Fontos

Orosz agresszió vagy ukrán provokáció

0

Ukrán és orosz források másként ítélik meg a vasárnap lezajlott incidenst a Kercsi-szorosnál. Az ukrán elnök hadiállapotot vezet be az orosz agresszió miatt, az FSzB, az orosz szövetségi biztonsági szolgálat pedig azt állítja: megdönthetetlen bizonyítékai vannak, hogy az ukránok készítették elő a provokációt.

Hadiállapot bevezetését javasolta két hónapos, azaz 60 napos időtartamra az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke, amit Petro Porosenko államfő támogatásáról biztosított – derült ki az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósításából.

Porosenko közölte: kéri a parlamentet, hogy hétfőn rendkívüli ülésen vitassa meg a kérdést. Szavai szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen.

Hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetése nem jelent “hadüzenetet”.

“Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be – szögezte le.

Az elnök azt javasolta, hogy a parlament zárt ülésen tárgyalja meg a kérdést. Erre hétfő délután kerül sor. A javaslat elfogadása sok mindennel járhat, például az elnökválasztás késleltetésével is. Az államfő ellenlábasai szerint Porosenko így akarja meghosszabbítani mandátumát.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre. Emellett a szárazföldi hadsereget és a nemzetbiztonsági szolgálatot (SZBU) is készültségbe helyezték.

Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó nekiment három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették. Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette.

Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat szerint Ukrajna a felelős a Krím félsziget és Krasznodari terület közötti Kercsi-szorosban vasárnap történt incidensért.

A krími kikötők igazgatósága szerint Oroszország lezárta az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szorost.

Az orosz szövetségi biztonsági szolgálat (FSZB) krími határokért felelős részlege azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy hadihajói megsértették az orosz területi vizeket és veszélyes manővereket hajtottak végre.

A Rosszíja 24 orosz hírtelevízió szerint Oroszország egy hatalmas teherhajót irányított a Kercsi-szoroson átívelő híd alá, lezárva ezzel a szoros bejáratát, és megakadályozva, hogy az ukrán haditengerészet három hajója behajózzon az Azovi-tengerre. A hídnál orosz katonai helikopterek köröztek.

Hírek szerint Oroszország tüzet nyitott az ukrán haditengerészet hajóira a Kercsi-szorosnál, az orosz különleges erők három hajót elfoglaltak, és az incidens során két ukrán tengerész megsérült.

Az eddigi információk alapján a két páncélozott tüzérségi kishajót érte találat, a harmadik – egy vontatóhajó – is megállásra kényszerült.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) szerint Ukrajna a felelős a Krím félsziget és Krasznodari terület közötti Kercsi-szorosban vasárnap történt incidensért. Az FSzB vasárnap esti közleményében azt állítja: megdönthetetlen bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a “provokációt” Kijev készítette elő és szervezte meg, és hamarosan nyilvánosságra is hozza.

Ukrajinszka Pravda/ Rosszíja 24/Kárpáti Igaz Szó

 

Hadiállapot az orosz-ukrán konfliktus miatt

0

Hadiállapot bevezetését javasolta hatvan napos időtartamra az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke. Hétfőn reggel bejelentették, hogy válaszul az orosz agresszióra, teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget.

Porosenko szerint az ukránhajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen.

A hadiállapot bevezetése nem jelent hadüzenetet.

Porosenko azt mondta, hogy ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetik be.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre.

Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették.

Ez első incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott, aminek következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan. Ezt követően mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.

Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.

Friss hír: Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, válaszul az orosz agresszióra az Azovi-tengeren, jelentették hétfőn ukrán hírportálok, idézve az ukrán vezérkar közleményét.

Andrij Parubij ukrán házelnök bejelentette, hogy az „orosz agresszió” miatt hétfőn 16 órára (közép-európai idő: 15 óra) összehívja a parlament rendkívüli ülését.

 

Isten óvja Angliát!

Ugyanis a kormányzata nem fogja. De Isten óvjon minket is, hasonló okokból: tegnapi írásunkban kitértem arra, hogy Orbán Viktor mintha nem lenne teljesen tisztában a Brexit fogalmával, mibenlétével és következményeivel, ám bátor ember, és nyilatkozik róla, kár, hogy szamárságokat – nos, a nemzetközi helyzet tegnap óta jelentősen fokozódott.

Éspedig két elem változott meg. Egyrészt pár perccel ezelőtt vált hivatalossá: aláírták a megállapodást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, valamint a politikai nyilatkozatot a jövőbeli kapcsolatokról a Brexit után is bennmaradó európai uniós tagországok vezetői Brüsszelben. A jóváhagyás várható volt, mivel előző nap Gibraltár kérdésének megoldásával elhárult az utolsó probléma is.

A két dokumentumot Theresa May brit kormányfőnek is alá kell írnia, aki a tervek szerint hamarosan csatlakozik a huszonhetekhez.

A litván elnök Dalia Grybauskaitė azt mondta a döntés előtt: „Támogatni fogjuk ma a megegyezést, de ez egyik oldalnak sem jelent semmi jót.”

„Az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból egy tragikus pillanat. Nincs rajta semmi ünnepelnivaló. De elértük a lehető legjobb egyezséget” – osztotta meg a véleményét reggel az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker.

Ha most azt hisszük, eldőlt Britannia sorsa, nagyot tévedünk.

Theresa May kormányfőként aláírhatja a ma megszületett dokumentumot, azonban azt még a brit parlamentnek is meg kell szavazni, különben érvénytelen lesz a megállapodás.

De hát mi van ebben az okmányban végső soron, milyen lesz vagy inkább lehet a Brexit?

Alapvetően a legszigorúbb, majdhogynem a „megállapodás nélküli” (no-deal) Brexit-változatról van szó. Tehát Nagy-Britannia kikerül úgy az európai vámunióból, mint a szabad munkaerő-áramlás rendszeréből, nem kér és nem kap európai uniós támogatásokat, nem fizet be semmit az Uniónak, és egyáltalában véve, jogi szempontból olyan külföldi országgá válik a kontinens felől nézve, mint Marokkó vagy Tunézia.

Részletesebben: a 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december végéig egy átmeneti időszak következik, amelynek az ideje alatt a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, és az EU-ban élő britek megtarthatják a korábban élvezett jogaikat. Nagy-Britannia és az EU vállalja, hogy a britek tagsága alatt vállalt be- és kifizetési kötelezettségeiket mindketten teljesítik, akkor is, ha kilépés dátuma után esedékesek. A szétválás lebonyolításának része például a meglévő szerzői jogok védelme, a folyamatban levő rendőrségi és más igazságszolgáltatási ügyek befejezése, és hogy az átmeneti időszak előtt kereskedelmi forgalomba bocsátott áruk eljuthatnak a célállomásukra.

Vannak szankciók is a megállapodásban, arra az esetre, ha valamelyik fél esetleg nem tartaná be a rárótt kötelezettségeket, de egyébként 2019. március 29. és 2020. december 31. között majdnem minden úgy történik majd, mintha Nagy-Britannia még tag lenne az EU-ban, az egyetlen kivétel az, hogy nem vehet részt az EU-s intézmények munkájában, tehát például nem lesz EP-képviselője, EU-biztosa, és a brit kormány nem vehet részt az EU-s miniszterek Tanácsának ülésein és az üléseket előkészítő találkozóin. Az átmeneti időszak egyszer meghosszabbítható, ha az Egyesült Királyság és az EU közösen eldönti, hogy meg szeretné hosszabbítani.

Mint láthatjuk, ez nem teljes megállapodás,

mert például az ír-északír vámhatár kérdését, ami alapvető gondot jelentett a megegyezés szempontjából, úgy oldották meg, hogy létrehoznak egy közös vámterületet az EU és az Egyesült Királyság között, ami lehetővé teszi, hogy Írországból ellenőrzés nélkül lehessen árukat szállítani Észak-Írországba, ugyanakkor Észak-Írország korlátozások nélkül kereskedhet Nagy-Britanniával is. Ezzel elhárult annak a veszélye, hogy Ulster harcedzett fiai (és lányai) sorompót látván maguk és anyaországuk között, azt minimális gondolkodási idő után egyszerűen a levegőbe röpítsék, és megszakítsák a kapcsolataikat Londonnal, a hosszú évek alatt megszokott módon.

Skócia kérdése azonban továbbra is rendezetlen maradt: márpedig Nicola Sturgeon skót miniszterelnök álláspontja kérlelhetetlen és szigorú. Eszerint amennyiben lehetséges, kormánya szinte bizonyosan támogatni fog egy második brit népszavazást az európai uniós tagságról. Sőt garanciát követelnek arra, hogy ha a referendumon Skócia az EU-tagság fenntartása mellett voksolna, miközben az Egyesült Királyság többi része a kilépést erősítené meg, akkor Skóciát ne kötelezzék a többiek óhajának elfogadására. Ráadásul akkor egyeznének bele egy második népszavazás ötletébe, ha cserébe Skócia ismét szavazhatna a függetlenségről.

Tehát sok kérdés még nyitott, tulajdonképpen egyelőre csak az Unió részéről született megegyezés. De lássuk azt, ami minket érdekel:

mi lesz az Egyesült Királyságban élő magyar munkavállalókkal?

A kiszivárgott részletek alapján az új bevándorlási rendszerben – amely a kormány szándékai szerint a brit EU-tagság megszűnése után tervezett huszonegy hónapos átmeneti időszak lejártával lépne életbe – megszűnnének a számszerű korlátozások a magasan képzett külföldi munkavállalók esetében, így például az EU-országokból érkező orvosok és más, magas szakképesítésű munkavállalók is állandó nagy-britanniai letelepedési engedélyt kaphatnának, hozzátartozóikkal együtt.

Ezzel szemben ilyen magyar munkavállaló kevés van, még a magyar diplomások is inkább alacsonyabb presztízsű, kevesebb képzettséget igénylő munkákat végeznek Nagy-Britanniában. Ők a jövőben csak tizenegy hónapra szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyhez juthatnának, és családtagjaikat sem vihetnék magukkal. Természetesen szó sem lehet arról, hogy szociális juttatásokban részesüljenek.

Hát, erre mondta azt pénteken Orbán Viktor, hogy a tervezet magyar szempontból kielégítő, megvédi az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok érdekeit. Szerinte a magyar munkavállalók jogai nem fognak sérülni.

Ha ez nem jogsérelem, akkor nem tudom mi az – a Napnál is világosabb, hogy a magyar kormányfő nem olvasott el semmiféle dokumentumot, csak beszélt bele az éterbe, és biztos abban, hogy más sem olvasta az idevágó iratokat.

Téved, mint már annyiszor. Nagyot téved.

De térjünk vissza a munkavállalóinkhoz:

mi lesz a brit gazdasággal?

Azzal, kérem, baj lesz: a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül. Adataink szerint a brit vendéglátóipar felszolgálóinak hetvenöt százaléka, szakácsainak huszonöt százaléka, takarító és fenntartó személyzetének harminchét százaléka érkezett az Unióból – más megoldást nem látok, valószínűleg be kell zárni London szállodáinak egy részét, nem sokat, csak úgy a háromnegyedét.

És a vendéglátóipar csak egy példa – az energiaszektor, más okokból ugyan, de szintén össze fog omlani (a brit atomerőművek egy része elavult, alkatrész-utánpótlása uniós támogatáshoz kötött lett volna), így nem lehetetlen, hogy visszatér a híres londoni szmog, hiszen rá lesznek kényszerülve, hogy a jövőben szénnel fűtsenek, gázlámpával világítsanak.

Theresa May, Boris Johnson, Nigel Farage és társaik visszalökték Angliát a viktoriánus korba.

Egy jelentős különbséggel.

Nincs a világnak az a Brexitje, amitől visszakapnák Indiát.

Vagy a többi gyarmatot.

Isten óvja Angliát, isten óvjon minket is!

Van megoldás az orvoshiányra!

Kubai orvosokat kellene befogadni, akár százával a rengeteg gondot okozó orvoshiány megoldására. És nem, ők nem migránsok lennének, hanem ideiglenesen hazánkban állomásozó külszolgálatosok. Mint most megtudtam, Kuba egyik legfontosabb bevételi forrása az orvosok exportja: mintegy 50 000 egészségügyi dolgozójuk vállal munkát a világ 60 országában.

A megdöbbentő friss hír, ami erre felhívta a figyelmet, az az, hogy az új, szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro miatt most 8500 kubai orvos elhagyta Brazíliát és ezért több millió (!) brazil maradt orvosi ellátás nélkül.

A nemrég megválasztott brazil elnök ugyanis közölte, hogy a kubai orvosok csak akkor maradhatnak, ha a kubai kormány beleegyezik, hogy megkapják teljes bérüket és magukkal vigyék a családjukat is Brazíliába. Ha elmennek és ezért rengeteg brazil – főleg a szegénynegyedekben – orvos nélkül marad, ezek szerint nem zavarja Bolsonarot. Meg Donald Trump kormányát sem, hiszen az Egyesül Államok üdvözölte és megdicsérte a kubai orvosok hazazavarását.

Kubai orvos a reptéren – Forrás: YouTube

Az persze igaz, hogy a kubai állam elveszi a külföldön dolgozó orvosok fizetésének 75 százalékát, családjaik pedig nem hagyhatják el Kubát. A kubai rendszer ezzel akadályozza meg, hogy az orvosok kivándoroljanak, vagy talán pontosabb azt írni, hogy disszidáljanak. Még így is van rá legalább egy példa, hogy valaki inkább Brazíliában marad.

A külföldi munkát vállaló kubai orvosok azonban még így is jól járnak, hiszen bérük nagyobb részének elvonása ellenére is messze a kubai átlag fölött keresnek, világot látnak és átérezhetik, hogy fontos feladatot látnak el olyan emberek kezelésével, akik nélkülük nem is látnának orvost.

Na és mi a helyzet nálunk?

Ami meg minket illet, ne higgyük, hogy mondjuk egy szabolcsi falú végén jobb a helyzet, mint egy brazil favelában (nyomornegyedben). Más kérdés, hogy Pártunk és Kormányunk nyilván nem lesz hajlandó befogadni kubai orvosokat, hiszen bizonyára komcsik, nem a tízparancsolat segítségével akarnak gyógyítani, meg különben is, ha a szegények meg a nyugdíjasok tovább élnek, arra csak ráfizet a NER, és kevesebb közpénz jut Orbán haverjainak.

Malina Hedvig ügyében nem győzött az igazság!

0

Hedvig védőügyvédje, Roman Kvasnica úgy nyilatkozott, örül az ügyet lezáró határozatnak, de ez szerinte nem jelenti sem az igazság győzelmét, sem az egész jogi probléma lezárását. „Védencemet megtámadták és megverték, ezért az ügy végét csak az jelenthetné, ha a tetteseket bíróság elé állítanák. Erre már nem látok esélyt” – mondta. Kvasnica szerint Hedvig ellen törvénytelen eljárás folyt Szlovákiában, ezért a magyar vádhatóság az egyetlen lehetséges döntést hozta.

Bizonyítékok hiányában megszüntette a Zsák Malina Hedvig ellen hamis tanúzás miatt folytatott büntetőeljárást a győri ügyészség. Az indoklás szerint a tanúvallomások újabb szempontok szerinti kiegészítésétől objektíven értékelhető eredmény nem várható, az elmulasztott bizonyítási cselekmények pedig nem pótolhatók.

Elmulasztott vizsgálatok

A tizenkét és fél éve húzódó ügynek a magyar vádhatóság vetett véget, miután rámutatott, a szlovákiai hatóságok a büntetőeljárás során több bizonyítási eljárást is elmulasztottak. Amint az ügyészségi határozatban áll, Hedvig blúza mellett le kellett volna foglalniuk a szoknyáját is, hogy megvizsgálhassák annak a talajjal és a növényzettel való érintkezését, és nemcsak a blúzon lévő feliratot, hanem a Hedvig tulajdonában levő tollakat is meg kellett volna vizsgálni. A borítékot, amelyben a diáklány visszakapta az iratait, ugyan megvizsgálták, de a benne lévő dokumentumok daktiloszkópos vizsgálata elmaradt. A szlovák rendőrség nem foglalta le a Hedvig által megtett útvonalon működő köztéri kamerák felvételeit és nem hallgatta ki az általa meglátogatott üzletek alkalmazottait sem.

Kétséges bizonyítékok

„A bizonyítékokat értékelve megállapítható, hogy a büntetőeljárás során szerzett bizonyítékok ellentmondásosak (…). A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy Zsák Malina Hedviget nem érte támadás 2006. augusztus 25-én reggel Nyitrán, ebből adódóan arra sem lehet kétséget kizáró következtetést levonni, hogy (…) tanúvallomásában az ügy lényeges ténye vagy körülménye tekintetében hamis tartalmú tanúvallomást tett volna” – írja Vántus Rabán csoportvezető ügyész 2018. október 24-én kelt határozatában. Roman Kvasnica, Hedvig védőügyvédje úgy nyilatkozott, örül az ügyet lezáró határozatnak, de ez szerinte nem jelenti sem az igazság győzelmét, sem az egész jogi probléma lezárását. „Védencemet megtámadták és megverték, ezért az ügy végét csak az jelenthetné, ha az elkövetőket bíróság elé állítanák” – mondta Kvasnica.

Hiányos aktacsomag

Magyarország 2016 decemberében vette át az ügyet Szlovákiától, és az illetékes Győri Járási és Nyomozó Ügyészség 2017 januárja óta ötször hosszabbította meg a nyomozati határidőt. Információink szerint a vizsgálat azért vett igénybe ilyen hosszú időt, mert a szlovák hatóságok nem adták át a teljes iratanyagot, és az is rendezetlen volt, amit elküldtek.

A mostani határozattal az ügy végleg lezárult, mivel a feljelentő a büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettének nem sértettje, így a határozat ellen panaszjog nem illeti meg. Egyedül Hedvig és védője emelhetne panaszt a kézbesítéstől számított nyolc napon belül, ha ezt nem teszik meg, a határozat jogerőre lép.

A támadók szabadon

Hedvig védőügyvédje, Roman Kvasnica úgy nyilatkozott, örül az ügyet lezáró határozatnak, de ez szerinte nem jelenti sem az igazság győzelmét, sem az egész jogi probléma lezárását. „Védencemet megtámadták és megverték, ezért az ügy végét csak az jelenthetné, ha a tetteseket bíróság elé állítanák. Erre már nem látok esélyt” – mondta. Kvasnica szerint Hedvig ellen törvénytelen eljárás folyt Szlovákiában, ezért a magyar vádhatóság az egyetlen lehetséges döntést hozta. „Ne feledjük, hogy a Hedvig elleni büntetőeljárást Marián Kočner barátja, Dobroslav Trnka kezdeményezte, a Kočner sógora alá tartozó ügyész vezette, és maga Kočner keresett fel engem azzal az ajánlattal, ha Hedvig beismeri, hogy hazudott, leállítják az eljárást” – emlékeztetett Kvasnica. Hangsúlyozta: örül annak, hogy Hedvig a szlovákok között is talált támogatókat és segítőket, ugyanakkor hatalmas csalódás számára, hogy „egyes szlovákiai magyar politikusok képesek voltak Ficóval és Kaliňákkal kormányt alakítani, és Hedvig történetét a gazdasági érdekeikre cserélték.”

Új Szó (Pozsony)

Keletről jöhet a megváltás

0

Senki ne intézze el azzal Magyarországot és Lengyelországot, hogy az a tekintélyelvűség melegágya, mert mindkét államban létezik ellenállás, ami feltartóztathatja a populista hullámot. Erre figyelmeztet a Guardian elemzése, hozzátéve, hogy Keleten erődödnek az alulról jövő demokratikus mozgalmak és ez jó hír, mert újjáalakíthatják az egész EU-t.

Különösen vonatkozik ez a fiatalokra, mert náluk még eleven az autoriter rendszer emléke a családban. Pozsonyban minden pénteken tüntetések vannak a korrupció és a hatalom cinizmusa ellen, de az újabb generációk másutt is mozgósítanak a régión belül, mert veszélyben érzik a demokratikus értékeket. A szlovák fővárosban a múlt hét végén a V4-államokból érkezett aktivisták, illetve értelmiségiek a küzdelem fő céljait vitatták meg. Prágában tömegtiltakozások vannak a miniszterelnök ellen. A lengyeleknél az ellenzék elvitte szinte az összes nagyvárost a helyhatósági választásokon. Vagyis nem lesz könnyű a PiS helyzete jövőre. A román civil társadalom szintén duzzad az erőtől.

Még a magyar erős ember, Orbán Viktor sem érezheti magát teljes biztonságban, legalábbis ami az unió törekvéseit illeti. Az igaz, hogy áprilisban kényelmesen győzött, csak éppen az illiberális demokrácia ideológusaként és a keresztény, bevándorlás-ellenes érzések bajnokaként erős bírálatok érik az Európai Néppárt oldaláról. Beavatott források szerint a Fideszt eltávolítják a pártcsaládból a jövő évi EP-választás után. Hát, ez majd kiderül, de az biztos, hogy alaposan ledorongolták a minap Helsinkiben, az EPP kongresszusán. A róla alkotott képen csak tovább rontott a Gruevszki-ügy. Budapesten most az a vicc járja, hogy Orbánnak a jelek szerint már nem fáj a feje a bűnöző migránsok miatt.

Mindent egybe véve a Nyugat bizonyos értelemben rosszabb állapotban van, mint a Kelet. A jelek szerint kudarcot vall a Salvinival szembeni harc, Le Pen jön fel, Németország éppen a maga köldöknézését gyakorolja, mivel folyik a csata Merkel utódlásáért, és akkor még nem említettük a Brexitet. Kelet-Európában az ifjúság ezzel szemben megmutathatja, hogy az „igazság” és „tisztesség” ismét győzedelmeskedhet. Akkor pedig felül kell vizsgálni az elméletet a kelet-nyugati választóvonalról. A nyugati liberálisok és haladó erők egy-két dologban leckét vehetnek a keleti mozgósításból. Így abból, hogy a progresszív rétegek kezet nyújtanak a konzervatívoknak. Vagy abból, hogy Szlovákiában teljesen átláthatóvá tették a mozgalom anyagi támogatását, így kilőtték az összeesküvés elméletét, tehát hogy bent vannak Soros zsebében. Nem arról van szó, hogy a populizmusnak vége a régióban, de eleven az ellenállás szelleme, és lehet, hogy Keletről jön a megváltás.

The Guardian/Szelestey Lajos

„Orbán a középső ujját mutatja az EU-nak”

0

Ezzel a címmel közölt kommentárt a tekintélyes svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung. Megállapította: Orbán segíti egy bűnöző macedóniai politikus menekülését – ez már túlmegy minden határon, és az EU-nak cselekednie kell.

Magyarországon lényegében nem lehet menedéket kapni, a sikeres kérelmek aránya a 3 százalékot teszi ki, és a kérelmezők ehhez éveket várakoznak a tranzitövezetekben. Kivéve, ha az ember barátja Orbán Viktor. Magyar diplomaták vitték autóikon a balkáni útvonalon, három országon és négy határon át, és Budapesten egy hét alatt megkapta a menekültstátust.

„Az ügy több, mint Orbán baráti szívessége egy bűnöző szellemi testvérnek. Pimasz provokáció az EU-val és mindazon országokkal – köztük Svájccal – szemben, amelyek éveken át felléptek azért, hogy Macedóniában jogállam legyen. Gruevski néhány bizalmasból álló klikkjével ellenőrzése alá vonta a sajtót, és pártját az államból táplálkozó klientúra-rendszerré építette át. Átalakította Skopje belvárosát, a középületekre antiknak tűnő homlokzatokat ragasztott, és felállította Nagy Sándor hatalmas szobrát, Ideológiai szempontból mindez a nacionalista öntudat felkeltését, anyagilag Gruevski körének meggazdagodását szolgálta.

A rezsim végének kezdetét egy lehallgatási botrány vezette be. Nyugati diplomaták segítségével, valamint az EU és az Egyesült Államok erős nyomására 2016-ben létrehoztak egy különleges ügyészséget, amely azóta Gruevski bűnöző hálózatait kutatja – némi sikerrel. A volt miniszterelnök szökése Magyarországra és a menekültstátus botrányos megadása súlyos visszaesés.

Orbán hallgat az okokról, de szó csöve, a Magyar Idők cikkeiből világos a magyar miniszterelnök szándéka: a bűnügyet az állítólagos kultúrharc díszlete előtt akarja kezelni. Itt azonban nem a keresztény Napnyugat értékeiről, vagy jövőjéről van szó.

Orbán, akárcsak Gruevski, aki a lopásokat hamis antik oszlopok mögé dugta, oligarcha-gazdaságát védi azzal az állítással, hogy az a nemzeti érdeket szolgálja.

„A bűnöző politikusnak biztosított menedékkel Orbán még egy lépéssel tovább viszi a provokációit, és ez már túl sok. Ezt most kíméletlenül világossá kell tenni számára az EU Bizottságának és a tagállamoknak. Viszont azonnal cselekednie az Európai Néppártnak kell: Orbán Fidesze ott végleg eljátszotta a becsületét.”

Salvini fasiszta államot épít

0

Bármennyire is bohóckodásnak tűnik, amit Róma művel, szó sincs paródiáról. Komoly a veszély, hogy az olaszok megfertőződnek a fasizmussal. A kabinet ugyanakkor minden cselt megragad, hogy ne kelljen teljesítenie nemzetközi kötelezettségeit.  

Az Independent Orbán és Salvini közös fotóját mellékelte az elemzéshez, amelynek mondandója, hogy Olaszországban az EU engedékenysége folytán erősödhetett meg az idegengyűlölet, a Liga vezére fasiszta államot épít. Az ország hadat üzent a civileknek, a jótékonysági szervezeteknek, a védtelen menekülteknek. A jelek szerint a kormány azt hiszi, hogy a migránsok halálos fenyegetést jelentenek. Bármennyire is bohóckodásnak tűnik, amit Róma művel, szó sincs paródiáról. Komoly a veszély, hogy az olaszok megfertőződnek a fasizmussal. A kabinet ugyanakkor minden cselt megragad, hogy ne kelljen teljesítenie nemzetközi kötelezettségeit. A fasizmus olyan elméleti rendszer, ami kérkedik a nacionalizmussal és a kíméletlenséggel. A könyörületet és irgalmat dekadensnek tekinti, a szemében mindkettő a „liberális elit” által vezetett demokratikus államok gyengeségét tükrözi.

Európában napjainkban a politikusokkal szembeni hagyományos utálat átváltozik a demokráciával szembeni megvetéssé. Az idegengyűlölet és a kőszívűség nem korlátozódik Olaszországra. Olyan helyeken törnek előre a szélsőjobbosok, ahol az még nem is olyan régen elképzelhetetlen lett volna. Már hozzászoktunk, pedig nem kellene. Franciaországtól és Svédországtól kezdve Magyarországig és Lengyelországig jönnek fel ezek az erők, és előreláthatólag nagyot lépnek előre a jövőre esedékes európai választáson. Könnyűszerrel meglovagolják a migránsválságot, bár az igaz, hogy az Unió fájdalmasan nem volt szolidáris a déli peremállamokkal. Ennélfogva egész Európa kudarca és szégyene, hogy nem sikerült legyőzni az olaszoknál a fasizmust és annak okait.

The Independent/Szelestey Lajos

Orbán balkáni játszmája a NATO ellen

„2016-ban Moszkva már vesztett a Balkánon, akkor Montenegróban. Ott puccskísérletet hajtott végre a NATO-csatlakozást aláírni készülő kormány ellen egy kis diverzáns csoport, melyet az orosz hírszerzés mozgatott. Nem akarja most Macedóniát is elveszíteni, Gruevszki szökése és budapesti bújtatása ezzel van összefüggésben.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Ugye emlékeznek Az elnök emberei című 1976-as filmre, mely a Watergate botrány következményeit, illetve Nixon amerikai elnök kényszerű lemondásának előzményeit dolgozta fel. Abban a „mély torok” nevű titokzatos, de nyilvánvalóan sokat tudó információforrás azt tanácsolta a Washington Post két oknyomozó újságírójának, Bob Woodwardnak és Carl Bernsteinnek, hogy kövessék a pénz útját.

Az aktuális események ismeretében én meg azt tanácsolnom mindenkinek, aki a bukott macedón politikus, volt miniszterelnök váratlan budapesti feltűnése, és a vele szembeni orbáni cinkossága után érdeklődik, hogy „kövesse az orosz vonalat”.

Nem tekintem magamat különösképpen jól informáltnak a Nikola Gruevszki körüli, kész összeesküvéssel felérő, magyar – és ki tudja még milyen – titkosszolgálati akciókat illetően, de azt mindannyian elmondhatjuk: egyre többet tudunk az egész ügyről, s egyre határozottabb körvonalai mutatkoznak meg a magyar érintettségnek. Egyben egyre kínosabb ez az érintettség. Egymás után szólalnak meg a tényeket nagyon is átlátó források, a Deutsche Welle pedig közreadta a Gruevszki és az őt megszöktető két magyar diplomata részletes útjának térképét, a pontos időpontokkal és dátumokkal. Sőt – feltehetően Orbán nagy bánatára, bár ki tuja – Gruevszki, maga sem tesz lakatot a szájára.

Az nem titok, hogy Macedónia a NATO-ba igyekszik; Gruevszki legutóbbi facebook-posztjából viszont azt is tudjuk, hogy amióta nem ő a miniszterelnök, már egyáltalán nem akarja hazája NATO csatlakozását. Pedig az ország – hosszú idő után először – karnyújtásnyira került a teljes jogú tagsághoz.

Mint ismeretes, Macedóniának 2008-ban kellett volna megadni a NATO-csatlakozás esélyét, amikor azt Albánia megkapta – ez utóbbi 2014-ben csatlakozott is a szervezethez. Csakhogy Szkopje és Athén nem újkeletű vitája a nemzeti szimbólumokról azt eredményezte, hogy a görögök akkor megvétózták a csatlakozást. Ez fájdalmas következményekkel bírt; nem utolsó sorban azzal, hogy egyre erősödött az országban a Nyugat-ellenesség, amit Gruevszki pártjának heves nacionalista – leginkább a Fidesz 2006-os budapesti rémtettekhez vezető kampányára emlékeztető – propagandája jócskán felerősített. Nem kevésbé az orosz titkosszolgálatok hosszú és kitartó helyi aktivitása.

A helyzet azonban mára alaposan megváltozott. Áttörés történt a két ország viszonyában, ugyanis június közepén a görög és a macedón külügyminiszter aláírta a kétoldalú megállapodást, s így a mából visszatekintve egyre erősebb mindenkiben a gyanú, hogy annak hátráltatása, s így a NATO-tagság megtorpedózása a 2016-ban végre leváltott Gruevszki és kormánya számlájára írható.

A megállapodás idei megszületésével viszont az akadályok elhárultak; most már csak arra van szükség, hogy a macedón parlament is megszavazza azt. Minden jel arra utal, hogy a jelenlegi Európa-barát és NATO-elkötelezett kormánynak sikerül összehozni a szükséges többséget, még Gruevszki pártjának néhány képviselője is jelezte átszavazási hajlandóságot.

Csakhogy ez rossz hír, nagyon rossz hír Moszkvának, amelyik egyszer már elvesztett egy hasonló balkáni játszmát. 2016 októberében Montenegróban puccskísérletet hajtott végre a NATO-csatlakozást aláírni készülő kormány ellen egy kis diverzáns csoport, melyet Belgrádból az orosz hírszerzés (SZVR), Szófiából pedig az ott rejtett diplomáciai védettséget élvező orosz katonai hírszerzés (GRU) mozgatott. De az akciót még idejekorán leleplezték.

Ha ma már Görögország kész megszavazni Macedónia NATO tagságát, akkor kell keresni egy másik kormányt, mely kész vétót emelni ez ellen. Az akkori és a mai párhuzamok égbekiáltóan beszédesek, csakhogy most nem Belgrád áll a moszkvai szándékok zsoldjában, hanem az Orbán-kormány.

A szlovák Schmitt

0

Andrej Danko (szlovák házelnök) plágiumügye eddig azt mutatja, ami tudható volt korábban is: következmények nélküli kormánykoalícióban mindent túl lehet élni – írja Mózes Szabolcs a pozsonyi Új Szóban.

A publicista először a szikár tényekről számol be: „Andrej Danko csalt. Legmagasabb akadémiai végzettségét egy olyan dolgozattal nyerte el, amiben egy mákszemnyi saját gondolata sincs, a dokumentum elején tett becsületbeli nyilatkozatban pedig természetesen hazudott. Andrej Danko mint politikus ezzel végképp megsemmisült. Ilyenkor egy közszereplő egyet tehet: hamut szór a fejére, elismeri, hogy hibázott, hivatkozhat fiatal korára és meggondolatlan énjére, majd visszaadja titulusát és megbocsátásért esedezik a köz előtt. Amit vagy megkap, vagy nem. Andrej Danko erre nem képes, így végleg leírta magát.”

A plagizálás, egy doktori záródolgozat komplett összeollózása más forrásokból olyan tény, amely alapvetően diszkvalifikál egy politikust – írja Mózes. A lopás akkor is lopás, ha szöveget lopnak, nem pedig termékeket – mintha valaki egy közértet rabolna ki fényes nappal és utólag azt mondaná: akkor még más szabályok voltak érvényben. Az, hogy ilyen esetekben távozni kell, nem holmi megálmodott nyugati minta, Közép-Európában és a Balkánon is bevett gyakorlat. Dankónál nagyobb kaliberek (román miniszterelnök, magyar köztársasági elnök) is távoztak már ilyen okból.

Az Új Szó közírója még súlyosabb problémánk tartja, hogy a jelenlegi szlovák kormány következmények nélküli koalícióvá vált. A Smer nem hajlandó foglalkozni az üggyel, a Híd pedig ismét „harmadik mondatosat” játszik. Sokadszor. Ez az SNS belügye – állítja. Nem az, nem a nacionalisták szégyene. Még csak nem is a koalícióé. Ez az egész ország szégyene. Danko pártbeli sorsáról döntsenek az SNS küldöttei, ám Danko házelnökként a parlamentet vezeti, ami formálisan az államfő után a második legfontosabb közjogi méltóság.

Mózes szerint Danko túléli a bizalmatlansági indítványt és a koalíciós tanács ülését is. Ez a tény azt fogja aláhúzni, amit az idei év vad belpolitikai eseményei már megmutattak: itt mindent túl lehet élni, mindent ki lehet beszélni. Lehet lopni, csalni, rabolni, akármennyit, akármikor. Legfeljebb kicsit a háttérbe kell vonulni, habár Robert Ficót elnézve még ez sem igaz. Ő mindenütt van, csak nem a háttérben. A zsákmány egyben tartja a csapatot a végsőkig. Nincsenek morális korlátok, senki sem tervez hosszabb távra, 2020-ig kell vinni, ami mozdítható, a jövő majd lesz valahogy.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK