Fontos

Gruevszki, a lakmusz

0

Hogy a politikus menedékben részesült Budapesten, az jelzi, hogy Orbán kész kihívni a Nyugatot és tető alá akarja hozni az európai nacionalisták szövetségét. Nem adja ki Hernádi Zsoltot Horvátországnak, illetve hírek szerint ugyanígy járt el, amikor az USA egy pénzmosási ügyben kérte hat magyar kiadatását – írja a Wall Street Journal.

A magyar kormány szívesen látja a szökött macedón oroszbarát autokratát, ami annak a jele, hogy az ország távolodik a Nyugattól és szembe megy az unióval, illetve az Egyesült Államokkal. Utóbbiak igyekeznek vonzáskörükben tartani Orbán Viktort.

Gruevszki nem az első vezető, aki Moszkvához kötődik és menedékre talál Magyarországon, amely korábban megtagadta, hogy kiadjon két oroszt. Amerikai illetékesek ebben annak bizonyságát látják, milyen mértékbe tolta keletre országát a magyar miniszterelnök. A washingtoni kormányzat egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy a nyugati befolyás erős csökkenését tapasztalják Budapesten. Mint mondta, az ilyen kiadatási ügyek bizonyos értelemben lakmusz tesztet jelentenek, tehát mutatják, hol áll egy hatalom az USÁ-hoz, de egyúttal a jogállamhoz képest is.

Orbán fokozza a nyomást mindazokra, akik nem értenek vele egyet, miközben erősíti a kapcsolatokat a Kremllel, illetve külföldi nacionalistákkal. Uniós szervek szerint egyúttal megerősítette az ellenőrzést a bíróságok, a sajtó, az egyetemek és a hatóságok fölött, a közbeszerzéseket a miniszterelnök csókosai kapják. Amerikai illetékesek azon is ki vannak akadva, hogy a magyar fél ellenségeskedik Ukrajnával, továbbá sziklaszilárdan támaszkodik az orosz energiaszállításokra és örömmel fogadja az orosz és kínai befektetéseket. Orbán fokozza erőfeszítéseit az ország átalakítására, ideértve az európai szerepet.

Krekó Péter szerint a miniszterelnök úgy érzi: túl erős ahhoz, hogy kudarcot valljon. Meg hogy nem kell igazodnia sem Washingtonhoz, sem Brüsszelhez. Ugyanakkor Gruevszki nacionalista pártja gátolja az Egyesült Államok terveit a térségben, elutasítja pl. a névváltoztatást, noha az megnyitja az utat a NATO és az EU felé. Ebben egyetért vele Oroszország és Magyarország. Hogy a politikus menedékben részesült Budapesten, az jelzi, hogy Orbán kész kihívni a Nyugatot és tető alá akarja hozni az európai nacionalisták szövetségét. Nem adja ki Hernádi Zsoltot Horvátországnak, illetve hírek szerint ugyanígy járt el, amikor az USA egy pénzmosási ügyben kérte hat magyar kiadatását. Azon kívül lakhatási engedélyt kapott a szír elnök egyik bizalmasa, akit szintén az amerikai hatóságok köröztek.

Európai és washingtoni vezetők hónapok óta új taktikával próbálkoznak, hogy megfékezzék Orbánt. A Néppárt a minap nyilatkozatot íratott alá vele, miszerint tiszteletben tartja a jogállamot. Ám az utóbbi hetek változásai mutatják, mi megy végbe Magyarországon. Lassan felállnak a közigazgatási bíróságok, tárgyalás nélkül el akarják ítélni az Index újságíróját, amiért az terhelő adatokat hozott nyilvánosságra a hatalom egyik hívéről. Távozik továbbá a CEU.

A forrófejű Mohamed helyett Ahmed legyen a király

Ezt kívánja állítólag a szaudi hercegek többsége. Szaud Arábiában nincs automatikus trónöröklés: az uralkodó halála vagy súlyos betegsége esetében egy 34 tagú Tanács dönt az új király személyéről.

A most 82 éves Szalman király puccsal juttatta hatalomra kedvenc fiát, Mohamedet. A most 33 éves herceg a reformok szimbólumává vált a világban. Kétségkívül komoly modernizációs változásokat indított el, de eközben rengeteg érdeket megsértett és középkori módszereket alkalmazott. Legutóbb Isztambulban az ellenzéki újságíró meggyilkolásával. Szaud Arábiában felmentették a trónörököst a vádak alól, de külföldön kevés a kétség: Mohamed bin Szalman parancsára ölték meg az ellenzéki újságírót Isztambulban. Emiatt számtalan bírálat érte a trónörököst, de Szalman király továbbra is bízik a kedvenc fiában. Ezért a hercegek úgy vélik: megvárják Szalman halálát, de utána nem Mohamedet hanem Ahmedet ültetik a trónra!

