Alkotmányvédelmi hivatali vizsgálat indult a német szélsőjobb vezető pártja, az AfD ellen. Azt akarják megtudni, veszélyezteti-e a demokratikus rendet a szervezet.
Németországban az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) vizsgálatot indított az ellenzék legerősebb pártja, az Alternative für Deutschland (AfD) ellen, hogy kiderítse, vezetőinek szélsőséges nyilatkozatai veszélyeztetik-e a liberális demokráciát és az ezt garantáló alkotmányt – tudatta a hivatal. A nemzetbiztonsági szolgálatot az aggasztja elsősorban, hogy a nép-nemzeti irányzat
támogatja a gyűlöletbeszédet egyes kisebbségekkel szemben.
Ide tartoznak a zsidók és a muzulmánok is.
A BfV a szélsőjobboldali párt két szervezetét kívánja intenzíven megfigyelni: az egyik a Thüringiában működő Szárny csoport, melynek nézetei igen közel állnak a nemzetiszocializmushoz, mely csődbe vitte Németországot. A másik a párt ifjúsági szervezete, ahol szintén sok szélsőjobboldali radikális nézet kap teret.
Az AfD a menekültválság idején vált Németország egyik nagy pártjává, jelenleg 92 képviselője van a Bundestagban. Legutóbbi összejövetelükön meghirdették a kilépést az Európai Unióból. A Bundestag többi pártjai helyeselte az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőinek döntését.
Horst Seehofer belügyminiszter, aki korábban a bajor CSU vezéreként nem sietett elítélni az AfD szélsőséges nézeteit, most támogatásáról biztosította az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőinek döntését. A Németországban élő zsidók szervezete is helyesli a vizsgálatot a párt ellen. A szervezet vezetője szerint
„ez jó irányba tett lépés”.
Az európai parlamenti választásokon, melyeket májusban rendeznek meg, az AfD Németország első pártja akar lenni, hogy sarokba szoríthassa a mérsékelt CDU-CSU-szociáldemokrata kormányt Németországban.
A megállapodás mellett 202 képviselő szavazott. Közülük 196 a konzervatív párthoz tartozik, 3 a munkáspárthoz, 3 független.
432 képviselő szavazott a megállapodás ellen. 248 szavazat érkezett a Munkáspártból, 118 a Torryktól. 35 az SNP-hez, 11 a Liberális Demokratákhoz, 10 a Demokratikus Unionista Párthoz, és a kisebb pártok külön szavazataihoz.
Ausztria szövetségi kancellárja, Sebastian Kurz kizárja az EU további javaslatait. A labda most Londonban van, írta a kormányfő a Twitteren. „Mindenesetre nem kerül sor újratárgyalásra a visszavonási megállapodásról.” A cél továbbra is a rendezetlen Brexit elkerülése ez a legközelebbi feladat Nagy-Britanniával.
Ausztria külügyminisztere, Karin Kneissl azt írta, hogy „rossz az Egyesült Királyságnak, rossz Európának és rossz a gazdaságnak”, hogy az alsó ház szavazás után folytatódik a „bizonytalansági fázis”.
Az EU kedden este azonnal reagált a brit képviselőház szavazására. Egy nyilatkozatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az EU tudomásul veszi az eredményt, de kijelentette, hogy elkötelezett a kilépési megállapodás iránt. Ez a legjobb ajánlat, és az egyetlen módja a rendezett Brexit biztosításának.
Juncker szerint a rendezetlen Brexit kockázata megnőtt
Az EU erre készen áll, még akkor is, ha nem célja ez a forgatókönyv. „Arra kérem az Egyesült Királyságot, hogy tisztázza álláspontját” – írta Juncker. – Az idő majdnem véget ért.
Tusk azt várja, mikor mondják már ki: nem lesz brexit?
Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk nem sokkal a szavazás vége után, twitterén azt kérdezte: ha egy egyezség elfogadhatatlan, de az alku nélküliség szintén, akkor „kinek lesz végre annyi bátorsága, hogy kimondja, mi az egyetlen lehetséges pozitív kimenetelű megoldás?”
A román uniós elnökség a 27-ek egységes fellépését szorgalmazza
A román uniós elnökség higgadtságra int és a 27-ek egységes fellépését szorgalmazza – mondta George Ciamba román európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter.
A miniszter szerint a döntésre számítani lehetett, legfeljebb az elutasításnak a vártnál „rosszabb aránya” keltett meglepetést. Ciamba rámutatott: a következő lépéseket a brit kormánynak és Thereza Maynek kell megtennie.
Ciamba szerint az uniós és nemzeti szintű szabályozás terén is folytatódnak az előkészületek a „legrosszabb forgatókönyv” esetére, de úgy vélekedett: nem kell félelmet kelteni az emberekben, még nem vált bizonyossá, hogy az Egyesült Királyság uniós tagsága megállapodás nélkül fog megszűnni.
Emlékeztetett: a brit külügyminiszter azt ígérte, hogy az Egyesült Királyságban élő európai uniós állampolgároknak egy rendezetlen kilépés esetén is ugyanazon jogokat biztosítják, mint amit a Brexit feltételrendszeréről szóló – a londoni alsóház által most elvetett – megállapodás tartalmazott.
Ledorongoló, 202-432 arányban elutasította a brit alsóház a Brexitről kötött megállapodást. Egyelőre nem világos, ezután mi következik. A Munkáspárt bizalmatlansági indítványra készül.
Súlyos vereséget szenvedett a Theresa May vezette brit kormány az esti alsóházi szavazáson. Saját oldaláról is elutasítva, alig 202 szavazatot kapott, 432-en elutasították az Európai Unióból kilépésről a közösséggel kialkudott megállapodást.
Az eredmény várható volt az előzmények ismeretében. A szavazás után a miniszterelnök elmondta, hogy a helyzet nem világos, noha a briteknek és az uniós polgároknak is egyértelmű helyzetre van szükségük. Már holnap folytatják a vitát, és ha a parlament bizalmat szavaz neki, folytatja a tárgyalást.
Az alsóház nemrégiben olyan törvényt fogadott el, amely szerint ebben a helyzetben a kormánynak három napja van új javaslatot beterjeszteni.
Szerdán jön a bizalmatlansági indítvány
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője azonnal bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen. Theresa May közölte, hogy tekintettel a megállapodás elutasításának mértékére, a kormány tárgyalási és szavazási időt biztosít a Munkáspárt bizalmatlansági indítványának.
A vereség ellenére Theresa May kormánya várhatóan túléli a bizalmi szavazást, mivel a BBC forrásai szerint a konzervatívok Brexit-párti csoportja is támogatni fogja, csakúgy, mint a most a megállapodás ellen szavazó északír DUP. A kormányfő közölte: holnap folytatják a vitát, és ha a parlament bizalmat szavaz neki, folytatja a tárgyalást.
Juncker és Tusk szándékai tisztázására szólította fel az Egyesült Királyságot
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a twitteren reagált a hírre: mint írta, szomorúan veszi tudomásul a szavazás kimenetelét, és sürgeti Londont, hogy „tisztázza szándékait, amint lehet. Közel az idő…”
Több, különböző pártállású brit képviselő eközben új népszavazás kiírását sürgeti, hogy a brit emberek maguk nyilváníthassák ki, akarnak-e Brexitet most, hogy már több tudással rendelkeznek arról, milyen következményei lehetnek. Theresa May szerint ez a megoldás a szavazók elárulása lenne.
Az alsóházi bukást előrevetítette, hogy a kormányt kívülről támogató észak-ír unionista DUP a nap folyamán megismételte: továbbra sem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit tartalmazó megállapodást.
Ezzel megnőtt a kilépési tárgyalás meghosszabbításának esélye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a brit EU-tagság nem szűnik meg március 29-én. Az Európai Unióval létrejött megállapodás végén az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy a maguk részéről lezártnak tekintik a tárgyalásokat, további módosításra nincs lehetőség.
Az 585 oldalas kilépési megállapodás alapján Nagy-Britannia és az EU között fennmaradna a vámunió, ha nem tudnának olyan szabadkereskedelmi megállapodást tető alá hozni, amely alapján nem kellene visszaállítani a határ- és vámellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.
Ez ugyanis az a pont, amely mélyen megosztja a szigetországot. A brit kormány eredetileg olyan kilépési egyezséget szeretett volna, amely alapján megtartják az uniós tagság legfőbb előnyét, a belső piacot. A keményvonalas Brexit-hívők ezt elutasítják, az EU pedig leszögezte: erre nincs lehetőség, nem lehet kimazsolázni az előnyöket.
Az EU-val létrejött megállapodás ezért – elkerülendő a „hard Brexitet” – átmeneti szabályokat illesztett be a határkérdés megoldására. Ennek ellenzői szerint azonban ez felveti annak „veszélyét”, hogy Britannia „bennragadhat” a vámunióban, aminek következtében nem tud más országokkal kétoldalú kereskedelmi egyezményeket kötni.
A teljes bizonytalanság közepette tehát változatlanul nem zárható ki az, hogy Nagy-Britannia március 29-én megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból. Ennek következményei egyelőre beláthatatlanok. Egy kiskapu van még: a kilépési tárgyalásokat meghosszabbíthatják, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul.
The Sound Of Silence, Gdańsk, 14.01#WiecPrzeciwNienawiściIPrzemocyWitaj ciemności, stara przyjaciółkoZnów przyszedłem z tobą porozmawiaćPonieważ jakaś wizja, zakradając się cichoZostawiła swe nasiona gdy spałemI wizja, która została zasiana w mym umyśleWciąż pozostaje [żywa]W dźwięku ciszy.W niespokojnych snach szedłem samWąskimi brukowanymi uliczkamiW blasku ulicznej lampyPostawiłem kołnierz, aby schronić się przed zimnem i wilgociąKiedy moje oczy przeszył błysk neonowego światłaKtóre rozdarło noci dotknęło dźwięku ciszyW tym nagim świetle ujrzałemDziesięć tysięcy ludzi, może więcejLudzi, którzy rozmawiali nie mówiącLudzi, którzy słyszeli nie słuchającLudzi piszących pieśni, którymi nigdy nie podzielą się ze światemI nikt nie ośmielił sięZakłócić dźwięku ciszy."Głupcy", rzekłem, "Nic nie rozumiecieCisza rozrasta się jak nowotwórUsłyszcie moje słowa, abym mógł was nauczaćChwyćcie moje ręce, abym mógł was dosięgnąć''Lecz moje słowa, jak ciche krople deszczu, opadałyI rozbrzmiewały echemW studniach ciszy.A ludzie kłaniali i modlili sięDo neonowego bożka, którego sami stworzyli,A znak rozbłysnął swym ostrzeżeniemW słowach, z których się składałGłosił, że słowa proroków są zapisane na ścianach metraI klatkach kamienicI szepcą w dźwiękach ciszy.
Az 53 éves Pawel Adamowiczot egy minden bizonnyal elmebeteg fiatalember szúrta le a hétvégén egy nyilvános rendezvényen. A 27 éves fiatalembert elfogták, de a rendőröknek zűrzavaros magyarázatot adott elő.
Az ellenzéki polgármestert azonnal kórházba szállították. Megműtötték, de nem tudták megmenteni, mert a szúrás a szívet is elérte.
Adamowicz több ciklus óta vezette a városát polgármesterként. A jelenleg ellenzékben lévő Polgári Platform alapító tagja, a tavaly októberi helyhatósági választásokon független jelöltként választották újra.
A gyilkos akciót mindenki elítélte Lengyelországban, ahol eddig nem voltak hasonló merényletek politikai szereplők ellen. A szomszédos Németországban Wolfgang Schäuble kereszténydemokrata politikust késelték meg évekkel ezelőtt. Nemrég pedig a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland politikusát érte hasonló támadás. Mindketten túlélték azt. Gdansk polgármesterének, az 53 éves Pawel Adamowicz-nak ez nem sikerült.
Az este gyertyás virrasztást tartottak Lengyelországban a gdanski polgármester emlékére.
A CDU új elnökasszonya, aki Angela Merkel támogatásával szerezte meg a posztját, új migráns politikát akar kidolgozni és ehhez szükségesnek tartja a közelmúlt alapos megismerését. Annegret Kramp-Karrenbauer, aki decemberben nyerte meg az elnökválasztást a CDU-ban a Welt am Sonntag című lapnak úgy nyilatkozott, hogy a kereszténydemokraták sok szavazatot veszítettek a migráns politika miatt, ezért elkerülhetetlen annak a felülvizsgálata. 2015 óta több mint egymillió migráns érkezett Németországba, ahol heves viták alakultak ki a probléma kezeléséről. Sokan bírálták Angela Merkel döntését, mellyel beengedte a menekülők tömegeit, akiknek az ellenőrzését azután Németországban végezték el. Később Angela Merkel kancellár az Európai Unió nevében megállapodott Erdogan török elnökkel arról, hogy Törökország nem enged újabb tömeges migráns vándorlást Európa felé. Ezért az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet Törökországnak.
A migráns probléma meglovaglásával az Alternative für Deutschland nevű szélsőjobboldali párt sok szavazatot szerzett. Jelenleg az ellenzék legerősebb pártja a Bundestagban. Közben a kormánypártok sokat gyengültek. Angela Merkel ezért is mondott le a CDU elnöki posztjáról. Kancellári tisztét viszont megtartotta. A migráns probléma felülvizsgálatáról úgy nyilatkozott, hogy az „időpocsékolás lenne”. Utóda viszont nagyonis szükségesnek tartja a tisztánlátást ebben az ügyben. Épp ezért a vizsgálatba bevonják nemcsak a német migrációs hivatalt, de a Frontex-et is. Az Európai Unió határvédelmi szervezete a déli határok ellenőrzésével próbálja meg korlátozni az illegális bevándorlást az uniós államok területére. A migráns probléma a tavaszi európai választások egyik fő kérdése. Ezért szeretne a CDU elnökasszonya új lapot nyitni ebben az ügyben, mert attól tart, hogy a kereszténydemokraták szavazatokat veszíthetnek a migráns probléma miatt az európai uniós választásokon, melyeket idén tavasszal rendeznek meg minden uniós államban.
Kedden szavaz a brit parlament a Brexitről, s jelenleg nem látszik hozzá a többség. Az események egyik lehetséges kimenetele a bennmaradás. Május közepén EP-választás 46-tal kevesebb helyért, ami az erőviszonyok átalakulásába is beleszólhat.
Szinte kétségbeesett tónusú cikket írt a vasárnapi Sunday Expressben Theresa May. A miniszterelnök a keddi parlamenti Brexit-szavazás előtt azzal szembesítette népét, hogy annak – szerinte – legfontosabb pillanata lesz ez a háború óta.
A tét az, hogy megkapja-e az EU-val kidolgozott egyezség a többséget. Decemberben May kérte a megméretés elhalasztását, mert egyértelmű volt: saját koalíciós oldala se áll mögötte elegendő arányban.
Leegyszerűsítve a helyzetet: a kilépéspártiaknak kevés, puha az alku, mert az szerintük túl sok kötelezettséget róna Nagy-Britanniára – 2020 végéig lényegében minden maradna a mostani. Fizetnék a tagdíjat, és a munkaerő is szabadon áramlana, márpedig a kilépéspártiak elsődlegesen éppen a kelet-európaiak milliói miatt szavaztak a Brexitre. A maradni akarók pedig tartanak a gazdaság visszaesésétől, különösen ha az a toryk soraiban is sokak által pártolt kemény Brexittel történne. Ha a May-tervet most megszavazzák, de 2020-ban se sikerül megoldást találni a nyitott kérdésekre, akkor mégis be kellene vezetni a határ- és vámellenőrzést az ír-északír határon is.
Ezt viszont sem az írek, sem May koalíciós partnere, az északír unionista párt, a DUP nem fogadja el. A toryk is megosztottak a kompromisszum nélküli és az önkorlátozásos kilépés között. (A toryknak 2017 óta csak a DUP-val együtt van többségük a parlamentben.)
Ha kedden elbukik az egyezség, akkor
a legvalószínűbb, hogy May lemond,
és új választások lesznek, amit a Munkáspárt is szorgalmaz.
A miniszterelnök ezért idézett cikkében azt kéri, hogy mint legjobb megoldást támogassa a parlament az uniós Brexit-megállapodást.
A kilépés kitűzött dátuma március 29-e, ekkor telik le az erről szóló dokumentum átadásától számított két év (a 2016-os népszavazáson, mint tudjuk, szűk, 52 százalékos többsége lett a távozásnak).
Időközben azonban a legkülönfélébb számítások láttak napvilágot arról, hogy ha a parlament elveti az uniós egyezséget a kilépés szabályairól, akkor a „no deal Brexit” következtében harmadik féllé visszaminősülő Britanniának mivel kell szembe néznie. A vámellenőrzéssel
több tízkilométeres sorok a visszaálló határokon, áruhiány az importtermékek elmaradása miatt, brutális áremelkedés egy sor árunál, csomagoló cégek, végeredményben visszaeső gazdaság.
Az ország kivitelének nagyjából 60 százaléka az EU-ba irányul, fordítva ez az arány sokkal alacsonyabb.
Ennek nyomán mára megfordult a lakosság véleménye is: többségben vannak azok, akik mégse lépnének ki.
Egyre nő az újabb népszavazás kiírásának lehetősége is, aminek érdekében sorompóba állt Tony Blair egykori Labour-párti miniszterelnök. Elődje, John Major (Konzervatív Párt) a kilépés elhalasztását, a probléma megoldásának kitolását támogatja, a népszavazást politikai haszonszerzésből kiíró (az elvetésben bízó, majd az eredmény ismeretében lemondó), maradáspárti tory kormányfő, David Cameron May álláspontja mellett áll ki.
Van olyan fogadóiroda, amely arra teszi oddsát, hogy 65 százalék a valószínűsége az ország bennmaradásának.
De miért is fontos mindaz, ami a következő hetekben történik a csatornán túl? Május 23-26. között az Európai Unió minden tagállamában megtartják az Európai Parlament következő összetételét meghatározó választást. Addig Britanniának egyértelmű helyzetbe kell kerülnie: kívül vagy bévül? Az időszűke nem ad tág mozgásteret az országnak, ha a kemény vagy puha Brexit kérdésére nem adnak választ március végéig, akkor az ország bennmarad a közösségben és meg kell tartaniuk a választást.
Ellenkező esetben
a 73 brit képviselő kiesik az Európai Parlamentből.
Erről tavaly nyáron döntöttek. Ennek értelmében az eddigi 751 fős (750+az elnök) törvényhozás 46-tal 705-re csökken. Az új felállásban egyik ország se veszítene, noha Nagy-Britanniának – mint írtuk – most 73 képviselője van. Az arányokat mutatja a következő ábra.
Forrás: Európai Parlament
Magyarország tehát változatlanul 21 képviselőt küldhet az EP-be, hasonlóan több más taghoz.
A szigetország europolitikusainak többsége három frakcióban ül.
A toryk zöme (19) az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) negyedét teszi ki, olyan – a centrumtól jobbra álló – pártokkal, mint a Kaczynski-féle lengyel Jog és Igazságosság (PiS), a Svéd Demokraták és a flamand nacionalisták. Két tory ül a 218 fős Európai Néppártban (ide tartozik a Fidesz is). A harmadik nagy brit tömb a szocialisták és demokratáké (S&D): itt 20 munkáspárti található a 187-ből.
A brit megosztottságot mutatja, hogy a kilépést zászlajára tűző UKIP a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) tagja, a 43 közel fele, 19, az olasz populista (de semmiképp se jobber) 5 Csillaggal és a félnáci német AfD-vel egy csapatban. Vannak még britek (6) a zöldek 52-jében, a 68 tagú Guy Verhofstadt-féle liberális ALDE-ben (1), a szélsőbalos GUE/NGL-ben (52-ből 1) és a 34 fős szélsőjobbos Nemzetek és Szabadság Európájában (ENF), például az olasz Északi Ligával, a francia Marine Le Pen pártjával, az osztrák Szabadságpárttal (1). Igazi vegyes felvágott a függetleneké: itt görög újnáci és kommunista, valamint hasonlók társaságában van négy brit.
Látható tehát, hogy nem mindegy: mennek vagy maradnak a britek az EU-ban.
Utóbbi esetben (is) a Munkáspárt előretörése (és otthon minden bizonnyal kormányra kerülése) valószínűsíthető. Ha kilépnek, annak nagy vesztese az EFDD lenne, még úgy is, hogy nem zárható ki a frakció egyik markáns résztvevőjének, az AfD-nek térnyerése Németországban.
Ha végigfutunk a fenti ábrán, láthatjuk, hogy
néhány ország választásán különösen múlik
a kisebb EP-n belüli erőviszonyok alakulása.
A szabály az, hogy a mandátumoknak tükrözniük kell a népességi arányokat. Azzal, hogy hatnál kevesebb és 96-nál több képviselője egyetlen országnak se lehet. Ennek megfelelően a német részvétel nem változik, ahogyan a kisebb országok többségének mandátumszáma se.
Orbán álma, az etnocentrista „nemzetek Európája”
akkor rombolhatja leginkább a néppárti-szocialista többségű Európapárti fősodor meghatározó súlyát, ha ez a nagy népességű tagokban nyer teret. És különösen ha azokban, amelyek az eddiginél több képviselőt küldhetnek az EP-be.
Spanyolországban (+5 mandátum) a jelek szerint nem várható a szélsőségesek megerősödése, más a helyzet a „frontország” franciáknál (+5) és olaszoknál (+3). Mindkettőben forrongás tapasztalható. A „sárgamellényesek” tüntetése közepette az európai integráció szorosabbra fonásának egyik élharcosa, Emmanuel Macron meggyengülését láthatjuk, Olaszországban pedig a költségvetés ürügyén is zajlik a nálunk ismert hangulatkeltés az EU ellen.
Sok múlhat a lengyelországi folyamatokon is. Noha a legutóbbi önkormányzati választáson a nagyvárosokban teret vesztett a PiS, országosan változatlan többséget élvez Jaroslaw Kaczynski szélsőjobb pártja.
Az a PiS, amelynek belügyminisztere Matteo Salvini belügyminiszterrel és miniszterelnök-helyettessel (Északi Liga) éppen a minap hirdette meg Varsóban a lengyel-olasz-tengelyt, azt ígérve, hogy ők ketten az „új európai tavasz hősei” lesznek. Az orbáni retorikát visszhangzó salvinik abban bíznak, hogy a zavarosban halászva sikerül megroppantaniuk az egységesülés erősítését az unióban. Ebbe szándékukon kívül beleszólhatnak a britek is.
15:55 Két tűzoltó és egy spanyol turista nő halt meg a gázrobbanásban. Tíz súlyos sérült van, 37-en pedig könnyebben sérültek meg. A tűzoltók a belügyminiszter szerint hét ember életét mentették meg.
A detonáció idején már a helyszínen voltak a tűzoltók, akiket azért hívtak ki, mert gázszivárgást éreztek az ott lakók. A robbanás idején a pékség zárva volt.
13:20 Ana Divac, az N1 tudósítója azt jelentette, hogy huszan sérültek meg, köztük egy tűzoltó, a rendőrség szóvivője pedig közölte, hogy a robbanásban senki sem halt meg.
10:30 A hírek szerint a robbanás egy pékségben történt, és nem kizárt, hogy gázrobbanás okozta. Az érintett városrész egyébként a francia főváros egyik üzleti negyede. Egyelőre nem tudni, hogy a robbanásnak van-e sérültje.
Hatalmas robbanás történt Párizs központjában. – jelenti a francia főváros rendőrsége Twitter-üzenetében.
Préfecture de police
✔@prefpolice
#intervention en cours des @PompiersParis pour un incendie dans un commerce suivi d’une forte explosion rue de Trévise dans le 9ème. Évitez le secteur et laissez le passage aux véhicules de secours
A tervezett román amnesztia rendelet, mely kiterjedne a korrupciós bűncselekményekre ellenkezik az EU alapelveivel. Erről beszélt Bukarestben Jean-Claude Juncker, aki sajtóértekezletet tartott Klaus Johannis román elnök társaságában Bukarestben. Románia ebben a félévben az Európai Unió soros elnöke – először az uniós történelemben.
Liviu Dragnea, Románia erős embere, olyan törvényt szeretne elfogadtatni a parlamenttel, mely amnesztiát mondana ki sok múltbeli korrupciós bűncselekményre. Többi között olyanokra is, melyek miatt már el is ítélték a szociáldemokraták vezérét. Aki azért nem lehet miniszterelnök, mert korábban választási csalásban találták bűnösnek. Liviu Dragnea elérte már azt, hogy Klaus Johannis elnök kénytelen volt meneszteni a népszerű korrupciós ellenes főügyésznőt, aki a romániai elit igen sok tagját juttatta rács mögé. Liviu Dragnea azzal vádolta a főügyésznőt, hogy Amerika illetve az Európai Unió tanácsait követve folytatja korrupciós vizsgálatait Romániában.
Jean-Claude Juncker, aki végén jár uniós megbízatásának, hangsúlyozta Bukarestben: jogi alapelvekből az Európai Unió nem engedhet. Márpedig a tervezett amnesztia törvény szembemegy az európai jogi normákkal. Romániában korábban nagyszabású tüntetések voltak, melyeken azt követelték semmisítsék meg az amnesztia törvényt, mely felmentené a múltbeli korrupciós bűnök alól az elit sok tagját, köztük az ország erős emberét, Liviu Dragneát is Romániában.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
13:20 Ana Divac, az N1 tudósítója azt jelentette, hogy huszan sérültek meg, köztük egy tűzoltó, a rendőrség szóvivője pedig közölte, hogy a robbanásban senki sem halt meg.
