A Soros György alapította CEU elűzése siker volt Orbán Viktornak, de kudarc az amerikai nagykövet, egy 80 éves ékszerkereskedő és egyben Donald Trump régi barátja számára, aki missziójává tette a CEU megmentését – írta a brit liberális lap az Egyesült Államok európai nagyköveteiről szóló cikkében.
A szerző ismertette Cornstein nagykövet magyarországi politikai helyzettel kapcsolatban tett meglepő kijelentéseit, majd megállapította: Cornstein a Trump által kinevezett nagykövetek közül egyike azoknak, akik a jelek szerint készek eltérni a diplomáciai protokolltól, hogy olyan nacionalista, populista kormányokat támogassanak, amelyek esetleg hasonlatosságokat mutatnak az amerikai elnökkel. A megközelítés azonban eddig nemigen hozott külpolitikai hasznot, de legalább annyi kárt okozott a hagyományos szövetségesek körében, mint amennyi sértődöttséget idézett elő a külügyminisztériumban.
A továbbiakban a cikk felhozta Richard Grenell berlini nagykövet tévelygéseit, aki egyebek között az európai konzervatívok támogatását helyezte kilátásba, és a július 4-i amerikai ünnepségre meghívta a szélsőjobb AfD képviselőit. Mindennek persze nem örült a német politikai osztály, és Martin Schulz egyenesen azt mondta: „Grennel nem úgy viselkedik, mint egy diplomata, hanem mint egy szélsőjobboldali gyarmati tiszt”. Problémái támadtak az Egyesült Államok hollandiai nagykövetének is. Mindhárom diplomata politikai kinevezett, egy régi gyakorlat képviselője, amely szerint az elnök híveit, vagy nagy adományozóit nagyköveti kinevezésekkel jutalmazzák.
A korábbiakhoz képest azonban nagy különbség, hogy most olyan amerikai elnök van hivatalban, akinek hazai retorikája gyakran emlékeztet a közép-kelet-európai nacionalista, populista rezsimekére.
A karrierdiplomaták úgy tesznek, mintha Trump elnök nem is létezne
Azokon a helyeken, ahol karrierdiplomaták maradtak hivatalban az amerikai nagykövetségeken, azt az egyszerű receptet követik, hogy úgy tesznek, mintha Trump elnök nem létezne. Nehéz egy olyan elnököt képviselni, aki számos olyan dolgot tesz, amiket az amerikai diplomaták korábban bíráltak. Ha létezik egyáltalán központi irányvonal a térségben folytatandó amerikai politikát illetően, az Wess Mitchelltől, az Európáért felelős külügyminiszter-helyettestől van, akinek van közép-európai tapasztalata, és pragmatista a problémás szövetségesekkel való bánásmódban. Mitchell nemrég azt mondta, az Egyesült Államoknak fel kell emelnie a szavát, vagy arra kell számítania, hogy veszíteni fog.
A CEU ügyében azonban Washington felemelte a szavát, és mégis vesztett. Cornstein viselkedése kiszámított volt, és Amerika visszavonta még a vidéki sajtó támogatására felajánlott 700 ezer dolláros programot is. Orbán azonban simán zsebre tette a szóbeli támogatást, és figyelmen kívül hagyta az egyetemmel kapcsolatos követeléseket.
Végül a szerző Krekó Pétert idézte, aki azt mondta: „Minden jel arra utal, hogy az amerikai érdekeket szisztematikusan figyelmen kívül hagyják. Orbán az illiberális példakép, így mások most azt figyelik, hogy lesznek-e eljárásának következményei”.
2016 és 2018 tavaszi mozgalmai után teljesen váratlanul Párizsban, sőt egész Franciaországban ismét harcol a nép a kormány politikája ellen.
A Champs Elysée-n felgyújtott, lángoló gépkocsik, páncélba öltözött, pajzzsal felszerelt rendőrök, halálos sebesültek, letartóztatott sárga mellényesek képével és számával van tele a világsajtó. A szálloda-tulajdonosoknak és alkalmazottaiknak, a turista iparnak rosszul jönnek ezek a november közepe óta nem lankadó szombati erőszakos összetűzések a rendőrség és a sárga mellényesek között.
Az öt hónapja lecsillapodott sztrájkmozgalom és tüntetések után mindenkinek meglepetést okozott a sárga mellényesek haragja a benzin és dízel árának januárra ígért felemelése miatt. Ez a Facebook-on és a Tweet-en napok alatt vezetők, szóvívők nélkül összeverbuválódott tömeg Franciaországban elszórtan de egyemberként követelte, hogy a kormány azonnal vonja vissza ezt az új anyagi megterhelést, ellenkező esetben a következő szombaton, november 17-ikén, blokád alá veszik az autópályákat. A kormánynak hideg zuhany volt ez a semmiből felbukkant apolitikus, haragos tömeg. Úgy vélte, hogy a tavasz-nyár elejei mozgalom nem teljes de lényegi sikertelensége után nincs mitől tartania, folytathatja az anyagilag amúgy is nehéz körülmények között élők további megsarcolását
Forrás: YouTube
A pártok nehezen értelmezik a helyzetet
A baloldali ellenzék, a szakszervezetek óvakodva nézték ezt a nehezen behatárolható mozgalmat. A jobboldalon a három számításba jövő párt közül csak a Rassemblement national, Le Pen újra keresztelt pártja karolta fel azonnal a megmozdulást, a másik kettő nem túl aktívan, de a kormány mellett állt. A Zöldpárt pedig határozottan ellenségesen fogadta a sárga mellényesek követelését, mert a kormányintézkedéstől a környezetre káros benzin- és főleg dízelfogyasztás, a CO2-kibocsátás csökkenését remélték.
A baloldali France Insoumise-on belül egyedül Francois Ruffin képviselő jelentette be az első megmozdulás előtt, hogy észak-franciaországi körzetében magánemberként ő részt fog venni a sárga mellényesek blokád-akciójában. Ezt egy az interneten november 14-ike óta óriási számban keringő 10 perces videón meg is indokolta. A videó elején rövid, mindössze kétperces parlamenti felszólalását halljuk-látjuk, amely vádbeszéd a kormány ellen. Emlékeztet Macron első intézkedésére, a választási kampányát anyagilag finanszírozó milliomosok, milliárdosok szolidaritási vagyonadójának (francia rövidítése: ISF) eltörlésére, majd részletezi, hogy ez az új intézkedés hogyan csökkenti tovább a munkájukhoz autójukat használni kényszerülő bérből élő dolgozók, munkások, kisiparosok, kiskereskedők, kamionosok, mezőgazdák jövedelmét. A rövid beszéd végén követeli, amiből azóta jelmondat lett a tüntetéseken: „Rendez-nous l’ISF d’abord!”, magyarul „Előbb adjátok vissza nekünk az ISF-et!”.
A kormány kezdettől fogva tehetetlen a sárga mellényesekkel szemben
A mainstream sajtó szokásához híven a vidéki baleseteket, gyújtogatásokat, a rendőrökkel való összetűzéseket ecsetelte, de meglepő módon ezúttal a várt hatás elmaradt, a mozgalmat támogatók magas aránya nem csökkent. A támogatottsági arány november közepén társadalmi kategóriáktól függően átlagosan 65 % volt, ma 63 %. Az államfő, mint a nyári Benalla-botrány idején, az eseményeket látva megnémult. A miniszterelnök reagált, de a sárga mellényesek őt statisztának tekintik, azt követelték, hogy az elnök nézzen a szemükbe. Ezért a második szombaton már Párizsban, a Concorde téren, az Elysée palotához közel követeltek találkozót. Ezt a prefektus nem engedélyezte, így a tüntetők a Champs Elysée-n és környékén fejezték ki haragjukat. Az elnök továbbra is hallgatásba burkolózott. Némaságát az elemzők előbb azzal indokolták, hogy hajlandó lenne, de nem tud tárgyalni egy olyan mozgalommal, amelynek nincs vezetője, szóvivője, márpedig ez az, ami valóban (egyenlőre) a sárga mellényesek leglényegesebb jellemzője. Majd miután ez a magyarázat elkopott, csak az általános értetlenség maradt. Népszerűsége ennek megfelelően tovább zuhant.
Forrás: YouTube
Kéthetes hallgatás után megszólalt Macron
Végül, a tanácsadók és a sajtó sürgetésére, kéthetes hallgatás után, november 27-ikén nyilatkozott az elnök. Tudatában van, mondta, hogy oda kell figyelni a társadalmi tiltakozásra, de ugyanakkor (ez még mindig egyik kedvenc szavajárása) nem adhatja fel a mával és holnappal szembeni felelősségét. Kötelességének érzi, hogy válaszoljon a környezeti vészcsengő hangjára. (A környezetvédők különösen pikánsnak érzik Macron hirtelen támadt elkötelezettségét a környezeti vészcsengővel szemben. November 27-ikég inkább súlyosan nagyothallónak mutatkozott, amikor a környezetvédő egyesületek, írók, újságírók, filmesek és nem utolsó sorban a nyáron lemondott ökológia-minisztere nyomták neki a vészcsengőt.)
A latolgató baloldali ellenzéket Ruffin állásfoglalása mozdította ki holtpontjáról. November 28-ikán egy a Köztársaság-téren tartott nagygyűlésen ő és mások, párizsiak, üzemi szakszervetek, migránsok, bevándorlók, munkanélküliek, hajléktalanok jogait védő szervezetek, környezetvédő egyesületek képviselői, magánemberek, köztük sok nő mondták el, hogy miért érdekük nekik és az országnak a sárga mellényesek mozgalmának,követeléseinek támogatása.Ekkorra már hosszú listát tett ki a követelések száma, amelyben a benzin- és dízelár felemelésének visszavonása csak egy volt a sok közül. December 6-kán a Cnews France internet újság egy 41 követelésből álló listát tett közzé.
A 41 követelésből csak az első ötöt idézem:
nulla-számú hajléktalan
progreszivebb jövedelem-adókulcs
a minimálbér nettó 1300 euróra emelése
a kiskereskedelem fejlesztése szemben a bevásárló-központokéval
országos program beindítása a lakások hőszigetelésére, a környezetvédelem összekapcsolása a háztartások jövedelmének növekedésével
A december 1-ei nagyon kemény incidensek hatására végül válaszolt a kormány. 4-ikén a miniszterelnök bejelentette: az áremelést januárról márciusra halasztotta el a kormány. A várt fellélegzés helyett a közlemény mindenkit, a tüntetőket és támogatóikat még jobban felbőszítette. Másnap maga az elnök vette kezébe a mikrofont, hogy közölje a hírt, a kormány lemondott az áremelésről. Ezt sem fogadták kedvezően az érintettek. Mindenki érzékelte a káoszt az ország vezetésében, de ami fontosabb, Párizsban és az országban számosan hangsúlyozták, ezt az engedményt november 17-én várták, a kormány le van maradva egy brossúrával. December 5-ikén már
azt követelik, hogy Macron mondjon le.
A mai, december 8-ikai tüntetésnek ez a meghirdetett célja.
A kormány válasza: „kivételes” biztonsági rendszert léptet életbe. Tegnap, december 7-ikén 94 ezer rendőr bevetését rendelte el az országban, megerősítve őket katonai erőkkel. A kormányszóvivő és a miniszterek kánonban meleg hangon kérik, szigorúan figyelmeztetik az embereket, hogy maradjanak otthon. A politikai pártok is – változó intenzitással – csatlakoztak a felhíváshoz. Az interneten a tüntetés fontosságában, fent említett céljában hívők gyakorlati tanácsokkal látják el nézőiket, hogy hogyan öltözzenek fel, milyen biztonsági kellékeket vigyenek magukkal szombaton a tüntetésre.
Forrás: YouTube
A gimnazisták sztrájkolnak
A Ouest-France regionális napilap az AFP-re hivatkozva december 6-ikai számában jelzi, hogy a „kormány fél a növekvő erőszak perspektívájától”. A sárga mellényesek mellett más okai is vannak az aggodalomra. A gimnáziumok is, mint tavasszal, hetek óta megint fel vannak bolydulva, a diákok sztrájkolnak, barikádokkal védik magukat a rendőri erőszak ellen. Az utolsó epizód a rendőrség Mikulás-napi brutális fellépése a Mantes-la-Jolie Jean Rostand gimnáziumát blokád alatt tartó diákok ellen. A rendőr-akciót és a 151 gimnazista letartóztatását dokumentáló videó péntekre bejárta az országot, és azon nyomban 280 gimnázium diákjai léptek sztrájkba. Ezekben sem ritkák az erőszakos összetűzések a gimnazisták és a rendőrök között. Több gimnázium bejelentette, hogy szombaton a sárga mellényesekkel karöltve tüntetni fognak.
Forrás: YouTube
A rendőrök is elégedetlenek
Egy másik figyelemre méltó oka a kormány aggodalmának: a rendőrségen belüli nyilvánossá vált elégedetlenség. A héten két különböző sajtó fórumon két különböző rendőrosztag képviselője nyilatkozott a sárga mellényesekkel való érdekazonosságukról. Az egyik interjút a MédiaTV készítette december 6-ikán a rendőrség Technikai Osztagának szakszervezeti titkárával, aki elmondta, hogy a szakszervezet szombatra sztrájkot hirdetett meg – a rendőrségen belül egyedül ennek az osztagnak van sztrájkjoga. Az ok: az osztag személyzete, adminisztratívok, technikusok és tudományos munkatársak egyetértenek a tüntetőkkel, támogatják őket, hozzájuk hasonló követeléseik vannak, ezért nem akarnak résztvenni a nagyon sok erőszakcselekményt ígérő december 8-ika logisztikájában. Ő maga, mondta, Bretagne-ba utazik, ott fog részt venni a sárga mellényesek helyi akciójában. A többi hozzá hasonlóan érző, sztrájkjoggal nem rendelkező rendőrtársának pedig azt ajánlotta, hogy orvostól kérjenek betegszabadságot a hétvégére.
A másik interjú az Ile-de-France autonóm kollektívájának egyik tagjával készült a La bas si j’y suis nevű internet-rádió. A megszólaltatott rendőr elmondta, hogy osztaga a mozgalom elejétől tüntetően viselte a rendőrségi sárga mellényt addig, amíg meg nem tiltották nekik feletteseik, és azóta kabátjuk alá rejtik. Elégedetlenségük oka a nehéz munkakörülmények: a 15-20 órás munkanapok,a hónapok óta ki nem fizetett túlórák. Országos szinten 25 ezer túlóra (!) bérével tartozik a belügyminisztérium a rendőröknek. Különösen megalázónak tartják az elnök alamizsnáját: a szombati tüntetés előkészítésére 100 euros prémiumot ígért a rendőröknek. „Ha mi, rendőrök leállnánk, mondta, a kormány egyből megbukna.” Az interjúban „lázadás”» szóval jelölte meg azt, ami most Franciaországban zajlik.
Lehet, hogy ez már forradalom
A december 1-i tüntetésen egy sárga mellényes 40 év körüli nő a Champs Elysée-n könnygázbombák füstjében, lángoló autókkal a háttérben mondta egy újságírónő mikrofonjába: „Ez itt most nem lázadás, ez forradalom. Követeléseinket ez a kormány nem fogja, nem tudja kielégíteni. Vagy mi győzünk, vagy Macron”.
A NATO külügyminiszterei vádolták azzal meg Oroszországot, hogy megsérti azt az egyezményt, melyet még Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írt alá 1987-ben. A hidegháborút lezáró egyezmény előírta az olyan közepes hatótávolságú rakéták tilalmát, melyek nukleáris robbanófejet is hordozhatnak (INF). A NATO szerint az oroszok már rendszerbe is állítottak ilyen rakétákat.
Oroszország ezt cáfolja. Putyin elnök egy orosz televízióban úgy nyilatkozott: az amerikaiaknak kedvük van ilyen közepes hatótávolságú rakétákat építeni, ha ők ezt csinálják, akkor mi is ezt fogjuk tenni!
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a NATO tanácskozás után közölte: Oroszország kap 60 nap haladékot. Ha ezalatt nem szereli le a közepes hatótávolságú rakétákat, akkor az USA és szövetségesei ezt az INF egyezmény megsértésének tekintik. Fenntartják a jogot, hogy ebben az esetben olyan közepes hatótávolságú rakétákat építsenek, melyeket ez a megegyezés tilt.
Katonai szakértők szerint minden hadseregben rájöttek arra, hogy olcsóbb rakétákat telepíteni, mint hadosztályokat mozgatni. Putyin spórolni akart a költségekkel, mert Oroszországban mind kisebb az olajbevétel, mely a költségvetés jelentős részét biztosítja. Trump és Putyin rövid ideig találkozott ugyan Buenos Airesben a G20 csúcson a hétvégén, de komolyabb eszmecsere nem folyt közöttük. A közepes hatótávolságú rakéták ügye elsősorban Lengyelországot és a balti államokat zavarja, mert az oroszok ilyen rakéták telepítését tervezik Kalinyingrád környékén, sőt egyes jelentések szerint már meg is kezdődött a közepes hatótávolságú rakéták telepítése az egykori Kelet-Poroszországban, melynek egy része a második világháború vége óta Oroszországhoz tartozik.
A magyarok az ötödik legtöbbet költik ételre fogyasztási kiadásaikon belül az EU-ban. Az élen a szegény országok állnak, a végén a gazdagok „kullognak”.
A fogyasztási kiadásokon belül 18 százalékot élelemre és nem alkoholos italokra fordította a magyar lakosság az Eurostat ma megjelent 2017-es adatsora alapján. A Európai Unió átlaga 12 százalék.
Forrás: Eurostat
A listán jól látható, hogy az élen az EU szegény tagállamai állnak, élén Romániával (majdnem 28 százalék), a végén pedig a gazdag tagok, amelyek többsége a közösségi átlag alatt fordítanak élelmiszerekre. Néhányukban szembeszökően kis hányadot, négyben még a 10 százalékot se éri el ez a teher. (Horvátország nem közölt adatot 2017-re.)
A lakosság teljes fogyasztási költség-szerkezetét ábrázolja a következő grafikon.
Forrás: Eurostat
Az élelmiszer-költségelem a harmadik legnagyobb a háztartások kiadásainak sorában. A legtöbb a lakásfenntartásra és közmű-szolgáltatásokra megy el (24 százalék), közlekedésre 13 százalék jut a családok havi kiadási közt. Ezt követik a vegyes (egyéb) árucikkek és szolgáltatások.
A szintén jelentősnek tekinthető rekreáció és kultúra, valamint a szállodai és éttermi költés 8,5-8,8 százalékos átlaga ugyancsak a jómódú tagállamok lakóinak luxusát mutatja.
Befagyasztják a január elsejére meghirdetett energia áremeléseket Franciaországban – közölte a miniszterelnök, aki Macron kérésére felvállalta a válságkezelést. A sárga mellényesek már hetek óta tiltakoztak a tervezett áremelések ellen, de a hétvégén teljesen elfajultak a dolgok. Párizs belvárosában is gyújtogattak, a rendőrség képtelen volt fenntartani a rendet. Ezután döntött úgy a Buenos Aires-ből, a G20 csúcsról hazaérkezett Emmanuel Macron, hogy meghátrál. Lemondta szerbiai látogatását, hogy a héten megállítsa a sárga mellényeseket.
Szombatra újabb nagy tüntetés sorozatot ígérnek a sárga mellényesek
A tiltakozó mozgalom vezérei nem mentek el a miniszterelnökhöz, hogy vele tárgyalják meg a válság megoldásának a lehetőségét. Ezért vállalta fel Franciaország miniszterelnöke az egyoldalú döntést : befagyasztják az áremeléseket, melyek miatt a sárga mellényesek eddig tüntettek. Kérdés, hogy beérik-e ennyivel a sárga mellényesek, akik közül a radikálisabbak Macron lemondását akarják elérni és előrehozott választásokat sürgetnek.
500 millió eurós csomagról van szó
A francia kormány hangsúlyozza: befagyasztják az áremelést, de nem vonják vissza. Annak ugyanis helye van a költségvetésben. A nagy pénzügyi válság óta Franciaország nem képes 3% alá szorítani a költségvetés hiányát. Ezért tervezett áremelést Macron elnök, aki meg kívánja reformálni az egész eurozónát sőt később az Európai Uniót is. Ehhez azonban teljesítenie kell a házifeladatot: egyensúlyba kell hozni a költségvetést. Ennek viszont ára van: népszerűtlen döntéseket kell hozni, melyet a sárga mellényesek kihasználnak. Jelenleg tehát patthelyzet van Franciaországban, mert Macron elnök meghátrált, de a sárga mellényesek még nem…
Egy rabbival együtt gyújtotta meg Európa legmagasabb menoráját Steinmeier német államfő Berlinben. A Hanuka kezdetét jelző ünnepségen Yehuda Teichtal rabbi képviselte a német főváros zsidó közösségét. Németországban megnövekedett az antiszemita bűncselekmények száma és ez aggasztja a zsidó közösséget. Különösen, hogy az ellenzék legerősebb pártja, az Alternative für Deutschland nem határolja el magát az antiszemita megnyilvánulásoktól. Jól látszott ez Chemnitz-ben, ahol a migránsok ellen irányuló akciók során egy zsidó éttermet is megtámadtak.
Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy 80 évvel ezelőtt rendeztek a nácik pogromot a zsidó kisebbség ellen. A Kristályéjszaka egyenesen vezetett a holokauszthoz, amely egész nácik által megszállt Európa zsidóságát érintette. Soha nem feledkezhetünk meg erről – hangsúlyozta Németország államfője.
A Hanuka nyolc napos ünnep annak emlékére, hogy a második jeruzsálemi templom menórája nyolc napig világított annak ellenére, hogy az olaj csak egyetlen egy napra volt elegendő. Németországban különösen ügyelnek arra, hogy a zsidók Fény ünnepét az állam is a maximálisan tiszteletben tartsa. Németországban a zsidó közösség folyamatosan gyarapszik, mert az egykori Szovjetunió területéről sokan ide vándoroltak ki a világ egykor igen népes közösségéből, amely ma már csak a töredéke a réginek.
Az antiszemita gyűlöletbeszéd felélénkült szerte Európában – figyelmeztetett Frank-Walter Steinmeier. A szociáldemokrata államfő hangsúlyozta, hogy ez ellen mindent meg kell tenni – különösen Németországban, ahol ez erkölcsi kötelesség! Sohasem lehet vége az antiszemitizmus elleni harcnak – mondta a német államfő.
Ebben állapodott meg két és félórás eszmecsere után Donald Trump és Hszi Csinping Buenos Airesben, ahol mind a ketten részt vettek a G20 csúcstalálkozón. A világ 20 gazdasági nagyhatalma a maga részéről a WTO reformjában talált közös érdeket, és ez befolyásolhatja az USA és Kína kereskedelmi háborúját, mely egyáltalán nem ért még véget.
Tűzszünet 90 napra
Trump visszatartja magát és nem emeli a büntető vámokat 10-ről 25%-ra, ahogy azt korábban bejelentette. A kínaiak tehát megkönnyebbültek, mert január elsejétől húsbavágó tarifa növekedés lett volna, mely kiszoríthatta volna őket sok nehezen megszerzett piacról az Egyesült Államokban. Megkönnyebbültek az Apple részvényesei és főnökei is, mert elhárult a veszély a Kínában gyártott IPhone-ok és IPadek feje felől. Trump ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy az amerikai kedvenc játékszereit sem kíméli, hogyha Kína nem enged a nagy vitában és nem csökkenti lényegesen az USA kereskedelmi deficitjét.
Kína azonnal növeli felvásárlásait az amerikai farmereknél
Az Egyesült Államok farmerei ugyancsak megorroltak Donald Trumpra, mert legjobb vevőjüket elijesztette. Peking ravasz kereskedelmi diplomáciával gyorsan átterelte a mezőgazdasági vásárlásait az Egyesült Államokból Latin Amerikába. Ennek több előnye is volt, mert egyrészt olcsóbban kapott gabonát vagy szóját, másrészt pedig Argentína például nála rendelt atomerőművet és nem az amerikaiknál! Most Hszi Csinping elnök megígérte: azonnal változtatnak és visszatérnek az amerikai farmerek jól ismert termékeihez. Nem rohad meg az exportra szánt gabona a raktárakban az USA-ban. További nagyszabású vásárlásokra tettek ígéretet például az energia szektorban, ahol Trumpnak komoly szponzorai vannak. Emiatt Irán és Oroszország járhat pórul, mert Kína a világ legnagyobb energia importőre, ha az USA ott előrelép, akkor ők háttérbe szorulhatnak. Ugyanettől tartanak Európában is.
Az USA és Kína Európa kárára állapodhat meg
Ezt jelezte előre Cecilia Malström asszony a Politico című brüsszeli portálon. Az EU kereskedelmi biztosának jóslata bejött bár a részletek még nem ismeretesek. A Reuters szerint a kínaiak elsősorban a mezőgazdaságban és az energiaszektorban vásárolnak majd sok amerikai árut, hogy egy kicsit összébb záruljon az olló az export és az import között. Hol van itt a látványos eredmény? Trumpnak mindig kell valami, amivel kiállhat a TV elé. A kínaiak meg is találták:
Betiltják a fentanil exportját az USA-ba
Ez a kábítószer állítólag egész lepusztult városrészeket elárasztott az Egyesült Államokban. Kínából importálták méghozzá félig-meddig legálisan. Most Hszi Csinping elnök vállalta az egész fentanil export teljes leállítását az Egyesült Államokba! Így aztán jó hangulatban ért véget a két és félórás nagyon várt amerikai-kínai csúcs Buenos Airesben.
Újabb csúcstalálkozók várhatóak
Ezt Vang Ji államtanácsos, Kína első számú diplomatája közölte az újságírókkal Buenos Airesben. Míg Larry Kudlow, Trump elnök gazdasági tanácsadója elhajtotta az újságírókat mondván megy a kormánygép addig Vang Ji, aki korábban washingtoni nagykövet is volt sajtóértekezletet tartott. Nem szolgált szenzációkkal, de minden újságíró úgy érezhette kapott valamilyen morzsákat a csúcstalálkozóról. Kiderült Hszi Csinping elnök az együttműködésre és a közös érdekekre helyezte a hangsúlyt és Trump nem mondott ellent. Persze ez csak színjáték a valós tárgyalásokat Liu Ho miniszterelnök-helyettes folytatja Steve Mnuchin pénzügyminiszterrel. Liu Ho miniszterelnök-helyettes a Harvard egyetemen végzett, ezért remekül ismeri az amerikai gondolkodást. A másik oldalnak halvány fogalma sincs a kínaiak gondolkodás módjáról, és ez nagy előny a tárgyalásokon. Amelyek most tűzszünethez vezettek Buenos Airesben. 90 napig szünetel a tarifa háború az USA és Kína között. A kínaiak elérték azt, amit akartak. Cserébe Trump ígéreteket kapott, amelyekből senki sem tudja, hogy mennyi valósul meg, azt meg végképp nem, hogy mikor…
Ez a harmadik korrupciós vádemelési javaslat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen. Egyben az utolsó, melyet a rendőrfőnök benyújtott, mert három év után Roni Alseich lelép a színről. Nem volt szívbajos: négy korrupciós vizsgálatot folytatott a miniszterelnök és egyet a belügyminiszter ellen. Az öt vizsgálatból négy rendőri szempontból sikeres volt: vádemelési javaslat lett belőle. A legérdekesebb vizsgálat persze az volt, amelyik elakadt: Benjamin Netanjahu-t azzal gyanúsították, hogy a németektől vásárolt tengeralattjárók ügyében is pénzügyi szabálytalanságokat követett el. De az nemzetbiztonsági ügynek minősült és az Izraelben szent, mert az ország ellenségei a szomszédban vannak: a Hamasz a gázai övezetben, a Hezbollah Libanonban és Irán Szíriában.
Miért kéri vádemelésre az ügyészséget most a rendőrség?
Izrael egyik vezető internetes portálja a miniszterelnök zsebében van. A Walla News-ról van szó, mely a Bezeq médiabirodalom része. Ide tartozik például a Yedioth Ahronot című újság illetve annak internetes kiadása, az ynetnews. A tulaj nem más mint a legnagyobb média mogul Izraelben. Shaul Elovitch puszi pajtása és politikai szövetségese Benjamin Netanjahunak. Régóta családilag is összejárnak. Ezért most a rendőrség vádemelési javaslatában nemcsak a két férfi, de a két feleség Sara Netanjahu és Iris Elovitch is szerepel.
A rendőrök szerették volna lebuktatni a miniszterelnök fiát is
Yair Netanjahu végülis nem szerepel a vádemelési javaslatban, mert ellene nem találtak elég bizonyítékot. A többiekről bebizonyosodott, hogy napi rendszerességgel utasították a népszerű portált: mit írjon meg és mit hallgasson el Benjamin Netanjahu családjával kapcsolatban! A kérdéses időszakban (2014-2017) Benjamin Netanjahu kommunikációs miniszter is volt amellett, hogy betöltötte a kormányfői tisztséget. Miniszteri minőségében helyzetbe hozta jóbarátját, Shaul Elovitch-ot, aki cserébe kedvező képet festett róla a sajtó birodalmában. Ez köztudott volt Izraelben, de a rendőrség bizonyítékokat is talált. Ezért kéri vádemelésre a főügyészt. Aki már harcedzett és fegyelmezetten kivár. Izraelben ugyanis kormányválság közeli helyzet van amióta Avigdor Lieberman hadügyminiszter kivált a kabinetből. Erre hívta fel a figyelmet Benjamin Netanjahu miniszterelnök is.
Nem véletlen a rendőrségi korrupciós vádemelési javaslat időzítése
Ezt hangsúlyozza a kormányfő közleménye. Benjamin Netanjahu természetesen tagadja a vádakat, de azt hangsúlyozza, a rendőrség ily módon akarja őt rákényszeríteni arra, hogy mondjon le. Akkor előrehozott választásokat kellene rendezni, és ez egyáltalán nem biztos, hogy kedvezne Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek. Netanjahu már megdöntötte az államalapító Ben Gurion miniszterelnök rekordját. Jelenleg Benjamin Netanjahu a leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnök Izraelben. Igaz, hogy ő megszakításokkal, míg Ben Gurion folyamatosan ült a kormányfői székben. Benjamin Netanjahu ott is akar maradni. Izrael fenyegetettségére hivatkozik. Kiváló kapcsolatot ápol Trump elnökkel és annak vejével. Jared Kushner ortodox zsidó, és rá van bízva a közel-keleti tanácsadó posztja Washingtonban. Így sikerült elérni, hogy egy évvel ezelőtt Trump kijelentse az egységes Jeruzsálem Izrael állam fővárosa! Az hatalmas erkölcsi sikert jelentett Netanjahunak. A másik nagy diplomáciai siker az volt, amikor Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat az iráni atomalkuból. Benjamin Netanjahu pótolhatatlannak képzeli magát, de nem biztos, hogy Izrael népe egyetért vele. Ezért nem sürgeti a választásokat és azt sem, hogy a főügyész döntsön korrupciós ügyeiben: lát-e elég okoz a vádemeléshez? Az ellenzéki Haaretz szerint tavasznál előbb nem nagyon valószínű a főügyész döntése. Vagyis Benjamin Netanjahu miniszterelnök haladékot kapott. 69 éves korban ez sem kevés …
Ukrajna elnöke a Bild Zeitungnak nyilatkozott erről. Porosenko újra hitet tett nyugati elkötelezettségéről és német katonai segítséget kért Oroszország ellen.
Petr Porosenko elnök Németországot Ukrajna egyik legközelebbi szövetségesének nevezte és kérte Berlint, hogy katonailag is támogassa Ukrajnát az oroszokkal szemben. Korábban az orosz flotta elfogta az ukránok három csatahajóját. Egyidejűleg a hadügyminisztérium Moszkvában bejelentette, hogy S 400-as rakétákat szerelnek fel a Krím félszigeten. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától egy népszavazást követően.
Német-ukrán gazdasági fórum Berlinben
Merkel kancellár hangsúlyozta: a válságért egyértelműen Oroszország a felelős. Ezért amikor találkozik Putyin elnökkel a hétvégén a G 20 csúcstalálkozón, akkor megpróbálja őt abba az irányban befolyásolni, hogy csökkentse a nyomást Ukrajnára. Volodimir Groysman ukrán miniszterelnök gazdasági támogatást kért Ukrajnának. A polgárháborúval küszködő ország gazdasági helyzete kétségbeejtő. Az emberek tömegesen távoznak az országból Nyugat felé. Lengyelországban már több mint egymillió ukrán él és dolgozik. Jelentős részben ők pótolják azokat a lengyeleket, akik előttük Nyugatra mentek.
Jövőre választásokat tartanak, Porosenko elnök népszerűsége csekély
Moszkvában azt állítják, az ukrán elnök azért provokálta ki a konfliktust, hogy népszerűségét növelje. A nacionalizmus előretörése általános Ukrajnában, és ez hátrányos az ott élő kisebbségek számára is. A nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait is. Ezért a magyar kormány blokkolja Ukrajna NATO tagságát. Ezt Kijevben élénken sérelmezik. Közben a Kárpátalján élő magyarok egyre nagyobb számban szerzik meg a magyar állampolgárságot annak ellenére, hogy ezt az állam akadályozni próbálja Ukrajnában.
Kínaiak építik meg Argentína új atomerőművét – értesült a Reuters hírügynökség. Ez kettős üzenet Trumpnak, akivel Hszi Csinping elnök Buenos Airesben találkozik a G 20 csúcs kapcsán.
Egyrészt kiderül, hogy a kínaiak immár képesek atomerőművet exportálni olyan kedvező pénzügyi feltételekkel, melyekkel az USA nem tud versengeni. Másrészt pedig, hogy az USA védett vadászterületére merészkednek, pedig Monroe elnök már a XIX-ik században kimondta: Amerika az amerikaiaké!
A kínaiak rohamtempóban bizonyítják, hogy vezető szerepre törekszenek a globális gazdaságban. Hszi Csinping elnök ezt ki is mondta Hangcsouban amikor először rendeztek Kínában G 20 csúcstalálkozót. Obama udvariasan mosolygott, Trump viszont megindította a kereskedelmi háborút.
Mire jut Buenos Airesben „a két régi jó barát” Donald Trump és Hszi Csinping? A South China Morning Post szerint a személyes kapcsolat kifejezetten jó a két vezető között, de ez aligha elég egy jó megállapodáshoz. Trump a Wall Street Journalban kifejtette, ha nem lesz megállapodás, akkor Kína teljes amerikai exportját büntető vámokkal sújtja. Nem kíméli az IPhone-t és az IPadet sem, melyek oly kedvesek a fogyasztóknak az Egyesült Államokban és persze az Apple-nek, amely a világ legdrágább cége. De hogyha Trump kereskedelmi háborúja eléri az IPhone-t és az IPadet is, akkor az Apple is búcsúzhat a dicsőségétől. Trump mindenkinek azt tanácsolja: építsenek gyárakat Amerikában! A kínaiak viszont vígan nyomulnak előre, és ők építenek atomerőművet az amerikai kontinensen pontosan ott, ahol a G 20 csúcsot tartják. Argentínában nagy a tét, és a mozgalmasnak ígérkező hétvége után kiderülhet: háború vagy béke következik a globális gazdaság két óriása, az USA és Kína között!…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