Ahmed bin Abdulaziz a 76 éves herceg a király öccse, ráadásul ugyanaz volt az édesanyjuk is: Szaúd király kedvenc felesége. Ahmed 40 évig államtitkár volt a belügyminisztériumban. Ezért jól ismeri a majd mindenható titkosszolgálatot. Kiváló kapcsolatot ápol az amerikaiakkal is. Amikor Szalman király kedvenc fiát nevezte ki trónörökösnek, akkor Ahmed herceg a között a három ellenzéki között volt, aki nem helyeselte Mohamed kinevezését. Ahmed herceg sokat utazgat külföldön és jó kapcsolatokat ápol sok arab vezetővel. A reformok hívének vallja magát.

Mohamed trónörökös folytatni akarja a reformjait. A 33 éves trónörökös egyáltalán nem kíván lemondani. Erre csak az apja, a király vehetné rá. Valószínűtlen, hogy Szalman király beismerné tévedés volt fiának az előléptetése trónörökössé. Mohamed herceg gondoskodik is róla, hogy a király mind kevésbé tájékozódjon a napi ügyekben. Roham tempóban palotát épít Rijadtól messze két milliárd dollárért. Ide szeretné elszállásolni a királyt – „egészségi állapota érdekében”. Ugyanakkor Mohamed támogatottsága a hercegek között nagyon meggyengült különösen azóta, hogy néhányat közülük őrizetbe vettek. Csak azután engedték őket szabadon, hogy lemondtak a vagyonuk egy részéről az állam vagyis Mohamed javára.

Az USA és Szaud Arábia stratégiai szövetségét még Roosewelt elnök és Szaúd király kötötte meg 1944-ben. Ezért az amerikaiakat most valósággal sokkolta Mohamed bin Szalmán trónörökös megbízta a hadügyminisztert érdeklődjön az orosz fegyverszállítások lehetősége iránt! Korábban a trónörökös egyik bizalmasa azzal fenyegette meg Amerikát, ha túlságosan firtatja a meggyilkolt újságíró ügyét, akkor Szaud Arábia átáll a másik oldalra vagyis Oroszországgal köt szövetséget! Még egy katonai támaszpontot is felkínálnának Putyin elnöknek! Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban. Egy jóbarátja azért maradt Mohamed bin Szalman trónörökösnek méghozzá Trump elnök veje! Az ortodox zsidó Jared Kushner az elnök főtanácsadója közel-keleti ügyekben. Kortársa a trónörökösnek, akivel jól megértik egymást. Egyszóval még minden bizonytalan Szaud Arábia jövőjét illetően, ahol a hercegek egy bölcsebb és öregebb Ahmedet szeretnének majd a trónon látni a forrófejű 33 éves Mohamed helyett.

Szembe kell nézni a nacionalista kihívással

0

A populizmust nem Orbán Viktor találta fel. Ausztriában a szélsőséges Szabadságpárt már akkor bekerült a kormányba, amikor Magyarország még csak reményteli tagjelölt volt az EU kapujában. De Orbán is hozzátette a magáét, mivel bevállalta az illiberális címkét, és a liberális és illiberális közti megosztottságot Kelet és Nyugat küzdelmének állította be, részben azért, hogy a ténylegesnél nagyobbnak látsszon a támogatottsága.

A világ egyik legtekintélyesebb külpolitikai elemzőintézetének (Carnegie) európai igazgatója a Politicónak írt cikkében úgy gondolja, hogy ha a liberálisok meg akarják állítani a populista hullámot, akkor el kell kerülniük a csapdát és nem szabad Közép-Európát ostorozniuk, mert nem a térség a felelős a jelenségért. Tomás Valasek szerint Macron a minap joggal állapította meg Pozsonyban, hogy az EU nem a régi és az új tagok között megosztott, mert mind a két oldal a földrész újraegyesülését akarja. Ám az elnök túllépett azon, hogy milyen törékeny a kettő közötti viszony, ami jóvátehetetlen szakadással fenyeget. A liberális és illiberális erők közti harc meghatározó témává lépett elő. De hiba úgy beállítani, mintha a populizmus elsősorban közép-európai gond volna. Az EP-választás az egység próbaköve lesz.

Persze kísértő, hogy úgy tüntessék fel, mintha a nyugati liberális bástyát csakis az új tagállamok populistái támadnák. Ám a populizmust nem Orbán Viktor találta fel. Ausztriában a szélsőséges Szabadságpárt már akkor bekerült a kormányba, amikor Magyarország még csak reményteli tagjelölt volt az EU kapujában. Azon kívül a jelenség nem korlátozódik a régióra. Ám a sztereotípia több okból is tartja magát. Először is, mert a jobboldali populisták által kormányzott Magyarország és Lengyelország keleten van. De Orbán is hozzátette a magáét, mivel bevállalta az illiberális címkét, és a liberális és illiberális közti megosztottságot Kelet és Nyugat küzdelmének állította be, részben azért, hogy a ténylegesnél nagyobbnak látsszon a támogatottsága.

A térség részéről annyiban van jogosultsága a kvóták elutasításának, hogy ezek az országok a történelmi előzmények miatt nem szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit kell tenniük – akaratuk ellenére. Ugyanakkor a keleti bővítést megbánó nyugati államok számára kapóra jött a liberalizmus válsága, mert így sürgethetik a hasonlóképpen gondolkodó országok szorosabb szövetségét.  Így előkészítik a talajt a kétsebességes Európához. De a választási kampány beindulásával nagy a kockázat, hogy kiéleződik a feszültség és gyógyíthatatlan károk érik a két oldal közti viszonyt. Meg kell akadályozni a végleges törést, noha a vezető jelöltek jelenleg egytől-egyik a különbségeket hangoztatják. De ha keleti és nyugati EP-képviselők összefognának, menteni tudnák a kárt. Egy esetleges migrációs megállapodás szintén segítene hatástalanítani menedékkérőkről folyó vitát. Túl kellene lépni a kötelező elosztás elvén is.

Talán a legfőbb, hogy az európai vezetőknek el kellene ismerniük: nem a liberális Nyugat és az illiberális Kelet ellentéte okozza a válságot. A nyílt társadalom követői mindenütt szembenéznek a nacionalista, populista kihívással. Azon kívül van igazság abban, amikor a populisták azt mondják, hogy az EU nem működik jól. A legtanácsosabb az volna, hogy válaszként a liberálisok mindenütt mozgósítsák a demokratákat és kidolgozzák a saját javaslatukat a másik oldal által kifogásolt gondokra. Az sem árt, ha a két fél jobban megismeri egymást. Meg kell szabadulni a ki nem mondott előítéletektől, közhelyektől.

Orbán nem szereti a vegyes pártokat

Orbán Viktor keményen odaszólt Bugár Bélának és a Hídnak. „Ami a Felvidéket illeti, van egy tüske a körmünk alatt, egy híd formájú tüske” – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Bugár szerint Orbánt azt zavarja, hogy a Híd többször is kritizálni merte őt és a Fideszt.

Orbán a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) múlt pénteki ülésén beszélt a szlovákiai magyar kisebbség politikai helyzetéről. A magyar miniszterelnök a Kárpát-medencei vegyes pártok létezését veszélyes jelenségnek nevezete. „A Híd nem a konkrét mivoltában jelent problémát a számunkra. Bugár Bélának vannak történelmi érdemei, van, aki kedveli őt és van, aki nem. Nekünk ez sokkal inkább egy strukturális jellegű probléma, hiszen a felvidéki vegyes párt létezése nemzetstratégiai kérdést vet fel. Konkrétan azt, hogy kívánatosak-e az etnikai alapú pártok a Kárpát-medencei régiókban, vagy pedig célravezetőbb magatartás-e a vegyes pártok létrehozása. Az én álláspontom az, hogy életveszélyes lenne áttérni az etnikai alapon szerveződő pártképviseletről a vegyes alapon történő szerveződésre. Szerintem ez egy csapda, és ebbe ne lépjünk bele, még akkor sem, hogyha egyébként néha megszakad az ember szíve, mert derék magyar embereket lát a Hídban elindulni, akikkel szemben az etnikai alapon szerveződő magyar pártot érdemes támogatnunk” – jelentette ki Orbán. A miniszterelnök még hozzátette, hogy figyelemmel kísérte a szlovákiai önkormányzati választás eredményeit, és gratulált az Magyar Közösség Pártjánaknak az elért eredményekhez.

Bugár Béla szerint Orbán nagyon furcsa következtetésekre jutott. „Szerinte azt a pártot érdemes támogatni a Fidesz-kormánynak, amelyik évek óta nem képes megugorni a parlamenti küszöböt és a törvényhozáson kívül leledzik. Azt a pártot pedig, amelyik kormánypártként jogszabályi szinten ér el eredményeket nemzeti kisebbségünket érintő ügyekben, tüskének tekinti. Arról azonban, hogy ki tüske, nem a határon túl döntenek, hanem itthon, Szlovákiában” – mondta Bugár, aki szerint egy ilyen döntés mintapéldája a legutóbbi önkormányzati választás volt. „Ezt a döntést, az önkormányzati választás eredményét, bizonyára Budapesten is látták. A Híd jól szerepelt, behozta korábbi regionális lemaradását az Orbán Viktor által támogatott párttal szemben, megvetette a lábát a déli régiókban. A Hídnak az elkövetkező négy esztendőben 127 polgármestere lesz. A Komáromi járásban például 4-ről 11-re nőtt a számuk, de máshol is erősödtünk. Ez nem eszmefuttatás, hanem a hazai választók döntése” – fűzte hozzá Bugár. Meggyőződése, hogy Orbánnak egyebek mellett az sem tetszik, hogy a Híd elutasítja a nem demokratikus kormányzási módszereket, nem támogatja a pánik- és félelemkeltést és mer kritizálni.

Menyhárt József, az MKP elnöke szerint Orbán Viktor kijelentéseit kontextuson belül kell értelmezni. „A miniszterelnök tulajdonképpen méltatta Bugárt, hiszen kiemelte történelmi érdemeit, majd hozzátette, hogy ebben az esetben igazából nem vele kell foglalkozni. Ezt én is így gondolom. A miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy ez szerkezeti probléma, nem pedig személyes. A mondanivalójának lényege az volt, hogy nem szabad engedni, hogy a Kárpát-medencén belül a vegyes alapon szerveződő pártok fölé kerekedjenek az etnikai alapon szerveződő pártképviseleteknek. Az, hogy ezt a Híd elnöke magára vette, az már az ő dolga. Én úgy gondolom, hogy Bugár akkor sem kritizál, amikor kellene, olykor meg bírál, amikor nem is kellene. Nála az igen néha nemet jelent, és fordítva. A miniszterelnök úr nagyon pontosan fogalmazta meg a mondanivalóját, a vegyes pártokat bírálta általánosságban, nem pedig Bugárt” – nyilatkozta Menyhárt.

Új Szó

Túl soká élünk, ami pénzügyi kockázat

A vártnál is tovább élnek az emberek, ami akár 50 százalékkal megdobhatja a kiadásokat 2050-re – derül ki az IMF jelentéséből. A valutaalap vezetője a nyugdíjkorhatár folyamatos emelését szorgalmazza, de szó lehet az ellátás csökkentéséről is.

Az idősek túl sokáig élnek, és ez veszélyt hordoz a globális gazdaság számára, most valamit kell tenni – véli Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Az IMF következő féléves csúcstalálkozójára készítette elemzését.

Az IMF tőkepiaci részlegének vezetője, a spanyol José Viñals a becsültnél hosszabb életet

„élettartam-kockázatnak”

nevezi. Eszerint ha az átlagos élettartam 2050-re várhatóan több, mint három évvel növekedne a 2010-es referenciaértékhez képest, akkor a fejlődő gazdaságokban az öregedés költsége a kormányokra, a vállalatokra, a biztosítókra és a magánszemélyekre 50 százalékkal emelkedne.

A feltörekvő országok esetében ez a többletköltség 25 százalék lenne. Abszolút összegben a várt többletköltségek több tízmilliárd dollárba kerülnek globálisan. Ez veszélyezteti az államháztartás fenntarthatóságát, mert az államadósságot hasonló arányban növelné. Ez a magánszemélyek fizetőképességét is veszélybe sodorná.

„A hosszabb élet jó dolog, de jelentős pénzügyi kockázatot hordoz. Többe fog nekünk kerülni”

– mondta Vinals.

A bemutatott adatok szerint az élettartam valósággal száguldva nőtt az elmúlt bő 250 évben. 1750-ben Nyugat-Európában a születéskor várható élettartam nem érte el a 40 évet. 1900 óta lineáris növekedés következett be, míg 2010-re el nem érte a 80-at. Globálisan az 1950-es 48-ról 1950-ig 70 évre nőtt a várható élettartam.

Az ENSZ várakozása szerint 2050-re a 60-dik év után a várható élettartam még 26 év lesz a fejlett gazdaságokban, és 22 a fejlődő országokban. Vagyis évente egy hónappal fog kitolódni. Az 1910-ben élt 60 éves európaiaknál a várható élettartam 15 év volt, egy évszázaddal később ez elérte a 24 évet.

Ez természetesen növekvő kiadást von maga után a nyugdíjakra és az egyéb társadalombiztosítási ellátásokra. „Felismerni és mérsékelni ezt a kockázatot olyan folyamat, amelyet most kell elkezdeni” – mondja az IMF szakértője.

Christine Lagarde szerint a hatások semlegesítése érdekében ajánlott kombinálni a nyugdíjkorhatár növekedését más intézkedésekkel. Azt javasolja, hogy

a korhatár növelését igazítsák a várható élettartamhoz,

ezzel nem nőne a nyugdíjban töltött évek száma.

A 67 éves nyugdíj-korhatárt kitoló spanyol reformban már van ilyen mechanizmus. A törvény előírja, hogy a nyugdíjrendszer legfontosabb változóit (mint például a korhatárt) a várható élettartam növekedésétől függően ötévente felülvizsgálják. De az IMF szerint ez se elegendő. Meggyőződésük, hogy további intézkedéseket kell hozni. Többek között a nyugdíjak csökkentését, a járulékok növelését és annak lehetőségét, hogy az államok a magánbiztosítókkal szerződést kötnek a „vártnál hosszabb ideig” élők miatti kockázat fedezésére.

Francia szerelmi vallomás Németországnak

0

A francia elnök kijelentette, hogy erősebb Európára, nagyobb egységre van szükség, mert különben a világ káoszba süpped. Macron a Bundestagban mondott beszédet a háború és a diktatúrák áldozatai előtt tisztelegve.

A Guardian szerint Macron felhívta a német kancellárt, hogy az támogassa a széleskörű uniós reformokat, mert a földrésznek és azon belül a két országnak mutatnia kell a békéhez vezető utat. Éppen ezért kell az EU-nak erősebbnek és az eddiginél szuverénebbnek lennie – tette hozzá. Merthogy a kontinens nem lehet nagyhatalmak játékszere, nem fogadhat el alárendelt szerepet a világban, többet kell tennie a saját biztonságáért és védelméért. Egyetértett Merkellel abban, hogy Európa vízválasztóhoz érkezett. A két politikus utána tárgyalt egymással, bár véleményük különbözik egy sor alapvető kérdésben, így pl. abban, mekkora jogkört kapjon a javasolt közös hadsereg. A tervezett katonai erőről a francia Európa-ügyi miniszter úgy nyilatkozott, itt nem arról van szó, hogy az USA ellen lennének, de az uniónak saját kezébe kell vennie a sorsát, hogy többé ne szoruljon rá másokra.

A Spiegel úgy értékeli, hogy a francia államfő történelmi beszédet mondott, szerelmi vallomást tett Németországnak, de lehet, hogy ezt Berlinben nem értik meg. A népek barátságának fogalma a német utópista Marx Károly szótárából való, most meg Macron a népek szerelméről regél? De a politikus tényleg komolyan gondolja. Franciaország meg akarja osztani Németországgal a piacon túl a hadsereget, az adókat, az egyetemeket. Az ilyesmi nem mindig ésszerű, épp ezért van szükség szerelemre is, hogy meglegyen hozzá a politikai bátorság. Az egésznek azonban van egy bökkenője: francia földön a hét végén hatalmas tüntetések voltak az adópolitika ellen, és úgy nézett ki, mintha az elnök a tiltakozások elől repült volna Berlinbe. És lehet, hogy a franciák inkább demonstrálnak és fütyülnek a népek barátságára? Mindezzel együtt a németeknek látniuk kell, hogy ilyen ajánlatot csupán egyszer kapnak az életben, mert Macront odahaza jelenleg még sokan támogatják. Lassan itt az ideje, hogy a német politikusok megtanuljanak szeretni és foglalkozzanak az elnök vallomásával.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung igazat ad Macronnak, hogy sokakban félelmet kelt az általa szorgalmazott új fejezet, és hogy az EU megújulásáért folyamatosan harcolni kell. A nemzeti érdekek ugyanis különböznek, hatalmas erők dolgoznak az EU fellazításán, miközben fennáll az veszély, hogy az uniós intézmények megkövesülnek. Épp ezért tanácsos időről időre visszatérni a közös dolgokra és azokból levonni a tanulságokat. Ám az európai szuverenitás már más lapra tartozik, különösen ami abból a migrációra és az euróövezet költségvetésére nézve következik. A kommentár szerint az elnök joggal szólt arról, hogy a közös európai cselekvés, újabb nemzeti jogok átruházása csakis a jog és demokrácia kereteiben lehetséges.

Amúgy egész jól működik a jogközösség, éppen azon hatalmak ellenében,, amelyek meg akarják osztani az uniót. Aki gazdaságilag boldogulni akar Európában, annak tartania kell magát a szabályokhoz. De az EU nem függetlenítheti magát a polgárok akaratától. Az viszont kínos propaganda csupán, hogy Brüsszelt senki által meg nem választott bürokraták uralják. Az egykori áldozatok gyásznapja arra emlékeztet, miként kell kezelni az eltérő nemzeti érdekeket, de arra is, miként nem szabad.

Hernádi kontra Wembley

Horvátországban eddig még nem váltott ki nagyobb érdeklődést, hogy Zágráb javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága Dubajban. Azaz: újra kiadják a nemzetközi elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A hír egyébként a horvát belügyminisztérium honlapján jelent meg. Ez a kétségtelen nemzetközi siker azonban semmi ahhoz képest, hogy a világbajnokság második helyezettje ma délután a Wembley-ben lép fel Anglia ellen.

Aggodalmaskodó hangnemet megütő cikkek sorozata jelent meg arról, hogy Rakitić (a vébé egyik horvát hőse) könnyebb sérülést szenvedett és talán be sem kerülhet a kezdő tizenegybe. És hogy mit mond Dalić, a szövetségi kapitány („Nem félünk senkitől sem!”).

A fociláz árnyékában alig jut hely Hernádinak és a mélypontra igyekvő horvát-magyar kapcsolatoknak.

A dubaji közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött, és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat.

Korábban Hernádi Zsolt egyszer már lekerült a szervezet körözési listájáról, de Horvátország augusztusban kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést.

Az ügy kiinduló pontja, mint ismeretes az, hogy a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban vádat emelt Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, állítva: soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A per egyik bizonyítéka egy videó volt, amelyen az látszik, hogy Hernádi és Sanader egy zágrábi étteremben ül és egy cédula gazdát cserél.

Zágráb azóta többször is bíróság elé akarta állítani a Mol-vezért (tanúként, vádlottként),

de a magyar hatóságok nem tettek eleget sem a horvát, sem a nemzetközi követelésnek. Szintén nemzetközi fórumokon egyszer Magyarországnak, máskor Horvátországnak adtak igazat. Tény, hogy Hernádi nem nagyon utazgat külföldre.

Az eset károsan hat a két ország kapcsolatára és állítólag a két miniszterelnök, Orbán és Plenković nyári magántalálkozóján is erről esett a legtöbb szó. Olyannyira kulcskérdés lehet a Mol-ügy, hogy Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) minapi ülésén még meg is fenyegette a horvátokat:

„Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a

magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat.”

Ennél világosabban aligha lehet fogalmazni. Pedig néhány napja még úgy tűnt, hogy enyhül a feszültség Zágráb és Budapest között. A horvát külügyminiszter bejelentette: Magyarország mégis támogatja országuk csatlakozását az OECD-hez. Eddig éppen a Hernádi iránt tanúsított bánásmód miatt akadályozta.

Továbbá Orbán december elsején és másodikán részt vesz Zágrábban a Közép-Európai Kezdeményezés elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői találkozóján. Magyar miniszterelnök hivatalosan utoljára 2011 járt Horvátországban. Az más, hogy rendszeresen ott nyaral és a horvátoknak szurkolt a foci vébén.

Az Interpol legújabb döntése ismét egy fordulatot hoz az ügyben és Gruevszki mellett Magyarországnak immár még egy nemzetközileg körözött híressége van.

Kína megszerezte a NATO szuper szoftverét

0

Amikor Oszama bin Ladent amerikai kommandósok megölték Pakisztánban, akkor a Luciad szoftver segítségével tudták az akciót élőben követni a Fehér Házban Washingtonban. Most a kínaiak ezt a Luciad szoftvert vásárolták meg annak belga tervezőjétől – értesült a South China Morning Post.

A Leuvenben működő cég főnöke dr. Lode Missiaen tervezte a Luciad szoftvert – még a NATO számára. Ez olyan mint a Ferrari – szupergyors program, amely háborús helyzetben hallatlan előnyt adhat a felhasználónak. Tampa-ban, az USA különleges műveleti központjában mindmáig ezt használják. A szoftver tervezője 1999-ig a NATO-nak dolgozott, de azután kilépett és megalapította a Luciad Kft.-t, amely árusítja a szuper szoftvert. Jelenleg a kínaiak szakértői gyorsított tanfolyamon sajátítják el a szoftvert, melyet a világ legnagyobb hadserege, a kínai is használni akar.

Miért engedi ezt a NATO? A South China Morning Post szerint a szoftver tartalmazhat bizonyos rejtett kém programokat, melyek tájékoztatják a külvilágot arról, hogy a kínaiak valójában mit is csinálnak. Ezért Peking komoly kockázatot vállalt a szoftver megvásárlásával, de a kínaiak szakértői nyilvánvalóan mindent elkövetnek azért, hogy olyan tűzfalat állítsanak a Kínában felhasznált Luciad és a külvilág közé, mely lehetetlenné teszi a kémkedést.

Nemrég Washingtonban tárgyalt a kínaiak sztár diplomatája és a hadügyminiszter. A stratégiai tárgyalásokról nem sok szivárgott ki, de az kiderült: bár Washingtonban Kínát ellenfélnek tekintik, de mindenképp tárgyalni kívánnak vele, mert semmiképp sem akarnak komoly konfliktust. A következő jelentős amerikai-kínai tárgyalás Argentínában lesz, ahol a G 20 csúcstalálkozón részt vesz mond Donald Trump mind pedig Hszi Csinping.

Tüntetők követelték a miniszterelnök lemondását… Prágában

Szégyen! Mondjon le! Ezekkel a táblákkal tüntettek Csehországban fővárosában az ország miniszterelnöke ellen. A régóta húzódó korrupciós botrány akár a Babis kormányzat bukását is okozhatja.

Mit keresett a cseh miniszterelnök fia a Krímben? „Elraboltak és a Krímben tartott fogva két orosz. Az egyik korábban a pszichiáterem volt Prágában. Elrablásom kapcsolatba lehetett a Gólya fészek üggyel” – nyilatkozta a Seznam televíziónak az ifjabb Andrej Babis, aki jelenleg édesanyjával Svájcban éldegél.

„Fiam mentális betegségben szenved. Gyógyszereket szed. Saját akaratából távozott Csehországból. Jelenleg az édesanyjával Svájcban él. A Gólya fészek ügyet a rendőrség kivizsgálta és lezárta azzal, hogy bűncselekmény nem történt.” Ezt írta a Facebookon fia furcsa nyilatkozatáról Andrej Babis, Csehország miniszterelnöke.

Az ellenzéki pártok Andrej Babis lemondását követelik. Ezenkívül azt is, hogy a rendőrség vegye elő újra a Gólya fészek ügyet. 2 millió uniós eurót kapott a Gólya fészek. Az OLAF kezdte el vizsgálni a kacifántos ügyet, amely Andrej Babist még nem mint miniszterelnököt, hanem mint Csehország második leggazdagabb emberét érintette. Andrej Babis vagyonát ma a Forbes 3,5 milliárd dollárra becsüli. A vagyon alapja az Agrofort, az a nagy mezőgazdasági vállalkozás, melynek alapjait még 1990 előtt vetette meg a szlovák származású cseh nagyvállalkozó, aki jelenleg Csehország miniszterelnöke. Az Agrofort kapott 2 millió eurót a Gólya fészekre, egy Prága környéki luxus farmra, amely egyben konferencia központ is.

Na, de Kicsoda Andrej Babis? A Pozsonyban született fiatalember Moszkvában végezte tanulmányait, a híres diplomata főiskolán, az IMO-n. Ott kerülhetett kapcsolatba a KGB-vel, és ez igen előnyösen befolyásolta a karrierjét a szocialista Csehszlovákiában. Egy ideig összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között. Majd a bizniszben kötött ki. A rendszerváltás előtt csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapított a Marokkóban bányászott foszfát kitermelésre, amely a műtrágya gyártásban volt hasznos alapanyag Csehszlovákiában. Amikor Csehszlovákia kettévált, akkor Andrej Babis Prágát választotta, mert az üzleti érdekeltségei számára ez volt a hasznosabb. Az Agrofort felfutott és számtalan vállalkozásba kezdett. A többi között Gólya fészek néven kongresszusi központot épített Prága közelében. Ehhez 2 millió eurót kapott az Európai Uniótól. Andrej Babis adóelkerülés céljából fiára és lányára íratta a Gólya fészket. Amelyet azután később újra visszavett.

És itt jön a képbe az emberrablás – ahogy azt az ifjabb Andrej Babis nevezi. Az oroszok elvitték a Krímbe, ahol aláírattak vele valamiféle papírokat. A Gólya fészekről volt szó? – kérdezte a riporter. Igen – válaszolta az ifjabb Andrej Babis, aki jelenleg 35 éves és édesanyjával él Svájcban. Azt nem árulta el, mikor történt az emberrablás. A Krím félsziget 2014 óta áll orosz fennhatóság alatt. Ezt sem Ukrajna, sem a világ nem ismeri el. Az oroszok azóta vígan berendezkedtek a Krímben és Andrej Babisnak kiváló orosz kapcsolatai voltak és vannak. Az ifjabb Babis története tehát hihető …

Pénzügyi botrány – politikai bukás? Andrej Babis nagy túlélő. Nemcsak a szocialista Csehszlovákiát élte túl, de számtalan nagy botrányt is, melyek az üzleti vállalkozásaihoz kötődtek. Amikor pénzügyminiszter volt, akkor azért távolította el a miniszterelnök, mert egy korrupciós botrányban nem tisztázta magát. A Gólya fészek ügye is évek óta kísérti Andrej Babist. Aki sokak szerint azért lépett a politika porondjára, hogy megóvja üzleti érdekeit. Jelentős sajtó birodalmat épített ki. Korábban még a Népszabadság iránt is érdeklődött. A sajtó birodalom egyáltalán nem vált a kárára amikor Ano néven politikai pártot alapított. Miután a választást megnyerte nagy nehezen koalíciós kormányt alakított. A kormányban partnere az egykori vetélytárs, a nagymúltú szociáldemokrata párt. De ketten együtt sem elég erősek ahhoz, hogy szembeszálljanak egy ellenzéki bizalmatlansági indítvánnyal. Ehhez a kommunisták csendes támogatása is kell. Andrej Babis megszerezheti a szükséges támogatást, de mindennek ára van.

Fia botrányos nyilatkozata mindenképp meggyengíti Csehország miniszterelnökének pozícióját, de Andrej Babis a moszkvai egyetemi évek óta annyi mindent látott már, hogy nyugodtan túlélheti saját fia vádját is, mely szerint az oroszok apja megbízásából elrabolták és a Krímbe vitték. Ahol aláírattak vele mindenféle papírokat, melyek a cseh miniszterelnök híres Gólya fészek botrányát érintik …

Gruevszki a Seychelle-szigeteken

A macedón Nova TV most találta elérkezettnek az időt, hogy egy 2012-ben készült pár perces filmet tegyen fel a világ legnagyobb videómegosztójára. A Nova honlapján azt írja, hogy annak idején azt a kormánypropagandát akarták megcáfolni a többezer dolláros nyaralás képeivel, hogy Nikola Gruevszki miniszterelnök szerény életmódot folytat és egész idejét a macedón nép felvirágzásának szenteli.

Európa egyik legszegényebb országában ugyanis egy ilyen üdülés valóban szemet szúr és csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak. Később sokkal több turpisság is kiderült a magyar miniszterelnök és az orosz elnök barátjáról. Például a 600 ezres Mercedes, a családi vagyon hatalmas méretű gyarapodása, választási csalások sorozata, több tízezer ember törvénytelen lehallgatása.

Ha nem is a Seychelle-szigetekre, de a Magyarországra szökését a magyar hatóságok tevőlegesen segítették, az ország diplomáciai tevékenységét közönséges gépkocsi használatra silányították. Egyik balkáni országból a másikba szállították a bukott és jogerősen elítélt volt macedón miniszterelnököt. Magyar diplomaták egy bűnöző szöktetését szervezték meg. Ez még akkor is színtiszta igazság, ha a magyarországi hatóságok görcsösön ragaszkodnak ahhoz, hogy Macedóniából való kijutásához semmi közük. Viszont miután (valószínűleg a zöld határon, tehát illegálisan) bejutott a szomszédos Albániába a magyar külügy (meg a többiek) átvették a mentőangyal szerepét.

Egy silány „kémtörténet” dilettáns szereplőkkel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK