. Obama elnök csak mosolygott, de Donald Trumpot nem ilyen fából faragták. Már elnökválasztási kampánya során meghirdette a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet azután elnöksége második évében meg is indított. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború mindkét óriást kedvezőtlenül érinti és negatív hatással van a globális gazdaságra is. Sanghajban hamarosan import expó nyílik, amely a kínai piac előnyeit van hivatva megmutatni. Hszi Csinping elnök mond beszédet Sanghajban, ahol 12 állam kap dísz pavilont: Oroszország, Németország és Magyarország köztük van, de az Egyesült Államok nincsen…

Fontos

kikerült a szövegből a liberális demokrácia mint érték,

győzelemként könyvelték el a történteket.

Nincs szó kapitulációról

európai parlamenti választások előtt mindent ennek rendelnek alá.

az EPP kerül kellemetlen helyzetbe a mostani „puhaság” miatt.

mennyi szavazatot vinne magával,

megválasztotta Manfred Webert csúcsjelöltnek,

Ez szinte felhívás egy újabb pávatáncra:

Demokrata többség lesz januártól az amerikai Képviselőházban. A Szenátus republikánus kézen marad. Trump „hatalmas sikerről” tweetelt, de gratulált Nancy Pelosinak, a demokraták képviselőházi vezetőjének is.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA